AZ EURÓPAI KUTATÁSBAN

RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI KUTATÁSBAN ÚTMUTATÓ a 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram pályázói részére Budapest, 2003. február

Az ÚTMUTATÓ az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság (KFHÁ) megbízásából és támogatásával készült Forrás az Európai Bizottság következő kiadványa: Participating in European Research Guide for Applicants under the Sixth Framework Programme for European Research & Technological development (2002-2006) 1st edition October 2002 Felelős kiadó: Fonyó Istvánné főigazgató Kiadja: BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1011 Budapest, Gyorskocsi u. 5-7. Stubnya György főigazgató-helyettes SZERKESZTŐSÉG EU Technológiai Tájékoztató és Tanácsadó Szolgálat Nyerges Gyula Főszerkesztő: Dr. Dúzs János Szerkesztő: Dr. Gerzsó Géza Főmunkatárs: Dr. Buzás Ilona 2

TARTALOM BEVEZETÉS... 5 ELŐSZÓ... 7 I. A 6. KERETPROGRAM FŐBB JELLEMZŐI... 11 A keretprogramokban való részvétel perspektívája... 11 A 6. Keretprogram... 12 Új elemek a 6. Keretprogramban... 13 A 6. KP prioritásai... 13 Az Európai Kutatási Térség (EKT) új korszakot jelent az európai kutatásban... 14 A 6. Keretprogram költségvetése... 15 A kutatási projektek szervezése és finanszírozása... 16 A kiválósági hálózatok... 16 Integrált projektek... 21 Speciális célzott kutatási vagy innovációs projektek... 24 Speciális kutatási projektek KKV-k részére... 25 Akciók az emberi erőforrás és mobilitás fejlesztésére és előmozdítására... 25 Koordinációs akciók... 26 Speciális támogatási akciók... 26 Integrációs tevékenységek... 26 Az EU részvétele a több tagország által vállalt programokban (169. Cikk).... 27 2. RÉSZVÉTEL A 6. KERETPROGRAMBAN... 29 Részvétel a 6. Keretprogramban... 29 Nemzetközi együttműködés... 30 A résztvevők kategóriái... 31 Szerepek és kötelezettségek... 31 A keretprogramokban való részvételből származó előnyök... 32 A Keretprogram sikerességét elősegítő eszközök... 32 A KTF tevékenységek és az EU hozzájárulása az egyes pályázati eszközök esetében... 33 Humán erőforrások és mobilitási program: Marie Curie Akciók... 35 Kísérő intézkedések... 35 Elszámolható költségek... 36 Szellemi tulajdonjogok... 36 3. A 6. KERETPROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL MÓDJA... 39 Segítség a pályázóknak... 39 A pályázatokban való érdekeltség kinyilvánítása... 39 Segítség a pályázatok elkészítéséhez... 39 A pályázati felhívás azonosítása... 40 Hivatalos információforrások... 40 A felhívás kiválasztása... 42 Fontos dokumentumok és hozzáférésük... 44 A pályázat elkészítését segítő anyagok... 45 A pályázat elkészítése... 46 3

Hatékony módszerek a siker esélyének növeléséhez... 48 A pályázat benyújtása... 50 A pályázatok értékelése általános információ... 51 Megfelelés az értékelési kritériumoknak... 52 Elutasított pályázatok... 53 Elfogadott pályázatok... 53 A szerződést előkészítő tárgyalás... 54 A résztvevők jogai és kötelességei... 54 Projektvezetés, projekt-monitorozás és a projekt hatásai... 54 A projekt figyelemmel kísérésének és értékelésének (monitoring) eszközei... 54 Kifizetések... 55 4. A 6. KP TEMATIKUS PRIORITÁSAI... 57 ÉLETTUDOMÁNYOK, GENOMKUTATÁS ÉS BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉG SZOLGÁLATÁBAN... 57 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIÁI... 58 NANOTECHNOLÓGIA ÉS NANOTUDOMÁNYOK, TUDÁSALAPÚ TÖBBFUNKCIÓS ANYAGOK, ÚJ TERMELÉSI ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK... 60 AERONAUTIKA ÉS ŰRKUTATÁS... 62 ÉLELMISZERMINŐSÉG ÉS BIZTONSÁG... 63 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, GLOBÁLIS VÁLTOZÁS ÉS ÖKOSZISZTÉMÁK... 64 POLGÁROK ÉS KORMÁNYZÁS A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMBAN... 66 5. A 6. KP EGYÉB PRIORITÁSAI... 69 A KUTATÁS SZÉLESEBB TERÜLETEIT LEFEDŐ SPECIFIKUS TEVÉKENYSÉGEK... 69 A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése... 69 Horizontális kutatási tevékenységek a KKV-k bevonásával... 72 A nemzetközi együttműködést támogató specifikus eszközök... 72 AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG STRUKTURÁLÁSA... 75 Kutatás és innováció... 75 Humán erőforrások és mobilitás... 76 Kutatói infrastruktúrák... 77 Tudomány és társadalom... 78 AZ EKT ALAPJAINAK MEGERŐSÍTÉSE... 79 Koordinációs tevékenységek... 80 A kutatási és innovációs politikák következetes fejlesztése Európában... 82 AZ EURATOM PROGRAM PRIORITÁSAI... 82 6. HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK ÉS TANÁCSADÁS... 85 A Bizottság tematikus prioritásokkal és KKV-kkal foglalkozó tájékoztató szolgálatai... 85 A 6. KP az Európa szerveren... 86 A 6. KP a CORDIS szerveren... 86 EU információszolgáltató és tanácsadó hálózatok... 87 Nemzeti információszolgálatok... 87 A projekt- és partnerkeresés forrásai... 88 Egyéb hasznos EU információforrások... 88 4

BEVEZETÉS Magyarország a 6. Keretprogramban (a továbbiakban 6. KP) teljes jogú tag, tehát a tagországokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkező országként vesz részt. A hazai kutató-fejlesztő közösség sikeres részvételének alapvető feltétele az, hogy idejében tisztában legyenek a Keretprogramban való részvétel feltételeivel, a pályázati módokkal és szabályokkal. A hazai részvételt koordináló és támogató Oktatási Minisztérium, illetve annak Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága a 6. KP információ és támogató rendszere keretében számos formában, így információs napok szervezésével, támogatásával segíti a potenciális hazai pályázók felkészülését. Ez a kiadvány amely az Európai Bizottság kiadványának felhasználásával készült ismerteti a 6. KP-val és a pályázati rendszerrel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Az angol nyelvű útmutató a 6. KP 2002. november 11-13-i nyitókonferenciáján jelent meg. A pályázatokon való sikeres részvételhez természetesen nélkülözhetetlen a 6. KP-val kapcsolatos eredeti dokumentumok alapos megismerése, amelyhez a 6. Fejezetben közölt információforrások nyújtanak segítséget. 5

