SZAKDOLGOZAT AZ ÖRÖKBEFOGADÁS MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TITKOS ÖRÖKBEFOGADÁSRA

Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT AZ ÖRÖKBEFOGADÁS MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TITKOS ÖRÖKBEFOGADÁSRA The past, present and future of adoption, especially the regulation of secret adoption Konzulens: Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea egyetemi docens Készítette: Marczis Mária igazságügyi igazgatási szak levelező tagozat 2015.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. Az örökbefogadás kialakulása és története Magyarországon... 8 1.1. Történeti áttekintés... 8 II. Az örökbefogadás célja, fajtái, a felek érdekei... 13 2.1. Az örökbefogadás célja... 13 2.2. Az örökbefogadás fajtái... 14 2.3. Az örökbefogadandó gyermek érdekei... 16 2.4. Az örökbefogadó érdeke... 17 2.5. A vér szerinti szülő érdeke... 18 2.6. A titkos örökbefogadás előkészítése során a gyermekvédelmi szakszolgálat szerepe. 19 III. Az örökbefogadással kapcsolatos eljárások... 21 3.1. Az örökbefogadást megelőző veszteségélmények... 21 3.2. Az örökbefogadást megelőző konzultáció... 22 3.3. A sikeres örökbefogadás tényezői... 24 3.4. Az örökbefogadó személyének alkalmassága... 25 3.5. Az alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok... 25 3.6. Az örökbefogadási eljárás megindítása... 27 3.7. Személyes kapcsolatfelvétel... 27 3.8. A kötelező gondozási idő... 28 3.9. Az örökbefogadással kapcsolatos nyilatkozatok... 29 3.10. Az örökbefogadási adatbank... 31 3.11. Külföldi állampolgárságú gyermek örökbe fogadása... 31 IV. Az örökbefogadás joghatásai... 35 4.1. Joghatások... 35 4.2. Az örökbefogadási határozat... 36 4.3. Az örökbefogadott családi jogállása... 37 4.4. Az örökbefogadás és a rokoni kapcsolat, valamint a tartási kötelezettség... 37 4.5. Öröklés... 39 4.6. Az örökbefogadás és a szülői felügyelet... 40 4.7. Az örökbefogadott névviselése és anyakönyvi bejegyzése... 41 4.8. A gyermek joga vér szerinti családja megismeréséhez... 42 V. Az örökbefogadás megszűnése... 44 5.1. Az örökbefogadás hatálytalanná válása... 44 5.2. Az örökbefogadás felbontása kölcsönös kérelemre... 44 5.3. Az örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre... 45 5.4. Névviselés az örökbefogadás felbontása esetén... 47 5.5. Az örökbefogadás megszűnésének joghatásai... 48 VI. Összefoglalás... 50 Irodalomjegyzék... 53 Jogszabály jegyzék... 55

Internetes címek jegyzéke... 56 Függelék... 57 Statisztikai adatok... 57 Anyakönyvi kivonat 1905. november 20.... 58 Anonimizált határozat örökbefogadás felbontása... 59 Igaz történet... 62 Interjú Budavári Zitával, a Bölcső Alapítvány alapítójával... 65

Minden újszülött ismeretlen világba csöppen, amely csak saját történetén keresztül válik megismerhetővé - életünket folyamatosan elbeszélve élünk mindannyian, de az örökbefogadottak élete már elkezdődött, amikor ők megérkeznek. Mintha olyan könyvet olvasnánk, amelyiknek hiányzik az első néhány oldala. Mintha érkezésünkkor már fölment volna a függöny. A hiányérzet soha, soha nem múlik el - nem múlhat el, nem is szabad elmúlnia, mert valóban hiányzik valami. Jeanette Winterson

Bevezetés Alig van olyan intézménye a világ jogrendszerének, amely sok évszázadon, sőt évezreden át olyan szilárdan fennmaradt volna, mint éppen az örökbefogadás. Módosultak a feltételek, eltérő célokra használták fel, változott a tartalom, de egy vonás mindig megmaradt és ez az, ami az örökbefogadást ma is élő intézménnyé teszi. Az örökbefogadás a mi családjogunkban eszköz arra, hogy a gyermek családi közösségben nevelkedhessen. Államunk védi a családot és védi a gyermek érdekeit is. A gyermeknek érdeke és védelmének fontos eleme, hogy családban nevelkedhessék. A család olyan kis közösség, amelynek a múltban megvolt funkcióiból sokat átvett az állam. A családtagok nem közvetlenül termelik meg azt, ami a mindennapi ellátásukhoz, élelmezésükhöz, ruházkodásukhoz szükséges. A társadalmi munkában részt vesznek és ennek fejében kapott munkabéren szerzik be a család ellátásához szükséges élelmet, ruházatot, minden napi használati tárgyakat. Valamikor a család ápolta, gondozta, sőt gyógyította a betegeket. Ma mindez már a korszerű egészségügyi ellátás feladata. Mindebből látszik, hogy a családnak ma is vannak olyan fontos funkció, amelyek kiegészítik mindazoknak a funkcióknak az ellátását, amelyeket az állam végez, tehát az állam és a család együttesen adja meg a biztos alapot mindahhoz, hogy a gyermek egészséges, erkölcsös, művelt családban nőjön fel és a társadalom hasznos tagjává váljon. 1 Tehát ma már az örökbefogadás elsődleges célja az, hogy a családi otthon melegét, a családban való nevelkedést és annak biztonságát nyújtsak azon gyermekeknek, akiket szülei elhagyták, elhanyagolták őket vagy, akiknek szülei nem élnek. Olyan gyermekre vágyó házaspárok is gyermekhez juthatnak az örökbefogadás segítségével, akiknek valamilyen egészségügyi oknál fogva nem születhet gyermekük. Magyarországon eléggé 1 Bacsó Jenő: Az örökbefogadás, Jogtudományi Közlöny, 1981. július hó, 609-610. oldal 5

nagy az örökbe fogadni szándékozók, valamint az örökbefogadásra váró gyermekek száma. 2 Az örökbe fogadott gyermek szülőt és gyökeret vált. Születését újra anyakönyvezik, a vér szerinti szülei adatait a születési anyakönyvéből törlik, és az örökbefogadóit jegyzik be vér szerinti szüleiként. A Családjogi Kódex kimondja, hogy az örökbefogadás után a vér szerinti szülőkkel a gyermeknek minden kapcsolata megszakad. 3 Az örökbefogadás a családi élet természetes formája. Sok tekintetben a vér szerinti gyermek és az örökbe fogadott gyermek nevelése ugyanazt jelenti. Az örökbe fogadottságnak van azonban egy eltérő minősége: minden örökbe fogadott gyermek foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy róla a vér szerinti szülei vajon miért mondtak le. Ma Magyarországon az örökbefogadást a családok nagyobb része az örökbefogadott gyermek és a tágabb környezete előtt is titokban tartja, sajnos még mindig tabu. 4 Sajnos vannak nem kívánt terhességek, gyűlölt magzatok, megölt csecsemők. Azon nők, akik végső elkeseredésükben ilyet tesznek, szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Más nők várandóságuk alatt családjuk teljes törődését, szeretetét, figyelmét igénylik, amelyet meg is kapnak. Azok a nők azonban, akik érzelmileg magukra maradtak, nincs mellettük senki, a teljes kétségbeesésbe kerülnek, hiszen tudják, hogy ők nem lesznek képesek gondoskodni róla, mert vagy nagyon szegények, vagy a családjuk kitaszította őket, esetleg párjukat elvesztették és nincs senkijük. A gyermeküket örökbe adó nők közül sokan életük végéig emlékeznek megszült gyermekükre, soha el nem múló bűntudat mardossa lelküket, és életük végéig gyötri őket a kétség, hiszen nem tudják, hogy gyermekük él-e, jól van-e. 5 Az örökbefogadás a családjognak az a területe, amely a legtöbbször került módosításra a Csjt. 1952. évi hatályba lépése óta, az elmúlt tíz évben is több alkalommal, de folyamatosan igyekezett lépést tartani a társadalmi elvárásokkal. 2 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1999., 11. oldal 3 Korbuly Ágnes: A vér szerinti szülő reprezentációja mint fantom, örökbefogadó családokban, Család, gyermek, ifjúság 2005. (14. évf.) 3. szám, 13. oldal 4 Szilvási Léna Az örökbefogadásról, másképpen, Esély, 1997., 2. szám, 81. oldal 5 [Szilvási Léna, Esély (1997) 2. szám, 82. oldal] 6

Az örökbefogadás jogforrásai igencsak szerteágazóak, hiszen az örökbefogadás öröklési jogi hatásait megtaláljuk a Polgári Törvénykönyv Családjogi könyvében, valamint az Öröklési Jogi Könyvben. 6 A jog tehát elsősorban azzal védi a gyermekek érdekét, hogy védi a gyermek családi környezetben való elhelyezését, ahol ez hiányzik, ott igyekszik pótolni. A nevelés célja a gyermek kedvező testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítása. A családi környezetben való nevelést a jog többféle eszközzel képes biztosítani, viszont ezek nem mindegyike pótolja a szülők családi környezetét. A vér szerinti család pótlására szolgáló legmegfelelőbb jogi eszköz az örökbefogadás. Ha végigtekintjük a családot pótló örökbefogadás jog hatásait, megállapíthatjuk, hogy az örökbefogadás elsősorban olyan gyermekek számára a legjobb és legmegfelelőbb, akiknek családi otthonuk nincs. 7 6 Dr. Barzó Tímea: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, Negyedik könyv Családjog, XI. Cím Az örökbefogadás, Opten Informatikai Kft., Budapest, 2014., 183. oldal 7 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: A családjog kézikönyve, VI. fejezet Az örökbefogadás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 1995., 350-351. oldal 7

I. Az örökbefogadás kialakulása és története Magyarországon 1.1. Történeti áttekintés Ahogy a magánjogi intézmények többsége, úgy az örökbefogadás is a római jogban jelent meg először, mint jogilag szabályozott aktus. Ennek az intézménynek a segítségével már a kezdetektől fogva a természetes utódok hiányát kívánták pótolni, úgy, hogy a leendő örökhagyó még életében gondoskodhasson arról, hogy legyen, aki továbbvigye a nevét, vallási és egyéb kötelességeit, gondoskodjon a fennmaradó családtagjairól amellett, hogy vagyonát örökölje, s ez utóbbi volt az elsődleges célja, mégis családjogi intézményként jelent meg. 8 A római jog az örökbefogadás két formáját ismerte: az arrogatiot, valamint az adoptiot, azzal, hogy mindkét esetben az örökbefogadók csak önjogú római polgárok, családfők lehettek. Az arrogatio az önjogú személy, az adoptio valamely családfő hatalma alatt álló személy örökbefogadását jelentette. Az adoptio eredményezhetett atyai hatalmat (adoptio plena), vagy csak öröklési jogot (adoptio minus plena). Később nők is fogadhattak örökbe, de ekkor is csak öröklési jogot biztosított az örökbefogadás. 9 Az 1877. évi XX. t.c. anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezéseket is tartalmazott. A törvény szerint a gyámhatóság legfőbb feladata a gyámoltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek az előmozdítása, valamint a megóvása volt. Rendkívül sokrétű feladatot első fokon a törvényhatóságok és a rendezett tanácsú városok, kivételképpen pedig a községek árvaszékei látták el. 10 8 Beke-Martos Judit: Az örökbefogadás jogtörténeti megközelítésben, Családi Jog, 2009. (7. évf.) 4. szám, 18. oldal 9 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 32. oldal] 10 http://jesz.ajk.elte.hu/zambo16.html#_ftn20, Zámbó Géza: A gyámhatóságok, árvaszékek szervezete, eljárása a kiegyezés után, 2014., 1. oldal 8

Az 1877. évi XX. t.c. abból az aspektusból indult ki, hogy a gyámügyekben a községnek, valamint a családnak is kellő befolyást kell biztosítani, így szakítani kíván a 16-ik századbeli irányzattal, mégpedig: amely szerint az állam intézi, kezeli és igazgatja a gyámügyeket a család és a község kizárásával, a gyámot a gyámhatóság mechanikus közegének tekintve. Így tehát be kell vonni a családot és a községeket a gyámhatósági munkába. A törvénycikk két részből áll: az első rész a gyámságról és a gondnokságról, valamint az ehhez kapcsolódó jogintézmények szabályozásáról, a második rész pedig a gyámhatóságokról és a hozzá kapcsolódó jogintézmények szabályozásáról szól. A törvény megállapítja, hogy a kiskorú cselekvőképessége a 12. életév betöltésével kezdődik, a teljes nagykorúság határát pedig a 24. életévben jelöli meg. Általános elvként szögezi le a törvény, hogy a kiskorúak gyámság vagy atyai hatalom alatt állnak, valamint az atyai hatalom és gyámság egymást kizáró jogintézmények, így együtt meg nem állhatnak. 11 A törvény rendelkezéseiből következően gyámság alá tartoznak azok a kiskorúak, akik nem állnak atyai hatalom alatt, azok, akiknek atyja maga is kiskorú és ebből adódóan atyai hatalmát nem gyakorolhatja, valamint akiknek atyjára vonatkozóan az atyai hatalom gyakorlatát a gyámhatóság felfüggesztette, továbbá akik felett az atyja halála folytán megszűnt az atyai hatalom, végül a házasságon kívül született kiskorúak, mert ezek az atyai hatalom alatt nem állnak. A törvény a gyámságra hivatott személyek sorrendjét is megállapítja, a gyámok tekintetében a római jogi eredetű csoportosítást használja, amelyet már a régi jogunk is követett. Így tehát megkülönböztetünk: nevezett, természetes és törvényes, törvényes és rendelt gyámot. 12 Amennyiben az elhalt atya nem nevezett meg gyámot, úgy a gyám tisztsége az anyára, mint természetes és törvényes gyámra szállt, abban az esetben viszont, ha az atya nevezett 11 Szűcs Lászlóné Siska Katalin: Az árvaszékek története és jogi szabályozása Szabolcs megyében 1848-1880 között, PhD értekezés, Miskolc, 2000., 118-119. oldal 12 [Szűcs Lászlóné Siska Katalin, PhD értekezés, Miskolc, (2000) 123. oldal] 9

meg gyámot, úgy a gyámi tisztség a nevezett személyt illeti meg, az anya pedig csak azt követelheti meg, hogy a kiskorú gyermekeit magánál tarthassa és azok személyi, valamint vagyoni ügyeiben őt meghallgassák. A törvénycikk 43. -a kizárja a nőket a gondnokság és a gyámság viseléséből. 13 Az árvaszékek törvényi szabályozását követően az 1877. évi 47046. számú rendeletével a belügyminiszter szabályozta az árvaszékek ügyrendjét. Ezzel befejeződött az árvaszékek egységes központi szabályozásának menete. 14 Adatok az örökbefogadásról 1872-től 1877-ig Árvaszéki elnök jelentése 1872-től 1877-ig érekezett árvaügyek számáról 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 2962 4033 5562 6129 7374 5926 1872. 1873. 1874. 1875. 1876. 1877. 1000 0 Összefoglalva: Az 1877. évi törvénycikk egy átfogó, anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket is tartalmazó törvény. A gyámoltak személyét minden korábbinál jobban helyezte a középpontba és a nők diszkriminatív megítélése is csökkent. A közhatalmi aktus által keletkeztetett jogviszony a rendelkezések érvényesülésének fontos biztosítéka volt. A gyámság államosítása szembetűnő, mivel a Gyt. a közigazgatási szervezethez telepítette a korábbi bírósági hatásköröket. Jelentősen bővítette a gyám kötelezettségeit, különösen a gyámolt vagyonának kezelésével összefüggésben. 13 [Szűcs Lászlóné Siska Katalin, PhD értekezés, Miskolc (2000) 124. oldal] 14 [Szűcs Lászlóné Siska Katalin, PhD értekezés, Miskolc (2000) 128. oldal] 10

