Rippl-Rónai Józsefről Rippl-Rónai József, a halott ember és az élő művész, íme, még egyszer szól hozzánk munkáinak válogatott sorozatában. Vájjon ott, ahol ilyen szózat hallatszik, szabad-e másnak is szót emelni? Legalább is nem felesleges-e minden kisérő szó ahhoz, amit ő elmond? Ami engem illet, bizony ugy érzem, hogy reám is alkalmazni lehetne Mikszáth hasonlatát az egyszeri emberről, aki lámpással mutogatta vendégeinek a holdat, hogy jobban lássák. Ahol Rippl-Rónai művészetének tiszta fénye világit, mi szükség van ott lámpásra? Különösen pedig egy másodikra, mert hiszen az Ernst-Muzeum kiállításainak megvan már a maguk kipróbált és mindig bevált házi lámpása. Azonban szerető szivek kívánsága volt, hogy néhány szót írjak én is Rippl-Rónai emlékkiállításának katalógusához. Hogy éppen rám esett a választás, annak az oka nyilván az a régi kötelék, amely engem a művészhez fűzött, s hogy a kívánság előtt meghajoltam, azt az a hála magyarázza, amellyel Rippl-Rónainak barátságáért és a tőle kapott művészi ösztönzésért tartozom. E század legelejére esett megismerkedésünk, arra az időre, mikor Rippl- Rónai hazaköltözött Párisból. Nehéz ma már megértetni, mit jelentett a vele való ismeretség nekünk, akkori fiataloknak. Egy uj világot nyitott ő meg számunkra művészetében. Megtanított arra, hogyan kell a valóság reális ábrázolása helyett meghitt érzéseket, elfutó látomásokat, lelki élményeket minél kevesebb eszközzel s mégis lélekbe ható erővel kifejezni. Emellett megismertetett egy nálunk ismeretlen típussal: azzal a művésszel, aki a festés és rajz mellett otthonunk, környezetünk művészi díszítésével is foglalkozik. Meglátszott rajta, hogy Párisból jön, sőt ő volt az első, aki hirt hozott arról a változásról, amely Párisban a 90-es években ment végbe, abban az időben, midőn az impresszionizmus nagy úttörői teljesítették már küldetésüket s a talajból, melyet meg- * ÍG

munkáltak, a reájuk következő nemzedék uj értékeket kezdett termelni. A Maurice Denis, Bonnard, Vuillard nemzedéke volt ez Velük egyidőben, de tőlük függetlenül festette gyöngéd látomásait a finom és nagy költő, Carriére s mintázta szobrait Aristide Maillol, aki akkor még szövésterveket is készített és festett is, egyebek között Rippl-Rónai pyrenei képeivel igen rokon tájképeket. Ezekkel a művészekkel állott Rippl-Rónai részint személyes, részint szellemi érintkezésben, s már magában elég jellemző erkölcsi és művészi alkatára, hogy ő, a kaposvári tanitó fia, azokban találta meg művészi eszményeinek társait, akik a modern művészet székvárosában akkor a modern törekvéseknek élén haladtak. S nem kevésbbé imponáló, hogy ez az erős és előkelő művészi környezet nem tudta Rippl-Rónai egyéniségét leigázni. Nagy érzékenységével, mellyel egyaránt nézte és figyelte a természet és a művészet jelenségeit, sok hatást fogadott be, sok tanulságot szűrt le abból, amit másoktól látott, de nem süllyedt utánzóvá s olyan képek, mint az Öreganyá i, Aristide Maillol arcképe, vagy A kuglizok, nemcsak árnyalatokban, hanem a művészi érzés döntő sajátosságában is különböznek mindattól, ami ennek az időnek francia művészetéből reánk maradt. Nemcsak a kornak és környezetnek, hanem egy komoly és erős művészi egyéniségnek bélyegét is megtaláljuk rajtuk. Kevesen voltunk akkor, akik Rippl-Rónai művészetéért lelkesedtünk. Kiállításain, melyeket a Royal-szállodában, majd a Merkur-épületben rendezett, gyéren lézengtek a látogatók s ünnepnapszámba ment, ha vevő akadt. Idegenek voltak nálunk ezek a csöndes, fénytelen, szürke képek, félig rajzok, félig festmények, ezek az intim és felette közvetlen vallomások, amelyeknek nem volt egyetlen hangos szavuk sem, hogy megállítsák az arramenőt. Lehet-e csodálkoznunk ezen? Párisban, a művészet változásainak legelevenebb szinterén sem volt más sorsuk az ilyen törekvéseknek. Hogyan találtak volna több megértésre nálunk, akik abban az időben túlságosan München művészi gondolatvilágában éltünk, s akiknél a szabadabb művészi gondolkodásért folyó küzdelem, melyet elsősorban a nagybányaiak indítottak, még nem sokkal volt túl az első csatározások stádiumán. Azonban Rippl-Rónai nem az az ember volt, akit a közönségsiker" hiánya eltérit útjáról. Művészetében való hite, választott útjának helyességéről való meggyőződése egy percre sem ingott meg. Miután letelepedett szülővárosában, lankadatlanul folytatta munkáját s talán éppen a külföldről való hazatelepedésére követ- * ÍG