6

ELŐSZÓ Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-én kétéves előkészítő munka után elfogadta az Európai Uniónak az egységes Európai Kutatási Térség (European Research Area ERA) létrehozására és az innováció serkentésére vonatkozó négyéves, fejlesztési tervét. Az Európai Parlament döntése ezzel zöld utat biztosított az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott állam- és kormányfői ülésén elfogadott, a tudásalapú társadalomra épített nagyszabású elképzelés megvalósításának, hogy a jelenlegi tagjelölt országokat már magában foglaló Európa 2010-re a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége legyen. Ennek a célkitűzésnek a kutatási és fejlesztési hátterét teremti meg az Európai Kutatási Térség kialakítására és az európai innovációs tevékenység eredményességének fokozására kidolgozott, nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási program, Az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt szolgáló, 2002-2006 évekre vonatkozó Hatodik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja. A 6. KTF Keretprogram szerkezetileg három, az Európai Tanács által elfogadott és 2002. szeptember 30-án közzétett ún. Specifikus Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Programból áll: Az Európai Kutatási Térség (EKT) integrálása és megerősítése (2002-2006) Az Európai Kutatási Térség (EKT) strukturálása (2002-2006) A Közös Kutató Központ (JRC) közvetlen kutatásfejlesztési tevékenysége (2002-2006). Az Európai Kutatási Térség létrehozásának programjához szervesen csatlakozik az Európai Atomenergia Közösségnek az Európai Tanács által 2002. június 3-án elfogadott, 2002-2006 évekre vonatkozó Hatodik Nukleáris Kutatási és Képzési (EURATOM) tevékenységről szóló Keretprogram -ja. Az EURATOM Keretprogram két specifikus kutatási és fejlesztési programból épül fel: EURATOM kutatási és képzési specifikus program (2002-2006). A Közös Kutató Központ által végrehajtandó közvetlen nukleáris kutatásfejlesztési tevékenység specifikus programja (2002-2006). Az Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának alapvető célkitűzése az Európai Kutatási Térség létrehozása és az elért kutatási eredmények hasznosításának serkentése az európai innováció hatékonyságának jelentős mértékű növelése érdekében. Az egységes kutatási térség 7

kialakítása, a közösségi és nemzeti kutatásfejlesztési programok összehangolásának ösztönzése, a pályázati rendszer új elemeinek bevezetése az integrált projektek és a kiválósági hálózatok létrehozására szolgáló projektek az adott kutatási területen a szükséges szellemi és anyagi erőforrások kritikus tömegének létrehozása a világméretű vezető szerep elérését, illetve a világ vezető térségeivel való lépéstartást tűzi ki elérendő célul. Az Európai Unió 6. Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja szakmailag hét kiemelt terület hét vezérfonál köré csoportosítja az elsőbbséget, prioritást élvező témacsoportokat. A kiemelt témacsoportok a Európai Unió alapvető gazdasági és társadalmi célkitűzései, politikái által igényelt olyan feladatok megoldására vonatkoznak, mint a korszerű biotechnológiai kutatások eredményeinek egészségügyi alkalmazásai, az információs társadalom és technológiáinak fejlesztése, a megismerés határait ostromló nanotudomány és nanotechnológia, a légiközlekedés biztonsági és környezetvédelmi kérdései, az élelmiszerek minősége és biztonságos fogyasztásuk kérdései, a fenntartható fejlődés: a felszíni közlekedés, a környezetvédelem, a nem-nukleáris energetika feladatai és a globális éghajlatváltozás okainak elemzése és végül, de nem utolsósorban az egyén és kormányzás kapcsolatának vizsgálata a tudásalapú társadalomban. A hét kiemelt szakterületen túlmenően a Keretprogram jelentős erőforrásokat fordít az időközben felmerülő igényekre, a kiemelt szakterületeken kívüli kutatásokra, a harmadik országokkal való nemzetközi együttműködésre. Az atomenergiával, a nukleáris biztonságtechnikával kapcsolatos kutatási és képzési feladatokra az Európai Unió 6. Euratom Keretprogramja biztosít fedezetet. A Keretprogram az Európai Kutatási Térség struktúrájának kialakítására kidolgozott specifikus program jelentős erőforrásokat mozgósít a már létrejött, illetve a létrejövő kutatási és fejlesztési eredmények hasznosítására, az innováció serkentésére, a humán erőforrások fejlesztésére és a kutatói mobilitás támogatására. A Keretprogram külön figyelmet fordít a nők részvételére az európai kutatási és fejlesztési munkálatokban és ösztönzi a nők részvételi arányának növelését. Külön specifikus programok intézkednek a Közös Kutató Központ (JRC Joint Research Centre) intézményeiben folyó kutatási, fejlesztési munkálatok támogatásáról. Speciális intézkedéseket tartalmaz a program a kis- és középvállalkozásoknak az integrált projektekben, illetve a kiválósági hálózatokban való részvételének támogatására. Ennek értelmében a kiemelt szakterületekre szánt támogatás 15%- át a kis- és középvállalkozások számára kell fenntartani. 8

Részvétel a 6. Keretprogramban A Keretprogram pályázatain az Európai Unió tag- és tagjelölt országaiban, valamint a Keretprogramhoz csatlakozott országokban bejegyzett jogi személyek oktatási intézmények, kutatóhelyek, vállalkozások és ezen országok állampolgárai vehetnek részt. A magyar pályázóknak a többi tagjelölt ország pályázóival egyetemben a tagországok pályázóival azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. E kiadvány részletesen foglalkozik a Keretprogramban való részvétel módozataival és feltételeivel annak érdekében, hogy a gyors információszolgáltatással hozzájáruljon a hazai pályázók sikeres szerepléséhez. Nyerges Gyula 9

10

I. A 6. KERETPROGRAM FŐBB JELLEMZŐI Az Első Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram 1984-ben történt elindítása óta az EU intézményei vezető szerepet játszottak multidiszciplináris kutatás és együttműködés kezdeményezésében és szervezésében Európán belül és azon túl is. Ennek ellenére, míg Európa a tudományos kutatás számos területén vezető szerepet tölt be, még mindig nehézségekkel küzd abban a tekintetben, hogy a tudományos eredmények versenyképes és fenntartható termékekké és szolgáltatásokká való transzformálásában. Annak érdekében, hogy tartós és koherens hatást gyakoroljon az EU kutatási kezdeményezéseire, a 6. KP a következő területekre összpontosít: magas színvonalú kutatás olyan tartós és strukturáló hatással, amely erősíti Európa tudományos és technológiai alapjait is; és a nemzetközi együttműködésből származó maximális hozzáadott érték, a jelentős tevékenységek és résztvevők progresszív integrációja, és az európai erők kisebb számú prioritásra való koncentrálása. A keretprogramokban való részvétel perspektívája A jelen útmutatóban felvázolt eljárások és részvételi szabályok megértéséhez szükség van arra, hogy figyelembe vegyük a keretprogramok néhány alapelvét: 1. Az Európai Bizottság nem maga vesz részt a kutatási és technológiafejlesztési (KTF) projektekben (kivéve a Közös Kutató Központján keresztül történő részvételt), hanem pénzügyi támogatást nyújt az állami és magán kutatóintézetek, vállalatok és intézmények által végzett, gondosan ismertetett kutatómunkához. 2. Általánosságban szólva projekt végrehajtására irányuló pályázatot egy speciális, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (Official Journal of the European Communities) közzétett pályázati felhívásra kell benyújtani. 3. A projekt tartalmának összhangban kell lennie a Keretprogram valamelyik programjában lefektetett célkitűzésekkel; a partnereknek meg kell felelniük a velük szemben támasztott követelményeknek, míg pályázatuknak eleget kell tennie a pályázati felhívásban rögzített tudományos, tematikai és alaki követelményeknek. 4. A pályázati felhívásra beérkezett azon pályázatokat, amelyek a fenti követelményeknek megfelelnek, a különböző érintett szakterületeken jártas független szakértők bizottságai értékelik. 5. A projekteket kizárólag magas színvonaluk alapján választják ki, meghatározott kritériumok mint például a tudományos és szakmai színvonal és társadalmi-gazdasági hatás szerint. Ezen projekteknek összhangban kell lenniük a 11

