DOROG VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK EMBERI ERŐFORRÁS BIZOTTSÁGA 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : VAROSHAZA@DOROG.HU E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. április 29-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Dorog városi Gyámhivatal 2010. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület! Az Emberi Erőforrás Bizottság 2011. április 19-én tartott ülésének egyik napirendi pontjaként a Dorog városi Gyámhivatal 2010. évi munkájáról szóló beszámoló szerepelt. A bizottság a beszámolót megtárgyalta és egyhangú szavazattal az alábbi határozati javaslatot terjeszti a tisztelt Képviselő-testület elé elfogadásra: HATÁROZATI JAVASLAT Dorog Város Képviselő-testülete a Dorog városi Gyámhivatal 2010. évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tittmann János polgármester Dorog, 2011. április 19. Jászberényi Károly s.k.
A VÁROSI GYÁMHIVATAL BESZÁMOLÓJA Tárgy : Beszámoló a Városi Gyámhivatal 2010. évi tevékenységéről
Személyi feltételek A gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatok: A polgármesteri hivatalon belüli szervezeti egység a városi gyámhivatal. A gyámhivatal körzeti feladatokat lát el, illetékessége Dorog város közigazgatási területén kívül 14 településre terjed ki:. Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny. A gyámhivatal hatáskörébe tartozó feladatokat öt fő ügyintéző látja el, felsőfokú képzettséggel, melyből egy fő az ügyintézői feladatok mellett munkaköri leírása szerint a vezetői teendőket is ellátja. Négy ügyintéző államigazgatási főiskolát végzett, egy fő szociálpedagógusi végzettséggel rendelkezik. Négy ügyintéző rendelkezik szakvizsgával. Ügykezelő nincs a gyámhivatalban. Az ügyintézők a jogszabály által előírt nyilvántartásokat vezetik. A munkatársak különböző időpontoktól: 1997-től, 2000-től, 2004-től, két fő pedig 2008-tól tölti be a munkakört. A díjmentes képzéseken a részvételünk biztosított. 2010 évben az iktatott gyámhivatali ügyek száma 6.912 db. A határozatok száma 1.125 db. 2010. évben hét fellebbezés érkezett, melyek közül a II. fokú gyámhatóság négy határozatot helybenhagyott, egy határozatot megsemmisített, egy határozatot jogsértés miatt megváltoztatott, egy határozat megváltoztatására nem jogsértés miatt került sor. A gyámhivatal tevékenysége ellen panaszügy nem volt. Tárgyi, technikai feltételek A gyámhivatal elhelyezése 2010. augusztus 11. napjától a polgármesteri hivatalon kívül az Intézmények Házában külön külön irodában, a munkavégzést, kulturált ügyfélfogadást biztosítva megoldott. Az épület riasztóval, tűzés füstjelzővel felszerelt. A gyámhivatal egysége önálló riasztóberendezéssel ellátott, melyhez minden ügyintézőnek külön kódja van. Az épületben reggel hat órától este tíz óráig portaszolgálat működik. A városi gyámhivatal az épület második emeletén kapott helyet, lift igénybevételével az akadálymentes megközelítése biztosított. A gépkocsi használat előzetes igénylés alapján történik. A gyámhivatal az épületben az irattározott iratok elhelyezésére külön, önálló helyiséggel rendelkezik. A folyamatban lévő ügyiratok tárolása részben, zárható szekrényekben történik. Az irodák felszereltsége a megfelelő mennyiségű, egységes szekrényekkel válna teljessé, melyre az egyre nagyobb mennyiségű iratanyag biztonságos tárolása miatt lenne szükség. A gyámhivatal öt db számítógéppel, szövegszerkesztő programmal, másológéppel, internet hozzáféréssel, faxgéppel rendelkezik. A gyámhivatal főbb feladat- és hatáskörei Gyermekvédelmi gondoskodás: - Családbafogadás A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő, vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje, feltéve, hogy ez a gyermek érdekében áll. Az eljárásra a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes, de a döntés meghozatala után az illetékességet a családba fogadó gyám lakóhelye határozza meg. A családbafogadás egy átmeneti helyzet idejére, az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig tart. A gyámhivatal évente felülvizsgálja, hogy fennállnak-e még a családba fogadásra okot adó körülmények, a gyermek saját családjába történő visszahelyezésére van-e lehetőség, a családbafogadás fenntartása továbbra is indokolte, esetleg a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját kell választani. 2010. december 31. napján 16 családba fogadott kiskorút tartott nyilván a gyámhivatal. - Ideiglenes hatályú elhelyezés A felügyelet nélkül maradt, vagy súlyos veszélyhelyzetben lévő gyermeket, ha elhelyezése ügyében azonnali intézkedés szükséges, az önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási parancsnokság ideiglenesen
- a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, - a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt. A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. A gyámhivatal a 2010. évben hatályos jogszabály alapján az ideiglenes hatályú elhelyezést függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján került sor 22 munkanapon belül felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy 27 munkanapon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét. Amennyiben a gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy a szülői felügyelet megszüntetése indokolt, 45 napon belül pert indít. A gyámhivatal 2010. évben 4 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkezett. Ebben az évben összesen 17 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére került sor (jegyző, rendőrség, gyámhivatal). Az