A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS *

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS * A borok oltalom alatt álló eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek nyilvántartása (E-Bacchus) Származási országként a Szlovák Köztársaság megjelölésével a»tokajská vinohradnícka oblast«helyére a»vinohradnícka oblast Tokaj«oltalom alatt álló eredetmegjelölés bejegyzése A T-194/10. sz. ügyben, a Magyar Köztársaság (képviselik kezdetben: Fazekas J., Fehér M. Z. és Szíjjártó K., később: Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben) felperesnek az Európai Bizottság (képviselik: B. Schima, Bottka V. és M. Vollkommer, meghatalmazotti minőségben) támogatja: alperes ellen, a Szlovák Köztársaság (képviseli: B. Ricziová, meghatalmazotti minőségben) beavatkozó, a Vinohradnícka oblast Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek a borok oltalom alatt álló eredetmegjelölései és földrajzi jelzései nyilvántartásába (E-Bacchus) - származási országként a Szlovák Köztársaság megjelölésével - történő bejegyzésének megsemmisítése iránti kérelme tárgyában, abból az okból, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölés a Tokajská vinohradnícka oblast. Tényállás 1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatának 2006. február 17-i és C sorozatának 2007. május 10-i számában a Bizottság a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek (HL L 179., 1. o.; * Az eljárás nyelve: magyar. HU

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS T-194/10. SZ. ÜGY magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 25. o.) megfelelően a Vinohradnícka oblasť Tokaj eredetmegjelölést tüntette fel a Tokaji Borvidék Szlovák Köztársaságban található részének megnevezéseként. A Bizottság a Szlovák Köztársaság által rendelkezésére bocsátott adatokra támaszkodott, amelyek szerint a Vinohradnícka oblasť Tokaj eredetmegjelölés a 182/2005. sz. szlovák törvény (Zákon č. 182/2005 Z.z. o vinohradníctve a vinárstve) 8. és 34. pontjában szerepelt. 2 Ugyanakkor az E-Bacchus adatbázis bevezetését megelőző utolsó, a Hivatalos Lapban közzétett jegyzék (HL C 178., 2009. július 31., 11. o.) 1 a korábbi jegyzékekkel ellentétben a Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast eredetmegjelölést említette, nemzeti jogszabályként pedig a korábbi jegyzékekben szereplő 182/2005. sz. törvény helyett a 237/2005. sz. szlovák rendeletre (Vyhláška č. 237/2005, ktorou sa ustanovujú podmienky udeľovania výsadbových práv a ďalšie ustanovenia zákona č. 182/2005) hivatkozott. Ez a változtatás a Szlovák Köztársaság kérésére történt. 3 2009. augusztus 1-jén megkezdte működését az E-Bacchus elektronikus nyilvántartás, és ez váltotta fel a jegyzékek Hivatalos Lapban történő közzétételét. Ez az adatbázis tartalmazza a tagállamok vonatkozásában azokat az eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket, amelyek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelettel (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet; HL L 299., 1. o.) összhangban oltalomban részesülnek, továbbá a harmadik országból származó borokat jelölő azon eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket, amelyek az Európai Unió és az érintett harmadik országok között létrejött kétoldalú megállapodások értelmében oltalom alatt állnak. Az E-Bacchus nyilvántartásba a Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast eredetmegjelölést jegyezték be. 4 2009. november 30-án a szlovák hatóságok levelet intéztek a Bizottsághoz, amelyben kezdeményezték, hogy a Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť eredetmegjelölést az E-Bacchus nyilvántartásban Vinohradnícka oblasť Tokaj -ra, sőt akár Tokaj -ra módosítsák. Kérésüket azzal indokolták, hogy a 2009. augusztus 1-jén hatályos nemzeti jogszabályaikban nevezetesen a 182/2005. sz. törvényben és a 237/2005. sz. rendeletben ténylegesen ezek a megnevezések szerepeltek. 5 A Bizottság 2010. február 26-án a 2009. augusztus 1-jén hatályos szlovák jogszabályok fényében úgy módosította az E-Bacchus nyilvántartást, hogy az megfeleljen e jogszabályok pontos szövegének. 1 Technikai okokból a jegyzék ténylegesen a HL 2009. augusztus 8-i C 187. számában jelent meg. II - 2