program célkitűzéseivel a rendelkezésre álló költségvetés keretein beül maradva. Nemzeti kvóták nincsenek. A 6. Keretprogram A 6. Keretprogram koherens és ambíciózus pán-európai keret az EU kutatáspolitikájának részét képező KTF támogatására, és ötéves stratégiai terv a 2002-2006. közötti időszakra. Ez alatt az időszak alatt ösztönzést ad a nemzetközi kutatási együttműködésnek, különösen az ipar és az egyetemek között, és a kiválósági hálózatok létrehozásának. A 6. KP a kedvező környezet kialakulását segíti elő Európában a dinamikusan fejlődő innováció számára. Ez a technológiatranszfer ösztönzését, a kockázati tőke bevonásának lehetőségét, a szellemi tulajdonjogok fokozott védelmét és a humán erőforrások fejlesztését foglalja magában. A KKV-knek a 6. Keretprogram különféle tevékenységeiben való részvételét is megnövelt pénzügyi forrásokkal segítik elő. A 6. KP 17,5 milliárd eurót biztosít az európai kutatásban és technológiafejlesztésben résztvevő szereplők számára, de céljai messze felülmúlják a kutatási projektek puszta ko-finanszírozását. A 6. Keretprogram igen jelentős pénzügyi támogatási eszköz az Európai Tanács által 2000 márciusában Lisszabonban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez, amely szerint 2010-re Európa a világ legversenyképesebb gazdaságává válik. Ugyancsak jelentős mértékben hozzájárul az Európai Kutatási Térségnek, a kutatás és tudás valódi belső piacának megteremtéséhez, ahol az EU és a tagállamok nemzeti K+F tevékenységei jobban integráltak. A kritikus tömeg EU szinten történő elérése és a pénzügyi valamint intellektuális erőforrások közös kiaknázása céljából a 6. KP új támogatási eszközöket vezet be, mint amilyen a kiválósági hálózatok és az integrált projektek. Annak érdekében, hogy céljait hatékonyabban érhesse el, és hozzájáruljon mind az Európai Kutatási Térség megteremtéséhez és az innováció előmozdításához, a 6. Keretprogram három fejezet köré épül: az EU kutatás összpontosítása és integrálása az Európai Kutatási Térség strukturálása az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése A három fejezet alatt folyó tevékenység egyrészt annak az eszköze, hogy integrálja a kutatási erőfeszítéseket és akciókat ugyanakkor hozzájárul az Európai Kutatási Térség különböző dimenzióinak strukturálásához. Az egyes fejezetekhez tartozó tevékenységeket koordináltan végzik. 12

Új elemek a 6. Keretprogramban A korábbi keretprogramokban meghonosított hagyományos tevékenységek (mint például a KKV-k támogatására irányuló speciális akciók) tovább folytatódnak. Két új támogatási eszköz, mint a kiválósági hálózatok és integrált projektek bevezetésével azonban a 6. KP úttörő feladatok megoldására vállalkozott. Az Európai Kutatási Térség (EKT) középpontba állításával a 6. KP a tudományos kiválóságra, valamint a magasabb szintre emelt versenyképességre és innovációra támaszkodó európai kutatás zálogának szerepét tölti be. Ennek a szerepnek a valamennyi érdekelt fél közötti szinergiát eredményező intenzívebb együttműködés és koordináció ösztönzésével tesz eleget, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A vezetés és az eljárások egyszerűsítése nagyobb hatékonyság elérését teszi lehetővé és maradandó hatást gyakorol az európai tudományos és technológiai tájképre. A kisebb számú tematikus prioritás (amelyek a kulcsakciókat váltották fel) gyorsabb haladást tesz lehetővé a tevékenységek korszerűbb integrációja felé. A 6. KP új támogatási eszközei (kiválósági hálózatok és integrált projektek) nagyobb lendületet adnak az unióban folyó kutatásoknak, mivel lehetővé teszik a kritikus tömeg elérését és az ETK alapjainak a megerősítését. Ösztönzést adnak az eredményesebb kutatói mobilitásnak és a kutatói infrastruktúrák jobb kihasználásának, miközben előtérbe állítják a partnerkapcsolatok kiépítését és az együttműködést, valamint a tudomány és társadalom problematikáját. A 6. KP prioritásai A 6. KP prioritásait a program költségvetését tartalmazó tábla is felsorolja (ld a 15. oldalon), és a 4. és 5. fejezetben részletesen is ismertetésre kerülnek. A szóban forgó prioritások a következők: élettudományok, genomkutatás és biotechnológia az egészség szolgálatában, az információs társadalom technológiái, nanotechnológiák és nanotudományok, intelligens anyagok, új termelési eljárások és eszközök; aeronautika és űrkutatás, élelmiszerminőség és biztonság; fenntartható fejlődés, globális változás és ökorendszerek; állampolgárok és kormányzás. A 7 prioritáson túlmenően más ígéretes kutatási területeket is támogatnak, csakúgy mint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) Keretprogramban való részvételét. A 6. KP ugyancsak foglalkozik a kutatás és innováció, az emberi erőforrások és mobilitás, a kutatási infrastruktúrák, valamint a tudomány és társadalom közti kapcsolatok témaköreivel. Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság minden szakterületen szorgalmazza az alapvető etikai elvek tiszteletben tartását. 13