A gyámtörvény a kiegyezés után korszakos jelentőségű volt, hiszen a benne foglalt szabályok időtállónak bizonyultak, a családjogi törvényünkben több rendelkezése is helyt kapott. 15 A feudális jogrendszerben az örökbefogadás öröklési szerződésből fejlődött ki. A fejlett nyugati országokban az elmúlt néhány évtizedben megváltozott az örökbefogadás gyakorlata. Mivel rendkívül kevés a hazai örökbefogadható gyermek, ezért előtérbe került a nemzetközi örökbefogadás, valamint a speciális szükségletekkel rendelkező vagy idősebb gyermekek örökbefogadása. A magyar jogfejlődés jellegzetessége, hogy az örökbefogadást már Werbőczy Hármaskönyve is tartalmazta és megengedett volt a kiskorúak és a nagykorúak örökbefogadása, a germán joghoz hasonlóan az öröklés céljával. Az örökbefogadás arra is hivatott lett, hogy új családi kapcsolatokat teremtsen, így egyre inkább előtérbe került a családjogi rendeltetése. Az 1945. utáni családjogi kódexek megalkotásától kezdődően következetesen az örökbefogadás elsődleges célja az volt, hogy az örökbefogadott korú részére biztosítsa a családi környezetet és a családi nevelést. Az örökbefogadás jogintézményében jelentős továbblépést jelentett a Polgári Törvénykönyv, valamint ezzel összhangban a Csjt-t módosító 1960. évi 12. sz. tvr. hatályba lépése. A Csjt. 1974. évi módosítása azt kívánta elősegíteni, hogy a beilleszkedése az örökbefogadott gyermeknek minél harmonikusabb legyen. Ezáltal a titkos örökbefogadás megerősödött, hiszen a módosítás általánossá tette azt, hogy a vér szerinti szülő akként is hozzájárulhat gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét ismerné. Ezt a nyilatkozatot azonban nem lehetett visszavonni. A Csjt. 1990. évi módosítása a titkos örökbefogadások körét kibővítette az örökbefogadhatónak nyilvánítás jogintézményével. 15 [Zámbó Géza: A gyámhatóságok, árvaszékek szervezete, eljárása a kiegyezés után (2014) 14. oldal] 11

A Gyvt. kimondja, hogy a gyermeknek joga van a származása, valamint vér szerinti családja megismeréséhez. 16 Örökbefogadások adatai 2000 2011 között Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 2011, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2012. 16 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 32. oldal] 12

II. Az örökbefogadás célja, fajtái, a felek érdekei 2.1. Az örökbefogadás célja Csjt. 46. Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. 17 A Csjt. az örökbefogadás céljaként a családi kapcsolatot és a családi nevelést hangsúlyozza. A családi kapcsolat létesítése célja az örökbefogadásnak, de egyúttal eszköze is annak, hogy a nevelés megvalósulhasson. A családi kapcsolatot a nevelés érdekében létesíti, mivel a gyermek részére a családi környezetben történő nevelés tudja a legeredményesebb fejlődést biztosítani. Ha a családi kapcsolat eszköze a gyermek nevelésének, akkor azt kell elérni, hogy a kapcsolat minél szilárdabb és minél jobban kiépített legyen. A családi kapcsolat erősítésének eszköze a szülő és a gyermek kapcsolatának szorosabbra fűzése mellett a rokoni kapcsolatok szélesítése is. Ez azt is jelenti, hogy ha az örökbefogadónak van vér szerinti gyermeke is, akkor ezen gyermek és az örökbefogadott gyermek testvérekké válnak, megkülönböztetés nem lehet közöttük, tehát az örökbefogadott gyermek jogilag ugyanolyan helyzetbe kerül, mint a vér szerinti gyermek. 18 A Családjogi Könyv a Csjt-vel egyezően határozza meg az örökbefogadás legfontosabb célját, mégpedig azt, hogy az örökbefogadás a kiskorúak családban nevelését biztosítsa akkor, amikor a vér szerinti szülei erre nem képesek. Ez történhet akár önhibájukból, akár önhibájukon kívül. 19 17 Csjt. 46. 18 A családjogi törvény magyarázata, VI. fejezet Az örökbefogadás, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002., 769-770. oldal 19 [Dr. Barzó Tímea, Nagykommentár, Opten Informatikai Kft., Budapest (2014) 183-185. oldal] 13

Összefoglalva: Az örökbefogadás elsődleges célja, hogy azon gyermekek nevelését biztosítsa, akiknek nincsen családja, vagy a családjuk nem megfelelő. 20 Az örökbefogadás céljának több szempontból is jelentősége van: a) a gyámhatóság az örökbefogadást kizárólag akkor engedélyezheti, ha az örökbefogadás a gyermek érdekében áll, tehát az örökbefogadás célja megvalósul; valamint b) a gyámhatóság az örökbefogadást felbontja, ha a felbontás közérdeket nem sért, ha az örökbefogadott kiskorú, továbbá akkor, ha a gyermek érdekében áll, tehát ha az örökbefogadás a célját már nem tölti be. 21 Az örökbefogadás úgy is meghatározható, hogy egy családon kívül álló személynek a család teljes jogú tagjává történő befogadása történik meg. 22 2.2. Az örökbefogadás fajtái Hazánkban az örökbefogadásnak két fajtája van: a nyílt és a titkos örökbefogadás. Nyílt örökbefogadásról beszélünk: ha a gyermek szülei az örökbefogadáshoz úgy adják meg hozzájáruló nyilatkozatukat, hogy ismerik az örökbefogadó személyét. A nyílt örökbefogadáskor a gyermek szülei és az örökbefogadó szülőik ismerik egymást, együtt jelennek meg a gyámhivatal előtt és együttesen kérelmezik az örökbefogadás engedélyezését. 23 Titkos az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatit nem ismeri, vagy ha a szülő hozzájárulására e törvény szerint nincs szükség. A hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek születése előtt is meg lehet tenni. A nyílt és titkos örökbefogadás közötti legfontosabb különbségek: 20 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 37. oldal] 21 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (1995) 350-351. oldal] 22 [Dr. Barzó Tímea, Nagykommentár, Opten Informatikai Kft., Budapest (2014) 184 185. oldal] 23 Csepeli Ágota Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? KET a gyakorlatban, Fővárosi Közigazgatási Füzetek, 2006., 2. oldal 14

A nyílt és titkos örökbefogadás megkülönböztetése régóta jelen van a családjog területén: a titkos örökbefogadás fogalma az utóbbi évtizedekben nagyon sokat változott. 24 A titkos örökbefogadás esetén a szülői nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt is sor kerülhet, a nyílt örökbefogadás esetén ezen nyilatkozat már csak megszületett gyermekre vonatkozhat. Titkos örökbefogadásnál, ha a gyermek a 6. életévét betöltötte vagy egészségileg károsodott, akkor a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges a szülő hozzájáruló nyilatkozatának érvényességéhez. A szülő szülői felügyeleti jogának megszűnésénél a Családjogi Könyv nem tesz különbséget a nyílt és a titkos örökbefogadásnál: hathetesnél idősebb gyermek esetében tett nyilatkozatnál a szülői felügyeleti jog mindkét esetben a nyilatkozattételkor, hathetesnél fiatalabb gyermek esetében pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A gyámhatóság határozatával állapítja meg ezen szülői felügyeleti jog megszűnését. 25 A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében visszavonhatja. A visszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell. Titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról nem kap értesítést és az örökbefogadásról hozott határozat ellen jogorvoslattal nem élhet. 26 A titkos örökbefogadás alapgondolata: az örökbe fogadott gyermek nevelkedését a vér szerinti szülő az esetleges zaklatásával ne veszélyeztesse az örökbefogadói családban. Ezen örökbefogadási forma jellemzően a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, átmeneti nevelt és tartós nevelt, örökbe fogadhatónak nyilvánított gyermekek örökbefogadásával kapcsolatos eljárás. 27 24 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Polgári Jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/VI., Negyedik Könyv, Negyedik Rész, XI. Cím Az örökbefogadás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013., 211. oldal 25 [Dr. Barzó Tímea, Nagykommentár, Opten Informatikai Kft., Budapest (2014) 222 223. oldal] 26 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, IV. könyv, XI. cím Az örökbefogadás, 4:126. 27 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Az új Ptk. magyarázata III/VI., HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (2013) 213. oldal] 15

A titkosság joga azt jelenti, hogy mind a gyermeknek, mind a vér szerinti és az örökbefogadó szülőnek joga van a titkosságra és a privát élete tiszteletben tartására. Az aktáikat szigorú ellenőrzés mellett kell kezelni. 28 2.3. Az örökbefogadandó gyermek érdekei A Gyermek Jogairól szóló 1989-es New York-i Egyezmény az első átfogó nemzetközi egyezmény, amely a gyermekek jogaival és védelmével foglalkozik. Ezen egyezményről általánosságban elmondható, hogy az emberi jogok széles skáláját tartalmazza és a jogok érvényesülésében kizár mindenfajta diszkriminációt. Az Egyezmény 3. cikke az egész dokumentumot átható olyan alapelvet tartalmaz, amely mint jogalkotási és eljárásjogi követelményt fogalmaz meg: ez a gyermek mindenek felett álló érdeke. 29 A gyermek érdekének vizsgálata nem szorítkozhat kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek vizsgálatára, éppen ezért a kiskorú gyermeknek felétlen joga van a testi, értelmi és erkölcsi fejlődéshez, jogos érdekeinek, valamint személyi és vagyoni jogainak biztosításához. A gyámhatóság a gyermek érdekében általános ellenőrzési jogot kap az örökbefogadás létrejötte tekintetében. A gyámhatóság többek között az örökbefogadási kérelem elbírálása előtt környezettanulmányt készíti az örökbe fogadni szándékozó személyeknél. Ennek célja, hogy a hatóság meggyőződjön arról, hogy a gyermek elhelyezésére, gondozására az örökbefogadók körülményei alkalmasak. Figyelembe kell venni azt is, hogy az örökbefogadók részéről mi indokolja a gyermek családba fogadását és azt, hogy szándékaik mennyire szilárdak. 30 A vér szerinti szülők családi életébe súlyos beavatkozást jelent a szülő hozzájárulása nélkül történő állami (tartós) nevelésbe vétel, illetve örökbeadás. Amennyiben ezen intézkedésre a gyermek érdekében, valamint az ő egészségének megőrzése végett van szükség, akkor 28 Bogár Zsuzsa fordítása A gyermekek jogai hazai és külföldi örökbefogadás esetén, Család, gyermek, ifjúság 2001., (10. évf.) 2. szám, 12. oldal 29 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 771. oldal] 30 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (1995) 354-355. oldal] 16

ezen beavatkozás Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. évi Római Egyezmény 8. cikk (2) bekezdése értelmében szükséges intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban. 31 2.4. Az örökbefogadó érdeke A gyermek érdeke mellett azt is figyelembe kell venni, hogy az örökbefogadási eljárás elsősorban az örökbe fogadni kívánó személyek kezdeményezésére indul, nem pedig hivatalból, tehát az örökbefogadónak is érdeke fűződik az eljárás megindításához. A gyámhatóságnak figyelembe kell vennie azt is, hogy az örökbefogadók részéről mi indokolja a gyermek örökbefogadását és azt, hogy mennyire szilárdak a szándékaik. A magyar jog nem ismer olyan feltételt, hogy gyermeket csak gyermektelen szülők fogadhatnak örökbe. Az örökbefogadói érdekeknek a vizsgálata szükségképpen összekapcsolódik az örökbe fogadni kívánt gyermek érdekeinek vizsgálatával, ugyanis, amennyiben az örökbefogadókat az a cél vezérli, hogy örökbefogadás útján érjék el a gyermek utáni vágyukat, akkor valóban gyermekükként fogadnak be egy kiskorú gyermeket a családjukba. Ekkor az örökbefogadás célja érvényesülni fog. Az örökbefogadóknak általában határozott kívánságuk azzal kapcsolatosan, hogy milyen gyermeket kívánnak örökbe fogadni: fiút, lányt, fontos a kora, van úgy, hogy a hajszín is meghatározó vagy a kár a testalkat is jelentős lehet. Ezen ésszerű kívánságok teljesítése egyáltalán nem akadályozza az örökbefogadást, ellenkezőleg, előmozdítja az örökbefogadás céljainak érvényesülését. Az örökbefogadó, ha olyan gyermeket talált, akivel úgy érzi, hogy olyan kapcsolatot sikerül kialakítania, mintha a gyermek a saját vér szerinti gyermeke lenne, akkor a gyámhatóságnak ezen gyermek örökbefogadását elő kell mozdítania, de csak abban az 31 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 772. oldal] 17

esetben, ha az a gyermeknek is az érdekében áll és nem kell törekednie arra, hogy az örökbefogadót megpróbálja meggyőzni más gyermek örökbefogadásáról. 32 Az örökbefogadást a gyámhatóság csak akkor engedélyezheti, ha az örökbefogadás a gyermek érdekében áll, azaz célja megvalósul. Az örökbefogadást viszont fel is bonthatja akkor, ha a felbontás közérdeket nem sért, ha az örökbefogadott még kiskorú, valamint az örökbefogadás a célját már nem tölti be, tehát a bontás a gyermek érdekében áll. 33 2.5. A vér szerinti szülő érdeke Az örökbefogadó és az örökbefogadott érdekei mellett számos más érdek is közrejátszik, így különösen a vér szerinti szülők, a rokonok érdekei. Amennyiben a vér szerinti szülő teszi meg az örökbeadó nyilatkozatot gyermeke képviseletében, akkor kifejezésre juttatja, hogy az örökbefogadáshoz érdeke fűződik, de legalább is nem áll ellentétben az érdekeivel. A gyámhatóság engedélyéhez szükség van a gyermek szüleinek hozzájárulására. A szülőnek kizárólagos joga van arra, hogy beleegyezzék az örökbefogadásba. A szülő nyilatkozatával juttatja kifejezésre azt, hogy érdeke fűződik az örökbefogadáshoz. Amennyiben a vér szerinti szülő törvényes képviselő is, akkor a törvényes képviselő és a szülői hozzájáruló nyilatkozata egybeesik, tehát mint törvényes képviselő egyetértő nyilatkozatot, mint vér szerinti szülő hozzájáruló nyilatkozatot tesz. 34 Abban az esetben, ha a gyermek törvényes képviselője nem a vér szerinti szülő vagy nem mind két vér szerinti szülő hanem gyám, eseti gondnok vagy egyik szülő, akkor sem mellőzhető a szülő, a külön élő szülő hozzájárulása. 35 32 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 776. oldal] 33 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 773. oldal] 34 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 772. oldal] 35 A családjogi törvény magyarázata 2. kötet, Budapest, 1988., 18. oldal 18