kező első évek voltak egész művészi pályáján a leggyümölcsözőbbek. Szerencsésen találkoztak ekkor egyfelől Páris előkelő levegőjéből hazahozott művészi kulturája, másfelől pedig a hazai életben szerzett uj, friss benyomásai, s ebből a termékeny találkozásból hosszú sora született az eredeti és érdekes alkotásoknak. Az otthon, a család, a rokonság élete, a kisváros jellemző tipusai, Somogy mezői, falvai mindez dús zsákmány volt Rippl-Rónai figyelő szemének. Kép kép után született és rajzó sokaságukból egy teljesen kivirágzott, ragyogó tehetség lépett elénk. Most már emberi sorsa is derülni kezdett a Könyves Kálmánnál 1906-ban rendezett kiállítása váratlan anyagi sikerrel járt, s mintegy ezzel lépést tartva, derült fel művészete is. Azelőtt némi szomorúság volt munkáiban, tekintete a lélek magános mélységeit kereste, most mindinkább kezdi érdekelni az élet színes megjelenése, mozgalmassága, édes tarkasága. Előbb a fekete és a szürke uralkodott palettáján s mintegy fátylon át mutatkozott nála a világ képe, most ez a fátyol szétfoszlik s az élet derűjét látjuk meg alatta. Párisi legjobb képei a stílusnak olyan magaslatán mutatják Rippl- Rónait, hogy mindig külön hely fogja őket megilletni egész életeművében, azonban megfigyelésének élességét, kezének biztosságát és könnyüségét itthoni munkái még növekvőben mutatják s az itthoni élet melegén virágzott ki teljesen eredetisége, szeretetreméltósága, humora. Páris nevelte művésszé, kitűnő művésszé, de szülőföldje gazdagította egyéniségét és kitágította művészetének határait. Rippl-Rónainak egy-egy munkájában eddig is megmutatkozott nagy dekoratív képessége, de az elhatározó bélyeget nem ez, hanem a természet és élet benyomásainak intim és sajátosan egyéni leirása adta meg művészetének. Időnkint felbukkanó dekoráló törekvése csak egyik, ritkábban termő oldalága volt festészete fájának. Most néhány év következett, amikor ez az oldalág egyre szaporábban hozta gyümölcsét s végre szinte egyedül adta az egész termést. Ebben az időben (körülbelül 1910 14) úgy festi képeit, hogy a vásznon semmit sem kever, a palettán is minél kevesebbet s ezért szinte harsognak képein a töretlen szinek, különösen a vörös és a sárga. A szinmezőket pedig vastag kontúrral keriti körül, ugy, hogy képeinek megjelenése szines lemezekből szerkesztett üvegfestményekre emlékeztetett. Igen nagy sorát festette az ilyenfajta képeknek, amiben a termelésben való eredendő könnyüségén és bőségén kivül része volt annak is, hogy eljárását mindjobban egyszerűsítette s végül odáig ment a szimplifikálásban, hogy az el- * ÍG

rajzolt kontúrok közeit egyszerűen kitöltötte keverés nélkül egymás mellé felrakott szinkockákkal. Itt azonban elérte a határt s Rippl- Rónai, a bölcsen mérlegelő művész, bizonyára megállapította, hogy ennek az útnak legfeljebb a faldiszités terén lehetne folytatása, amire azonban nem igen kínálkozott alkalom. Franciaországi utja 1914-ben, a háború, az internáltság szomorú ideje, megannyi jó alkalom volt mindezek megfontolására, s már nemsokára visszatérőben látjuk Rippl-Rónait ahhoz a megjelenésben dekoratív, de érzésben intim művészethez, amelyben az ember és a természet meleg lélekzetét érezzük. Uj, érdekes árnyalatok is gazdagítják az öregedő művész munkáját; arcképei a lélekbelátásnak olyan mélységét, női pastelljei az érzésnek és érzékiségnek olyan melegét, a dekoratív hatásnak olyan gazdagságát mutatják, hogy bátran sorozhatjuk Rippl-Rónait azoknak a művészeinknek kis csoportjához, akik jóval túl az élet derekán is nőni és fejlődni tudtak. Csak annál neheze'bb volt igy a válás és fájdalmunk kiujul most, hogy reánk maradt munkáiban újra megjelenik felejthetetlen képe annak, akit elvesztettünk. De fájdalmunkba a hála érzése vegyül azért, hogy a mienk volt ő, akiről a Szinyei Merse Páltársaság gyászjelentése joggal mondta a következőket:,,szemei, melyek örökre lezárultak, bátran és élesen néztek a világba és meglátták az élet szépségét és gazdagságát. Keze, mely örökre kihűlt, könnyen és biztosan adott alakot annak, amit szemei láttak. Ezért nagy és eredeti művész volt. Művészi hitéhez áldozatok árán is hű maradt, soha nem alkudott és meg nem tántorodott. Ezért tiszta és erkölcsös művész volt." Petrovics Elek. * ÍG

