Tanúsítvány áttekintése A National Instruments LabVIEW Tanúsítvány Program 3 szintből tevődik össze: - 1. szint: Certified LabVIEW Associate Developer (CLAD) - 2. szint: Certified LabVIEW Developer (CLD) - 3. szint: Certified LabVIEW Architect (CLA) A következő szintre csak abban az esetben lehet továbblépni, ha az előző szintet/szinteket már sikeresen teljesítette. A CLAD vizsga sikeres elvégzése azt igazolja, hogy átfogó és komplett tudásunk van a LabVIEW Full Development System-ről, annak fő funkcióiról és tulajdonságairól. Valamint igazolja azt is, hogy képesek vagyunk ezen tudásnak a felhasználásával kisebb LabVIEW modulokat fejleszteni, debuggolni és effektíven karbantartani. Jellemzően 6-9 hónapnyi LabVIEW Full Development System-re vonatkozó tapasztalat elegendő a CLAD vizsga sikeres elvégzéséhez. A CLD vizsga sikeres elvégzése azt igazolja, hogy Ön már készség szinten tud közepes és nagy méretű LabVIEW alkalmazásokat fejleszteni, és azok debuggolása és karbantartása sem okozhat már nehézséget. A CLD vizsgát megszerző fejlesztő általában 12-18 hónapot töltött el közepes és nagy méretű LabVIEW alkalmazások fejlesztésével. A CLA vizsga sikeres elvégzése azt igazolja, hogy mesteri szinten tudunk nagy méretű LabVIEW alkalmazások fejleszteni, még olyan alkalmazásokat is, melyek esetenként több fejlesztő bevonását is igénylik! A CLA nem csak technikai és szoftverfejlesztési tudásunkról tesz tanúbizonyságot, melynek segítségével egy projekt specifikációt könnyen kezelhető LabVIEW komponensekre bonthatunk, hanem arról is, hogy a teljes projektet átlátjuk és kézben tudjuk tartani a különböző projekt- és konfigurációs eszközök segítségével. A CLA vizsgát megszerző fejlesztő általában 24 hónapot töltött közepes és nagy méretű LabVIEW alkalmazások fejlesztésével. Megjegyzés A CLD vizsgát a CLAD vizsga sikeres elvégzése után tehetjük le. A CLA vizsgát a CLD vizsga sikeres elvégezése után tehetjük le. Az egyes szintek sorrendben történő elvégzése kötelező jellegű, nincsenek kivételek. 1/17
A vizsga áttekintése Termék: LabVIEW Full Development System 2010-es verziója Windows operációs rendszerre. Olvassa el a LabVIEW Development Systems változatainak összehasonlításait a weboldalunkon (ni.com/labview/buy), ha részletesen meg szeretné tekinteni a LabVIEW Full Development System funkcióit. Vizsga időtartam: 1 óra Vizsgakérdések száma: 40 Kérdések típusa: Feleletválasztós Sikeres vizsga: 70%-os teljesítménytől A vizsga a vizsgázó képességét méri, hogy hogyan tudja alkalmazni a megszerzett tudást, és nem lépések, VI-ok vagy komponensek neveire kérdez rá. A vizsga teljes időtartama alatt TILOS a LabVIEW vagy bármilyen egyéb segédeszköz használata. Részletek a LabVIEW Help-ből a segítségünkre szolgálnak, ahol annak létjogosultsága van. Tilos a vizsgát egészében, vagy akár részleteiben lemásolni. A vizsga időpontjának elmulasztása a vizsga eredménytelenségét vonja maga után. Abban az esetben, ha papíralapú a vizsga, a vizsgalapokat összetartó tűzőkapocs eltávolítása a vizsga eredménytelenségét vonja maga után. A vizsga logisztikája Amerikai Egyesült Államok és Európa: A CLAD vizsgát a Pearson Vue vizsgaközpontokban lehet letenni. A vizsga online történik és a vizsga befejezése után az eredmény azonnal megtudható. Tekintse meg a www.pearsonvue.com/ni oldalt bővebb információért. Ázsia: A vizsga papíralapú, melynek kiértékelése körülbelül 4 hetet vesz igénybe. Kérjük, vegye fel a kapcsolatot a National Instruments helyi irodájával bővebb információért. Ha általános kérdése vagy megjegyzése van, kérjük írjon az alábbi e-mail címre: certification@ni.com. 2/17