2.6. A titkos örökbefogadás előkészítése során a gyermekvédelmi szakszolgálat szerepe A titkos örökbefogadás előkészítése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálat kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadó szülőt a megyei, fővárosi gyermekvédelmi bizottság figyelembevételével. Ezután felkészíti a gyermeket, valamint az örökbe fogadni szándékozó személyt az örökbefogadásra. Segíti a szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, ezért ennek érdekében javaslatot tesz a gyermek örökbe fogadni szándékozó szülőhöz történő kötelező gondozásba történő kihelyezésére és azt figyelemmel is kíséri, ezek után pedig az örökbefogadás engedélyezésére javaslatot tesz. 36 36 [Dr. Barzó Tímea, Nagykommentár, Opten Informatikai Kft., Budapest (2014) 220. oldal] 19

Titkos örökbefogadás Átmeneti, vagy tartósnevelt GYERMEK Egyedülálló FELNŐTT vagy házaspár Gyámhivatal: örökbefogadhatóvá nyilvánítás határozattal Szakszolgálat: alkalmassá nyilvánítás előkészítése Gyámhivatal: alkalmassá nyilvánítás határozattal Megyei országos nyilvántartásba vétel ISMERKEDÉS Gyámhivatal: örökbefogadás engedélyezése Család Forrás: 37 37 [Csepeli Ágota Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról, Fővárosi Közigazgatási Füzetek (2006) 55. oldal] 20

III. Az örökbefogadással kapcsolatos eljárások 3.1. Az örökbefogadást megelőző veszteségélmények A gyermektelenséggel küzdő házaspárok, az egyedülálló nők veszteségeket szenvednek el, mire az örökbefogadás gondolatáig eljutnak, hiszen mire a házaspárok benyújtják az örökbefogadási kérelmüket, addigra az évekig tartó orvosi beavatkozások következtében már jelentős részük több sikertelen terhességen, spontán vetélésen is átesett. Néhányan elveszítik az egzisztenciális biztonságukat is, hiszen a nők egy része az éveken át tartó kezelések miatt elveszíti munkahelyét is, sokan erőn felüli anyagi áldozatot hoznak a sikertelen orvosi beavatkozások miatt. A terméketlen párok gyakran elszigetelődnek környezetükben, mivel egyrészt a magzatát elveszítő anyával a legszűkebb környezete sem tud mit kezdeni, ezért magányukban fájdalmukat irreálisnak, magukat abnormálisnak érezhetik. Másrészt a terméketlen párok gyakran maguk zárkóznak el az olyan társas helyzetektől, ahol szembesülniük kell veszteségeikkel. 38 A család a legjobb környezet a gyermek számára, ezért legfontosabb alapelv, hogy inkább egy befogadó családba kerüljön, mint intézetbe. A kompetens hatóságoknak kell biztosítaniuk azt, hogy amikor a gyermek intézetbe kerül, minél gyorsabban felülvizsgálják a gyermek személyes és családi állapotát, és megfelelő családi védelmet keressenek neki. 39 Az örökbefogadónak fontos megérteni, hogy az örökbe fogadott gyermek nevelése sok esetben eltér a vér szerinti gyermek nevelésétől. Az örökbe fogadni szándékozó szülők nagyon sokszor nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mire is vállalkoznak. Az örökbe fogadott gyermeknek sokkal nagyobb biztonságra van szükségük, mivel róluk már egyszer lemondtak, így az ebből fakadó megrázkódtatásokat egy életen át cipelik 38 Pulay Klára: Amit az örökbefogadók veszteségeiről tudni érdemes (A feldolgozatlan veszteségek hatása az örökbe fogadó családokban (1. rész), Család, Gyermek, Ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 12-13. oldal 39 [Bogár Zsuzsa fordítása, Család, gyermek, ifjúság (2001) 10. évf. 2. szám, 11. oldal] 21

magukkal. Éppen ezért nagyon fontos az állandóság, hogy olyan családba kerüljenek, amelyet már nem fognak elveszíteni. 40 3.2. Az örökbefogadást megelőző konzultáció Az örökbefogadást megelőzően a párok négyüléses dinamikusan orientált pszichológiai konzultáción, majd egy leendő örökbefogadó párokból álló 21 órás örökbefogadásra felkészítő részben tematikus, részben saját élmény jellegű csoportos képzésen vesznek részt. 41 A csoportokba azok a várakozók jelentkezhetnek, akik már részt vettek a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton és konzultáción, akiknél az élethelyzet, életvitel, egzisztenciális körülmények, a családszerkezet alkalmas a gyermekvállaláshoz. A csoport tematikája szerint három részre bontható: 1) Az első rész 11 órából áll. Az örökbefogadást az örökbefogadó oldaláról, szempontjából közelítik meg. A csoport témáivá azok a nehézségek, érzelmi csalódások, a gyermekvállalás kudarcai válnak, amelyeket a szülők átéltek, mielőtt eljutottak az örökbefogadás gondolatáig. Minden csoportban felszínre kerül a vérszerinti szülőkkel kapcsolatos harag és előítélet is. A cél, hogy párhuzamba állítható érzéseket éljenek meg a saját, a gyermek és a vér szerinti szülő veszteség élményével kapcsolatban. A legfontosabb, hogy a szülő nő lemondását, a gyermekről való lehetséges legjobb gondoskodás döntéseként fogadják el. 2) A második részben 1 órában az örökbefogadás jogi vonatkozású kérdéseit információátadással járják körbe, ezáltal megszüntetve az e téren tapasztalható tájékozatlanságot. Ismertetik az örökbefogadás hazai szabályait, bemutatják a folyamatban részt vevő szervezetek hatáskörét, feladatait, hogy tudják mikor, kivel kell kapcsolatba lépni. 40 Mészáros Krisztina: Sikerek és buktatók az örökbefogadásban Család, Gyermek, Ifjúság 2006/1. szám, 21. oldal 41 [Korbuly Ágnes, Család, gyermek, ifjúság (2005) 14. évf., 3. szám, 16. oldal] 22

Vázolják a nyílt és titkos örökbefogadás jogi különbségeit, mégpedig: melyik hol, milyen formában, mikor indítható, milyen előnyei, illetve kockázatai lehetnek az egyik, illetve a másik esetében az örökbefogadók szempontjából. Célja, hogy átfogó képet kapjanak a hazai örökbefogadási lehetőségekről, az örökbe fogadni szándékozók és az örökbefogadások számáról. Ezek az ismeretek segítenek abban, hogy az örökbefogadók ne egy számukra átláthatatlan és érthetetlen eljárás elszenvedői legyenek. 3) A harmadik rész 9 óra az örökbefogadott gyermekek nevelésének speciális kérdéseit dolgozza fel. Fontos a gyermekeknek és a gyermekotthoni életüknek a bemutatása, valamint az, hogy milyen az a nevelési elv, amelyben nevelkednek. Cél: eloszlatni azokat a tévhiteket, amelyek a köztudatban az intézeti gyerekekről élnek, de egyben hitelesen bemutatni azokat a hátrányokat is, amit az intézetben nevelkedés okoz. Mindezek hatására a szülők közelebb kerülnek a gyermek korábbi életéhez, megértik testilelki fejlődésének jellemzőit és ennek hatását későbbi örökbefogadás utáni életükre. 42 Egyik nagyon fontos funkciója a felkészítőnek, hogy a párok találkozzanak olyan emberekkel, akik szintén hasonló helyzetben vannak. Sok esetben már maga ez a tény, hogy mások is küzdenek ugyanilyen problémával, oldhatja bennük a feszültséget, a szorongást. A felkészítő tanfolyam csoportos konzultáció keretei között valósul meg. A csoport középpontjában a tagok élményei állnak, bár az információk átadásának is helye van. Az örökbefogadás problémakörének tisztázására teljes mértékben megfelel a csoportos konzultáció működési keretként. A legfontosabb funkciója ezen tanfolyamnak, hogy sikeressé tegye a későbbi örökbefogadásokat. 43 42 Székely Zsuzsanna: Felkészülés, Család, gyermek, ifjúság, 2006/1. szám; 28-29. oldal 43 [Mészáros Krisztina, Család, gyermek, ifjúság (2006) 15. évf., 1. szám, 21. oldal] 23

3.3. A sikeres örökbefogadás tényezői A sikeres örökbefogadás érdekében a szülőknek tisztázniuk kell önmagukban, hogy miért is akarnak örökbe fogadni. Őszintén szembe kell nézniük azzal, hogy attól függetlenül, van-e, volt-e vagy lesz-e a jövőben vér szerinti gyermekük, el tudnak-e fogadni egy olyan gyermeket, aki genetikailag nem tőlük származik, és tudják-e ezt a gyermeket sajátjukként nevelni és szeretni. 44 Alaposan meg kell győződni arról, hogy a megfelelő gyermek-szülő kapcsolat ki tudott-e alakulni az örökbe fogadható gyermek és az örökbefogadó személy között. Erre ad módot a gondozási idő, amely idő alatt a gyermeket az örökbefogadó szülő saját háztarásában neveli és eközben a szakemberek figyelemmel kísérik a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba történő beilleszkedését. A gondozási idő legalább 30 nap, de szükség esetén hosszabb ideig is eltarthat. 45 A szülő gyermeke örökbefogadásához a gyermek születése előtt is hozzájárulhat oly módon, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri (titkos örökbefogadás). Mivel azonban a szülő az örökbefogadáshoz adott hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes koráig visszavonhatja, addig szülői felügyeleti joga nem szűnik meg, csupán szünetel, így a gyermek örökbefogadására nem kerülhet sor hathetes koráig. Ezekben az esetekben a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletére hivatásos gyámot rendel és ezzel egy időben a leendő örökbefogadónál ideiglenes hatállyal elhelyezi. A hat hét leteltét követően indulhat az örökbefogadási eljárás, ám ekkor már a gyermek gondozásba történő kihelyezésére külön nem kerül sor, mert a hat hét alatt a leendő örökbefogadó gondozta a gyermeket. 46 44 [Mészáros Krisztina, Család, gyermek, ifjúság (2006) 15. évf., 1. szám, 21-22. oldal] 45 [Csepeli Ágota Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról, Fővárosi Közigazgatási Füzetek (2006) 55. oldal] 46 [Csepeli Ágota Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról, Fővárosi Közigazgatási Füzetek (2006) 36-37. oldal] 24

3.4. Az örökbefogadó személyének alkalmassága Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni. Közös gyermekként történő örökbefogadás esetén fenti bekezdésben meghatározott életkornak és korkülönbségnek az egyik örökbefogadó tekintetében kell fennállnia. Ha testvéreket fogadnak örökbe, az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni. Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van. 47 Örökbefogadó az lehet, aki személyisége és körülményei alapján a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében alkalmas az örökbefogadásra. 48 Az örökbefogadó szülői felügyeletet gyakorol az örökbefogadott felet, ezért nem lehet cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes nagykorú, valamint kiskorú személy. 49 Az örökbefogadók részéről a gyermek iránti vágy azzal is párosul, hogy milyen származású, korú, nemű, külső és belső tulajdonsággal rendelkező gyermeket szeretnének örökbefogadni. Az, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján a gyermek örökbefogadására alkalmas-e, az örökbefogadási eljárás és felkészítő tanfolyam lefolytatását követően kerül megállapításra. 50 3.5. Az alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok A kérelem benyújtásakor, de legkésőbb tizenöt napon belül, írásban tájékoztatják az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának 47 [2013. évi V. törvény, IV. könyv 4:121. ] 48 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 789. oldal] 49 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 781. oldal] 50 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Az új Ptk. magyarázata III/VI., HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (2013) 202. oldal] 25

megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeit a helyszínen fogják vizsgálni. A gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felkészíti az örökbefogadásra. A gyermekvédelmi szakszolgálatnak az örökbefogadni szándékozó személy beleegyezésével fel kell kérnie annak háziorvosát - szükség esetén szakorvosát - annak megállapítására, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére. A felkérésben választ kell kérni arra, hogy nem szenved-e az örökbe fogadni kívánó személy: a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, alkoholfüggőségben, kábítószer-függőségben, pszichotikus zavarban, olyan betegségben, amely miatt - akár időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését veszélyezteti. Az örökbe fogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat feltárja, hogy: az örökbefogadási szándék motivációja, az örökbe fogadni szándékozó személy életkora és személyisége, a család élethelyzete, a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése előreláthatólag biztosítja-e az örökbe fogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését. Ha az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, a felkészítő tanfolyamon, illetve a tanácsadáson nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, a gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelmét visszavontnak tekinteni és megszüntetni az eljárást. 51 51 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/orokbefogadas20091202.html?ugy=orokbefoge lott.html#paragr6 26