A KKV-kat arra ösztönzik, hogy a 6. Keretprogram valamennyi területén vegyenek részt, különösen a tematikus prioritások keretében végrehajtott tevékenységekben. A KKV-kkal foglalkozó nemzeti kapcsolattartóknak továbbra is fontos feladata lesz az, hogy megfelelő információt és segítséget nyújtsanak a potenciális KKV résztvevőknek (informálás, tájékoztatás, tanácsadás, segítség a partnerkeresésben, képzés). KKV egyesületek és érdekcsoportok tagjaik részéről részt vehetnek a projektek végrehajtásában. Az Európai Kutatási Térség (EKT) új korszakot jelent az európai kutatásban Európa a kutatás és az innováció terén elért hagyományos kiválósága hosszú múltra tekint vissza, és az európai kutatócsoportok ma is élen járnak a tudomány és technológia számos területén. Kiválósági központjai azonban szétszórtan találhatók a tagállamokban, és az erőfeszítéseik gyakran nem tudnak együttesen érvényesülni, a megfelelő kapcsolattartás és együttműködés hiánya következtében. A múltban mind európai, mind EU szinten kezdeményeztek együttműködési akciókat, de napjainkra eljött az ideje annak, hogy az európai törekvéseket összefogjuk és kialakítsunk egy olyan kutatási és innovációs struktúrát, amely egyenértékű az áruk és szolgáltatások közös piacával. Ezt a struktúrát Európai Kutatási Térségnek hívják, amely átcsoportosítja az EU által nyújtott valamennyi támogatást a kutatási tevékenységek jobb koordinációja és a kutatási és innovációpolitikák konvergenciája érdekében, nemzeti és EU szinten egyaránt. Az EKT jelenti az Európai Unió valódi közös kutatáspolitikájának gyakorlatba történő átültetését. Ez magában foglalja a tagállamok tudományos és technológiai kapacitásainak nélkülözhetetlen és régóta várt integrációját. Az új tudás generálása és a tudástranszfer fontosságának felismerése odavezetett, hogy a 6. KP programjaiba beépítettek képzéssel foglalkozó elemeket annak érdekében, hogy fokozzák Európa kutatási teljesítményét. Ennek elérése érdekében a képzési programokra fordítandó költségvetési keretet jelentősen megemelték. A képzéssel kapcsolatos tevékenységek és támogatási összegek értékes hozzájárulásnak bizonyultak a korábbi keretprogramokban, melyek különösen arra ösztönözték a fiatalabb kutatókat és tudósokat, hogy a tudomány és technológia területén találják meg élethivatásukat. Ilyen kezdeményezések voltak a Marie Curie kutatói ösztöndíjak, a Descartes-díj, az Archimedes-díj, az EU Fiatal Kutatók versenye, továbbá számos, A humán kutatási potenciál és a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztése c. program égisze alatt végrehajtott akció. 14

A 6. Keretprogram költségvetése millió euró millió euró 1. A KÖZÖSSÉGI KUTATÁS ÖSSZPONTOSÍTÁSA ÉS INTEGRÁLÁSA 13.345 Tematikus prioritások 1 Élettudományok, genomkutatás és biotechnológia az egészség szolgálatában 2 2.255 Magas szintű genomkutatás és egészségügyi alkalmazása (1.100 millió euró) A legjelentősebb betegségek elleni küzdelem (1.155 millió euró) Az információs társadalom technológiái 3 3.625 Nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú, többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök 1.300 Aeronautika és űrkutatás 1.075 Élelmiszerminőség és -biztonság 685 Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák 2.120 Fenntartható energiarendszerek (180 millió euró) Fenntartható felszíni közlekedés (610 millióeuró) Globális változás és ökoszisztémák (700 millió) Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban 725 A kutatás szélesebb körére vonatkozó specifikus tevékenységek 4 A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése 555 KKV-k részvételével folyó horizontális kutatási tevékenységek 5 430 A nemzetközi együttműködés támogatására irányuló specifikus intézkedések 315 A Közös Kutató Központ nem nukleáris tevékenységei 760 2. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG STRUKTURÁLÁSA 2.605 Kutatás és innováció 290 Emberi erőforrások és mobilitás 1.580 Kutatási infrastrutúrák 6 655 Tudomány és társadalom 80 1 Amelyből legalább 15%-ot az KKV-k támogatására fordítanak 2 Beleértve a rákbetegséggel kapcsolatos kutatást 400 millió euróig 3 Beleértve a GEANT és a GRID továbbfejlesztését 100 millió euróig 4 Ez a 315 millió eurós összeg a nemzetközi együttműködés támogatására irányuló specifikus intézkedések finanszírozására szolgál, amelyek a következő országokkal és országcsoportokkal való együttműködésre vonatkoznak: fejlődő országok, Mediterrán országok beleértve a Balkán nyugati részét, Oroszország és a szovjet utódállamok. További 285 millió euró szolgál harmadik országok szervezetinek a tematikus prioritási területeken folyó kutatásokban való részvételének és a kutatás szélesebb körére vonatkozó specifikus tevékenységek finanszírozására, így összesen 600 millió eurót fordítanak a nemzetközi együttműködés támogatására. További összegek állnak rendelkezésre az emberi erőforrások és mobilitás fejezet alatt, amelyek harmadik országok kutatóinak európai képzésére fordíthatók. 5 A tudomány és technológia teljes területére vonatkozik 6 Beleértve 200 millió eurót a GEANT és GRID továbbfejlesztésére 15

3. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG ALAPJAINAK MEGERŐSÍ- TÉSE A kutatási tevékenységek összehangolása 270 A kutatási és innovációpolitikák koherens fejlesztése 50 320 EURATOM PRIORITÁSOK 7 1.230 Kutatási prioritások 890 Ellenőrzött termonukleáris fúzió (750 millió euró) Radioaktív hulladékok kezelése (90 millió euró) Egyéb tevékenységek a nukleáris technológiák és biztonság területén 50 A Közös Kutató Központ nukleáris tevékenységei 290 ÖSSZESEN 17.500 A kutatási projektek szervezése és finanszírozása A kutatási programok a 6. Keretprogramban bizonyos eszközökön át valósulnak meg. Ezek az eszközök határozzák meg azt, hogyan szervezik és finanszírozzák a munkát. Az új eszközök és ezek jelentős innovációk a 6. KP kiválósági hálózatai és integrált projektjei, amelyek egyre inkább eltávolodnak a többszörös projekt-finanszírozás elvétől és közelítenek a koherens és hosszú távú kutatási tevékenységek finanszírozása és a hosszabb élettartamú partnerkapcsolatok felé. Az EU által támogatott erősebb és fenntartható kutatási kapcsolatoknak nagyobb esélyük van a kritikus tömeg eléréséhez. A kiválósági hálózatok A kiválósági hálózatok (Networks of Excellence, NoE) eszközét azért hozták létre, hogy erősítse a kiválóságot egy bizonyos kutatási témában az európai vezetés és ebben a témában a világ vezető ereje elérésének biztosításához, a szükséges erőforrások és szakértelem kritikus tömegének kialakulását célzó hálózat szervezésével. Ez a szakértelem hálózatának kialakítását a tevékenységek közös programja (TKP)[JPA joint programme of activities] köré szerveződő hálózat révén válik hozzáférhetővé, elsősorban olyan céllal, hogy a hálózat résztvevői kutatási kapacitásának tartós integrálása valósulhasson meg, és ugyanakkor a témával kapcsolatos ismeretek tovább fejlődjenek. 7 Európai Atomenergia Ügynökség: bizonyos 6. KP-val kapcsolatos tevékenységek nem az Európai Közösség Alapító Szerződésének joghatálya, hanem az EURATOM Egyezmény joghatálya alá tartoznak. Ennek azonban a Keretprogramban résztvevők szempontjából nincs gyakorlati jelentősége. 16

