NYERS ANYAG Nemzeti Éghajlatváltozási Program 2009-2010 Tervezet v 0.6. 2008/01/19 NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 1
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Kibocsátás-csökkentés... 4 Energetika... 5 Közlekedés... 8 Mezıgazdaság és erdészet... 11 Hulladék és szennyvíz... 13 II. Alkalmazkodás... 15 Természetes élıvilág, természetvédelem... 16 Emberi egészség... 18 Vízgazdálkodás... 20 Mezıgazdaság és erdészet... 23 Területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés és építette környezet. 26 III. Horizontális intézkedések... 29 Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás... 29 Kutatás-fejlesztés... 32 NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 2
Bevezetés Az Országgyőlés ötpárti egyetértéssel egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozatot. A NÉS az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzıkönyve végrehajtási keretrendszerérıl szóló 2007. évi LX. törvénnyel összhangban elsı alkalommal a 2008-2025 idıszakra került kidolgozásra. A stratégiában meghatározásra kerültek az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások. Így az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, valamint ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök. A NÉS végrehajtására - tekintettel a nemzetközi kötelezettségvállalásokra és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás igényeire - és a kibocsátások csökkentésére, illetve korlátozására tett kötelezettségek meghatározása és teljesítése, tényleges és várható eredményeinek ellenırzése érdekében készült a jelen Nemzeti Éghajlatváltozási Program (továbbiakban: NÉP). A NÉP a törvénynek megfelelıen tartalmazza - a Keretegyezményben, illetve a Jegyzıkönyvben az emberi eredető üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelıinek erısítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fı intézkedéseit, ezek menetrendjét és fı finanszírozási forrásait; - az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges fıbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait; - a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. A NÉP 2009-2010-es kétéves idıszakokra került meghatározásra, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és elıírásokat. A Kormány a NÉP végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról évente fog beszámolni az Országgyőlés elıtt. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 3
I. Kibocsátás-csökkentés Az éghajlatváltozás kockázatának korlátozását alapvetıen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével lehet elérni. Ennek érdekében 2009-2010-es idıszakban a kibocsátások hathatós és tényleges mérséklését kell megvalósítani leginkább az energetika, a közlekedés, a mezıgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén. Az energetika területén a lakossági és kommunális szektor igen jelentıs kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkezik, tekintettel arra, hogy az eddigi és jelenlegi kibocsátás-csökkentést célzó intézkedések a lakossági szektort alig érintették, továbbá azért, mert a teljes kibocsátás közel harmadáért ez a szektor a felelıs. A stratégia végrehajtás során figyelembe vettük a kibocsátás-csökkentésnek a NÉS-ben meghatározott leglényegesebb prioritásait: - az energiahatékonyság elısegítése a lakossági és közületi szektorban, - hatásfoknövelés, kapcsolt energiatermelés növelése, - a megújuló energiahordozók térnyerésének elısegítése, - ipari termelés közvetlen tüzelıanyag-igénye és máshol megtermelt hı fogyasztása, - ipari szektor elsısorban gyártástechnológiai célú villamos energia fogyasztása, - közlekedés szerkezetének átalakítása, s ezáltal az energiaigényének csökkentése, - a szénmegkötés elısegítése erdıtelepítéssel, A program a kibocsátások mérséklésére irányuló tevékenységeket alapvetıen költséghatékonyságuk sorrendjének figyelembevételével hajtja végre, amely elvnek az alkalmazása biztosítja, hogy adott költségen a legnagyobb mértékő kibocsátás-csökkentést érhesse el. A következıkben az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésének 2009-2010 közötti intézkedéseit veszzük számba az energetika, a közlekedés, a mezıgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 4
Energetika Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az éghajlatváltozás kockázatának csökkentésében az energiaszektor döntı szerepet játszik, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 75 százaléka ezen ágazathoz köthetı. Csökkenteni kell tehát a fosszilis energiahordozók felhasználását, az energia-biztonság szempontjait szem elıtt tartva pedig energiahordozó-struktúraváltást kell elérni a hazai energetikai iparban. Ökológiai terhelésünk mérséklését csak a teljes társadalmi energiafelhasználás csökkentésével lehet elérni. Ezen célok eléréséhez jelentıs mértékő energiatakarékossági mozgalmat kell indítani, ösztönözni kell mind a lakosságot, mind az intézményi energiafelhasználást a megtakarítás irányába a fogyasztói magatartás befolyásolásán keresztül. Az államnak elı kell segíteni, és ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások terjedését és alkalmazását. Az energiaszektor kibocsátásai az alábbi módon csökkenthetık: energiahatékonyság növelése (fajlagos energiafelhasználás-csökkentés); energiatakarékosság növelése (energiafogyasztás csökkentés); megújuló energia térnyerése; tüzelıanyag-váltás, azaz az alacsony fajlagos kibocsátású tüzelıanyagok fokozottabb alkalmazása. INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Energiahatékonyság, energiatakarékosság, hatásfokjavítás Ún. Zöld Beruházási Rendszer pályázatainak meghirdetése, a meglévı épületek komplex felújításának és megújuló energia felhasználásának támogatása? Éves központi költségvetés környezetvédelmi és vízügyi miniszter fejezete Kiotói kvóta értékesítésébıl befolyt összeg Pályázatban meghatározott Iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményezı korszerősítésének, felújításának támogató pályázat meghirdetése Éves központi költségvetés ÖM fejezete önkormányzati miniszter Pályázatban meghatározott A távhıvel ellátott lakóépületek lakásonkénti hıfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatása az éves központi költségvetés ÖM fejezete önkormányzati miniszter Pályázatban meghatározott NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 5