RippURónai József stilusfejlődése A művészet élvezéséhez, értékeléséhez sok minden kell. Művészi műveltség kell, akaraton és tudáson kivül igen sok érzés. Rippl-Rónai: Emlékezései 99. 1. Közel negyven esztendei művészi munkálkodás, (hogy az ő szavát használjam) búvárkodás" emlékeit tárjuk ki ez emlékkiállításon, a mester, Rippl-Rónai József halálának első évfordulója alkalmából. Amit itt együtt lát a néző, nem mindennapi jelenség. Rippl-Rónai sem kiindulásánál, sem művészi fejlődésében nem akadt meg egy-egy modorban. Egyenletes stilust fejlesztett ki. Az idő haladt s ő egyre haladt tova az idővel. Miközben teli tüdővel szivta magába kora levegőjét, intuitív éleslátással, divinatorikus előremegérzéssel röptében fogta el az ujat, ugy hogy nem siklott le soha a fejlődés éléről, melyre már kiindulásakor felküzdötte magát. Mikor müncheni tanulmányévei után Párisba került Munkácsy mellé, mihamar észrevette, hogy uj szelek járnak, hogy uj világ keletkezik körülötte s érezte azt is, hogy lelke legbelsejében közelebb áll a keletkezőhöz, mint ahhoz a világhoz, melyben él. s Rippl-Rónai szakított a jelennel, hogy a jövőhöz csatlakozzék. Ha csak a kisujját nyújtja ki és festi az akkor divatos zsánerképeket, duskálkodhatott volna a bőségben. De ő belső szózatára hallgatott, mely ha pályáját küzdelmessé is tette, művészetében azonban annál hatalmasabbá. Önbizalmát nem vesztette el soha. A nélkülözésekkel nem törődve, a maga ideáljainak élt mindvégig. Körülötte csengett az arany a megalkuvók zsebében, de ő mindig csak a maga eszményeit szolgálta, a maga művészetének nyelvén beszélt, bár ezt a nyelvet nehezen értette meg kora. Első párisi idejében már felismerte képzelete alaptulajdonságát s ehhez * ÍG

alkalmazta, fejlesztette ki stílusát. Türelemmel várta, hogy eljöjjenek hozzá a megérzők, mert tudta enélkül művészetet élvezni nem lehet. Az érzéseire hallgatott ő is. Néhány együttérző barátja akadt, kik beleláttak szivébe és ez megnyugtatta. Művészi fejlődésére pont-aveni tartózkodása befolyt. Alig egy évi párisi tartózkodása után, 1889 táján ment oda, még mint Munkácsy tanítványa. Itt a levegőben volt valami, irja egy hozzám irt levelében, Gauguin is ott volt, hallottam is emlegetni a nevét s művészi törekvéseiről is sok érdekeset beszéltek, de műveivel csak később, Párisban egy vendéglő helyiségében találkoztam s minthogy éppen akkor nem voltak hozzáférhetők, nem is néztem meg jól őket. Vele, úgymint műveivel csak jóval később, amikor először jött haza Tahitibői, találkoztam, akkor már Maillollal igen őszinte nagy barátságban voltam. Szerettük egymás dolgait és sokat beszélgettünk Gauguinről. Maillol istenitette, a legnagyobbnak tartotta, vele volt legközelebbi rokonságban. Gauguint véletlenül ismertem meg, amikor Öreganyám c. képemnek a Szalonban oly ritka szép sikere volt, amit az ő bámulata csak növelt. Meg is hivott műtermébe...." Később Maillolon kivül Toulouse-Lautrec, (,,kivel gyakrabban jöttem össze lóversenyeken, estélyeken, Anconot litográfiái intézetében és nála, hol abszint mellett sokat beszélgettünk" irja ugyanezen levelében), Denis, Vuillard, Bonnard voltak bensőbb barátai. Mindnyájukat közös ideálok tartották össze: Puvis de Chavannes és Whistler dekorativitása, a szimbolista uj költészet, Mallarmé és Verlaine ritka jelző kultusza, Gauguin dekoratív és exotikus eszményei, noha akkor Gauguint igen kevesen becsülték, nem hiszem, hogy tiz embernek tetszettek a dolgai, - irja Rippl- Rónai egy másik levelében, de ekkor már mint bolondról kezdtek róla beszélni, itt-ott a bohém körökben, legtöbbnyire sajnálkozással. Mi néhányan együtt éltünk és dolgoztunk, ugyanazon céllal, mint Gauguin, anélkül, hogy ismertük volna egymást, más-más utakon jártunk, más-más étappokon átesve, búvárkodtunk és elértünk oda, ahol ma állunk.meg vagyok győződve, hogyha Gauguin ma élne, tovább búvárkodna, amint azt én teszem. A megállás nem jelent nekem sokat. Nem is érdekes nekem a kész ember. Uj és uj revelációra van szükség. 11 Ez a megjegyzés bevilágít Rippl-Rónai művészi egyéniségébe. A soha meg nem álló művész tipusa ő. Amikor még az impresszionista nagy mestereket sem becsülték sokra, ő már eltávolodott * ÍG

