A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében Dr. Horváth Luca Kornélia jogi referens JNOI Országgyőlési Biztosok Hivatal Budapest 2010. október 6.
Áttekintés Megelızés elve jelentısége, összefüggései, Kvt-ben, AB gyakorlatában Településrendezés Építési engedélyezés Zajkibocsátási határérték megállapítása Kereskedelmi engedélyezés, telepengedélyezés Közterület-használat engedélyezése
A megelızés jelentése A megelızés elve: A legrégibb általános környezetpolitikai és környezetjogi alapelv Mint alapelv legfontosabb szerepe, hogy keretet nyújtson a jogalkotói, a jogalkalmazói munkában Irányt mutasson a jogértelmezési kérdésekben Számos nemzetközi, európai uniós és hazai dokumentum, jogszabály is megfogalmazza Központi gondolata: a környezeti ártalmakkal, szennyezésekkel szemben preventív eszközöket alkalmazzunk
A megelızés elve összefüggései A megelızés elve szorosan összefonódott az elıvigyázatosság elvével végsı céljuk, hogy a környezethasználók és a hatóságok környezeti károk utólagos elhárítása helyett a hangsúlyt a károk megelızésére, elkerülésére fektessék Elkülönítésük azonban indokolt: Az elıvigyázatosság elve szerint: ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként a környezetromlást megakadályozó ( ) intézkedések elhalasztására. Itt tehát nem vagyunk tisztában a környezeti károk konkrét következményeivel. A megelızés elvénél viszont pontosan tudjuk, hogy milyen ártalomról van szó. A környezeti károk tekintetében a hatékony elıvigyázatosság mellett azok elkerülésére kell törekedni, akkor is, ha nem visszafordíthatatlanok.
A Kvt. vonatkozó rendelkezései Kvt. szerint: a környezethasználat és a környezet igénybevétele során a környezeti, mőszaki és gazdasági körülményeket figyelembe vevı leghatékonyabb megoldás szerint kell eljárni és amennyiben lehet az elérhetı legjobb technikát kell alkalmazni. A Kvt. 6-8. -a foglalkozik részletesen a megelızés elvével A környezeti elemek meglévı állapotát egyrészt megırizni, másrészt javítani szükséges. A követelmény érvényre juttatása érdekében jogszabály meghatározhatja a környezethasználat feltételeit, tiltó vagy korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg.
A megelızés az AB határozataiban Az egészséges környezethez való jog: A környezet védelmére és az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó állami kötelesség Az állam köteles a jog megvalósítását szolgáló intézmények kialakítására és mőködtetésére Az elvi alapok, módszerek, jogalkotási és kormányzati teendık megválasztásában szabad, ugyanakkor a környezethez való jog intézményes védelmének mértéke nem tetszıleges az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje a jövı generációk életfeltételeinek biztosítása és védelme tekintetében kifejezetten nevesíti, hogy az államnak az eszközei megválasztásakor elsısorban olyan jogintézményeket kell alkalmaznia, amelyek a megelızést szolgálják. Hiszen a károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot.
Településrendezés megelızés elve elsı lépcsıje : a településrendezés Az elfogadott jogszabályok hosszú távon meghatározzák a település fejlıdési irányait, környezetállapotát, a lakosság életfeltételeit. Kritériumok, melyek alkalmazása megteremti az ember és környezete harmóniáját: megalapozott elsıdlegesen a köz illetve a közösség érdekeire, egészségére tekintettel lévı a környezeti erıforrásokkal megfelelıen gazdálkodó megteremti az ember és a környezete harmóniáját. A mindezekkel ellentétes településrendezési tervek: hosszú évekre elhúzódó, mély környezeti zaj konfliktusok forrásai lehetnek, s veszélyeztethetik, károsíthatják a környezetet és az emberi egészséget.
A Zr. és a településrendezés A környezeti zaj-és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (Zr.) 9. (2) bekezdése a településrendezéssel kapcsolatban a következıket írja elı: a védendı területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. Ez rendkívül szők körő szabályozás és túl általános
Építési engedélyezési eljárás A zajproblémák kialakulása még idıben, az építési engedélyezési eljárás során is megakadályozhatók lennének, ha az építéshatóság és a szakhatóságok megfelelı körültekintéssel járnának el a létesítmény engedélyezése tekintetében és kellı figyelmet fordítanának az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. LXXVIII. törvény (tv.) a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek, így többek között az OTÉK vonatkozó elıírásaira az építendı létesítmény jövıbeni funkciójára, a zajforrások zajhatásaira. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy egyre több az engedély nélkül, bejelentéssel létesíthetı építmény. Pl. gokart pálya A vállalkozó így abban a tudatban van, hogy mindent megtehet, holott a bejelentéssel a cél csupán az adminisztratív terhek csökkentése volt. Késıbb pedig elıfordulhat, hogy a zajterhelés miatt költséges zajcsökkentési intézkedéseket kell bevezetnie.
Társadalmi részvétel az építési engedélyezési eljárásban Fontos hangsúlyozni a társadalmi részvétel jelentıségét ha megfelelı módon a környék lakossága észrevételeit már itt az építési engedélyezés során elıadná a konfliktusforrás megelızhetı lenne. Problémát jelent ugyanakkor, hogy az építési engedélyezési eljárás során a hatóság általában csak a közvetlenül szomszédos telekkel rendelkezni jogosultak ügyféli jogállását vizsgálja. A speciális ügyfélfogalomra tekintettel pedig nem alkalmazható a Ket. 15. -ra, amely szerint mindenki ügyfél, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A tapasztalatok márpedig azt mutatják, hogy egy zajforrás hatásterülete nem korlátozódik a közvetlenül szomszédos telekre.