A tevékenységek közös programja A TKP a tevékenységek integrálásából, a közösen végrehajtott kutatásból és a kiválóság terjesztésének tevékenységeiből áll. Nélkülözhetetlen a koherens vezetési-irányítási keret kialakítása is. A tevékenységek integrálása A tevékenységek integrálásának célja erős és tartós integráció kialakítása a hálózat résztvevői között. Ez a következőkre vonatkozhat: a partnerek tevékenységének koordinált programozása az egymást kiegészítő tevékenységek és a kölcsönös specializálódás erősítése érdekében, a kutatási berendezések, eszközök és platformok megosztása, a partnerek tudományos ismeretvagyonának közös kezelése, a munkatársak mobilitását és cseréjét növelő rendszerek, (beleértve esetleg a berendezések és még teljes kutatócsoportok áthelyezését is), megerősített információs és kommunikációs hálózatok használata az érdekelt kutatócsoportok közötti interaktív munka támogatására. Közösen végrehajtott kutatás A hálózatok a közösen végrehajtott kutatási programjaikon keresztül a hálózati célok támogatásához a következőket tehetik: új kutatási eszközök és platformok fejlesztése közös hasznosításra, új ismeretek létrehozása az ismeretanyagban mutatkozó hiányok felszámolásához és/vagy a kollektív tudásvagyon gyarapításához. A kiválóság terjesztésének tevékenységei Igen lényeges, hogy valamennyi kiválósági hálózat küldetésként fogja fel a kiválóság terjesztését partnerei határain túl. Ezek a tevékenységek az alábbiakat tartalmazhatják: a kutatók és más munkatársak közös továbbképzése, ami nélkülözhetetlen Európa kiválóságának fenntartásához a hálózat szakterületén, és a képzett munkatársak folyamatos utánpótlásához; kommunikációs kampányok az eredmények terjesztésére és a nyilvánosság tudomány iránti tudatosságának növelésére; innovációhoz kötött tevékenységek akkor és ott, ahol erre szükség van; hálózati tevékenységek a tudástranszfer ösztönzésére. 17

Kritikus tömeg és időtartam Mindegyik kiválósági hálózattól elvárják, hogy ambiciózus célkitűzései legyenek, és demonstrálják az európai vezető szerepet. A hálózat legyen az adott tudományos téma világerőssége is. E célok eléréséhez össze kell állítania a célkitűzésekhez szükséges erőforrások és szakismeret kritikus tömegét. A kritikus tömeg nagysága témák szerint változik. A nagyobb hálózatokhoz esetleg kutatók százai tartozhatnak. A hálózatok nagysága kisebb is lehet, de a szükséges törekvések és kritikus tömeg legyenek meg. A hálózat három különböző tagállamból vagy társult országból származó, legalább három résztvevőből álljon. A három országból legalább kettő tagország vagy társult tagjelölt ország legyen. Gyakorlatilag azonban ahhoz, hogy a kiválósági hálózat tartós eredményeket érhessen el, vagyis érje el a kritikus tömeget, a Bizottság szerint hálózatnak legalább hat partnerből kell állnia. A háromnál több résztvevő minimális számát az illetékes pályázati felhívásban is kiköthetik. Az integrált projektekhez (IP-khez) hasonlóan a kiválósági hálózatok nyitva állnak harmadik országok természetes és jogi személyeinek részvétele előtt. Az ilyen országok bizonyos csoportjai részesülhetnek az EU pénztámogatásában. Az EU támogatás időtartama a kritikus tömeg másik fontos összetevője, mivel a hálózatot elég hosszú ideig kell támogatni ahhoz, hogy integrációja tartós legyen. A támogatásra sok esetben öt évig van szükség, ám indokolt esetekben a támogatás mértéke hosszabb időtartamú is lehet, de a 7 évet nem haladhatja meg. Értékelési eljárás Az értékelés független szakemberek szakértői értékelésének (peer review) elvén alapul. Ezt a rendszert tovább erősítik oly módon, hogy a kiválósági hálózatnak összetettebb célkitűzéseit is tükrözze: lehetőség szerint a távértékelés rendszeresebb használatával a panel-összejöveteleket, és a pályázóknak a panel által történő meghallgatását (pl. a pályázatban nem szereplő kérdések felvetésével) megelőzően. Másik lehetőség a pályázat benyújtásának kétlépcsős folyamata, ahol csak azokat a pályázókat hívják meg a teljes pályázat benyújtására, akiknek a vázlatos pályázata az első lépcsőben megfelelt. További információ a Részvétel a 6. KP-ban témáról a 3. Fejezetben található. A pénzügyi rendszer fő jellemzők Ennek az eszköznek a természeténél fogva, és a magas szintű intézményes elkötelezettség miatt, valamint a résztvevők kutatási kapacitásának tartós integ- 18

rációjának megvalósítása érdekében az EU-nak jelentős erőfeszítésekkel és pénztámogatásokkal kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a résztvevők részéről felmerülő akadályok, pontosabban a szervezeti, a kulturális és az egyéni akadályok, leküzdhetők legyenek. Az EU támogatásának formája a rögzített integrációs céltámogatás, amely a hálózatban a várható integráció fokát, az összes résztvevő által az integráció létrehozása érdekében javasolt kutatók számát, az adott kutatási terület jellemzőit és a tevékenységek közös programját veszi figyelembe. Ezzel a céltámogatás az integráció ösztönzőjének szerepét tölti be. A céltámogatás nagyságának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az akadályok elháríthatók legyenek, s ugyanakkor elkerülhető legyen az Európai Uniótól származó pénztámogatástól való függőség kockázata. Az integrációs céltámogatás kiszámítása Mindegyik pályázati felhívás tartalmazni fog egy olyan táblázatot, amelynek alapján a kutatók számából megállapítható a hálózathoz rendelt éves átlagos céltámogatás. A kutatók száma a következő alapokon számítható ki: kutató olyan kutató munkatárs lehet, aki legalább négy éves kutatási gyakorlattal vagy doktori fokozattal rendelkezik; a kutató vagy a konzorcium egyik partnerének alkalmazottja legyen, vagy annak közvetlen fennhatósága alatt dolgozzon; azok a kutatók vehetők számításba, akik a résztvevők kutatási kapacitását alkotják a hálózat keretében, az adott pályázati felhívás határidejekor. A hálózaton belüli továbbképzés fontosságának tudatában kiegészítő prémiumrendszert vezetnek be a hálózathoz kapcsolódó kutatási tevékenységgel foglalkozó doktorandusz hallgatók számára. Indító szerződés és előlegfizetés A szerződés meghatározza az EU-nak a hálózat részére nyújtott maximális támogatását, de nem köti ki a céltámogatás elosztását a résztvevők között, ami lehetővé teszi a konzorcium számára azt, hogy saját pénzügyeit maga kezelje. A szerződés indulásakor a Bizottság az első másfél évre akkora előleget fizet, amely az erre az időszakra esedékes előre látható céltámogatás 85%-ával egyenértékű. A résztvevőktől elvárják, hogy konzorciumi szerződést kössenek. A céltámogatás éves kifizetése A céltámogatást az eredmények alapján éves részletekben fizetik ki, annak ellenőrzése mellett, hogy a TKP megvalósítására ténylegesen felmerültek-e a céltámogatás 19