Üzemi és irodaépületek épületenergetikai energiatakarékossági célú projektek támogatása. közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter A távhıtermelés és szolgáltatás primeroldali infrastruktúrájának energetikai korszerősítése. közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter Az egészségügyi ellátó intézmények fejlesztése az energiahatékonyság, energiatakarékosság figyelembevételével. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program egészségügyi miniszter Megújuló energiaforrás felhasználásának növelése A helyi energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítı beruházások megvalósulásának ösztönözése. közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter A megújuló energia alapú térségfejlesztés érdekében a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokra alapuló hı és/vagy villamosenergia-termelés ösztönzése. közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Megújuló alapon történı villamosenergia-termelés, és kapcsolt hı-és villamosenergia-termelés támogatása. közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Megújuló erıforrások (elsısorban nap-, szél- és vízenergia) elırejelzése, valamint a meglévık pontosítása (OMSZ javaslat)?? A kiskapacitású (max. 10 kt/év végtermék), termelıi tulajdonú bioetanol üzemek létesítésének támogatása.?? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 6
Biogáz-üzemek, valamint a helyben történı közvetlen hı és villamos-energia termelés mellett a disztribúciós (pl. gázhálózatba történı betáplálás) és az üzemanyagként történı felhasználási rendszerek elterjesztése.? Szilárd biomassza megtermelésének, elıállításának és hasznosítás elterjesztése. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Energetikai célok elérésének elısegítése Integrált közgazdasági szabályozó rendszer kidolgozása, a természeti erıforrás, fıleg a fosszilis primer energiaforrások felhasználásának abszolút korlátozása és tervszerő csökkentése érdekében, a megújuló természeti erıforrások felhasználásának ösztönzésével, és az üvegházhatású gáz kibocsátást csökkentésével minden felhasználói szektorban. (Gyulai Iván javaslat)??? Visszatérülı Alap felállítása az energia-takarékoskodás, hatékonyságnövelés és alternatív technikák alkalmazásának elısegítésére a kkv, intézményi és lakossági szektorban, valamint hogy azok a fogyasztók, akik nem rendelkeznek saját forrásokkal, de szociálisan legjobban ráutaltak a takarékosságra, takarékossági intézkedéseket foganatosíthassanak. (Gyulai Iván javaslat) Uniós források átcsoportosítása, költségvetés, saját bevételek?? Klímatörvény létrehozása (Gyulai Iván javaslat)?? Kutatás a fenntartható és környezetbarát megújuló energiaforrások alkalmazásáról.?? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 7
Közlekedés A közlekedési ágazat energiafelhasználása és az ezzel együtt járó éghajlatváltozást okozó hatás folyamatosan növekszik. A közlekedési kibocsátásokat tekintve fontos figyelembe venni a közlekedésben végbemenı struktúraváltozást, ami a klímabarátabb közlekedési módok visszaszorulását, illetve a kibocsátás intenzívebb eszközök fokozottabb igénybevételét jelenti. Az emberek egyre inkább a tömegközlekedéstıl az egyéni közlekedés felé, a szállításban érintett cégek a vasúti áruszállítástól a közúti szállítás felé fordulnak. A közlekedés technikai fejlıdésének köszönhetıen jelentısen csökkent a fajlagos szén-dioxid- kibocsátás, azonban az autópark és az autózott kilométerek számának növekedése ezt az eredményt felemészti. Csak a közlekedéspolitika szintjén, átfogó intézkedésekkel lehet eredményesen és tartósan megváltoztatni a jelenlegi kibocsátási tendenciákat. A közlekedési kibocsátások csökkentése a közlekedési-szállítási igények ésszerősítésével, mérséklésével, a kerékpáros, gyalogos közlekedés bıvítésével, a tömegközlekedést használók arányának javításával, továbbá a környezetbarát közlekedési-szállítási módok (vasút, belvízi hajózás, kombinált áruszállítás) népszerőbbé válásával valósulhat meg. A közlekedési kibocsátások csökkentése a közlekedési-szállítási igények ésszerősítésével, mérséklésével, a kerékpáros, gyalogos közlekedés bıvítésével, a tömegközlekedést használók arányának javításával, továbbá a környezetbarát közlekedési-szállítási módok (vasút, belvízi hajózás, kombinált áruszállítás) népszerőbbé válásával valósulhat meg. Számos közlekedési igényt befolyásoló feladat, amely a települések feladat- és felelısségkörébe tartozik (közösségi közlekedés, várostervezés, autómentes zónák) az egyik legfontosabb eszköz lehet a közlekedési kibocsátások és energiaigény csökkentéséhez. INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Intermodális logisztikai központok fejlesztése Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történı kiszolgálása érdekében, fıként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Gazdaságfejlesztés Operatív Program közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési módok közötti váltás elısegítése, valamint a logisztikai központok fı közlekedési hálózatba (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) való jobb bekapcsolása érdekében. Cél a szállítás környezetbarát közlekedési módokra történı átterelése feltételeinek biztosítása. Közlekedés Operatív Program közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 8
