Budai Rajziskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola

Budai Rajziskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola HÁZIREND Érvényes: 2013. szeptember 1-től Készítette: Lázár Zsuzsa igazgató 1

A HÁZIREND, mely a Budai Rajziskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola (székhelyének: Budapest, Alkotás u. 45.) tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. Az iskola 2001. szeptember óta működik az Alkotás utcai ötszintes, felújított épületben. Mindenkinek alapvető feladata ügyelni az épületen belüli tisztaságra, rendre, hogy az épület állapotát, kulturált körülményeit meg lehessen őrizni. Az iskola helyiségeinek, berendezési tárgyainak tisztasága, állagmegóvása mindenkinek közös érdeke és feladata. Budai Rajziskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirend elfogadásáról a nevelőtestület döntött a 2013. szeptember 2. napján tartott ülésén, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Budapest,. Lázár Zsuzsa igazgató. Lisztes Edina nevelőtestület képviselője Az iskolai Házirendet az iskolát fenntartó Vizuális Kultúráért Alapítvány kuratóriumának nevében jóváhagyta. Kelt: Budapest,.. Formanek Zsuzsanna kuratórium elnöke 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 1.1. A HÁZIREND CÉLJA, HATÁLYA... 4 1.2. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA... 5 2. Az iskola működésével kapcsolatos szabályok... 5 2.1. AZ ISKOLA MUNKARENDJE... 5 2.2. NAPI MUNKAREND... 5 2.3. A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE, ÜGYELET... 6 2.4. A HELYISÉG-, TERÜLET- ÉS LÉTESÍTMÉNYHASZNÁLAT SZABÁLYAI... 6 2.5. VÉDŐ ÉS ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK... 7 2.6. SZEMÉLYES ÜGYEK INTÉZÉSE... 8 3. A tanulók felvétele, jogviszony megszűnése, tanulói jogok és gyakorlásának rendje... 8 3.1. A TANULÓK FELVÉTELE AZ INTÉZMÉNYBE... 8 3.2. TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE... 9 3.3. FELMENTÉSEK... 9 3.4. A TANULÓI JOGOK ÉS GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 9 3.5. A TANULÓI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE... 10 4. A tanulói kötelességek... 10 5. Diákigazolvány... 10 6. Késés, hiányzás, a távolmaradás igazolása... 11 6.1. A KÉSÉS... 11 6.2. MULASZTÁSOK ÉS IGAZOLÁSUK, TÁVOLMARADÁSI, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK... 11 6.3. AZ IGAZOLATLAN MULASZTÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI (ELJÁRÁSOK IGAZOLATLAN MULASZTÁS ESETÉN (20/2012. KORM. REND. 51. )... 12 6.4. MULASZTÁS AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSBAN... 13 7. A tanulói tevékenység értékelése. A tanuló jutalmazása, fegyelmező intézkedések. A tanuló fegyelmi és anyagi felelőssége.... 13 7.1. A TANULÓI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE... 13 7.2. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE... 14 7.3 A VIZSGÁK RENDJE... 14 7.4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI... 14 7.5. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI, ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI... 14 8. A tanulók és a szülők tájékoztatása és vélemény nyilvánítása... 15 9. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok... 15 10. Vagyoni jog... 16 11. Záró rendelkezések... 16 3

1. Bevezetés 1.1. A HÁZIREND CÉLJA, HATÁLYA A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik, és az iskola látja el a tanulók felügyeletét. A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. A jelen házirend hatályba lépésével egyidejűleg a 2012. augusztus 22. napján készült házirend hatályát veszíti. Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja. A házirend előírásai az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre (kert), a tanítás kezdetétől az utolsó óra befejezéséig (szünetekben is), valamint az iskola által szervezett tanítási időn kívüli programokra és a tanulók iskolai (elméleti és gyakorlati) tevékenységére vonatkoznak. 6) Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 7) A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes: a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 2012./20. EMMI rendelet. A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény. az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 7) továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült szabályok. 9) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet. 8) A házirendet a nevelőtestület fogadja el. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések). 9) 4

Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani kell - jogszabályi változásokkor, amennyiben a jogszabály előírja vagy a jogszabályváltozás szükségessé teszi - az aláírók együttes igénye esetén. 10) A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. 1.2. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál; és az iskola honlapján. A házirend egy példányát - a köznevelési törvény előírásainak megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a tanulónak át kell adni (de legkésőbb az első osztályfőnöki órán). Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól tájékoztatni kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején a nevelőtestületnek meg kell beszélnie: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleteken. 6) A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az Iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az oktatási titkártól, szaktanároktól a nevelők fogadó óráján vagy - ettől eltérően - előre egyeztetett időpontban. 2. Az iskola működésével kapcsolatos szabályok 2.1. AZ ISKOLA MUNKARENDJE Az iskola éves munkarendjét a miniszter által kiadott tanév rendjének figyelembevételével a tantestület tanév elején határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. Ezek közül 3 nap felhasználásáról a diákok (diákönkormányzat) dönt és ezeken a napon kirándulást szervezhet az iskola igazgatójával előre egyeztetett időpontban. Az igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján órarend készül. 2.2. NAPI MUNKAREND A tanítás szakképző évfolyamokon 9.00-kor kezdődik. Az alapfokú művészetoktatásban délutáni és esti foglalkozások vannak, 15 és 17 órai kezdettel. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt annyival korábban kell az iskolába érkezniük, hogy a tanítási órát (foglalkozást) munkára kész állapotban, a felszerelést előkészítve kezdhessék. 5

Az elméleti tanítási órák 45 percesek. A gyakorlati órák a szakképző évfolyamokon 60 percesek. Szünetet ha erről a tanár a tanulókkal egyeztetve másként nem dönt minden óra utolsó negyedében lehet tartani. A tanítási órák rendjének betartása és védelme mindenki kötelessége. 2.3. A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE, ÜGYELET Az iskola épülete szorgalmi időben, hétköznap 8.30-tól 20 óráig tart nyitva. Az iskolaépületbe biztonsági okokból 8.30-tól 18.00-ig a recepció nyitva tartása alatt van szabad bejárás. Az iskola tantermeiben vagy szaktermeiben 8.30-tól 17.00-ig tartózkodhatnak a szakképzős tanulók az órabeosztásuknak megfelelően, ill. szorgalmi időben, a féléveket záró kiértékeléseket megelőző 2 hétben, külön kérésre 19.30-ig, a szabad termekben. Az órák alatt az előadótermekben, rajztermekben és műhelyekben a mobiltelefon, egyéb elektronikus eszközök használata (kivéve, ha az órai anyag jegyzetelésére szolgál, pl. laptop/notebook/tablet stb.), illetve az étkezés nem megengedett. Telefonhívások fogadására vagy ismerősökkel való személyes találkozásokra az iskolában, kizárólag az óraközi szünetekben vagy a tanítási idő után van lehetőség. Az iskola területére értéktárgyat, pénzt a tanuló csak saját felelősségére hozhat. A talált tárgyakat a recepción kell leadni. 2.4. A HELYISÉG-, TERÜLET- ÉS LÉTESÍTMÉNYHASZNÁLAT SZABÁLYAI Az iskola helyiségei az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. Az iskolavezetőség illetékesek (karbantartók, gondnok, takarítók) bevonásával biztosítja, hogy az iskola épülete, udvara a tanulmányi, nevelési és egészségügyi követelményeknek megfeleljen. A tanulók és az iskolában dolgozók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat kötelesek betartani és azokra minden esetben figyelmeztetni kell társaikat is. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején ismertetni kell. Az épület általános rendjére, tisztaságára, az épület állagára mindenkinek ügyelnie kell (folyosók, tantermek, mellékhelyiségek stb.). Bármilyen észlelt műszaki hibát vagy rendellenességet azonnal jelezni kell a titkárságon. A tantermek rendjéért mindig az ott tanító tanár a felelős. 6) Az oktatási eszközök, műszaki felszerelések gondos kezelésére, rendeltetésszerű használatára kiemelten kell figyelni, különös tekintettel a nagy értékű számítógépekre, fotós felszerelésekre és ötvös szerszámokra. A tárgyi eszközökben vagy a helyiségekben történt szándékos károkozással az iskolát anyagi kár éri, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és amennyiben lehetséges, a károkozó személyét megállapítani. A kárt okozó tanuló kártérítésre kötelezhető. A kártérítés összege attól függ, hogy szándékos vagy gondatlanságból eredő károkozás történt. Szándékos rongálásnak tekintendő a padok, a falak 6

