Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség Fegyelmi szabályzat Jóváhagyta az MFSZ Elnöksége E9/2014 számú határozatával
TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 1 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 1 3. ALAPFOGALMAK... 1 4. FEGYELMI VÉTSÉG... 1 5. FEGYELMI BÜNTETÉS... 1 6. A BÜNTETÉSEK KISZABÁSÁNAK ELVEI... 2 7. FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZERVEK... 2 8. A FEGYELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA... 3 9. A FEGYELMI TÁRGYALÁS... 3 10. A FEGYELMI TÁRGYALÁS MENETE... 4 11. A FEGYELMI ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE... 4 12. A FEGYELMI ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE... 4 13. A FEGYELMI HATÁROZAT... 5 14. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK... 5 15. A HATÁROZATOK VÉGREHAJTHATÓSÁGA... 5 16. A FEGYELMI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEI... 5 17. HATÁLYBALÉPÉS... 6
1. A szabályzat célja (1) Jelen szabályzat célja, hogy a frizbi sportokkal összefüggő sportszakmai és sporttevékenység kapcsán felmerülő sportfegyelmi eljárások lefolytatásának szabályait és alapelveit a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban Stv.) valamint a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) kormányrendelet (továbbiakban Sfkr.) rendelkezéseivel összhangban meghatározza. 2. A szabályzat hatálya (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a) a Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség (a továbbiakban MFSZ) szervezeti egységeire; b) MFSZ tag sportszervezetekre; c) MFSZ tag sportszervezetek sportolóira és sportszakembereire; c) az MFSZ által kiírt vagy szervezett versenyeken vagy versenyrendszerben résztvevő nem MFSZ tag sportszervezetekre; d) nem MFSZ tag sportszervezet keretében frizbi sportokkal összefüggő sportszakmai és sporttevékenységet kifejtő sportszakemberekre és sportolókra. (2) Az MFSZ csak amatőr versenyrendszert működtet, az MFSZ által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken vagy versenyrendszerben csak amatőr sportoló vehet részt. 3. Alapfogalmak (1) Frizbi sportok: A WFDF által disc sport -ként meghatározott, és a WFDF által rögzített szabályoknak megfelelő feltételekkel játszott egyéni vagy csapat repülő korong sportok (csapat frizbi sportok pl: ultimate, DDC; egyéni frizbi sportok pl: disc golf, freestyle). (2) Sportoló: A Stv. 1. -ában meghatározott olyan természetes személy, aki az MFSZ által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken vagy versenyrendszerben versenyzőként részt vesz. (3) Sportszakember: Stv. 11/A. (1)-ban meghatározott olyan természetes személy, aki frizbi sportokkal összefüggő sportszakmai tevékenységet folytat. (4) Sportszervezet: MFSZ tag sportszervezet illetve olyan egyéb sportszervezet, amely az MFSZ által kiírt vagy szervezett versenyeken vagy versenyrendszerben részt vesz. 4. Fegyelmi vétség (1) Fegyelmi vétséget követ el, és fegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportolóval illetve sportszakemberrel szemben, ha a) a WFDF vagy az MFSZ versenyszabályzatát, nyilvántartási, igazolási, átigazolási és versenyengedély kiadási szabályzatát illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi, b) a frizbi sportokra vonatkozó jogszabályokat vétkesen megszegi, c) a frizbi sportokkal összefüggő sportszakmai és sporttevékenység végzése során bűncselekményt követ el, d) sportolóhoz, sportszakemberhez nem méltó magatartást tanúsít, e) sportteljesítmény fokozására tiltott teljesítményfokozó szert, vagy módszert (dopping) alkalmaz, vagy alkalmazásában közreműködik. (2) Fegyelmi vétséget követ el, és fegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha az MFSZ alapszabályában illetve egyéb szabályzataiban meghatározott előírásokat vétkesen megszegi. 5. Fegyelmi büntetés (1) A sportolóra illetve sportszakemberre fegyelmi büntetésként a) szóbeli figyelmeztetés; b) írásbeli megrovás; c) az MFSZ által adható kedvezmények megvonása vagy csökkentése; d) pénzbüntetés; e) sporttevékenységtől vagy sportszakmai tevékenységtől történő eltiltás; f) ideiglenes és végleges átigazolásból történő kizárás szabható ki. (2) A sportszervezetre fegyelmi büntetésként a) írásbeli figyelmeztetés; b) az MFSZ által adható juttatások csökkentése vagy megvonása; c) rendezői létszám felemelésére kötelezés; Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség 1
d) szövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés; e) mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása; f) büntetőpontok megállapítása; g) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás; h) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása; i) versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás; j) versenyből történő kizárás; k) a fegyelmi eljárás költségeinek viselésére kötelezés; l) az MFSZ-ből történő kizárás; m) pénzbüntetés szabható ki. (3) Sportolókkal sportszakemberekkel szemben alkalmazott büntetések esetében: a) A kedvezmények csökkentése vagy megvonása esetén a csökkentés vagy megvonás időtartama egy évet nem haladhatja meg. b) Pénzbüntetés nem szabható ki sportszervezettel szerződéses viszonyban nem álló sportolóra és sportszakemberre, illetve olyan sportolóra és sportszakemberre, akinek sportszerződésében anyagi juttatások nincsenek meghatározva. c) Sporttevékenységtől történő eltiltás lehet az MFSZ versenyrendszerében szervezett, vagy az MFSZ, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, sportszövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő - akár végleges időtartamú - eltiltás. d) Sportszakmai tevékenységtől történő eltiltás lehet az edzői tevékenységtől illetve az MFSZ-en belül végzett szervezői tevékenységtől való akár végleges időtartamú eltiltás. e) A nyilvántartási, igazolási, átigazolási és versenyengedély kiadási szabályzat valamint a dopping szabályzat megsértése esetén, az ideiglenes vagy végleges átigazolástól történő eltiltás időtartama a két évet nem haladhatja meg. (4) Sportszervezetekkel szemben alkalmazott büntetések esetében a) A nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől való eltiltás, illetve az igazoláshoz, átigazoláshoz való jog megvonásának időtartama a két évet nem haladhatja meg. b) A versenyből történő kizárás esetén a kizárás vonatkozhat meghatározott számú versenyre vagy versenyrendszer egészére. Időtartama akár végleges is lehet. c) Az MFSZ-ből történő kizárás esetén a kizárás időtartama egy évet nem haladhatja meg. d) A kiszabott pénzbüntetés mértéke ötszázezer forintot nem haladhatja meg. 6. A büntetések kiszabásának elvei (1) A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a fegyelmi vétség súlyához, az elkövető vétkességének fokához, továbbá az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. (2) A fegyelmi büntetések a Stv. 13. (4) pontjában foglaltak szerint együttesen is kiszabhatók. (3) Több, egy időben elbírált fegyelemi vétség esetén azok egy fegyelmi büntetéssel is büntethetők. (4) A sporttevékenységtől, ideiglenes vagy végleges átigazolástól, szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától való, egy évet meg nem haladó eltiltás végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha az elkövető személyi körülményeire, valamint az elkövetett fegyelmi vétségre figyelemmel a büntetés célja ilyen módon is elérhető. A próbaidő hat hónaptól egy évig terjedhet, azonban mértéke nem lehet rövidebb, mint a végrehajtásában felfüggesztett büntetési idő. (5) A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha a próbaidő alatt újabb írásbeli megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetést szabtak ki. (6) A fegyelmi büntetés próbaidőre történő felfüggesztéséről a büntetést kiszabó bizottság előzetesen, a büntetés kiszabásakor, vagy kérelemre a döntés meghozatalát követően, de legkésőbb a fegyelmi büntetés lejártát megelőző egy hónappal határozhat. 7. Fegyelmi ügyben eljáró szervek (1) A fegyelmi eljárást első fokon az MFSZ fegyelmi bizottsága folytatja le. (2) A fegyelmi eljárást másod fokon az MFSZ elnöksége, mint fellebbviteli szerv folytatja le. (3) A fegyelmi bizottság legalább három tagból álló bizottságban jár el, elnökét és tagjait az MFSZ elnöksége jelöli ki. (4) A fegyelmi bizottság eljárásában és döntésének meghozatalában elnökként, tagként nem vehet részt, illetve Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség 2
jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre: a) az eljárás alá vont sportoló, sportszakember közeli hozzátartozója; b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként meghallgattak; c) akinek a fegyelmi büntetés megállapításához, vagy annak elmaradásához érdeke fűződik; d) aki a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos sportszervezet tagja; e) aki a fegyelmi ügyben érintett sportszervezet tagja; f) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. (5) A másodfokú eljárásból - az előző bekezdésben felsoroltakon túlmenően - ki van zárva az, aki az elsőfokú eljárásban a fegyelmi bizottság tagja vagy elnöke volt. (6) az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető az összeférhetetlenséget köteles a felügyelő bizottságnak (másodfokon az MFSZ elnökségének) bejelenteni, tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. A fegyelmi eljárás azon részét, amelyben az érintett személy is részt vett, meg kell ismételni, az összeférhetetlenséget bejelentő személyt pedig az eljárásból ki kell zárni. 