Változók Front panel Programozási feladatok Struktúrák Általános Certified LabVIEW Associate Developer (CLAD) Vizsga témák A CLAD vizsga 40 kérdésből áll. Minden vizsga meghatározott számú kérdést tartalmaz az alábbi kategóriákból. Vizsga témák Vizsgakérdések száma LabVIEW programozási alapok 3 LabVIEW környezet 2 Adattípusok 2 Tömbök és cluster-ek 4 Hibakezelés 2 Dokumentáció 1 Hibakeresés 2 Ciklusok 4 Case struktúrák 1 Szekvencia struktúrák 1 Esemény struktúrák 2 Fájl I/O 1 Időzítés 2 VI Server 2 Szinkronizáció és kommunikáció 2 Tervezési minták 2 Chart-ok és graph-ok 2 Boolean-ek mechanikai viselkedése 1 Property Node-ok 2 Lokális változók 1 Funkcionális globális változók 1 Összes 40 3/17
Téma Vizsgatémák (áttekintés): Altéma 1. LabVIEW programozási alapok a. Adatfolyam b. Párhuzamosság 2. LabVIEW környezet a. Virtual Instrument-ek (VI-ok) b. Front panel és blokkdiagram c. Ikon és konnektor panel d. Context Help ablak 3. Adattípusok a. Numeric, String, Boolean, Path, Enum b. Cluster-ek c. Tömbök d. Típus definíciók e. Hullámformák f. Időbélyegek g. Dinamukus adattípus h. Adat megjelenítés i. Kényszerítés(Coercion) j. Adatkonverzió és manipuláció 4. Tömbök és cluster-ek a. Tömb funkciók b. Cluster funkciók c. Funkció polimorfizmus 5. Hibakezelés a. Hiba cluster-ek b. Hibakezeléssel kapcsolatos VI-ok és funkciók c. Egyedi hibakódok d. Automatikus és manuális hibakezelés 6. Dokumentáció a. Jelentős területek b. Context Help 7. Hibakeresés a. Eszközök b. Technikák 8. Ciklusok a. Ciklusok elemei b. Auto-index c. Shift regiszterek d. Ciklusok viselkedése 9. Case struktúrák a. Case Selector b. Alagutak c. Alkalmazások 10. Szekvencia struktúrák a. Típusok b. Viselkedés c. Alkalmazások 4/17
11. Esemény struktúrák a. Notify és Fileter típusú események 12. Fájl I/O a. Funkciók és VI-ok 13. Időzítés a. Időzítési funkciók 14. VI Server a. Osztály hierarchia 15. Adatszinkronizáció és kommunikáció a. Notifier b. Sor c. Szemafor d. Globális változó e. Alkalmazások 16. Tervezési minták a. Állapotgép b. Master/Slave c. Termelő/Fogyasztó (Adat és Események) d. Alkalmazások 17. Chart-ok és graph-ok a. Típusok b. Adatok kijelzése 18. Boolean-ek mechanikai viselkedése Tekintse meg a CLAD témák részleteit! 19. Property Node-ok Tekintse meg a CLAD témák részleteit! 20. Lokális változók a. Viselkedés 21. Funkcionális globális változók a. Viselkedés 5/17
CLAD vizsgatémák részletezése 1. LabVIEW programozási alapok a. Adatfolyam i. Adatfolyam meghatározása ii. Az adatfolyam fontosságának a felismerése a LabVIEW-ban iii. Olyan programozási technikák felismerése, melyek elősegítik az adatfolyam elvét a blokkdiagrammon, a VI-ok és a szub VI-ok között iv. Olyan programozási technikák felismerése, melyek megtörik az adatfolyam elvét v. VI futásának lépésről-lépésre történő vizsgálata b. Párhuzamosság i. Párhuzamos futás meghatározása ii. Párhuzamos kódstruktúra felismerése iii. Párhuzamosság hátrányainak felismerése iv. Versenyhelyzet meghatározása v. Versenyhelyzet felismerése a kódon belül vi. Nem meghatározható futás felismerése 2. LabVIEW környezet a. Virtual Instrument-ek (VI-ok) i. Front panel és blokkdiagram 1. A front panel és a blokkdiagram elemei közötti kapcsolat felismerése 2. A blokkdiagram és a front panel ábrájából a funkcionalitásra következtetni 3. Front panelen megjelenő eredmények meghatározása adott blokkdiagram alapján 4. Olyan VI-ok felismerése, melyekhez nem tartozik blokkdiagram 5. A front panel elemek tulajdonságainak és lehetőségeinek felhasználása adott alkalmazásokhoz ii. Ikon és konnektor panel 1. Az ikon és konnektor panel céljainak felismerése 2. A különböző konnektor panel terminál típusok felismerése és megkülönböztetése b. Context Help ablak 6/17