összefirkálása stb., valamint a mellékhelyiségekben okozott kár is. A szándékos károkozás fegyelmi vétségnek minősül, amely mindenkor kártérítést és fegyelmi eljárást von maga után. 7) A tantermekben, szaktermekben, ötvös- és grafikaműhelyekben, fotólaborban minden résztvevő köteles a felhasznált anyagokat és szerszámokat a helyükre visszatenni, és a termet rendezett, takarításra alkalmas állapotban hagyni. 8) A tantermekben hagyott személyes holmikért (saját szerszámok is) az iskola nem vállal felelősséget. 9) A tanári szekrényeket, és azok tartalmát (fotós, ötvös) az igazgató által megbízott szaktanárok kezelik. 10) Az iskolai eszközöket, szerszámokat nem lehet hazavinni. Meghatározott fotós felszerelések a külön megállapított feltételek mellett kölcsönözhetők. A kölcsön tényét minden esetben a szaktanárnál írásban rögzíteni kell, a kölcsönzés időtartama az adott napon max. 18h-ig tart. A visszavételt a tanár vagy az arra kijelölt iskolai alkalmazott írásban rögzíti. A szabály megszegése esetén, a tanuló nem jogosult a továbbiakban kölcsönzésre. 1 Automatikusan tagja a könyvtárnak minden iskolarendszerű szakképzős, felnőttképzésben részt vevő tanuló és tanár. Kölcsönözni a könyvtár szabályzata alapján lehet. Nyitvatartási időben minden tanuló, tanár és iskolai dolgozó használhatja a könyvtárat. A könyvtárból kizárólag az előbb felsoroltak kölcsönözhetnek könyveket, folyóiratokat, katalógusokat, a nem kölcsönözhető példányok kivételével. A tanév végén, a bizonyítványok kiadása előtt a diákoknak minden könyv- vagy egyéb tartozásukat rendezniük kell. Az iskolától kölcsönzött könyvet vagy eszközt a tanuló nem jogosult másnak továbbadni. A kikölcsönzött példányokért a tanuló anyagi felelősséggel tartozik. 1 A tanulóknak jogukban áll diákönkormányzatot vagy diák érdekképviseletet létrehozni. Az iskola a nyitvatartási időn belül helyet biztosít a diákönkormányzat összejöveteleire. 1 A diákoknak lehetőségük van zárható fémszekrények igénybevételére. A kulcsok letéti díja 1000 Ft, melyet a tanév végén, a kulcs visszaadásakor a tanuló visszakap. A kulcsok a könyvtárban, az oktatási titkártól vehetők át. A nyári szünetre a szekrényeket minden esetben ki kell üríteni és a kulcsokat leadni. 1 Az iskolában térfigyelő rendszer működik az épület, a tanulók és a dolgozók nagyobb biztonsága érdekében. A kamerák a lépcsőházban, a folyosókon, az udvaron és a bejáratnál kerültek elhelyezésre. 2.5. VÉDŐ ÉS ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét,elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben állapota ezt lehetővé teszi ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült, megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában. A tűz- és bombariadó jelzésének észlelése után a tanulók vegyék magukhoz az értékeiket (igazolvány, pénz, esetleges felsőruházat), ezután az órát tartó tanár felügyelete mellett, a legrövidebb időn belül, 7

