JELENTÉS a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 0427 2004. május

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1019-32/2004. Témaszám: 688 Vizsgálat-azonosító szám: V0119 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Balázs Andrásné főcsoportfőnök-helyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Pásztor Katalin számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Pásztor Katalin számvevő tanácsos Robák Ferencné számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1992) Jelentés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére PHARE forrásból juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának vizsgálatáról (1994) Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről (1996) Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1997) sorszáma 80 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért 373 220 306 347 351 372 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi - gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott állami eszközök felhasználásának és működtetésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 396 9806 9812 9822 9906 9907 9915 0002 0011 0101 0117 0136 0228 0304 0323 0351 0402

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 19 1. Az MCKA működése 19 1.1. A kuratórium 20 1.2. A felügyelő bizottság 21 1.3. A közalapítványi iroda működése 22 2. A gazdálkodás és a könyvvezetés szabályozottsága, szabályossága 23 2.1. A vagyongazdálkodás szabályozottsága és szabályossága 23 2.2. A gazdálkodás szabályai 25 2.3. Az iratkezelés 26 2.4. Az éves költségvetések 28 2.5. A számviteli nyilvántartás rendszere és szabályossága 29 2.6. Az éves beszámolók szabályossága, a beszámolási-, és auditálási kötelezettség teljesítése 29 2.7. A közalapítvány bevételei 31 2.7.1. Az MCKA-nak nyújtott központi költségvetési támogatás 31 2.7.2. A központi költségvetési támogatás felhasználására kötött szerződések, a támogatások finanszírozása, az elszámolások 32 2.8. A közbeszerzési törvény előírásainak betartása 33 2.9. A közalapítvány költségei és ráfordításai 34 2.9.1. A közalapítvány működési költségei 35 2.9.2. A tiszteletdíjak alakulása 36 2.9.3. Munkabérek 37 2.10. A pénzkezelés, a vagyonvédelem és a likviditás 38 2.10.1. A közalapítvány pénzügyi helyzete, likviditása 39 3. A közalapítványnak nyújtott központi költségvetési támogatás felhasználása 39 3.1. A közalapítvány támogatási rendszere 39 3.2. A közalapítvány által pályázati felhívás nélkül adott támogatások 44 3.3. Pályázati úton nyújtott támogatások 46 3.3.1. A megélhetési programokra nyújtott támogatások célszerű felhasználása és elszámoltatása 50 3.3.2. A vállalkozói programokra nyújtott visszatérítendő támogatások célszerű felhasználása és elszámoltatása 51 1

3.3.3. A közéleti képzési, közösségi ház, jogvédő programok pályázati támogatásai 52 3.3.4. Az ösztöndíjprogramok pályázati támogatásai 53 3.3.5. Informatikai pályázat 54 4. Az intézkedési terv feladatainak teljesítése 56 MELLÉKLETEK 1. számú Eszközök és források 2. számú Eredmény kimutatás 3. számú Bevételek, kiadások és ráfordítások 4. számú Pályázati támogatások 5. számú Adott támogatások támogatási formánként 6/A. számú 6/B. számú Szervezeteknek adott támogatások Magánszemélyeknek adott támogatások 7. számú Munkabér, megbízási díj, tiszteletdíj alakulása 8. számú Nyilatkozat 9. számú A MEH Roma ügyekért felelős politikai államtitkárának nemleges észrevétele 10. számú Az MCKA kuratóriumi elnökének nemleges észrevétele 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. ÁSZ törvény BM CKÖ FB GM IM Kh. tv. Kincstár Ltv. MCKA MEH MEH IKB MNEKK NEKH Nek. tv. NKÖM OCÖ OGY OM Ptk. SZMSZ Szt.(új) Szt.(régi) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény Belügyminisztérium Cigány Kisebbségi Önkormányzat Felügyelő Bizottság Gazdasági Minisztérium Igazságügyi Minisztérium a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény Magyar Államkincstár A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Miniszterelnöki Hivatal Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Országos Cigány Önkormányzat Országgyűlés Oktatási Minisztérium a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Szervezeti és Működési Szabályzat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Az alapítvány bevételei Az alapítvány költségei (kiadásai) Az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) Cél szerinti tevékenység Induló vagyon Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Kisebbségek Közalapítvány Közfeladat A vállalkozási tevékenység bevétele, valamint az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésének a) és b) pontja]. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdésének a) és b) és c) pontja]. Az alapítvány kezelő szervének üzemeltetési, fenntartási költségei (az alapító okiratok ezeket a költségeket tekintik a kuratórium és a munkaszervezet működési költségeinek). Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Kh. tv. 26. b) pontja]. A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. A közalapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH2001. 303]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Kh. tv. 5. és a BH2001. 451]. A Nek. tv. értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladatnak az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról 5

Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység Közhasznúsági jelentés Különleges adat Személyes adat Támogatás Vezető tisztségviselő a közalapítványoknál jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredmény-kimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység [Kh. tv. 26. c) pontja]. Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Kh. tv. 19. (3) bekezdése]. A faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre vonatkozó személyes adatok. A meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Kh. tv. 26. j) pontja]. A közalapítvány kuratóriumának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, a közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Kh. tv. 26. m) pontja]. 6