8. A fegyelmi eljárás megindítása (1) Fegyelmi eljárás a kötelezettségszegéstől számított egy év leteltéig (mint elévülési határidőig) indítható, a kötelezettségszegésről való tudomásszerzést követő harmincadik napig. Külföldön elkövetett fegyelemi vétség esetén a határidőt az eljárás alá vont belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani. (2) A fegyelmi eljárás kezdeményezésére az MFSZ elnöke, az MFSZ elnökségének tagjai és az MFSZ versenybizottsága jogosultak. (3) A fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság elnöke rendelheti el. A fegyelmi eljárás elrendeléséről az eljárás alá vont sportolót, sportszakembert illetve sportszervezetet 8 napon belül írásban, a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény megküldésével értesíteni kell. Sportoló vagy sportszakember ellen indított fegyelmi eljárásról azt a sportszervezetet is értesíteni kell, ahol a sporttevékenységet folytatja. (4) Az értesítésben meg kell jelölni a) a fegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját; b) a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt; c) a rendelkezésre álló bizonyítékok listáját; d) az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás megtartásának időpontját; e) a felfüggesztésről szóló döntést. (5) Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a fegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló, az eljárás során bizonyítékként felhasználható iratok másolatát is. (6) Az értesítésben az érintett figyelmét fel kell hívni arra, hogy az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe, illetve igényelheti az arra illetékes munkavállalói és szakmai érdekképviseleti szerv részvételét. Fel kell hívni továbbá az eljárás alá vont figyelmét a tárgyalásról való távolmaradásának esetleges következményeire. (7) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják. (8) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a fegyelmi eljárásban. 9. A fegyelmi tárgyalás (1) A fegyelmi eljárás tárgyalását legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani. (2) Ha valamelyik fél vagy jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat vagy jogi képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az értesítés akkor szabályszerű, ha az értesítés tartalmi elemeire vonatkozó, 8. -ban meghatározott előírásokat, valamint az értesítéssel kapcsolatos határidőket a fegyelmi bizottság megtartotta, és ezt az eljárás irataiból igazolni tudja. (3) Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy jogi képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. (4) Az eljárás alá vont vagy jogi képviselője a tárgyalásról szóló értesítés kézhezvétele és a tárgyalás napját megelőző nap közötti időtartamban írásban jelezheti a fegyelmi bizottság elnöke felé, hogy a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni. Ebben az esetben a sportfegyelemi bizottság elnöke új tárgyalást tűz ki. Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség 3
10. A fegyelmi tárgyalás menete (1) A tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. A fegyelmi bizottság elnöke a tárgyalás megnyitását követően ismerteti az eljárás alá vonttal az eljárás megindításához vezető tényállást, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet és további bizonyítást javasolhat. (2) A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során a fegyelmi bizottság tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és filmfelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat. (3) A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az ügy irataival együtt kell kezelni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a tárgyalás helyét és idejét; b) a résztvevők nevét és eljárásban való részvételük okát; c) a fegyelmi eljárás alá vont adatait; d) a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok felsorolását; e) a tárgyaláson meghallgatott tanúk, szakértők és egyéb személyek vallomását; f) elsőfokú eljárás esetén az indokolással ellátott fegyelmi határozatot; g) a jogorvoslati lehetőségekre történő figyelmeztetést; h) az eljárást vezető elnök aláírását. (4) Az eljárás alá vont az eljárás során meghatalmazás alapján jogi képviselőt vehet igénybe. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A jogi képviselő köteles írásbeli meghatalmazásának eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a fegyelmi bizottságnak legkésőbb a tárgyalás megkezdésekor bemutatni. A meghatalmazás visszavonására, felmondására és ezek bejelentésére a meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az eljárás alá vont kérelmére az eljárás során az ágazatban működő munkavállalói, illetve szakmai érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. (5) Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, az eljárás megindításához vezető tényállást, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és fel kell szólítani, hogy védekezését a kézhezvételtől számított nyolcnapos határidőn belül terjessze elő. (6) Az első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén a fegyelmi bizottság elnöke az eljárást egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja. (7) Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. Az új tárgyalási napról a jelenlévőket szóban, a távollévőket pedig írásban értesíteni kell. Amennyiben írásos értesítés kiküldésére is sor kerül, úgy a következő tárgyalás napját úgy kell kitűzni, hogy az értesítést az érintettek a tárgyalás napja előtt legalább három munkanappal kézhez kapják. (8) A fegyelmi bizottság határozatában a) a kötelezettségszegést megállapítja és büntetést szab ki, vagy b) megállapítja, hogy az eljárás alá vont a kötelezettségszegést nem követte el, vagy c) az eljárást megszünteti. 