fegyelmezetten hagyják el az iskola épületét, majd a tanár felügyelete mellett várják meg az iskola vezetőinek döntését a továbbiakról. A tanítási órák pótlásáról a nevelőtestület javaslata alapján az iskola vezetősége dönt. Az iskola dolgozói és 18 éven felüli tanulói számára, a nemdohányzók védelmére hozott 1999. évi XLII. sz. törvény 2. 4. pontja értelmében közoktatási intézményben nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely. Kizárólag az iskola épületen kívül lehet dohányozni, annak kapujától 5 méterre, tanítási órán kívül. Az épület előtti közterület tisztaságának megóvása érdekében a cigarettacsikkeket és minden egyéb szemetet a legközelebbi szemetesbe kell dobni. Az épületen belül vagy annak kertjében, illetve a bejárat 5m-es körzetében észlelt dohányzás fegyelmi vétség. A hatósági ellenőrzés során kirótt büntetést az iskola áthárítja a vétség elkövetőjére. 6) Az iskola területén valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon alkoholt, drogot fogyasztani tilos. Az iskola tudomására jutott esetekről értesítenie kell az érintettek szüleit vagy az illetékes hatóságot. 2.6. SZEMÉLYES ÜGYEK INTÉZÉSE A hivatalos ügyeket (iskolalátogatási igazolás, diákigazolvány érvényesítés stb.) a könyvtárban az oktatási titkárnál lehet elintézni. Igazgatói, tanári és egyéb fogadóórák: az iskola igazgatója tanulmányi és nevelési ügyekben, telefonon, e-mailben vagy személyesen, előre egyeztetett időpontban tart fogadóórát a tanulók és szülők számára. A tanárok előzetesen egyeztetett időpontban és személyesen is rendelkezésre állnak. 3. A tanulók felvétele, jogviszony megszűnése, tanulói jogok és gyakorlásának rendje 3.1. A TANULÓK FELVÉTELE AZ INTÉZMÉNYBE A tanuló az iskolával nem tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés útján történik. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója, vagy távollétében annak megbízottja dönt. Szakképző évfolyamokra Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. A felvételi eljárás részei: - a tanuló addigi szakmai munkáinak megismerése mappa formájában - rajzi és tervezési készség, vizsgálata, felvételi beszélgetés (motiváció). A felvételről, a felvételiztető tanárok javaslata alapján az igazgató dönt. Feltétele: - érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint), - orvosi alkalmassági vizsga - I/13. évfolyam követelményeinek beszámítását igazoló bizonyítvány, 8

Előzetes tanulmányok beszámítása: a szakképző iskolában vagy felsőoktatási intézményben folytatott, megegyező tartalmú ismereteket a követelmények teljesítésébe be kell számítani. A beszámíthatóságról az igazgató dönt, a tanuló kérelme és az igazolások alapján. Alapfokú Művészetoktatás évfolyamaira Jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével adott tanév augusztus hónapjában. A felvételi eljárás részei: - a tanuló addigi szakmai munkáinak megismerése mappa formájában A felvételről, a felvételiztető tanárok javaslata alapján az igazgató dönt. Előzetes tanulmányok beszámítása: más alapfokú, művészeti iskolában folytatott, megegyező tartalmú ismereteket az évfolyam-besorolásnál be kell számítani. A beszámíthatóságról az igazgató dönt, a tanuló kérelme és az igazolások alapján. 3.2. TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE A tanköteles korú (alapfokú művészetoktatásban részt vevő) tanuló esetén a szülő/gondviselő által aláírt kérvény után kaphatja meg a tanuló bizonyítványát. A nem tanköteles tanuló esetén szülő/gondviselő által aláírt kérvény beadása és aláírása szükséges. A jelzett adminisztrációk elvégzése után kerül beírásra a beírási naplóba a tanulói jogviszony megszűnése iskolánkban. A tanulói jogviszony megszűntetésére vonatkozóan a tanulmányi megállapodás és a házirend további rendelkezései adnak iránymutatást. 3.3. FELMENTÉSEK A tantárgyi felmentéseket írásbeli kérelemre az igazgató adhatja meg. A kérelemhez csatolni kell mindazokat a dokumentumokat (szakértői véleményt, érettségi vizsga, OKJ-s vizsga törzslapkivonatát), melyek igazolják a felmentés indokát. A felmentéseket az iskolai dokumentumokba be kell jegyezni. 3.4. A TANULÓI JOGOK ÉS GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulói jogok gyakorlásának lehetősége a beiratkozás napjától fennáll. E jogokat a Köznevelési törvény 45. -a tartalmazza, a joggyakorlás kérdéseit a házirend írja elő. Az iskolában a tanulói jogok érvényesülésének biztosa az oktatási titkár, ill. az osztályfőnökök. A jogok gyakorlásának sérelme esetén az oktatási titkárhoz, osztályfőnökhöz, végül az igazgatóhoz lehet fordulni. A Budai Rajziskola minden tanulójának joga, hogy: személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, megalázó büntetésnek, vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy megsértették, segítségül fordulhat az oktatási titkárhoz, ill. írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. nem érheti hátrány meggyőződése, véleménye miatt. Ha úgy érzi, hogy megsértették, segítségért fordulhat az oktatási titkárhoz, ill. panasszal élhet az iskola igazgatójánál. 9