JELENTÉS a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A nonprofit szervezetek között 1994. január 1-jétől jelentek meg a közalapítványok, melyek megalakítására és működésére a Ptk. az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően. Közalapítványt csak az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete hozhat létre közfeladat (állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat) ellátásának folyamatos biztosítása céljából, de a közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. A közalapítványok a nyilvánosság előtt tevékenykednek, ezért alapító okiratukat, gazdálkodásuk legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A közpénzek törvényes, felelős és közhasznú felhasználása érdekében a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény részletesen meghatározta a közalapítvány vagyonkezelő szervezete (kuratóriuma) működésének, képviseletének, a tisztségviselők felelősségének és összeférhetetlenségének szabályait. A közalapítvány vagyonát kezelő szervezet (kuratórium) tagjai az alapítók bizalmából látják el feladatukat, de tőlük sem közvetlenül, sem közvetve nem függhetnek, az alapítók nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására. A közalapítványok ellenőrzésére az alapítványoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak, így az alapítóknak már az alapítással egy időben létre kell hozni a kuratórium ellenőrzésére jogosult ellenőrző szervet (ellenőrző vagy felügyelő bizottságot). Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál az Állami Számvevőszék nemcsak az állami támogatás felhasználását, hanem a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét is jogosult ellenőrizni. A 2003. év végén az ún. média közalapítványokkal együtt 50 működő, illetve bejegyzés alatt álló, az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány volt. A 2004. évi költségvetési törvény eredeti előirányzatként a Kormány által alapított közalapítványoknak közvetlenül névre címzetten 35,6 milliárd Ft eredeti támogatási előirányzatot hagyott jóvá 1, amelyből az államház- 1 Ez az összeg nem tartalmazza az Országgyűlés által alapított három ún. médiaközalapítvány támogatását. 7

BEVEZETÉS tartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 2,1 milliárd Ft-ot (5,9%-ot) zárolt. Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényekben az 1999-2003. években a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány részére közvetlenül névre címzetten közel 2,4 milliárd Ft támogatást hagyott jóvá. A 2004. évi éves költségvetési törvényben az eredeti támogatási előirányzat 1135 millió Ft, amelyet nem érintettek a Kormány 2004. márciusi, az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló előirányzat zárolásai. A Kormány a cigányság esélyegyenlőtlenségét csökkentő intézkedések támogatására, a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A. (3) bekezdése szerinti közfeladat ellátása céljából 1995-ben hozta létre a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, 150 millió Ft induló vagyonnal. A közalapítványt a Fővárosi Bíróság 5941. sorszámon 1996. február 6-án vette nyilvántartásba, majd 2000. január 18-án kelt végzésével 1998. január 1-jei visszamenő hatállyal kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánította. A Kormány 1998-2002 között az igazságügy-minisztert, 2003-tól a MEH roma ügyekért felelős politikai államtitkárát bízta meg a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány tekintetében az alapítói jogkörök gyakorlásával. A magyarországi cigány lakosság társadalmi mutatói az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, a munkanélküliség tömegesen érinti a romákat, az 1990- es években ők kerültek ki legnagyobb számban a munkaerő piacról. Ez annak a következménye, hogy először az alacsony iskolai végzettséggel is betölthető, szakképzettséget nem igénylő álláshelyek szűntek meg, ahol korábban a cigány népesség többsége dolgozott. A cigány népesség nagy százaléka él az ország kedvezőtlen helyzetű, fejletlen infrastruktúrájú régióiban. A romáknak csupán 10%-az él a fővárosban, a falvakban arányuk viszont az országos 38%- hoz képest 20-25%-kal magasabb. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése során a Kisebbségvédelmi Keretegyezménynek, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának végrehajtásáról készült 2000. novemberi éves jelentés kisebbségi jogokkal és kisebbségvédelemmel foglalkozó fejezetei megállapították, hogy összhangban a Csatlakozási Partnerség rövid távú célkitűzésével és az 1999 áprilisában elfogadott Középtávú Roma Akcióprogrammal a Kormány speciális támogatást biztosított a cigány kisebbség nehéz helyzetének kezelésére. A dokumentum az eredmények mellett megállapította, hogy a cigányság javuló iskolázottsági mutatói ellenére a cigány és nem cigány lakosság közötti esélyegyenlőtlenség növekedett. A problémák megoldására, a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására, az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a Kormány közép és hosszú távú programokat és intézkedéscsomagokat dolgozott ki. 2 A programok prioritásai 2 Lásd a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetőbb feladatokról szóló 1125/1995. (XII. 12.) Korm. határozatot, a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézkedéscsomagról szóló 1093/1997. (VII. 29.) Korm. határozatot, a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozatot, a hosszú távú cigány társadalom- és kisebbségpolitikai stratégia irányelveit tartalmazó vitaanyag elfogadásáról és társadalmi vitájáról szóló 1078/2001. (VII. 13.) Korm. határozatot. 8