i. A különböző konnektor panel terminál típusok felismerése és meghatározása - kötelező, ajánlott és opcionális ii. Egy funkció vagy VI funkcionalitásának meghatározása a Context Help ablakban megjelenő információ alapján 3. Adattípusok és adatstruktúrák a. Numeric, String, Boolean, Path, Enum i. A legmegfelelőbb adattípus felismerése különböző front panel és blokkdiagram elemek esetében ii. Az alábbi adattípusokhoz tartozó funkciók felismerése és leírása 1. Numerikus-numerikus, konverzió, adat manipuláció és összehasonlító paletta 2. String String, String/Szám konverzió és String/Tömb/Elérési útvonal konverziós paletták 3. Boolean Boolean paletta 4. Elérési útvonal Elérési útvonal funkciók a Fájl I/O palettán b. Cluster-ek i. Olyan alkalmazások felismerése, melyeknél a cluster-ek segítségével az adatok csoportosítása előnyös lehet ii. A Bundle, Unbundle, Bundle by Name és Unbundle by Name funkciók kiválasztása és használata iii. Annak felismerése, hogy a cluster-en belüli elemek sorrendjének a megváltoztatása milyen hatással jár c. Tömbök i. A Tömb palettán levő funkciók helyes kiválasztása és alkalmazása ii. Memória használati problémákat okozó technikák felismerése iii. A memória felhasználás minimalizálására használható technikák felismerése iv. Olyan alkalmazások felismerése és leírása, melyeknél előnyt jelent a megfelelő tömb használat d. Típus definíciók i. Olyan alkalmazások felismerése és leírása, melyeknél előnyt jelenthet a típusdefiníciók és a strict típusú típusdefiníciók használata ii. Annak meghatározása, hogy típusdefinícióra vagy strict típusú típusdefinícióra van-e szükség egy adott adat elemnél e. Hullámformák i. A waveform adattípus kiválasztása ahhoz, hogy graph-on és charton jelenítsünk meg hullámformát 7/17
ii. A Build Waveform és a Get Waveform Components funkciók kiválasztása és használata adott alkalmazások esetében f. Időbélyegek i. Az időbélyeg adattípus leírása, illetve annak megértése, hogy hogyan kapcsolódik a mérési adatainkhoz ii. A Timing palettán levő időbélyeg funkciók kiválasztása és használata adott alkalmazásokhoz g. Dinamikus adattípus i. Annak felismerése, hogy mikor használunk dinamikus adatot ii. Convert from Dynamic Data Express VI funkcionalitásának leírása iii. Annak felismerése, hogy mely típusú kontrollok/indikátorok és bemenetek/kimenetek esetében használhatunk dinamikus adatot h. Adat megjelenítés i. Annak leírása, hogy a különböző megjelenítési formátum esetén hány bitet igényel egy adott adattípus ii. A numerikus megjelenítési mód megváltoztatása kontrollok, indikátorok és konstansok esetében iii. A különböző adat megjelenítések tartományainak felismerése iv. Az alapértelmezett LabVIEW big-endian mód felismerése i. Kényszerítés (Coercion) i. A legmegfelelőbb adattípus kiválasztása ii. A végső adattípus, illetve memóra felhasználás meghatározása különböző adattípusokkal történő műveletvégzés esetén iii. A konverziós palettáról a megfelelő funkciók kiválasztása és használata j. Adatkonverzió és manipuláció i. Az adatkonverzió, manipuláció és typecast-olás alapjainak és használatának meghatározása ii. Különböző adattípusok közti konverziót segítő funkciók kiválasztása és felismerése 4. Tömbök és cluster-ek a. Tömb funkciók i. A Tömb palettán levő funkciók felismerése ii. Annak meghatározása, hogy adott blokkdiagram lefutásának eredményét, hogyan befolyásolják a tömb funkciók iii. Funkciók kiválasztása és használata a kívánt funkcionalitás érdekében iv. Hasonló tervezési alternatívák kiválasztása és összehasonlítása 8/17
