KFTNM kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter KFTNM kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala
VITAANYAG Innovatív Magyarország Program Kreativitás - Tudás - Érték 2009. március
Tisztelt Olvasó! Kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterként célom a hazai gazdaság és tudományos élet innovációs teljesítmények növelése. Az Innovatív Magyarország Program című kiadvány, amit most Ön a kezében tart, egy olyan átfogó program első változatát tartalmazza, amely tisztázza e fő cél elérésére vonatkozó elképzeléseinket és meghatározza a szükséges innováció-politikai lépések körét. A program elkészítésének célja, hogy minden érintett tisztában legyen munkánk alapvetéseivel, céljaival és konkrét teendőivel. E programot azért tesszük most közkinccsé, hogy a kiszámítható, építő és partnerségen alapuló további munka feltételeit jelentse mindannyiunk számára. A programunk jelszava a Kreativitás - Tudás - Érték, mivel azt gondoljuk, hogy a kreatív emberek megfelelő tudás birtokában értéket alkotnak. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi nemzetközi válság, amely meghatározza miniszteri tevékenységem időszakát, jelentős kockázatokat rejt magában, de ugyanakkor hosszú távú lehetőségeket is hordoz. A kutatás-fejlesztés és innováció a válságból való kilábalás, a gazdasági folyamatok megújításának egyik fontos eszköze. Azon cégek, amelyek most innovatívak, néhány év múlva új esélyeket kaphatnak a megtisztuló, átrendeződő piacon. Azon kutatóhelyek, amelyek most is nélkülözhetetlen segítséget képesek nyújtani a vállalkozások fejlesztéseihez, megerősödve fejlődhetnek tovább az esetleges költségvetési megszorító intézkedések dacára. A válságból való kilábaláshoz azonban szemlélet- és kultúra váltás kell az innovációs szereplők részéről, amelyet összehangolt kormányzati intézkedésekkel lehet elősegíteni mind a hazai, mind az európai uniós szinten. Célom, hogy integráljam és egyszerűsítsem az eddig széttagolt tudomány- és technológiapolitika kormányzati munkát. Feladatom, hogy az érintett kormányzati és civil szervezetekkel egyeztetve integráljam az eddig különböző tárcáknál és intézményeknél lévő kompetenciákat és tevékenységeket, megteremtve egy hatékony irányítási rendszer alapjait. Az eredményes irányítás feltétele az egységes jogszabályi környezet, melynek megvalósítása érdekében folytatni kívánom a megkezdett deregulációs tevékenységeket. Munkámat segíteni fogják az új szakmai alapokon létrejövő testületek. Célom, hogy átláthatóbbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyem a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati rendszert. Kiemelt feladatom a területet érintő hazai és EU társfinanszírozott pályázatok közös cél és eszközrendszerének, egységes nyilvántartási, értékelési és monitoring rendszerének továbbfejlesztése. Mielőbb meg kell szüntetni az átfedéseket, és fel kell tárni a fehér foltokat. 4
Célom, hogy eredményesebbé tegyem a szellemi tulajdon védelmét és hasznosítását Magyarországon. Népszerűsítő kampányokkal és új ösztönzők bevezetésével kívánom felhívni a kutatók, a kutatóintézetek és a vállalkozások figyelmét a szellemi tulajdon védelmének jelentőségére és gazdasági hasznosságára. A hasznosítás és a technológia transzfer ösztönzését kiemelten fontos feladatomnak tartom. Nyugateurópai mintára ösztönözni kívánom a vállalkozói kultúra kialakulását a költségvetési kutatóhelyeken, kezdeményezni fogom, hogy a kutatóhelyek innovációs holdingvállalkozásokat alapíthassanak szellemi alkotásaik és spin-off vállalkozásaik integrált menedzselésére. Célom, hogy tovább erősítsem hazánk nemzetközi kapcsolatait. Az együttműködések fókuszát a külgazdasági és tudományos érdekek mentén kialakított új nemzetközi stratégia fogja meghatározni. Aktív szerepet kívánok vállalni Magyarország nevében az Európai Kutatási Térség (ERA) kialakításában és az EU Versenyképességi Tanács munkájában, valamint ösztönözni kívánom a magyar részvételt az EU-s K+F+I programokban. Kiemelt figyelmet kívánok fordítani a tehetséggondozásra, valamint a műszaki- és természettudományi pályák népszerűsítésére. Versenyképességünk alapja a tudásunk, ezért elengedhetetlen, hogy a jövő generációit a gazdasági és társadalmi igényekhez illeszkedően képezzük ki. Magyarország versenyképességének növelése érdekében munkásságom fókuszában a technológiai innováció lesz, azonban a társadalomtudományi kutatások erősítésére is komoly figyelmet kívánok szentelni. Fontosnak tartom, hogy a technológiai fejlődést és az ebből eredő társadalmi kihívásokra adandó válaszokat megfelelő kutatások alapozzák meg. Kérem, hogy javaslataival és észrevételeivel járuljon Ön is hozzá az Innovatív Magyarország kialakításához, melyet megtehet az Innovációs Dialógus 2009 számos rendezvényén, vagy annak online fórumán a www.kutatas.gov.hu címen. Tegyünk együtt az ország jövőjéért, tegyünk együtt az Innovatív Magyarországért! Budapest, 2009. március Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter 5
Tartalom 1. Vezetői összefoglaló...................................................................... 7 2. Helyzetértékelés az innováció a világ fejlődésének motorja!.................................... 8 2.1. Változások viszik előre a világot..................................................... 8 2.2. Az innovációban élenjáró országok gyakorlata......................................... 8 2.3. Az Európai Unió helyzete az innovációs versenyben.................................... 10 2.4. Magyarország felzárkózási pályán................................................... 11 3. Jövőképünk elkötelezettség az innováció mellett............................................. 13 4. Célok kiegyensúlyozott fejlesztés Magyarországon........................................... 14 4.1. Erősödjön a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenysége.................... 14 4.2. Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes K+F+I kapacitások, tudás és.. innovációs.......... központok..........14 4.3. Tudásalapú társadalom fejlesztése..................................................14 4.4. A régiók K+F+I kapacitásának fejlesztése............................................. 15 4.5. Nemzetközi K+F+I kapcsolatok erősítése............................................. 15 5. Kulcsterületek.......................................................................... 15 6. Feladatok, intézkedések.................................................................. 16 6.1. Szemlélet- és kultúraváltás az innováció területén..................................... 