ideiglenes hatályú elhelyezéseket a gyámhivatal felülvizsgálta, a felülvizsgálat eredményeként 10 gyermek átmeneti nevelésbe került, 4 gyermek esetében gyermekelhelyezés iránt indított pert a gyámhivatal, 3 gyermek esetében védelembe vétel kezdeményezésével megszűnt az eljárás. Az ideiglenes hatályú elhelyezések során megnőtt a gyámhivatal feladata, mivel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint családi pótlékra jogosulttá vált az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Fentiek alapján a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek számára vagyonkezelő eseti gondnokot rendel, majd az elhelyezés megszüntetése után a gondnokot felmenti és végszámadás benyújtására kötelezi. - Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermekek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségüket az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá a gyermekek megfelelő gondozása a családon belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. 2010. december 31-én átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma: 53 fő 2009. december 31-én átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma: 42 fő 2010 -ben átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma: 12 fő A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét évente, három éven aluli gyermekek esetében félévenként felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá a feltételek fennállása esetén a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről. - Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő/szülők/ felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, ha a szülők meghaltak, ha a szülő gyermekéről lemondott és az örökbefogadáshoz az örökbefogadó személyének ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, vagy a gyermek ismeretlen szülőktől származik. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, nevelőotthonban, illetőleg más bentlakásos intézményben helyezi el, és gyámot rendel. A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja - örökbefogadó családban, nevelőszülői családban, gyermekotthonban illetve más bentlakásos intézményben - és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra illetve az önálló életre. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt évente, három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek mielőbbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós, családot pótló környezetbe kerülését. 2010. december 31-én tartós nevelésben lévő gyermekek száma : 5 fő 2009. december 31-én tartós nevelésben lévő gyermekek száma: 6 fő 2010 -ben tartós nevelésbe vett gyermekek száma : - fő (Megszűnt 1fő tartós nevelése, a gyermek nagykorúvá vált).
A tartós nevelésbe vétel oka: Szülők halála: 3 Szülői felügyeletet megszüntetető ítélet: 2 - Utógondozás Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Az utógondozás elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, illetve önálló életének megkezdését. Az utógondozást a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozója végzi. Utógondozás elrendelése: 4 fő - Utógondozói ellátás: A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli az utógondozói ellátást, ha a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az utógondozói ellátását a fiatal felnőtt, amennyiben nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe várja felvételét a 24. évének betöltéséig kérheti. Ha a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja az utógondozói ellátás 21. életévének betöltéséig jár. A fiatal felnőtt részére az utógondozói ellátást a nevelőszülő háztartásában, a gyermekotthonban, utógondozó otthonban vagy külső férőhelyen biztosítják. Utógondozói ellátás elrendelése 2010-ben 3 fő Pénzbeli ellátás - Gyermektartásdíj megelőlegezése A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben - gyermektartásdíjként - szolgáltatja. A gyámhivatal a bíróság által jogerősen megállapított gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, s a gyermeket gondozó szülő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. 2010. évben jelentősen megnőtt a gyermektartásdíj megelőlegezésben részesülő gyermekek száma, 2009. december 31. napján 35 fő, 2010. december 31. napján 50 kiskorú részesült tartásdíj megelőlegezésében a költségvetésből. 2010. évben 33 gyermeket érintő kérelem érkezett a gyámhivatalhoz, melyből 25 fő esetében született döntés a megelőlegezésről, 2 esetben elutasításról, 3 esetben megszűnt az eljárás, három gyermek esetében az évvégén folyamatban volt az eljárás. A tárgy évben 16 gyermek esetében szűnt meg a folyósítás, 5 esetben folyósítás felfüggesztésére került sor. 2010-ben megelőlegezésre kifizetve 5.868 ezer Ft, melyet a központi költségvetés fedez. - Otthonteremtési támogatás megállapítása Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. - Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek - legalább hároméves időtartamú folyamatos gondozási helyen töltött nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg - készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A készpénzvagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A támogatás felhasználható: telek, lakás, ház vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Valamint indokolt esetben bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is. A gyámhivatal határozata alapján a - székhely szerinti - települési önkormányzat jegyzője az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja.
