1 / 8 Makó és Térsége Fejlesztési Kht. Ügyvezetőjétől Tárgy: Tájékoztató a Makó és Térsége 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Fejlesztési Kht. működéséről Tel/fax: 62/210-708 Makó Város Önkormányzati Képviselő testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A makói kistérség településeinek önkormányzatai a fejlesztési feladatainak koordinálására, a közös összehangolt tervezésre, az egységes érdekképviseletre és érdekérvényesítésre megalapították a Makó és Térsége Fejlesztési Közhasznú Társaságot. A Kht. alapfeladatai nem változtak, hozzá kell járulnia a fejlesztésekhez, a közös tervezésekhez a gazdaság- terület és vidékfejlesztés koordinációs tevékenységének ellátásán a vállalkozási övezet és az ipari park menedzselésén keresztül. A Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a Fejlesztési Kht. megalapításával és annak időszerű fejlesztésével a hazai és Európai Uniós követelményeknek és elvárásoknak mindinkább megfelelni képes menedzsment szervezet, intézményes háttér létrehozását teremtette meg. Szervezet és képzés Különösen aktuális és meghatározó feladatként jelenik meg a területfejlesztés a Kht. számára, hiszen az EU csatlakozás és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. módosítása átrendezi a területfejlesztés eddigi felépítését, feltételrendszerét. A feltételrendszer főként a struktúrát és a képzett humán erőforrást jelenti. A kistérségek az uniós reform alapjai. Az EU-ban a területfejlesztés a térségi versenyképesség növelését és a felzárkóztatást, a különbségek mérséklését jelenti, amihez a forrásokat strukturális alapokból biztosítja. A strukturális alapok fejlesztési forrásainak elérése döntő kihívás a kistérség számára. A kistérség az a keret amivel sikeresen lehet pályázni a strukturális alapokra. A feltételrendszer humán erőforrását illetően megkezdődött a munkatársak EU integrációra és a strukturális alapok fogadására orientált képzése. A kistérség fejlődésének középpontjában a térség-település potenciáljának lehető legteljesebb kihasználása áll, mely elérésében az önkormányzatok tevékenysége, az egymással, a kormányzattal, a gazdasági szereplőkkel, a civil szférával való együttműködése kulcsszerepet kap. EU tagként az EU-n belül az önkormányzat sikeres működtetésének alapfeltétele a megfelelő tájékozottság az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése. Az EU kihívásaira való felkészülés, valamint az EU fejlesztési forrásainak minél nagyobb mértékű elérése jegyében a kistérség polgármesterei felsőfokú önkormányzati menedzsment és polgármesterképző kurzuson vesznek részt. A polgármesterek és a munkatársak képzése, felkészítése a strukturális alapok fogadására, esélyt és lehetőséget teremt a fejlesztési források minél nagyobb mértékű elérésére a Makói Kistérség számára. Vállalkozási Övezet A Makó és Térsége Vállalkozási Övezet menedzselése a Fejlesztési Kht. számára összetett feladatot jelent. Egyfelől a vállalkozási övezet mint terület- és gazdaságfejlesztési eszköz potenciáljának minél kedvezőbb pozícióba hozása, másfelől a vállalkozási övezetben működő vállalkozások fejlesztésének segítése és a befektetések ösztönzése a feladata. A kistérség mint területfejlesztési társulás és a vállalkozási övezet földrajzilag-területileg lefedik egymást. A vállalkozási övezet a területfejlesztésnek egy olyan speciális eszköze, amelyet más EU tagországokban is igénybe vesznek, így hazánk EU tagságával ezen térségek támogatására mód nyílik. A versenysemlegesség elvének feladásával egy meghatározott időre a legmagasabb támogatást és különleges gazdasági előnyöket biztosít a kormány az adott térségbe betelepülő vagy a térségben új befektetéseket végző vállalkozásoknak. Az állam központi forrás kiemelt pályázati és alanyi jogú támogatás bevonásával segíti a vállalkozási övezetet. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény a területfejlesztés intézményrendszerébe illesztve a fejlesztés speciális eszközeként meghatározta a vállalkozási övezeteket, melyek létrehozásának célját, kijelölésének folyamatát és feltételeit, a kedvezményeket és az alanyait kormányrendelet szabályozza. A