BEVEZETÉS az oktatáson, a munkaerő-piaci helyzet javításán, valamint a családjóléti kondíciók fejlesztésén túl a diszkrimináció ellenes feladatokat és a cigánysággal kapcsolatos kommunikációs feladatokat is tartalmazzák. A cigányság életkörülményei és társadalmi helyzete javítására irányuló középtávú intézkedéscsomag végrehajtásának elősegítésére 2000-ben a Kormány módosította a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány alapító okiratát, kinyilvánította azt a szándékát, hogy folyamatosan támogatni kívánja a cigányság társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését, az e célt szolgáló egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, nevelési, oktatási, valamint az emberi és állampolgári jogok védelmét szolgáló tevékenységeket. A Kormány 2001-ben elfogadta a hosszú távú cigány társadalom- és kisebbségpolitikai stratégia irányelveit tartalmazó vitaanyagot, amelyet társadalmi vitára bocsátott, és a vita befejezését követően az Országgyűlés elé terjeszti. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány az esélyegyenlőség megteremtése érdekében támogatja a hazai cigányok önazonosságának megőrzését, társadalmi integrálódását, az őket érintő munkanélküliség mérséklését, az iskolai és iskolán kívüli oktatásban esélyeik növelését és emberi jogaik védelmét. Az Állami Számvevőszék a közalapítványt az Országgyűlés felkérésére 3 1997-ben a helyszínen ellenőrizte 4 az 1995. évi alapítás és 1997. április 30. közötti időszakra vonatkozóan, 2002-ben pedig adatlapok kitöltésével számoltatta el 5 a kapott állami támogatás felhasználásáról. Az 1997-es helyszíni ellenőrzésünk megállapította, hogy a kuratórium által meghirdetett programok az alapító okiratban lefektetett céloknak teljes egészében nem feleltek meg, a pályázatokat egyedi szempontok alapján és nem kellő hatékonysággal bírálták el. A kuratórium magas létszáma, a kurátorok egyébirányú elfoglaltsága rontotta az üléseken való részvételi fegyelmet. Hiányosak voltak a belső szabályzatok, így például az SZMSZ nem teljes körűen szabályozta a pályázati rendet, a kuratórium és az iroda feladatrendszerét. A kuratórium, az FB és a könyvvizsgáló nem látta el az alapító okiratban rögzített ellenőrzési feladatokat. Az ÁSZ ellenőrzést követően a javaslatok alapján a kuratórium feladattervet készített, melyet alkalmasnak tartottunk a hiányosságok felszámolására. A 2001 végéig kapott állami támogatás felhasználásáról készített tanúsítványokban a kuratórium többek között arról adott számot, hogy 2000-ben nem készítettek közhasznúsági jelentést és nem hozták nyilvánosságra a gazdálkodás legfontosabb adatait, a 2001-ben hatályos pályáztatási szabályzatot nem a kuratórium 3 Lásd a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnál, a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál és a Gandhi Közalapítványnál elvégzendő Állami Számvevőszéki vizsgálatról szóló 19/1997. (III. 19.) OGY határozatot 4 Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997. év, 372.) 5 Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (2002. év, 0228.) 9

BEVEZETÉS hagyta jóvá, tovább, hogy az alapító okirattal ellentétesen a munkaszervezet alkalmazottai vagy más személyek) is gyakorolták a képviseleti jogot. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke 2003. július 17-én kelt levelében kérte, hogy az Állami Számvevőszék soron kívül ellenőrizze a közalapítvány elmúlt négyévi gazdálkodásában az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását. Az Állami Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását, továbbá a Ptk. 74/G. (8) bekezdése alapján a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét. Az ellenőrzés egyben utóellenőrzés célja az volt, hogy törvényességi és célszerűségi szempontból értékelje a közalapítvány a kapott állami támogatást rendeltetésszerűen és eredményesen használta-e fel az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében; a közalapítvány működése és gazdálkodása elősegítette-e az alapító okiratban meghatározott célok és feladatok megvalósítását; a gazdálkodás és a könyvvezetés szabályozottsága biztosította-e a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét; a közalapítvány alapítója, kuratóriuma, felügyelő bizottsága és a közalapítványi iroda megtett-e minden szükséges és eredményes intézkedést az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzései során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a közalapítványnál törvényességi felügyeleti vizsgálatot folytatott, az ellenőrzési programot a törvényességi felügyeleti vizsgálatra figyelemmel határoztuk meg. Az ügyészség az észlelt törvénysértések miatt 2004 februárjában a kuratóriumi elnöknél felszólalással élt. Az ellenőrzés az 1999. január 1-jétől 2003. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriuma megalapítása óta közreműködik a hazai cigányok önazonosságának megőrzését, társadalmi integrálódását, az őket érintő munkanélküliség mérséklését, az iskolai és iskolán kívüli oktatásban esélyeik növelését és emberi jogaik védelmét célzó programok, tevékenységek támogatásában. A cigányság életkörülményeinek javítására szolgáló pénzeszközök alapvetően a következő forrásokból származtak: a kifejezetten a cigány lakosságot célzó támogatásokból, a nemzeti és etnikai kisebbségek számára együttesen biztosított forrásokból, a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatos forrásokból és egyéb, a romákat is érintő szakmai feladatok ellátásához rendelt forrásokból. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány szerepe az állami támogatások felhasználásában megerősödött, ezt támasztja alá, hogy amíg a kisebbségek támogatását szolgáló nem normatív előirányzatok 2001-2003 között 182%-ra emelkedett (3,8 milliárd Ft-ról 6,9 milliárd Ft-ra) 6, addig a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak juttatott támogatás ugyanebben az időszakban több mint háromszorosára (350 millió Ft-ról 1135 millió Ft-ra) nőtt. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány az 1999-2003. évek között összesen 2,8 milliárd Ft bevételt realizált, amelyből az éves költségvetési törvényekben közvetlenül névre címzett állami támogatás 2,4 milliárd Ft (85,7%) volt. Egyéb bevételei teljes egészében közhasznú tevékenységéből származtak, a közalapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Ugyanezen időszakban a kuratórium az alapító okirat szerinti célok megvalósítása érdekében kiírt pályázatokra összesen 1,9 milliárd Ft-ot fordított, a közalapítvány működési költsége 0,3 milliárd Ft volt. Az ellenőrzött időszakban a Kormány a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál az alapító nevében és képviseletében eljáró kormányzati felelősként 2003 áprilisáig az igazságügy-minisztert, ezt követően a MEH roma ügyekért felelős politikai államtitkárát jelölte meg, e megbízatásnak megfelelően az 1999-2002. évek között a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatási előirányzata az IM, a 2003-2004. években a Miniszterelnökség fejezetben szerepelt. Az IM az 1999-2002. években az éves költségvetési támogatás cél szerinti felhasználására és elszámolására nem kötött szerződést a közalapítvánnyal. A MEH a 2003. évben a támogatás felhasználásával kapcsolatos előírásokat, valamint az elszámolások benyújtásának határidejét és módját támogatási szerződésben rögzítette. Az elszámolás a helyszíni ellenőrzés 2004. februári befejezésekor még nem volt esedékes. 6 Forrás: Pénzügyminisztérium adatgyűjtése 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kuratórium a kapott állami támogatásból és egyéb bevételeiből alapító okiratával összhangban a cigányság megélhetését, a cigány munkavállalók foglalkoztatását, a cigány gyermekek, fiatalok tanulmányainak sikeres folytatását, az érdekérvényesítés érdekében a közéleti képzést, az előítélet-mentes jogalkalmazást, a hátrányos megkülönböztetés megakadályozását szolgáló kezdeményezéseket, a társadalmi integrálódást elősegítő oktatási programokat támogatott rendszeresen. Nem írtak ki pályázatokat az ellenőrzött időszakban az alapító okiratban megfogalmazott egészség megőrzési cél támogatására. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1999-2003 között összesen 47 pályázatot írt ki, melyekre 117 463 db pályázat érkezett be 5673,9 millió Ft támogatási igénnyel. Az elfogadott pályázatok száma 45 100 db volt, 2741 millió Ft támogatási összeggel. A kuratórium a pályázók 38,4%-át támogatta, az igényelt összeg 48,3%-át ítélte meg támogatásként. A támogatásban részesített pályázatok 92,1%-a tanulmányi ösztöndíj kérelem volt, 1999-2003 között 969,8 millió Ft tanulmányi ösztöndíjat fizetettek ki. 41 539 fő ösztöndíjban, 106 993 család természetbeni juttatásban részesült, rajtuk kívül pályázati úton további 680 magánszemélyt és 1322 szervezetet támogatott a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány a támogatási programjaiban megkülönböztetett figyelmet fordított a cigány fiatalok iskolai esélyegyenlőségének növelésére, ennek érdekében kiszélesítette ösztöndíjrendszerét, amelynek révén az ösztöndíjrendszer pályázati kerete az 1999. évi 50 millió Ftról 2002-re több mint kétszeresére, 111 millió Ft-ra nőtt. A 2003. évben a korábban az IM fejezetben megtervezett előirányzatot is a közalapítvány támogatási előirányzatába építették be, így a tanulást támogató ösztöndíj keret 650 millió Ft-ra növekedett. A tanulmányi ösztöndíjak folyósítására a kuratórium nem kötött támogatási szerződést. Közéleti képzésre 209 pályázónak 122,7 millió Ft, közösségi ház programokra 313 pályázónak 130,5 millió Ft, jogvédő iroda pályázatra 128 szervezetnek 158,8 millió Ft támogatást ítélt meg a kuratórium. 1999-2003 között a cigányság megélhetését, a cigány munkavállalók foglalkoztatását segítő vállalkozási és egyéb lehetőségek növelésére természetbeni, megélhetési és vállalkozási (2002-től kísérleti vállalkozói is) támogatásokat nyújtott a közalapítvány, részben vagy egészében visszatérítendő jelleggel. Megélhetési támogatásként 312 pályázónak 176,1 millió Ft pénzbeli támogatást ítéltek meg, természetbeni juttatásként 149,6 millió Ft értékben nyújtottak támogatást. Vállalkozói programra 303 esetben 454,5 millió Ft támogatást ítélt meg a kuratórium, ez a támogatás teljes összegében visszatérítendő volt. A vállalkozói támogatások esetében a visszafizetés fedezetéül minden esetben ingatlant fogadott el a közalapítvány, melyre jelzálogjogot jegyeztetett be. A jelzálog bejegyzése a gyakorlatban nem funkcionált a támogatás visszafizetésének fedezetéül, hiszen a közalapítványnak végrehajtási eljárásból származó bevétele az ellenőrzött időszakban nem volt. 2002 végéig a visszafizetések elmulasztása miatt 248 pályázót érintően az elszámolt értékvesztés összege 123 millió Ft volt, ebből az 1999. január 1. után megítélt támogatásokból leírt értékvesztés 55,3 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK millió Ft volt, 88 pályázót érintően. A kuratórium a vállalkozások, illetve megélhetési programok alacsony jövedelmezősége, illetve veszteségessége miatt engedélyezte a visszafizetés átütemezését, de csak vis major esetén (árvízkár) minősítette vissza nem térítendővé a támogatást. A kuratórium ügyvédi irodán keresztül, fizetési meghagyással intézkedett a fizetési kötelezettségüket elmulasztókkal szemben, az eredménytelen felszólítást követően bírói úton kísérelte meg a követelés behajtását. 