tőlük is, hogy uj ideálokat szolgáljon, mert felismerte tehetsége sajátosságát s érezte, hogy az ő lelke nem a monet-i percigvaló hatások megrögzitésére visszhangzik, hanem a lényeges, sőt rejtelmes keresésében talál megnyugvást. Mindjárt első, önálló alkotásai, ahol először ő maga (az Ágyban fekvő nő-re, a Butéliás üvegek-re gondolunk), affinitást mutatnak azokkal a lenézett, Párisban is futóbolondnak tartott művészekkel, Gauguinnel, Van Goghal, akikkel egyidőben, de tőlük függetlenül alkotott, mint ahogy Szinyei Majálisa is rokon Monet egyidejű alkotásaival, melyeket nem is látott. Az érzés közössége és a kor szelleme, a festészet haladásának immanens törvényei megmagyarázzák ezt. A maga lelkére hallgatni, ez volt művészi célja, önmagát kereste minden megnyilatkozásában, de önmagához jutni, ez volt búvárkodásának örökös tárgya. Közvetlenül első párisi kiállítása előtt irja haza apjának:,,remélem, tudomást vesznek rólam, azokról a perszonális megoldásokról, melyek műveimet jellemzik, mert hisz éppen ebben kulminál minden, t. i. 25 ezer piktor közül kiválni, mint originalitás." s negyven évi búvárkodás alatt, több étappon át, Rippl- Rónai ujabbnál-ujabb originalitás lett. Mikor az akadémikusok már a plein airnél tartottak, ő a részlethalmozás helyett leegyszerűsítésre törekedett, mindent a kontúrra vezetett vissza, ez művészetének alapvető sajátsága maradt a fekete-szürke korban és a tüzes szinek idején egyaránt. Ő összefoglaló szemmel nézte a világot, noha a világ minden megnyilatkozása egyaránt érdekelte. Csakhogy a sok részletbe nem merült el soha, a döntő formákat hangsúlyozta mindig, már a korai pasztelleken is, egyszerre festéssel, kontúrba foglalással, mert dekorativ alapérzése rávezette, hogy a féltónusok kihagyásával lehet csak a sikszerüséget megőrizni, mint azt a kinai-japán művészetnél látjuk.,,a lényeges kiemelése, a zavaró kisszerű részletek teljes kiküszöbölése jellemzi a Keletet" irja a Művészház 1911-iki Keleti kiállításának előszavában ő maga. A kontúrt kitöltő szinek kérdésében is a Kelettől kért útbaigazítást. Azért volt legnagyobb gyönyörűsége a párisi Guimet-muzeumban eltöltött órák. Eleinte fekete-szürke harmóniákat keresett s kiállításunk, mely e korbeli művekben igen gazdag, mutatja, mint tudott ő szint éreztetni a feketével. Ezidőben, irja Emlékei-ben (54. 1.), az a kérdés izgatta, mit és hogyan lehet e két színnel, feketével és szürkével, művészileg megoldani.,,szóval e két színnel igyekeztem motívumaimat interpretálni." Nem azt mondja, motívumaimat festeni", mert őt nem * ÍG

a tárgy, mint olyan érdekelte, hanem a tárgy lelke, amint az benne érzést kelt. Ez is a keleti művészettel való affinitás jele.*) Neki a formák csak eszközök, hogy a kikutatott mozgáslehetőségeket, melyekkel nem optikai, de szellemi hatásokat akart elérni, a jellegzetesnek felismert mozdulatokat mind egyszerűbben kifejezhesse. Ezt pedig csak összefoglalással tehette, mint ahogy a heliotropban süritve van száz meg száz napraforgó minden illata. Hogy a jellegzetes formát megismerje, el kellett merülnie a tárgyba. Ezért választotta ki legszűkebb környezetét motívumnak, mert azt ismerte legjobban. A Könyves Kálmán-nál rendezett kiállításának katalógusában maga irja:,,a család, rokonság, ismerősök szokásait, életét figyeltem meg. Kisvárosi alakok, típusok érdekeltek... Szerettem bennük, hogy különböző vonásaik külsőleg is megnyilatkoznak... A jellemző formákat, mozdulatokat, színeket pemzlivégre, kréta alá fogni: ime a képeim." De csak színben lett más. Lassankint tüzes szinek ébredeznek szoba belsejeiben. Az otthoni bensőséges érzések leegyszerűsített képeit fogta be hangulatai álomhálójába, színesen, élénk színesen, ahogy arra őt a környezete ihlette. Főleg a meg nem tört vörös és sárga lesz uralkodóvá palettáján, de a dekoratív látás nem változik, kontúrba foglaltak ezek is s hogy előbbi etappján nem uralkodtak annyira, azt ő maga ugy magyarázza, hogy ott,,a nagyobb sötét területek természetszerűleg eltakarták". (Emlékei, 54. 1.) A világos színeknél aztán a kontúr előbujt s a kép dekorativitását mind kizárólagosabban éreztette. Ez művészetének alapsajátságából folyik, innét előszeretete az iparművészet iránt. Ödön öccséhez irt egyik levelében (1916. május 13.) ezt bővebben kifejti. A dekoratív hatás hangsúlyozásához a projektum,,határozott" elkészítése szükséges, irja. Színesen, konturvonásokkal és vastag festéssel, ugy hogy már mint tervezet is késznek hasson, különösen látható ez olmozásra szoruló üvegterveimnél, mert ott minden vonásnak, a maga alakjában, vastagságában kell kivitelre kerülni." Az anyagszerüség éreztetése főgondja s mikor ilyen terveket fest üvegre, mozaikra s falfestésre gondol. Ez magyarázza meg kontúros, lapos színekre redukált korszakát, melyhez a banyulsi képek az átmenetek, ahol a feketeszürkéből,,a tenger intenzív kék szine" ragadta ki. (Emlékeim, 55. 1.) Odahaza, Somogyban egy napfénybe merült világ fogadta, ott festette aztán harsogóan szines" képeit. *) Dr. Lázár Béla : Rippl-Rónai József művészete. Az Ernst-Múzeum művész-könyvei. VI. 20. 1. * ÍG

