Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend... 4

Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend... 4 Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon... 4 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete... 5 Célprogramok közötti átjárhatóság... 8 A támogatás mértéke... 8 A célprogramok előírásai és kötelezettségei... 9 Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai... 9 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv módosítása... 11 Jogosultsági kritériumok módosítása:... 12 Intézkedési előírások módosulása:... 13 A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat módosítása... 14 Az NVT szaktanácsadási rendszere... 14 Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer... 15 2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk... 16 Gazdálkodási napló kitöltési útmutató... 17 3. Modul - Talaj tápanyag-gazdálkodás... 33 Talajmintavétel... 34 A talajvizsgálat... 35 A trágyázási szaktanácsadás... 35 Tápanyag gazdálkodás ökológiai gazdálkodás esetén... 38 Helyes trágyázási gyakorlat figyelembevétele... 38 Tápanyagmérlegek... 39 4. Modul - Gyakran ismétlődő kérdések... 42 A támogatás rendszerével kapcsolatos kérdések... 42 Eljárásrendi kérdések... 42 A támogatás igényléséről... 44 Földhasználati bérleti szerződés... 45 Alapszintű szántóföldi célprogram... 46 Tanyás gazdálkodási célprogram... 47 Integrált szántóföldi célprogram... 47 Ökológiai szántóföldi célprogram... 48 Füves élőhelyek kezelése (gyepgazdálkodási) célprogram... 49 Gyeptelepítés célprogram... 50 ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok... 51 Integrált ültetvény célprogram... 51 Ökológiai ültetvény célprogram... 52 Extenzív halastavak fenntartása célprogram... 52 Állatalapú támogatások... 52 Helyes Gazdálkodási Gyakorlathoz kapcsolódó kérdések... 52

MELLÉKLETEK... 55 1. melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai... 56 2. melléklet: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata... 59 3. melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata... 100 4. melléklet: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tervezett módosításai... 107 5. melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei... 110 6. melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok... 113

1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon A XXI. század eleje, az EU-tagság új kihívást jelent hazánk mezőgazdaságának, hiszen jelentős átalakulások, reformok kezdődtek el a közelmúltban. Az Európai Unió a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A vidéken élő emberek problémái és életfeltételeinek javítási igénye, az európai vidéki társadalom jellemzően mezőgazdasághoz való kapcsolódása és a mezőgazdaságnak a vidéki környezetre, a tájra és a természetre gyakorolt hatása együttesen a korábbiakban alkalmazott agrárpolitika felülvizsgálatára késztette az EU irányító testületeit. Új irányokat, célokat és megoldásokat kerestek, új eszközöket és támogatásokat vezettek és vezetnek be a célok eléréséhez. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre kell szolgálnia az új agrárpolitikának, hosszú távon is fenntarthatónak kell lennie. A vidéki az agráriumhoz ezer szállal kötődő társadalomnak új célokat, feladatokat kell adni, a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti megőrzését együtt kell kezelni. Ennek különös jelentősége van Magyarországon, ahol kiválóak a természeti, agro-ökológiai adottságok. Az ország mezőgazdasági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati struktúrája megújításra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek. Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett. Az uniós támogatási rendszer hazai megismertetése céljából indult el 2002-ben a hazai költségvetésből finanszírozott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az Európai Unió A környezet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módok támogatásáról szóló 2078/92 számú EU-tanácsi rendeletével, illetve 1999-től az e rendeletet integráló 1257/1999-es vidékfejlesztési EU tanácsi rendeletével összhangban. A csatlakozást követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül nyílt lehetőség az agrárkörnyezetgazdálkodási program elindítására, az NAKP-ban szerzett tapasztalatok alapján a program bővítésére. Ennek keretében 2004. november 30-ig volt lehetőség az agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetések igénybevételére. A 2002-ben megkezdett és az NVT keretében kibővített célprogramok bevezetésével Magyarországon a mezőgazdasági termelés jelentős része környezetbarát módszerekkel folyhat, hozzájárulva a vidéki környezet és társadalom megőrzéséhez, fejlődéséhez. Az agrár-környezetgazdálkodásban meghirdetett célprogramok népszerűségét, vagyis az azokkal kapcsolatban felmerült igényt a 1. táblázat mutatja be. A több mint 35.000 gazdálkodó által igényelt terület meghaladja a 1.800.000 hektárt, aminek köszönhetően hazánk a tagállamok között az előkelő 7. helyet foglalja el az agrár-környezetgazdálkodásba vont terület nagyságával. Látható, hogy az alapszintű szántóföldi célprogramba jelentkezett be az igénylők több mint fele, lefedvén a programba bevont területek majdnem kétharmadát. 4

1. táblázat Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokra történt igénylések 2004-ben Célprogramok Igényelt terület (ha) Igénylők száma (db) Alapszintű szántóföldi célprogram 1 092 048 17 232 Méhlegelő célú növénytermesztés 209 41 Tanyás gazdálkodás 5 021 773 Integrált szántóföldi növénytermesztés 291 191 4 082 Ökológiai szántóföldi növénytermesztés 38 860 737 ÉTT szántóföldi növénytermesztés 59 523 1 339 Integrált ültetvény 41 645 5 873 Ökológiai ültetvény 2 098 238 Füves élőhelyek kezelése 177 683 3 804 Ökológiai gyepgazdálkodás 30 603 323 ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok 66 232 1 063 Nádgazdálkodás 8 456 187 Extenzív halastavak fenntartása 19 874 154 Füves mezsgye létesítése 262 9 Összesen 1 833 705 35 855 Forrás: 2004. évi MVH adatok alapján Visszatekintve a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programra, az elmúlt egy év agrárkörnyezetgazdálkodási tapasztalataira, valamint az uniós mezőgazdasági irányokra, megállapítható, hogy a 2004-ben meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási intézkedés sikeresnek bizonyult. A program eddigi tapasztalatai uniós szinten is komoly példaértékkel bírnak azzal kapcsolatban, hogy hazánkban a gazdálkodók növekvő számban fordítanak figyelmet az árutermelés mellett a környezet és a természet állapotának védelmére, megőrzésére is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk az NVT agrár-környezetgazdálkodási támogatásainak rendszerét. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (pontosabban kifizetések) különböző környezetkímélő módszerek alkalmazásáért vehetők igénybe, legalább 5 éves (a művelésből való környezetvédelmi célú területpihentetés esetében 20 éves) periódusra történő önkéntes vállalás keretében. Az Érzékeny Természeti Területek célprogramjaitól eltekintve az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések az egész ország területére kiterjednek. Az intézkedés számos, különböző szintű vállalásokat előíró célprogramon keresztül valósítható meg, melyek az alábbi csoportokat alkotják (részletesebben lásd 1. ábra): szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport. 5