2003 végén 81 bírói eljárás volt folyamatban. A meghirdetett pályázatok közül kifogásoltuk az informatikai pályázat elhúzódását és alacsony hatékonyságát, amelyet a MEH IKB-val 2001. augusztus 27-én kötött 100 millió Ft-os támogatási szerződésére alapoztak. A támogatás a belföldön, az első diploma megszerzéséért egyetemen vagy főiskolán nappali tagozatos képzésen tanuló hallgatók részére tanulmányaik folytatásához szükséges számítógépek beszerzését és üzemeltetését célozta, és azt írta elő a közalapítványnak, hogy az összes ellátott hallgató részére azonos hardver konfigurációjú számítógépet, azonos szoftverrel köteles biztosítani. A program keretében a közalapítványnak háromszáz db gépet kellett beszereznie. A támogatás célja volt, hogy a számítógépek ingyenes használatba adásával a hallgatók közül a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezőket segítse. A MEH IKB irreális előírásai (saját telefonvonal, Internet előfizetési kötelezettség, ECDL vizsga kötelezettség), illetve a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak az igénylők létszámára vonatkozó, csak az ösztöndíjasok tanulmányi eredmény adatbázisára támaszkodó felmérése miatt a támogatásra felhasznált 100 millió Ft az eltelt két év alatt nem hasznosult teljes egészében. A szabályos közbeszerzési eljárás keretében 2002-ben beszerzett és kifizetett 300 db számítógépből két év alatt, 2003 végéig még csak 242 számítógépet tudtak pályázat keretében kiosztani, 58 számítógépet - a közalapítványt terhelő tárolási díj ellenében - a szállító cég tárolt. A támogatások odaítélésével, elszámolásával és a felhasználásuk ellenőrzésével kapcsolatos általános eljárási rendet az alapító okirat előírásával ellentétesen a kuratórium nem szabályozta, a pályázatok kiírásáról, elbírálásának rendjéről, a támogatási szerződésről, valamint a támogatások odaítéléséről minden esetben a kuratórium egyedileg döntött. A döntések előkészítését a kuratóriumi tagokból megválasztott munkabizottságok és a közalapítványi iroda munkatársai végezték. A nyertes pályázókkal az ösztöndíj támogatást és a természetbeni juttatást kivéve szerződést kötöttek, melyek tartalmazták a támogatási összeget, a felhasználás időpontját, a pénzügyi elszámolás határidejét és a programok teljesítéséről készített írásbeli beszámoló elkészítésének kötelezettségét, rögzítették a szerződésszegés eseteit, azok szankcióit. Az alapító okirat 2000-től engedélyezte, hogy a kuratóriumi ülések között a kuratórium elnöke két, a kuratórium által erre felhatalmazott kurátor írásos hozzájárulásával és a kuratórium utólagos tájékoztatásának kötelezettségével a közalapítvány céljaival összhangban dönthet a közalapítvány mindenkori éves költségvetési támogatása 1%-ának megfelelő keretösszeg felhasználásáról, két ülés között legfeljebb 1 millió Ft összeghatárig. Az eredeti alapító okirat 2000-ig évi ötszázezer forintos keretösszeg felhasználását engedélyezte, a kuratórium utólagos tájékoztatása mellett. Az ellenőrzött 1999-2003 közötti időszakban az elnöki keretből 316 pályázó 29,6 millió Ft összegű támogatást kapott, a legmagasabb támogatási összeg 300 ezer Ft, a legalacsonyabb 5 ezer 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Ft volt. A keretet 2001-től a kuratóriumi elnök minden évben túllépte, a három év alatt összesen 8,9 millió Ft-tal, felhasználásáról az alapító okirat rendelkezése ellenére 2000 óta nem számolt be a kuratóriumnak. A tanulmányi ösztöndíj támogatásokra, az erdei iskolai támogatásokra és a természetbeni juttatásokra vonatkozó kuratóriumi határozatok és kifizetések bizonylatai a könyvvezetésben megtalálhatók voltak, de az ellenőrzött időszak teljes egészére vonatkozóan a tanulmányi ösztöndíj támogatások, illetve az 1999. és a 2000. évre vonatkozóan a természetbeni juttatások és az erdei iskolai támogatások pályázataihoz kapcsolódó, számviteli bizonylatnak minősülő egyedi dokumentumok a szabálytalan iratselejtezés miatt hiányoztak. Az ösztöndíj pályázati adatlapok adattartalmát számítógépes nyilvántartásban rögzítették. Tekintve, hogy az iratmegsemmisítés részleges volt, a megmaradt dokumentumok és számítógépes nyilvántartások az ellenőrzés érdemi lefolytatását lehetővé tették. Az ellenőrzés tapasztalata és a selejtezési jegyzőkönyvek alapján a számviteli bizonylatok selejtezése nem az ÁSZ, illetve más ellenőrző szervek munkájának megakadályozása miatt, hanem a közalapítvány szűkös irattári kapacitására hivatkozással történt. A dokumentumokat minden esetben az Országos Levéltár felülvizsgálata és jóváhagyása után semmisítették meg. A közalapítvány iratkezelési szabályzatának a pályázatok és ösztöndíjpályázatok dokumentációjának mint számviteli bizonylatoknak a megőrzésére vonatkozó rendelkezése (az iratok megőrzésének három, illetve egy éves időtartama) ellentétes volt a hatályos számviteli törvényekben előírt (2000-ig öt, 2001 után nyolc éves) megőrzési kötelezettséggel. A kuratórium az ülések határozatképességének megállapításánál 1999-ben törvénysértő gyakorlatot folytatott, mivel a jelenlévők számát nem az alapító okiratban megállapított létszámhoz, hanem az egyéni lemondásokkal csökkentett létszámhoz viszonyította. A törvénysértő gyakorlat megszüntetése érdekében a Fővárosi Főügyészség 2004. február 4-én a kuratórium elnökénél felszólalással élt. A közalapítvány alapító okirata 2000. évi módosításától a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriumában huszonegy tagból összesen tizet a kormány tagjai, illetve vezető tisztségviselők delegáltak. Ezen felül az alapító jelölte a kuratórium elnökét is. 2002-ben az OCÖ képviselője a megalakuló Kormányban politikai államtitkári megbízást kapott, ezzel még egy személlyel több lett (összesen12 fő) az alapítót képviselő kurátorok száma, emiatt nem érvényesül a Ptk.-nak az a követelménye, hogy az alapító közvetlenül vagy közvetve az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolhat. Az FB működése 2002 áprilisától nem felelt meg az alapító okirat és az FB ügyrendje előírásainak, mivel az öttagú bizottság létszáma a határozatképesség határa alá csökkent. Az alapító okiratban megjelölt miniszterek a helyszíni ellenőrzés 2004. február végi befejezéséig még nem delegáltak új FB tagokat. A közalapítványnál a képviseleti jog gyakorlásának szabályozása 2001. december 31-ig törvénysértő volt, mivel az SZMSZ által meghatározott keretek között az igazgató is jogosult volt a képviseleti jog gyakorlására. A képviseleti jog gyakorlása 2002. január 1. óta megfelel a Ptk. hatályos előírásainak. 