2 / 8 Makó és Térsége Vállalkozási Övezet kijelöléséről az 58/1998 (III.27.) Korm. rendelet rendelkezik. Az EU közösségi jog specifikus szabályokat nem tartalmaz kifejezetten a vállalkozási övezetekre vonatkozóan, azonban követelmény, hogy működésük feleljen meg az EU előírásainak, különösen a tisztességes versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseknek. Az övezetek állami eszközökkel való létrehozása megengedett, a tagállamok állami támogatási rendszerüket maguk alakíthatják ki az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályainak megfelelően. Az EU lehetővé teszi a vállalkozási övezetek működtetését, célszerű kihasználni ezt az eszközt, és úgy harmonizálni az övezetek kedvezményrendszerét, hogy az uniós szabályozásnak megfelelő, lehető legnagyobb mértékű tagállami és közösségi támogatásban részesüljenek az övezetek. Az övezetekre vonatkozó kedvezményrendszer megújításra szorul. Az övezetek a nem megfelelő kedvezményrendszer, valamint a hiányos és hiányzó szabályozás következtében kijelölésük óta nem értek el számottevő fejlődést, aminek következtében szükségessé vált a fokozott állami szerepvállalás. Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában a fejlesztéspolitika hangsúlya az EU-konform vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönző eszközök térbeli koncentrációjára helyeződik. Az EU támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályainak megfelelő támogatási formák koncentrálása az övezetekben, a jogi szabályozáson túl a tulajdonosi struktúra változásában is megtestesül a fokozott állami szerepvállalás. Magyarország EU-hoz való csatlakozása és az ezzel járó átalakítások lehetővé teszik, hogy a vállalkozási övezetek szabályozásában hatékonyan működő támogatási rendszer jöjjön létre, amely az EU gyakorlatnak megfelelően elsősorban a beruházások támogatására épít fokozott kormányzati szerepvállalással. A vállalkozási övezetek vállalkozásainak támogatását és az övezetek működésének finanszírozását a költségvetésben az országos jelentőségű, kiemelt területfejlesztési programok előirányzat fogja biztosítani. Kiemelt országos jelentőségű területfejlesztési programok a vállalkozási övezetek és az ipari parkok fejlesztési programja, a logisztikai fejlesztések valamint a klaszterek kiépítése. A vállalkozási övezethez kapcsolódó kedvezmények a működtető szervezettel közhasznú társasággal kötött szerződés (kedvezményezetti szerződés) alapján keletkeznek és a jogosultat így a szerződésben meghatározott kedvezmények illetik meg. A vállalkozási övezetben a kedvezményezett vállalkozásnak a központi költségvetési, ágazati és decentralizált állami támogatásokra kiírt pályázatoknál az EU jogszabályok által meghatározott legmagasabb támogatási mérték biztosított, amit forráshiányra hivatkozással nem lehet elutasítani. Ezen pályázatok tehát az övezetek fejlesztésének kiemelt fontosságára tekintettel elsőbbséget élveznek az egyéb pályázatokkal szemben. A 4/2003. (V.8.) MeHVM rendelet lehetőséget teremtett támogatási források igénybevételére. Ezen támogatással készült el a Makói Kistérség környezetvédelmi programja és hulladékgazdálkodási terve, a vállalkozási övezet fejlesztési stratégiája, a Korona üzleti és szolgáltató központ és az Inkubátorház üzleti fejlesztési koncepciója, valamint az Ipari Park és vállalkozási övezet prezentációs anyaga. E támogatási forrással valósult meg egy mezőgazdasági beruházás és egy önkormányzati infrastruktúra-fejlesztés. A vállalkozási övezeti státushoz köthetően, e státuson keresztül a kiemelt térségi és országos jelentőségű programok vállalkozási övezet, ipari park program, logisztika keretében és segítségével lehetőség nyílik egy schengeni határmenti telepítésű, a Balkánra és Kis-Ázsiára kitekintő logisztikai fejlesztés beruházásának elindítására. A vállalkozási övezeti státus megfelelő törvényi, jogi szabályozási, költségvetési, kiemelt kormányzati befektetésösztönzési háttérrel egy kitörési pont, gazdasági- társadalmi lökést adhat a makói kistérségnek. Makói Ipari Park és Inkubátorház Az ipari parkok létrehozásáról és a fejlesztési programról szóló kormányzati döntés 1996-ban született meg, majd ezt követte 1997-ben a szervezett program indítás. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy ezek adják az ipar teljes árbevételének 23%-át, az ipari export 28%-át és az iparban foglalkoztatottak 17%-át, a termelékenység tekintetében pedig az ipari átlag 1,4-szeresét. Az ipari park program megvalósulásának adatai egyértelműen jelzik azt, hogy a parkok fejlődéséhez, fejlesztéséhez viszonylag hosszú idő kell. Az ipari parkok eddigi fejlődésében markánsan három szakasz különböztethető meg. Az 1997-2000 közötti időszakban magasabb arányban meghatározóan nagy és nemzetközi, multinacionális cégek települtek be. A 2000-2002 közötti időszakban már döntően kis- és közepes vállalkozások voltak a betelepülők. Ettől az időponttól kezdve az ipari parkok terület- és gazdaságfejlesztésben betöltött szerepe is átértékelődött, más irányba kellett értelmezni, és fejlesztési stratégiát megfogalmazni, hiszen 2003-ban
3 / 8 és 2004-ben az ipari parkok fejlődését kimondottan a kis- és közepes vállalkozások hozták létre. A folyamatok jellegéből adódóan a KKV-k ipari parkba való betelepítésének felgyorsítása legfontosabb eleme lett az ipari parkok fejlesztési stratégiájának. Az ipari parkok jövőjét egyenként és összeségében az határozza meg, hogy mennyiben lesznek képesek segíteni a gazdaság szereplőit főként a kistérségi kis- és középvállalkozásokat immár EU tagként az erősödő versenyben; milyen módon lesznek képesek a vállalkozásokat segíteni abban, hogy a termelési- szolgáltatási rendszerbe való bekapcsolódásuk sikeres legyen. Az ipari parkok az Európai Unióhoz való csatlakozással, az EU keretei között új funkciót kapnak. A területfejlesztésben az ipari parkok szerepe új dimenziót, értelmezést kapott. A kistérségek, a térségi társulások fejlődése és az ipari parkok által megtestesült projektek összekapcsolódnak. A kistérségi területfejlesztési funkció és az ipari parki gazdaságfejlesztési feladatok nem elkülönülten, hanem együttesen és kölcsönhatásban jelennek meg. Így már az EU keretei között az ipari park program fejlesztésének mai állapota szerint az ipari parkok a kistérségi területfejlesztés fejlődésének meghatározó, generáló, integráló elemei is. E folyamat előmozdításában a regionális irányítási szint megerősítése, illetve a kormányzati és regionális feladatok ésszerű, optimális elosztása adhat megoldást. A jövőben szükséges szakmai lépések korrekt meghatározása, a kormányzati munka irányának kijelölése lesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által a közelmúltban létrehozott Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának feladata. A Makó és Térsége Fejlesztési Kht. az Ipari Park Fejlesztési Tanács tagjaként valamint a Tanács EU és Regionális Munkabizottságában vesz részt a kormányzati munkában. A Makói Ipari Park Cím minősítést 1998-ban kapta meg a Gazdasági Minisztériumtól. E minősítés birtokában lehetőség nyílott az infrastrukturális beruházásokhoz valamint betelepülő vállalkozások beruházásaihoz, fejlesztéseihez állami támogatási források igénybevételére. Az infrastruktúra részleges kialakítása nem központi, hanem decentralizált megyei és regionális területfejlesztési keretből valósult meg. A Gazdasági Minisztérium Ipari Park Cím minősítés megszerzésétől folyamatosan rendelkezésre álló központi pályázati lehetőségek kihasználatlanok maradtak mindezidáig, mivel