tanulmányi munkájához segítséget kérjen. Ilyen irányú igényét a szaktanárnak kell jeleznie, aki tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. részt vehet az iskola kulturális életében, tanulmányi versenyeken, pályázatokon, ill. ilyenek meghirdetését kezdeményezheti a szaktanároknál. az iskola könyvtárát, számítógépes termét és egyéb felszereléseit, létesítményeit a házirend vonatkozó szabályait betartva térítésmentesen veheti igénybe. 6) tanulmányai folytatásához tájékoztatást kérhet, a szükséges információkért a pedagógusaihoz fordulhat. Kérheti a továbbtanulással kapcsolatos tájékoztatásukat. 7) a tanuló az igazgatótól írásban kérjen felvilágosítást arról, hogy milyen nyilvános, személyes, különleges adatait kezeli az iskola. Az iskolának a tanuló adatait biztonságos körülmények között kell kezelnie. Ezzel összefüggésben a tanuló (vagy gondviselője) az oktatási titkáron keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet a saját érdemjegyeiről. 3.5. A TANULÓI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A tanuló személyét és tanulmányait érintő kérdésekről bármikor tájékoztatást kaphat az oktatási titkártól, osztályfőnökétől és a szaktanáraitól. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat láthatja el. Jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, ill. választott tisztségviselői érvényesíthetik. 4. A tanulói kötelességek A Budai Rajziskola minden tanulójának kötelessége, hogy: a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra és házi feladatot készítsen. jelen legyen a szóbeli és az írásbeli számonkéréseken, megírja a dolgozatokat, megfeleljen a tantárgyak követelményeinek. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli. a tanórákon jelen legyen, hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja. azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett. magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és az iskolára vonatkozó szabályokat tartsa be. 5. Diákigazolvány Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi az előírások értelmében. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány, 10

közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a tanuló aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet az intézmény terjeszti elő. 6. Késés, hiányzás, a távolmaradás igazolása 6.1. A KÉSÉS Órakezdéskor köteles minden tanuló munkára kész állapotban várni a tanárt. Ehhez az óra előtt a terembe, a foglalkozás helyére kell érkeznie. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A későn érkező tanulónak joga van a tanórán részt venni, amennyiben nem zavarja a tanítás rendjét. A késés igazolt: orvosi igazolás esetén, bejárók esetén közlekedési ok miatt, napközbeni késés csak iskolai kötelesség teljesítése vagy egészségügyi ok miatt igazolható, a vidékről bejáró tanulók a menetrend ismeretében késési engedélyt kaphatnak. A tanár húsz percen túli késését a tanulók minden esetben kötelesek jelezni az oktatási titkárnál. 6.2. MULASZTÁSOK ÉS IGAZOLÁSUK, TÁVOLMARADÁSI, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK Ha a tanuló a kötelező, ill. választott tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A hiányzások igazolását a legközelebbi iskolába jövetelkor az oktatási titkárnak kell leadni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: a tanuló beteg volt és azt szabályszerű orvosi igazolással (amelyet kiskorú tanuló esetén a szülő is aláírt) igazolja, ha tanuló hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni és erről hivatalos igazolása van. Ha a tanár/titkárság a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül nem kap hitelt érdemlő értesítést a tanuló távolmaradásáról, telefonon fel kell szólítania a tanulót, ill. a szülőt a mulasztás igazolására. Továbbá fel kell hívni a figyelmet az igazolatlan mulasztás esetleges következményeire. Előre látható esetben az iskolából való távolmaradásra írásban kérhet engedélyt a tanuló az osztályfőnöktől maximum 3 napra, több napra pedig az iskola igazgatójától. Ebben az esetben a tanulónak egyénileg kell gondoskodnia a tananyag pótlásáról a hiányzás végéig. Tanulmányi versenyre, külföldi útra és egyéb ilyen jellegű távolmaradásra mindig írásbeli kérelem alapján adhat engedélyt az igazgató osztályfőnöki javaslatra. Családi okok miatti rendkívüli hiányzás különösebb indoklás nélkül igazolható (félévenként 3 nap akár folyamatosan akár több részletben). 6) Amennyiben a föntebb leírt módon a hiányzás igazolása nem történik meg, úgy az igazolatlan hiányzássá válik. 7) 11