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány jelenleg rendelkezik a törvényekben kötelezően előírt szabályzatokkal, de kuratóriumi határozattal a számviteli politikát csak 2001 decemberében, illetve 2003 júniusában, a leltározási szabályzatot pedig csak 2001-ben fogadta el a kuratórium. A vagyonkezelési szabályzat módosítása nem követte az alapító okirat változásait, azokkal nem volt összhangban. Az iratkezelési szabályzat iratmegőrzésre vonatkozó rendelkezései törvénysértők voltak. Az 1997-től hatályos iratkezelési szabályzat a törvényes előírástól eltérően, az Országos Levéltár jóváhagyása nélkül, a 2002. decemberétől hatályos szabályzat már annak jóváhagyásával készült. 1999-2003 között a kapott támogatások számviteli nyilvántartása szabálytalan volt, mivel a kapott támogatásokat a hatályos számviteli előírásokkal ellentétesen nem kötelezettségként, hanem teljes egészében a bevételek között számolták el. A közalapítvány az ellenőrzött időszak minden évére elkészítette az egyszerűsített éves beszámolót, közhasznúsági jelentést azonban az előírások ellenére csak a 2001. évtől készített. A kuratórium a közalapítvány működéséről az alapító felé beszámolási kötelezettségének éves beszámolói és 2001-től a közhasznúsági jelentés megküldésével eleget tett. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1999-ben érvényes alapító okirata a felhasználható működési költséget a vagyon 10%-ában, 2000-től a mindenkori éves költségvetési támogatás 10%-ában határozta meg. A kuratórium mindegyik évben az engedélyezett szint fölé tervezte meg a működési költségeket, a teljesítés során pedig még ezt az összeget is túllépte. Az MCKA teljesített működési kiadásai 1999-től az egyes években 4,1 millió Ft-tal, 15,2 millió Ft-tal, 29,0 millió Ft-tal, 39,8 millió Ft-tal, illetve 4,4 millió Ft-tal haladták meg az alapító okirat által engedélyezett működési költségeket. A túllépéshez hozzájárult, hogy a könyvvezetésben nem különítették el a kuratórium és közalapítványi iroda működési költségeit a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeitől 7, emiatt a működési költségek között számolták el pl. a közalapítványi célú költségnek minősülő, 26 millió Ft-ot meghaladó monitoring költséget. Az alapító okirat nem határozta meg a kuratóriumi tagok tiszteletdíjának konkrét összegét vagy számítási módját, csak a tiszteletdíjban részesülők körét szabályozta. Az alapító okirat e része hiányos és célszerűtlen, mivel az alapító okiratban más szerv vagy személy számára nem ruházta át a tiszteletdíj megállapításának jogát, de nem zárta ki azt az általunk etikailag kifogásolt értelmezési lehetőséget, hogy a kuratórium jogosult lehet a saját tagjai számára megállapítani a tiszteletdíjat. A kuratórium érintett tagjai a tiszteletdíj megál- 7 Korábban már az Új Kézfogás Közalapítványnál (lásd a 0136. számú jelentést), az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (lásd a 0117. számú jelentést), a Közoktatási Modernizációs Közalapítványnál (lásd a 0011. számú jelentést) és a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (lásd a 0304. számú jelentést) is megállapítottuk, hogy a számviteli nyilvántartásban nem teljes körűen különítették el a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit a kuratórium és a munkaszervezet költségeitől, illetve az egyéb közvetett költségektől. 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lapításáról hozott határozat elfogadásakor megszegték az összeférhetetlenségi előírásokat, mivel a határozathozatal eredményében személy szerint érdekeltek voltak (előnyben részesültek). A tiszteletdíjak és a költségtérítés kifizetése törvénytelen 8 kuratóriumi határozat alapján történt. A kuratóriumi tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló szabályzat módosítását a kuratórium érvénytelen határozattal fogadta el, mivel nem az alapító okiratban szereplő kétharmados, minősített többséggel, hanem a kuratóriumi ülésen jelenlévő tagok (12 fő) egyszerű szótöbbségével, 11 igen és 1 tartózkodás mellett hozta a határozatot. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány az ellenőrzött időszak egyik évében sem vásárolt átmenetileg szabad pénzeszközeiből a Kincstár által forgalmazott, államilag garantált értékpapírokat, így elesett ez ebből származó bevételektől. 2003-ban pl. a közalapítvány Kincstárnál vezetett bankszámlájának hó végi záró egyenlege átlagosan 481,3 millió Ft volt, a legalacsonyabb 146,8 millió Ft januárban, a legmagasabb 847,8 millió Ft márciusban, így számításaink szerint 2003-ban a bevételkiesés 40-50 millió Ft-ra tehető. A gazdálkodás legfontosabb adatai nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány csak részben tett eleget, mivel közhasznúsági jelentését kivonatosan csak 2001-ben és 2002-ben jelentette meg, gazdálkodási adatai közül honlapján a 2001. évi közhasznúsági jelentés kivonataként a közhasznú beszámoló mérleg és eredmény-kimutatása fő sorai olvashatók. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány az ÁSZ 1997. évi ellenőrzése alapján megfogalmazott javaslatok végrehajtására intézkedési tervet készített. Az intézkedési tervben megfogalmazott feladatait a pályázatok kiírásának, elbírálásának, a támogatások odaítélésének, elszámolásának rendjéről szóló szabályzat elkészítése kivételével végrehajtotta. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. Gondoskodjék a kuratórium és a felügyelő bizottság működőképessé tételéről a lemondott, illetve a delegálók által visszahívott tagok helyett más személyek soron kívüli jelölésével és az alapító okirat erre vonatkozó módosításának a Fővárosi Bírósághoz történő benyújtásával. 