3.6. Az örökbefogadási eljárás megindítása Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére indul. A kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerinti illetékes elsőfokú gyámhivatalnál lehet előterjeszteni. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül hozza meg érdemi döntését. A kérelem benyújtása után a gyámhivatal megvizsgálja, hogy becsatolták-e a felek az engedélyezéshez szükséges okiratokat, ha nem, akkor a gyámhivatal felhívja a feleket a hiánypótlásra. A gyámhivatal az eljárás során beszerzi a gyermek három hónapnál nem régebbi születési anyakönyvi kivonatának másolatát, amennyiben a gyermek szülei nem élnek, akkor a szülők halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, a gyámot, eseti gondnokot kirendelő jogerős határozatot. 52 3.7. Személyes kapcsolatfelvétel A várakozási idő alatt a gyerekvédelmi szakszolgálat - a várakozási sorrend figyelembe vételével - folyamatosan keresi az örökbe fogadható gyermekek számára a legmegfelelőbb, örökbefogadásra várakozó szülőket. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíteni lehet, hogy az alkalmas nagykorú személy és a gyermek között megfelelő szülő-gyermek kapcsolat alakulhat ki, a szakszolgálat a gyermekről tájékoztatást nyújt és felhívja a várakozó személyek figyelmét a személyes találkozás lehetőségére is. Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó találkozni kíván a gyermekkel - a törvényes képviselő értesítését követően - megszervezik azt, de a gyermek nem tudhatja a látogatás célját. A személyes találkozást megelőzően a gyermekről az örökbe fogadni szándékozó fényképet, videofelvételt nézhet meg. A kérelmezőnek ezt követően jeleznie kell, hogy kíván-e további kapcsolatot létesíteni a gyermekkel, és a szakszolgálat, a gondozó intézmény (személy), illetőleg a 52 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 73. oldal] 27

gyermekvédelmi gyám által megállapított időközönként további személyes találkozókra kerülhet sor. 53 3.8. A kötelező gondozási idő A kijelölt gyámhatóság a szükséges iratok, valamint az örökbe fogadni szándékozó személy és gyermek szülőjének kérelme alapján tizenöt napon belül, hathetesnél fiatalabb gyermek esetén nyolc napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a kijelölt gyámhatóság a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját. A kötelező gondozási időre történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes eltelte után a gyermek az örökbefogadási eljárás befejezéséig az örökbe fogadni szándékozó személynél maradhat. Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról az örökbe fogadni szándékozó személy saját költségén köteles gondoskodni, de a gyermek után a jogszabály alapján járó családtámogatási ellátások igénybevételére jogosult. A gyámhatóság nyilatkoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról a kötelező gondozási idő letelte után, valamint ismerteti a jogszabály által kötelezően beszerzett iratok tartalmát. A kötelező gondozási idő sajnos nem mindig jár sikerrel. A kötelező gondozásba történő kihelyezésről nem kell határozatban rendelkezni: ha az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, továbbá, ha az örökbefogadó a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve a saját háztartásában gondozza a gyermeket, valamint, ha a gyermekvédelmi nevelőszülője fogadja örökbe a nevelésbe vett gyermeket, mivel legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról. 54 53 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/orokbefogadas20091202.html?ugy=orokbefogel ott.html#paragr6 54 [Dr. Barzó Tímea, Nagykommentár, Opten Informatikai Kft., Budapest (2014) 227 229. oldal] 28

3.9. Az örökbefogadással kapcsolatos nyilatkozatok A felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozatok a legfontosabbak azon nyilatkozatok közül, amelyek az örökbefogadás létrejöttének a feltételei. A nyilatkozatokat a meghallgatás alkalmával a gyámhivatal előtt kell megtenni, amelyről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek az alábbi nyilatkozatokat tartalmazza: a) Az örökbefogadó nyilatkozata A nyilatkozatnak önkéntesnek kell lennie. Az örökbefogadó az örökbefogadás engedélyezésére irányuló eljárásban arról nyilatkozik, hogy a gyermeket örökbe kívánja fogadni. Ez a nyilatkozat az első lépés ahhoz, hogy az örökbefogadás létrejöhessen. b) Az örökbefogadott nyilatkozata Az örökbefogadott nyilatkozatának is határozottnak és konkrétnak kell lennie, amely arra irányul, hogy a személyi adataival megjelölt örökbefogadó család tagja kíván lenni. Az örökbefogadók és az örökbefogadott nyilatkozata egymásra tekintettel jön létre, ezért alapnyilatkozatnak számítanak. c) A gyermek szülőjének nyilatkozata Az örökbe fogadni kívánt gyermek szülőjének nyilatkozata több formában jelentkezik. Egyrészt, mint a gyermek törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozata, másrészt, mint a vér szerinti szülő hozzájáruló nyilatkozata. A szülői nyilatkozat azt is kifejezi, hogy az örökbefogadáshoz a szülőnek érdeke fűződik. Szülői hozzájárulásra van szükség akkor is, ha szülői felügyelete azért szünetel, mert a gyermek a másik szülőnél van elhelyezve, és felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. 55 55 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 74-78. oldal] 29

Az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges szülői hozzájárulás ítélettel nem pótolható. 56 A nevelőapa (az anya új férje) a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló per megindítására nem jogosult. 57 A felperes jelenlegi házastársa, V. K. és az alperes házastársak voltak. Házasságukból 1984. február 6-án Katalin nevű gyermekük született. A bíróság V.K. és az alperes házasságát az 1986. május 15-én kelt ítéletével egyező akaratnyilvánításuk alapján felbontotta, azt az egyezségüket pedig, amely szerint Katalin az anya elhelyezésébe kerül, jóváhagyta. A felperes és V. K. 1986. júliusában élettársi kapcsolatot létesítettek, majd 1987. január 24- én házasságot kötöttek. Az élettársi kapcsolat óta Katalint közösen nevelik. A felperes a gyermeket örökbe kívánta fogadni. Az alperes az örökbefogadási eljárás során a gyermek örökbefogadásához nem járult hozzá, ezért a gyámhatóság az eljárást 1988. január 25-én felfüggesztette, és az anyát arról tájékoztatta, hogy az apa hozzájáruló nyilatkozatának pótlása iránt pert indíthat. A felperes az 1990. július 6-án előterjesztett keresetében kérte, hogy amennyiben az alperes az örökbefogadáshoz szükséges hozzájárulást továbbra is megtagadja, azt a bíróság ítélettel pótolja, és az alperestől a szülői felügyeleti jogot is vonja meg. A bíróság ítéletével az alperesnek az 1984. február 6-án született D. K. nevű gyermek örökbefogadásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatát pótolta. Indokolása szerint az alperesnek a gyermekkel szemben tanúsított érdektelen magatartása, az érzelmi kötődés hiánya nyilvánul meg, de az alperes ennek ellenére nem járult hozzá az örökbefogadáshoz, arra lehet következtetni, hogy a nyilatkozat megtagadása joggal való visszaélés. A fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos: az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges nyilatkozat, amely a gyermekekkel való családi kapcsolat megszűnését eredményezi, a szülő legszemélyesebb joga. A Csjt. ezért olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné, hogy a szülői hozzájárulást a bíróság ítéletével pótolja, nem tartalmaz. Ezért tévedett a bíróság, amikor a Csjt. által szabályozott, az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges szülői hozzájárulást ítélettel pótolta. 58 d) A gyermek szülőjének nyilatkozata és a titkos örökbefogadás speciális szabályai A titkos örökbefogadáshoz való hozzájáruló nyilatkozat megtételére már a gyermek születését megelőzően is sor kerülhet, viszont a nyilatkozatot a szülő a gyermek hat hetes korának betöltéséig visszavonhatja. Ezt követően a nyilatkozat már nem vonható vissza és erre a szülőt figyelmeztetni kell. e) Az örökbefogadó házastársának nyilatkozata Fontos és egyben elengedhetetlen, hogy az örökbefogadó házastársa is hozzájáruljon az örökbefogadáshoz, hiszen az örökbefogadás lényege a családi nevelés ezért nem 56 Csjt. 48. (2) bek., Ptk. 5. (3) bek. 57 Csjt. 88 (1) bek., 90. (1) bek. 58 BH1992.28 30

közömbös, hogy a gyermek a családba hogyan illeszkedik be. Ezen nyilatkozattal a gyermeknek az ő családjába való befogadáshoz járul hozzá. A hozzájárulás nem eredményez közöttük rokoni kapcsolatot, azonban tartási kötelezettséget keletkeztet. Nincs szükség a házastárs hozzájárulására többek között, ha a házastárs között az életközösség megszűnt. 59 3.10. Az örökbefogadási adatbank Az örökbefogadási központ létrehozásának célja, hogy egységesebbé és hatékonyabbá tegye az örökbefogadási gyakorlatot, mivel nem volt egységes nyilvántartás azokról a külföldiekről, aki Magyarországról szerettek volna gyereket örökbe fogadni, valamint a külföldi örökbefogadásnak nem volt egységes kritériuma. Ma már csak ezen a nyilvántartáson keresztül lehet gyermekeket külföldieknek örökbe fogadni. Azok a gyerekek, akiket a saját megyéjükben nem lehet sikeresen örökbe adni, azok az ország más megyéjében, vagy külföldön megtalálják a szüleiket. Azok a gyerekek, akik ebben az adatbankban szerepelnek, többnyire olyan gyerekek, akiknek a saját területükön nem sikerült szülőket találni. Elsősorban Magyarországon lévő megfelelő családot keresnek ezáltal a gyerekeknek, de ha ez semmiképpen sem lehetséges, akkor keresnek számukra külföldi örökbe fogadó szülőket. Tehát az adatbank átláthatóságot is biztosít az örökbefogadásban. 60 3.11. Külföldi állampolgárságú gyermek örökbe fogadása A Gyermekjogi Egyezmény szerint az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a gyermek külföldre történő örökbeadására csak abban az esetben kerülhessen sor, ha a gyermek a származási országban nem helyezhető el örökbe fogadó vagy gondozó családban. A gyermek külföldre történő örökbeadása - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - az örökbe fogadható nevelésbe vett gyermek esetén engedélyezhető. Ennek feltétele, hogy a nevelésbe vett, örökbe fogadható gyermeket belföldön azért nem fogadták örökbe, mert nem vezettek eredményre az örökbefogadása 59 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 79-89. oldal] 60 Győrfi Éva: Az örökbefogadási adatbankról; Család, Gyermek, Ifjúság 2001/2. szám; 66-67. oldal 31

érdekében tett intézkedések. A külföldre történő örökbeadás szempontjából sem az állampolgárságnak, sem az állandó lakóhelynek nincs jelentősége. Lényege, hogy az örökbefogadás következtében a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik. A Hágai Örökbefogadási Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a nemzetközi örökbeadás az, ha a gyermek az örökbefogadás következtében végleges jelleggel más országba kerül, így függetlenül az örökbefogadó állampolgárságától, valamint attól, hogy a gyermek állampolgársága megváltozik-e. Az Európai Unió Bírósága a C-523/07 számú ügyben adott iránymutatás szerint a szokásos tartózkodási hely: a szülő és a gyermek együttélésének természetes és zavartalan helyszíne, amely megfelel a tényleges életvitel központjának és együtt jár a családi és társadalmi környezetbe való bizonyos fokú beilleszkedéssel. Ezért tehát figyelembe kell venni az otttartózkodás időtartamát, a jogszerűséget, a tartósságát, a költözés körülményeit és annak indokait, a gyermek iskoláztatásának helyét és körülményeit, a nyelvismeretét, valamint a családi és szociális kapcsolatait. 61 A magyar állampolgárság a születéssel szerezhető meg; az örökbefogadás nem eredményezi a magyar állampolgárság megszerzését, de megalapozza a kedvezményes honosítást 62 A Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztálya az 1998. február 19-én kiállított állampolgársági bizonyítványával igazolta, hogy a felperes nem magyar állampolgár. A felperes ugyanis 1967. május 4-én Brazíliában született, svájci állampolgár apa és brazil állampolgár anya gyermekeként; 1972. május 19-én fogadta örökbe apai nagynénje, Sz. Elsa, aki Svájcban született, és magyar állampolgárságát az 1948-ban Sz. József magyar állampolgárral kötött házassága révén szerezte meg. A felperes keresetében az állampolgársági bizonyítvány nemleges megállapításának felülvizsgálatát és jogszabálysértésre hivatkozással annak hatályon kívül helyezését, az alperesnek új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára, továbbá perköltség viselésére való kötelezését kérte. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy sem a felperes születésekor és örökbefogadásakor hatályos 1957. évi V. törvény (Ápt.), sem pedig a magyar állampolgárságról szóló, jelenleg hatályos 1993. évi LV. törvény nem ismeri el az örökbefogadást állampolgárságot 61 Polgári jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára, 2014 (HVG-ORAC, 2852 A/5 oldal), 525-526. oldal 62 1957. évi V. tv. 1. (1) bek. a) pont, 7. c) pont, 1993. évi LV. tv. 3-4., Csjt. 47. (3) bek., 51. (1) bek. 32

keletkeztető jogcímként; a honosításra vonatkozó feltételek fennállása esetén azonban a felperes megszerezheti a magyar állampolgárságot. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a feljegyzett kereseti illeték, valamint az alperes javára perköltség megfizetésére. Ítéletében kifejtette, hogy a Csjt. 51. -ának (1) bekezdésében írt általános szabályhoz képest - miszerint az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép - a jelen állampolgársági ügy elbírálására irányadó Ápt. 7. -ának c) pontja speciális rendelkezéseket tartalmazott, amikor lehetővé tette, hogy kedvezményes feltételekkel, honosítással szerezzen magyar állampolgárságot az, akit magyar állampolgár örökbe fogadni kíván, ezért a Csjt. felperes által hivatkozott rendelkezése az Ápt. 1. -a (1) bekezdésének a) pontja szempontjából nem alkalmazható. 63 Magyar állampolgár külföldi állampolgárságú gyermeket is örökbe fogadhat a magyar gyámhivatal engedélyével. A gyámhivatal az engedélyt csak akkor adja meg, ha az örökbefogadás a magyar jogszabályban meghatározott feltételeknek is megfelel. Külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadása iránti kérelem esetén a gyámhivatal annak elbírálása előtt a gyermek személyes jogának figyelembevételével megvizsgálja, hogy az örökbefogadás feltételei fennállnak-e. A gyermek állampolgársága szerinti ország illetékes hatóságának az örökbefogadásra vonatkozó jóváhagyását szintén a gyámhivatal köteles beszerezni és fel kell kérnie a gyermekvédelmi szakszolgálatot a gondozásba kihelyezés tapasztalatairól készített szakvélemény elkészítésére. Amennyiben az örökbe fogadni kívánt gyermek szokásos tartózkodási helye a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államok valamelyikében van, a magyar állampolgárságú örökbefogadni szándékozónak örökbefogadásra irányuló kérelmét a miniszternek, mint kijelölt Központi Hatóságnak kell bejelentenie. Erre az eljárásra a Hágai Örökbefogadási Egyezményben foglaltak az irányadók. Abban az esetben, ha magyar állampolgárságú örökbefogadó - külföldön - fogadott örökbe külföldi állampolgárságú gyermeket, kérheti a magyar gyámhivataltól annak a határozatnak a jóváhagyását, amelyben a külföldi hatóság engedélyezte az örökbefogadást. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születését igazoló okmányt és az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva. 63 BH2002.288 33

