A tűzriadó terv és annak gyakoroltatása Szerző: Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófavédelmi mérnök A tűzriadó tervet a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként kell elkészíteni a 30/1996. (XII. 6.) BM rendeletben meghatározott esetekben. Ezek az esetek az alábbiak: - a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; - azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; - kereskedelmi szálláshelyre; - az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat; - a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő; - tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló 3000 m 2 -nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre. A Tűzriadó Terv készítése során a jogszabály további követelményeket határoz meg, részletezi, hogy a tervnek milyen kötelező tartalmi elemekkel kell bírnia. Ezek a következők: - a tűzjelzés módját; - a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; - tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); - a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); - a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével. Vegyük át részletesen, hogy a terv készítése során a tartalmi követelmények mit hordoznak magukban! A tűzjelzés módjáról már volt szó korábban, a tűzriadó tervben szintén fel kell sorolni azokat a lehetőségeket, amiken a tűzjelzést az észlelő személy leadhatja. Ez például a telefonkészülék, tűzjelző kézi jelzésadó. A tűzoltóság, illetve a létesítményben tartózkodók riasztási rendjének meghatározása alapjait teremti meg a hatékony védekezésnek és életmentésnek. A létesítményben tartózkodókat riasztása vagy hangos szóval történik vagy a tűzjelző berendezés hangjelző eszközeinek segítségével. Lehetőség van akár hangosbemondó alkalmazására is abban az esetben, ha van ilyen eszköz kiépítve a létesítményben. Ez utóbbinál azonban vizsgálni kell, hogy minden helyiségben
hallható-e a bemondott szöveg, és eljut-e mindenkihez az értesítés, továbbá ahogy a tűzjelző berendezéseknél gondoskodni kell annak működőképességéről (ezt rendszeres próbákkal érdemes igazolni is). A létesítmény elhagyásának módjánál itt elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy az épületekből hogyan lehet kijutni, értem ezalatt kijáratok, vészkijáratok használatát, ha vannak forgókapuk akkor azok tűzjelzés során biztosítanak-e szabad kijutást, ugyanez a kérdés a fotocellás ajtóknál, forgóajtóknál. Többemeletes épület esetén az épületben vannak-e liftek, ha igen, akkor azok milyen jellegűek? Személy-, teherszállításra alkalmas lifteknek különleges előírásokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy tűzeset során használhatók legyenek menekülésre. A létesítményből kimenekülő személyek létszámát ellenőrizni kell, ennek rögzíteni kell a módját, illetve a szervezeti hierarchiának megfelelően kell azt kidolgozni. Célszerű gyülekezési helyet kijelölni és a gyakorlatok során rögzíteni az ott dolgozókban, hogy menekülés során céltudatosan a számukra meghatározott biztonsági zónába meneküljenek. Ez utóbbit lehet szeparálni, kifejezetten iskoláknál vagy nagyobb gyáraknál előnyös kijelölni zónákat és a menekülő személyeket osztályonként, részlegenként stb. külön-külön zónákba menekíteni. A tűzriadó terv gyakoroltatásánál ezeknek a gyakorlati fogásoknak az előnyei meg fognak mutatkozni. A munkavállalók tennivalóiról már volt szó az 1. sz. modulban így azzal részletesen nem foglalkozom. A tűzriadó tervben legfeljebb azokat a további feladatokat lehet rögzíteni, amelyek kifejezetten 1-1 munkavállalóra érvényesek és azok végrehajtásáért csak ő a felelős. Míg a szabályzatban általánosságban fogalmazunk meg elvárásokat illetve kötelezettségeket, a tűzriadó tervben lehet ezeket konkretizálni és részletekbe menően kidolgozni. Konkrét feladat például, hogy a technológiai folyamat leállítását kik végezzék és azt milyen sorrendben hajtsák végre. Ez utóbbi egy tipikus példa a tűzriadó