17 6.2. Integrált irányítás működtetése.................................................... 17 6.3. Hatékony támogatási rendszer megteremtése............................................... 17 6.4. Szellemi alkotások eredményes védelme, hasznosítása....................................... 18 6.5. Tehetséggondozás, a tudomány és az innováció széleskörű társadalmi elismertségének növelése....................................................................... 18 6.6. Nemzetközi kapcsolatok erősítése........................................................ 18 7. Növekvő kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások........................................ 19 7.1. Hazai támogatási lehetőségek..................................................... 19 7.2. Európai Uniós programok......................................................... 22 8. Partnerség, összefogás Nemzeti Innovációs......... Dialógus................................................ 23 9. Zárszó használjuk tehetségünket!......................................................... 24 6
1. Vezetői összefoglaló Az Innovatív Magyarország Program vitaanyagként összefoglalja az innováció magyarországi fejlődésének helyzetét és feladatait. Bemutatja az innováció jelentőségét a világban és Európában, hazánk innovációs potenciáljának fejlődését és jelenlegi kihívásait. Az innováció a világ fejlődésének motorja. Az innovációban élenjáró országok mindennapjaiban a tudás, a kutatás-fejlesztés és az innováció sokkal inkább a társadalom fókuszában van, mint hazánkban. Az Európai Unió helyzete a globális innovációs versenyben felzárkózó tendenciát mutat, de innovációs teljesítménye továbbra is érdemben elmarad az Amerikai Egyesült Államok és Japán mögött. Magyarország elindult a felzárkózási pályán az elmúlt néhány évben, de a társadalom szemléletének változása szükséges ahhoz, hogy előrelépésünk folytatódjon. Napjaink egyre mélyülő nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságának kezelésében az innovációs folyamatok felgyorsítása nehezebb lett, de a felzárkózó országok, köztük Magyarország számára esélyt is jelenthet a válságból való kibontakozásra. Hazánk a két világháború között példát mutatott a világnak a kutatás-fejlesztésben és az eredmények gyakorlati alkalmazásában való sikerekre a fókusz helyes megválasztását követően. Megfontoltan, de határozottan cselekedve ismét sikeresek lehetünk. A Kormány az kutatás-fejlesztés és innováció szereplőivel közösen kívánja elérni, hogy társadalmunkban alakuljon ki az elkötelezettség az innováció mellett és ez határozza meg pozitív jövőképünket. Az Innovatív Magyarország Program a következő legfontosabb célokat fogalmazza meg: Erősödjön a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenysége Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes K+F+I kapacitások, tudás és innovációs központok A tudásalapú társadalom fejlesztése A régiók K+F+I kapacitásának fejlesztése Nemzetközi K+F+I kapcsolatok erősítése Az Innovatív Magyarország Program a célok mellet meghatározza végrehajtani szükséges feladatokat is. A célok és feladatok kapcsolatának teljes mátrixában bemutatásra kerül az egyes metszetek fontossága. A rendelkezésünkre álló támogatási lehetőségeket a külön kiadványként elkészült Kutatás-fejlesztési és Innovációs Forrástérkép mutatja be. A program röviden ismerteti a növekvő támogatási lehetőségekkel rendelkező hazai programok céljait és összefoglalja a legjelentősebb Európai Uniós programokat és lehetőségeiket is. Nemzetközi tapasztalatokon alapulva is megállapítható, hogy céljaink eléréséhez partnerség, társadalmi összefogás szükséges, ezért a program részeként a kutatás- fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter elindítja a Nemzeti Innovációs Dialógus programot, hogy valamennyi innovációs szereplővel közösen alakulhasson ki az Innovatív Magyarország Program végleges változata. Zárszóként a Program az innováció társadalmi elfogadottságának és fókuszba helyezésének igényét fogalmazza meg a használjuk tehetségünket felszólítással! 7
2. Helyzetértékelés az innováció a világ fejlődésének motorja! 2.1. Változások viszik előre a világot A kreativitás és tudás a megszerzett ismeretek rendszere, alkalmazásuk készsége teremtheti meg azokat az értékeket, amely egy nemzet vagy régió gazdaságát sikeressé tehetik. Gyorsan változó világunkban, amivel ma sikeresek vagyunk, azzal holnap már sereghajtók leszünk. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a kiélezett világgazdasági versenyben a legjobbak között akarnak maradni, tudniuk kell megújulni, egyre újabb és újabb termékeket, szolgáltatásokat, termelési eljárásokat és vezetési szervezési módszereket kell kifejleszteniük és alkalmazniuk. A versenyképesség eléréséhez és fenntartásához az innovációt mindennapi életünk részévé kell tennünk. A nemzetközileg versenyképes vállalkozások létrejöttéhez szükséges a társadalom és az egyének kreatív energiájának a felszabadítása, mozgósítása ugyanúgy, mint a kreatív tudásból létrejövő ötletek megvalósulását elősegítő hatékony intézményrendszer, innovatív környezet. Napjaink ihívásaira válaszul a fejlett országok társadalmaiban és gazdaságaiban egyre meghatározóbb a tudás hasznosításának előtérbe állítása, a tudással való gazdálkodás megszervezése. A nemzetközi színvonalú tudásközpontok és ágazati klaszterek képesek a leghatékonyabban biztosítani a megújuláshoz szükséges kritikus tömeget, valamint megfelelni a feléjük irányuló piaci és társadalmi elvárásoknak. A fenntartható gazdasági fejlődés feladatai mellett több figyelmet kell fordítanunk az egyre súlyosabb globális kihívásokra, mint az éghajlat változása, a rendelkezésre álló energia szűkössége, a betegségek elleni küzdelem, az élelmiszer-termelés biztonsága, egészséges ivóvíz biztosítása, az öregedő társadalom, amelyekre a kutatás és az innováció révén lehet a helyes megoldásokat megtalálni. Ezekre a kihívásokra a világ országainak közösen kell keresnie a választ, egy-egy ország erőfeszítései önmagukban már nem elégségesek. A világ fejlett régióiban indult közös programok közül számunkra az Európai Unió K+F+I kezdeményezéseihez való csatlakozás a legfontosabb. Magyarország számára csak az innovatív szemlélet elsajátítása, a világ élvonalába tartozó tudás megszerzése, a gazdaság nemzetközi integrálódása adhat esélyt tartósan fejlett és erős gazdaságú ország építésére. 2.2. Az innovációban élenjáró országok gyakorlata Az innovációban élenjáró, fejlett gazdaságú országok az elmúlt évtizedekben a globális gazdasági kihívásokra eltérő módon adtak sikeres válaszokat. Valamennyiüknél közös viszont az innováció társadalmi-gazdasági szerepének általános fókuszba helyezése és stratégiailag tudatos támogatása. Az egyes országok sikerei különböző okokra vezethetők vissza. Három gyakorlatából emelünk ki példákat, amelyeket kulcsfontosságúnak tartunk az innováció magyarországi fejlődése szempontjából. Társadalmi konszenzus A finnországi innovációs politika sikerének egyik záloga a parlamenti pártok és az egymást követő kormányok közötti egyetértés az innováció támogatásának fontosságáról. Az 1990-es évek elején az ipar szereplőinek aktív részvételével létrehozott társadalmi konszenzus és annak látványos eredményei meggyőzően igazolják, hogy csakis a K+F+I lehet a versenyképes gazdaság megalapozója. 8