1. ábra Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok szerkezete ÉTT és egyéb természetvédelmi célprogramok Érzékeny Természeti Területek Hosszútávú területpihentetés Ritka növényfajták termesztése Érzékeny Természeti Területek Ritka növényfajták termesztése Vizes élőhelyek létrehozása Zsombékok, mocsarak, lápok gondozása Ökológiai célprogramok Integrált célprogramok Kiegészítő akg célprogramok Tábla szegély Erózió-védelem Ökológiai szántóföldi célprogram Integrált szántóföldi növénytermesztés Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram Ökológiai ültetvény célprogram Integrált ültetvény célprogram Ökológiai állattartás Alapszintű célprogramok Cserjeirtás gyepterülteken Méhlegelő Tanyás gazdálkodás Szántóföldi alapprogram Gyepgazdálkodási alapprogram Extenzív halastavak Nádgazdálkodás Őshonos fajták tartása Szántóföldi programok Gyepgazdálkodási programok Ültetvénykezelési programok Vizes élőhely programok Extenzív állattenyésztési programok 6

A vállalások szintjei szerint a célprogramok az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok (alapszintű szántóföldi célprogram, tanyás gazdálkodás célprogram, méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, alapszintű gyepgazdálkodási célprogram, valamint őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogram) és egyéb élőhely programok (vizes élőhelyekhez kapcsolódó célprogramok); 2. integrált növénytermesztési célprogramok {integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények termesztése), integrált ültetvény célprogram}; 3. ökológiai gazdálkodási célprogramok {ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények), ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, ökológiai ültetvény célprogram, ökológiai állattartás célprogramok}; 4. Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT), amelyek a speciális, alacsony ráfordítású, a biológiai sokféleség megőrzését és javítását elősegítő gazdálkodási módszereket támogatják (elsősorban szántóföldi és gyepgazdálkodási művelési módok); 5. kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek elsősorban az alapprogramokhoz kapcsolódóan, továbbá az integrált és az ökológiai célprogramok kiegészítésére vehetők igénybe. A támogatás igénybevételének feltételei Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés terület-, azaz hektáralapú vissza nem térítendő támogatás, amelyet valamely agrár-környezetgazdálkodási célprogram(ok) végrehajtásának ellentételezéséül biztosítunk, a gazdálkodó által vállalt, valamely célprogramba bevitt terület mértéke alapján, legalább 5, legfeljebb 20 éves időtartamra. A kifizetés mértéke a vállalás jellegétől, tartalmától függ, de alapvetően a vállalt célprogram végrehajtása kapcsán felmerülő jövedelem-változás kompenzálása alapján került meghatározásra. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetők legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás (ún. SAPS ); b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás (ún. TOP-UP ); c) az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása (ún. KAT ). Egy parcellán csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alkalmazható a kiegészítő agrár-környezetvédelmi célprogramok kivételével. Egy célprogramhoz csak egy kiegészítő célprogram választható és egy állategyedre is csak egy állatalapú célprogram alapján igényelhető támogatás. 7

Célprogramok közötti átjárhatóság A célprogramok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az, hogy a felvállalt célprogram illeszkedjen a gazdaság lehetőségeihez, adottságaihoz, valamint a gazdálkodó felkészültségéhez és szakmai ismereteihez. Fontos a fokozatosság elvének betartása. Először egyszerűbb, könnyebben végrehajtható intézkedést célszerű választani, a későbbiekben lehetséges az összetettebb, nehezebb vállalásra való áttérés. Az alábbi felsorolásban az a) pontban foglaltak a legkönnyebben teljesíthető, a d) pontban foglaltak a legnehezebben teljesíthető célprogramok. Az előírások fentről lefelé szigorodnak, így az átjárhatóság is csak ebben az irányban lehetséges. a) agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok; b) integrált növénytermesztési célprogramok; c) ökológiai gazdálkodási célprogramok; d) Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT). Az egyes célprogram csoportokon belül, a gazdálkodási előírások szigorúság alapján felállított rangsorát a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 1. számú melléklete részletesen tartalmazza. A támogatás mértéke A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltaknak megfelelően, az egyes agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási célprogramokhoz meghatározott kifizetési (támogatási) összegeket az 1. melléklet tartalmazza. Jogosultsági feltételek Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely területalapú célprogramjára vonatkozó támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki: mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek, a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Amennyiben a támogatást nem a tulajdonos veszi igénybe, a fentieken túl a támogatás igénybevételéhez a földhasználónak a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatható területre érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a haszonbérleti szerződés nem a támogatás teljes időtartamára szól, a bérlőnek rendelkeznie kell egy olyan nyilatkozattal, amelyben a föld tulajdonosa írásban hozzájárul ahhoz, hogy a földhasználó a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartama alatt az előírások teljesítésére kötelezettséget vállal. A agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely állatlétszám alapú célprogramjára vonatkozó támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelem alapját képező állatok vonatkozásában: mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, szarvasmarha, juh, kecske esetében teljesíti a 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet (ENAR rendelet) szerinti előírásokat, 8

egyéb állatfajok esetében megfelel az egyes célprogramokban külön meghatározott feltételeknek, a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. A célprogramok előírásai és kötelezettségei A gazdálkodónak teljesítenie kell a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Ezen felül be kell tartania az egyes célprogramoknál részletezett előírásokat, amelyek elsősorban az alábbi környezetbarát módszerekre, agrotechnikai, technológiai elemekre vonatkoznak. Így például: a területi adottságokhoz igazított vetésforgó alkalmazása, egyes növényvédő szerek alkalmazásának korlátozása, talajvizsgálatra alapozott, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás alkalmazása, táblaszélek gyepesítése (füves mezsgyék), előrejelzésre és megelőzésre alapozott növényvédelem, erózió elleni védekezés különböző módszerei, természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szántóföldi és gyepgazdálkodás. Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai Az elmúlt másfél év gyakorlata alatt számos az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben meghatározott előírással, azok végrehajtásával kapcsolatos szakmai és eljárásrendi kérdés merült fel. Mivel ezek szabályozása csak a hazai jogszabályokon keresztül történt, a problémás kérdések megoldása a hazai, vonatkozó jogszabályok módosításával valósult meg. A módosítások, a rendeletek megjelenését követően léptek hatályba, ezek betartása és figyelembevétele kötelező. A gyakorlatban a jogalkalmazás során legtöbb problémát a hatályba lépő jogszabály módosítások nyomon követésével, bevezetésének időpontjával (hatályba lépésével) és az új előírások betartásával kapcsolatban tapasztaltunk. A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet, valamint a 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változatai a 2. és 3. mellékletekben találhatók. Az alábbi táblázatok e két rendelet módosításait foglalják össze. 9