Mint látjuk, ez a fejlődés nyilegyenes, lelke legmélyéből fakad, önmagához hűtlenné nem válik soha. Akkor sem, mikor a kontúrt a féltónusok hangsúlyozásával cserélte fel, csalódva,,a nagy modern falakra" való várakozásban, miközben teltek az évek, jött a háború, felfordult a világ s az internáltatásból hazatérve, újra a természethez menekült s ekkor festette a siófoki sorozatot, de dekoratív képzelete itt is követelte jogait. Világos, szinte fehér tónusok halovány árnyalataival kápráztató hatásokat hoz ki. Egyszerre felfedezi az ég titkait. A somogyi tájakon, a balatoni képeken a levegő, a nagy levegő a tájkép hőse, a földiekkel játszó égi tüneményekre figyel, de azok dekoratív összehangozását el nem ejti itt sem. Arcképpasztelljeiben sem, mikor ehhez az ő régi kedvenc anyagához nyul vissza. Érthető: az egyszerre való festésnek, mely a dekoratív művészet éltető eszköze, a pasztellfestés kezes anyaga, mert vele belső képzeleti képeit, mielőtt elillantak, a felbukkanás pillanatában, azonmód viziószerüleg megrögzítheti. A kontúr itt csak lappang, bár él és hajlik, leng, simul, de csak a sikon belül, a színe pirul, mosolyog, vibrál, ég vagy lángol, de csak a titkos vonalon belül, az élet árjából egy-egy pillanatot, sejtelmest vagy érzékit, de mindig étherikust kiragadva. Ez a művészet nem a hangos effektusok művészete. Egy szemrebbenés, egy elvesző profil, egy felcsillámló fény, egy elhalkuló szín, egy megtört gesztus ihleti. Ezeknek a titokzatos mélységeknek senki sem lett oly mesteri kifejezője, mint a magyar vidék magányába merült Rippl-Rónai, a néma szinek, a csöndes órák, az esti fények, az imbolygó felhők, a halk megmozdulások költője, amint elmerült a képzeletében felbukkant szincsudák finom árnyalatának gyöngéd elemzésébe. Ezt érezni kell. A mestert is csak az érzése vezette. Az ő finom, szinte raffinált érzése, mely a valóságból kiemelte a legritkább, mindig kiadatlan szint és vonalat és behatolt az emberi lélek legmélyére. Egyes arcképei izgalmas titkok árulói. Önarcképeinek sorozata utak Dosztojevszkij lélekábrázolásainak mélységeihez. Ez az ő,,originalitása". Nekünk az utolsó reveláció". Itt, ezen az emlékkiállításon, melyet veje, Dobossy Elek állított össze, végig kisérhetjük mindezeket a fejlődési fokozatokat. Dr. Lázár Béla. * ÍG

Rippl-Rónai József főbb életrajzi adatai Született 1861-ben Kaposvárott. Művészeti tanulmányait Münchenben kezdte Herterich és Dietznél, 1884 1888-ig, Párisban Munkácsynál folytatta 1891-ig. 1892 március 31-én kiállítás Párisban az osztrák-magyar követség palotájának kerti házában. Párisban lakik 1900-ig, közben kiállít: 1897-ben Budapesten, a József-köruton. 1900. első nagy kiállítása a Royal-szállóban. 1902. dec. 13. Kiállítás a Merkur-palotában. 1905. dec. 17. Kiállítás Kaposvárott. 1906. január 30. Kiállítás a Könyves Kálmánnál Budapesten. 1906. március 1. Aukció ugyanott. 1911. áprilisában kiállítás a Művészházban. 1915., 1917., 1920., 1923., 1925., 1926., 1927-ben kiállítások az Ernst-muzeumban. f 1927. november 25. Kaposvárott. Főbb kitüntetései : 1904. Társulati dij. 1913. Művészház nagy aranyérme. 1914. Osztrák állami nagy aranyérem. 1917. Magyar állami nagy aranyérem. 1926. Önarcképének meghivatása a firenzei Uffizibe. 1893. Societaire a párisi Salonban. * ÍG

ELSŐ TEREM. 1. Három nő. 1910 200. 2. Három nő a díványon. 1910 200. 3. Öreganyám. 1895 250. 4. Szalmakalapos férfi olvas. 1914 300. 5. Fogolyságban. 1914 250. 6. Három nő. (A Les Vierges kötethez készült lithografia.) Egyetlen példány. Magántulajdon. 7. Kékzubbonyos férfi olvas. 1914 200. 8. Lazarine olvas. 1914. Magántulajdon. 9. Hárman az asztalnál. 1914 300. 10. Lámpánál olvasó férfi. 1914 250. 11. Megverettetésem története. I. 1914. Spitzer Hermán ur 12. Cirkusz. 1910. Spitzer Hermán ur 13. Díszletterv a Fausthoz. Moszkva. 1901 300. 14. Mailloléknál. 1914. Spitzer Hermán ur 15 16. Megverettetésem története. II., III. Spitzer Hermán ur tulajdona 17. Francia pár. 1914 200. 18. Lazarine és Anella. 1914 200. 19. Hotel Veveyben. 1915 250.- 20. A genfi tó partján. 1915. Magántulajdon. 21. Fiatal párizsi leány. 1894...." 250. 22. Lámpa mellett olvasó nő. 1892 200. 23. Bretagnei ünnep. 1895. Eredeti lithografia. Egyetlen példány. Magántulajdon. 24. Lugasban. Színes lithografia. 1901. Néhány példányban 100., 25. Kertészkedők. 1901. Szines lithografia. Néhány példányban 100. 26. Osztendei plage. Avant-lettre példány. Három példányban 200. 27. Dekoratív terv. 1899 250. 28. Issy l'eveque-i utca. 1914. Magántulajdon. 29. Szomorúság. 1892. Magántulajdon. 13