b. Cluster funkciók i. A cluster-ekre vonatkozó funkciók felismerése a Cluster, Class, & Variant palettáról ii. Annak meghatározása, hogy adott blokkdiagram lefutásának eredményét, hogyan befolyásolják a cluster funkciók iii. Cluster funkciók kiválasztása és használata a kívánt funkcionalitás érdekében c. Funkció polimorfizmus i. Polimorfizmus meghatározása ii. Polimorfizmus előnyeinek felismerése iii. Olyan VI kimenetének a meghatározása, melynek polimorf a bemenete 5. Hibakezelés a. Hiba cluster-ek i. A hiba cluster elemeinek felismerése és definiálása ii. Olyan terminálok felismerése, melyek elfogadnak hiba cluster-t bemenetnek iii. A hibák és figyelmeztetések közti különbség megértése b. Hibakezeléssel kapcsolatos VI-ok és funkciók i. A Dialog & User Interface palettáról a hibakezeléshez kapcsolható VI-ok felismerése ii. A legalkalmasabb helyek felismerése, ahol a hibákat lekezeljük, illetve riportáljuk iii. Meghatározott hibakezelési és riportolási funkcionalitás érdekében megfelelő VI kiválasztása c. Egyedi hibakódok i. Az egyedi hibakódoknak fenntartott tartomány felismerése ii. Egyedi hibaüzenetek létrehozása a hiba cluster-ek manipulálásával d. Automatikus és manuális hibakezelés i. Az automatikus hibakezelés hatásának definiálása ii. Olyan VI-ok fejlesztése, melyekben a hibakezelés alapos és hatékony iii. Hiba jelentkezése esetén a VI viselkedésének meghatározása adott blokkdiagramot figyelembevéve 9/17
6. Dokumentáció a. Jelentős területek i. A VI Properties-en belüli dokumentáció készítés fontosságának felismerése ii. Tip strip készítés jelentőségének felismerése b. Context Help i. Egy VI futtatásához szükséges bemenetek meghatározása ii. Leírása annak, hogy hogyan dokumentáljuk a VI-ok bemeneteit és kimeneteit, hogy az a Context Help-en belül jelenjen meg 7. Hibakeresés a. Eszközök i. A hibakeresést segítő eszközök felismerése - Highlight Execution, Breakpoint and Single-Stepping, Probe ii. A speciális hibakeresési eszközök funkcionalitásának megértése és azok megfelelő használatának magyarázata b. Technikák i. Megfelelő hibakeresési eszköz kiválasztása egy adott szituáció esetén ii. Meghatározni, hogy létrejön-e hiba egy adott blokkdiagramot figyelembe véve 8. While ciklusok és For ciklusok a. Ciklusok elemei i. A ciklusok elemeinek felismerése, funkcionalitásuk magyarázata - alagút, count terminál, conditional terminál, iteration ierminál, shift regiszter ii. A ciklusok elemek viselkedéseinek leírása b. Auto-index i. Olyan alagutak felismerése, melyeknél engedélyezve van az autoindex mód ii. Az alapértelmezett index beállítások felismerése, mikor új alagutakat hozunk létre iii. Az auto-index mód leírása, valamint engedélyezésének és tiltásának hatása 10/17
c. Shift regiszterek i. Annak leírása, hogy milyen körülmények között, milyen inicializálási feltételek mellett használunk shift regisztert adattárolásra ii. A shift regiszterben tárolt értékeknek meghatározása adott ciklusszám vagy megszakítást követően iii. Az inicializálatlan és inicializált stacked típusú shift regiszter viselkedésének felismerése iv. Feedback Node-ok felismerése és ciklusban történő használatuk megértése d. Ciklusok viselkedése i. A For ciklusok és a While ciklusok speciális viselkedésének felismerése ii. A legmegfelelőbb ciklus struktúra kiválasztása iii. Annak meghatározása, hogy hányszor iterál egy adott ciklus adott blokkdiagramon iv. A condition terminál használatának felismerése For ciklusok esetében v. Annak meghatározása, hogy adott szituációban mely ciklus terminálokat kell mindenképp felhasználnunk, ha futtatni szeretnénk egy kódot 9. Case struktúrák a. Case Selector i. Annak felismerése, hogy mely adattípusok támogatottak bemenetként ii. A case struktúra viselkedésének felismerése különböző tartományú numerikus szám használata során iii. Meghatározni, hogy melyik ága fut le a case struktúrának adott blokkdiagram estében b. Alagutak i. A kimeneti alagutak különböző opcióinak felismerése ii. A különböző alagúttípusok előnyeinek illetve hátrányainak felismerése c. Alkalmazások i. Annak meghatározása, hogy mikor használunk case struktúrát más struktúrákkal szemben ii. Kontrollok és indikátorok megfelelő elhelyezése a case struktúra figyelembevételével 11/17