A hiányzás miatti elmaradás pótlása minden tanuló saját érdeke. Hosszabb hiányzás esetén a pótláshoz kérheti a szaktanár segítségét. 6.3. AZ IGAZOLATLAN MULASZTÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI (ELJÁRÁSOK IGAZOLATLAN MULASZTÁS ESETÉN (20/2012. KORM. REND. 51. ) Igazolatlan a mulasztás, ha azt a tanuló nem, ill. nem megfelelően igazolja. Arról, hogy az igazolás elfogadható-e, az osztályfőnök/oktatási titkár dönt. Az iskola köteles a szülőt/gondviselőt értesíteni, ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő/gondviselő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Igazolatlan mulasztás mértéke (szakképző A büntetés mértéke évfolyamokon) Nem tanköteles nagykorú tanuló esetén 3. igazolatlan óra után Osztályfőnöki figyelmeztető 6. igazolatlan óra után Osztályfőnöki intő 10. igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetés, szülő/gondviselő értesítése 14. igazolatlan óra után igazgatói intő 21. igazolatlan óra után Fegyelmi eljárás megindítása 30. igazolatlan óra után Tanulói jogviszony megszüntetése A tanulói jogviszony akkor szűnik meg (tanköteles tanuló kivételével), ha az igazolatlan órák száma meghaladja a harmincat, feltéve, hogy az iskola a tanulót legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A jogviszony megszüntetése után az iskola értesíti az illetékes egészségbiztosítási pénztárat is. A 20/2012. EMMI rendelet 143. (9) alapján felnőttoktatásban megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a tanuló húsz tanóránál többet mulaszt igazolatlanul. 6) Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 10 órát, az iskola értesíti erről a tényről a tanulót és a szüleit/gondviselőjét. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire. 7) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről). 8) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. 9) Ha a szakképző évfolyamra járó tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása az elméleti tanítási órák 20 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 12

10) A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségeinek. 6.4. MULASZTÁS AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSBAN A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek stb.) maradhat távol a főtárgyi és a kötelező tárgyi órákról, foglalkozásokról. Az órarend szerinti foglalkozásokról való távolmaradást 8 napon belül igazolni kell. Igazolást a szülő, az orvos, az iskola pedagógusa adhat. Kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása esetén a szülőt írásban értesíteni kell. Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnek, a tagintézmény vezető köteles a tanulót és szüleit annak következményeire figyelmeztetni. A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a főtárgyi és a kötelező tárgyi naplóban vezetett mulasztások alapján összesíteni kell. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben érdemjeggyel nem értékelhető, nem osztályozható, ezért az évfolyamot meg kell ismételnie. 7. A tanulói tevékenység értékelése. A tanuló jutalmazása, fegyelmező intézkedések. A tanuló fegyelmi és anyagi felelőssége. A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A szaktanár a szakmai vizsgakövetelmények figyelembe vételével határozza meg, és a tantárgy oktatásának kezdetén ismerteti a tanulókkal a teljesítendő, minimális, tantárgyi követelményeket. 7.1. A TANULÓI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE A diákok tevékenységről félévkor és év végén a bizonyítványban kapnak értékelést. (Alapfokú művészetoktatásban tanulók az év végén.) A tanuló érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon és a gyakorlati foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, ill. gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani. A félévi és az év végi, tantárgyi, gyakorlati vizsgákon a megjelenés kötelező. A meg nem jelenő tanuló a vizsga napján jelzett, elfogadható indokkal (egészségügyi problémák, stb.) kérheti a vizsga halasztását a tanév rendjében megjelölt pótbeszámoló időszakára. A félévi és év végi kiértékelés A tanulók félévkor és év végén kiértékelés keretében adnak számot gyakorlati oktatásban szerzett ismereteikről. A tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokon belül kerülnek megszervezésre. A tanulmányok befejeztével szakmai vizsgát az iskolában külön rendeletben meghatározottak szerint független vizsgabizottság előtt lehet tenni. 13