2010-ben 5 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban, a tárgyévben kifizetett összeg 1.744 ezer Ft volt. Elutasított kérelem nem volt. Kapcsolattartás A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülőnek joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint más jogosult hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa. A gyámhivatal feladata, hogy közreműködjön e jogok érvényesítésében mind az állami gondoskodás rendszerébe került gyermekek, mind a családban nevelkedő gyermekek tekintetében. A családban nevelkedő gyermekek esetében a szülők a házasságfelbontás, vagy gyermekelhelyezés iránti perekben megegyezhetnek a gyermekükkel történő kapcsolattartásról, egyezség hiányában a bíróság dönt. Ennek megváltoztatását két éven belül csak a bíróságtól lehet kérni. Az átmeneti nevelésbe vett gyermekek szüleinek joga és kötelessége a gyermekeikkel történő kapcsolattartás. A megfelelő kapcsolat kialakítása, fenntartása az egyik feltétele annak, hogy a gyermek mielőbb visszahelyezhető legyen családjába. A kapcsolattartás szabályozása tekintetében a gyámhivatal és a bíróság is rendelkezik hatáskörrel, a határozatok végrehajtása viszont a gyámhivatal feladata. Ennek eszközei: figyelmeztetés, pénzbírság, gyermekjóléti szolgálat közreműködése, végső esetben a gyámhivatalnak lehetősége van gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per indítására. A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma: 30 2010-ben a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta 15 határozattal 8 egyezséggel 7 végrehajtási cselekmények száma 2 Örökbefogadás Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. Az örökbefogadást a gyámhivatal engedélyezi. Örökbefogadó csak az a cselekvőképes nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Nem fogadhat örökbe az, aki szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozata, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A nyílt örökbefogadás esetén a vérszerinti szülők és az örökbefogadni szándékozók együttesen teszik meg nyilatkozatukat. 2003. január 1-től csak az fogadhat örökbe, aki örökbefogadás előtti szakmai tanácsadáson, illetve felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett. Az alkalmassági határozat 2 évig érvényes, az érvényesség 1 évvel meghosszabbítható. A várakozási idő hosszú, gyakran a meghosszabbított határidőig sem sikerül gyermeket örökbefogadni. 2010. évben a gyámhivatal 3 házaspár esetében állapította meg az örökbefogadásra való alkalmasságot. 2010. évben a gyámhivatal egy házastársi örökbefogadást engedélyezett. Kiskorúak családi jogállás rendezése A gyermek családi jogállása rendezetlen, ha egyik vagy mindkét szülője ismeretlen. A családi jogállás rendezhető teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, apaság (anyaság) bírósági megállapításával, képzelt apa (szülők) megállapításával. 2010-ben a kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál rendeződött: 20 fő Ebből apai elismerések száma: 13 fő apaság bírósági megállapítása: 5 fő képzelt apa megállapításának száma: 2 fő Apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma: -
Kiskorúak vagyoni érdekvédelme A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. A szülői vagyonkezelés általában számadási kötelezettség nélkül történik. Ha szülők a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatban kötelességüket nem teljesítik, a gyámhatóság a vagyonkezelést rendszeres felügyelete alá vonhatja, a szülőket számadás készítésére kötelezheti. A szülők a gyermekük vagyonát a rendes vagyonkezelés szabályai szerint kezelik, ugyanazzal a gondossággal kell eljárniuk, mint saját vagyoni ügyeikben. A vagyonkezelés körében elkövetett súlyos gondatlanságért felelősséggel tartoznak. A szülői vagyonkezelés a gyermek nagykorúvá válásával megszűnik. Ekkor kötelesek kiadni a vagyont az arra vonatkozó számadással együtt a gyermeknek. Kiskorúak vagyoni ügyei 2010-ben: Eladással ( megterheléssel ) kapcsolatos ügyek száma: 6 jóváhagyott: 5 elutasított: 1 Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorúak száma: 402 Az ingatlanok eladása mellett egyre gyakoribb, hogy a szülő a kiskorú ingatlantulajdonát (tulajdoni hányadát) jelzáloghitellel kívánja megterhelni. Amennyiben a szülő a kölcsönt a lakás felújítására, korszerűsítésére igényli, és igazolja, hogy a törlesztést fizetni tudja, a gyámhivatal az ingatlan megterhelését engedélyezi. Gyámság A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. A gyermekről való gondoskodás a szülő feladata. Ha a szülők nem élnek, vagy nem alkalmasak gyermekük nevelésére, gondoskodni kell olyan személyről, aki ezt a hiányt pótolja. Ez a személy a gyám, az a jogintézmény amely a kiskorúak gondviselését, képviseletét, vagyonkezelését biztosítja, a gyámság. Az a kiskorú aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. 