150/2004 (X. 12.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma 11/2005. (II. 28.) FVM rendelet 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelet 71/2005. (VIII. 11.) FVM rendelet Módosítás tartalma A támogatási kérelem beadási ideje 2006-ban május 1-ről május 31-re módosult. Fogalmak értelmezése (gazdaság, ugar, vetett zöld ugar 1-3 évig), engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. A támogatásra jogosult 2 egymást követő gazdálkodási éven belül legalább egyszer köteles a minisztérium által szervezett képzésen részt venni. A 2004. január 1. és 2005 december 31. között végezhetők el a 2004-es gazdálkodási évre vonatkozó talajvizsgálatok. 107/2005. (XI. 24.) FVM rendelet A célprogramba bevitt teljes földterület mérete a támogatási időszak alatt csak egy alkalommal, maximum 3%-kal csökkenhet, de nem haladhatja meg a 2 hektárt. Kifizetési kérelmek beadása: 2006. február 1-28-ig. Növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. A talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2004. január 01., utolsó időpontja 2005. december 31. (talajminta leadásáról szóló igazolás dátuma). 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 16/2005. (III. 08.) FVM rendelet 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelet Módosítás tartalma Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tartalmi változtatása, kibővítése, állategység számításának módosítása, szankcionálási szempontrendszer ismertetése. Gazdálkodási Napló hivatalos nyomtatvány. (Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a 2005-ös gazdálkodási évre vonatkozóan is ezt kell vezetni!) Gazdálkodási Napló beküldési határidejének módosítása. (Általában minden év augusztus 31-től december 31-ig, kivéve a 2004-es gazdálkodási évet, amikor 2006. január 31. volt a határidő.) 10

Nitrát rendelet módosítása A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet több pontjában is érinti az AKG intézkedés talajvédelemmel és tápanyag gazdálkodással kapcsolatos területeit. E rendelet az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv hazai jogrendszerbe történő illesztését szolgálja. A 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet tovább pontosítja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelemről szóló eljárásrendjét. A rendelet hatálya azokra a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, illetve azokra a tevékenységekre terjed ki, akik/amelyek a felszíni és felszín alatti vizekre hatással vannak. A nitrát érzékeny területen gazdálkodóknak egy országos cselekvési program mentén, valamint a jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő előírások szerint kell gazdálkodniuk. Tevékenységükkel kapcsolatban külön adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségük van. A korlátozások, előírások megszegése 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírság kiszabását vonja maga után, míg az adatszolgáltatás mulasztása 10 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjedő bírságot jelenthet. A hivatkozott rendelet módosítja a trágyatárolók kialakítására vonatkozó határidőket, illetve legeltetéses állattartás esetében csak az istállózott időszak arányában kell meghatározni a trágyatároló méretét. (Fel kell hívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az NVT 4.3 intézkedésre vonatkozó forráskeret még nem merült ki, és bátran pályázzanak azok az AKG intézkedésben részt vevő állattartó gazdálkodók, akik támogatással (25% önerő mellett) szeretnék megoldani a trágyatárolóval kapcsolatos előírások határidőre történő teljesítését. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv módosítása A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT) meghatározott eljárásrendi és szakmai előírásoknál lehetőség van arra, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott esetekben és módon változtatni lehessen. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette az NVT 2005. évi módosító javaslatát, amely alapvetően a gazdálkodóktól, valamint különböző szakmai szervezetektől, és érdekképviseletektől érkezett javaslatok alapján került kidolgozásra. A hivatkozott módosítás az adminisztratív eljárásrend egyszerűsítését és a gazdálkodók számára előírt kötelezettségeknek a gyakorlati élethez jobban igazodó betartását teszi lehetővé, a környezetvédelmi szempontok megfelelő szintű betartása mellett. 2005-ben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Monitoring Bizottsága által elfogadott és az EU- Bizottság elé terjesztett agrár-környezetgazdálkodást érintő módosítási javaslatok csak a brüsszeli jóváhagyást követően vezethetők át a hazai jogszabályba, és ezek után lépnek hatályba. A módosítási javaslatok részben a forráshiány miatt még be nem vezetett, részben a jelenleg futó célprogramokra vonatkoznak. A már bevezetett célprogramok esetében a változások a hatálybalépést követően lesznek érvényesek a jelenleg támogatásra bevont területek hasznosítására. Tekintettel arra, hogy jelenleg folynak a kétoldalú egyeztetések az EU-Bizottsággal, az alábbiakban bemutatott változtatások még nincsenek érvényben, - egyeztetések következtében módosulhatnak - csak a bizottsági jóváhagyást követően, a hazai jogszabályban történő átvezetés és hatályba léptetés után alkalmazhatók, jelenleg csak irányadónak tekinthetők! A tervezett módosítások az alábbiakban foglalhatók össze: 11

Jogosultsági kritériumok módosítása: A Természetvédelmi Hivatallal és a Nemzeti Park Igazgatóságokkal folytatott egyeztetések eredményeként az Érzékeny Természeti Területek az alábbi három új területtel bővültek: Zámolyi-medence Bihari-sík Kis-Sárrét Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Lucerna termesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Lucerna termesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése kapcsán elkészültek és szakmai egyeztetés után véglegesítésre kerültek az ártéri tájgazdálkodási célprogramot megalapozó tanulmányok. A VTT I. ütemében megépülő Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó és tájgazdálkodási mintaterület, a Tiszaroffi tározó valamint a tervek szerint csak tájgazdálkodási célú Nagykörűi tározó földterületeire az NVT módosítás kapcsán olyan célprogramok kialakítását indítványozta az FVM, amelyek eredményeként a speciális vízgazdálkodási célú gazdálkodási módok (tanyás gazdálkodás, gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal) is támogatást élvezhetnek a jövőben. Az alábbi célprogramok jogosultsági feltételei egyedi engedélyekről MePAR lehatárolásra módosultak. Eszerint a jövőben nem szükséges egyedi igazolások csatolása ahhoz, hogy a gazdálkodó jogosulttá váljon a nevezett célprogramokra, hanem a jogosultság meghatározása blokk szinten történik: Szántó művelés Gyepgazdálkodás Vizes élőhelyek Hosszú távú területpihentetés Erózióvédelmi célprogram Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) Cserjésedett gyepterületek kezelése Vizes élőhelyek létrehozása Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé Ívóhelyek kialakítása Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása 12

Egyéb jogosultsági feltételek módosulása: Tanyás gazdálkodás Integrált szántóföldi növénytermesztés Ritka növényfajták termesztése Gyepgazdálkodási alapprogram Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram Integrált ültetvény célprogram Őshonos állattartás lehetőségei kibővülnek A jelenlegi 20ha jogosult terület maximum 50 ha-ra emelkedett Jogosult fizikai blokk 3 km távolságon belül legyen Jogosult növények: minden szántóföldi növény- és zöldségféle Csatolni kell az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet igazolását a fajta jogosultságáról Legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány tartásának vagy tulajdonlásának igazolása Legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány tartásának vagy tulajdonlásának igazolása Legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány tartásának vagy tulajdonlásának igazolása Jogosult növények: minden gyümölcs és szőlő Bivaly Kecske parlagi gyöngytyúk magyar kacsa Intézkedési előírások módosulása: Méhlegelő célú növénytermesztés Műtrágya alkalmazása legfeljebb 90 kg/ha/év N hatóanyag mértékig lehetséges Ökológiai gazdálkodás Megszűnt az izolációs távolságra és az ökológiai kompenzációs területre vonatkozó korlátozás Gyepgazdálkodási alapprogram Az állatsűrűség gyeptípustól függetlenül 0,2-1 ÁE/ha Erózióvédelmi célprogram Kiegészítő célprogram helyett önálló célprogramként működhet Cserjésedett gyepterületek kezelése Kiegészítő célprogram helyett önálló célprogramként működhet Vizes élőhelyek célprogramjai Az extenzív halastavak és a nádgazdálkodási célprogramok kivételével a célprogramok előírásai átdolgozásra kerültek 13