A gyámhivatalnak 20 nap áll rendelkezésére az eljárás lefolytatására, és a döntésre. Az eljárás során nem csupán az iratok tanulmányozására van lehetőség, de szükség esetén a kérelmezők meghallgatására is. A külföldi határozat jóváhagyásának feltételei: - az örökbefogadás megfelel a magyar jogban meghatározott feltételeknek is - az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú. 64 64 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/orokbefogadas20091202.html 34

IV. Az örökbefogadás joghatásai 4.1. Joghatások Függetlenül attól, hogy titkos vagy nyílt módon történt az örökbefogadás, a gyámhivatal örökbefogadást engedélyező határozatának jogerőre emelkedésével beállnak az örökbefogadás joghatásai, melyek a családjogi törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv szerint a következők: Az örökbefogadott kiválik vér szerinti családjából, így örökbefogadójának szüleivel unokai, az örökbefogadó gyermekeivel pedig testvéri jogállásba kerül. Akit mindkét házastárs akár együttesen, akár külön-külön örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. A névviseléssel kapcsolatban alapszabályként az örökbefogadott gyermek az örökbe fogadó családi nevét viseli, de ettől a családjogi törvényben meghatározottak szerint el is lehet térni. A gyámhatóság engedélyezheti a gyermek utónevének a megváltoztatását is az örökbefogadók kívánsága szerint. Ha a születési anyagkönyvbe az örökbefogadók kifejezett kérésére az örökbefogadásnak csak a tényét jegyezték be, az örökbe fogadó szülők halála vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, valamint a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti, hogy az örökbe fogadó szülőket vér szerinti szülőkként jegyezzék be. 65 A joghatások teljessége szempontjából megkülönböztetünk egyszerű (korlátozott) és teljes örökbefogadást. Egyszerű (korlátozott) örökbefogadásról akkor beszélünk, hogyha az örökbefogadással csak az örökbefogadó szülőkkel kerül jogilag is értékelhető rokoni kapcsolatba az örökbefogadott gyermek. 65 [Csepeli Ágota Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról, Fővárosi Közigazgatási Füzetek (2006) 70. oldal] 35

Teljes örökbefogadásról pedig akkor beszélünk, ha az örökbefogadói család egészében nyer családi jogokat az örökbefogadással az örökbefogadott gyermek és rendszerint majdnem minden kapcsolatot megszakít a vér szerinti családjával úgy, hogy legfeljebb kivételt az öröklési, valamint a kapcsolattartási jogi joghatások képezhetnek. 66 4.2. Az örökbefogadási határozat A gyámhivatal az örökbefogadást határozatában engedélyezi, amennyiben az a gyermek érdekében áll, valamint megfelel a jogszabályi feltételeknek, közérdeket nem sért, illetve nem jár haszonszerzéssel. Ellenkező esetben az örökbefogadás iránti kérelmet elutasítja. 67 Az örökbefogadást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell: a gyámhivatal döntését, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást, a gyermek örökbefogadás előtti nevét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, az örökbefogadás utáni névviselésével kapcsolatos döntést, a születésének újra anyakönyvezéséhez szükséges adatokat, származási helyére vonatkozó adatokat, vagyonának kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, átmeneti vagy tartós nevelése megszüntetésének megállapítását, az örökbefogadás joghatásait, a határozat jogerőre emelkedését követően a gyermek újbóli anyakönyvezésének elrendelése érdekében az anyakönyvezető megkeresését. Az elsőfokú határozat akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a határozat ellen az előírt határidőn belül nem fellebbeztek, arról lemondtak vagy a fellebbezés kizárt. A fellebbezésről való lemondás történhet írásban vagy szóban. A szóbeli lemondásról jegyzőkönyvet kell felvenni, illetve ezen nyilatkozatot az ügyféllel aláíratva záradékként a határozat irattári példányára rá kell vezetni. 68 A határozat jogerőre emelkedését követően az örökbefogadás hatályba lép, amely azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdődően illetik meg az örökbefogadót az örökbefogadott kiskorúval szemben a szülői jogok és ettől kezdődően terhelik a szülői kötelezettsége. Az 66 [Dr. Barzó Tímea, Nagykommentár, Opten Informatikai Kft., Budapest (2014) 239. oldal] 67 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 103. oldal] 68 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 105-106. oldal] 36

örökbefogadott ettől az időponttól kezdődően nyeri el a gyermek jogállását az örökbefogadó családjában. 69 4.3. Az örökbefogadott családi jogállása Az örökbefogadás legjellegzetesebb jogi hatása, hogy a gyermeknek új családi jogállást ad, és kiválik vérszerinti családjából. Az örökbefogadott az örökbefogadás folytán mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Azonban ez a joghatás csak akkor fűződik az örökbefogadáshoz, ha azt a gyámhatóság 1960. május 1. napját követően engedélyezte. 70 Az egyedülálló személy általi örökbefogadás sem kizárt még akkor sem, ha ebben az esetben a gyermeknek csak egy szülője lesz, hiszen a gyakorlatban is előfordulhat a vér szerinti leszármazás mellett, hogy csak egy szülő gondoskodik a gyermekről. Egy személy részéről történik az örökbefogadás abban az esetben is, ha az örökbefogadó a házastársa gyermekét fogadja örökbe. Ez a gyermeknek a közös gyermek jogállását adja. A családi jogállás tehát az örökbefogadottnak a családba való minél tökéletesebb beilleszkedését eredményezi. 71 4.4. Az örökbefogadás és a rokoni kapcsolat, valamint a tartási kötelezettség Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Az örökbefogadás rokoni kapcsolatot hoz létre. Egyenes ági rokoni kapcsolatot hoz létre az örökbefogadók, azok felmenői és az örökbefogadott között, oldalági rokoni kapcsolat jön létre az örökbefogadó vér szerinti leszármazói és az örökbefogadott között, valamint az örökbefogadó oldalági rokonai s az örökbefogadott között. 72 69 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 828. oldal] 70 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (1995) 400. oldal] 71 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 111. oldal] 72 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 831. oldal] 37

A házastársak általi örökbefogadás esetén a gyermek közös gyermekké válik, így mindkét örökbefogadó rokonainak is rokonává válik. Az egyedülálló örökbefogadó mindkét vér szerinti szülő helyébe lép, így ebből következik, hogy a vér szerinti szülő és a vér szerinti rokonok jogai egyik ágon sem maradnak fenn az örökbefogadás fennállása esetén. A családjogi törvény nem tesz különbséget, hogy a leszármazó létezik-e vagy sem az örökbefogadás engedélyezésekor. Az így létrejött rokoni kapcsolatból következik a névviselés, a rokon tartás, a törvényes öröklés. 73 A vér szerinti szülők halála esetén, amennyiben az egyik szülő rokonai fogadják a gyermeket örökbe, abban az esetben a másik szülő rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti, tehát például, ha a szülők halála esetén az anyai nagyszülők fogadják örökbe a gyermeket, akkor még az apai nagyszülők kapcsolattartási joga a törvény erejénél fogva nem szűnik meg. Nyílt örökbefogadás esetén kivételesen lehetőség van arra is, hogy a gyámhatóság azt a szülőt is feljogosíthassa a kapcsolattartásra, aki hozzájárult a másik szülő házastársa által történő örökbefogadáshoz, mivel nem indokolt ugyanis, általánosan minden esetben a vér szerinti szülő és a gyermek közötti kapcsolatot megszüntetni. 74 A gyermek titkos örökbefogadásához hozzájáruló szülő tartási kötelezettsége e nyilatkozat megtételével - szülői felügyeleti jogának megszűnése ellenére - nem szűnik meg. A tartási kötelezettséget csak az örökbefogadás szünteti meg 75 Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, melyben gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetését azért kérte, mivel 2006. március 23-án a gyermekei titkos örökbefogadásához tett hozzájáruló nyilatkozata folytán a szülői felügyeleti joga megszűnt, elutasította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek élettársi kapcsolatából 2000. július 10-én L. és D. utónevű ikergyermekeik születtek. A gyermekekről - akiket a felperes teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal ismert el a magáénak - születésük óta az alperesi édesanya gondoskodik. A bíróság 2003. szeptember 26-án jogerős ítéletével kötelezte a felperest, hogy mindenkori jövedelme 20-20%-át, de legalább havonta gyermekenként 10 000 forint alapösszegű gyermektartásdíjat fizessen az alperesnek 2002. július 1-jétől kezdődően. A felperes 2006. március 23-án a 73 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 113. oldal] 74 [Dr. Barzó Tímea, Nagykommentár, Opten Informatikai Kft., Budapest (2014) 243. oldal] 75 1952. évi IV. törvény 48., 52. 38

gyámhivatalnál hozzájárult az öt és fél éves ikergyermekei ismeretlen személy általi örökbefogadásához. A gyámhivatal a határozatában megállapította, hogy a felperesnek e nyilatkozata alapján a perbeli gyermekek vonatkozásában a szülői felügyeleti joga megszűnt. A felperes keresetében erre tekintettel kérte gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetését. A gyermekek jelenleg is édesanyjuk, az alperes gondozásában élnek, akinek a szülői felügyeleti joga fennáll, ezért a gyermekek ismeretlen személy általi örökbefogadására nem kerülhet sor. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét teljesíteni nem kívánó felperest a szülői kötelezettség alóli mentesülés szándéka vezette az 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 48. (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozata megtételében, amelynek folytán szülői felügyeleti joga megszűnt. A perbeli gyermekek a tartásra rászorulnak, örökbefogadásukra szándék sincsen, és az nem is érdekük. A Csjt. 52. -a értelmében az örökbefogadással szűnnek meg a vérségi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok valamint kötelezettségek, tehát a vér szerinti szülő gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége is. Erre tekintettel bár a felperes szülői felügyeleti joga a titkos örökbefogadáshoz történt hozzájárulás folytán megszűnt, a tartási kötelezettsége csak az örökbefogadással szűnne meg. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, mint megalapozatlant, elutasította. 76 4.5. Öröklés Az örökbefogadott az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl, nem érinti az örökbefogadás az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után sem. Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, akkor a törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai. 77 A rokoni kapcsolatnak a következménye az öröklési jog, amely az örökbefogadás fennállásáig tart. Amennyiben az örökhagyó halálakor hatályban van az örökbefogadás, akkor az örökbefogadott örököl. Abban az esetben, ha az örökhagyó halálakor már folyamatban volt az eljárás és az örökbefogadást a gyámhatóság utólag engedélyezte, akkor az örökbefogadás joghatásai az örökbefogadó halálával beállanak. Az örökbefogadás teljes rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott és az örökbefogadó, illetőleg rokonai között. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó rokona után csak akkor örököl, ha az örökbefogadás és az öröklés megnyílta egyaránt 1960. május 1. után történt. 78 76 BH2008.16 77 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 833. oldal] 78 Csjt. 51., Ptk. 617. (1) bek., Ptké. 92., 1960. évi 12. tvr. 11. 39

K. Zs. Örökhagyó 1958. december 21-én végintézkedés, leszármazó és házastárs hátrahagyása nélkül meghalt. A hagyatéki leltár adatai szerint törvényes örököse két testvére: K. J. és K. M. A hagyatéki eljárásban K. J. és K. M. úgy nyilatkoztak, hogy az örökbehagyónak rajtuk kívül más örököse nincs. Ezért a közjegyző az örökhagyó hagyatékát törvényes öröklés jogcímén egymás között egyenlő részekben K. J-nak és K. M-nak adta át. Az örökösök fellebbezési jogukról lemondtak, így a végzés nyomban jogerőre emelkedett. Utóbb jelentkezett S. J. és bejelentette, hogy ő az örökhagyó harmadik testvérének: K. E- nek az örökbefogadott gyermeke; K. E már meghalt, így az örökbefogadó anyja helyén ő is jogosult az örökhagyó után örökölni. Állítása igazolására fénymásolatban csatolta az 1951. november 15-én kelt örökbefogadási szerződést, amelyet az illetékes gyámhatóság 1953. június 17-én jóváhagyott. A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az örökbefogadott a vérszerinti gyermek jogállásában csak akkor örököl az örökbefogadó rokona után, ha az örökbefogadás és az öröklés megnyílta egyaránt 1960. május 1. után történt Az adott esetben mind az örökbefogadás, mind az öröklés megnyílta a Ptk. hatálybalépése előtt történt. S. J. tehát örökbefogadó anyja rokonai után nem jogosult örökölni. Az örökbefogadásnak kettős joghatása van: az örökbefogadó vérszerinti leszármazójaként örököl az örökbefogadott; valamint a törvényes öröklés szabályai szerint a vér szerinti rokonai után. Egyedülálló személy által történt örökbefogadáskor az örökbefogadott mindkét vér szerinti szülője és azok rokonai, illetve az örökbefogadó rokonai után örököl. Az örökbefogadott személy utáni öröklés esetén mind az örökbefogadói, mind a vér szerinti rokonság örököl egymás után meghatározott sorrendben. Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és a vér szerinti rokonok között az öröklési kapcsolat kizárt. 79 4.6. Az örökbefogadás és a szülői felügyelet Az örökbefogadás célját csak úgy lehet elérni, ha a kiskorú felett a szülői felügyeletet a törvény alapján az örökbefogadó gyakorolja. Az örökbefogadás egyik joghatása a szülői felügyeleti jog. Ez a jog az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésével keletkezik. 79 [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2002) 835 836. oldal] 40