Az OTÉK és a Zr. OTÉK 55. (2) bekezdését maradéktalanul érvényesíteni kell. Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ( ), hogy a rendeltetésszerő használatuk során keletkezı zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külsı környezetének rendeltetésszerő használatát ne akadályozza, az elıírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok elıírásainak. A Zr. 9. -a rendelkezik a létesítés során érvényesítendı követelményekrıl. Elıírja különösen, hogy a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendı területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. Kérdés, hogy a gyakorlatban ez mennyire érvényesül.
Zajkibocsátási határérték megállapítása A megelızés elve hatékony érvényesítési lehetısége: az üzemi és szabadidıs zajforrások zajkibocsátási határérték megállapítása: az építési engedélyezési eljárást követıen a Zr. 10. (1) bekezdése alapján az üzemeltetı köteles a tevékenység megkezdése elıtt zajkibocsátási határérték megállapítását kérni a környezetvédelmi hatóságtól. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság tudomására jut, hogy valamely létesítmény zajkibocsátási határérték nélkül üzemel, akkor hivatalból kell az eljárást lebonyolítania a Zr. 11. (3) bekezdése alapján A hatóságnak 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján kell azt megállapítani. A jogintézmény mőködéséhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a hatóság folyamatosan ellenırizze a megállapított határértéket.
Kereskedelmi- és telepengedélyezés Komoly problémaként merülhet fel, ha a megépített létesítmény funkciója megváltozik, s egy a korábbinál fokozottabb zajterheléssel járó tevékenységet végeznek az adott területen, térben. Pl. lakóházban üzlet, mőhely létesítésére kerül sor. Ekkor a kereskedelmi- és telepengedélyezési hatóság feladata, hogy érvényt szerezni a zaj elleni védelemnek. Különösen aggályos, hogy a kereskedelmi tevékenységek döntı többsége egy 2009-es átfogó módosítás következtében bejelentés köteles tevékenység és csak kevés kivétellel szükséges mőködési engedélyezési eljárás lefolytatása. Hasonló a helyzet a 2008-ban módosított telepengedélyezési rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknél. A bejelentés jogintézményének általánossá tételével elmarad a társadalmi részvétel, amelynek pedig a környezeti ügyekben kiemelkedı jelentsége van. Ebbıl következıen azonban a kereskedelmi és telepengedélyezési hatóságoknak a zaj elleni védelem biztosítása érdekében a mőködés ellenırzése során kell megfelelıen eljárni.
A telep- és kereskedelmi engedélyezés a JNOI gyakorlatában Mind a telepengedélyezésre, mind pedig a kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó jogszabályok 2008-as, illetve 2009-es átfogó módosítása során felhívtuk a jogalkotó figyelmét, hogy a jogszabályok ilyen irányú módosítása nem felel meg a megelızés elvének, s az egészséges környezethez való jog sérelmét idézi elı. A telepengedélyezésrıl szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alkotmányellenessége megállapítása érdekében Irodánk az Alkotmánybírósághoz fordult. Kiadott állásfoglalásainkban minden esetben arra a következtetésre jutottunk, hogy a megelızés alkalmazása kínálja a leghatékonyabb megoldást. Ld. Strabag zrt. tárgyában kiadott állásfoglalás, Napfény utcai Spar áruház, mohácsi farostlemezgyár
Közterület-használat A közterület-használat és a zajterhelés két esetben kapcsolható össze. egyrészt a szabadtéri, közterületi rendezvények tartásával, másrészt a kerthelyiséggel mőködı szórakozóhelyekkel összefüggésben. A közterületi rendezvények megtartása elıtt, illetve a kerthelyiségek esetében mindenképpen szükséges egy elızetes engedélyezési eljárás lefolytatása, amelyre önkormányzati hatósági ügy keretében kell, hogy sor kerüljön, alkalmazva a Ket. garanciális rendelkezéseit. Nem tartjuk megfelelınek, ha a tulajdonos önkormányzat a terület használatára szerzıdést köt, hiszen itt az önkormányzat közhatalmi megbízatásának tesz eleget, közérdekő lakossági igényeket elégít ki. A kerthelyiséggel mőködı szórakozóhelyek tekintetében hatékony eszköz lehet, ha az önkormányzatok hónapról hónapra megújítják a közterülethasználati engedélyeket vagy éppen nem adják meg azokat. Kiváló példa erre a JNOI Time Café tárgyában kiadott állásfoglalása.
Összefoglalás Bemutattuk tehát, hogy a megelızés elve hatékony érvényesítésének mely útjai állnak rendelkezésre jelenleg a jogalkotó és jogalkalmazói munkában. Látható volt az erıs visszalépés is a jogalkotásban. Lényeges tehát, hogy a hatóságok hatásköreik keretei között megtegyék a szükséges lépéseket a zajterhelés csökkentése és a meglévı kedvezı állapot megırzése érdekében.
Köszönöm a figyelmet! horvath@obh.hu 06-1-4757-333