A társadalmi konszenzuson alapuló finn innovációs rendszer fejlődésének motorja az újabb és újabb tudást, technológiát és szolgáltatást igénylő vállalati szektor pár évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek vélt arányú részvétele a K+F+I kiadásokban. Finnországban, 1990-ben még a 40% állami, 60% vállalati finanszírozási arányt tekintették ideálisnak. Ma már az állam erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a regionális szempontok érvényesítéséhez a 30%-os állami arányt meg tudja őrizni. Tudományos eredmények hatékony üzleti hasznosítása Izrael gazdasága már ötödik éve 5 % feletti ütemben növekszik. Ez nemcsak a K+F ráfordítások világon legmagasabb arányának (a GDP 4,5%-a) tulajdonítható, hanem a tudományos eredmények kiemelkedően sikeres és gyors üzleti hasznosításának is. A hatékony üzleti hasznosítás alapja az izraeli innovációs rendszer kulcseleme, a technológiai inkubátorok hálózata, amely a sikeres start-up cégek egyik fő termelője. Az elmúlt időszakban nemzetközi szinten is nagy figyelmet kapott az izraeli technológiai inkubátor program. Új jelenségként már egyes multinacionális vállalatok is saját technológiai inkubátorokat hoznak létre, hogy a bevált modell segítségével már korai szakaszban megcsapolják az izraeli innovációs kapacitásokat. Az eredmények piaci hasznosításában a K+F+I szektor minden szereplője intenzíven vesz részt köztük az egyetemek és kutatóintézetek, sőt a jelentősebb kórházak is. Az országban 17 olyan technológia transzfer cég működik, amelyeket az egyes intézmények szellemi tulajdonuk közös védelme és piaci hasznosítása érdekében hoztak létre. Támogató jogszabályi és társadalmi környezet Az Amerikai Egyesült Államok, mint a világ vezető tudományos és innovációs nagyhatalma sok szempontból hordoz tanulságokat számunkra. Itt mégis egy ritkábban idézett tényező, a támogató jogszabályi környezet jelentőségét mutatjuk be. Az Egyesült Államokban 1980 óta több, korszakos jelentőségű innovációt és technológia transzfert támogató törvényt hoztak. Ezeket a törvényeket a mai napig az amerikai versenyképesség fő tényezői közt tartják számon. Az USA ennek eredményeként is elért technológiai piaci dominanciáját jól jelzi, hogy tavaly a világon majdnem minden harmadik dollárnyi K+F+I beruházás az USA területén történt. Az utóbbi években a versenyképességi előny csökkenését érzékelve a Nemzeti Tudományos Akadémia, valamint a Versenyképességi Tanács elkészített egy-egy, ajánlásokat is tartalmazó munkaanyagot az amerikai gazdaság jövőbeli globális versenyképességi előnyének megőrzésére. A Versenyképességi Tanács jelentése (National Innovation Initiative report: Innovate America) abból a fő elgondolásból indul ki, hogy az innováció képessége lesz az a legfontosabb tényező, amely meghatározza majd az Egyesült Államok gazdaságának sikerét a XXI. században. Az értékelések szerint az USA eddigi előnyét a hatékonyságra és a minőségre optimalizált intézményrendszerének és megfelelő jogi környezetének is köszönhette. A javaslat szerint a jövőben a törvényhozásnak a figyelmét az egész társadalom innovációra hangolására kell majd fordítania. 9
2.3. Az Európai Unió helyzete az innovációs versenyben Az Európai Unió az 1990-es években veszített versenyképességéből a kutatás és innováció területén a világ más vezető országaihoz képest. Az EU felismerte, hogy az alapkutatások területén kiemelkedő teljesítménye nem párosul kellően az eredmények gazdasági hasznosításával. Ezért 2000-ben ambiciózus célt fogalmazott meg a lisszaboni csúcstalálkozó: az EU 2010-re legyen a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban növekvő tudásvezérelt gazdasága. 2002-ben az Európai Tanács barcelonai ülésén további célként határozta meg, hogy az EU átlagában a GDP-arányos kutatás-fejlesztési kiadások 2010-re érjék el a 3 %-os arányt, s e ráfordítások kétharmada a vállalatoktól származzon. A lisszaboni stratégia félidei felülvizsgálata alapján 2005-ben az EU megerősítette a K+F-re vonatkozó 3%-os célkitűzést. Az Európai Unió innovációs versenyképességének javulását legszemléletesebben azzal mutathatjuk be, ha az európai összesített innovációs index relatív elmaradását az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva évente nézzük: Az EU relatív innovációs teljesítménye USA és Japán teljesítményéhez viszonyítva forrás: European Innovation Scoreboard 2008 USA USA Japán Japán 0% -10% 2004 2005 2006 2007 2008 2004 2005 2006 2007 2008-20% -30% -40% -41% -40% -33% -29% -28% -42% -44% -42% -40% -38% -50% A program eredményeképpen az Európai Unióban 2000 és 2006 között az EU-27 tagállamaiban 14.8 %-kal nőtt a K+F ráfordítás, szemben az USA 10.1 %-os értékével. Az EU tagországok több mint a felében ugyan jelentősen nőtt a K+F intenzitás, de a nagyobb tagországok csak stagnáló K+F ráfordítást tudtak felmutatni, ezért az EU-27 összesített K+F intenzitása 2006-ra a kiinduló 1.86 %-ról 1.84 %-ra csökkent. Az EU-27 országok növekedése néhány tényező területén (védjegyek, technológiai transzfer bevételei) jelentősen felül tudta múlni a Japán innovációs fejlődést, és ennek eredményeképpen az innovációs rés valamelyest ÉVES NÖVEKEDÉS csökkent a két EGYÜTTESEN 2,9 régió között. Európában a legjelentősebb Innovatív teljesítmények elmaradás továbbra is az üzleti ráfordítások elégtelen növekedése, 6,7 valamint az a tény, hogy egyes európai vállalatok Európán kívülre helyezik K+F tevékenységüket. Az elmaradás további Vállalkozások oka az ipar szerkezetében innovációs hajlandósága -1,1 keresendő: az USA feldolgozóiparában nagyobb arányt képviselnek a high-tech iparágak és Gazdaság nagyobb a innovatív K+F intenzitásuk jellege is. (Ebből következően a vállalkozások 5,3 GDP-arányos K+F ráfordításainak is nagyobb részét teszik ki a high-tech iparágak.) Vállalati aktivitás 3,5 Befektetések Hálózatok és vállalkozókészség 10 1,9 2,5 HU EU27 Iparjogvédelmi eredmények 5,9