Gyır-Gönyő Országos Közforgalmú Kikötı kombinált terminál és logisztikai központ létesítése. nagy projektek elıkészítése: EU támogatás és hazai költségvetési finanszírozás 280 m Ft (2009), 280 m Ft (2010) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter? Közlekedési hálózat fejlesztése Vasútfejlesztés; kerékpárutak építése, intermodális fejlesztések, tömegközlekedés fejlesztése Kohéziós Alap, magyar központi költségvetés közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Fejlesztett vasút hossza; épített kerékpárutak száma; fejlesztett tömegközlekedés száma, hossza Víziút és kikötıfejlesztés az intermodalitás érdekében? közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Fejlesztett kikötık száma; fejlesztett viziút szakaszok hossza Közösségi közlekedés fejlesztése a városi és elıvárosi kötött pályás közlekedés fejlesztésén keresztül, a helyközi gépjármőforgalom csökkentése érdekében. Közlekedés Operatív Program közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter A Duna hajózhatóságának javítása az Ipolytól Magyarország déli határáig a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció figyelembevételével. Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter A Ferihegy 2 repülıtér vonattal (metróval) történı elérésének biztosítása.? közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter? Megújuló üzemanyagok használatának elterjesztése Bio-üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának elısegítése a hagyományos üzemanyagba bekeverhetı határig? közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Felhasznált bio-üzemanyag mennyisége? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 9
Környezetterhelési díjak bevezetése Útdíj bevezetése? közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Bevezetett útdíj Környezetbarát közlekedési módok terjesztése A jármőállomány korszerősítési ütemének felgyorsításának, a környezetbarát termékek és szolgáltatások elterjesztésének, így a hibrid és tiszta elektromos meghajtású személygépkocsik elterjedésének támogatása.? közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter? A környezetbarát közlekedési módok elterjedésének támogatása az áruszállításban.? közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter? Közlekedés zöldítése program.? közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 10
Mezıgazdaság és erdészet A természetes felszínborítottság növelése egyszerre szolgálja a szén-dioxid elnyelését, a kedvezıbb mikroklíma kialakulását és az ökológiai szolgáltatások növekedését, amely nem csak a klímaváltozás hatásai ellen nyújt segítséget, de a természeti erıforrások védelmét is szolgálja. Meg kell állítani a zöldfelületek fogyásának és a külterületek csökkenését. Az erdıterületek növelését az erdıtelepítések ütemének fenntartásával kell biztosítani. A területhasználatot újra kell szabályozni a klímavédelmi szempontok figyelembevételével. Mezıgazdaság INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 A mezıgazdasági termelés modernizációja és a természetkímélı gazdálkodás megvalósítása A mezıgazdasági termelés modernizációja és az állattenyésztés hatékonyságának és versenyképességének fejlesztése az energiatakarékos technológiák a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésével. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (121.) Korszerő, a mezıgazdasági termékeket feldolgozó technológiák és bio-üzemanyag üzemek létesítésének támogatása. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program??? A helyes mezıgazdasági gyakorlat (GAP) megtartásához hozzájáruló kutatás-fejlesztési programok elindítása a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében. Új Magyarország Fejlesztési Program Erdészet INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Az erdıállomány növelése Az erdıfelújítások és tisztán nemzeti forrásból megkezdett erdıtelepítések támogatásának kifuttatása. 2009. évi költségvetéstıl függ??? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 11
Az ország erdıvel borított területének növelésének és a területek alternatív hasznosításának lehetıvé tételével a mezıgazdaság újrastrukturálásának a támogatása. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az ország erdıvel fedettségének növelése, az erdık környezetvédelmi, szociális, közjóléti és gazdasági szerepének fokozása, a foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken és a nagy biodiverzitású természetes erdık kialakítása az ıshonos fafajok arányának jelentıs növelésével. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Nemzeti Erdıtelepítési Program --- (szabályozás)??? Nemzeti Erdıprogram --- (szabályozás)??? Az erdészeti rendszerek fejlesztése és a fenntartható erdıgazdálkodás Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerősítése valamint az erdıállomány gazdasági értékének növelése. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az erdık természetességének javítása, biológiai sokféleségének megırzése és növelése, több szintes állományszerkezet kialakítása, valamint egészségi állapotának javítása. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az erdıgazdálkodás versenyképességének javítása az erdık környezeti állapotának fenntartásával és javításával. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Mutikulturális erdı ökoszisztéma típusok kidolgozása (OMSZ javaslat)?? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 12