A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat módosítása Az EU-Bizottsághoz benyújtott módosító javaslat alapján az alábbi jelentős változások várhatók a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY) tekintetében. Itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a bemutatott változások nincsenek hatályban, jelenleg csak tervezetként vehetők figyelembe, és az EU-Bizottsággal folytatott egyeztetések alapján változhatnak! Amíg a módosítások a vonatkozó hazai jogszabályokban nem jelennek meg, a gazdálkodóknak a jelenleg érvényben lévő hatályos jogszabályokat kell betartaniuk gazdaságuk teljes területén! A módosítási javaslat alapvetően a gazdálkodók, illetve a tanácsadók által jelzett gyakorlati problémákra kíván megoldásokat nyújtani. A Bizottság elé terjesztett javaslat sokkal egyszerűbb, és nagyságrendileg kevesebb előírást tartalmaz, mint a jelenleg hatályban lévő. Az egyszerűsítés mellett számos esetben az előírások pontosabb megfogalmazására is sor került az értelmezhetőség, valamint a mérhetőség érdekében. A módosítások eredményeként az alábbi témaköröket érintő változások lépnek érvénybe a tagállami elfogadást követően: Kikerültek azok az előírások, melyek ellenőrizhetősége objektív méréssel nem végezhetők el. A vetésváltással kapcsolatos szabályok egyszerűsödni fognak. A jövőben nem minősül monokultúrának, és legfeljebb két évig termeszthető ugyanazon területen a kukorica, rozs és az őszi búza. A trágyatárolással kapcsolatos előírások kikerülnek a helyes gazdálkodási gyakorlatból, és azokat a jövőben a nitrát rendelet szabályozza. Kevesebb szabályozás várható a tápanyag-utánpótlással kapcsolatban. A gyepgazdálkodás előírásai is egyszerűsödni fognak, valamint a téli legeltetésre vonatkozóan a jövőben nem lesz korlátozás. Változni fognak az állategység együtthatók a juh, a kecske, valamint a baromfiak esetében. A várható változásokat a 4. melléklet tartalmazza. Az NVT szaktanácsadási rendszere Az FVM 2005-ben 849 szakembert képzett ki a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kapcsán meghirdetett jogcímekkel kapcsolatos tanácsadásban való közreműködésre. Ebből a létszámból 2005. szeptembere óta 400 főállásban fizetett tanácsadó akik jelentős része az agrár-környezetgazdálkodási tanácsadással is foglalkozik végez szolgáltatást a támogatásban résztvevő gazdálkodók számára. A 2006-os évben az ernyőszervezetek irányításával a szaktanácsadók változatlan létszámban folytatják tanácsadási tevékenységüket. A jelenleg kijelölt tanácsadók a továbbiakban is elérhetők a gazdálkodók számára. A tanácsadóknak az alábbi tevékenységeket kell kötelező jelleggel, díjmentesen elvégezniük: Az FVM háttérintézményeinek és különböző szakmai szervezeteinek az elérhetőségéről való tájékoztatás; Tanácsadás a támogatási és a kifizetési kérelem kitöltéséhez; Egyéb támogatási rendszerekhez való kapcsolódási lehetőségek bemutatása; 14

A KAT - illetve agrár-környezetgazdálkodási célprogramok előírásainak gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása; A szankcionálási rendszer ismertetése és értelmezése; A HGGY intézkedés előírásainak gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása; A vetésforgó, a tápanyag gazdálkodási terv és a gazdálkodási napló gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása, nem beleértve a vetésforgó összeállítását, a gazdálkodási napló és a tápanyag-gazdálkodási terv kitöltését és annak folyamatos vezetését; A bejelentett gazdálkodók folyamatos tájékoztatása az agrár-környezetgazdálkodási és a KAT intézkedésekkel kapcsolatos határidőkről; A bejelentkezett gazdálkodók értesítése a célprogramokban és a vonatkozó jogszabályokban történt változásokról. Ezeket a szolgáltatásokat az agrár-környezetgazdálkodásban résztvevő gazdálkodók, gazdaságok ingyenesen kérhetik a tanácsadótól. A gazdálkodó és a tanácsadó egyéni megállapodást köthet a mellékletben nem szereplő szolgáltatás igénybevétele esetén. Mivel 7 ernyőszervezet egymással párhuzamosan biztosít szolgáltatást a gazdálkodók számára, egy adott gazdálkodónak több tanácsadó is rendelkezésére állhat. Amennyiben egy adott területen több tanácsadó is dolgozik, mindegyik köteles a gazdálkodókat tájékoztatni és díjmentes szolgáltatásokat biztosítani. A tanácsadók elérhetőségeit a www.kszi.hu honlapon lehet megtalálni. Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a továbbiakban is működtetni fogja az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszert (AIR). A szervezeti átalakulások eredményeként az AIR 2006. április 1-től a Növény és Talajvédelmi Főosztály irányítása alatt, a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat szakmai koordinációjával fog működni. A honlap frissítése a közeljövőben elindul, és a továbbiakban is letölthető lesz minden naprakész információ. 15

2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk A gazdálkodónak gondoskodnia kell a gazdálkodási napló folyamatos vezetéséről, figyelemmel az egyes gazdálkodási évek elkülöníthetőségére. E tekintetben a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 2. (m) pontját kell iránymutatónak tekinteni, mely szerint gazdálkodási év: szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Emellett tekintettel kell lenni az évenkénti adatszolgáltatás rendjére, időpontjára a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. (6) pontja szerint. E rendelet szerint a gazdálkodási napló másolati példányára vonatkozóan: a gazdálkodási napló valamennyi oldalát ellátja aláírásával a gazdálkodó, vagy a gazdálkodó az összefűzött gazdálkodási napló címoldalát Az eredeti gazdálkodási naplóval megegyező másolati példány nyilatkozattal és aláírásával látja el. Az alábbi kitöltési útmutató a gazdálkodási napló egyes oldalainak kitöltésére vonatkozóan ad iránymutatást, ezért vannak benne olyan oldalak is, amelyek kitöltetlenül maradtak (GN4 és GN5), mivel azokat a GN3 oldal alapján kell kitölteni. A GN_ pótlapot példaként csupán a GN10 oldalhoz kapcsolódóan töltöttük ki. Amennyiben a műveleti lapokon valamelyik munkafolyamat több napot vesz igénybe, azt elegendő egy soron feltüntetni, az ideje oszlopba pedig a hónap/nap hónap/nap időintervallumot kell beírni. Amennyiben egy menetben több anyagot juttat ki, azokat több soron is feltüntetheti úgy, hogy csak a kijuttatott anyag megnevezése és a mennyiség rovatokat tölti ki a további sorokban (feltéve, hogy ugyanazzal az eszközzel történt a kijuttatás és ugyanarra a területre). Az időpontnál a sorokat kapcsos zárójellel kösse össze (lásd. GN10. Műveleti adatok 6. sorszám)! Abban az esetben, ha a parcellán több növényfajta található és valamelyik fajta esetében eltérő munkafolyamat kerül megvalósításra, a GN10 oldalhoz kapcsolódó gyümölcs 2. pótlap 17. sorához írtak adnak a kitöltéshez útmutatót. A gazdálkodási napló hivatalos formanyomtatványát a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza! 16