A kutatás-fejlesztés emberi erőforrásainak (HRST) változásait nézve az 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók létszáma az EU-ban ugyan a 2000-es 5-ről 2006-ra 5,6 főre növekedett, de így is jelentősen elmarad Japán 10,7-es, és az USA 9,3-es értékétől. Az EU-27 államában kisebb az üzleti szférában dolgozó kutatók aránya (49%), mint az USA-ban (79%) vagy Japánban (68%). A kutatás eredményességét jelző mutatók tekintetében ugyan továbbra is az EU-27 vezeti a tudományos publikációk világranglistáját, és ezzel az a szűk értelemben vett kutatásban élen jár, de nem tudja azt gazdaságilag hasznosítani ( európai paradoxon ). Az USA, Japán és az EU-27 országok együttesen mintegy kétharmadát adják a világ összes bejegyzett szabadalmának, amelyből az EU-27 országok részesedése csak 16 % (WIPO World Patent Report 2008). Az EU-27 tagállamokon belül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmak száma egyenes arányosságot mutat a GDP arányos vállalati K+F ráfordítással. Európában az előrelépés egyik lehetősége az Európai Kutatási Térség mobilizáló erejének kihasználása. 2000 óta a vezető európai egyetemek jelentős reformokat indítottak el, és nemzetközi hálózatokba szerveződnek. Nőtt az együttműködésben végzett kutatások volumene és 2006-ban a nemzeti kutatási programok fele már engedélyezte a külföldi kutatók részvételét is. A kreativitás és innováció társadalmi környezetének továbbfejlesztésére, valamint a társadalmi figyelem felhívása érdekében az Európai Parlament és a Tanács 2009-et a kreativitás és innováció európai évének nyilvánította (EYCI 2009). 2.4. Magyarország felzárkózási pályán Magyarország az Európai Unió tagjaként 2006-ban felülvizsgálta a nemzeti reformprogramját és ennek alapján fogadta el a Kormány hazánk középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiáját (2007-2013), az ún. TTI stratégiát. A stratégia alap célkitűzése, hogy végrehajtásának eredményeként nemzetközi összehasonlítási mutatóink gyorsabban fejlődjenek az EU átlagához képest. Az Európai Uniós tagállamok innovációs tevékenységének eredményeit évente összegzi az Európai Bizottság által felkért szervezet. A 2009. januárban megjelent Európai Innovációs Eredménytábla 2008 (European Innovation Scoreboard 2008) jelentése a 27 tagállamot összesített innovációs mutatóik alapján négy csoportba sorolja. Magyarország a jelentés szerint a 2006-2007. évi eredményei alapján a 21. helyen, az innovációban feltörekvő országok csoportjában szerepel. 11
Összesített innovációs mutató forrás: European Innovation Scoreboard 2008 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 USA Magyarország -20% összesített fejlődési üteme meghaladja az EU országok átlagát, felzárkózásunk különösen a -29% -28% vállalati K+F aktivitás területén érdemi. Látványos a fejlődés a gazdaság innovatív jellege mutató változásában, ami elsősorban a nemzetközi cégek bővülő hazai tevékenységére vezethető -40% vissza. -30% -33% -38% -40% -41% -40% Az Európai Unió hivatalos adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a kutatás-fejlesztést és innovációt szolgáló emberi erőforrások képzésében, valamint a pénzügyi és szolgáltatási erőforrások növekedési ütemé- -50% ben továbbra is elmaradunk az EU országok átlagától. -42% -44% Japán 0% BG LV RO HR LT PL SK HU MT IT GR PT ES NO CZ SI EE IS CY EU NL FR BE LU IE AT UK DK DE FI SE 2004 2005 2006 2007 2008 2004 2005 2006 2007 2008-10% Az innovációt meghatározó tényezők változása Magyarországon (%) forrás: European Innovation Scoreboard 2008-42% 0% -10% -20% -30% -40% Az EU relatív innovációs teljesítménye USA ÉVES NÖVEKEDÉS EGYÜTTESEN 2,9 Japán teljesítményéhez viszonyítva Innovatív teljesítmények forrás: European Innovation Scoreboard 2008 6,7 Vállalkozások innovációs hajlandósága -1,1 2004 2005 Gazdaság 2006 innovatív 2007 jellege2008 2004 2005 5,3 2006 2007 2008 Vállalati aktivitás 3,5 Befektetések 1,9-29% -28% HU -33% Hálózatok és vállalkozókészség 2,5 EU27-41% -40% -40% -38% -42% Iparjogvédelmi eredmények -44% -42% 5,9-50% Erõforrások Emberi erõforrások 0,8 1,5 Pénzügyi és szolgáltatási erõforrások 2,3-2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 12
Lehetőségeinket az elkövetkező 1-2 évben a napjainkban kiteljesülő nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság határozza meg. Magyarország történelmében ugyanakkor nem áll példa nélkül jelentős innovációs teljesítmények felmutatása nehéz körülmények között. Az 1929-33-as gazdasági világválság idején ugyanis már megmutattuk a világnak, hogy tudunk kiemelkedőt alkotni a kutatás-fejlesztés és innováció területén! Ma jogosan emlegetjük az izzólámpagyártásban és fejlesztésben világhírű külföldön Tungsramként ismert Egyesült Izzó-t (mai GE-t). De nem gondolunk arra, hogy az 1929-33-as világgazdasági válság idején, 1930. augusztus 11.-én kelt az a szabadalmi leírás, amelyben Bródy Imre megfogalmazta a kripton töltésű izzólámpa működési elvét. A berlini kutatóévei után hazatért és Szegeden tanszékvezető professzor, Bay Zoltán lett az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumának vezetője. Nevéhez fűződik számos világhírű szabadalom mellett a kripton töltésű izzólámpák tömeggyártásának megszervezése. Magyarországon a vasút villamosítása, valamint Kandó Kálmán világsikerű szabadalma alapján a fázisváltós villamos mozdonyok gyártása az 1930-as évek elején kezdődött. Az 1927-től készültek a Jendrassik György tervezte motorok, melyek hamarosan jogos nemzetközi elismerést szereztek alkotójuknak és Magyarországnak is. Napjaink pénzügyi és gazdasági világválsága olyan kihívást jelent számunkra, amelyben a globális változások adta lehetőségeket kell keresnünk és akkor megismételhetjük korábbi sikereinket. 3. Jövőképünk elkötelezettség az innováció mellett Az Innovatív Magyarország Program küldetése, hogy elősegítse a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének növelését, és ezen keresztül szolgálja a magyar társadalom életminőségének javítását. Közös feladatunk, hogy Magyarország olyan országgá váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, amely széles társadalmi támogatást élvez. A Kormány TTI stratégiája 2025-ig vetített hosszú távú jövőképen alapul, az időszak végére Magyarország a terv szerint felzárkózik Európa fejlett tudásalapú gazdasággal rendelkező, innovatív és versenyképes országai közé. Az Innovatív Magyarország Program a Kormány ezen stratégiájának részeként fogalmazza meg az előttünk álló két év feladatait. Az Innovatív Magyarország Program segíteni kívánja, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság ellenére elérjük a TTI stratégiában megfogalmazott célokat, az erőforrások hatékonyabb és koncentráltabb felhasználásával. A válság ugyanakkor - amint azt több vezető gazdasági szakértő is megfogalmazta - komoly hosszú távú lehetőségeket hordoz a felzárkózó országok számára. Azon országok és vállalkozások, amelyek most innovatívak, 2-3 év múlva új esélyeket kaphatnak a megtisztuló, átrendeződő, konjunkturális piacon. Magyarország kormányzata felismerve a kihívást, biztosítja az anyagi és szervezeti erőforrásokat az innovatív magyar gazdaság és társadalom fejlődéséhez, és megteremti annak hatékony irányítási és szervezeti feltételeit is. Lehetőségei szerint mindent megtesz azért, hogy a hazai érdekeltségű vállalkozások termékeik megújításával növeljék nemzetközi versenyképességüket. 13