30. Fejik a tehenet. 1892 250. 31. Darvas Lily. Aquarell. 1924. Magántulajdon. 32.,,Ideálizmus". Szövéstervezet. 1890 300. 33. Olvasó nő. 1914 200. 34. Rajz a,,les Vierges"-hez. 1894 300. 35. Koronázás. 1916 250. 36. Próbanyomat a,,les Vierges"-hez. 1896. Egyetlen példány 150. 37. Ringlispiel. 1895 250. 38. Lazarine a macskával. 1894. Ernst Endre ur tulajd. 39. Virágok vázában. Lithcgrafia-tervezet. 1899 200. 40. Liszt Ferenc. Munkácsy festménye után. Eredeti rézkarc. 1890. Három példányban 100. 41. Andrássy-kastély. 1898 200. 42. Ostende. 1901. Jánoshalmi Nemes Marcell ur tulajd. 43. A doktor bácsi rendel. 1899. Özv. Révai Mór Jánosné urnő 44. Rajci szomszéd háza. 1921. Magántulajdon. 45. Mulató társaság a szabadban. 1902. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 46. Folyó partján. 1901. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 47. Kilátás Budapestre. 1902. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 48. Uzsonnánál. 1918. Ernst-Muzeumé. 49. Piacsek bácsi egyedül. 1912. Özv. Hoselitz Gyuláné urnő 50. Profil. 1903. Dr. Ullmann Antal ur 51. Siófoki strand a szép Bárdinéval. 1923. Holczer Sándor ur 52. Balaton a Badacsonnyal. 1919 1600. 53. Ostendei strand. 1901. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 54. A belga király kastélya Ostendében. 1901. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 55. Rózsaszínű ég a Balaton felett. 1924. Fehér Gyula ur 56. Malachitszinü a Balaton. 1924. Dr. Szeben Dezső ur 57. Vázlat a Kuglizókhoz. 1893. Bíró Miklós ur 14

58. Ásó férfi. 1892. Ernst Endre ur 59. Álom. 1898. Majovszky Pál ur 60. Krisztus születése és halála. Gobelin-tervezet. 1892. Majovszky Pál ur 61. Utkaparók. 1898. Majovszky Pál ur 62. Carmen. 1887. A Szépművészeti Muzeumé. 63. Tanulmány. 1887. A Szépművészeti Muzeumé. 64. Erdő. 1895. A Szépművészeti Muzeumé. 65. Elmerülés. 1897. Majovszky Pál ur 66. Maillol felesége. 1899. Majovszky Pál ur MÁSODIK TEREM. 67. Karácsony. 1905. Petrovics Elek ur 68. Reithoffer néni ciniákkal. 1899 3500. 69. Nyárfák és nyirfák, este fúj a szél. 1924. Popper Károly ur 70. Mandolinozó nő és Piacsek bácsi. 1905. Léderer Arthur ur 71. A ház előtt. 1922. Ernst Endre ur 72. Thadée Nathanson, a Revue Blanche szerkesztője. 1899. Báró Kohner Adolf ur 73. Öreg asszonyság. 1897. Ernst Endre ur 74. Kovácsműhely Hévizén. 1920. Magántulajdon. 75. Római villában este felé. 1924. Barcza Lajos ur 76. Marguerite. 1891. Beöthy László ur 77. Lazarine busul, mögötte Piacsek bácsi. 1908. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 78. Piacsek bácsi apám betegágya mellett. 1908. Ernst Endre ur 79. Lovránai fürdőzők. 1910. Ernst Endre ur 80. Sárga bluzos dáma. 1922. Özv. Hoselitz Gyuláné urnő 81. Pesti műtermemben. 1923. Holczer Sándor ur 82. A nagy fa alatt Lovranában. 1903. Petrovics Elek ur 83. Cigányok. 1914. Ernst Endre ur 84. Trouville. 1901. Drucker Géza ur 15

85. Péchy Erzsi alszik. 1923. Dr. Szeben Dezső ur 86. Estefelé a kertemben. 1927. (Utolsó festmény.) Pásztor Árpád ur 87. Bucsu a kaposvári templomtéren. 1902. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 88. Temetnek. 1903. A Szépművészeti Muzeum 88a. Kaposvári villám előszobája. 1909 2500. 88b. Esik a hó a Kelenhegyi uton. 1923. Fehér Gyula ur 89. Rokoni társaság búcsúkor. 1903. Rónai János ur 90. Gyűjtik a szénámat kaposi kertemben. 1908.... 3000. 91. Dalmát népünnep. 1904. Ernst Endre ur 92. Piacsek bácsi olvas. Lazarine szomorkodik. 1905. Báró Kohner István ur 93. Kaposvári otthonom. 1903. Majovszky Pál ur 94. Korcsolyázók. 1904. Guttmann Róbert ur 95. Nagyanyám az asztalnál ül. 1902. Dr. Antalné dr. Waldbauer Ilona urnő 96. Sárga kastély udvara. 1906. Magántulajdon. 97. A család. 1904. Ernst Endre ur 98. Kövezik a kaposi főutcát. 1905. Majovszky Pál ur 99. Piacsek bácsi olvas a kertben. 1904. Dr. Ullmann Antal ur 100. Piacsek bácsi olvas a fehér fal előtt. 1907. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 101. Önarckép pipával. 1923. Szeghő Béla ur 16

