Az állami vagyonpolitika kialakult irányai, eredmények dr. Tóth Ernő közigazgatási tanácsadó Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkárság
2010. évi helyzet, a kiindulási pont A kormányzati struktúrában az NFM miniszter lett (a PM miniszter utódjaként) az állami vagyon felügyeletéért felelős szakminiszter. + a Ptk. szerinti felhatalmazás az állam képviseletére. Kormányzati célok a vagyonpolitika területén a vagyongazdálkodás rendszerszintű egységesítése a nemzeti vagyon körében, vagyonpolitikai szemléletváltás: a nemzeti vagyon védelmének megteremtése és hosszú távú megőrzésének biztosítása, egységes irányelvek meghatározása progresszív jogalkotás, új irányok normatív lefektetése: mértékadó és új irányokat szabó, többszintű jogalkotás, átlátható és ellenőrizhető felelősségi viszonyok, egységes vagyon-nyilvántartási rendszer, amely értékalapú, összehasonlításra és összesítésre alkalmas adatokat tartalmaz. 2
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 1. Az állam tulajdonosi pozíciójának erősítése stratégiai területeken: Energetika: a MOL és RÁBA részvények visszavásárlása befektetés a gáz-üzletágban - EON, FŐGÁZ Közszolgáltatások: víziközművek, hulladékgazdálkodás (Remondis Magyarország Holding Kft., Kun Hulladék Kft.) Közlekedés: MAHART PassNave Személyhajózási Kft. Elektronikus útdíj-rendszer kialakítása Közreműködés a péri repülőtér fejlesztésében Stratégiailag kiemelt cégek felszámolási eljárása állami vagyonfelügyelő kijelölésével MAL, PPP projektcégek, Gyulai Húskombinát megmentése, KÖKI Terminál Cél: a működőképesség és a termelés fenntartás, munkahelyek megőrzése, közfeladatok ellátásának biztosítása. PPP projektek felülvizsgálata, kiváltása 3
Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 2. Beruházások: állami megvalósítású nagyszabású rekonstrukciós projektekben való aktív közreműködés az állami/önkormányzati ingatlanvagyon bővítése, értékmegőrzése keretében: Kossuth tér rekonstrukciója, Várbazár, a Margit krt. 85-87. helyén közpark kialakítása, Sport-infrastruktúra fejlesztések: stadionok, Tüskecsarnok 4
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 3. A megyei konszolidáció teljes körű vagyonátvételének levezénylése Összesen - 475 oktatási - 132 szociális és ifjúságvédelmi - 74 közművelődési és - 25 egyéb intézmény, gazdasági társaság, alapítvány működtetését vette át az állam. Aminek a fejében 187 milliárd forint adósságot vállalt át az állam. 5
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 4. Állami vagyon ingyenes önkormányzati tulajdonba adása az önkormányzati közfeladatok támogatása érdekében, negyedévenként - 2012-ben 15 milliárd forint értékben került sor állami tulajdonú ingatlanok vagy ingóságok ingyenes tulajdonba adására. - 2013-ban 20 milliárd forint értékben, melynek keretében az állam és a MÁV Zrt. közötti vagyonrendezés eredményeként állami tulajdonba került üdülő- és sport ingatlanok kerültek átadásra - 2014-ben, a folyó költségvetési évben az önkormányzati vagyonátadás keretösszege 15 Milliárd forint. Az I. negyedévben a 2014. március 19-i kormányülés döntött 2014-ben először állami vagyon ingyenes tulajdonba adásáról, amely alapján 29 helyi önkormányzat jut 65 ingatlanhoz, 6.7 Mrd Ft becsült forgalmi értéken 6
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 5. Új irányok normatív lefektetése: Mértékadó és új irányokat szabó, többszintű jogalkotás: ennek keretében említhető a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény megalkotása, az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek folyamatos gondozása, közreműködés számos, állami és önkormányzati vagyont érintő jogszabály előkészítésében. 7
Többszintű jogalkotás 1. A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény A Kormány a nemzeti vagyon védelmét a jogi normák terén is a legmagasabb szinten kívánta biztosítani. Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon, a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, valamint az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységek körét, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) elfogadásával, a nemzeti vagyonra vonatkozó egységes vagyongazdálkodási alapelvek meghatározása révén, és az ezek mentén tett kormányzati intézkedésekkel egy gazdaságosabb, átláthatóbb, a vagyon megőrzésére, széles körű hasznosítására, költségtakarékos kezelésére összpontosító felelős vagyongazdálkodási rendszer kiépítése kezdődött meg. 8
I. A törvény rendeltetése, hogy legmagasabb szinten szabályozza a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit. 9