10. Szekvencia struktúrák a. Típusok i. Flat típusú szekvencia struktúra ii. Stacked típusú szekvencia struktúra b. Viselkedés i. A szekvencia struktúra alapvető viselkedésének felismerése ii. Adott, szekvencia struktúrát tartalmazó blokkdiagram eredményének meghatározása iii. A szekvencia struktúra viselkedésének meghatározása, ha hiba következik be iv. Szekvencia lokálok leírása stacked típusú szekvencia struktúra esetén c. Alkalmazások i. A stacked és a flat típusú szekvencia struktúra előnyeinek és hátrányainak felismerése ii. Annak meghatározása, hogy milyen esetekben alkalmazunk szekvencia struktúrát más struktúrával szemben 11. Esemény struktúrák a. Notify és Fileter típusú események i. A filter és a notify típusú események meghatározása ii. A filter és a notify típusú események viselkedésének meghatározása iii. A filter és a notify típusú események felismerése a blokkdiagramon iv. A Value (signaling) property node használata esemény struktúrával i. Az eseményvezérelt programozás előnyeinek felismerése ii. Események különböző módon történő létrehozásának felismerése iii. A futás eredményének meghatározása adott blokkdiagram esetén 12. Fájl I/O a. Funkciók és VI-ok i. A File I/O palettán található VI-ok és funkciók felismerése ii. Annak meghatározása, hogy adott blokkdiagram lefutásának eredményét, hogyan befolyásolják ezek a funkciók iii. Az alacsony szintű- és a magasszintű File I/O funkciók előnyeinek és hátrányainak felismerése 12/17
i. Hiba keletkezésének előrejelzése egy adott blokkdiagram esetében ii. Meghatározni, hogy hány byte kerül kiírásra adott blokkdiagram esetében iii. A legcélravezetőbb és a kevésbé hatékony módszerek meghatározása adatok fájlba írása esetén 13. Időzítés a. Időzítési funkciók i. A Timing palettán levő funkciók felismerése és leírása ii. A Tick Count funkció használatakor fellépő túlcsordulás jelenség leírása i. Kiválasztani a legalkalmasabb funkciót adott forgatókönyv esetében ii. CPU felhasználás csökkentése érdekében kiválasztani a megfelelő funkciót, melyet egy ciklusba helyezünk el iii. Időzítési funkció kiválasztása, hosszantartó periódusok időzítésére 14. VI Server a. Osztály hierarchia i. Eljárások és tulajdonságok öröklődésének leírása ii. Megfelelő referenciák kiválasztása abban az esetben, ha kontrollokkal és szub VI-okkal szeretnénk dolgozni i. A property node-ok és invoke node-ok megfelelő használatának felismerése ii. Megfelelő property node-ok és invoke node-ok használata annak érdekében, hogy adott tulajdonságokat és eljárásokat használhassunk iii. A strictly és a weekly typed típusú kontrollok közti különbségtétel iv. A meghívó VI és a szub VI közti interakció leírása VI Server használata esetén 15. Adatszinkronizáció és kommunikáció a. Notifier i. A Notifier palettán levő funkciók felismerése és leírása ii. A futás eredményének meghatározása adott notifier-t tartalmazó blokkdiagram esetében b. Sor i. A Queue palettán levő funkciók felismerése és leírása 13/17