az infrastruktúra részleges kiépítettsége gátló tényezőként hatott mind a városi, térségi mind térségen kívüli befektetői érdeklődés számára. A hiányzó infrastruktúra kialakítása valamint az Ipari Park Inkubátorház építése átbillenti a holtponton a betelepüléseket, beruházásokat. Az Inkubátorház 2004. évi átadásával a mikro- és kisvállalkozások részére termelőfelület is rendelkezésre fog állni. A befektetési szándék hiányának másik alapvető oka a közlekedési infrastruktúra, az autópálya hiánya. Az autópálya építése, és az elkerülő út építésének közelségbe kerülése komoly befektetői érdeklődést indukál a Makói Ipari Park vonatkozásában. A vállalkozói övezet státusz ill. a rendelet 2004. évi életbe lépése a Makói Ipari Park számára is új fejezetet jelent, hiszen a kormány külön forrásokat rendel a vállalkozási övezetekben levő ipari parkban történő beruházásokhoz és befektetés ösztönzésekhez. A makói vállalkozási övezet és ipari parkjának különleges, egyedi gazdaságföldrajzi helyzetéből fakadóan lehetőség nyílik egy komplex logisztikai fejlesztés elindításához. A Makói Ipari Park első két betelepülője, beruházója makói illetve térségi kis- és középvállalkozás. Az egyik egy komplex logisztikai egységet kíván megvalósítani; amely a szállítási, szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos valamennyi tevékenységet magában foglalja ( nemzetközi- és belföldi fuvarozás, spedíció, raktározás, vámkezelés). Megépítésre kerülnek raktárok, irodák, kamionszervíz, parkoló. A másik egy agrárlogisztikai beruházás, amely modern infrastruktúrális hátteret teremt a kistérségi agrárium számára. Megvalósításra kerül raktár és hűtőkapacitás, előkészítő- csomagoló egység és irodák, valamint agrárlogisztikai információs rendszer. A 2005. évi betelepülésre vonatkozóan előrehaladott megbeszélések folynak egy kanadai faipari, egy német fémipari valamint egy térségi üvegipari céggel. Egy komplex kistérségi környezetgazdálkodási program keretében megvalósítandó biogáz-üzem telepítésének egyik helyszíne lehet a Makói Ipari Park. Az ipari park területén 2004-ben átadásra kerülő Inkubátorház kisebb termelőfelületekkel, műhelyekkel, irodákkal, tárgyalókkal, konferenciateremmel, szobákkal segíti a vállalkozásokat. Eddig egy faipari vállalkozás, agrár-logisztikai központi iroda, ipari park szolgáltató cég és egy kereskedelmi képviselet jelezte betelepülési szándékát. Korona Üzleti és Szolgáltató Központ A Korona Üzleti és Szolgáltató Központ fejlesztése Makó város és a kistérség hosszú távú
4 / 8 gazdaságfejlesztésének egyik legfontosabb eleme, kiemelt projektje. Általa a város és a kistérség üzleti információs és szolgáltató térségi és határon átnyúló hatású funkciója és a helyi és külső beruházók számára vonzó gazdasági környezet és üzleti infrastruktúrális háttér erősödik meg, ami az Ipari Parkkal és Inkubátorházzal együtt növeli a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességét. Az Üzleti és Szolgáltató Központ infrastruktúrát teremt az üzleti funkciók telepítésére, a terület-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés intézményeinek betelepítésére, kedvezményes és piaci alapú szolgáltatások nyújtására, konferenciák és üzletember találkozók szervezése és rendezése. Az Üzleti és Szolgáltató Központ meghatározó feladata a helyi és térségi vállalkozások és a gazdaság fejlődésének segítése mellett a határon átnyúló kapcsolatok, ezen belül is kiemelten a gazdasági együttműködések szervezése, közös fejlesztések megalapozása kiemelten a makói és temesvári tükörprojekt együttműködésére vonatkozóan. A Korona Üzleti és Szolgáltató Központ társadalmi-gazdasági hasznossága messze túlmutat a projekt szintű pénzügyi és profittermelés szempontjain. Makó és a kistérség gazdaságának, társadalmának egészére pozitív hatással bíró, hatásaiban többszörös áttételeken keresztül megnyilvánuló beruházásról van szó, a