2010. december 31-én gyámság alatt állók száma: 119 Ebből: Családbafogadó személy, harmadik személy 61 Hivatásos gyám 1 Nevelőszülő 35 Gyermekotthon vezetője látja el a gyámságot 22 A tárgyév folyamán 18 fő a gyámság alól kikerült gyermekek száma, 9 főnek nagykorúsága miatt szűnt meg a gyámsága, 9 fő a vér szerint családjához került. A gyámnak évi rendszeres számadásban kell a gyámhivatal felé elszámolnia a vagyonkezelésről, a kiskorú pénzének felhasználásáról. A számadáshoz mellékelnie kell a kiskorú helyzetéről (egészségi állapotáról, tanulmányairól, elhelyezéséről) adott jelentést is. Számadásra kötelezett gyámok száma : 39 A gyámhivatal 7 nevezett gyámot tart nyilván. Gondnoksági ügyek A gyámhivatal gondnokrendeléssel gondoskodik az ügyeik vitelében akadályozott személyek jogainak védelméről. Az eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból. A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal vizsgálja a gondnokrendelés okát, és annak a személynek, - akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, gondnokot - akinek elmeszakorvosi vélemény szerint ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel teljesen hiányzik - kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot, - akit körülményei ügyei vitelében akadályoznak (különösen ha ismeretlen helyen tartózkodik), eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel. Eseti gondnok rendelésére kerül sor akkor is, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, a különleges szakértelmet igénylő ügyben a gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására. A születendő gyermek jogai megóvása érdekében a méhmagzat részére gondnokot, a vagyonvédelem érdekében zárgondnokot rendel.
A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy részére gondnokul elsősorban hozzátartozót kell kirendelni. Ha nincs olyan hozzátartozó, aki a gondnoki tisztséget vállalná és a tisztség viselésére alkalmas, akkor hivatásos gondnok kirendelésére kerül sor. Eseti gondnokul illetve ügygondnokul elsősorban ügyvédet rendelünk ki. A hivatásos gondnoki feladatokat 3 fő látja el. Egy hivatásos gondnok legfeljebb 30 gondnokoltat képviselhet. A hivatásos gondnok gondozási feladatot nem lát el. A gondnokoltak kevesebb mint fele él hozzátartozóival, családi környezetben. A gondnok, amennyiben vagyont kezel az előző évről rendszeres számadást kell benyújtania, mellékelve hozzá a gondnokolt állapotáról adott jelentést. A törvényes képviselők a gondnokoltak vagyonát, jövedelmét általában megbízhatóan kezelik. 2010-ben 1 esetben kellett számadási pert indítani, mivel a gondnok nem fizette az intézményi gondozási díjat. 2010. december 31-én a gondnokság alatt állók száma: 277 Ebből bíróság által gondnokság alá helyezettek száma: 277 Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll: 222 Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll: 55 Hivatásos gondnok látja el a gondnokságot: 90 Egyéb gondnok látja el a gondnokságot: 187 Számadásra kötelezett gondnokok száma: 148 Az év folyamán bíróság által gondnokság alá helyezettek száma: 36 ebből: kizáró 21 korlátozó 15 Azon személyek száma, akik részére a gyámhivatal az év folyamán rendelt gondnokot: hivatásos gondnok 44 egyéb gondnok 25 ideiglenes gondnok 8 zárgondnok 2 Gondnokoltak vagyoni ügyei 2010-ben: Eladással ( megterheléssel) kapcsolatos ügyek száma : 5 jóváhagyott: 5 elutasított: - Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos gondnokoltak száma : 181 Távoltartás Az Országgyűlés megalkotta a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényt, mely 2009. október 1. napján lépett hatályba. A Kormány a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendeletben jelölte ki a városi gyámhivatalt családvédelmi koordinációért felelős szervnek. A családvédelmi koordinációs szerv feladata ebben az eljárásban a konfliktuskezelés és információszolgáltatás, lehetőség szerint még az erőszak bekövetkezése előtt. A törvény