ii. A futás eredményének meghatározása adott sort tartalmazó blokkdiagram esetében c. Szemafor i. Szemaforok funkcionalitásának leírása ii. Szemaforok megfelelő használatának felismerése d. Globális változó i. Globális változók funkcionalitásának leírása ii. Globális változók megfelelő használatának felismerése e. Alkalmazások i. A legmegfelelőbb szinkronizációs mechanizmus kiválasztása adott tervezési forgatókönyveket figyelembe véve ii. A notifier-ek és a sorok közti különbség leírása 16. Tervezési minták a. Állapotgép i. Az állapotgép architektúra alapkomponenseinek felismerése ii. Az állapot információ tárolás mechanizmusának felismerése b. Master/Slave i. Az master/slave architektúra alapkomponenseinek felismerése ii. A master/slave architektúra előnyeinek és hátrányainak felismerése iii. A notifier-ek által biztosított ciklusok közti időzítés leírása c. Termelő/Fogyasztó (Adat és Események) i. A termelő/fogyasztó tervezési minta alapelemeinek felismerése ii. A termelő/fogyasztó tervezési minta előnyeinek és hátrányainak felismerése iii. A sorok által biztosított ciklusok közti időzítés leírása d. Alkalmazások i. A legmegfelelőbb tervezési minta kiválasztása adott programozási feladat megoldására ii. Tervezési minták összehasonlítása, azok előnyeinek és hátrányainak felismerése 17. Chart-ok és graph-ok a. Típusok i. Különböző típusú chart-ok és graph-ok megkülönböztetése ii. A pufferelési funkcionalitás meghatározása chart-ok esetében iii. Olyan graph-ok felismerése, melyek egyenlőtlen X skálákat is támogatnak 14/17
iv. Olyan chart-ok és graph-ok felismerése, melyek támogatják a többszörös tengelyeket b. Adatok megjelenítése i. Olyan adattípusok felismerése, melyeket a chart-ok és graph-ok elfogadnak ii. A legmegfelelőbb chart-ok és graph-ok kiválasztása adott helyzetben 18. Boolean-ek mechanikai viselkedése a. A hat különböző viselkedés leírása b. A hat különböző viselkedés megfelelő használatának felismerése c. A futás eredményének kiértékelése adott helyzet és blokkdiagram esetében 19. Property Node-ok a. A Property Node-ok futási sorrendjének meghatározása b. A Property Node-ok megfelelő használatának felismerése c. Meghatározni, hogy mi történik abban az esetben, ha egy Property Nodenál jön létre hiba 20. Lokális változók a. Viselkedés i. Lokális változók viselkedésének leírása ii. Az eredmény meghatározása adott blokkdiagram esetében, mely lokális változókat használ iii. Lehetséges versenyhelyzetek felismerése i. Lokális változók helyes használatának felismerése ii. Hibakezelés olyan blokkdiagramon, ahol nem megfelelő módon használják a lokális változókat 21. Funkcionális globális változók a. Viselkedés i. Funkcionális globális változók funkcionalitásának leírása ii. A funkcionális globális változó elemeinek felismerése és az adattárolási mechanizmus megértése iii. Annak felismerése, hogy non-reentrant típust kell megadni i. Funkcionális globális változók szinkronizációs képességének leírása ii. Az információ elrejtésének leírása 15/17
iii. Annak meghatározása, hogy adott körülmények között a funkcionális globális változó a megfelelő választás 16/17
Felkészülési források a CLAD vizsgára Használja az alábbi forrásokat a felkészülés során: Felkészülés a CLAD vizsgára: CLAD Preparation E-Kit (tartalmazza a felkészülési segédletet és minta vizsgákat) Webcast a CLAD vizsgára történő felkészülésről: National Instruments CLAD Preparation Course (Online) webcast Most missed concepts on the CLAD exam Ingyenes online LabVIEW Tanfolyam & Leírások Online LabVIEW Graphical Programming Course LabVIEW Introduction Course Three Hours LabVIEW Introduction Course Six Hours A National Instruments oktatói által tartott vagy önállóan elvégezhető tanfolyamok: LabVIEW Core 1 LabVIEW Core 2 LabVIEW Core 3 LabVIEW Performance Egyéb National Instruments források: National Instruments Academic Web National Instruments Developer Zone National Instruments LabVIEW Zone National Instruments LabVIEW Support 17/17