tervben megfogalmazott munkavállalói feladatokra. Egyszerűbb létesítményeknél is kell gondolni ilyen konkrétumokra, például az áramtalanítás vagy a gázfőelzáró elzárása is lehet egy ilyen feladat, amire egy konkrét munkavállalót jelölhetünk ki a tűzriadó tervben. A főbb veszélyforrásoknál nemcsak a bonyolult technológiákkal ellátott gyárakra kell gondolnunk, hanem a lehető legegyszerűbb tényezőkre is. Egy tűzeset során a mindennapok kényelmét szolgáló berendezések komoly veszélyforrásokká válhatnak. Például egy iskolai kémia tanterem szellőztető berendezése, ami kialakításától függően meggyorsíthatja egy esetlege tűz terjedését. Veszélyforrás lehet egy irodaépületben a konyhában elhelyezett gázüzemű vízmelegítő berendezés is. A veszélyforrásokat mindig az adott létesítmény alaprendeltetése határozza meg. Egy gyárkomplexumban nyilván a legfőbb veszélyforrást nem a konyhában elhelyezett vízmelegítő fogja adni, hanem például a nagynyomású gázvezeték fogadó helyisége vagy épp a transzformátor ház olajtároló tartálya. A tűzriadó tervben szerepeltetni kell a létesítmények helyszínrajzait, korábban már említettem, hogy a legutolsó kivitelezési engedélyezési tervdokumentációban található alaprajzok amennyiben az épületen nem történt változtatás: falak, nyílászárók áthelyezése tökéletesen megfelelnek erre a célra. A menekülés szempontjából fontos útirányokat, vészkijáratokat fel kell
tüntetni, továbbá fel kell tüntetni minden, a tűzvédelmet érintő berendezést, közműelzáró szerelvényt, illetve tűzoltó készülékeket, fali tűzcsapokat is. A helyszínrajzon szerepeltetni kell még a hő- és füstelvezető berendezés vezérlő egységeit. Gondolatébresztő tűzriadó terv készítéséhez A létesítmény megnevezése: A tűzjelzés módja Az 1996. évi XXXI. törvény értelmében: Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni az illetékes Tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs mód, a rendőrségnek, mentőszolgálatnak. A Társaság területén esetlegesen keletkező tüzek jelzését az alábbiak szerint szabályozom: A tűzjelzés történhet a létesítmény területén lévő épületekből: - személyesen, illetve telefonon. Valamennyi dolgozó, látogató, amennyiben tüzet észlel, vagy arról tudomást szerez, köteles azt azonnal jelezni a biztonsági szolgálatnak, amennyiben az nem lehetséges az illetékes tűzoltóságnak vezetékes telefonról a 105-ös vagy a 112-es segélyhívó telefonszámon. Segélyhívásra a létesítmény valamennyi telefonkészülékét rendelkezésre kell bocsátani. Bármely tűzjelzést követően a Társaság dolgozójának az illetékes Tűzoltóság felé kell továbbítania a jelzést. A tűz jelzésénél közölni kell: - a tűz pontos helyét, - mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt, - emberélet van-e veszélyben, - a bejelentő nevét, a tűzeset jelzésére használt telefonkészülék kapcsolási számát - minden olyan információt, amely a tűz vagy káreset értékelését, felszámolását elősegíti (pl. megközelíthetőség, terepviszonyok, égő anyag felismerése). A Tűzoltóság értesítése után az alkalmazott meggyőződik a tűz valódiságáról. Amennyiben a jelzés téves volt, abban az esetben értesíteni kell a Tűzoltóságot, hogy szüntessék meg a helyszínre vonulást. A tűzoltóság riasztása után értesíteni kell a Mentőket (104-es telefonszámon), Rendőrséget (107-es telefonszámon), továbbá a következő személyeket: Tűz esetén értesíteni kell:.. Az alkalmazottak, létesítményben tartózkodók riasztása A riasztás történhet élőszóval, kiabálva. Mindenki, aki a riasztást észlelte, köteles a környezetében levőket tovább riasztani. Az ügyvezető igazgató vagy az általa megbízott személy az összes olyan helyiség, zárttér, bejárat, kijárat kulcsát, melyek a munkaidő végeztével lezárásra kerülnek, készítse elő a tűz oltását végzők számára. A Társaság alkalmazottai gondoskodnak a gázelzárásról, illetve a helyi elektromos leválasztásról. Az épület kiürítéséről a munkahelyi vezetők gondoskodnak. A tűz oltása