Gazdálkodási napló kitöltési útmutató Az eredeti gazdálkodási naplóval megegyező másolati példány. GN01 Amennyiben nem írja alá a gazdálkodási napló valamennyi oldalát, ezzel a nyilatkozatot tüntesse fel a címoldalon és azt lássa el aláírásával.. aláírás GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ Gazdálkodási év 2 0 0 4 _ 0 5 Szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Gazdaság adatai Név: S Á R G A R I G Ó Cégforma: K F T Ügyfél-regisztrációs szám: 1 0 0 1 1 0 0 7 3 6 Kapcsolattartó adatai Vállalkozásának formáját tüntesse fel (Kft, Rt., Szövetkezet stb.)! G I P S Z J A K A B Géppel vagy nyomtatott nagy betűkkel írja be saját, vagy a vállalkozásának nevét! Tüntesse fel az országosan egységesen képzett egyedi ügyfélazonosító számot, amely egy tíz jegyből álló szám! Ennek első kilenc számjegye egy egyszerű sorszám, tizedik számjegye egy matematikai módszerrel képzett ellenőrző szám, az úgynevezett CDV kód, amelynek képzési szabályait a 141/2003. Korm. rendelet melléklete tartalmazza. Név: Helység: S I M A G Ö R Ö N G Y Ö S Irányítószám: 3 0 1 7 Utca, tér, házszám: B Ó D O G K Ö Z 1 4 Telefonszám: 0 6 3 2 4 1 1 5 3 4 Annak a személynek a nevét, illetve Telefonszám: elérhetőségét (cím, telefonszám, faxszám, illetve e-mail) írja be, akit a támogatási időszak alatt el lehet érni konzultálció Faxszám: 0 6 3 2 4 1 1 5 3 5 Faxszám: céljából! E-mail: G I P S Z J @ G O R O N G Y M A I L. H U 17

GN02 ALAPADATOK I. sorszám hasznosítási irány terület (ha),,,,,, 2. H C P 8 Z U 0 0 2 2 2 9, 0 2 2 SZ 2 0 1 1 3. HDZO 2 N 0 0 3 3 3 3, 0 8 3 I 5. H J K 9 T N 0 0 5 5 5 6 0 0, 0 0 5 SZ 2 0 1 2 6. HZ 6HK N 0 0 6 6 6 2 0, 0 1 6 I 7. HF 7I O N 0 0 7 7 1 3, 1 4 7 SZ 2 0 1 1 8. GF 8 1U N 0 0 8 7 8 3 2, 1 5 1 I 9. G F 8 1 U N 0 0 8 1 8 9 2 6, 2 6 1 I 1 0 3 7, 0 4 1 I 12. K 1 H 5 T U 0 0 1 0 3 1 0 1 2 1, 5 9 1 I 13, Amennyiben a SAPS kérelmen szereplő parcella területének csak egy részét 14 vitte be valamelyik programba (AKG és/vagy KAT),, a SAPS oszlopban bontsa 15 meg a parcellát az egyéb programba bevitt terület, arányában (pl. GF81U-N-00 blokkazonosítóban található 95,45 ha-os SAPS-ba bevitt parcellából 32,15 ha-os 16 területet vittek be az AKG programba, 26,26 ha-os, területet pedig a KAT és 17 AKG programba!, 2) 18 19 20 21 22 23 24 Földhasznosítási összesítő sorszám hasznosítási irány terület (ha), Az adatok kitöltéséhez vegye igénybe az adatlap alján, található magyarázó lábjegyzetet!,, Ha az adott parcella egyes kérelmekben leadott sorszámai eltérnek, azokat a rendelkezésre álló helyen külön külön fel kell tüntetni. Amennyiben azonos sorszámozást használt, mindhárom helyre ugyanazt az azonosítót írja. (SAPS=egységes területalapú támogatás). 4 sorszám hasznosítási irány terület (ha) 1. szántó 1 4. gyümölcs 7. zsombékos, láp 2. gyep 5. nádas 8. erdő 3. szőlő 6. halastó 9. pihentett terület Miután sorra vette az MVH felé 10. benyújtott Összesen: adatlapokon szereplő parcella sorszámokat, ebben Parcellánkénti az oszlopban adatok újra sorszámozza parcellasorszásorszám terület hasznosítási szerződés parcella- valamennyi parcellasorszám ne szerepeljen sített két alkalommal! parcelláját Egysége- oly módon, hogy egy sorszám 5 blokkazonosító sorszám a SAPS az KAT az AKG folyamatos kód (ha) irány kódja 4 lejárata 6 kérelmen 2 kérelmen 2 kérelmen 2 sorszám 3 1. H C P 8 Z U 0 0 1 1 1 7 5 6 8 1 SZ 2 0 0 9 4. HGU 2Z N 0 0 4 10. GF 8 1U N 0 4) 0 8 1) Amennyiben energianövényt termeszt, szintén ebben a rovatban tüntesse fel a terület nagyságát. 3) 5) 3, 0 5 4 11. K 1 H 5 T U 0 0 9 2 9 1 1 2, 1 4 1 Amennyiben egy parcellát sem jelölt különböző sorszámozással az egyes kérelmekben, használja az eddigi számozást, függetlenül attól, hogy vannak-e kimaradó számok. Ha van olyan parcellája, ahol különböző sorszámokat használt, vegye az SAPS (területalapú) kérelemben használt sorszámot. Amennyiben az AKG vagy KAT kérelemben új parcella került megnevezésre, vegye az utolsó következő sorszámot. A számozás nem kell hogy, folymatos legyen, de minden sorszám csak egyszer szerepeljen! Ezután minden lapon, és a következő évi kérelemben is az új, egységesített sorszámot használja! Nevezze meg a földterület tényleges hasznosítási irányát a földhasználati összesítő valamely kódjával (nem az ingatlan-nyilvántartás szerint): (1 - szántó, 2 - gyep, 3 - szőlő, 4 - gyümölcs, 5 - nádas, 6 - halastó, 7 - zsombékos, láp, 8 - erdő, 9 - pihentetett terület). Adja meg a földterület használati alapja szerinti betűjelet: ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultság szerint használó = I, szerződés alapján használó = SZ, vegyes kategória =V. 6) A szerződéses (SZ), illetve vegyes (V) kategóriák esetén a vonatkozó földhasználati szerződés lejártának éve. 4,,, I I,,,, 18

