1 Tájékoztató a régióban működő megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok működésének tapasztalatairól 2008. évben A régiónkban (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék) 3 területi mezőgazdasági szakigazgatási hivatal működik eltérő adottságok, lehetőségek, kötelezettségek és szervezeti formák között. A 2007. január 1-jei átszervezés kezdeti nehézségei után az addig részben önálló költségvetésű intézmények (földművelésügyi, állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési, növény- és talajvédelmi, erdészeti és vetőmagfelügyeleti) összevonása számtalan jogszabály módosítását, illetve új jogszabály kiadását tette szükségessé, melyek megalkotása jelenleg is tart. Ez néhány esetben bizonytalanságokat okozott a jogalkalmazás területén. Az egységes megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervezet azonos elvek szerinti működését segíti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv, mely egységes keretek közé szorította az állategészségügyi az élelmiszerbiztonsági, élelmiszer-minőségellenőrzési, a takarmány-, a növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelemmel kapcsolatos kötelezettségeket. Az új törvény végrehajtási rendeleteinek elkészítése, véleményezése, kiadása napjaink eseménye. A szervezet változásai eredményezték pl: Komárom-Esztergom megyében a kerületi főállatorvosi irodákba a falugazdászok és a növényvédelmi hatóság szakembereinek egységes elhelyezését. Ez a folyamat Fejér megyében és Veszprém megyében még nem teljesen befejezett és zárult le.
2 A szakmai feladatok bővültek, a létszámok csökkentek és a 2008 év második felének gazdasági intézkedései pedig bizonyos feladatok elvégzését bizonytalanná teszik. Az állategészségügy területén a feladatok végrehajtását nagy részben a magánállatorvosok azon részére bízza a törvény, akik jogosulttá váltak állami feladatok végrehajtására. A hatóságok fő feladata továbbra is az engedélyezés, az irányítás és az ellenőrzés. A jogszabályi feladatokon kívül az MGSZH szakemberei az MGSZH Központ által szervezett országosan elrendelt, időszakos kampány-ellenőrzési célzott ellenőrzésekben is részt vettek. (tavaszi, nyári élelmiszerbiztonsági ellenőrzések). Az átszervezés előnyei ez idáig sem szervezeti, sem igazgatási, sem működtetési, sem gazdasági területen nem voltak tapasztalhatók a veszprém megyei főigazgató úr véleménye szerint. Ez a jogelőd szervezetek vezetőinek és munkatársainak igen jó felkészültségének és tapasztaltságának köszönhető. Ezért a nagymérvű átszervezés a hatósági és szolgáltatási feladatok teljesítési ütemében és színvonalában negatív hatást nem eredményezett. Hátralévő feladat még többek között az adatbázisok egységesítése, az információs rendszer teljes kiépítése, működtetése, a megfelelő információáramlás tárgyi, műszaki feltételeinek megteremtése. A hatáskörbe tartozó feladatok teljesítése a KET által előírt határidők betartása minden intézménynél sok túlmunkált igényelt, melyet nem lehetett szabadidő biztosításával kompenzálni.