Az egyedülálló örökbefogadó önállóan gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. Az örökbefogadott gyermek felett semmilyen felügyeleti jogot nem gyakorol az egyedülálló örökbefogadó házastársa. Közös gyermekké fogadás esetén mindkét örökbefogadó együttesen gyakorolja a szülői felügyeletet, mint a vér szerinti szülők. Ha az örökbefogadók házassága felbomlik, akkor az örökbefogadási kapcsolat nem szűnik meg és a szülői felügyeleti jogot az gyakorolja, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezi. A szülői felügyeleti jog a gyermek nevelését, gondozását, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, vagyonának kezelését, valamint a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásának jogát foglalja magában. 80 4.7. Az örökbefogadott névviselése és anyakönyvi bejegyzése A névviselés az örökbefogadás olyan jogi hatása, amelytől a felek eltérhetnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy rendszerint az örökbefogadók a gyermek családi és utónevének a megváltoztatását kérik. Az utónevének megváltoztatását annak érdekében, hogy a gyermek korábbi családjához való kötődésének megszűnését ebben a formában is kifejezzék. A névviselés lényege, hogy az örökbefogadott az örökbefogadó családi nevét feszi fel a saját családi neve helyett. Az örökbefogadott gyermek névviselésének alakulását meghatározza, hogy közös gyermekké fogadásról vagy egyedülálló által történő örökbefogadásról van szó. Amennyiben egyedülálló férfi fogad örökbe, akkor saját családi nevét ruházhatja át az örökbefogadottra. Egyedülálló nő esetében több lehetőség van: saját családi nevét minden esetben átruházhatja az örökbefogadottra, abban az esetben, ha hajadon vagy férjes, özvegy vagy elvált, de nem viseli férje (volt férje) nevét, akkor kizárólag csak az örökbefogadó leánykori családi neve lehet az örökbefogadott új családi neve. Amennyiben férje (volt férje) nevét viseli, akkor a házasságra utaló toldással vagy anélkül, az örökbefogadó 80 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (1995) 411. oldal] 41

választása alapján az örökbefogadott családi neve, vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. 81 Az örökbefogadás engedélyezése során nemcsak a gyermek nevéről nyilatkoznak az örökbefogadók, hanem arról is, hogy kérik-e vér szerinti szülőkként történő anyakönyvezésüket. Az anyakönyvezés módja az örökbefogadók elhatározásától függ. Fő szabályként a gyermek születését újból kell anyakönyvezni, hiszen a szülők, illetve a gyermek nevére vonatkozó adatok megváltoztak, mivel a szülők személyében változás állt be. Kivételesen az örökbefogadó kérelmére az örökbefogadást úgy is be lehet jegyezni, hogy csak az örökbefogadás tényét tüntetik fel. Közös gyermekké fogadás esetén ha a gyermeket házastársak fogadták örökbe mindkét vér szerinti szülő adatait törölni kell a gyermek születési anyakönyvéből és az örökbefogadókat kell a vér szerinti szülők helyébe bejegyezni. Abban az esetben, ha az örökbefogadó a házastárs gyermekét fogadja örökbe, akkor a házastársa vér szerinti szülőre vonatkozó adatok változatlanok maradnak, a másik szülő helyébe pedig az örökbefogadó adatait kell bejegyezni. Egyedülálló személy által történő örökbefogadás esetén az örökbefogadót az egyik vér szerinti szülőként jegyzik be, a másik vér szerinti szülőként egy képzelt személyt kell bejegyezni. Az anyakönyvi bejegyzés tehát hitelesen tanúsítja az örökbefogadás létrejöttét és fennállását. 82 4.8. A gyermek joga vér szerinti családja megismeréséhez Ma már talán elfogadott az a tény, hogy a gyermeknek ismernie és értenie kell saját élettörténetét. Ez a felismerés segítette elő azt, hogy a származás megismerése fontos az önértékelés és az identitás fejlődése szempontjából is, így a gyermeknek joga van a származása, valamint vér szerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz. 81 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (1995) 413-415. oldal] 82 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 127 129. oldal] 42

Szabályozásra került, hogy az örökbefogadott a gyámhatóságtól miről és milyen idős korában kérhet felvilágosítást. 83 Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy őt örökbefogadtáke, él-e a vér szerinti szülője, van-e testvére, és - ha a tizennegyedik életévét betöltötte - vér szerinti szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatairól is. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott a kérelmet törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is előterjesztheti, az örökbefogadási eljárás során erről a feleket tájékoztatni kell. A felvilágosítás megadásához szükséges a vér szerinti szülő és a testvér meghallgatása is. Amennyiben az örökbefogadott kiskorú, akkor az örökbefogadót vagy más törvényes képviselőt is meg kell hallgatni. Amennyiben kiskorú testvér meghallgatása szükséges, akkor ehhez a kiskorú testvér törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása is szükséges. Abban az esetben, ha a vér szerinti szülő vagy testvér cselekvőképtelen, akkor törvényes képviselőjének a meghallgatása is szükséges. Abban az esetben, ha a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor nincs szükség a meghallgatására. Amennyiben a vér szerinti szülő az örökbefogadott által előterjesztett kérelem időpontjában már nem él, akkor a természetes személyazonosító adatai az örökbefogadott gyermekkel közölhetők, kivételt képez, ha a vér szerinti szülő már korábbi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy adati közléséhez nem járul hozzá. 84 83 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Az új Ptk. magyarázata III/VI., HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (2013) 224. oldal] 84 [2013. évi V. törvény, IV. könyv 4:135. ] 43

V. Az örökbefogadás megszűnése 5.1. Az örökbefogadás hatálytalanná válása Az örökbefogadás akkor válik hatálytalanná, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, valamint ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet következtében az örökbefogadott apjának vagy anyjának kell tekinteni. Amennyiben az örökbefogadás hatálytalanná válik, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadásra nem került volna sor. 85 Az örökbefogadás céljából az következik, hogy a szülő a saját gyermekét nem fogadhatja örökbe, mert az örökbefogadás olyan rokoni kapcsolatot hoz létre, amely a vérszerinti rokonok között áll fenn, amennyiben ez a vérségi kapcsolat már fennáll, akkor az örökbefogadás célját vesztette. 86 5.2. Az örökbefogadás felbontása kölcsönös kérelemre A gyámhatóság felbonthatja az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján. Abban az esetben, amikor az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás csak a kiskorú érdekében bontható fel. Az eljárás során a gyámhatóság - elháríthatatlan akadály kivételével - az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja. A gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével az örökbefogadás megszűnik. Abban az esetben, ha az eljárás folyamán bármelyik fél meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetén - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg. A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, az örökbefogadottra és annak leszármazóira. 87 85 [2013. évi V. törvény, IV. könyv 4:137. ] 86 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 136. oldal] 87 [2013. évi V. törvény, IV. könyv 4:138. ] 44

5.3. Az örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre Felbontja a bíróság az örökbefogadást, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik fél számára elviselhetetlenné vált. Abban az esetben, ha az örökbefogadott kiskorú, akkor az örökbefogadás az örökbefogadó kérelmére kivételesen indokolt esetben felbontható. Kiskorú örökbefogadott esetén a bíróság a vér szerinti szülőket is meghallgatja, kivéve, ha az elháríthatatlan akadályba ütközik. Bármelyik fél kérheti az örökbefogadás bírósági felbontását. Kiskorú örökbefogadott érdekében a gyámhatóság indíthat pert az örökbefogadás bírósági felbontása iránt. Abban az esetben, ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani, ha az örökbefogadó az eljárás során hal meg, akkor a kirendelt ügygondnokkal szemben kell folytatni. A keresetindításkor, ha több örökbefogadó közül csak az egyik örökbefogadó él, akkor az örökbefogadás felbontását az élő örökbefogadó a meghalt örökbefogadó vonatkozásában is kérheti, amire bármelyik örökbefogadóval szemben tanúsított magatartás okot adhat. 88 Az örökbefogadás felbontására akkor van lehetőség, ha annak fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetéseit nem tölti be. 89 A gyámhatóság az 1988. szeptember 22-én jogerőre emelkedett határozatával engedélyezte, hogy felperes az 1980. január 1-jén született alperest örökbe fogadja. A felperes 1986. november 10. óta közös háztartásban, 1988. július 8-tól pedig házassági kötelékben élt az alperes édesanyjával, az alperesi beavatkozóval. Az engedélyező határozat értelmében a gyermek vér szerinti apjának jogai és kötelezettségei az örökbefogadással megszűntek és a felperest az alperes vér szerinti apjaként anyakönyvezték. A felperes a keresetében az örökbefogadás felbontását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperesi beavatkozóval a házassága megromlott, 1991. márciusában életközösségük megszakadt, majd a bíróság a házasságot felbontotta. Rövid együttélésük alatt nem tudott bensőséges, családias kapcsolatot kialakítani az alperessel, akivel az életközösség megszűnése óta már semmiféle kapcsolata nincs. Ezért az örökbefogadás társadalmi rendeltetését már nem tudja betölteni. Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. 88 [2013. évi V. törvény, IV. könyv 4:139. ] 89 Csjt. 46., 48. (1)-(2) bek., 51. (1) és (3) bek., 57. (1) bek. 45

A bizonyítás adataiból megállapítható, hogy a peres felek között az örökbefogadás folytán tényleges családi kapcsolat alakult ki. Az alperes hatéves korától életének nagyobb részét a felperessel töltötte, őt apaként elfogadta, vér szerinti apjával kapcsolatot nem tartott, ami elsősorban a felperes magatartására vezethető vissza. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta: az örökbefogadás céljának része a kiskorú gyermek nevelésének biztosítása, amelyben az anyagi gondoskodás is beletartozik és ilyen körülmények között nem lehet megállapítani azt, hogy az örökbefogadás e célja- a beavatkozó és a felperes közötti kapcsolat megromlása miatt teljes egészében meghiúsult volna. Ezen túlmenően azonban a felperes és a beavatkozó házasságának felbontása és a peres felek közötti kapcsolat megromlása óta túlságosan rövid idő telt el ahhoz, hogy megállapítható legyen: az örökbefogadás másik céljának: a felperes és az alperes közötti érzelmi kapcsolatnak a megvalósítására véglegesen nem volna remény. 90 Az örökbefogadás felbontását csak az erkölcsileg és jogilag súlyosan felróható magatartás vonja maga után. Elviselhetetlenné teheti az örökbefogadást az olyan magatartás, amely durva bánásmódban, esetleg tettlegességben, bűncselekmény elkövetésében jelentkezik. 91 Önmagában a konfliktusok ténye különösen, ha azok előidézésében a felbontást kérő is közrehatott nem vezethet az örökbefogadás felbontásához. 92 A felperes és az 1988. július 21-én elhunyt házastársa házasságából gyermek nem született. Ezért 1964. decemberében a II.r. alperest 9 hónapos korában, majd 1966-an az I.r. alperest 5 éves korában örökbe fogadták. A felperes és házastársa a gyermekek nevelése során szülői gondossággal jártak el. A felperes és a gyermekek kapcsolatát a fokozott szigor, alkalmankénti testi fenyítés jellemezte, az anya részéről azonban meleg szeretetben részesültek. A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét, melyben a felperes az örökbefogadás felbontását a saját, valamint elhunyt felesége vonatkozásában is kérte, elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az I.r. alperes nem tanúsított olyan magatartást, melynek alapján az örökbefogadás a társadalmi célját már nem tölti be, illetve amely miatt az örökbefogadás a felperesre nézve elviselhetetlenné vált. A felperes házastársa és az I. és II.r. alperesek között mindvégig megfelelő, meleg szülőgyermeki kapcsolat állott fenn, a kereset begyújtását megelőzően pedig a felperes volt az, aki az alperesekkel megszakította a kapcsolatot, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott az örökbefogadás felbontására okot adó törvényi feltételek megvalósulására. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. 93 90 BH1996.368 91 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 150. oldal] 92 1952. évi IV. törvény 46., 51. (1) bek., 57. (1) bek., 4/1987. (VI.14.) IM rendelet 6. (2) bek. 93 BH2000.19 46

Az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be abban az esetben, ha az örökbefogadóval létrejött családi kapcsolatát az örökbefogadott végleg megszüntette, hiszen az örökbefogadás elsődlegesen családi kapcsolat létrehozására irányuló intézmény. 94 5.4. Névviselés az örökbefogadás felbontása esetén Az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és annak leszármazói az örökbefogadással felvett családi nevet nem viselhetik. 95 A gyámhivatal a bíróság kifejezett rendelkezésére a volt örökbefogadott megtarthatja az örökbefogadás során nyert családi és utónevét, azonban a bíróságnak és a gyámhivatalnak mindig az adott eset összes körülményeit mérlegelve kell döntenie a névviselés kérdéséről. 96 Az örökbefogadás felbontása esetén az örökbefogadottnak az örökbefogadással felvett családi és utónév viselésére történő feljogosításának szempontjai 97 A felperesek az 1990. október 17-én született, addigi nevén D. M. nevű alperest az illetékes gyámhivatal 2000. szeptember 13-i határozata folytán örökbe fogadták. Ennek következtében megtörtént a kiskorú gyermek újbóli anyakönyvezése is, aki azóta a P. M. V. nevet viseli. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a II. r. felperes és az alperes kapcsolata a gyermek 8. osztályos évkezdéséig volt jónak mondható, a serdülőkorba lépett gyermek életkorából adódó problémáinak megoldásában azonban a II. r. felperes egyre kevésbé hatékony eszközöket alkalmazott. Különösen éles konfliktus lépett fel az alperes pályaválasztásával kapcsolatban, a II. r. felperes ugyanis nem abba az iskolába íratta be a gyermeket, amelybe járni szeretett volna. A kiskorú tanulmányi eredménye ezt követően fokozatosan romlott, egyre több probléma merült fel dohányzása, nevelőivel szembeni magatartása, iskolából való távollétei, csavargásai okán. Az anya és lánya a közöttük kialakult konfliktus megbeszélésére, rendezésére nem volt képes, kapcsolatuk szélsőségesen megromlott. Ilyen előzmények után P. város jegyzője a kiskorút 2006. július 5-i kezdő időponttal nevelőszülőnél helyezte el, majd sor került az alperes átmeneti nevelésbe vételére, részére gyámul a nevelőszülőjét rendelték ki. Az alperes és a nevelőszülő kapcsolata harmonikus. A felperesek keresetükben kérték az örökbefogadás felbontását és annak megállapítását, hogy az alperes az örökbefogadással felvett családi nevet nem viselheti tovább. 94 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 151. oldal] 95 [2013. évi V. törvény, IV. könyv 4:142. ] 96 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 155. oldal] 97 1952. évi IV. törvény 58. (2) bek., 1959. évi IV. törvény 77. (1) bek., 58/2001. (XII. 7.) AB határozat 47