HARMADIK TEREM. 102. Vöröshajú lányka virágot szagol. 1894. Bálint Zoltán ur 103. Sárga kesztyűs leány. 1923. Magántulajdon. 104. Böcklin-felhők a bogáti kastély felett. 1904. Báró Kohner Adolf ur 105. Francia úrinő fekete kalapban. 1894. Bálint Zoltán ur tulajd. 106. Szürkesapkás önarckép. 1924. Barta Károly ur 107. Fehérkesztyüs, fehér kalapos leány. 1920. Kánitz Vilmos ur 108. Ady Endre. 1915. Magántulajdon. 109. Pirossapkás önarckép. 1923. Székely János ur 110. Elmerülés a múltba. 1925. Dr. Lakatos Béla ur 111. Móricz Zsigmond. 1923. Móricz Zsigmond ur 112. Vöröshaju leány. 1921. Barta Károly ur 113. Bárczy Piri. 1925. Bárczy István ur 114. Babits Mihály. 1923. Dr. Fenyő Miksa ur 115. Lazarine elgondolkozik. 1917. Magántulajdon. 116. Anella turbános kalapban. 1922. Magántulajdon. 117. Zöldsálas önarckép. 1920. Magántulajdon. 118. Tél a Kelenhegyi-uton. 1924. Dr. Pesti Lipót ur 119. Szőke leány szalmakalapban. 1922. Hollós Ödön ur 120. Tél a Rómahegyen. 1923. Fehér Gyula ur 121. Lazarine a kék lámpa mellett. 1915. Majovszky Pál ur NEGYEDIK TEREM. 122. Anella kék blúzban. 1919. Dr. Laub László ur 123. Vörös sapkás, vörös sálas önarckép. 1924. Magántulajdon. 124. Hárman idogálnak. 1904. Magántulajdon. 125. Apám és Lajos. 1905. Báró Kohner Adolf ur 126. Ibolyát szagoló nő. 1900. Kernstok Károlyné urnő 127. Vörössálas önarckép. 1924. A Szépművészeti Muzeumé. 17

128. Tél Páris külvárosában. 1891. Dr. Szende Dezső ur 129. Dobossy katonakorában. 1919. Spitzer Hermán ur 130. Behordják a gabonát, estefelé. 1925. Magántulajdon. 131. Vörössapkás önarckép. 1927. Pásztor Árpád ur 132. Szoborleleplezés. 1906. Báró Kohner Adolf ur 133. Balzac-szobor a kertemben. 1924. Perl Gyula ur 134. Kaposvári templomtér délben. 1922 2800.- 135. Anyám beteg. 1905 3200.- 136. Az Arno partján. 1904. Agulár Ignác ur 137. Kilátás a műtermemből télen. 1923. Perl Gyula ur 138. Felhők utazása tavaszkor. 1923. Magántulajdon. 139. Lazarine vörös blúzban. 1895. Magántulajdon. 140. Fát vágnak a házam előtt. 1912. Móricz Zsigmond ur 141. Szedik a kévét a földemen. 1924 3000.- 142. Sápadt költő. 1922 1600. 143. Az én nyiresem vágáskor. 1924. A főváros 144. Lazarine kabátban. 1924. Magántulajdon. 145. A felesek aratják a búzát. 1924. Dr. Holló Lajos ur 146. Fehérkesztyüs fiatal leány. 1920. Perl Gyula ur 147. Apám influenzás. 1900. Szabolcs Bálintné urnő 148. A Kunfy-gyerek. 1904. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 149. A diva. 1897. Magántulajdon. 150. Profil. 1902. Ernst Endre ur 151. Kinai csészés nő. 1920. Török Viktorné urnő 152. Vöröshaju, merengő szemű leány. 1922. Berger Mór ur 153. Dr. Ullmann. 1905. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 154. A kalitkás nő. 1890. A főváros 155. Fiatal lány virágcsokorral. 1922. Ernst Endre ur 156. Ticharich Zdenka. 1922. Dr. Szende Dezső ur 156a. Helischauer főmérnök ur. 1904. Dr. Holló Lajos ur 157. Vágó József. 1915 2000. 158. Hullámzik a tenger. 1904. Révai Ödön ur 159. Feketesapkás önarckép. 1927. Magántulajdon. * ÍG

HMTODIK TEREM. 160. Éva. 1924. Magántulajdon. 161. Makkfalvay főispán. 1916 2000. 162. Anella piros kötényben. 1917. Dr. Hübsch Móric ur 163. Kertészkedők. 1902. Révai Ödön ur 164. Katóka négyéves korában. 1923. Spitzer Hermán ur 165. Egy költő felesége. 1912. Magántulajdon. 166. Vörös kendős leány. 1918. Magántulajdon. 167. A brüggei kanális hajókkal. 1901 1800. 168. Fürdő után. 1894. Dr. Szeben Dezső ur 169. A nemzeti hadsereg bevonulása a parlament előtt. 1919. 3000. 170. Cséplés. 1912 1800. 171. Varrnak odahaza. 1904. Ernst Endre ur 172. Feketehajú leány. 1912 2400. 173. Tél. 1900. Révai Ödön ur 174. Mont-Martre. 1900. Drucker Géza ur 175. Anella bundában. 1925 2000. 176. Cirkusznő. 1894 2000. 177. Fiumei táj naplementekor. 1904 2800. 178. Őszhaju hölgy. 1925 2000. 179. Feleky Géza. 1925 2000. 180. Kunfyné. 1908. Kunfy Lajos ur 181. Tél a pödöri pusztán. 1902. Wolfner József ur 182. Szikszay bácsi. 1918. Perl Gyula ur 19