3 A különböző igazgatóságok részletes működéséről szóló tájékoztató meghaladja a jelenlegi kereteket, így csak a legjellemzőbb tapasztalatokkal kívánok foglalkozni. Általános tapasztalat, hogy a mindenütt csökkentett létszámon belül magas a felsőfokú végzettségűek aránya: Pl. Veszprémben az engedélyezett 212 főből 146. Fejér megyében 186 főből 135. Szükség is van a magasan képzett szakemberekre, hiszen az általuk ellenőrzött területen a gazdasági szférában is jól felkészült, jogvégzett szakemberekkel megerősített stáb dolgozik. Az élelmiszerlánc ellenőrzésének egy intézménybe történő integrálásához mindhárom megyébe került az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól a vendéglátás ellenőrzésében jártas felsőfokú végzettségű szakember, akik az év folyamán jól illeszkedtek az új struktúrába. A Földművelésügyi Igazgatóság falugazdász hálózata az önkormányzatokkal jó kapcsolatot alakított ki. Ezévben fő feladatuk a terület alapú támogatás elektronikus adatrögzítése. A szakmai feladatok: az őstermelői igazolványok kezelése (Fejér megyében 9042, míg Komárom-Esztergom megyében 6091 őstermelői igazolvány kezelése, illetve módosítása történt meg), a gázolaj jövedéki adó visszaigényléséhez szükséges igazolások kiadásán (Komárom-Esztergom megyében 2007-ben 900 termelő nyújtotta be igényét 437 millió forint támogatásra), és különböző adatszolgáltatási kötelezettségeken túl (pl.: a tavaszi munkák állása, terménybecslés, aratási jelentések stb., amikről Fejér megyében 2008. augusztus végéig 101 jelentést állítottak össze) az Uniós támogatással kapcsolatos feladatoknak is eleget tettek. Fontos információs kapcsolatot jelentenek mind a
4 gazdálkodóknak, mind a felügyeleti szervünknek (ezévben a fejér megyei falugazdászok 4160 gazdálkodónak nyújtottak segítséget a különböző támogatások elnyerése érdekében). A mezőgazdasági igazgatóságok hatósági feladatai részét képezték az ültetvénytelepítési, -építési támogatások felhasználásának figyelemmel kísérése, jogosulatlan igénybevétel esetén annak visszavonása (Fejér megyében 5 ültetvénytelepítési és egy építési beruházási támogatás került visszavonásra). Kiemelt feladat volt még az MVH által delegált feladatok ellátása. A birtok-összevonási kérelmek intézése is e hálózat feladata. Komárom-Esztergom megyében 18 ilyen kérelemből 8-at, míg Fejér megyében 28-ból 23-nak adtak helyt. A vízgazdálkodási feladatokat a vízgazdálkodási társulatok végzik, melyek tervszerűen végezték el eddigi feladataikat. A Fejér Megyei Vetőmagfelügyeletnek szemlére 16492 hektárt jelentettek be és ebből mintegy 13000 hektár szemlézésre is került. A vetőmagfelügyelet alkalmatlannak minősített 290 hektárt. Fémzárolásra került 969 tétel 21200,4 tonna. A 72 esetben végzett hatósági ellenőrzéskor szabálytalanságot nem tapasztaltak. A vadászati, halászati hatósági feladatok elvégzését megkönnyítette az új szervezeti felépítés és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás, mert konkrétan meghatározta az ügyintézési szinteket, így a jogalkalmazás és ügyintézés egyértelműbbé vált. A régió területén jelentős a vadgazdálkodás különös tekintettel a trófeás nagyvadakra.
5 Néhány példa a lelőtt nagyvadakról: Fejér megyében Komárom-Esztergom megyében gímszarvas 1397 1452 őz 3978 1527 dámszarvas 241 123 vaddisznó 3653 3266 muflon 107 203 A vadászterületek alakításával kapcsolatos államigazgatási eljárások befejeződtek. A hasznosítási irányok a vadászterületeken eltérőek: vagy saját jogú vadászat gyakorlással vagy haszonbérbe-adással. Az állami vadászjegyek érvényesítésre kerültek, például Komárom- Esztergom megyében 1550 fő, ezen túl 1150 fő külföldi bérvadász kapott vadászati engedélyt. A vadgazdálkodási tervek jóváhagyása után a végrehajtás is ellenőrzésre került. Ennek eredményeként