4. Célok kiegyensúlyozott fejlesztés Magyarországon 4.1. Erősödjön a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenysége Az Innovatív Magyarország Program legfontosabb célja, hogy a magyarországi vállalkozások fokozzák innovációs tevékenységüket a regionálisan és globálisan versenyképes termékek, szolgáltatások létrehozása és piacra juttatása érdekében; és ennek révén Magyarország összesített innovációs mutatója (SII) 2013-ra érje el az EU átlagát. Ez csak akkor valósítható meg, ha a vállalkozások jelentősen növelik K+F+I és iparjogvédelmi ráfordításaikat. Az Innovatív Magyarország Program célja, hogy Magyarország teljes K+F+I ráfordítása a rendelkezésre álló költségvetési források ösztönző felhasználásával és a vállalati erőforrások növekedésével 2010-re érje el a GDP 1,2 %-át. Ahhoz, hogy az összesített innovációs index elérhesse az Európai Unió átlagát, növelni kell a vállalati K+F+I ráfordításokat is, ezért cél, hogy minden, a kutatás-fejlesztésre fordított költségvetési forint legalább még egy forint vállalati ráfordítást vonzzon. A vállalkozások K+F ráfordítása a teljes K+F ráfordításon belül 2010-re érje el a 45%-ot. 4.2. Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes K+F+I kapacitások, tudás és innovációs központok Az Innovatív Magyarország program célja, hogy erős és versenyképes, vállalkozói részvétellel működő tudásközpontok, innovációs klaszterek jöjjenek létre a kutatási infrastruktúra fókuszált modernizálásával és az egyes területeken szükséges kritikus tömeg biztosításával. Megkezdjük 6-8 központban, korszerű nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított, nemzetközileg is jelentős méretű kutatási szervezetek létrehozását és fejlesztését, amelyek szorosan együttműködnek a vállalatokkal, és rugalmasan reagálnak a gazdaság és a társadalom igényeire. 4.3. Tudásalapú társadalom fejlesztése Napjainkban már nem csupán a versenyképes áruk és szolgáltatások versenyéről, a tőkebefektetések megszerzéséért folyó küzdelemről van szó, hanem a tehetséges munkaerőért folytatott egyre élesedő nemzetközi versenyről is. A jövő sikeres nemzetei azok közül kerülnek ki, akik képesek lesznek a területükön élő emberek kreatív kapacitását fejleszteni, azt mozgósítani és hasznosítani, valamint a kreatív tehetségeket vonzani és megtartani. A tudásalapú társadalom fejlesztésének célja a piacképes munkaerő képzése minden korosztályban, beleértve az élethosszig tartó tanulást is. A piacképes munkaerő képzésének alapfeltétele a korszerű, a világ változásaival lépést tartó tananyagok elkészítése és oktatása. Az Innovatív Magyarország Program célja, hogy a kutatásban kiválósági szempontok és kritériumok alapján biztosítsa a tudományos kutatások feltételeit. A minőség legyen a fő szempont a társadalmigazdasági kihívások, a nemzeti értékek kutatásában, valamint a közérdekű - a vállalati szféra közvetlen érdekeltségébe nem tartozó kutatások esetében is. 14
A tudásalapú társadalom fejlesztése és a tudásszerzés érdekében cél, hogy minél több magyar kutató vegyen részt a nemzetközi együttműködési hálózatokban és kapcsolódjon be az új globális kihívások kutatásába, hasznosításába. Cél, hogy növekedjen a hazai K+F+I szektor vonzereje a fiatal kutató nemzedék számára. A hazai kutatóhelyek legyenek attraktívak minél több külföldi kutató és diák, de különösen a külföldön már munkájával elismerést szerzett és ott élő magyar kutatók számára. Célunk, hogy világszínvonalú kutatási iskolákra támaszkodva növeljük a közfinanszírozású kutatóhelyeken dolgozó minőségi kutatólétszámot. 4.4. A régiók K+F+I kapacitásának fejlesztése Magyarország régiói között jelentős különbségek alakultak ki a kutatás-fejlesztés és innováció területén. Az Innovatív Magyarország Program célul tűzi ki, hogy erőforrásainak felhasználásával a régiók fejlesztési stratégiájának egyik meghatározó eleme az innováció legyen. Célunk, hogy a fejlesztési pólusok innovációs kapacitásainak erősítésével csökkenjen a nemzeti innovációs rendszer Budapest-központúsága, és jöjjenek létre olyan térségi innovációs és technológiai központok, amelyek a régió szellemi, K+F+I bázisai lesznek. A régiók fejlődését támogatandó a fejlesztési pólusokban szükséges, hogy fejlődjön az innovációs szolgáltatás, a kis- és középvállalati tanácsadás, az oktatás és a képzés. A régiókban az erős, innovatív kis és középvállalati szektor kialakulását elősegítendő jöjjenek létre az innovációs szereplők együttműködési klaszterei, hálózatai. 4.5. Nemzetközi K+F+I kapcsolatok erősítése A nemzetközi K+F+I kapcsolatok erősítésének kiemelt célja az Európai Kutatási Térségbe való bekapcsolódás, valamint Magyarország sikeres részvételének támogatása az EU kutatás-fejlesztési és innovációs programjaiban. Fontos cél az ország nyitottságának növelése a K+F területén, valamint az Európai Unió által létrehozott közös kutatási infrastruktúra adta előnyök kihasználása. A nemzetközi kapcsolatokon keresztül erősíteni kell a multilaterális és a kétoldalú együttműködéseket, amelyeknek célja a tudás-, információ- és tapasztalatszerzés, a közös érdekű kutatások megvalósítása. A hatékony nemzetközi együttműködések alapvetően közös kutatás-fejlesztési projekteken keresztül valósulhatnak meg. A jövőben is fontos cél a nemzetközi Tudomány és Technológiai (TéT) tevékenységek és kapcsolatok erősítése, amelyek az ország EU-tagsági és nemzetközi kötelezettségeiből adódó lehetőségeit használják ki. 5. Kulcsterületek Az Innovatív Magyarország Program a TTI stratégiával megegyezően a következő kulcsterületek kiemelt fejlesztését kívánja elérni. 15