megvalósításból származó haszon, kedvező hatás nem is mérhető pusztán a megtérülési számítások objektív mércéjén keresztül. Az Üzleti és Szolgáltató Központ kezdeményezésének és közcélú támogatásának alapja a társadalmi hasznosság volt, megvalósításának támogatása ahhoz a Phare filozófiához illeszkedik, mely a térségi, elsősorban a határmenti együttműködés előmozdítását célozza, különös tekintettel a gazdaság fejlődésének segítésére. A létesítmény hasznosítása során egyszerre kell biztosítani annak közcélú, a térségi fejlesztési célokhoz való hozzájárulásának érvényre jutását és a piaci körülmények között történő, pénzügyileg fenntartható működését. Az erre vonatkozó munka az Üzleti és Szolgáltató Központ és Inkubátorház fejlesztésének terve és a megvalósítása cselekvési terve szerint folyik. Kapcsolat a vállalkozásokkal A Fejlesztési Kht. feladata a kistérségi vállalkozások fejlesztéseinek, piacra jutásának és piaci szereplésük segítése. Ez elsősorban az információ közvetítéssel, pályázati lehetőségek igénybevételével valósul meg. A Fejlesztési Kht. a pályázati lehetőségek közvetítésén túlmenően a pályázó igényétől függően elkészíti a pályázati anyagot, végzi a pályázat menedzselését, gondozását. Több közös rendezvény, fórum került megrendezésre, ahol a meghívott előadók ismertették az aktuális gazdasági információkat, programokat, pályázati lehetőségeket egyben konzultációs lehetőséget biztosítva a térségi vállalkozóknak. A kapcsolattartás elsősorban az IPOSZ Makói Kistérségi Ipartestületen, Marosmenti Vállalkozók Szövetségén és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül történik. A Marosmenti Vállalkozók Szövetsége most már harmadik alkalommal a Fejlesztési Kht. közreműködésével együttműködve rendezte meg a kistérségi vállalkozások bemutatkozási lehetőségét megteremtő Makó-Expo vásárt. A Makó-Expo kistérségi jellegén túlmenően fokozatosan fog erősödni annak regionális és országos jelentősége, valamint a határon kívüli, román, szerb, német és olasz kapcsolatok bevonásával nemzetközi kiterjesztése. A Phare támogatással megvalósuló Makói Inkubátorház és Üzleti Szolgáltató Központ projektben szintén teret kap a Makó-Expo, ami ezen túlmenően további EU támogatások bevonásának lehetőségét is segíthei a jövőben. A Makó-Expo vásárt mindig szakmai konferenciák kísérik, a kistérséget is érintő aktuális témákat érintően, neves előadók bevonásával. Így került sor logisztikai, környezetgazdálkodási, majd nemzetközi és határmenti gazdasági kapcsolatok konferencia megrendezésére. A Fejlesztési Kht. részt vesz a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Makói Kistérségi elnökségének munkájában, és együttműködik a Marosmenti Vállakozók Szövetségével és az IPOSZ-szal, a Makói Ipartestülettel. A Fejlesztési Kht. részt vesz a Makó Város Önkormányzata Vállalkozásfejlesztési Bizottságának munkájában, a Bizottság állásfoglalásainak, határozatainak kialakításában. A Vállalkozásfejlesztési Bizottság a Fejlesztési Kht.-val közösen kialakítja az önkormányzat által létrehozott vállalkozásfejlesztési alap felhasználásának szabályait, amely kiegészíti, illetve hatékonyan segítheti a vállalkozásokat más pályázati források elérésében, különös tekintettel a Vállalkozási Övezet célelőirányzat hosszú távú támogatási lehetőségeire. Határmentiség
5 / 8 A kistérségi területfejlesztés meghatározó eleme a határmenti régiófejlődés segítése. Ennek térszerkezeti és funkcionális alapja a romániai Nagyszentmiklós központtal és a magyarországi Makó központtal kialakított mikro-eurorégió. Az együttműködést a Határmenti Partnerségi Bizottság irányítja. A Bizottsági munka koordinációját a titkárság végzi. Aláírásra került egy terület- és gazdaságfejlesztési együttműködés a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. ( Makó )és a Most-híd Térségfejlesztési központ ( Szabadka ) között. A Fejlesztési Kht. feladata a