például Fejér megyében a jogszabályban meghatározott lehetőségtől nagyobb mértékben eltérő jogosultakat 21 esetben vadgazdálkodási bírsággal sújtották. Nem elhanyagolható az apróvad állomány és az ezzel kapcsolatos hatósági teendők elvégzése például: vízivad vadászat, természetvédelmi területek figyelemmel kísérése, az ólomsörét használatának megtiltása, stb. A halászati igazgatás figyelemmel kell, hogy kísérje a természetes vizek (Duna, Velencei tó), valamint a tógazdaságok haltermelési és halászati gyakorlatát. Fejér megye hasznosítható vízterülete 9300 hektár, Komárom-Esztergom megyében ez a terület 2650 hektár. A hatóság ellátja a halászati joggal, halgazdálkodással, halászati őrzéssel, hal és élőhelyének védelmével és a halászati igazgatással kapcsolatos törvények és rendeletek által
6 előírt állami feladatokat. A hatósági ügyben elsőfokon eljáró halászati felügyelő jár el. Feladatai közé tartozik többek között a haltelepítések ellenőrzése, a horgász-, a halászjegyek kiadása, a halászati, horgászati tilalom elrendelése, a fogási tilalom alóli mentesség kiadása, szakhatósági hozzájárulások kiadása, stb. Fejér megyében 57 esetben szabtak ki halvédelmi bírságot 1.063.500 forint értékben, még Komárom-Esztergom megyébe 90 feljelentés érkezett. A növény- és talajvédelmi feladatokat ellátó igazgatóságok eltérő szervezetben és eltérő feladatokkal működnek. A fejér megyei igazgatóság kereteiben működő Analitikai Laboratórium kiemelkedik az ország 6 ilyen profilú laboratóriuma közül. A gabonafélék és takarmányok növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálatára referencia laborként nyert kijelölést Brüsszel felé is! (NGLP akkreditált, ISO 17025 folyamatban) Illetékességi területe kiterjed Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom, Pest megyére és a fővárosra. Ezévben 321 mintán 35548 szermaradék vizsgálatot végeztek. Ez a labor országos hatáskörrel növényvédőszer minősítő vizsgálatokat is végez. E tekintetben hazánk egyetlen hatósági laboratóriuma. Idén 351 vizsgálatot végeztek, amiből 2 esetben kellett hatósági intézkedést is kezdeményezniük. A növényvédelmi laboratórium a különböző növényvédőszerek, regulátorok és termésfokozó anyagok engedélyeztetési vizsgálatait is végzi (termékek hosszabbtávú hatásai, rezisztencia vizsgálat, stb.). Ezévben 69 engedélyezési és fejlesztési témával foglalkoztak. Folyamatosan látják el szaktanáccsal és egyéb információval a gazdálkodókat. Előrejelzési és károsító felderítési rendszert működtetnek.
7 A virológiai laboratórium országos hatáskörű feladatokat lát el. Fás szárú és bogyós gyümölcsű szaporító anyagok hatósági ellenőrzését végzik laboratóriumban, üvegházakban, illetve szántóföldi teszteléssel faiskolában. 1800 csonthéjas törzsültetvényben elhelyezkedő fa és 150 bogyós anyanövény vizsgálata fejeződött be. Vírusfertőzést 71 mintánál állapítottak meg. Felderítő és monitroing vizsgálatokat is végeznek. Növényi vírus-génbankot tartanak fenn. Talajvédelmi laboratórium már csak 3 működik az országban, ebből az egyik Velencén, mely az ISO 17025 akkreditációval rendelkezik. A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) évenkénti mintavételéből származó mintákat Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Fejér, Pest és Nógrád megye területéről dolgozzák fel. 2008 évben ez 1245 talajminta vizsgálatát jelentette. A növény- és talajvédelmi feladatok ellátása Komárom-Esztergom megyében az egyablakos ügyintézés érdekében a kerületi főállatorvosokkal közös helyiségben történik. Veszprém megyében az egységesítés érdekében tervezett Ranoldel-villa értékesítése 2 éve húzódik, így az ottani növény- és talajvédelmi igazgatóság áthelyezésére sem kerülhetett sor. Fejér megyében is lehetőséget biztosítottak a szakembereknek az ügyvfélfogadási időre igényeknek megfelelően a kerületi főállatorvosi irodák egy részében történő megfelelő elhelyezkedésre. A növényegészségügyi feladatok között továbbra is az export-import vizsgálatok, a vegetatív szaporító anyagok és vetőmag előállító területek növényegészségügyi ellenőrzése, a szaporító és vetőmagtételek kereskedelmi ellenőrzése, a terménytárolók ellenőrzése és a