HATODIK TEREM. 183. Lajos öcsém pipál. 1911 3000 184. Julius 14-ike Párisban. 1914. Spitzer Hermán ur 185. Kertemben dolgozok. 1911 3200 186. Szőke nő kék stráfos blúzban. 1910 2000 187. Rómahegyi kilátás ősszel. 1913 2800 188. Fenella a díványon. 1911. Magántulajdon. 189. Lazarine a kezére támaszkodik. 1912. Magántulajdon. 'J9Q, Tulipán bokréta és narancsok. 1913 2000. 191. A kis öreg. 1912. Székely Miksa ur 192. Térdelő nő. 1913 3800. 193. Kaposi műtermem pávával. 1912 3200. 194. Kunfy Lajos. 1911... ~ 2000. 195. Francia katonák a mozgósításkor. 1914 3500. 196. A bruggi kanális fehér hattyúkkal. Özv. Révai Mór Jánosné urnő 196a. Zeneszerző. 1912 2800. 197. Leányok a kertemben. 1913. Ernst Endre ur 197a. Ödön és Lajos. 1918 3500. 198. A szentpáli bucsu. 1913. Kosztolányi Kann Lipót ur 199. Koronázás a Mátyás-templomban. 1916 4500. 200. A zsukki kastély. 1913 2000. 201. Gyászruhás asszony. 1901. Özv. Hoselitz Gyuláné urnő 202. Petrovics és Meller. 1912 4000. 203. Öregasszony meg a lánya. 1891. Jámbor Lajos ur 204. Maillol festi Lazarinet. 1899 2000. 205. Vörös tulipánok. 1896. (Broderia. Készítette a művész felesége) 1600. 206. Boulevard Montparnasse. 1911. Hajdú Lajosné urnő (A Művészház nagy aranyérme 1913.) 206a. Önarckép palettával. 1912. Hajdú Lajosné urnő tulajd. 206b. Színes ablakterv. 1912. (Kivitelre került az Ernst- Muzeum lépcsőházában.) Schwárz Szidi urnő 20

NAGY TEREMBEN. 207. Zöldbluzos leányka. 1899. Özv. Révai Mór Jánosné urnő 208. Halványarcu nő. 1896. Magántulajdon. 209. Rippli néni a gyerekekkel. 1901. Rónai János ur tulajd. 210. Gróf Andrássyné. 1896. Gróf Andrássy Gyula ur tulajd. 211. Lea. 1899. Gróf Andrássy Gyula ur 212. Gyászkalapos hölgy. 1896. Özv. Révai Mór Jánosné urnő 213. Ágyban fekvő nő. 1891. A Szépművészeti Muzeumé. 214. Somodor-Aszalói állomás télen. 1894. Berger Mór ur 215. Kuglizok. 1893. A Szépművészeti Muzeumé. 216. Gróf Zichy Ödön. 1897. Dr. Laub László ur 217. Kazlak a ködben. 1896. Révai Ödön ur 218. Kalapos önarckép. 1897. Spitzer Hermán ur 219. Banyulsi táj. Lazarine heverészik. 1899 3500. 220. Széles völgy Katalániában. 1899 3800. 221. Háttal ülő nő. 1891. Dr. Gergely Ernő ur 222. Tóni bácsi. 1908. Guttman Róbert ur 223. Banyulsi tengeröböl. 1899 4000. 224. Végtelen szomorúság kertje. 1894. Jánoshalmi Nemes Marcell ur 225. Fiatal nő gyászol. 1896 3000. 226. Kövező munkások hajnalban. 1895 3200. 227. Pettyes ruháju francia nő. 1890. Márkus Miksa ur tulaj. 228. Aristide Maillol képmása. 1899. (Osztrák állami nagy aranyérem, 1914.) Petrovics Elek ur 229. Karcsú nő vázát tart. 1892. Eladó. 230. Körhinta. 1894 3500. 231. Este egy intim szobában. 1895 3500. 232. Egy francia orvos. 1893 3500. 233. Lazarine a kandallónál. 1893. (Állami nagy aranyérem, 1917.) Eladó. 234. Okulás néni. 1914.. 3500. 235. Apám és anyám negyvenéves házasság után. 1897. Eladó. 21

236. Knowles skót festő barátom. 1893. Spitzer Hermán ur 237. Egy francia matróna. 1896. Eladó. 238. Virágok vázában. 1894. Petrovics Elek ur 239. Kossuth-imádó Rippli bácsi. 1897. Spitzer Hermán ur 240. Virágok kék és fehér vázában. 1894. Révai Ödön ur 241. Szőlőmívelő ember a hegyoldalon. 1899 3000. 242. Piroskalapos leány. 1897. Özv. Révai Mór Jánosné urnő 243. Önarckép csúcsos kalappal. 1895. Dr. Böszörményi Oszkár ur 244. Anyám varr. 1902 3500.- 245. Piros sapkás Baby. 1903. Dr. Ullmann Antal ur tulajd. f\ VITRINBEN: Majolika tányérok, 1896. Készült a gróf Andrássy Gyula-féle ebédlőberendezéshez. Egyetlen példányok. A Zsolnay-gyár kivitele Néhány darab eladó. Velencei könnyüségü üvegedények. (Wiesbaden, 1898.) Les Vierges. Bibliofil-kiadás. Edition Bing. Paris, 1895. Emlékezéseim. Nyugat-kiadás. 1911. Egy műmelléklet: a művész sajátkezű színezésével. Két példányban. Az egyik eladó. Molnár Ferenc : Égi és földi szerelem. Bibliofil-kiadás. Pantheon, 1923. négy kőnyomattal, melyeket a művész maga színezett, néhány példány eladó. Medgyessy Ferenc: Plakett Rippl-Rónai Józsefről. * ÍG

fi HfiLLBfiN: Krisztus születése és halála. (Gobelin.) A székesfővárosi iparrajziskola kivitele a művész kartonja után. (A székesfővárosi iparrajziskola ) Rippl-Rónai plakátja a1 1903. évi kollektív kiállításából. fi VITRINBEN: Gara Arnold kerámiai munkái. MZ MSZTMLON F\ HATODIK TEREMBEN: Medgyessy Ferenc : Rippl-Rónai József, 1911. Kőbe faragva Rippl- Rónai kaposvári kertjében. 23