Kulcstechnológiai területek - infokommunikációs technológiák - élettudományok és biotechnológia - orvostechnikai ipar - anyagtudomány és nanotechnológia - környezeti technológiák - az energiatakarékosság és a megújuló, alternatív energiaforrások- technológiái Tudásalapú iparágak - IT és elektronikai ipar - gép- és járműipar - gyógyszeripar - vegyipar - élelmiszeripar - innovatív szolgáltatóipar - környezetvédelmi ipar és technológiák 6. Feladatok, intézkedések A TTI stratégia -re vonatkozó intézkedési terve 40 különböző feladatot határoz meg céljainak elérése érdekében. A feladatok közül bemutatjuk azokat, amelyeket a válságra való tekintettel még határozottabban, még nagyobb odafigyeléssel és haladéktalanul meg kell valósítanunk Magyarország fejlődési pályára állítása érdekében. Célok Az Innovatív Magyarország Program céljainak és feladatainak kapcsolata Feladatok Szemlélet- és kultúraváltás az innováció területén Integrált irányítás működtetése Hatékony támogatási rendszer megteremtése Szellemi alkotások eredményes védelme, értékelése és hasznosítása Tehetséggondozás, a terület széleskörű társadalmi elismertségének növelése Nemzetközi kapcsolatok erősítése Erősödjön a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenysége Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes K+F+I kapacitások, tudás és innovációs központok Tudásalapú társadalom fejlesztése A régiók K+F+I kapacitásának fejlesztése Nemzetközi K+F+I kapcsolatok erősítése ++ + +++ +++ + + + ++ +++ + ++ ++ +++ ++ ++ ++ +++ ++ + +++ +++ + + + ++ ++ ++ ++ + +++ Megjegyzés: a + jelek száma a kapcsolat erősségét mutatja ( +++ a legerősebb). 16
6.1. Szemlélet- és kultúraváltás az innováció területén Az Innovatív Magyarország Program megvalósítása során kiemelt feladat az innovációval kapcsolatos pozitív társadalmi szemlélet és kultúra kialakítása, a közvetlenül a kutatás-fejlesztésben és innovációban résztvevő szereplők, és a szélesebb értelemben vett társadalom szintjén is. Sikereket csak akkor lehet elérni, ha az innovációban szerepet vállaló kutatók, oktatók, vállalkozások kritikus tömege létrejön. Ehhez partnerségre, csapatmunkára és az együttműködések hatékonyságának növelésére van szükség. Fókuszálás a húzóágazatokra Csapatmunka, kritikus tömeg Partnerség, együttműködés Gazdasági és/vagy társadalmi hasznosítása az eredményeknek Tudásháromszög (oktatás-kutatás-gazdaság) a gazdaságfejlesztésben és a kormányzati munkában 6.2. Integrált irányítás működtetése Az OECD ajánlása szerint is szükséges a stabil és integrált kormányzati irányítási struktúra fenntartása, az innovációt támogató korszerű jogi és vállalkozási környezet kialakítása. Célunk, hogy integráljuk és egyszerűsítsük a korábban széttagolt tudomány- és technológiapolitikai kormányzati munkát. Feladatunk, hogy az érintett kormányzati és civil szervezetekkel egyeztetve integráljuk az eddig különböző tárcáknál és intézményeknél lévő kompetenciákat és tevékenységeket. Az eredményes irányítás feltétele az egységes jogszabályi környezet, melynek megvalósítása érdekében folytatni kívánjuk a megkezdett deregulációs tevékenységeket. Munkánkat segíteni fogják az új szakmai alapokon létrejövő testületek. Mindezek érdekében az alábbi feladatokat kell feltétlenül elvégezni: TTI irányítási rendszer fejlesztése TTI stratégia intézkedési tervének felülvizsgálata MTA és OTKA törvény módosítása 2011-es EU elnökségre való felkészülés, szervezetfejlesztés 6.3. Hatékony támogatási rendszer megteremtése Kiemelt feladatunk, hogy átláthatóbbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyük a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati rendszert. Folytatni kívánjuk a területet érintő hazai és EU társfinanszírozott pályázatok közös cél és eszközrendszerének, egységes nyilvántartási, értékelési és monitoring rendszerének továbbfejlesztését. Mielőbb meg kell szüntetni az átfedéseket, és fel kell tárni a fehér foltokat. Tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs források szakmai és területi összehangolása, egységes forrástérkép -re Deregulációs jogszabály elfogadtatása Pályáztatási rendszer egyszerűsítése és felgyorsítása (elektronikus pályáztatási rendszer) Stratégiai húzóágazati kutatási programok elindítása 17
Ösztönző programcsomag kialakítása fiatal innovatív vállalkozások részére Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT) Projekt K+F célú külföldi működőtőke beruházások ösztönzése (EKD, GOP) 6.4. Szellemi alkotások eredményes védelme, hasznosítása Feladatunk, hogy eredményesebbé tegyük a szellemi tulajdon védelmét és hasznosítását Magyarországon. Népszerűsítő kampányokkal és új ösztönzők bevezetésével kívánjuk felhívni a kutatók, a kutatóintézetek és a vállalkozások figyelmét a szellemi tulajdon védelmének jelentőségére és gazdasági hasznosságára. A hasznosítás és a technológia transzfer ösztönzését kiemelten fontos feladat, hiszen a hazai pénzekből támogatott kutatási eredményeink többsége jelenleg külföldi cégeknél hasznosul, így se a magyar gazdaság, se a magyar állam nem részesül a hasznosítás eredményéből. Célunk, hogy nyugat-európai mintára ösztönözzük a vállalkozói kultúra kialakulását a költségvetési kutatóhelyeken, kezdeményezni fogjuk, hogy a kutatóhelyek szellemivagyon-kezelő holding vállalkozásokat alapíthassanak szellemi alkotásaik és spin-off vállalkozásaik integrált menedzselésére. Szellemi vagyonkezelő holding társaságok jogi kereteinek megteremtése a közfinanszírozású kutatóhelyeken Technológia transzfer erősítése, inkubátor és kockázati tőke program A nemzetközi szabadalmi együttműködési rendszer opcióinak kiaknázása (PCT-hatósági státusz) Gyorsított, 1 éves átfutási idejű szabadalomengedélyezési eljárás bevezetése Szellemitulajdon-védelmi, piacorientált szolgáltatási paletta bővítése 6.5. Tehetséggondozás, a tudomány és az innováció széleskörű társadalmi lismertségének növelése Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a tehetséggondozásra és a műszaki- és természettudományi pályák népszerűsítésére. Versenyképességünk alapja a tudásunk, ezért elengedhetetlen, hogy a jövő generációit nemzetközi színvonalú tudással, a gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően képezzük ki. Agyelszívást visszafordító sikeres fiatal kutatók hazatelepülését szolgáló program Húzóágazati innovációt népszerűsítő kampány általános és középiskolások számára Az innovációt népszerűsítő médiakampány, kiállítások és táborok szervezése Tudományos és kutatói ösztöndíjak, pl. OTKA-NKTH közös pályázatok, Nemzeti Tehetség Alap 6.6. Nemzetközi kapcsolatok erősítése Feladatunk, hogy tovább erősítsük hazánk nemzetközi kapcsolatait. Az együttműködések fókuszát a külgazdasági és tudományos érdekek mentén kialakított új nemzetközi stratégia fogja meghatározni. Aktív szerepet kívánunk vállalni Magyarország nevében az Európai Kutatási Térség (ERA) kialakításában és az EU Versenyképességi Tanács munkájában, valamint folytatni kívánjuk az EU-s K+F programok ösztönzését. EU Versenyképességi Tanácson való aktív részvétel A TTI terület nemzetközi stratégiájának elkészítése 18