értékénél magasabb költségek. A Bizottság a konzorciumtól éves jelentést kér, amely vázolja az előző év tevékenységeit, és amelyhez a megfelelő pénzügyi dokumentumokat csatolják. A hálózat ugyanakkor benyújtja a következő 18 havi szakaszra vonatkozó TKP-ját elfogadás céljából. Egyszersmind javasolhatja a teljes TKP frissítését a Bizottság beleegyezésével. A következő 18 hónapos időszakra szóló kiegészítő előleg is folyósításra kerül, amint ez a folyamat befejeződött. Mivel a szerződés az eredmény alapján folyósítható kifizetést írja elő, a Bizottság szigorú eredmény-felügyeleti rendszert fejleszt ki, amely a következőkből áll: a) A hálózat fejlődését és a következő időszak terveit bemutató éves független értékelő áttekintés (review). Az áttekintés a közzétett feltételrendszer alapján készül, amely elsősorban a TKP integrációs és hatékonysági fokára vonatkozó kritériumokat tartalmazza, hasonlóan ahhoz, amit az eredeti pályázat értékelésére alkalmaztak. Ha az értékelő áttekintés alkalmával a projekt munkáját nem megfelelőnek minősítik, az maga után vonhatja a kifizetések felfüggesztését, sőt a szerződés felmondását. b) A teljes időszak végeztével készített értékelő áttekintés, amely ismerteti az elért eredmények összességét és értékeli a jövőbeli előrehaladást. A konzorcium megalakulása A hálózat fejlődésével párhuzamosan a konzorcium azt a módszert is választhatja, hogy új partnereket vesz fel ami alkalmanként a kiválósági hálózat által szervezett versenyfelhívásként jöhet létre, a szerződésnek megfelelően, de további pénztámogatás nélkül. Más esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy pályázati felhívásokat ad ki, hogy lehetővé tegye a meglévő kiválósági hálózatoknak új résztvevők felvételét, amennyiben erre az igény felmerül az indító pályázat óta eltelt időben; ebben az esetben további pénztámogatás mellett. Irányítás A hálózat sikerének lényeges feltétele a kiválósági hálózat célkitűzései iránti nagyfokú intézményi elkötelezettség a partnerszervezetek részéről. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a konzorciumokat, hogy hozzanak létre egy irányító testületet, amely a partnerek magas beosztású képviselőiből áll, és amely felügyeli a tagok tevékenységének integrációját. További kívánalom lehet egy tudományos tanács felállítása külső szakemberek részvételével, hogy javaslatokat tegyen a TKP jellegét és különösen a hálózat küldetését illetően, hogy a kiválóság erősítésére és Európában való terjesztésére irányuló küldetés sikeres legyen. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html 20

Integrált projektek Az integrált projektek (IP) eszközét úgy tervezték meg, hogy a kiemelt tematikus szakterületek megvalósításához szükséges tudást generálják. Ez az irányítási eszköz az európai dimenzióban érvényesülő ambiciózus, világosan definiált technológiai célok eléréséhez szükséges tevékenységek és erőforrások kritikus tömegének integrálásán keresztül valósítható meg. Az IP implementációs tervének részeként végrehajtott tevékenységek magukban foglalják a kutatási, és ahol alkalmazható, a technológiai fejlesztési és/vagy demonstrációs tevékenységeket tevékenységeket a vezetés számára, valamint a tudás hasznosítására az innováció előmozdítására, továbbá az IP célkitűzéseivel közvetlenül kapcsolatos bármely egyéb típusú tevékenységet (köztük az oktatást és továbbképzést). Ezeket a tevékenységeket egy koherens vezetési keretrendszerben kell integrálni. Feltételezhető, hogy az Integrált Projektek többsége több tudományágat is magába foglalva multidiszciplináris jellegű lesz. Kritikus tömeg és időtartam Valamennyi IP-nek össze kell állítania az ambiciózus céljai eléréséhez szükséges tevékenységek, szaktudás és erőforrások kritikus tömegét. A kritikus tömeg azonban széles skálán változhat szakterületről szakterületre, és ezeken belül témáról témára is. Egy projektben integrált tevékenységek értéke elérhet akár több tíz millió eurót is. Ennek ellenére nincs minimális küszöbérték, amennyiben természetesen a szükséges törekvés és kritikus tömeg megvan. Ami a partnerkapcsolatokat illeti az IP-knek legalább három tagországból vagy társult országból származó, legalább három résztvevőből kell állniuk. Az országok közül legalább kettőnek tagországnak vagy társult tagjelölt országnak kell lennie. A gyakorlatban viszont egy konzorciumban feltehetőleg több partner vesz részt, hogy az ambiciózus célkitűzéseket elérjék. Az egyes pályázati felhívások ugyanakkor kiköthetnek minimális számú résztvevőt is. Várható hogy az IP-k tipikus időtartamának három és öt év között kell lennie. A pénzügyi rendszer fő jellemzők Az Európai Uniós támogatás formája egy céltámogatás a költségvetéshez, amit a résztvevők könyvelésein (vagy ha a szerződés megengedi, a harmadik felek könyvelésein) megfelelően vezetett, ténylegesen felmerülő, szükséges és gazdaságos költségekhez való hozzájárulásként fizetnek ki (kivéve a közvetett adókat, a vámokat, a kamatokat stb.), a projekt teljes időtartama alatt. A támogatás maximális mértéke a tevékenység típusa szerint változik. Mindegyik részt- 21