8 A Legfőbb Ügyészség a Magyar Mozgókép Közalapítvány határozatképtelen kuratóriumi üléseken hozott határozataival kapcsolatosan adott véleményében úgy foglalt állást, hogy azokat a határozatokat, amelyeket nem az alapító okiratban meghatározott arányú megjelenéssel hoztak, törvénysértőnek kell tekinteni (lásd Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről, 0304. számú jelentés). 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Vegye figyelembe a kuratórium összetételének kialakításánál, hogy a Ptk. 74/C. (3) bekezdése szerint az alapító a vagyon felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolhat. 3. Módosítsa, illetve egészítse ki az alapító okiratot a következőkkel: a) b) kötelezze a kuratóriumba való delegálásra felhatalmazott szervezeteket és minisztereket, hogy haladéktalanul gondoskodjanak a feladatukat ellátni nem képes vagy lemondott kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagok cseréjéről; határozza meg a kuratórium tagjai tiszteletdíját, folyósításának feltételeit, az elszámolható költségtérítés jogcímeit és felső határát. a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriumának 1. Tételesen vizsgálja felül a határozatképtelen üléseken és/vagy a minősített többséghez szükséges szavazatok nélkül hozott törvénysértő határozatokat és intézkedjék ezek megerősítéséről, törléséről vagy a szükséges módosításokkal új határozatok meghozataláról. 2. Módosítsa és korszerűsítse a belső szabályzatokat a következők figyelembevételével: a) b) c) d) e) hozza összhangba a hatályos alapító okirattal a vagyonkezelési szabályzatot a vállalkozási tevékenység végzésére vonatkozóan, dolgozza ki a vállalkozási tevékenység részletes szabályait; módosítsa az iratkezelési szabályzatban az iratok megőrzésének időtartamát, összhangban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. (1), (2) és (5) bekezdéseivel; módosítsa a számviteli politikát összhangban a 237/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 9. -ával a továbbutalási céllal kapott támogatások számviteli elszámolására vonatkozóan, határozza meg a közalapítvány sajátosságait figyelembe véve a közalapítványi tevékenység közvetlen költségeibe (kiadásaiba), illetve a kuratórium és a munkaszervezet költségeibe (kiadásaiba) tartozó költségeket (kiadásokat), ezek elkülönítésének módját; módosítsa a számlarendet az aktualizált számviteli politikának megfelelően; készítse el a pályáztatás rendjének szabályozását. 3. Biztosítsa, hogy a közalapítvány éves költségvetésében a működési költségeket az alapító okirat előírásainak megfelelően, az aktualizált számviteli politikában meghatározott költségek figyelembevételével tervezzék meg, illetve a teljesített működési költség összege ne haladja meg az alapító okiratban meghatározott mértéket. 4. Hozza nyilvánosságra a közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait a Ptk. és a Kh. tv. előírásainak megfelelő rendszerességgel és tartalommal. 5. Érvényesítse a szerződésszegések miatt keletkezett kintlévőségek behajtásánál a viszszafizetés fedezeteként a közalapítvány javára bejegyzett jelzálogjogot is. 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 6. Készíttessen olyan analitikus nyilvántartásokat a pályázatokról, amelyek elősegítik mind a közalapítványnak juttatott állami támogatás elszámolását, mind a közalapítvány által nyújtott támogatások szerződés szerinti elszámoltatásának teljességét. 7. Gondoskodjék az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosításáról államilag garantált értékpapírok vásárlásával. 8. Dolgozza ki a támogatásként adott számítógépek visszaszolgáltatás utáni újrahasznosításának rendjét, teremtse meg a visszaadott számítógépek biztonságos tárolásának feltételeit. 18

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ MCKA MŰKÖDÉSE Az MCKA-t a Kormány az 1121/1995. (XII. 7.) Korm. határozattal hozta létre a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A. (3) bekezdése szerinti közfeladat ellátása céljából. A Fővárosi Bíróság 5941. sorszámon 1996. február 6-án vette nyilvántartásba, majd 2000. január 18-án kelt végzésével 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánította. A Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok kormányzati felelőseinek kijelöléséről szóló 1117/1998. (IX. 18.) Korm. határozat az alapítót megillető jogkör gyakorlására az alapításról szóló kormányhatározatban meghatározott terjedelemben az MCKA tekintetében az igazságügy-minisztert hatalmazta fel. A 2003. évtől a Kormány a MEH roma ügyekért felelős politikai államtitkárát bízta meg az alapítót megillető jogkör gyakorlásával. A 2000. június 28-tól hatályos alapító okirat szerint az MCKA célja, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében támogassa a hazai cigányok önazonosságának megőrzését, társadalmi integrálódását, az őket érintő munkanélküliség mérséklését, az iskolai és iskolán kívüli oktatásban esélyeik növelését és emberi jogaik védelmét. Ösztönözze, segítse, sokoldalúan támogassa különösen a cigányság megélhetését célzó mezőgazdasági vagy más jellegű kezdeményezéseket, illetve a cigányság polgárosodását elősegítő földhöz juttatási terveket, programokat; a cigány munkavállalók foglalkoztatását elősegítő, üzleti tervvel rendelkező kisvállalkozásokat; a cigány gyermekek, fiatalok tanulmányainak sikeres folytatását a cigányság jobb érdekérvényesítése érdekében a közéleti képzést; az előítélet-mentes jogalkalmazást, a hátrányos megkülönböztetés megelőzését és megakadályozását szolgáló kezdeményezéseket, a kisebbséggel szemben nyitott, elfogadó társadalmi közhangulat kialakítását; az integrálódást elősegítő nevelési, oktatási programokat; a cigányság körében az egészségmegőrzést és a betegségek megelőzését célzó kezdeményezéseket. Céljai megvalósítása érdekében a közalapítvány: pályázatok útján támogatást nyújt a kisebbségi önkormányzatoknak, társadalmi szervezeteknek, közösségeknek, illetve személyeknek a fenti törekvések megvalósítását szolgáló munkájukhoz, kezdeményezéseihez; támogatja a cigányság, mint hátrányos helyzetű csoport, társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését szolgáló programokat, kezdeményezéseket; 19