magyar-román-vajdaság hármashatármentiségből adódó gazdaságiterületfejlesztési kapcsolatok felépítésén túlmenően egy olyan mikro-euroregionális együttműködés és partnerség kialakítása, amely hosszú távon esélyt adhat EU támogatások megszerzésére. Nemzetközi kapcsolatok A Makói Kistérség nemzetközi gazdasági- és területfejlesztési kapcsolatainak építése és menedzselése a Fejlesztési Kht. feladatai között releváns. E tevékenység első eredményeként kapcsolat alakult ki a Németországi ( Drezda központú ) PPC Plan Projekt Control GmbH gazdaság- és térségfejlesztő szervezet és a Fejlesztési Kht. között. Ezen kapcsolat folytatásaként együttműködés jött létre a Löbaui Mercura Mietke GmbH & Co. KG. és a Fejlesztési Kht. között, minek nyomán megnyílt Löbau-ban a Makó-Centrum üzleti és információs központ -, mely lehetőséget teremtett a kistérségi bemutatkozásnak és vállalkozási kapcsolatépítésnek. A nemzetközi kapcsolatépítésben elindult egy folyamat az olaszországi Val-Vibreta kistérséggel és Martinsicuro városával. Az önkormányzati együttműködési megállapodás mellett gazdasági kapcsolatfelvétel kezdődött meg, amely első megközelítésben a turizmust, textilipart és faipart fogja érinteni. A nemzetközi kapcsolatok kiépítése Magyarország EU csatlakozásával hatványozottan felértékelődött a Makói Kistérség számára, mivel az EU közösségi források megszerzésében a partnerség felmutatása meghatározó jelentőségű. Idegenforgalom, turizmus A Makó és Térsége Tourinform Iroda 2002. március 21-én kezdte meg működését a Fejlesztési Kht. szervezetében. Az iroda megnyitásával lehetőség nyílt a rendszeres információszolgáltatásra az iroda gyűjtőterületéhez tartozó 17 település, Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák és Pitvaros települések szállás, vendéglátó kiállító és idegenforgalmi egységeiről, programkínálatáról, természeti és épített értékeiről. Az országos Tourinform hálózat több mint 140 irodájába jutnak el a rendszeresen frissített, kistérségi és makói adatok. A non-profit tourinform irodák központi koordinátora és felügyelője a Magyar Turizmus Rt. Az irodák marketing munkáját a Magyar Turizmus Rt. Regionális Marketing Igazgatóságai fogják össze. Földrajzi elhelyezkedésnek megfelelően, a Makói kistérség a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatósághoz tartozik. A tourinform irodák alapvető tevékenysége az információgyűjtés és közlés a képviselt gyűjtőterület turisztikai szolgáltatásairól, programjairól, természeti és építészeti értékeiről, azok népszerűsítése, statisztikai adatok közlése a Magyar Turizmus Rt. központja felé. Az iroda havi rendszerességgel begyűjti a gyűjtőterületéhez tartozó települések programkínálatát, amely alapján programlapokat jelentet meg és a Magyar Turizsmus Rt. hálózatán keresztül eljuttatja az ország valamennyi tourinform irodájába. 2004. második félévétől a tourinform irodák az összes begyűjtött adatot ONLINE Internet hálózatra töltik fel. A XXI. század számítógép és Internet központú világában ilyen módon hatványozottabban eljutnak az információk a célközönséghez. Az iroda a térséget népszerűsítő kiadványokat jelentet meg. Az első térség településeit bemutató kiadvány Kirándulások a Maros völgyében címmel 2002-ben jelent meg színes képanyaggal három nyelven. A települések földrajzi adottságainak, megközelíthetőségének látványos információs anyaga a Makói kistérségről színes grafikus térkép formájában 2004-ben készült el szintén három nyelvű verzióban. A Nemzetközi Hagymafesztiválra meghirdetett Hagymát hagymával receptgyűjtő versenyre beérkezett receptekből fotó és grafikai illusztrácóval receptkönyv készül négy nyelven, a magyar, angol és német mellett román nyelven is. A turizmus fellendülése, fejlődése szorosan összefügg az adott térség gazdasági és infrastrukturális fejlődésével. Ennek a szempontnak megfelelően a Makó és Térsége Tourinform Iroda a Fejlesztési Kht.