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az I. r. felperessel mindig jó volt a kapcsolata és jobb neki, ha vannak szülei. A névviseléssel összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy 17 éves és jelentős hátrányt jelentene számára, ha a nevét meg kellene változtatnia. A felperesi név egyébként sem tekinthető tradicionális névnek. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek és az időközben nagykorúvá vált alperes közötti örökbefogadást felbontotta. Az alperest ugyanakkor feljogosította az örökbefogadással felvett családi név és utónév további viselésére. A névviseléssel összefüggésben az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy nem az örökbefogadott érdemtelensége miatt került sor az örökbefogadás felbontására. Az alperes az örökbefogadás során kapott nevet már az identitás fejlődésének meghatározó időszakában viselte és új környezetébe is ezen a néven illeszkedett be. Ezen a néven vált nagykorúvá, személyes sorsa okán is érdeke fűződik ahhoz, hogy egy konszolidálódott helyzetben ne kelljen új néven elfogadtatnia magát. Ezért az elsőfokú bíróság az alperes névviselését fenntartotta, figyelemmel arra is, hogy ezzel a felpereseket érdeksérelem nem éri, nevük nem tradicionális név, így az alperes névhasználata folytán érdeksérelmük a jövőben sem prognosztizálható. 98 5.5. Az örökbefogadás megszűnésének joghatásai Megszűnik az örökbefogadás útján létrejött családi jogállás, tehát megszűnik az örökbefogadók és az örökbefogadott közötti szülői-gyermeki kapcsolat. Megszűnik a rokoni kapcsolat, az abból származó jogok és kötelezettségek az örökbefogadó és rokonai, valamint az örökbefogadott és leszármazói közötti rokoni kapcsolat is. Ezáltal megszűnnek a tartási jogok és kötelezettségek az örökbefogadás útján rokoni kapcsolatba került személyek között, valamint megszűnnek az öröklési kapcsolatok is. 99 Az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat, hiszen ebben az esetben a már átszállott örökséget visszakövetelni már nem lehet. 100 Az örökbefogadás megszűnésénél a gyermek születését újból anyakönyvezni kell. Abban az esetben, ha az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként anyakönyvezték, akkor a gyermek születését az örökbefogadást megelőző állapot adataival kell újból anyakönyvezni. 98 BH2012.174 99 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 154. oldal] 100 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 155. oldal] 48

Akkor, ha az örökbefogadás csak az apára vagy az anyára nézve szűnt meg, a születést újból kell anyakönyvezni. Ez esetben a korábbi örökbefogadó adatai helyébe képzelt szülő adatait kell anyakönyvezni. Amikor az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként anyakönyvezték, de az örökbefogadás megszűnt és a születést eredetileg az apa adati nélkül anyakönyvezték, akkor az újbóli anyakönyvezést képzelt apa adatainak gyámhatósági megállapításával egyidejűleg kell teljesíteni. 101 101 [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999) 156. oldal] 49

VI. Összefoglalás A Csjt. 1974. évi módosítása az örökbefogadás titkosságának megerősítésével kívánta elősegíteni az örökbefogadott gyermeknek az új családba való harmonikusabb beilleszkedését. A titkos örökbefogadás alapgondolata, hogy a vér szerinti szülő az esetleges zaklatásával ne veszélyeztesse az örökbefogadott gyermek nevelkedését az örökbefogadói családban. A módosítás általánossá tette, hogy a vér szerinti szülő akként is hozzájárulhat gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadók személyét és személyi adatit nem ismeri. 102 Az örökbefogadás titkossága lényegében azt jelenti, hogy a vér szerinti szülő nem kap tájékoztatást az örökbefogadó szülő személyéről és adatairól, továbbá az örökbefogadásról sem kap értesítést, és azt sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. A titkos örökbefogadás a vér szerinti szülő, és nem az örökbefogadott gyermek irányába jelent titkosságot. 103 Az örökbefogadhatónak nyilvánítás azon a tényen alapul, hogy a gyermekeknek örökbefogadó családra van szüksége, mivel nem lehetséges a vér szerinti családban való gondozása. A gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása előtt részletes pszichológiai, orvosi, szociológiai vizsgálat készül a gyermekről, valamint a vérszerinti családjáról. A gyermeknek olyan pszichés és egészségi állapotban kell lennie, hogy számára az örökbefogadás előnnyel járjon. Vannak gyermekek, akik a múltban elszenvedett sérelmek folytán nem képesek, vagy nem kívánnak alkalmazkodni egy új családhoz. Többségben vannak azonban azok a gyermekek, akik számára igenis előnyöket hordoz az örökbefogadás. Ezek a gyermekek általában egész fiatal, akár csecsemőkorban kerülnek átmeneti nevelésbe. Sokak esetében az örökbefogadás olyan rövid időn belül lefolytatható, hogy még nevelőszülőhöz való kihelyezésre sem kerül sor. Az örökbefogadás manapság sokak számára az utolsó esély a családalapításra. Az orvosi technológia hihetetlen fejlődése ellenére továbbra is sokan csak más gyermekének befogadásával alkotnak családi egységet. Az örökbefogadók elsődleges érdeke általában 102 Marschalkó Linda: Az örökbefogadás és a gyermek legjobb érdeke, Iustrum Aequum Salutare 2013. (9. évf.) 2. sz., 274. oldal 103 [Marschalkó Linda, Iustrum Aequum Salutare (2013) 9. évf., 274-275. oldal] 50

tehát az egyik legtermészetesebb emberi vágy, a gyermektelen gyermek iránti vágya, azonban ahogy Dawn Davenport megfogalmazta: az örökbefogadás nem az örökbefogadó szülők gyermek utáni vágyát hivatott kielégíteni, hanem elsődleges célja az elhagyott gyermekek számára megfelelő családot találni. Ahogy Peru a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásáról benyújtott második jelentésében megfogalmazta: a gyermeknek találnak családot, és nem a családnak gyermeket. Tekintettel az időtényező fontosságára, a szakembereknek törekedniük kell a minél gyorsabb intézkedésre anélkül, hogy az eljárás bármely lépését kihagynák. A gyámhivatal soron kívül jár el az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban. A hosszú várakozási idő annak a következménye, hogy kevesebb az örökbefogadók igényeinek megfelelő örökbefogadható gyermek van, mint amennyit örökbe kívánnak fogadni. A legtöbb örökbefogadó ugyanis lehetőleg csecsemőkorú, egészséges gyermeket szeretne. 104 Magyarországon évente körülbelül 800 örökbefogadást engedélyeznek, viszont örökbefogadásra várók száma ennek többszöröse. Elgondolkodtató, hogy amennyiben az abortuszok számát sikerülne csökkenteni, akkor ezeknek az örökbefogadásra váróknak is hamarabb teljesülhetne a gyermek utáni vágyuk. Lesújtóak a statisztikai adatok, melyek szerint Magyarországon évente 36-40 ezer abortuszt végeznek el. Ez a szám világviszonylatban is kimagasló. A gyermek legjobb érdekének vizsgálatához először világra kell jönnie, ezt követően elsősorban a szüleivel, a családjában kell felnevelkednie, azonban amennyiben ez nem áll a gyermek legjobb érdekében, a lehető legrövidebb időn belül más módon például örökbefogadással kell rendezni az életét. A szülőt nem lehet figyelmen kívül hagyni, jogait és érdekeit tiszteletben kell tartani, de ez nem mehet a gyermek rovására. A gyermek életének rendezése, illetve az örökbefogadás engedélyezése olyan döntés, amelyre szakmailag és emberileg is fel kell készülnie az erre feljogosított jogalkalmazónak. 105 104 [Marschalkó Linda, Iustrum Aequum Salutare (2013) 9. évf., 276-277. oldal] 105 [Marschalkó Linda, Iustrum Aequum Salutare (2013) 9. évf., 278-279. oldal] 51

A születéssel egy egész világot kap ajándékba az ember, a Napot, amely bearanyozza a nappalait, a Holdat, amely éjszaka világít, a csillagokat és a kék égboltot. Ajándékba kapja a tengerpart fövényét, a partot mosó hullámokat, az erdőket, amelyek olyan mélyek, hogy még maguk sem ismerik titkaikat, és melynek fái között állatok játszadoznak. A világ soha nem unalmas. Amíg gyermekek születnek a világra, a világ mindig új, csillogó formájában mutatkozik meg. Jostein Gaarder

Irodalomjegyzék 1. Dr. Barzó Tímea (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, Negyedik könyv Családjog, XI. Cím Az örökbefogadás, Budapest, Opten Informatikai Kft., 2014. [Dr. Barzó Tímea, Nagykommentár, Opten Informatikai Kft., Budapest (2014)] 2. Beke-Martos Judit: Az örökbefogadás jogtörténeti megközelítésben, Családi Jog, 2009. (7. évf.) 4. szám 3. Bogár Zsuzsa fordítása A gyermekek jogai hazai és külföldi örökbefogadás esetén, Család, gyermek, ifjúság, 2001. (10. évf.) 2. szám [Bogár Zsuzsa fordítása, Család, gyermek, ifjúság (2001) 10. évf., 2. szám] 4. Brósz-Pólay: Római jog, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. 5. A családjogi törvény magyarázata, VI. fejezet Az örökbefogadás, Budapest, KJK- KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2002. [A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002.] 6. A családjogi törvény magyarázata 2. kötet, Budapest, 1988. 7. Csepeli Ágota Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? KET a gyakorlatban. Fővárosi Közigazgatási Füzetek, 2006. [Csepeli Ágota Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról, Fővárosi Közigazgatási Füzetek (2006)] 8. Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2007. 9. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (szerk.): A családjog kézikönyve, VI. fejezet Az örökbefogadás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 1995. [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (1995)] 10. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG- ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 1999. [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest (1999)] 11. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (szerk.): Polgári Jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/VI., Negyedik Könyv, Negyedik Rész, XI. Cím: Az örökbefogadás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 2013. [Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Az új Ptk. magyarázata III/VI., HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. (2013)]

12. Korbuly Ágnes: A vér szerinti szülő reprezentációja, mint fantom, örökbefogadó családokban, Család, gyermek, ifjúság, 2005. (14. évf.) 3. szám [Korbuly Ágnes, Család, gyermek, ifjúság, 2005. (14. évf.) 3. szám] 13. Magyar Statisztikai Évkönyv 2011, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2012. 14. Marschalkó Linda: Az örökbefogadás és a gyermek legjobb érdeke, Iustrum Aequum Salutare, 2013. (9. évf.) [Marschalkó Linda, Iustrum Aequum Salutare (2013) 9. évf.] 15. Mészáros Krisztina: Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám [Mészáros Krisztina, Család, gyermek, ifjúság (2006) 15. évf., 1. szám] 16. Polgári jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára, (HVG-ORAC, 2852 A/5 oldal), 2014. 17. Pulay Klára: Amit az örökbefogadók veszteségeiről tudni érdemes, Család, gyermek, ifjúság, 2006. (15. évf.) 1. szám 18. Szilvási Léna: Az örökbefogadásról, másképpen, Esély, 1997., 2. szám [Szilvási Léna, Esély (1997) 2. szám] 19. Szűcs Lászlóné Siska Katalin: Az árvaszékek története és jogi szabályozása Szabolcs megyében 1848-1880 között, PhD értekezés, Miskolc, 2000. [Szűcs Lászlóné Siska Katalin, PhD értekezés, Miskolc (2000)]

Jogszabály jegyzék 1. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 46. 2. 1952. évi IV. törvény 47. (3) bekezdés 3. 1952. évi IV. törvény 48. (1) és (2) bekezdés 4. 1952. évi IV. törvény 51. (1) és (3) bekezdés 5. 1952. évi IV. törvény 52. 6. 1952. évi IV. törvény 57. (1) bekezdés 7. 1952. évi IV. törvény 58. (2) bekezdés 8. 1952. évi IV. törvény 88. (1) bekezdés 9. 1952. évi IV. törvény 90. (1) bekezdés 10. 1957. évi V. törvény 1. (1) bekezdés a) pont 11. 1957. évi V. törvény 7. c) pont 12. 1959. évi IV. törvény 77. (1) bekezdés 13. 1993. évi LV. törvény 3-4. 14. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, IV. könyv, XI. cím Az örökbefogadás [2013. évi V. törvény, IV. könyv] 15. BH1992.28 16. BH1996.368 17. BH2000.19 18. BH2002.288 19. BH2008.16 20. BH2012.174 21. Ptk. 5. (3) bekezdés 22. Ptk. 617. (1) bekezdés 23. Ptké. 92., 1960. évi 12. tvr. 11. 24. 4/1987. (VI.14.) IM rendelet 6. (2) bekezdés 25. 58/2001. (XII. 7.) AB határozat

Internetes címek jegyzéke 1. http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/anonim-hatarozatok-tara 2. http://jesz.ajk.elte.hu/zambo16.html#_ftn20 [Zámbó Géza: A gyámhatóságok, árvaszékek szervezete, eljárása a kiegyezés után, 2014] 3. http://m.cdn.blog.hu/mi/mindennapoktortenete/image/anyakonyv_-_orokbefogadas.jpg 4. http://orokbe.hu/2014/04/29/az-elso-hat-het/#more-729 5. http://orokbe.hu/2014/06/16/sok-ellenseget-szereztem-mert-a-gyermek-erdeket-nezem 6. https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/orokbefogadas20091202.ht ml 7. https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/orokbefogadas20091202.ht ml?ugy=orokbefogelott.html#paragr6

Függelék Statisztikai adatok Adatok az örökbefogadásról megyénként, 2007. Terület örökbefogadásra alkalmas személyek száma Tárgyév XII.31-én nyilvántartott örökbefogadható gyermekek száma ebből fogyatékos 3 év alatti 10 év feletti Budapest 362 203 79 16 133 Pest 241 125 46 3 47 Közép-Magyarország 603 328 125 19 180 Fejér 131 67 11 3 49 Komárom-Esztergom 58 80 40 1 71 Veszprém 58 36 6 5 25 Közép-Dunántúl 247 183 57 9 145 Győr-Moson-Sopron 37 38 15 4 20 Vas 37 24 7 20 Zala 53 74 43 1 12 Nyugat-Dunántúl 127 136 65 5 52 Baranya 49 58 17 7 39 Somogy 40 96 79 4 128 Tolna 21 47 17 4 33 Dél-Dunántúl 110 301 113 15 200 Borsod-Abaúj-Zemplén 41 190 54 23 130 Heves 62 61 19 4 45 Nógrád 56 57 20 46 Észak-Magyarország 159 308 93 27 221 Hajdú-Bihar 118 141 21 10 94 Jász-Nagykun-Szolnok 56 101 24 4 73 Szabolcs-Szatmár-Bereg 53 199 46 10 123 Észak-Alföld 227 441 91 24 290 Bács-Kiskun 88 172 46 6 126 Békés 30 46 22 3 26 Csongrád 117 88 37 5 67 Dél-Alföld 235 306 105 14 219 Összesen 1 708 2 003 649 113 1 307 Forrás: 106 106 Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2007, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet SzMM