vevőnek, egyebek mellett, egyszerűsített éves költségbeszámolót kell készítenie, amit az összes felmerült költségeket tartalmazó, független könyvvizsgáló által jóváhagyott költségbizonylatnak kell kísérnie. Nagy könnyebbség e téren, hogy nincsenek előzetesen meghatározott költségkategóriák, vagyis a résztvevők szabadon használhatják saját elszámolási módszereiket. Indító szerződés és előlegfizetés A szerződés megszabja az EU maximális hozzájárulását egy IP-hez, de nem szabja meg a céltámogatás elosztását a résztvevők között, ami a konzorciumnak lehetővé teszi saját pénzügyeinek kezelését, és ami kiküszöböl számos forrást, amely az 5. Keretprogrammal kapcsolatos szerződéseknél mikromenedzsmenthez vezetett. A projekt során a Bizottsággal a koordinátor tartja a kapcsolatot. A szerződések egyszerűsített aláírási folyamata lehetővé teszi a szerződés korábbi hatályba lépését. A résztvevőktől elvárják, hogy konzorciumi szerződést kössenek. A szerződéshez csatolt melléklet tartalmazza a projekt általános ismertetését és részletes implementációs tervét, amelyet egy részletes pénzügyi terv, és a tevékenység típusa és a résztvevők szerint bontott költségbecslés kísér, a projektnek csak az első 18 hónapjára. Az e periódusra előre jelzett EU-hozzájárulás 85%-ával egyenértékű előleg kerül a projekt indításakor kifizetésre. A kifizetések éves rendezése A Bizottság a konzorciumtól az előző 12 hónap tevékenységeit vázlatosan ismertető éves jelentést kér, amelyhez az ebben az időszakban kifizetett költségek vezetői szinten igazolt pénzügyi jelentést kell csatolni. Ezzel párhuzamosan az IP benyújtja a következő 18 hónap részletes megvalósítási és pénzügyi tervét jóváhagyásra. Amikor a Bizottság elfogadja a pénzügyi jelentést, az adott időszakra kifizetett előleggel egyenértékű összeg átalakul jóváhagyott kifizetéssé (amely természetesen visszaható erejű auditnak vethető alá), és az előleg hátralékát kiegészítik annyival, hogy elérje a következő 18 hónapi időszakra megállapított EU-hozzájárulás 85%-ával egyenértékű összeget. Ezen a módon a pénztámogatás folyamatosságát optimálisan biztosítják a projekt teljes időszakára. Az IP-ekkel kapcsolatos feladatok rugalmas teljesítése Az IP-k teljesítésének kulcselemei a flexibilitás és a management autonómiája, amint ez a következő esetekben is tükröződik. A 18 hónapra vonatkozó részletes implementációs terv évenként gördül előre. A teljes (átfogó) implementációs tervet a konzorcium módosíthatja (a projekt végső célkitűzéseinek és fő várható eredményeinek megváltoztatása nélkül). 22

Mindkét implementációs tervet a Bizottságnak jóvá kell hagynia, hogy hatályba léphessenek. A projekt alakulása közben a konzorcium új partnerek felvételéről is dönthet, ami esetenként az IP részéről szervezett versenyfelhívás tárgya lehet, a szerződésnek megfelelően, de további pénztámogatás nélkül. Másrészt viszont a Bizottság dönthet úgy, hogy saját pályázati felhívásokat bocsát ki a meglévő IP-k működési területének bővíthetősége céljából, ekkor viszont többlettámogatás mellett. Ez a mechanizmus hasznos lehet a KKV-k bevonásának bővítésére. Monitorozás és auditálás Az IP-k új jellemzőinek megfelelően a Bizottság tovább lép az 5. KP-ban alkalmazott input részletes monitorozásánál, az output stratégiai monitorozása felé. Emiatt a Bizottság megerősített monitorozási rendszert lát szükségesnek, amelyhez magas szintű független szakértőket is bevonnak. Az új rendszer éves értékelő áttekintésből, a program közepe táján készített, ún. mérföldkő áttekintésből és a projekt végén készített áttekintésből áll. A Bizottságnak továbbá rendelkezésére áll a műszaki, pénzügyi, technológiai és etikai revíziók sora, amelyeket sokkal rendszeresebben kíván alkalmazni. A gyakorlatban minden IP esetében várható legalább egy pénzügyi revízió. Az értékelési eljárás A pályázatokat szakértői értékelési rendszer keretében értékelik, amit megerősítenek az IP-k ambíciózusabb természetének tükrözéséhez. A rendszer magában foglalhatja a pályázat benyújtásának kétlépcsős folyamatát, valamint a pályázók meghallgatását az értékelő bizottság előtt. Mindegyik IP értékeléséhez az alábbi szempontokat veszik tekintetbe: A kérdéses projekt célkitűzéseinek relevanciája (vagyis a projekt mennyiben illeszkedik a felhíváshoz). A potenciális hatások (vagyis megfelelő ambíciók az európai dimenziók tekintetében). Tudományos és technológiai (T&T) kiválóság (vagyis a projekt világosan kifejtett célkitűzéseket tartalmaz, amelyek továbblépést jelentenek a jelenlegi T&T szinthez képest, és olyan T&T módszert alkalmaz, amely képessé teszi a projektet kutatási/innovációs céljainak elérésére). A konzorcium minősége (vagyis a konzorcium összességében magas szintű, és minden résztvevője alkalmas és elkötelezett a rájuk bízott feladatok ellátására, ideális esetben KKV résztvevője is van). 23

A vezetés minősége (vagyis szilárd talajon álló menedzsment és szervezet, amely képes a projekt komplexitásával és a szükséges integrációs feladatokkal megbirkózni, köztük a tudás, a szellemi tulajdon és az innovációval kapcsolatos tevékenységek megfelelő menedzselésével). Az erőforrások mobilizálása (vagyis az erőforrások a munkatársak, a berendezések, a pénzeszközök stb. kritikus tömegének sikeres mobilizálásának képessége, koherens és integrált pénzügyi és projekt-tervezés útján). További információ erről a Részvétel a 6. Keretprogramban c. 3. Fejezetben találhatók. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html Speciális célzott kutatási vagy innovációs projektek A speciális célzott kutatási projektek célja az európai versenyképesség javítása, és a társadalom vagy az EU politikája igényeinek kielégítése. Ezeket erősen koncentrálni kell, és a következő két forma közül az egyiket vagy a kettő kombinációját kell tartalmazniuk: Olyan kutatási és technológiafejlesztési projekt legyen, amelyet új ismeretek megszerzésére hoztak létre, akár a meglévő termékek, folyamatok és szolgáltatások jelentős tökéletesítéséhez vagy újak fejlesztéséhez, akár a társadalom egyéb igényeinek és az EU politikáinak kielégítéséhez. Egy demonstrációs projekt olyan új technológiák életképességének igazolására, amelyek potenciális gazdasági előnyöket nyújtanak, de nem vezethetők be közvetlenül a kereskedelmi forgalomba. Nagyság és időtartam. A projektnek három különböző tagországból vagy társult országból származó legalább három résztvevővel kell rendelkeznie, amely közül legalább kettő tagország vagy társult tagjelölt ország. A munkaprogram előírhatja a résztvevők ennél nagyobb minimális számát. A projekten belül végzett tevékenységek értéke elérheti a néhány millió eurót. A projekt tipikus időtartama két vagy három év (indokolt esetben hosszabb is lehet). Elszámolható költségek és költségmodellek. Az elszámolható költségek és költségmodellek azonosak az integrált projektekben leírtakkal. Közösségi céltámogatás. A közösségi támogatás céltámogatás a költségvetéshez úton valósul meg, annak maximális mértéke a KTF-fel és innovációval kapcsolatos tevékenységek esetén a költségek 50%-a; a demonstrációs pro- 24