MAGYARORSZÁG KONTRA BIZOTTSÁG 6 2010. február 18-án a szlovák hatóságokhoz intézett levelében a Bizottság megállapította, hogy a 2009. augusztus 1-jén hatályban lévő szlovák jogszabályok (nevezetesen a 182/2005. sz. törvény és a 237/2005. sz. rendelet) szövegében csupán a Vinohradnícka oblasť Tokaj kifejezés szerepelt. A Bizottság egyben elutasította a Szlovák Kormány kérését, hogy a Tokaj eredetmegjelölést jegyezze be az adatbázisba. A Bizottság szerint a nemzeti jogszabályokban a Tokaj kifejezés nem jelent meg önmagában, hanem kizárólag hosszabb összetett kifejezések mint például a Vinohradnícka oblasť Tokaj, az Akostné vino pochádzajúce z vinohradníckej oblasti Tokaj és a Tokajské vino - részét képezte. 7 2010. március 5-én a magyar hatóságok levélben keresték meg a Bizottságot, amelyben az E-Bacchusban végrehajtott, említett módosítást kifogásolták. Szerintük a helyes eredetmegjelölés nem a Vinohradnícka oblasť Tokaj, hanem a Tokajská vinohradnícka oblast lett volna. Levelükben a borokra vonatkozó új szlovák jogszabályra, nevezetesen a 2009. június 30-án elfogadott és 2009. szeptember 1-jétől hatályos 313/2009. sz. törvényre (Zákon č. 313/2009 z 30. júna 2009 o vinohradníctve a vinárstve) hivatkoztak, amelyben a Tokajská vinohradnícka oblast kifejezés szerepelt. 8 2010. április 27-én a szlovák parlament új törvényt fogadott el, amely hatályon kívül helyezte a 313/2009. sz. törvényt és bevezette a Tokaj eredetmegjelölést. Ez az új törvény 2010. június 1-jén lépett hatályba. Az eljárás és a felek kérelmei 9 A felperes a Törvényszék Hivatalához 2010. április 28-án benyújtott keresetlevelével megindította a jelen keresetet. 10 A Törvényszék Hivatalához 2010. augusztus 2-án benyújtott beadványával a Szlovák Köztársaság kérte a jelen eljárásban beavatkozóként való részvétele engedélyezését az alperes oldalán. 2010. szeptember 13-i végzésével a Törvényszék nyolcadik tanácsának elnöke engedélyezte a beavatkozást. A beavatkozó a beadványát, a többi fél pedig az e beadványra vonatkozó észrevételeit az előírt határidőkön belül előterjesztette. 11 Mivel módosult a Törvényszék tanácsainak összetétele, az előadó bírót a hetedik tanácsba osztották be, következésképpen a jelen ügyet e tanács elé utalták. 12 Az előadó bíró jelentése alapján a Törvényszék (hetedik tanács) megnyitotta az eljárás szóbeli szakaszát. 13 A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék: semmisítse meg a Bizottság részéről az E-Bacchus adatbázisba bevezetett azon bejegyzést, amellyel az a Szlovák Köztársaság esetében korábban II - 3

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS T-194/10. SZ. ÜGY szereplő Tokajská vinohradnícka oblasť oltalom alatt álló eredetmegjelölés helyett bejegyezte a Vinohradnícka oblasť Tokaj eredetmegjelölést; a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. 14 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék: utasítsa el a keresetet; a Magyar Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére. 15 A Szlovák Köztársaság azt kéri, hogy a Törvényszék: utasítsa el a keresetet; a Magyar Köztáraságot kötelezze a költségek viselésére. A felek érvei és jogalapjai 16 A Magyar Köztársaság két jogalapra hivatkozik. Először is azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az 1234/2007 rendeletet, továbbá a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 14-i 607/2009/EK bizottsági rendeletet (HL L 193., 60. o.). Másodszor a Magyar Köztársaság a gondos ügyintézés, a jóhiszemű együttműködés és a jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalapra hivatkozik. Az 1234/2007 rendelet és a 607/2009 rendelet megsértésére alapított első jogalapról 17 A Magyar Köztársaság lényegében a következőkkel érvel: Mind az 1234/2007 rendeletet, mind a 607/2009 rendeletet illetően 2009. augusztus 1-je az a referencia-időpont, amely az oltalom alatt álló elnevezés szempontjából meghatározó. Következésképpen azt kell megvizsgálni, hogy a Szlovák Köztársaság esetében a Tokaji Borvidék szlovákiai része tekintetében 2009. augusztus 1-jén mely földrajzi árujelző élvezett oltalmat a korábbi közösségi szabályozás alapján. E tekintetben a Bizottság által a HL C sorozatában közzétett jegyzékekből lehet kiindulni. A Szlovák Köztársaság esetében a legutolsó, a 2009. július 31-i állapotot rögzítő, 2009. augusztus 8-án közzétett jegyzék (HL C 187. szám) a II - 4