Hulladék és szennyvíz Magas energiaigényő termékek hulladékainak hasznosítása, újrahasználta Magyarországon a hulladékgazdálkodásból, valamint a szennyvízkezelésbıl származik a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 6-7 százaléka. A kibocsátást az elszállított és lerakott települési (és ipari) hulladék anaerob bomlási folyamatából származó, illetve a szennyvízkezelés során képzıdı metán teszi ki. A helyzet várhatóan javul, hiszen az európai uniós jogszabályokkal összhangban 2009-ig körülbelül 2000 hulladéklerakót kell bezárni. Ezen lerakók nagyobb hányadára készültek már rekultivációs tervek, mely által lehetıség nyílik a bezárt hulladéklerakóknál a képzıdı üvegházhatású gázok befogása, s így elkerülhetı a metán gáz légkörbe kerülése, s ezzel egy idıben pedig alternatív energiaforrásként is fel lehet használni. Ugyanígy használható alternatív energiaforrásként a szennyvízkezelés során képzıdı metán is. Erre gazdaságossági szempontok miatt elsısorban a nagyobb városokban van mód. Jó példa az észak-csepeli szennyvíztisztító beruházás, ahol úgy tervezték meg a fejlesztést, hogy a képzıdı metánra alapított gázmotorok fedezik a telep energiaellátását. A nagyobb városok és egyéb akár a 15 ezer lakos-egyenértéknél nagyobb (szennyvíz-) agglomerációk esetében is lehetıség nyílik a fenti megoldásokra. A hulladékok hasznosítása és az újrahasználat fontos eszköze az éghajlat-politikának, mert ezáltal jelentıs mennyiségő energia takarítható meg, illetve ez az egyik módja a technológiai eredető kibocsátások csökkentésének. A hulladék lényegében elpazarolt anyag és energia. A hulladékszegény termékek elınyben részesítése, a hulladékok újrahasznosítása tehát az energiatakarékosság révén közvetetten hozzájárul a klímaváltozás lassításához. Különösen az energiát jelentıs mennyiségben használó ágazatokban kell az éghajlat-politika prioritásává tenni, hogy az anyagok újrahasznosítása még elterjedtebb gyakorlattá váljon. INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Technológiafejlesztés Technológiák bevezetése, melyek hozzájárulnak a környezet terhelésének csökkenéséhez, megszüntetéséhez. Gazdaságfejlesztés Operatív Program Megújuló csomagolóanyagok gyártásának, azaz biofinomításnak a támogatása. F7 Keretprogram? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 13
Települési szilárd hulladék kezelése Hulladék begyőjtési és hulladékkezelési kapacitások létesítése, figyelve a prioritási sorrendet (újrahasználat, újrahasznosítás, lerakás, égetés) Bezárt települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja Települési szilárd hulladéklerakók kármentesítése, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentése a szennyezettség lokalizációjával, és a szükséges mőszaki beavatkozás elvégzésével; a szennyezett települési hulladéklerakó környezetében található felszín alatti vizek elszennyezési mértékének csökkentése Szennyvíz kezelése Szennyvíz elvezetése és tisztítása szennyvíztisztító telep létesítésével, bıvítésével, korszerősítésével, csatornahálózat építésével, bıvítésével, szennyvíziszap kezelı létesítmények építésével, egyéb. Szennyvízkataszter létrehozása, mely megkönnyíti a szennyvizek újrahasznosítását (OMSZ javaslat)?? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 14
II. Alkalmazkodás A klímavédelemben az alkalmazkodás tudományos nevén adaptáció az éghajlatváltozással összefüggı hatások és károk mérséklését és a klímaváltozás iránti érzékenység csökkentésére tett erıfeszítéseket jelenti. Az éghajlatváltozáshoz történı alkalmazkodás az élet minden szektorát, minden társadalmi rétegét érinti. Az adaptáció elkerülhetetlen, mivel a korábbi üvegházhatású gáz kibocsátásaink miatti következmények már jelenleg is, és a jövıben is éreztetni fogják a hatásukat (gyakoribb szélsısége idıjárási események, növekvı globális hımérséklet, stb.). Az alkalmazkodásnak számos fajtája ismert, létezik elızetes vagy utólagos, tervezett vagy spontán, hosszú távú vagy rövid távú, helyi vagy regionális, passzív vagy aktív adaptáció. Továbbá az alkalmazkodó szereplı szerint magánszektor vagy közszektor által megvalósított, illetve a társadalom valamint az ökoszisztémák adaptációja. Az éghajlatváltozás kapcsán minden környezeti feltétel változik, amelyhez az egész társadalomnak alkalmazkodnia kell. Ennek során strukturális változásokat kell végrehajtani a termelés és fogyasztás és az infrastruktúrák átalakítása területén. Ilyen területek lehetnek: a vízkészletek; vizes területek, az ökoszisztémák; a biológiai sokféleség, mezıgazdaság, erdıgazdálkodás és a halászat; az energia és közlekedés; a turizmus és a pihenés; a vagyonbiztosítás és az emberi egészség. Mind az emberi közösségek, mind az ökoszisztémák eddig is ösztönösen törekedtek a megváltozott idıjárási viszonyokhoz történı alkalmazkodásra. A Nemzeti Éghajlatváltozás Program célja, hogy a meglévı adaptációs válaszlépéseket egy mederbe terelje a tudatos, tervezett és a kibocsátás-csökkentés céljait támogató adaptációs intézkedésekkel, valamint, hogy egy következetes és körültekintı, a regionális és helyi szempontokat egyaránt figyelembe vevı rendszert hozzon létre. Fontos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás csökkentésére irányuló intézkedések egymás hatását segítsék, támogassák, ne pedig rontsák, ugyanis az adaptációs eszközök és a mitigációs lehetıségek között szoros szinergiák léphetnek fel, melyek lehetnek negatív és pozitív hatásúak is. Elsıdlegesen tehát olyan adaptációs lehetıségeket kell elımozdítani, melyek egyrészt csökkentik az éghajlatváltozás káros hatásait (hozzájárulnak a mitigáció céljaihoz), másrészt egyéb szociális, környezetvédelmi és gazdasági elınyökkel, többlet-hasznokkal járnak. Az alkalmazkodás akkor lesz teljes körő, ha minden fejlesztésnél, nagyobb beruházásnál figyelembe lesznek véve az adaptációs szempontok mind országos, mind regionális, mind pedig helyi szinten. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 15