8 zárlati károsítók felderítése az ezzel kapcsolatos intézkedések elrendelése tartozik. A növényvédelmi feladatok nem változtak. A zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés feladatainak végrehajtása ezévben szervezettebb keretek között az élelmiszerlánc-biztonsági kiemelt ellenőrzések részeként is megjelent. A talajtani szakértői tevékenység, a talajvédelmi terv a jogszabályi változó előírások szerint készültek. Fejér megyében 150 terv került kiadásra. A térinformatikai szakterület adatállománya és ennek kezelése már lehetővé teszi igény esetén a régiós megyékben felmerülő problémák megoldásában való részvételt. Fejér megye talajai nem szennyezettek sem toxikus elemekkel, sem egyéb szerves szennyezőkkel, tehát alkalmasak kiváló minőségű, egészségre ártalmatlan élelmiszerek előállítására. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok alaptevékenysége az új szervezet felállításával változott. Megváltozott a jogi szabályozás, új összevont törvény szabja meg a feladatokat. Új feladatok is jelentkeztek, mint például a természetes személyek saját gazdaságában folytatott élelmiszertermelés, -előállítás, és értékesítés ellenőrzése. Strukturális változást jelentett a jogosult állatorvos belépése a rendszerbe, akik átvették az ún. szolgáltatási jellegű feladatok elvégzését. Az egységes megyei szervezetbe került intézmények dolgozóinak személyes kapcsolatai szorosabbra fűződtek (pl.: a falugazdászok, hatósági állatorvosok és a növényvédelmi szakemberek). Az ellenőrzés fogalmának tartalma is megváltozott. Ezen már vizsgálatot, felülvizsgálatot, auditot, monitoringot, felügyeletet, mintavételezést és analízist is kell érteni, természetesen mindegyik forma külön-külön értelmezés szerint. Konkrétan a kockázat
9 elemzés eredményét is figyelembe kell venni az ellenőrzések megtervezésénél. Ezek az ellenőrzések nem helyettesítik a termelőknél az önellenőrzési rendszerek (pl.: HACCP) működtetését. A helyes alkalmazás eldöntése is az állategészségügy igazgatóságának feladata. Ahhoz, hogy az új feladatoknak, a megváltozott követelményeknek az igazgatóságok eleget tudjanak tenni, folyamatos képzésre és konzultációkra van szükség. Az MgSzH Központ által diktált, hajszolt ütem próbára tette a szakemberek munkabírását, tűrőképességét. A törvények és egyéb jogi szabályozás gyakori változásai nehezítik a konkrét munkavégzést. A hazain kívül hozzájön ehhez az Uniós rendeletek, irányelvek folyamatos változása, ami szintén vagy kötelező, vagy ajánlott, illetve a nemzeti jogszabályokban megjelenítendő. Mostanra az állategészségügy az egyetlen hatóság, mely a termelő tevékenységet az állati termékek esetén a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig ellenőrzi. Az MgSzH és területi szerveinek hatáskörébe tartozik valamennyi élelmiszer termelésének, előállításának, forgalmának és fogyaszthatóságának ellenőrzése. A munkában elsődleges az élelmiszerek biztonságának és az állatok járványügyi biztonságának folyamatos figyelemmel kísérése. Ennek érdekében monitoring ellenőrzési rendszert is működtet a szolgálat, amit folyamatosan fejlesztenek, fejlesztik a laboratóriumokat és emelik a vizsgálatok mintaszámát. Komoly feladatot jelent, az ún. riasztási rendszerrel (RASFF) érkező információk feldolgozása a területen, mind az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, mind a növényvédelmi és növényegészségügyi feladatot ellátóknál.