MAGYARORSZÁG KONTRA BIZOTTSÁG Tokajská/Tokajské/ Tokajský vinohradnícka oblasť elnevezést tartalmazta. Így tehát a Magyar Kormány nem érti, miért módosította a Bizottság oly módon az E-Bacchusban eredetileg szereplő bejegyzést, hogy az egy olyan elnevezés ( Vinohradnícka oblasť Tokaj ) oltalmát tanúsítsa, amely nem szerepelt a HL-ben közzétett legutolsó jegyzékben. Az E-Bacchus nyilvántartásban szereplő érintett bejegyzés a 237/2005. sz. rendeletre hivatkozott, amely a 182/2005. sz. törvény végrehajtási rendelete. E jogszabályok valóban a Vinohradnícka oblasť Tokaj elnevezést tartalmazzák. Ugyanakkor 2009. június 30-án a szlovák parlament új törvényt fogadott el a szőlő- és bortermelés tárgyában, a 313/2009. sz. törvényt, amely hatályon kívül helyezte a 182/2005. sz. törvényt és a 237/2005. sz. rendeletet. Ez az új törvény 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. E törvény 7. -ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szlovákiai borvidéknek része a Tokajská vinohradnícka oblasť nevű egység. Jóllehet az említett új törvény 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba, a Magyar Kormány szerint az oltalom keletkezése szempontjából a jogszabály elfogadásának van döntő jelentősége. Mindazonáltal, még ha a hatálybalépésnek lenne is döntő jelentősége, a Magyar Kormány szerint következésképpen a 607/2009 rendelet 73. cikkének (2) bekezdését kellene alkalmazni. E rendelkezés a Magyar Kormány értelmezésében arra a helyzetre kíván megoldást találni, amikor a 2009. augusztus 1-jei referencia-időpontban már folyamatban volt egy olyan tagállami törvénymódosítás, amely érintheti a 2011. december 31-ig benyújtandó termékleírást, de a módosítás csak később került elfogadásra. Ilyen, a termékleírást érintő módosítás lehet különösen az elnevezés módosítása. Még ha az 1234/2007 rendeletben kifejezetten előírt felülvizsgálati jogkör valóban csupán a termékleírások benyújtását követően nyílik is meg, a Magyar Kormány álláspontja szerint a Bizottságnak már ezt megelőzően is van bizonyos ellenőrzési joga, illetve kötelezettsége, és a Bizottság a gyakorlatban igenis elvégzi a tagállami bejelentések bizonyos ellenőrzését, illetőleg felülvizsgálatát. 18 A Bizottság úgy véli, helyesen alkalmazta a jogot akkor, amikor a tagállami új információk fényében 2010. február 26-án annak érdekében módosította az E-Bacchust, hogy az megfeleljen a 2009. augusztus 1-jén hatályban lévő rendelkezések pontos megfogalmazásának. E tekintetben a Bizottság így érvel: A Bizottság csak a tagállamok által átadott információkat közölte a Hivatalos Lap C sorozatában, majd az E-Bacchusban. Ez viszont, a Bizottság hibáján kívül, mind a Szlovák Köztársaság, mind a Magyar II - 5

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS T-194/10. SZ. ÜGY Köztársaság tekintetében téves információk megjelenéséhez vezetett a HL-ben közzétett utolsó jegyzékben. Mivel a Szlovák Köztársaság 2009-ben rosszul tájékoztatta a Bizottságot a hatályos eredetmegjelöléseiről, így eredetileg olyan téves adatok kerültek a HL-ben közzétett utolsó jegyzékbe és az E-Bacchusba, amelyek nem feleltek meg a 2009. augusztus 1-jén hatályban lévő nemzeti szabályozásnak. A HL-ben 2009 júliusában történt közzététel ( Tokajská vinohradnícka oblasť ) ellenére a Bizottságnak a 607/2009 rendelet 73. cikkének (1) bekezdése alapján módosítania kellett az E-Bacchus nyilvántartást úgy, hogy az a 2009. augusztus 1-je előtt elismert, helyes eredetmegjelölést ( Vinohradnícka oblasť Tokaj ) tartalmazza. Mivel a határnap 2009. augusztus 1-je, nem releváns egy 2009. június 30-án elfogadott, de csak 2009. szeptember 1-jén hatályba lépő szlovák jogszabály (a 313/2009. sz. szlovák törvény). A Bizottság szerint az 1234/2007 rendelet 118s. cikkének szövege alapján megállapítható, hogy e rendelkezés alkalmazásához létező oltalom, és nem csupán létező jogszabály szükséges. Továbbá a Bizottság emlékeztet arra, hogy a magyar és a szlovák hatóságok a 313/2009. sz. szlovák törvény létezéséről csak 2010 márciusában tájékoztatták, tehát az E-Bacchus nyilvántartás 2010. február 26-i módosítását követően. Még ha lenne is jelentősége a szóban forgó szlovák jogszabálynak amit a Bizottság elutasít -, akkor sem lehetne tehát az E-Bacchus nyilvántartás kérdéses módosítását bírálni. A 607/2009 rendelet 73. cikkének (2) bekezdése feltételezi, hogy létezik már egy termékleírás, amely a bornevekhez kapcsolódik. Márpedig az E-Bacchus nyilvántartás módosításának időpontjáig, vagyis 2010. február 26-ig a Szlovák Köztársaság sem a Vinohradnícka oblasť Tokaj, sem a Tokajská/ Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast megjelölést illetően nem nyújtott be semmilyen termékleírást a Bizottsághoz. Ennek hiányában a 313/2009. sz. szlovák törvény sem értelmezhető termékleírást érintő módosításként. Ezenkívül, bár elméletileg egy bornévváltozás is lehetne termékleírást érintő módosítás, a Bizottság azon az állásponton van, hogy ha az egyetlen módosítás a név változásában merül ki, akkor csupán a 607/2009 rendelet 73. cikkének (1) bekezdése alkalmazható. 19 A Szlovák Köztársaság arra az álláspontra helyezkedik, hogy az alperes nem sértette meg sem az 1234/2007 rendeletet, sem a 607/2009 rendeletet azáltal, hogy elvégezte a vitatott bejegyzést. Ehhez a következőket teszi hozzá: A HL-ben közzétett jegyzékek tartalmára a felperes által annak figyelembevétele nélkül történő hivatkozás, hogy nemzeti szinten ténylegesen milyen bornevek állnak oltalom alatt, nem megalapozott. II - 6