GN03 ALAPADATOK II. szarvasmarha korcsoportok fajta megnevezése állományváltozás oka induló állatállomány IX.01. Magyar tarka állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. borjú 6 hónapos korig növekedés csökkenés szaporulat átminősítés 3 0 2 0 0 2 3 0 4 0 0 2 vétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 növekedés összesen elhullás 1 értékesítés (selejtezés) 3 0 2 0 0 2 3 0 4 1 0 3 2 7 0 1 0 2 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 0 1 0 0 0 1 0 5 11 1 0 1 1 0 0 0 csökkenés összesen 10 2 1 5 14 2 0 1 3 0 0 0 korcsoport összesen 32 25 23 24 19 5 5 8 7 8 9 9 12 12 6-24 hónap közötti hím- és nőivarú növekedés csökkenés vétel 0 0 átminősítés 7 1 0 növekedés összesen elhullás 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 5 11 1 0 1 1 0 0 0 7 1 0 5 11 1 0 1 1 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 értékesítés (selejtezés) 5 0 1 0 0 0 0 0 A XI.01-jén induló, valamint a 2 1 0 1 átminősítés 3 0 VIII.31-én záró állatállomány 2 2 0 0 0 1 esetében csak a "korcsoportok 0 3 4 3 csökkenés összesen 8 0 4 összesen" 2 rovatot 0 0 kell kitölteni. 0 1 2 4 5 4 korcsoport összesen 21 20 21 17 23 34 35 35 35 34 31 26 22 22 vétel 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 24 hónapnál idősebb hím- és nőivarú csökkenés átminősítés 3 2 2 2 0 0 0 1 0 3 4 3 növekedés összesen elhullás 0 értékesítés (selejtezés) 4 2 2 2 0 0 0 1 0 3 4 3 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 3 1 1 2 1 4 5 csökkenés 0 1 1 0 0 3 1 1 2 1 4 6 összesen Ebbe a mezőbe jegyezze fel azokat az állatállományt érintő változásokat, korcsoport összesen 44 48 49 50 amelyeket 52 52 a táblázatba 49 48 nem 49tud 47 49 49 46 46 beilleszteni! tenyészbika 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 korcsoportok mindösszesen 99 95 95 94 96 93 88 93 93 90 90 86 82 82 megjegyzés Tenyészbika eladása 2004.05.15-én. Tenyészbika vásárlás 2004.07.22-én. 19

GN04 ALAPADATOK II. sertés korcsoportok fajta megnevezése állományváltozás oka induló állatállomány IX.01. állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. szaporulat 25 kg alatti malac növekedés csökkenés vétel növekedés összesen elhullás értékesítés (selejtezés) átminősítés csökkenés összesen korcsoport összesen vétel tenyészkoca, malacok nélkül csökkenés átminősítés növekedés összesen elhullás értékesítés (selejtezés) átminősítés Lásd az ALAPADATOK II. szarvasmarha adatlapot. csökkenés összesen korcsoport összesen vétel átminősítés 25 kg feletti hízósertés csökkenés növekedés összesen elhullás értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen korcsoport összesen tenyészkan korcsoportok mindösszesen megjegyzés 20

GN05 ALAPADATLAP II. egyéb állatfajok állatfaj megnevezése fajta megnevezése állományváltozás oka induló állatállomány IX.01. állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. szaporulat növekedés vétel növekedés összesen elhullás csökkenés értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen állatfaj megnevezése fajta megnevezése állomány változás oka induló állatállomány IX.01. állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. szaporulat növekedés vétel növekedés összesen Lásd az ALAPADATOK II. szarvasmarha adatlapot. elhullás csökkenés értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen állatfaj megnevezése fajta megnevezése állomány változás oka induló állatállomány IX.01. állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. szaporulat növekedés vétel növekedés összesen elhullás csökkenés értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen megjegyzés 21

GN06 ALAPADATOK III. A rovatban az állattartó épületeket A rovatban a gép állatfajonként, esetleg Erőgépek és önjárógépek állománya 1 gyártási évét, vagy a Gazdasági épületek fajtánként kell becsült korát megnevezni. megnevezése típusa kora években adja meg! állattartó épületek 3 1. traktor Valpadan 4035 20 sorszám sorszám megnevezése állatfajonként alapterülete létesítés éve 2. traktor MTZ-50 10 1. sertésfiaztató 380 1953 3. traktor MTZ-82 5 2. nyári fedett árnyékoló (sertés) 150 2004 4. traktor JD-4650 1996 3. lóistálló 200 14 5. traktor Rába-250 21 4. juhhodály 250 30 6. kombájn Klass Mega 21 A rovatban a gazdaság erő- és önjárógépeit kell felsorolni. A rovatba a megnevezett erő-, illetve önjárómunkagép típusát kell beírni, lehetőség szerint a teljesítmény megadásával együtt. A megnevezett munkagép típusát írja be (pl. IH 10-14). Amennyiben nem ismeri a munkagép pontos típusát, elegendő az eszközre legjellemzőbb tulajdonságot megadni, mint pl. az eke esetében 3 fejes stb. Az állattartó épületek alapterületét négyzetméter mértékegységben kell megadni. A rovatban az állattartó épület építésének évszámát, vagy az épület becsült korát években adja meg! A gazdasági épület funkciója szerinti befogadó képességet, kapacitást kell megadni. Munkagépek és egyéb eszközök 2 Egyéb épületek 4 megnevezése típusa kora megnevezése sorszám sorszám Befogadóképessége létesítés éve 1. eke IH-10-720 7 1. méregraktár 18 m 2 2001 2. eke PLN-335 20 2. takarmánytáróló siló 12 m 3 2003 3. tárcsa IH-10-770 8 3. egyterű tárolószín 210 m 2 1998 4. lazító IH-10-14 6 4. gépműhely 125 m 2 1999 5. permetezőgép IRCO 1988 5. hígtrágyatároló (szigetelt beton) 24 m 3 2003 6. permetezőgép AGS600/12 5 A gazdaság tárolóit, raktárait, 7. tárcsa B 2 silóit, takarmánykeverőit, 11 trágyatárolóit stb. kell felsorolni. 8. sorközművelő MARTE 2000 9. vetőgép SPC-6 2001 Amennyiben táblázatos formában tölti ki az adatlapokat és ezen az oldalon 10. kaszálógép sorköz kasza 11 valamelyik mezőben nem férnek el a gazdaság vonatkozó adatai, azokat 11. műtrágya szóró 500-as 1999 külön-külön táblázatban kezelheti, feltüntetve az adatlap és a megfelelő 12. kombinátor A gazdaság munkagépeit 1,8-as és 8 mező fejlécét, pl. GN06 ADATLAPOK III egyéb eszközeit sorolja fel Erőgépek és önjárógépek állománya. Megnevezése: traktor, (nehéztárcsa, kombájn stb.; típusa: vetőgép MTZ 80, stb.)! Claas 106, stb.; kora: a gyártási év vagy a becsült kor években. 1) 2) 3) 4) Megnevezése: nehéztárcsa, vetőgép, stb.; típusa: IH 4,2-es, 12 soros A IH munkaeszköz Cyclo, stb.; kora: a gyártási év vagy a becsült kora években. Megnevezése állatfajonként: lóistálló, juhhodály stb.; alapterülete: mévét, 2 Mértékenységben. vagy a becsült korát években adja meg. Megnevezése: magtár, takarmánykeverő, stb.; befogadoképessége (alapterülete): tonna, vagon, m 3 (m 2 ) stb. Az állattartó épület építésének évszámát, vagy az épület becsült korát években adja meg! 22