rendelkezik a családvédelmi koordinációért felelős szervnek a hozzátartozók közötti erőszak megelőzésével kapcsolatos feladatairól, amelyek során a családvédelmi koordinációért felelős szerv többek között széleskörű tájékoztató feladatot lát el, megteszi a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és megszakítása iránti szükséges intézkedéseket. A koordinációs eljárás közvetlenül nem szüntet meg, nem módosít, nem hoz létre jogviszonyokat, nem állapít meg jogot vagy kötelezettséget sem a bántalmazó, sem a bántalmazott számára, ehelyett reálcselekmények sorozata. Nincs olyan anyagi jogi jogosultság vagy kötelezettség, amely hatósági elbírálást igényel, nem születik állami úton kikényszeríthető (végrehajtható) döntés, ennek megfelelően a koordinációs eljárás nem tekinthető hatósági ügynek. A hozzátartozók közötti erőszak miatti ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség 72 órára - rendelheti el. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a rendőrség határozatának bírói felülvizsgálatára közigazgatási nemperes eljárásban kerül sor. A megelőző távoltartás a bíróság legfeljebb harminc napra rendelheti el. A gyámhivatalhoz 6 esetben érkezett távoltartásról szóló határozat a rendőrségtől. Szakmai ellenőrzések tapasztalatai A KEM Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala hatáskörében eljárva a gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/20006.(XII.23.) Kormányrendelet 14. (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján komplex vizsgálatot folytatott Dorog Városi Gyámhivatal tevékenységére vonatkozóan. A vizsgálat kiterjedt az ágazati felettes szerv által elrendelt
célvizsgálatokra is, így a két évet meghaladó védelembe vétel felülvizsgálatára és az ideiglenes hatályú elhelyezések törvényességére is. Vizsgált időszak: 2006-tól 2009. december 31. napjáig, illetve az ellenőrzés időpontjáig. Az ellenőrzés időpontja: 2010. szeptember 30. A vizsgálat tapasztalatai szerint a városi gyámhivatal az eljárásokat a Gyvt., Gyer., Csjt. illetve Ptk. szabályainak megfelelően, jogszerűen folytatta le, a vonatkozó jogszabályváltozásokat a hatóság figyelemmel kiséri, joggyakorlatát ennek megfelelően alakítja. A Ket. szabályai az eljárások során érvényesülnek, az egyes eljárási cselekmények (értesítés, idézés, jegyzőkönyv felvétele, tárgyalás tartása, tanú meghallgatása stb.) a Ket szabályainak megfelelnek, az ügyféli jogok érvényesülnek. A határozatok indokolása részletes, jól felépített, érthető, az ügyfél számára elegendő információt nyújt. A vizsgált esetekben kisebb hiányosságok, pontatlanságok voltak csak feltárhatóak. A gyámhivatal tájékoztatása szerint az egyre növekvő feladatok ellátása, az ügyiratszám növekedése, a jelentős adminisztráció megnövelte az ügyintézők leterheltségét, így a határidők betartása amelynek túllépése egyébként a vizsgált iratokban nem volt megfigyelhető egyre nagyobb problémát jelent. A gyámhivatal hangsúlyt fektet a gyermeki jogok érvényesülésére, a gyermek érdekében álló döntés meghozatalára. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatása megtörténik az eljárások során, tájékoztatják őket jogaikról, véleményét lehetőség szerint figyelembe veszik a döntés meghozatalánál. A hatályos jogszabályok a hivatal számára elérhetőek, nem elérhető szolgáltatás azonban a gyámhivatal számára a Complex CD- jogtár, ami a jogalkalmazást nagyban megkönnyítené és gyorsítaná. A gyermektartásdíj megelőlegezéssel kapcsolatos gyámhatósági tevékenység törvényszerűségét a Komárom- Esztergom Megyei Főügyészség a 2009. évben hozott határozatok, illetve ügyek tekintetében vizsgálta. Összességében a főügyészségi ügyész 2010. június 30. napján kelt feljegyzésében megállapította, hogy a Dorogi Gyámhivatal a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránti eljárásokban a jogszabályoknak megfelelően járt el, a határozatai törvényesek, megalapozottak, részletes személyre szabott indokolással ellátottak. A határozatok időszerűsége megfelelő. A vizsgált ügyekben sem anyagi, sem eljárási jogszabálysértést nem talált. Az ügyintézés humánus, a hivatal a jogosult érdekeit messzemenően figyelembe veszi. Az ügyek elbírálása során a jogszabályi kötelezettségen előírtakon túl további információk beszerzésére is törekszik a hatóság. A vizsgálat alapján érdemi ügyészi intézkedésre okot nem talált. Dorog, 2011. március 31. Grósz Judit gyámhivatal vezető