Természetes élıvilág, természetvédelem A természetes élıvilág alkalmazkodása kétféle módon történik: önfenntartó, önszabályozó képességébıl következik, hogy az élıvilág képes maga alkalmazkodni a változó környezethez (autonóm adaptáció), de az alkalmazkodás folyamatát külsı beavatkozással is lehet segíteni (tervezett adaptáció). A stratégia által megfogalmazott cselekvések fı célja az, hogy az élıvilág saját alkalmazkodóképességét fenntartsák, és lehetıség szerint növeljék. Az éghajlatváltozás káros hatásainak a mérséklésére elsısorban az élıhelyek éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképességének javításán keresztül van lehetıség. Az élıvilág alkalmazkodóképességét alapvetıen az élıhely természeti állapota határozza meg. Minél természetesebb és változatosabb az élı rendszer, annak fajösszetétele, vízellátottsága, annál ellenállóbb az élıvilág, annál nagyobb adaptációs kézséggel rendelkezik. De hasonlóan fontos az élıhelyek közvetlen környezetének (élıhely-mozaik) természetessége, termıhelyi és élıhelyi változatossága, gazdagsága, illetve a tágabb kultúrtáj átjárhatósága az élıhelyek fajai számára, ezért fontos az élıhelyek közötti természetes kapcsolat fenntartása, illetve helyreállítása. INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 A helyben történı adaptáció elısegítése, a meglévı biológiai sokféleség megırzése Élı- és élettelen természeti értékek megırzésének, vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklésének támopatása. A Natura 2000 és/vagy védett természeti területek és élıhelyek helyreállításának, élettelen természeti értékek megırzésének és a vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklésének támogatása. A védett győjteményes növény- és történeti kertek megırzésének és helyreállításának, a veszélyeztetett fajok ex situ populációinak kialakításának és az ex situ növénymegırzési irányvonalak követésének támogatása. A természetvédelmi vagyonkezelésben és saját hasznosításban lévı mezıgazdasági területek különösen a gyepek természeti értékeinek megırzésének, biológiai sokféleségének növelésének támogatása.. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 16
A természeti területeket körülvevı táj átjárhatóságának fokozása a fajok vándorlásának elısegítése érdekében Élı- és élettelen természeti értékek megırzésének, vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklésének támopatása. A Natura 2000 és/vagy védett természeti területek és élıhelyek helyreállításának, élettelen természeti értékek megırzésének és a vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklésének támogatása. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 17
Emberi egészség A jövıben gyakrabban elıforduló szélsıséges idıjárási események nagymértékben befolyásolni fogják a lakosság egészségi állapotát. Ezért fel kell készíteni a lakosságot az általuk nem befolyásolható hatásokhoz történı alkalmazkodásra. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában (NÉS) ismertetett hatásokhoz történı alkalmazkodást, az emberek egészségének fenntartását, javítását rendkívül sok módon kell biztosítani. INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 A közegészségügy éghajlatváltozáshoz történı alkalmazkodásának elısegítése Egy interszektorális rendszer kialakításával a Klíma-egészségügyi hálózat továbbfejlesztése. Központi költségvetés,??? egészségügyi miniszter, szociális és családügyi miniszter, oktatási és kulturális miniszter, földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, fejlesztési és gazdasági miniszter; közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter? Fertızı betegségek vektorainak monitorozása. Központi költségvetés,??? egészségügyi miniszter,? Valós idejő megbetegedési és halálozási adatok győjtésének intézményi feltételeinek a kialakítása. Központi költségvetés,??? egészségügyi miniszter? Az egészségügyi személyzet képzése speciális oktatási programokkal. Központi költségvetés,??? egészségügyi miniszter? Kutatás az egészséges táplálkozási feltételek és integrációk létrehozásáról.?? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 18
A közegészségügy infrastruktúra-fejlesztése A kritikus helyiségek hıszabályozásának biztosítása a kórházak és szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztésével. Egészségügyi Minisztérium, fenntartók költségvetése egészségügyi miniszter? Közhasználatra is alkalmas, klimatizált helyiségek kialakítása.? önkormányzati miniszter? Jogszabályi módosítás a beltéri és kültéri munkahelyeken a hıség szempontjából egészséget nem veszélyeztetı munkafeltételek kialakítására. --- (szabályozás) szociális és munkaügyi miniszter? Jogi szabályozás A klímaváltozás hatásai következtében várható egészségkárosodások megelızésére irányuló tevékenység jogi szabályozása. Finanszírozási forrás (honnan, mennyi?) -- (szabályozás) egészségügyi miniszter? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 19
Vízgazdálkodás A klímaváltozás jelentıs hatással lehet az ország területére hulló csapadék, illetve az ebbıl származó vízkészletek mennyiségi és minıségi változására. A jövıben még a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vízvédelmi intézkedésekre, azokon keresztül a meglévı vizek visszatartására, és azok minıségének javítására. Az ivóvíz minıségének, mennyiségének védelme, illetve fenntartása érdekében csökkenteni szükséges a felszín alatti vízkészletek igénybevételét, az ipari és egyéb vízhasználatot. Javítani kell a szennyvíztisztítás hatásfokát, és fel kell készülni az árvizekre és aszályos idıszakokra. INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 EU Víz Keretirányelv Magyarország Vízgyőjtı-gazdálkodási Tervének elkészítése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban? elkészül a vízgazdálkodási terv A Duna folyó vízgazdálkodási tervének elkészítése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban? elkészül a vízgazdálkodási terv A Víz Keret-irányelv szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási intézkedési programok részeként a kiemelten kezelt érzékeny vízvédelmi területekre vonatkozó komplex vízvédelmi, vízminıség javító, szennyezés csökkentı beruházások megvalósítása. (komplex-vízvédelmi beruházások felszíni víztesteken) (honnan, mennyi?) A Víz Keret-irányelvnek megfelelı Vízgyőtı-gazdálkodási Tervek kidolgozása; felmérni és kezelni a jelenleg ismert, illetve a jövıben elırelátható potenciális árvízi kockázatot, figyelembe véve a klímaváltozás és a jövıbeli területhasználati tervezés hatásait; az árvízi kockázat-kezelés biztosítása annak teljes ciklusában (megelızés, védelem, felkészültség, védekezés, helyreállítás, tapasztalatok beépítése); stratégiai és koncepcionális tervezés vízminıségi kockázati területi tervek készítése. A monitoring rendszerek fejlesztése a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek állapotának figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése érdekében. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 20