6 / 8 szervezetén belül részt vesz a turisztikai pályázatok projekt menedzsment munkájában is. A térség turisztikai arculatának összehangolt kialakításához és kiajánlásához elengedhetetlen a turizmusban szolgáltató vállalkozók bevonása. Ezt a feladatot tűzte ki célul a 2004. áprilisában alakult Makó és Térsége Turisztikai Egyesület, melynek munkaszervezete a Makó és Térsége Tourinform Iroda. Az Iroda részt vesz a testvérvárosi és -települési turisztikai kapcsolatok kiépítésében. Az első lépések ezen a téren Löbau, Martinscuro és Radomsko német, olasz és lengyel településekkel már megtörténtek. A Makói kistérség a román határ mentén helyezkedik el. Ez potenciális lehetőséget kínál közös turisztikai projektek kifejlesztéséhez, melyben a Kht. szervezetén belül az Iroda aktívan részt vesz. Évente rendszeresen megrendezésre kerül a nagy számú érdeklődőt vonzó turisztika kiállítás és vásár a budapesti nemzetközi Utazás kiállítás, ahol egyre nagyobb sikerrel jelenteti meg az Iroda a térség településeit, kiemelve azok gasztronómiai, kulturális és természeti értékeit, illetve a látogatókat térségben marasztaló programajánlatokat. Ezen kívül az Iroda kitelepül a térségi nagyrendezvényekre, falunapokra kiemelve a Makó EXPO-t, Nemzetközi Hagyma Fesztivált, Hagymabált, ahol a delegációk programjának szervezésében is részt vesz, illetve térségi kiállítókat szervez. Vidékfejlesztés Makón és környékén mindig meghatározó volt a mezőgazdasági tevékenység. A vidékfejlesztési feladatok igen széleskörűek. A feladatok nagy része az AVOP program megvalósítása köré koncentrálódik. A Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal akkreditációja után a program menedzselése és gyakorlati megvalósítása igen jelentős feladat. 2004. április 30.-án, hazánk csatlakozásának időpontjában a SAPARD pályázati lehetőségek lezárultak. A SAPARD lehetőségek utolsó fázisában a falufejlesztést, közterület rehabilitációt célozták meg a hátrányos helyzetű kistérségekben, így a makói kistérségben is jelentős beruházások kezdődnek ez évben a pályázati pénzekből. Az AVOP pályázati kiírásokkal lehetőség van a hátrányos kistérségek fejlesztésére ( vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, falufejlesztés, fiatal gazdák induló támogatása, szakmai továbbés átképzés, stb.). A kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program felülvizsgálata és aktualizálása is komoly feladatot jelent. Erős a központi- kormányzati akarat arra vonatkozóan, hogy minden elérhető agrártámogatás lehívható legyen az Európai Unióból. A pénzek elérése nagy kihívás a kistérség számára. Az AVOP program mellett, azzal párhuzamosan természetesen más, a vidékfejlesztéshez köthető fejlesztések koordinálása is feladat. A kistérségi agrárium fejlesztésének kikerülhetetlen területe az Európai Uniós elvárásoknak is megfelelő kistérségi Termelő és Értékesítő Szervezet (TÉSZ), amely kistérségi szerepvállalásának kialakításában, a struktúra megteremtésében közreműködik a Fejlesztési Kht. A Fejlesztési Kht. kapcsolatban van a Csongrád Megyei Agrárkamarával, a Csongrád Megyei Agrárinformációs Szolgáltató és Oktatásszervező Kht.