Nemzetközi nagyprojektek fejlesztése és kialakítása stratégiai partnereinkkel (Németország, Oroszország, Kína, Franciaország, USA, Izrael, Finnország) Egy ESFRI kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósítása (ESS/ELI) Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet budapesti működésének támogatása 7. Növekvő kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások Az Innovatív Magyarország Program támogatási forrásainak bemutatására elkészült a Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások forrástérképe című kiadvány, amely bemutatja a jelenleg elérhető hazai és külföldi támogatási forrásokat. A forrástérkép segíti a stratégiai tervezést, a hazai és külföldi források öszszehangolását, a hatékony forrásfelhasználást, a szinergiák érvényesítését és a párhuzamosságok kiszűrését, eligazítást ad a pályázóknak a megfelelő forrás megtalálásában. Magyarország az elkövetkező években éves szinten 250-300 milliárd Ft-ot fordíthat K+F+I-re (KSH bevallási adatok alapján, 2007. évben 246 Mrd Ft). A forrástérkép összesen 79 hazai pályázati konstrukciót tartalmaz 2009-ben 170 Mrd Ft, 2010-ben közel 180 Mrd Ft értékben. Ezt egészítik ki az Európai Unió közvetlen forrásai, amelyekből várhatóan évente további 22-28 Mrd Ft támogatáshoz juthatnak haza pályázók. A forrástérkép elérhető a www.kutatas.gov.hu címen. 7.1. Hazai támogatási lehetőségek Az Innovatív Magyarország Program a célok elérése érdekében integrálja magában az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) anyagi forrásait. A legfontosabb források a meghirdetett operatív programok csoportosításában a következők: GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) I. prioritás és KMOP (Közép-Magyarországi Operatív Program) 1.1 intézkedés A programok ösztönzik a gazdaságban hasznosuló olyan ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti szoros innovációs együttműködésben valósulnak meg, emellett támogatást biztosítanak korszerű kutatási infrastruktúra kialakításához, szabadalmak bejelentéséhez bizonyos kiemelt jelentőségű területeken a hasznosítható tudás folyamatos megújítása és a piaci hasznosíthatóság érdekében. A programok célja továbbá a kutatási tevékenységnek és az innovatív vállalkozásoknak helyet adó innovációs és technológiai parkok létesítése és a meglévő intézmények fejlesztése. A programok súlypontjai: az alacsony hazai vállalati K+F és innovációs aktivitás növelése; a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosítása; az érintett szereplők közötti együttműködés erősítése. Regionális Operatív Programok (ROP) innovációs prioritásai A regionális operatív programok Magyarország 7 régiójának felzárkózási programjai prioritásaik között jelentős szerepben az innovációs potenciál fejlesztésével. A régiók saját programjai a regionális sajátosságok figyelembe vételével készültek a Regionális Fejlesztési Ügynökségek irányításával. A programok legfontosabb célja a klaszteresedés és az inkubáció támogatása. 19
TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) - 1.3.1. konstrukció A konstrukció célja: a felsőoktatási intézmények K+F+I és az oktatás tevékenységi színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, valamint a műszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók számának emeléséhez szükséges infrastrukturális és technológiai feltételek megteremtése, a matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, élettudományi tudományterületek kutatási eszközparkjának, műszerellátottságának javításával. TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) - felsőoktatási K+F konstrukciók Ezen konstrukciók lehetővé teszik a felsőoktatási intézmények technológiatranszfer tevékenységének elősegítését, az innovatív kutatói csoportok célzott alapkutatási tevékenységének támogatását, a felsőoktatási intézmények tudományos eredményeinek népszerűsítését, valamint az oktatói-kutatói életpálya tervezhetőségét és a tehetséges magyar hallgatók támogatását. Elősegíti az oktatás-kutatás minőségének javulását, a kiváló hallgatók, oktatók-kutatók arányának növekedését, ösztönzi a kimagasló eredmények létrehozását. További cél: a kiváló külföldi kutatók, illetve külföldön kutató magyar szakemberek bekapcsolása magyarországi kutatásokba, megkönnyítve a hazatérő és külföldi kutatók-oktatók beilleszkedését a hazai tudományos életbe. KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap) A KTI Alap célja az innováció vezérelte, tudásalapú gazdaság és társadalom kialakításának elősegítése. A pályázati programok ösztönzik a tudásból, az innovatív ötletekből a világpiacon eladható termék, technológia vagy szolgáltatás megszületését. Ezt fejezi ki az Ötlettől a piacig akcióterv, melynek fő céljai: Tudásbázisok erősítése, nemzetközi színvonalú tudásközpontok létrehozása; Nemzetstratégiai célokhoz kapcsolódó K+F programok támogatása; K+F eredmények hasznosításának fokozása, innovatív vállalkozások létesítésének erősítése, technológiai és üzleti inkubáció bevezetése; Regionális innováció fejlesztése; Nemzetközi K+F együttműködések erősítése, az EU K+F programokban való magyar részvétel elősegítése. OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható. Az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúrafejlesztésre is. EGT&N (Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmus) A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az Európai Gazdasági Térség nem EUtag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi a három említett ország részéről az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támogatási forma alapját. E fejlesztési forrás mellett a tíz csatlakozott ország részére Norvégia külön is létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust. Magyarország a fenti két program keretében 2005-2009 között összesen bruttó 135 millió euró támogatásban részesül. 20