A Víz Keretirányelv végrehajtásához szorosan kapcsolódó vagy annak végrehajtását segítı adatbázisok, informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése; a felszíni és felszín alatti vizek terhelési és monitoring adatait nyilvántartó meglévı adatbázisok fejlesztése és kiegészítése a Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges információkkal; Vízvisszatartás A belvízrendszerek felülvizsgálata a rendszeres, kiegyensúlyozott fenntartás feltételeinek biztosítása és a vízvisszatartás, tározás feltételeinek kiépítése, a rekonstrukciós és a védekezési költségek ésszerő csökkentése, a vízkárérzékenység (és ezzel egyidejőleg a védekezési igény) számottevı mérséklése érdekében. (A vízkormányzás/üzemirányítás eszközeivel, ill. bizonyos, pótlólagosan kiépítendı mőszaki létesítmények biztosításával jelentıs nagyságú területen valósítható meg a védekezés helyett vízvisszatartás, mint cél.)?,? Vízkészletek felülvizsgálata a felszíni és felszín alatti készletek hosszabb távú rendelkezésre állásának biztosítása és a készletek megóvása érdekében a monitoring és vízvédelmi beavatkozások és az ezzel kapcsolatos ellenırzési rendszer és szolgáltatási tevékenységek kiépítésének támogatása.?,? Aszály Aszálystratégia a károsan vízhiányos helyzetekben a vízkészletekbe történı beavatkozás valamennyi formájára (a vízkészletek visszatartása, át- és továbbvezetése, a lakossági vízigények biztonsága érdekében szükséges beavatkozások, az ökológiai, a gazdasági vízigények kielégítése, a vízminıség-romlás megelızése, mérséklése, a vízveszteségek csökkentése, a vízkorlátozások elrendelése) kiterjedı tevékenységek támogatása.?,? Árvízvédelem Az árvízi biztonság növelése, és az árvízi kockázatok csökkentése, a folyók természetbarát hasznosítása, az árvízzel veszélyeztetett térség gazdasági-társadalmi fejlesztése, az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások biztonságos környezetben való megvalósítása. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 21
Mőtárgyak karbantartása (OMSZ javaslat)?, földmővelési és vidékfejlesztési miniszter? Építkezés korlátozása az ártereken (OMSZ javaslat)?? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 22
Mezıgazdaság és erdészet A mezıgazdaságban a legfıbb kihívás a változó feltételeknek leginkább megfelelı fajták termesztése és tenyésztése, valamint a természetvédelmi szempontok fokozott mértékő érvényesítése. A növénytermesztésben talajkímélı gazdálkodási módokat, és víztakarékos mővelési módokat kell alkalmazni, az állattenyésztésben pedig a technológiát kell fejleszteni. A termesztett fajok és fajták biológiai sokféleségének növelése hasznos volna a kultúrák biológiai sokféleség növelésével, valamint a jó alkalmazkodó képességő hagyományos tájfajták megırzése a mőveléshez nyújtott támogatások, illetve génbankok segítségével. Lehetıség szerint az éghajlatváltozás relatív elınyeit, például a megnövekvı napsütéses órák számát a termelés növelésére ki kell használni. Mezıgazdaság INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Természetkímélı gazdálkodás megvalósítása Az öntözıvíz biztosításához szükséges létesítmények fejlesztésének, a mezıgazdasági üzemekben képzıdı biomassza, lebomló kommunális hulladék magas hatékonyságú energetikai felhasználásának és a megújuló energiaforrások fokozott kihasználásának támogatása. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakításának és a jövedelemszerzési lehetıségek bıvítésének támogatása. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A kijelölt élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése és fenntartása a környezetkímélı földhasználati módok fenntartásával. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A vidéki területek fenntartható fejlıdésének támogatása, a környezet állapotának megırzése és javítása, valamint a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés csökkentése. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A vidéki táj megırzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elısegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése és a környezeti állapot javítása. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 23
Az integrált, ökológiai gazdálkodás megvalósításának támogatása, valamint a vidéki területeken található természeti erıforrások védelme. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése. Új tájhasználatok vízgazdálkodási feltételeit kielégítı vízi létesítmények építésének és rekonstrukciójának támogatása.?? Kutatás az aszálytőrı kultúrák temékvertikumba történı illesztésérıl.?? Kutatás az extenzív állattenyésztés elısegítésérıl.?? A biológiai sokféleség megırzése Az ıshonos és a veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történı megırzése. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A mezıgazdasági genetikai erıforrások megırzésének, jellemzésének, begyőjtésének és hasznosításának támogatása. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 24
Erdészet INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Az erdészeti rendszerek fejlesztése Az Erdıvédelmi Mérı- és Megfigyelı Rendszer mőködtetése. Részben nemzeti, részben Európai Uniós támogatási konstrukció, a forrás pontos nagysága még nem ismert.??? A klímaváltozás erdıre gyakorolt hatásainak kimutatására is alkalmas monitoring rendszer kiépítése és az illegális fakitermelés visszaszorítása.?????? Megfelelı erdıkezelési módszerek alkalmazása (OMSZ javaslat)?????? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 25
Területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés és építette környezet A területfejlesztés és a területrendezés felelıssége, hogy egyrészt olyan területfejlesztési célok kerüljenek meghatározásra, másrészt olyan településhálózatok, térhasználati kategóriák legyenek kialakíthatóak, amelyek a klímaváltozás hatásait figyelembe veszik. A klímapolitikát érintı fejlesztési elképzelések megvalósításánál építeni kell az önkormányzatok szerepvállalására, fokozott teret hagyva a helyi döntéseknek. INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Településtervezés, területrendezés Fenntartható városfejlesztésrıl szóló Korm. határozat készítése az ún. Lipcsei Chartának a klímaváltozás okozta hatások csökkentése és az alkalmazkodásra való felkészülés végrehajtása érdekében. A megyei területrendezési tervek szabályozási tartalmának összhangba hozása az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi L. törvény (OTrT törvény) - klímavédelmet közvetetten elısegítı - szabályozási tartalmával. A megyei területrendezési tervvel nem rendelkezı megyék területrendezési terveinek elkészítése az OTrT törvényben elıírt határidınek megfelelıen. A megyei területrendezési tervek módosítását követıen az OTrT törvény klímavédelmet közvetetten elısegítı szabályozási tartalmának folyamatos hatályosulása a településrendezési tervekben. A településrendezést érintıen az épített környezetrıl szóló 1997. évi LVIII. törvény 2006. évben hatályba lépett, a klímavédelmet is szolgáló módosítási elemeinek, valamint a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet szabályozási tartalmának folyamatos érvényesülése a településrendezési tervek készítése során. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 26
Az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket (253/1997 (XII.20.)) módosító 182/2008 (VII.14.) Kormány rendelet végrehajtása Az épületek energetikai jellemzıinek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30.) Kormány rendelet végrehajtása. Az épületek energetikai jellemzıinek javítását célzó kormányzati intézkedésekrıl szóló 2078/2008 (VI.30.) Kormány határozatban foglaltak végrehajtása. Az NFGM 2009. évi költségvetési terve a feladatok ellátásához szükséges forrásokat nem tartalmazza. (kiadvány, honlap, kalkulátor, stb.) Építési (tervezési) szabályok módosítása a nyári felmelegedés ellen épületszerkezetekkel való védekezés, valamint a téli napsütésbıl eredı hınyereség biztosítása érdekében. Területi klímaérzékenységi vizsgálat 2009-2013 kutatási módszertani program végrehajtása Klímaváltozás hatásainak mérséklését célzó, négy évre szóló területfejlesztési szakmai program kidolgozása Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és a klímaváltozás megkövetelte fenntartható fejlıdést továbbra is biztosító szempontok beépítése. Integrált Városfejlesztési Stratégia módszertani kézikönyv felülvizsgálata a klímaváltozás okozta hatások csökkentése érdekében szükséges intézkedések beépítése érdekében. (honnan, mennyi?) NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 27
Éghajlatváltozás okozta kihívások kiemelt figyelembevétele a hazai területfejlesztési támogatási rendszerekben. Komplex, integrált, a klímaváltozás hatásaira is építı hazai támogatáspolitika. Elsı lépésként, 2009-tıl a speciális, a többi régiótól eltérı uniós támogatási szabályozás alatt álló Közép-magyarországi Régióban horizontális elvként érvényre juttatva a klímaváltozás követelményeit. Kb. 500 MFt Kutatási anyag összeállítása az éghajlatváltozás az emberi környezetre gyakorolt hatásairól és veszélyeirıl. Éghajlatváltozás okozta veszélyek tudatosítása kiadványok és szemináriumok révén Pince-, partfal- és földcsuszamlásveszély megelızését és elhárítását szolgáló feladatok végrehajtása Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia létrehozása: az együttmőködés erısítése a klímaváltozásból adódó új kihívásokra való felkészülés érdekében az erdıtüzek megelızése és a védekezés területén; ár- és belvízi kockázati tényezık és kockázatkezelési tervek katasztrófavédelmi, lakosságvédelmi fejezeteinek elkészítése; hagyományos vízzel tőzoltási technológiák és taktikák vizsgálata a takarékosság vízfelhasználás és vagy kiváltás érdekében, valamint a klímaváltozással összefüggı fenntartható biztonság, kockázatok, sérülékenységek, tőrıképességek elemzése, gazdasági számítások végzése különös tekintettel az alkalmazkodás problémakörére.? önkormányzati miniszter? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 28
III. Horizontális intézkedések Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás Kiemelt fejlesztési irány az éghajlati alkalmazkodás indokoltságára, eljárásaira vonatkozó hétköznapi ismeretek oktatásának bıvítése a közoktatás és felnıttoktatás (beleértve a politikai elit oktatását) minden szintjén. Ennek során a tárgyra vonatkozó ismeretanyag átadása mellett szükséges egyfelıl a problémaorientált, rugalmas alkalmazkodó magatartás általános, másfelıl az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos gyakorlati helyzetek, problémák megoldásának elsajátítása. A legfontosabbak ezen a területen: a megelızés-védekezésre való felkészülı magatartás, valamint az öntevékenység, önsegítés képességének érvényesítése. Elengedhetetlenül szükséges a társadalmi szemléletváltozás (összefogás, közös felelısségvállalás) elısegítése az egyes társadalmi csoportokra vonatkoztatva. Az elsı fontos lépés a környezeti nevelés: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel elısegítése és annak elérése, hogy a környezettudatos gondolkodásmódon belül a klímatudatosság már a korai gyerekkortól kezdve a különbözı korcsoportokon keresztül az ember egész életét végigkísérje. Fontos a lakosság magatartására ható, a helyes alkalmazkodó magatartásra ösztönzı, a legszélesebb társadalmi rétegeket elérı rendszeres tájékoztatás kialakítása, tartalmi összehangolása. Különös jelentıségő annak hangsúlyozása, hogy az éghajlati alkalmazkodás ésszerő választevékenységei során társadalmi elınyök, üzleti hasznok, nemzetközi szintő politikai elınyök is elérhetık. Fontos továbbá a rendszeres, következetes és gyakorlatias tájékoztatás, információs rendszer mőködtetése, mely helyileg közel van a lakossághoz és a helyi problémák kezelésével foglalkozik (regionális és helyi szint). INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Környezeti nevelés intézményi hátterének fejlesztése Az erdei iskola és erdei óvoda hálózatának fejlesztése, a kapcsolódó képzés és tananyag-fejlesztés támogatása Környezettudatos magatartás fejlesztése Fogyasztók környezettudatosságának fejlesztése, fenntartható életmódot lehetıségérıl szóló kampányok megvalósításával NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 29
Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztást népszerősítı demonstrációs és mintaprojektek megvalósítása Energiatudatosság növelése (NFGM javaslat)?? Ismeretek oktatásának bıvítése Felsıoktatási oktatók továbbképzése, képzési kompetenciáinak fejlesztése az egyetemi-fıiskolai képzés színvonalának emelése, a fenntartható életvitel kialakításra való áttérés elısegítése. Társadalmi Megújulás Operatív Program oktatási és kulturális miniszter Klíma referens OKJ képzés feltételrendszerének kialakítása és a képzés indítása alapvetıen önkormányzati tisztviselık számára (Környezetkutatás, Oktatási és Informatikai Fıo. javaslat)? OKJ klímareferensek száma Környezettudatos biztonságkultúra fejlesztése, az ifjúság veszélyhelyzeti nevelése a Nemzeti Alaptantervben foglaltak szerint (OKF javaslat)? oktatási és kulturális miniszter, önkormányzati miniszter? Környezetvédelmi program- és oktatócsomagok biztosítása a közoktatásban (Környezetkutatás, Oktatási és Informatikai Fıo. javaslat)?? Környezetnevelési akciók elsısorban óvodai és iskolai korcsoportok számára (Környezetkutatás, Oktatási és Informatikai Fıo. javaslat)?? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 30
Információs rendszer mőködtetése Olyan hálózat létrehozása, amelyben települések és a települések éghajlatvédelmi tevékenységeit segítı szakértı szervezetek dolgoznak együtt. (Reflex Egyesület javaslat)?? Hálózat elkészülte Olyan, mindenki által hozzáférhetı, internetes kalkulátor létrehozása, amivel könnyen hozzáférhetı adatokkal, viszonylag pontosan kiszámítható egy személy, család, közösség éghajlatterhelése (Reflex Egyesület javaslat)?? Internetes kalkulátor elkészülte, felhasználók száma Klímamenü létrehozása önkormányzati tulajdonú intézmények, háztartások és mezıgazdálkodók környezeti teljesítményének mérésére és javítására. (Gyulai Iván javaslat)?? Klímamenü elkészülte, felhasználók száma Országos segítı hálózat létrehozása a klímamenü megértésére. (Gyulai Iván javaslat)??? Folyami információs szolgáltatások megvalósítása Európában TEN-T projekt (IRIS Europe). EU támogatás és hazai költségvetési társfinanszírozás + hazai költségvetési támogatás közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 31
Kutatás-fejlesztés A program a stratégia megvalósítása során jelentıs figyelmet kíván szentelni a megırzendı értékeinket veszélyeztetı hatásokkal kapcsolatos tudományos munkának, továbbá az éghajlatváltozásra különösen érzékeny rendszerekkel kapcsolatos kutatásoknak. A kutatási témák projekt formájában történı meghirdetésére a kutatás, fejlesztés és innovációs (K+F+I) hálózat szereplıi számára az alábbi fıbb kutatási területek kerülhetnek elıtérbe: INTÉZKEDÉSEK PROGRAMOK 2009-2010 Adatbázis fejlesztése Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztése (környezetvédelmi adatszolgáltatások fejlesztése, egységesítése, azok összhangba hozása a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel, környezeti tartalomszolgáltatások fejlesztése, valamint az egyes szakmai alrendszerek továbbfejlesztése) Komplex éghajlatváltozási kockázat elemzési módszertan kifejlesztése a tervek, programok, fejlesztési törekvések éghajlatváltozással összefüggı szempontjainak értékelésére (érintett tervek, fejlesztések lehatárolása, értékelési metodológia, indikátorok meghatározása). (Dr. Pálvölgyi Tamás javaslat)??? Klímamodell fejlesztése Magyarország jövıbeli éghajlatának alakulásáról szóló regionális klímamodellek (ALADIN/Climate és REMO modellek) fejlesztése, illetve alkalmazása éghajlati forgatókönyvek elıállítására; újabb, pontosabb futtatások végrehajtása, valamint a felhasználók igényei alapján a modellek eredményeinek interpretálása. A regionális klímamodellek eredményei alkalmasak arra, hogy azok közvetlenül vagy speciális utó-feldolgozási eljárások révén a hatásvizsgálatok számára bemenı paramétereket szolgáltassanak. A klímamodell-eredmények alapján elvégzett hatásvizsgálatok tehát figyelembe veszik azt, hogy várhatóan az éghajlat hogyan fog változni, s azokra alapozva határozzák meg az éghajlatváltozás hatásait. A pontos hatások megállapítása pedig meghatározza azokat az alkalmazkodási, adaptációs lépéseket, melyeket megtenni szükséges a klímaváltozás hatásainak enyhítésére vagy éppen kihasználására. (OMSZ javaslat)?, Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 32
Kockázatelemzés Természeti csapások kockázatelemzése (OMSZ javaslat)? Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke (légkör) +?? Együttmőködés A közös kutatási területek meghatározásához fórumok, tájékoztatók, informális egyeztetések megvalósulási feltételeinek a megteremtése.?? Kormányzati és szakminisztériumi stratégiai iránymutatás kidolgozása a kutatóintézeti háttér és tudástár hozzárendelése, valamint a mezıgazdaságban érintett vállalkozások és mezıgazdasági termelıkkel való kutatási eredmények célorientált beillesztése.?? Azon lehetıség megteremtése, hogy a kelet-közép európai országok is olyan arányban vegyenek részt a F7 kutatási keretprogramban, mint a fejlett nyugat-európai országok.?? NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı! 33