11. A fegyelmi eljárás felfüggesztése (1) A fegyelmi bizottság elnökének javaslatára a fegyelmi bizottság az eljárást felfüggesztheti: a) legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését a 10. (5) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve b) legfeljebb a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, ha a kötelezettségszegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy a jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható. (2) A felfüggesztés időtartama a 10. (6) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. (3) A fegyelmi eljárás felfüggesztését határozatban kell elrendelni, mellyel szemben felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani az MFSZ elnökségéhez. 12. A fegyelmi eljárás megszüntetése (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) az eljárás alá vont a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható; Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség 4
b) a fegyelmi eljárás tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik. 13. A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi bizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a fegyelmi bizottság határozatát írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni. (2) A fegyelmi határozatnak tartalmaznia kell: a) az eljáró fegyelmi bizottság megnevezését, a bizottság elnökének és tagjainak, valamint az eljárás alá vont azonosítására szolgáló adatokat, az ügy iktatószámának és tárgyának megjelölését; b) a rendelkező részben az érdemi döntést, a kiszabott büntetés fajtáját, mértékét, időtartamát, a fegyelmi határozattal szembeni jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viseléséről való döntést; c) az indokolásban az eljárás alapjául szolgáló kötelességszegés leírását, a bizonyítási eljárás eredményeképpen a fegyelmi bizottság által elfogadott vagy mellőzött bizonyítékokat, a határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, a sportszövetség fegyelmi szabályzata vonatkozó rendelkezéseinek megjelölését; d) a határozat meghozatalának helyét és időpontját, valamint a határozat kiadmányozójának nevét. (3) A fegyelmi bizottság a versenyzőre és a sportszakemberre szóbeli figyelmeztetés és írásbeli megrovás, a sportszervezetre írásbeli figyelmeztetés fegyelmi büntetést tárgyalás tartása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri. (4) Ha az eljárás alá vont a fegyelmi büntetés hatálya alatt újabb fegyelmi eljárás megindítására alapul szolgáló kötelezettségszegést követ el, ugyanaz a fegyelmi büntetés ismételten kiszabható. (5) A fellebbezés hiányában jogerőssé váló határozatot meg kell küldeni mindazon szerveknek, amelyek kötelesek közreműködni a határozat végrehajtásában. 14. Jogorvoslati lehetőségek (1) Az első fokú fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érinti a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A jogorvoslati kérelmet az első fokú határozatot hozó fegyelmi bizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja az MFSZ elnökéhez. (2) A másodfokú eljárás során a sportszövetség fellebbviteli szerve a) az első fokú határozatot megsemmisítheti, és az első fokon eljárt fegyelmi bizottságot új eljárásra utasíthatja; b) az első fokú határozatot megváltoztathatja; c) helybenhagyhatja. (3) A sportszövetség fellebbviteli szervének szervezetére, eljárására, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a határidőket a 14. (1) bekezdésben szereplő iratoknak az MFSZ fellebbviteli szervének vezetőjéhez érkezésétől kell számítani. 15. A határozatok végrehajthatósága (1) A nem jogerős határozattal sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól eltiltott sportoló sporttevékenységet nem folytathat, nem igazolható át ideiglenesen vagy véglegesen. A nem jogerős határozattal szakmai tevékenységtől vagy sportrendezvény látogatástól eltiltott sportszakember sportszakmai tevékenységet nem végezhet, az MFSZ által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken vagy versenyrendszerben illetve egyéb sportrendezvényen nem vehet részt. (2) A jogorvoslati kérelemmel nem támadott elsőfokú határozat a) a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő napon; b) a jogorvoslati kérelemről a határozat szóbeli kihirdetését követően írásban történő lemondás esetén az azt követő napon jogerős és végrehajtható. 16. A fegyelmi eljárás költségei (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljáró szerv viseli. Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség 5
(2) Ha az eljárás alá vont fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. 17. Hatálybalépés (1) A Szabályzat 2014. március 24. napján lép hatályba. (2) Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) számú kormányrendelet rendelkezései alkalmazandók. Kramer Péter elnök Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség 6