CH 7. (Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás)) - 7. prioritás Az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá a svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról. A megállapodás értelmében Svájc a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében 130,738 millió svájci frank vissza nem térítendő támogatást biztosít Magyarország számára 5 éven keresztül, amelyből 8,5 millió svájci frank jut a 7. prioritásként szereplő kutatásfejlesztésre EKD - Egyedi kormánydöntés keretében nyújtott támogatás A Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat terhére egyedi kormánydöntés keretében megítélhető közvetlen beruházási támogatás célja olyan magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési beruházások hatékony támogatása, amelyek hazánkban valósulnak meg. A 8/2007-es GKM rendelet alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter javaslatot tehet a Kormány részére beruházási támogatás nyújtására kutatás-fejlesztési célú beruházások megvalósításához, ha azok elszámolható költségeinek összege legalább 10 millió eurónak (eszközberuházások és személyi jellegű ráfordítások) megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 10. Az EKD kutatás-fejlesztési támogatásnak köszönhetően lehetőség van egyedi támogatás megajánlására, amennyiben az adott projekt pályázati úton hatékonyan nem támogatható. A kedvezményezettek gazdasági társaságok lehetnek. Program információ: www.itd.hu. A rendelkezésre álló magyarországi pályázatok stratégiai prioritások szerinti, program típusonként és felhasználási terület szerinti megoszlását az alábbi ábrák szemléltetik. A források programonkénti megoszlása (Mrd Ft) 140 120 125 111 100 80 60 40 43 33 20 11 11 10 0 3 1 KTIA GOP ROP TAMOP TIOP OTKA ETE EGT&N CH 2009 2010 160 140 120 151 21
60 80 80 40 60 60 20 40 40 160 0 20 20 140 160 120 160 140 100 140 120 120 80 100 100 60 80 40 80 60 20 60 40 40 0 20 20 180 160 140 180 180 120 160 160 100 140 140 120 80 120 100 60 100 40 80 80 20 60 60 40 0 40 20 20 0 100 0 0 7.2. Európai Uniós programok 43 33 11 11 3 1 11 11 11 11 10 10 KTIA GOP ROP TAMOP TIOP OTKA ETE EGT&N CH 3 1 2009 2010 3 1 A források stratégiai prioritások szerinti megoszlása (Mrd Ft) 1. Vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének 1. ösztönzése Vállalatok 1. Vállalatok kutatás-fejlesztési kutatás-fejlesztési tevékenységének tevékenységének ösztönzése ösztönzése 67 2. Tudományos és innovációs kapacitások 2. Tudományos kialakítása és 2. Tudományos és innovációs innovációs kapacitások kapacitások kialakítása kialakítása A források felhasználási terület szerinti megoszlása 173 (Mrd Ft) 140 Konvergencia régiók (Magyaro. KMR nélkül) 43 43 33 33 KTIA KTIA GOP GOP ROP ROP TAMOP TAMOP TIOP TIOP OTKA OTKA ETE ETE EGT&N EGT&N CH CH 151 2009 2009 2010 2010 151 151 140 140 Konvergencia régiók Konvergencia régiók (Magyaro. KMR nélkül) (Magyaro. KMR nélkül) 67 67 Az Európai Unió keretprogramjai esetében nem egy-egy tagállam, hanem meghatározott tevékenységek átfogó, európai szintű fejlesztésére különít el forrást az Unió a közös költségvetésében. Ezekért az innovációt támogató forrásokért a pályázóknak versenyezniük kell más tagállamok hasonló szereplőivel. Az odaítélés és hasznosítás is közösségi szinten történik, ami egyrészt a több tagállamból kapcsol össze közös pályázatot benyújtó szereplőket, másrészt elősegíti az elért és mások által is hasznosítható eredmények, ismeretek európai szintű közös hasznosítását. Ezek közé a források közé tartozik a 7. kutatás-fejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7) és a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP). 58 3. Tudásalapú társadalom fejlesztése 3. Tudásalapú 3. Tudásalapú társadalom társadalom fejlesztése fejlesztése 10 46 4. Regionális innováció erõsítése 4. Regionális 4. Regionális 2009 2010 2009-2010 innováció erõsítése innováció erõsítése 25 58 58 2009 2010 2009-2010 2009 2010 2009-2010 25 25 173 173 Közép-Magyarországi Magyarország régió (KMR) 2009 2010 2009-2010 Közép-Magyarországi Magyarország Közép-Magyarországi Magyarország régió régió (KMR) 2009 (KMR) 2010 2009-2010 2009 2010 2009-2010 46 46 Kutatás-fejlesztési és innovációs 27 27 27 5. Európai Uniós és nemzetközi kapcsolatok 5. Európai erõsítése Uniós és 5. Európai Uniós és nemzetközi nemzetközi kapcsolatok kapcsolatok erõsítése erõsítése 10 ETE Határmenti megyék 10 10 ETE Határmenti megyék ETE Határmenti megyék 22
FP7 (Európai Unió 7. K+F keretprogram 2007-2013) A közösségi szintű kutatás-fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést. CIP (Európai Unió Versenyképességi és Innovációs keretprogram, 2007-2013) A CIP célja: az EU versenyképességének növelése és innovációs kapacitásainak fejlesztése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) szükségleteire. A CIP prioritásai: a KKV-k versenyképességének előmozdítása; az innováció támogatása, beleértve az ökoinnováció támogatását is; a fenntartható információs társadalom fejlődésének felgyorsítása; az energiahatékonyság, valamint 8. Partnerség, összefogás Nemzeti Innovációs Dialógus Az Innovatív Magyarország Program jelen verziója vitaanyagként készült, a program küldetését, céljait, a programban megfogalmazott feladatokat szükséges visszacsatoltatni az innovációban résztvevő személyekkel és szervezetekkel. A program csak akkor érheti el céljait, ha a széleskörű szakmai tájékozódás és a beérkező javaslatok figyelembe vételével kerül véglegesítésre, folyamatos megújításra. Az innováció valamennyi résztvevőjének, az oktatásban, kutatásban, a vállalkozásoknál és a kormányzati oldalon egyaránt megfelelő elkötelezettséggel és partnerséggel kell a programot pontosítani és megvalósítani. Ennek érdekében a program részeként a kutatás- fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter elindítja a Nemzeti Innovációs Dialógus programot, amelynek legfontosabb céljai: Nemzeti párbeszéd a kutatás-fejlesztés és az innovációs erősítésének regionális dimenziójáról. Javaslatok összegyűjtése a kihívások leküzdésére, a nemzeti és regionális innovációs rendszer hatékonyságának erősítésére A program keretében a miniszter 2009 tavaszán minden régióközpontban közvetlen rendezvényen mutatja be az Innovatív Magyarország Programot és személyes konzultációt tart a programot illető véleményekről, javaslatokról. A dialógus és párbeszéd a tavaszi rendezvénysorozat után is folytatódni fog a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter irányításával megalakuló Magyar Innovációs Fórum keretében. A Fórum feladata a tudomány-, technológia- és innováció-politikával kapcsolatos stratégiai kérdések megvitatása, a területet érintő javaslatok, előterjesztések véleményezése, széleskörű szakmai konszenzus kialakítása. A testület tagjait a szakmai érdekképviseleti és a kormányzati oldal szervezetei delegálhatják. 23