-val is. Az utóbbival közös programként elindította egy agrárinformációs rendszer kiépítését és működtetését, amely a kistérség mezőgazdasági vállalkozásait segíti az információhoz való hozzájutásban. A kistérség mezőgazdasági szereplőinek Európai Uniós felkészítése feladatot jelent. Nagyon fontos a térségben élő lakosságot tájékoztatni a mezőgazdasággal kapcsolatos fontos, aktuális információkról, ennek nagyon hatékony fóruma a Mezőgazdasági Téli Esték programsorozat. A rendezvénysorozat az Európai Uniós elvárásoknak, követelményeknek való megfelelést segíti elő. Az előadások során a mezőgazdasággal foglalkozó termelők, gazdálkodók tájékoztatást kaptak az aktuális kérdésekről, az agrárszabályozási rendszerekről. A vidékfejlesztési menedzser feladata kistérségi tájékoztatók szervezése, amely az elmúlt fél évben több alkalommal meg is történt. A tájékoztatók témája igen széleskörű volt: Mezőgazdasági Téli Esték (2004-ben 10 alkalom), Makói Civil Fórum, Makói Kistérségi Civil Fórum, Dél-Alföldi Regionális Önkormányzati Fórum, A Kormányzat Civil Stratégiája, Nemzeti Civil Alapprogram, Agrárinformációs rendszer a makói kistérségben címmel. Civil kapcsolatok A Fejlesztési Kht. segítette és segíti a civil szféra szerveződését, a Nemzeti Civil Alapprogram építését és megvalósulását. Közreműködött a Makói Kistérségi Civil Szövetség létrehozásában, majd a területfejlesztésben a civil szövetség helyének és szerepének kialakításában. A Fejlesztési Kht. fórumok szervezésével is segíti a civilek szerveződését. Ezt a feladatot a vidékfejlesztési menedzser látja el, így igen
7 / 8 aktív kapcsolat alakult ki a térségi polgármesterekkel, civil egyesületi vezetőkkel és a lakossággal. Nagy az érdeklődés a civil szervezetek részéről a különböző számukra kiírt pályázati lehetőségekről. A térségi kapcsolatrendszer kiépítése megkezdődött. A Makói Civil Szövetség megalapítása és bejegyzése, az alapszabály elfogadása megtörtént. Marketing tevékenység Befektetési ingatlanok nemzetközi vására REAL-ESTATE Budapest ( INDUSTRIA-hoz kapcsolódó ) REAL-LOCATION Lipcse ( MPVT Magyar Privatizációs és Vagyonkezelési Társaság közreműködésével) Üzletember Találkozók A Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. által szervezett rendezvényeken való részvétel. ITD-H Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. A Makói Ipari Park és a Makó és Térésge Vállalkozási Övezet befektetés ösztönzési kiajánlása az ITD-H hálózatán és adatbázisán keresztül a befektetők felé. Magyarországi és határmenti vásárokon való részvétel SZEGED-EXPO és a hozzá kapcsolódó üzletember találkozó CSABA-EXPO és a hozzá kapcsolódó üzletember találkozó MAKÓ-EXPO és a hozzá kapcsolódó üzletember találkozó TEMESVÁR-EXPO és a hozzá kapcsolódó üzletember találkozó SZABADKA-EXPO és a hozzá kapcsolódó üzletember találkozó Sajtóban való megjelenés Népszabadság ( Dél-Alföldi Régió melléklet ) Világgazdaság ( Makó melléklet ) Magyar Hírlap ( Ipari Parkok melléklet ) Bussines Journal ( Ipari Parkok fejezet ) Nemzetközi vásár KONVENTA kiállítás LÖBAU (Németország) Kiadványok Országos és nemzetközi terjesztésű kiadványokban való megjelenés ( Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium és ITD-H Magyar Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Kht. közreműködésével és terjesztésével.). Ipari Parkok Magyarországon Hungary on the Net Logistics Hungary Logistical Centres and Industrial Parks Hungary A Makó és Térsége Fejlesztési Kht. meghatározó feladata a terület- és gazdaságfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének megfelelően, az EU közösségi és regionális politikáját szem előtt tartva a kistérség terület- és gazdaságfejlesztése, kiemelten a Vállalkozási Övezet, az Ipari Park és Inkubátorház, mint a területfejlesztés egyedi eszköze, valamint a Korona Üzleti és Szolgáltató Központ. A Makó és Térsége Fejlesztési Kht. a terület- és gazdaságfejlesztési munkáját Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervének megfelelően, annak szellemében látja el.
8 / 8 Makó, 2004. szeptember 10. Szász György ügyvezető igazgató