Az Nvtv. kerettörvényi jelleggel biztosítja a nemzeti vagyonnak a közérdek és közösségi szükségletek céljára történő hasznosítását, a természeti erőforrások megóvását, a nemzeti értékek megőrzését és védelmét, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítását, az átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározását. 10
Fontos fogalmak a törvényben Közfeladat értelmezése Egységes fogalomrendszer Átlátható szervezet Vagyonkezelő Tulajdonosi joggyakorló 11
A nemzeti vagyon 4 fő kategóriája Kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdon Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon Az üzleti vagyon Korlátozottan forgalomképes vagyon 12
Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik: a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, b) az Országház, c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön, d) a felszín alatti vizek és ezek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint a törvény mellékletében meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, e) a törvény mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek, f) az országos közutak és azok műtárgyai, g) állami tulajdonban álló terek, parkok, h) a törvény 1. mellékletében meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai, i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó létesítményekkel együtt, j) a barlang, k) a rádióspektrum l) a földgáztároló 13
A közfeladatok ellátásának biztosítása Rendeltetésszerű és felelős gazdálkodás Átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetés 14
A vagyon értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása Átlátható szervezetek A cégalapítások és a társasági tulajdonlás vertikális korlátozása 15
Nonprofit gazdasági társaság csakis nonprofit társaságot alapíthat Stratégiai tervezés Nyilvántartás és ellenőrzés 16
Vagyonkezelés Vagyonkezelés = versenyeztetés nélküli hasznosítás, kizárólag állami, önkormányzati szervezetnek Vagyonkezelői jog létrejötte vagyonkezelési szerződéssel törvényben történő kijelöléssel 17
Vagyonkezelés A LEHETSÉGES VAGYONKEZELŐK KÖRE Önkormányzati társulás Köztestület Önkormányzati intézmény Költségvetési szerv AZ ÁLLAM TOVÁBBÁ ÉS/VAGY EZEK AZ 100%-OS ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN 100 %-OS TULAJDONÁBAN ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET SZERVEZET Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében 18
Vagyon hasznosítás A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés átlátható szervezettel természetes személlyel 19
Többszintű jogalkotás 2. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása 20 alkalommal módosult az elmúlt 4 évben, a jelentősebb módosítások irányai különösen: - a tulajdonosi joggyakorlás rendszerének kialakítása, - a vagyonkezelésre vonatkozó törvényi előírások bővítése, finomhangolása, - a visszapótlási kötelezettség eltörlése közfeladatot ellátó vagyonkezelő esetén, - a MÁV-MNV vagyonrendezések elősegítése, hogy az érintett vagyonelemek használatának jogcíme és a nyilvántartások összhangba kerüljenek. 20
Többszintű jogalkotás 3. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet módosítása (a legutóbbi módosítások: a 457/2013. (XI. 29.) Korm. Rendelet és a 77/2014. (III. 14.) Korm. Rendelet által) A jelentősebb módosítások irányai különösen: - a nyilvántartás, adatközlés és ellenőrzés feladataira vonatkozó egységes szabályozás kialakítását a korábbiakban az ÁSZ is szorgalmazta, - a vagyonkezelők általi felújítások és beruházások megkönnyítése, - a visszapótlási kötelezettséggel kapcsolatos előírások, - szükségtelenné vált ingatlan tulajdonosi átvétele 90 napon belül, - a megbízotti értékesítés előírásainak pontosítása, - Jogtechnikai módosítások az átfogó felülvizsgálateredményeként. 21
Többszintű jogalkotás 3. Miniszteri rendeletek A Vtv. 71. (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a törvény felhatalmazása alapján miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra az állam tulajdonosi jogai és kötelezettségei összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját az Áht. szerinti központi költségvetési szervek, ezek intézménye, továbbá a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közül kijelölheti. Jelenleg 6 ilyen, hatályos miniszteri rendelet van. 22
Tájékoztató az aktuális jogalkotási törekvésekről Az Nvtv. sarkalatos (2/3-os) státusa védi a nemzeti vagyont, behatárolja a jogalkotói törekvéseket. - az Nvtv. szabályrendszere csak kivételesen módosítható, - a rendszeralkotó munka lényegi eleme a visszacsatolás, - a törvény finomhangolása a következő jogalkotási ciklus feladata lesz, melyben szíves közreműködésüket köszönjük. 23
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 24