10 A részletesebb feladatok közül ki kell emelni az élelmiszer-ellenőrzés területén a központilag irányított, társhatóságokkal együtt végrehajtott ellenőrzéseket, melyek minden területen eredményeket hoztak. A fogyasztók egészségének védelme érdekében végrehajtott vizsgálatok és ellenőrzések az állategészségügy területén az ún. mentesítési programokban való részvételt, egyes betegségek monitorozását, az állati eredetű termékek (hús, tej, tojás, méz) fogyaszthatóságának eldöntését, a zoonózisnak bizonyuló betegségek megelőzését, helyhez kötését, leküzdését is jelenti, beleértve az idegen anyagokkal (vegyi anyagok, gyógyszermaradványok, peszticidek, mikotoxinok, stb.) történő szennyeződések megelőzését is. Ennek érdekében történnek: - takarmányellenőrzések (termelés, előállítás, nyilvántartás, stb.), - gyógyszerellenőrzések, - az állatok tartásának ellenőrzése, - szállítások ellenőrzése, - az állati hulladékkezelés ellenőrzése. A feladatok nagyságrendjének illusztrálása érdekében néhány adat: Fejér megyében a takarmányellenőrzések száma 95, míg a gyógyszerellenőrzések száma 208.
11 A megyék állatlétszámáról néhány adat: Állatfaj Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye db db db db db Nagylétszámú telep Kislétszámú telep Nagylétszámú telep Kislétszámú telep Nagylétszámú telep Kislétszámú telep sz.marha 74 37700 586 5562 28 9880 276 2500 69 34118 536 5513 sertés 67 123800 2270 11860 58 220000 244 40000 34 93410 2800 15000 juh 77 38200 - - 18 10500 - - 63 49590 172 10000 db baromfi 61 654000 broyler, 520000 tojó - - 96 2800000 78 700000 66 2130000 50000 1000000
12 Az ellenőrzések száma: Állattartó telepek megnevezése Fejér megye Komárom-Esztergom megye szarvasmarha tartó 160 160 telep sertésállomány 220 105 juhállomány 60 61 baromfiállomány 50 128 Élelmiszer-előállító üzemek száma: Üzem megnevezése Fejér megye Komárom- Veszprém megye Esztergom megye hűtőház 4 3 - vágóhíd 11 4 7 húsfeldolgozó 11 5 6 baromfivágóhíd és 1-1 feldolgozó nyúlvágóhíd - 1 - vadfeldolgozó 1 1 1 vadbegyűjtőhely 18 6 39 tejfeldolgozó 5 2 3 tojáscsomagoló 7 17 5 tojásfeldolgozó - 2 1 mézcsomagoló 1 2 1 növényi ipar 226 79 egyéb él. ipar 60 47
13 Húsvizsgálati adatok Fejér megyéből: szarvasmarha 400, sertés 45.000, baromfi 1.600.000 Vadhúsvizsgálat: szarvas 1900, őz 4600, vaddisznó 5000, fácán 9000, nyúl 7450 Ellenőrzések az élelmiszer-forgalmazásban: Élelmiszerforgalmazó egységben Vendéglátó egységben Fejér megye Komárom-Esztergom megye 805 668 790 363 Veszprém megye 898 Veszprém megyében működik az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság regionális élelmiszer-vizsgáló laboratórium, ahol valamennyi élelmiszer kémiai és mikrobiológiai vizsgálatát végzik el. A Fejér Megyei Igazgatóság Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratóriumának illetékességi területe: Takarmány hatósági vizsgálat (kémia és mikrobiológiai): Dunántúl (9 megye+ főváros) Radioanalitikai vizsgálatok takarmányokból országosan kijelölt labor Ivóvíz vizsgálata: Fejér, Komárom, Pest, Főváros Élelmiszer hatósági: Fejér megye Parazitológiai vizsgálatok (Trichinella): Fejér megye Laboratóriumi minták és vizsgálati számok megoszlása a tevékenységi területek között Részleg Mintaszám db Vizsgálati szám db Kémia 1619 11380 Mikrobiológia 1540 3173 Parazitológia (Trichinella) 266 5466 Radioanalitika 93 3009 Összesen 3518 23028
14 E tájékoztató a teljességre nem törekedett, a régió egyes megyéi által összeállított adatok felhasználásával készült. Székesfehérvár, 2008. szept. 15. Összeállította: dr. Berey Attila Fejér Megyei MGSZH. főigazgató