MAGYARORSZÁG KONTRA BIZOTTSÁG 46. cikkének (1) bekezdésében megállapított 2009. szeptember 1-jei hatálybalépésének időpontja előtt a 313/2009. sz. törvény nem váltott ki semmilyen joghatást, és azt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa akár meg is semmisíthette volna. A gondos ügyintézés, a jóhiszemű együttműködés és a jogbiztonság elvének megsértésére alapított második jogalapról 20 A Magyar Köztársaság lényegében a következőkkel érvel: A gondos ügyintézés elvéből fakadóan és tekintettel különösen az E-Bacchus nyilvántartás jelentőségére, a Bizottságnak kötelessége biztosítani azt, hogy e nyilvántartás hiteles, megbízható és pontos adatokat tartalmazzon. Amennyiben kétségei támadnának, a jóhiszemű együttműködés követelményével összhangban jogosult az érintett tagállamoktól tájékoztatást kérni, illetve kapni. Jelen esetben a Magyar Kormány több alkalommal is jelezte a Bizottságnak azt, hogy álláspontja szerint a vitatott bejegyzés nem jogszerű, tekintettel arra, hogy 2009. június 30-án új szlovák bortörvény elfogadására került sor, amelyben a Tokajská vinohradnícka oblasť elnevezés szerepel. A Bizottság a jóhiszemű együttműködés elvét is megsértette azáltal, hogy semmilyen formában nem tájékoztatta a Magyar Kormányt a Szlovák Köztársaság tekintetében az E-Bacchus nyilvántartásban szereplő bejegyzések módosításáról, jóllehet tudnia kellett, hogy az a Magyar Köztársaság érdekeit érintheti. Végül a Magyar Kormány előterjeszti, hogy a Bizottság azáltal, hogy visszamenőleges hatállyal módosította az adatbázist, a jogbiztonság elvét is megsértette. 21 A Bizottság azt állítja, nem sértette meg sem a gondos ügyintézés, sem a jóhiszemű együttműködés, sem a jogbiztonság elvét. A Bizottság a következőkre hivatkozik: Kétségtelen, hogy a Bizottságnak kötelessége biztosítani azt, hogy a nyilvántartás hiteles, megbízható és pontos adatokat tartalmazzon, ugyanakkor a Bizottság pontosan ennek megfelelően járt el, amikor 2010. február 26-án a téves eredetmegjelölést ( Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast ) a 607/2009 rendelet 73. cikke (1) bekezdésének megfelelő eredetmegjelölésre ( Vinohradnícka oblasť Tokaj ) módosította. A Bizottság a Vinohradnícka oblasť Tokaj -nak, vagyis a helyes eredetmegjelölésnek az E-Bacchus nyilvántartásba történő gyors felvétele révén a jogbiztonság elvének megfelelően járt el. II - 7

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS T-194/10. SZ. ÜGY Nem terhelte a Bizottságot az a kötelezettség, hogy az egyes tagállamok által benyújtott adatok helyességének vizsgálata során harmadik tagállamokkal is konzultáljon. A Bizottság nem hagyott jóvá saját hatáskörben eredetmegjelöléseket, hanem csupán átvette és a HL-ben, majd az E-Bacchus nyilvántartásban közzétette a tagállamok által részére megküldött bornevek jegyzékét. 22 A Szlovák Köztársaság úgy véli, hogy a vitatott bejegyzés nem vonja maga után az Európai Unió egyetlen jogelvének megsértését sem. A. Dittrich előadó bíró II - 8