GN07 ADATLAP NÖVÉNYVÉDELMI MEGFIGYELÉSHEZ termesztett növényfaj kukorica blokkazonosító károsító időjárási hetek sorszáma nincs - saját - nincs - szolg. - saját - szolg. - ideje 2 növény fejlettségi állapota 3 1. 04/12-04/18 vetőmag Károsítók megfigyelése károsító megnevezése / fejlődési állapota 4 megfigyelés módja / eszköze 5 talajlakók/drótférgek, pajorok kártevő felvételezés/térfogati kvadrát módszer kártevő felvételezés/területi kvadrát HZ 6HK N 0 0 egységesített parcellasorszám Jelölje meg, hogy milyen forrásból Előrejelzési adatok forrása, gyűjtése, feldolgozása (Növény- és Talajvédelmi részletezve /eszköz, módszer leírása károsítónként/: Luff HP-100, fénycsapdák, ragadós lapok. Szolgálat, mezőgazdasági szolgáltató stb.) és milyen módszerek, illetve eszközök (talajrészletezve /eszköz, módszer leírása károsítónként/:, fénycsapda, stb.) segítségével gyűjti az adatokat! A részletezve /mérési módszer, eszköz megnevezése, adatgyűjtés gyakorisága időjárási elemenként/: károsítónkénti Luff HP-100, csapadékmérő, részletezés minimummaximum hőméró. nem szükséges! részletezve: A kultúrnövényre jellemző fejlettségi állapotot kell beírni (pl. 3 leveles állapot). A megfigyelés során felhasznált módszert (pl. számlálás) és az ahhoz szükséges eszközt (pl. talajcsapda) kell felsorolni. alkalmazott növényvédő szer megnevezése / mennyisége / kezelés időpontja 6 Force 5 EC/ 0,7 l / ha / sorkezelés 2. 04/26-05/02 csíranövény kukoricabarkó/imágó Regent 80 WG / 25 g/ha / 05/04 hímek/szexferomon 3. 05/03-05/10 csillagbimbós bagolypille/ lárva Stewar 310 DF / 0,17 kg/ha / légi 04/22 csapda 6 megfigyelő neve és aláírása Írja be a hét első (hétfő) és utolsó (vasárnap) napjának dátumát! A heteket folyamatosan jelölje, így a kimaradó (pl. téli időszak) heteknek nem kell kihagyni sort! A károsító magyar és/vagy tudományos nevét, valamint a károsító fejlődési állapotát kell beírni. Akkor töltse ki, ha a megfigyelés során a károsító elleni vegyszeres védekezés indokolt! A növényvédőszer kereskedelmi megnevezését, a kijuttatandó hatóanyag adagot (l/ha vagy kg/ha vagy g/ha) és a védekezés javasolt időpontját kell megadni. A megfigyelést végző személy, - a növényvédelemi tevékenységről szóló 5/2001. FVM rendelet 13. alapján felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező gazdálkodó vagy szaktanácsadó - neve és aláírása. 1) Karikázza be a megfelelőt: nincs, saját és/vagy szolgáltatás. 2) Hétfőtől vasárnapig tartó időintervallum (pl. 04/15-04/22) 3) Kétleveles állapot, virágzás, pirosbimbós állapot stb. 4) Almamoly / lárvakelés, varasodás / aszkospróra szóródás, stb. 5) Számlálás/nagyító, számlálás/talajcsapda, stb. 6) Kereskedelmi megnevezése; mennyiség:l /ha, kg/ha, g/m2,g/fm; tervezett időpont: hónap/nap 6) Kereskedelmi megnevezése; mennyiség:l /ha, kg/ha, g/m2,g/fm; tervezett időpont: hónap/nap 23

GN08 Amennyiben ugyanazon TALAJ-, hasznosítási illetve NÖVÉNYVIZSGÁLATI irányú 5 ha-nál kisebb, ADATLAP egymással közvetlenül határos parcellákról vesz talajmintát. Írja be a egységesített parcellasorszám(ok) 1 blokkazonosító 1 1 1 2 talajvizsgálatot Írja be a növényvizsgálatot végző A növényminta végző laboratórium nevét! laboratórium vételének idejét Talajvizsgálati adatok 2 Növényvizsgálati adatok 2 (amennyiben van) nevét! írja az év, hónap és nap Akkreditált laboratórium Karbonát Talajlaboratórium, Kócsagfa Akkreditált laboratórium Mangán Analitika, megadásával! Keresztes neve A talajminta neve Mintavétel idpőpontja Mintavétel idpőpontja 2 0 0 4 0 8 1 1 vételének idejét 2 0 0 4 0 5 0 8 (év/hónap/nap) (év/hónap/nap) írja be az év, Parcelláról vett minták száma Parcelláról vett minták száma 1 hónap és nap 4 (db) Írja be parcelláról vett (db) talajminták számát! megadásával! sorszám vizsgált paraméterek 3 sorszám átlageredmény mértékegység A parcelláról vizsgált paraméterek vett átlageredmény mértékegység növényminták számát ph-kcl N 1. 7,63 és 7,73 _ 1. tüntesse fel! % (minimum és maximum érték) (Nitrogén) 2. Arany-féle kötöttségi szám 27 K A 2. 3. Vízoldható összes só <0,02 m/m% 3. 4. 1) CaCO 3 (Kálciumkarbonát) 2,2 m/m% 4. 5. Humusz 0,75 m/m% 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. P 2 O 5 (Foszforpentoxid) K 2 O (Káliumoxid) NO 3 +NO 2 -N (Nitrát+nitrit-nitrogén) Na (Nátrium) Mg (Magnézium) SO 4 -S (Szulfát-kén) Mn (Mangán) Zn (Cink) Cu (Réz) P (Foszfor) K (Kálium) Ca (Kálcium) Mg (Magnézium) Na 213 mg/kg 6. A növényvizsgálati (Nátrium) jegyzőkönyvből Zn 105 mg/kg 7. másolja át az (Cink) átlageredményeket! Cu 2 mg/kg 8. (Réz) 32 mg/kg 9. 70 mg/kg 10. Mn (Mangán) Egy talajvizsgálat elvégeztetése is elegendő, amennyiben az 5 ha terület alatti méretű parcellák ugyanazon földhasználati ágba vannak besorolva és azok közvetlenül egymás mellett helyezkednek el. Fe (Vas) % % % % mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg B 5,3 mg/kg 11. mg/kg (Bór) Tüntesse fel az Mo erózióval 64,3 mg/kg 12. Az erózió mg/kg típusát érintett terület (Molibdén) mértékét karikázza be! százalékban kifejezve! 8,5 mg/kg Erózióval kapcsolatos adatok 3,1 mg/kg összes Cd mg/kg (összes kadmium) A talajvizsgálati jegyzőkönyvből összes Cu mg/kg (összes másolja réz) át az átlagadatokat! A ph összes érték Ni esetében a minták közül a mg/kg (összes nikkel) legalacsonyabb és a legmagasabb összes értéket Pb írja be! mg/kg (összes ólom) összes Zn (összes cink) összes Hg (összes higany) összes Cr (összes króm) összes As (összes arzén) mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg 2) Valamennyi vizsgálati eredményt kérjük csatolja a gazdálkodási naplóhoz. 5) erózió típusa 4 víz szél az erózióval érintett terület aránya a parcella területéhez viszonyítva (%) 3) Szűkített talajvizsgálat: 1-8.; bővített talajvizsgálat: 1-14.; teljes talajvizsgálat: 1-22. sorszámú paraméterek. 4) A parcellát érintő erózió tipus(oka)t karikázza be. Vízerózió mérséklése: vízelvezető gyepsáv, ütköztető gyepsáv, vízmosás kötések, teraszok kialakítása stb.; szélerózió mérséklése: gyep-, cserje-, és erdősáv, valamint sövény telepítése stb. sorszám beavatkozás(ok) megnevezése az erózió mérséklésére 5 ideje (év) Sorolja fel azokat a beavatkozásokat, - a beavatkozás évszámának feltüntetésével - amelyekkel a szél és/vagy víz erózió elleni védekezést elősegítette! % % ideje (év) 24