A tűz oltásában, a műszaki mentésben minden dolgozó és más, a létesítményben tartózkodó személy életkora, egészségi- és fizikai állapota alapján, a tőle elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével köteles közreműködni. A létesítmény területén található valamennyi tűzoltó eszközt (tűzoltó készüléket) a tűz oltását végző személyek rendelkezésére kell bocsátani. Az elektromos berendezések tüzét vízzel oltani tilos és életveszélyes! A tűzoltást mindaddig folytatni kell: - amíg az életveszély nélkül lehetséges, - a tűz eloltásáig, - a tűzoltók megérkezéséig. Azok a személyek, akik a tűz oltásában nem vesznek részt, a tűzriadó észlelése után a legrövidebb menekülési útvonalon hagyják el a veszélyeztetett tűzszakaszt, épületet, területet. A menekülés védett tűzszakaszba, védett épületbe, vagy a szabadba történjen. Amennyiben erre nincs mód, úgy lehetőleg a tűztől, füsttől legvédettebb helyre meneküljenek és ezt valamilyen módon (pl. kiabálva, ha működik telefonon) tudassák környezetükkel. A tűzoltók kiérkezéséig egy alkalmazott az épület előtt tartózkodjon a szükséges tájékoztatás megadása céljából. A munkavállalók és más, létesítményben tartózkodó személyek a tűz oltásában a tőlük elvárható módon vegyenek részt. Tűzoltó készülékek A létesítmény épületeiben, helyiségeiben ABC tűzosztály oltására alkalmas szükséges számú tűzoltó készülék van készenlétbe helyezve. Tűzoltó vízforrások Az épületek külső környezetében NA 80-as föld feletti tűzcsapokról biztosítható a tűzoltás vízszükséglete. Közművek kezelési rendje A létesítménynél biztosított a helyi és központi feszültségmentesítés lehetősége. A helyi áramtalanítást kell előnyben részesíteni. A központi áramtalanítás lehetősége az irodaépület földszinti öltözőjének bejárata mellett lévő elektromos főkapcsolónál adott. A gázelzárást a gázfogadónál mindenkor el kell végezni. Egészségügyi ellátás rendszere A sérültek ellátásához az Országos Mentőszolgálatot kell igénybe venni. Amennyiben valaki a Mentők megérkezéséig elsősegélyt nyújt, a következők szerint kell eljárni: Égő ruházat esetén meg kell akadályozni, hogy a sérült pánikba essen és rohanjon, mivel a legkisebb mozgás vagy szellő is éleszti a tüzet. Fektesse le a sérültet, és ha lehet, óvja a földdel való érintkezéstől. A megégett bőrfelületet folyamatosan hűtve, igyekezzék megakadályozni a sérülés mélyre terjedését. A hűtés egyben csökkenti a fájdalmat és a sokkveszélyt. Tegyen az égési sebre steril (géz) fedőkötést, mert ezek a sebek könnyen fertőződnek. Az égési sebeket orvosnak kell véglegesen ellátnia. Tűzriadó terv gyakoroltatása A tűzvédelmi szabályzatról szóló jogszabály előírja, hogy a tűzriadó tervben foglaltakat legalább évente gyakoroltatni szükséges, ennek eredményét pedig írásban kell rögzíteni. Erre vonatkozóan iratminta nincs a jogszabályban, ezért minden gazdálkodó szervezet egyedileg készíti el. Az alábbi iratminta segítséget nyújthat abban, hogy milyen tartalmú jegyzőkönyvet célszerű összeállítani.
JEGYZŐKÖNYV Tűzriadó Terv gyakorlat tapasztalatairól Készült: 20... év... hó.nap.... (hely) Tárgy: területén 20. év.. hó.napon megtartott tűzriadó terv gyakorlat tapasztalatai Jelen vannak: a. (gazdálkodó szervezet) részéről:.... A gyakorlat kezdeti időpontja: 20.. év hó... n... óra... perc. A gyakorlat befejezési időpontja: 20.. év hó... n... óra... perc. Jelen vannak az intézmény/cég/gazdálkodó szervezet részéről: Neve:... Neve:... Beosztás:... Beosztás:... Szül.hely, idő:... Szül.hely, idő:... Anyja neve:... Anyja neve:... Lakcím:... Lakcím:... Telefonszám:... Telefonszám:... Egyéb résztvevők (pl.: hatóság képviselője, tűzvédelmi megbízott stb.): Neve:... Neve:... Lakcíme:... Lakcíme:... Jogi helyzete:... Jogi helyzete:.................... jegyzőkönyvvezető A létesítmény kiürítésének megengedett időtartama:.. perc A gyakorlat feltételezése:. A gyakorlat során az alábbiakat tapasztaltuk (megállapítások, hiányosságok, szabálytalanságok):.. jegyzőkönyvvezető