jektek, vagy a kombinált projektek demonstrációs része esetén 35%; a résztvevők költségeinek 100%-át igazoló auditálási bizonylat szükséges lehet. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html Speciális kutatási projektek KKV-k részére A KKV-k számára szánt speciális kutatási projektek a következő formák valamelyikét ölthetik: A kooperatív kutatás olyan rendszer, amelyben különböző országokban működő korlátozott számú KKV, amelynek speciális problémái vagy igényei vannak, a szükséges kutatást kihelyezi egy KTF szervezetnek, miközben az eredmények tulajdonjogát a KKV-k fenntartják maguknak. A projektek rendszerint rövid távúak, a tudomány és technológia teljes területén bármely szakterületre irányulhatnak. A kollektív kutatás olyan kutatási rendszer, amelyben a KTF feladatot teljesítő szervezetek vállalnak kutatást ipari társulások vagy ipari csoportok megbízásából, hogy KKV-k nagy közösségei részére bővítsék a tudásbázist. Az eredmények tulajdonjoga, ill. hasznosítása az ipari társulásoké, ill. azokon múlik. A projektek a tudomány és technológia teljes területén bármely szakterületre irányulhatnak. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 50%-a lehet. További információ: http://cordis.lu/sme Akciók az emberi erőforrás és mobilitás fejlesztésére és előmozdítására Az emberi erőforrás és mobilitás előmozdítására, ill. fejlesztésére irányuló akciók a továbbképzést, a szaktudás fejlesztését, vagy a tudástranszfert célozzák meg. Magukban foglalják az egyének, a fogadó szervezetek köztük a továbbképzési hálózatok, valamint európai kutatócsoportok által végzett akciók támogatását. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet, szükség esetén egy összegben. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html 25

Koordinációs akciók A koordinációs akciók az 5. KP-ból ismert összehangolási akciók és tematikus hálózatok megerősített folytatása. A koordinációs akcióknak az a célja, hogy elősegítsék és támogassák azon kutatási tevékenységek hálózatba kapcsolását és koordinálását, valamint az olyan innovációs tevékenységet, amelyek az integráció tökéletesítését célozzák. Ezek a közös vagy közösségi kezdeményezések szervezését és menedzselését fedik le, valamint konferenciák, szemináriumok szervezése, tanulmányok készítése, munkatársak cseréje, a jó gyakorlat cseréje és terjesztése, valamint információs rendszerek és szakértői csoportok létesítése. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html Speciális támogatási akciók A kiemelt tematikus területekre alkalmazandó speciális támogatási akciók lényegében az 5. KP-ban alkalmazott kísérő intézkedések folytatásának tekintendők. A speciális támogatási akciók célja a 6. KP megvalósításának támogatása, és arra is alkalmasak, hogy segítsék a jövőbeli EU kutatási politika tevékenységeinek előkészítését. A tematikus prioritási területeken belül kiterjedhetnek pl. konferenciák, szemináriumok szervezésére, tanulmányok készítésére és elemzésekre, magas szintű tudományos díjakra és versenyekre, munkacsoportok és szakértői csoportok felállítására, működési támogatásra és terjesztésre, információs és kommunikációs tevékenységekre, vagy ezek kombinációjára. Speciális támogatási akciókat azzal a céllal is indítanak, hogy ösztönözzék, bátorítsák és elősegítsék a kis kutatócsoportok, KKV-k, újonnan fejlesztett és távoli kutatóközpontok valamint a tagjelölt országok szervezeteinek részvételét a tematikus prioritási területek tevékenységében, elsősorban a kiválósági hálózatokon és az integrált projekteken keresztül. Ezeknek az akcióknak a megvalósítása speciális információkra és segítségadásra, továbbá a tagországok és a társult országok által létesített nemzeti kapcsolati pontok hálózatára támaszkodik, helyi, regionális és országos szinten. Ezeknek az akcióknak egyik célja a sima átmenet biztosítása az 5. KP-ból a 6. KP-ba. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet (ha szükséges, egy összegben). Integrációs tevékenységek Az integrációs tevékenységek többféle tevékenységet egyesítenek, a kutatási infrastruktúra megerősítése és fejlesztése céljából, annak érdekében, hogy európai szintű szolgáltatást nyújtsanak. Ennek érdekében a hálózati tevékenységeket 26

egy támogatási tevékenységgel kell kombinálni (mint amilyen a transznacionális hozzáféréssel kapcsolatos tevékenység), vagy pedig az infrastruktúra teljesítőképességének előremozdításához szükséges kutatási tevékenységeket kell támogatni, kivéve az új infrastrukturális beruházások finanszírozását, amelyeket csak speciális támogatási akciók keretében lehet finanszírozni. Az integráló tevékenységek egy, a tudásnak a potenciális használók, beleértve az ipari és különösen a KKV-beli használók körében való terjesztését szolgáló összetevőt tartalmaznak. A közösségi céltámogatás a tevékenység típusától függően a költségvetés maximum 50 100%-a lehet. Az EU részvétele a több tagország által vállalt programokban (169. Cikk) A 169. Cikk az Alapszerződésnek azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az EU részvételét azokban a kutatási programokban, amelyeket együttesen több tagország vállal, beleértve az ezeknek a programoknak a megvalósítására létrehozott struktúrákban való részvételt. A társult országok is részt vehetnek az ilyen programokban. A 169. Cikk a 6. KP talán legerősebb eszköze, az Európai Kutatási Térség tekintetében, és különösen annak az igénynek a kielégítésében, hogy segítse a kutatás integrálását és szerkezetének alakítását Európában. Például, amíg az integrált projektek és a kiválósági hálózatok a kutatás egyedi művelőinek tevékenységeit integrálják, addig a 169. Cikk valamely kutatási szakterületen folytatott teljes nemzeti programok tevékenységeinek integrálását teszi lehetővé. A 169. Cikk alkalmazása Egy pályázat benyújtásához a 169. Cikk értelmében több tagország között létrejött együttes kezdeményezésre van szükség. Ilyenkor lehetséges, hogy a résztvevő országokat nemzeti programjaik, továbbá a Bizottság képviselik. Formálisan a Bizottság csak ekkor nyújthatja be a pályázatot együttes döntésre a Miniszteri Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A döntéshozatali eljárás valamennyi, a 169. Cikk keretében benyújtott pályázat tekintetében gyakorlatilag megegyezik a Keretprogram döntési folyamatával. Emiatt a 169. Cikk alkalmazása nehéz lehet a 6. KP során, és az alkalmazás csak azokra a kutatási kezdeményezésekre szorítkozhat, amelyek az integrált projektek vagy a kiválósági hálózatok számára meghatározott tevékenységi körön kívül esnek. Az első kísérleti pályázatot, az Európai és Fejlődő Országok Partnersége Klinikai Tesztelésekre (EDCTP) címmel a Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek 2002 augusztusa végén nyújtotta be. 27