támogatja a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítését, az integrálódást elősegítő nevelési, oktatási, egészség megőrzési, betegség megelőzési programokat; ösztöndíjakat adományoz; segíti az érdekvédelmi tevékenységet, az emberi és állampolgári jogok védelmét, támogatja a jogvédő irodák, konfliktust kezelő szervezetek tevékenységét; támogatja a többfunkciós cigány közösségi házakat. 1.1. A kuratórium A közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve, vagyonának kezelője a 22, majd a 2000. évi alapító okirat módosítástól a 21 tagú kuratórium, a kuratórium elnöke az alapító által e tisztségre jelölt személy volt. A kuratórium személyi összetételében 2000-ig részben a delegálási, részben a megbízási elv érvényesült. Az elnök és a tagok megbízatása négy évre szólt. 2000 júniusától a kuratórium személyi összetételében a delegálási elv érvényesült, a delegált személyeket az alapító a kuratórium tagjának jelölte határozatlan időre. A kuratórium tagjai: az OGY Emberi jogi, kisebbség és vallásügyi bizottsága által delegált egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő vagy szakértő; az OCÖ Közgyűlése által megválasztott öt cigány kisebbségi önkormányzati képviselő vagy szakértő; a belügyminiszter, az egészségügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági miniszter, az ifjúsági és sportminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a szociális és családügyi miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási és területpolitikai államtitkára és a NEKH elnöke által delegált egy-egy személy; a NEKH elnöke javaslatára az alapító által kijelölt három szakértő. A közalapítvány alapító okiratának módosításakor 2000-ben és 2002-ben - a Fővárosi Bíróság nem kifogásolta, hogy az MCKA kuratóriumába huszonegy tagból összesen tizet a kormány tagjai illetve vezető tisztségviselők delegáltak. Ezen felül az alapító jelölte a kuratórium elnökét is. 2002-ben az OCÖ képviselője a megalakuló Kormányban politikai államtitkári megbízást kapott, ezzel még egy személlyel több lett az alapítót képviselő kurátorok száma. A kuratórium személyi összetételében (mivel a 21 fős kuratóriumban 11 fő az alapítót képviseli) nem érvényesült a Ptk. 74/C. (3) bekezdésében foglalt előírása, mivel az alapító a kuratóriumban a vagyon felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolhat. 20

Az alapító okiratban rögzített delegálási rendszer veszélyeztette a kuratórium határozatképességét, mivel az okirat 9 szerint a kuratóriumi tagság megszűnik az országgyűlési képviselői és kisebbségi önkormányzati képviselői megbízatás megszűnésével. Bár 2000-től a kuratóriumi tagsági megbízatás határozatlan időre szólt, de az alapító az alapító okiratban a kuratóriumi tagság megszűnésének feltételeit nem változtatta meg, a képviselői megbízatás megszűnésével megszűnik a kuratóriumi tagság is. A helyszíni ellenőrzés idején az alapítói jogokat gyakorló roma ügyekért felelős politikai államtitkár a 2004. március 16-án kelt levelében azt a tájékoztatást adta, hogy a kuratórium összetétele 2000-ben megváltozott, változás állt be az elnök és részben a kuratóriumi tagok személyében. A kuratórium működésében gondot okozott, hogy az alapító okirat szerinti delegálási elv alapján a kormányzati oldalt képviselő tagok köztisztviselőként vettek részt a kuratórium működésében és ebbéli minőségükben közszolgálati jogviszonyuk megszűnése, áthelyezésük, illetőleg a központi közigazgatási szerv átszervezése esetén kuratóriumi tagságuk az eredetileg delegáló szerv képviseletében fennmaradt. Ugyanakkor működésükért, munkájukért díjazás nem illette meg őket, és gyakorta nem is vettek részt a közös munkában. Problémaként merült fel továbbá, hogy a választott képviselőknek - a megbízatásuk lejártát követően, az alapító okirat értelmében a kuratóriumi tagságuk is megszűnt. Ez gyakorta nem tette lehetővé az előírtaknak megfelelő arányban hozott döntések meghozatalát, amely miatt egyes kuratóriumi határozatok érvénytelenek lettek (például szabályzatok elfogadása) annak ellenére, hogy a határozatképes kuratóriumi ülésen jelenlévő kurátorok akár egyhangú döntéssel is támogatták az előterjesztést. A kuratórium 1999-ben a Ptk. rendelkezéseivel ellentétesen figyelembe vette a tisztségviselők személyében bekövetkezett változásokat és a határozatképesség megállapításánál az alapító okiratban meghatározott kuratóriumi létszámot a változásokkal csökkentette. Az 1999-ben megtartott 11 kuratóriumi ülésen a jegyzőkönyvben rögzített megjelent kurátorok száma 9 és 14 fő között váltakozott. Minden esetben határozatképesnek nyilvánították a kuratóriumi ülést, pedig az alapító okirat 9. 3. pontja értelmében a határozatképességhez a tagok több mint felének jelenléte volt szükséges. 1.2. A felügyelő bizottság A közalapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére a 2000-től hatályos alapító okirat értelmében - az alapító öt tagból álló felügyelő bizottságot (FB) nevezett ki határozatlan időre. Az FB működését az alapító okirat VII. fejezet 3. pontja szabályozta részletesen. Az FB elnöke az igazságügy-miniszter által felkért személy. Tagjait a gazdasági miniszter, a pénzügyminiszter által delegált egy-egy személy és a MEH-t vezető miniszter által delegált két személy. Az FB az alapító okirat felhatalmazása alapján 1997 augusztusában elkészítette az ügyrendjét, amely összhangban volt az alapító okirattal. 9 Az alapító okirat 7. 6. pontja, a 2000. évtől az alapító okirat V. 4. b) pontja alapján 21