7.2. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE A nem tanköteles korú tanulók magatartását és szorgalmát a szakképzésben érdemjeggyel nem értékeljük, de érdemjegyeik kialakításánál beszámíthatóak. Figyelembe vehető szempontok: hiányzás, tanulmányi követelmények teljesítése, házi feladatok, szorgalmi feladatok elkészítése, vagy azok elmulasztása, tanórán kívüli projektekben való részvétel, az iskola eredményes képviselete. 7.3 A VIZSGÁK RENDJE Szakmai vizsgára bocsátás feltétele 20/2008. (XII. 17.) a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló SZMM rendelet alapján az összes félév bizonyítvánnyal igazolt, eredményes elvégzése. Javítóvizsga Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga a tanév augusztus 21-31. közötti időszaka, melynek pontos időpontját a tanév végén ismertetjük. Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, írásban benyújtott kérelemmel a tanévet megismételheti. Elégtelen javítóvizsga esetén a tanuló tanulmányait első alkalommal az évfolyam megismétlésével folytathatja. Nem tanköteles tanuló ugyanazt az évfolyamot másodszor igazgatói engedéllyel ismételheti meg. Osztályozó vizsga Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott mértéket, és emiatt év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület úgy dönt, hogy a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségeinek. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 7.4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI Kiemelkedő tevékenységért tanévenként, iskolánk egy végzős tanulója, szóbeli és tárgyi jutalmazásban részesülhet (Budai Rajziskola díj). A jutalmazás alapja lehet: kimagasló tanulmányi eredmény, példamutató magatartás, szorgalom, eredményes szereplés versenyeken, pályázatokon, kiemelkedő közösségi munka. 7.5. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI, ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI 14

A fegyelmi büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, fejlesztő jellegű és tiszteletben tartja az ember méltóságát, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló fegyelmi vétséget követ el, ha: - megsérti a Házirend vagy az elméleti/gyakorlati képzési hely munkarendjét; - a kötelező foglalkozásokról igazolatlanul távol marad; - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti; - az iskola által szervezett rendezvényeken magatartása ellen kifogás merül fel; - bármely módon árt az iskola jó hírének. Fegyelmező intézkedések: - szaktanári figyelmeztetés, igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban) - megrovás, szigorú megrovás, - kedvezmények csökkentése, - eltiltás a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. Az SZMSZ, a házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53 ) 8. A tanulók és a szülők tájékoztatása és vélemény nyilvánítása A tanulókat az iskola egészének életéről, az éves programról, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója évnyitó, évzáró ünnepély és egyéb találkozás, megbeszélés, a kihelyezett hirdető tábla segítségével, vagy az oktatási titkár, szaktanárok tájékoztatják, valamint mindezekről az iskolai honlap is tájékoztatást adhat (www.budairajziskola.hu). A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban vagy írásban tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban közvetlenül oktatási titkárhoz, szaktanáraikhoz vagy az iskola igazgatóságához fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az oktatási titkárral, szaktanáraikkal vagy az iskola igazgatóságával. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat előre egyeztetett időpontban, szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. 9. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok A térítési díj és a tandíj összegét a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 35-36. -ában megfogalmazottak alapján állapítjuk meg (részletesen lásd az aktuális Térítési díj és a tandíj megállapítására vonatkozó szabályzatban). A szakmai vizsgáért fizetendő díjat 20/2008. (XII.17.) SZMM rendeletben foglaltaknak megfelelően állapítja meg az intézmény minden tanévben. A vizsgadíj befizetése a bizonylati szabályok betartása mellett történik. 15

A művészetoktatásban fizetendő térítési díj és tandíj mértékét, az adható térítési díj és tandíjkedvezményt az intézmény vezetője állapítja meg (a fenntartó jóváhagyásával), de nem lehet kevesebb a megállapított összeg 50 %-ánál. 10. Vagyoni jog A szervezett iskolai foglalkozásokon a tanuló által előállított termék az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíti a tanuló által előállított terméket, akkor a bevételből a tanuló által hozzáadott értékkel arányos juttatás illeti a tanulót. 11. Záró rendelkezések A házirend a nevelőtestület elfogadása után lép érvénybe és visszavonásig érvényes. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot. A javaslatot az iskola igazgatójához lehet benyújtani. A beterjesztett javaslatot a jogszabályban megjelölt közösségek megvitatják, és döntenek az elfogadásáról. A házirend felülvizsgálatára tanévenként kerül sor, amennyiben a jogszabályi változások vagy az egyéb módosítások miatt erre szükség van. A felülvizsgálatra a tanévkezdés előtt kerül sor. A jelen házirend kihirdetéséről az iskola igazgatója gondoskodik, a jóváhagyást követő öt munkanapon belül. 16