GN09 PARCELLA MŰVELÉSI ADATOK SZÁNTÓ (elő- és másodvetemény, főnövény) faját és fajtáját kell megnevezni. Parcellán termesztett növény adatai termesztett növény megadni a termesztett növények termésátlagait. fajta megnevezése hozam (t/ha) 1 1. elővetemény őszi káposztarepce HONK 2. főnövény őszi búza LUPUS 3,1 5,22 3. másodvetemény A parcellán Tápanyag-gazdákodási termeszteni kívánt terv növény (hatóanyag igényeinek N megfelelően a talaj tápanyagtartalmától 133 kg/ha) függően, (Nitrogén) az indokoltan kijuttatandó nitrogén, kálium és foszfor tápanyagok mennyiségét írja be! Műveleti adatok sorszám előző évi parcella blokkazonosító HCP 8 ZA KAT19, U 0 0illetve a egységesített KAT20 azonosító(k) rovatába tegyen parcellasorszám X jelet attól Tegyen X jelet, függően, hogy melyik támogatási Ezt a rovatot valamennyi A parcella amennyiben részvétele ezt valamely a támogatási programban formát veszi igénybe! technológiai adatlap támogatási formát sorszámesetében csak támogatás a megnevezéseigénybe vette és nevezze támogatási forma megjelölése / program megnevezése 1 2005/2006-os meg a célprogramot is! 1. gazdálkodási kedvezőtlen évtől kell adottságú területek KAT 19 KAT 20 kitölteni, amennyiben az 2. agrár-környezetgazdálkodás X célprogram: Abban az Integrált esetben szántóföldi előző évhez képest tegyen X változott egységes a parcella. területalapú támogatás a 86/2004 FVM jelet a megfelelő rovatba, 4. X szerkezete rendelet szerint amennyiben az adott kiegészítő nemzeti támogatás a 86/2004 FVM rendelet támogatási formát igénybe 5. X szerint vette! A gazdálkodási év alatt termesztett növény A betakarítást követően kell sorszám ideje (hónap/nap) művelet megnevezése2 erőgép neve/típusa munkagép neve/típusa 1. 09/08 műtrágyázás traktor/fiat 110-90 DT műtrágyaszóró/függesz tett P 2 O 5 (Foszforpentoxid) kijuttatott anyag / betakarított termék 3 45 menynyiség 4 K 2 O (Káliumoxid) terület (ha) NPK 15x15x15 45/45/45 75,68 0,5 45 gépi kézi munkaóra 2. 09/09 tárcsázás STEYER 9270 tárcsa/ih 75,68 1 A műveleti adatok kitöltéséhez vegye igénybe az 3. 10/09 tárcsázás STEYER oldal 9270 alján található tárcsa/ihmagyarázó lábjegyzetet! 75,68 1 4. 10/11 vetés JD 6310 SE vetőgép/jd 740A GABONA őszi búza LUPUS 260 000 75,68 2 5. 10/12 gyűrűshenger MTZ 82 gyűrűshenger 75,68 1 6. 03/08 műtrágyázás traktor/fiat 110-90 DT 7. 04/20 permetezés JD 6310 SE 8. 04/20 permetezés JD 6310 SE 9. 04/20 permetezés JD 6310 SE 10. 05/23 permetezés JD 6310 SE 11. 05/23 permetezés JD 6310 SE 12. 06/14 permetezés JD 6310 SE műtrágyaszóró/függesz tett permetezőgép/hardi COMMANDER permetezőgép/hardi COMMANDER permetezőgép/hardi COMMANDER Pétisó 27 % I. N 81 75,68 0,5 FERISOL 23%N N 7,13 75,68 TREND-GRANSTAR 75DF permetezőgép/hardi PHYTO-MED 8 75,68 0,5 COMMANDER hektár/munkaór (ha/mh) mértékegység permetezőgép/hardi COMMANDER permetezőgép/hardi COMMANDER 5 g FENDONA 10 EC 0,1 l 75,68 PROSPECT 1,5 l 75,68 PHYTO-MED 8 75,68 75,68 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1) A megfelelő támogatási forma sorába tegyen X jelet; agrár-környezetgazdálkodási alap, illetve kiegészítő program esetében a megnevezést is adja meg. 2) Vetés vagy ültetés, talajművelés (szántás, tárcsázás, stb.), talajjavítás, műtrágyázás, szervestrágyázás és egyéb trágya féleség alkalmazása (zöldtrágya, komposzt, stb.), növényápolás (metszés, ritkítás, stb.), növényvédelem (gyomirtás, rovarölő szer alkalmazás, stb.), öntözés, betakarítási műveletek megnevezése, valamint amennyiben elemi kár következett be, azt ebben a rovatbam kérjük megnevezni (pl. aszály). 3) Műtrágya, levéltrágya, növényvédő szer, stb. esetén kereskedelmi megnevezést is fel kell tüntetni. 4) Vetés: csíraszám/ha; ültetés: tő/ha; növényvédelem: l/ha vagy kg/ha; műtrágyázás: NPK hatóanyag kg/ha; egyéb trágyázás: t/ha; öntözés: m3 /ha v. mm/ha; betakarítás fő- és melléktermék külön sorban: t/ha; elemi kár mértéke hozamcsökkenés %-ban vagy igazolt terméskiesés t/ha. 25