Anyakönyvi kivonat 1905. november 20. Forrás: 107 107 http://m.cdn.blog.hu/mi/mindennapoktortenete/image/anyakonyv_-_orokbefogadas.jpg

Anonimizált határozat örökbefogadás felbontása A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Város1i Városi Bíróság -- Dr. Szűcs László ügyv. (Felperes ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve felperes címeszám alatti lakos felperesnek, - Dr. Kastyják János ügyv. (Alperes ügyvéd címe által képviselt I.rendű alperes neve I.rendű alperes címeszám alatti lakos I. rendű, Kk. II.rendű alperes neve I.rendű alperes címeszám alatti lakos II. rendű alperes ellen, örökbefogadás felbontása iránti perében - meghozta a következő Í t é l e t e t : A Város2i Városi Gyámhivatal 290-5/2002/Gyh. számú határozatával engedélyezett felperes általi I. rendű alperes örökbefogadását felbontja. A bíróság feljogosítja I. rendű alperest az örökbefogadással felvett családi név viselésére. Ezt meghaladóan a bíróság felperes keresetét elutasítja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, a Város1i Városi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Bács. Kiskun Megyei Bírósághoz. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt benyújtott közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozik, vagy ha csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, a megyei bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a felek ilyen esetben kérhetik tárgyalás tartását. Ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kétszázezer forintot vagy a kereseti követelés tíz százalékát, úgy fellebbezni csak az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehetséges. Az ilyen hivatkozást nem tartalmazó fellebbezést a megyei bíróság hivatalból elutasítja. A megyei bíróság az ilyen típusú fellebbezésekről érdemben tárgyaláson kívül dönt, azonban bármelyik fél kérheti tárgyalás tartását, de a fellebbező fél csak a fellebbezésében I n d o k o l á s : Felperes 2000. júniusától élettársi kapcsolatban élt I, és II. rendű alperesek édesanyjával, akivel 2002. április 19-én házasságot kötöttek. Az I. rendü felperes szül. idő született I. rendü utóneve utónevű I. rendű alperest és az II. rendü felperes szül. idő született II. rendü utóneve utónevű II. rendű alperest felperes örökbe fogadta, a Város2i Városi Gyámhivatal 290/5-2002 számú, 2002. augusztus 1-én kelt és 2002. augusztus 21-én jogerőre emelkedett határozatával.

I. és II. r. alperesek édesapja I-II.rendü édesapja, aki Város3i lakos, gyermekeivel a kapcsolatot nem tartotta azt követően, hogy alperesek édesanyjával házassági életközösségüket 1998. március 25-én megszakították. Felperes az örökbefogadási eljárás során akként nyilatkozott, hogy feleségével a házasságkötésük előtt 2 évig élettársi kapcsolatban éltek, és ettől az időtől folyamatosan közösen nevelték házastársa 2 kiskorú gyermekét. A gyermekekkel jó kapcsolatot alakított ki, kölcsönösen megszerették egymást. Házasságkötésüket követően felperes a gyermekekkel való kapcsolatát is törvényesíteni kívánja és ezért szeretné örökbe fogadni a gyermekeket. Felperes a gyámhivatali eljárásban előadta, hogy kérelmük előterjesztése előtt részletes tájékoztatást kértek az örökbefogadás joghatásairól, és a feleségével kettőjükre háruló kötelezettségeket alaposan megbeszélték. Felperes házassága 2005. nyarára oly mértékben megromlott, hogy feleségével fennálló életközösségük 2005. júniusában megszakadt. Felperes ezen időponttól örökbefogadott gyermekeivel a kapcsolatot nem tartotta, alpereseket nem kereste. Felperes keresetet terjesztett elő I. és II. rendű alperesekkel szemben, örökbefogadás felbontása iránt azzal az indokkal, hogy I. és II. rendű alperessel szülő-gyermek kapcsolata nem jött létre, alperesek őt soha nem tekintették apjuknak, az alperesek édesanyjával felperes házassága megromlott, alperesek és a házastársa elköltözését követően felperessel a gyermekek a kapcsolatot nem keresték, az örökbefogadás egyik gyermek vonatkozásában sem tölti be célját. Lényegében már az örökbefogadásra is anyagi megfontolásból került sor, így többek között adókedvezmény megszerzése miatt. Az alpereseknek édesapjukkal nem szűnt meg a kapcsolatuk, és mindig is őt tekintették apának. Felperes keresete az alábbiak szerint részben megalapozott: 1952. évi IV. tv. (Csjt. ) 46.. szerint az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. A Csjt. 57. (1) bekezdése kimondja, hogy az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált vagy, ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. Az 1990. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett a Gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény 20. cikkelye leszögezi, hogy az örökbefogadás felbontásánál is meghatározó jelentőségű a kiskorú gyermek mindenekfelett álló érdeke. I. rendű alperes az eljárás során nagykorúvá vált. I. rendű alperes akként nyilatkozott, hogy a felperessel való kapcsolata közömbös, bár korábbi viszonyukat jónak ítélte. Apának sem vérszerinti apját, sem felperest nem tekinti,

kapcsolatuk együttélésük alatt is konfliktusokkal terhelt volt. I. r. alperesre a felperesi örökbefogadás a célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be, így a bíróság I. r. alperes vonatkozásában a felperesi örökbefogadást felbontotta. A Csjt. 58.. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi és utónevet nem viselheti, kivéve, ha a gyámhatóság illetőleg a bíróság másképp rendelkezik. I. rendű alperes az örökbefogadás felbontását ellenezte, felperes pedig akként nyilatkozott, hogy hozzájárul örökbefogadás felbontása esetére alperesek örökbefogadással felvett családi nevének további viseléséhez. I. rendű alperes 13 éves kora óta viseli felperes családi nevét, ezért a bíróság ezen név viselésére az örökbefogadás felbontása ellenére, feljogosította. Az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó tájékoztatás a Pp. 220.. (3) bekezdésén alapul. Város1, 2008.április 30. Dr. Hegyes Emőke bíró 108 108 http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/anonim-hatarozatok-tara

Igaz történet Hat hét függőben Vendégposzt. Vicq olvasónk titkos örökbefogadással vitt haza egy újszülött kislányt, és most az első hetekről mesél. A csecsemő hathetes koráig a szülőanyának lehetősége van meggondolni magát és visszakapni a babát. Ez korábban csak a titkos lemondásokat érintette, újabban nyílt örökbefogadásnál is bevezették. Vicq írásából kiderül, milyen érzéseket váltott ki benne és férjében a bizonytalanság, és hogyan kezelték ezt. Féltünk. A szülőanya lemondott, de elhangzott, hogy képben van egy nagymama, aki lehet, hogy mégiscsak akarná ezt a gyereket. Ugyan ő nem igényelheti vissza, de esetleg meggyőzheti a lányát. Féltünk. Főleg az időszak elején, mikor még friss volt az élmény a szülőanyának, meg a végén, mikor már lejáróban volt a határidő, és még utolsó pillanatban utána lehetett volna kapni. A kettő között napokra képes voltam elfelejteni, hogy elveszíthetem, de mikor bármi miatt eszembe jutott, a nyakamba folytak a könnyeim. Erősítgettük egymást a férjemmel: mi vagyunk a felnőttek, mi ki fogjuk bírni, és azon kell lennünk, hogy a gyereknek minél jobb legyen minden, mert ő a kicsi. Ha visszakéri a szülőanyja, akkor kiderül, hogy ő mégsem a nekünk szánt gyerek, de ami jót indulásként meg tudtunk neki adni, azt akkor is megkapta. A férjem nélkül nem lettem volna képes végigcsinálni ezt a hat hetet. Nem tudom, hogyan lehetett volna kibírni, hogy többet nem látom, többet nem ölelem, többet nem hordozom, többet nem szoptatom, többet nem nézem, hogyan alszik de arról győzködtem magam, hogy könnyebb lenne, mint azt kibírni, hogy valakinek meghal a babája. Mert tudnám, hogy ő nem halt meg, csak már nem az enyém. Szerintem a halálozás sem ritkább az első hat hétben, mint a visszakérés. Ha emberek túlélik azt is, és szülnek utána is, és szeretnek utána is, akkor én is képes vagyok visszaadni annak, aki világra hozta ezt mantráztam magamnak. Segített, hogy komolyan gondoltam: joga van meggondolni magát, joga van mégis szeretni azt a gyereket, akit ő hordott ki, ő épített a saját testéből és ő adta neki az arcvonásait. Tudtuk ezt, és vállaltuk. Választhattuk volna, hogy csak az után a hat hét után kapjuk meg, mikor már nem veheti el senki. De inkább vállaltuk a kockázatot, mint hogy lemaradjunk az élete elejéről. Hogy neki másvalaki legyen az első anya-élménye. Hogy miután megszokta a kis életét máshol, újra kelljen tanulnia nálunk. Nem akartunk vele ilyet tenni de magunktól sem vontuk volna meg a kezdeti időszak örömeit. Nem bánom, hogy így döntöttünk. Csoda volt átélni vele az első napokat, látni, ahogy minden nappal

gyönyörűbb. Figyelni az arcocskáját, mintha már megismerne minket. Szeretgetni, tanulni a közös életet. A félelemmel nekünk könnyebb mit kezdeni, mi vagyunk a nagyok. Ijesztő a lehetőség, hogy bárki elveheti őt. De még így is megéri minden perc. Nagy hiba lett volna biztonsági játékból elvesztegetni ezeket a gyönyörű pillanatokat. Bungee jumping, de csak a földet érés előtti pillanatban tudom meg, hogy rögzítve volt-e a kötél felső vége. Bízhatok abban, hogy húsz évben egyszer van olyan, hogy elfelejtik kikötni, meg abban is, hogy aki fönt áll, az minden őt ismerő hivatali ember szerint nem olyan, de érdekes bizalmi játék, mikor én személyesen nem ismerem. Persze, mikor fent állok a tetőn, még választhatok. Lemehetek a lépcsőn is, ami sokkal lassabb, és kimarad az élmény java része. Vagy vállalom, hogy nem tudom, leesek-e, és ha netán összetojom magam, még az is a nyakamba folyik. Dönthettünk volna úgy, hogy a létezéséről sem tudunk, míg be nem tölti a hat hetet; addig nevelőszülő nevelgetné, esetleg ritkább esetben a csecsemőotthon. A tanfolyamon tíz párból rajtunk kívül még egy választotta csak azt, hogy bevállalják az ugrást, mindenki más a lépcsőn indult lefelé. Viszont: lehet észben tartani, hogy az első hat hét még bizonytalan, lehet piros betűvel írni a naptárban a napot, mikor már senki nem veheti el tőlünk a kislányunkat, de nem lehet addig másképp szeretni. Szülők lettünk. Igazán szülők. Nem fél szívvel, úgy nem is lehet. Már csak attól félek, hogy felébredek. Eleinte hallani sem akartam a szülőanyáról, azokat a dolgokat sem, amelyeket később mindenképp tudnom kell, ha már a gyerek kérdez, vagy ha egészségügyi gond van. Úgy éreztem, hogy most nem fér be még a gondolat sem, hogy van egy másik anyja. Hálás voltam mindazért, amit kaptunk tőle, de akkor sem akartam hallani róla. Irigyeltem azért a kilenc hónapért, amit ő töltött el a gyerekünkkel. Lerendeztem korábban magamban azt, hogy nem én fogom majd szülni a gyerekünket, de más volt ezt elméletben végiggondolni, meg a konkrét gyerekemnél átélni. Veszélyforrásként azonosítottam ösztönösen, hisz ez a frissen megtalált boldogság az ő kezében van még hat hétig. Nehéz bízni valakiben, akit nem ismerek, de még nehezebb valós emberré tenni azáltal, hogy megtudok róla részleteket. Mikor a papírokat intéztük, kiderült, hogy a szülőanya igyekezett mindent úgy elrendezni, hogy minél gyorsabban örökbe adható legyen a pici. Itt jött el az a pont, amikor az elzárkózásomat kezdte alámosni a hála. Hisz ő sosem akarta a mi kislányunkat, minden bizonnyal örült, hogy megszabadult tőle, nem véletlenül ment haza idő előtt a kórházból és mégis, amit tudott, megtett. Nem felejtem el neki, hogy időben lemondott a lányunkról, hogy kedves, szép nevet választott neki búcsúzóul. Mindezeket el fogom mondani a

lányomnak, ha nagyobb lesz és mire idáig jutottam a gondolatmenetben, már tudtam, hogy kész vagyok több információt is hallani róla. Elmúlt az ellenállásom. Azóta időnként sajnálom, hogy még egy köszönőlapot sem írhatok neki, pedig igazán szeretnék. Elmúlt a félelem és az irigység, csak a hála maradt és a kíváncsiság. Szerette? Mi volt a döntése hátterében? Bánja néha? Hiányzik neki? Gondol rá? Könnyebb lenne a szíve, ha látná a lányát, a lányomat, tulajdonképpen a közös lányunkat itt, nálunk, ahogyan vagyunk egymással? Ha tudná, hogyan öleli körül a mi kis családunk, és a tágabb család? Ha látná, hogy vesz le a lábáról mindenkit? Mostanában sokat gondolok a szülőanyára, akivel van egy közös lányunk. Nem is ismerem őt, de a gyerekem tőle kapta a szépségét és a temperamentumát, úgyhogy egy kicsit mégis ismerős. Nagy örömünnep volt, mikor lejárt a hat hét. Majdnem akkora, mint a lányunk születése. Kéthónapos korában meg is tartottuk a névadóját. Nem volt egyszerű mindenkinek megmagyarázni, hogy nekünk most van ünnepelni valónk. Jól sikerült buli volt, a baba végigaludta az egészet. Akit most már senki nem vehetne ki a kezemből, már csak a mienk. 109 109 http://orokbe.hu/2014/04/29/az-elso-hat-het/#more-729

Interjú Budavári Zitával, a Bölcső Alapítvány alapítójával Sok ellenséget szereztem, mert a gyermek érdekét nézem Interjú Budavári Zitával! Hazánkban hét civil szervezet foglalkozik a krízishelyzetben levő terhesek segítésével és nyílt örökbeadással. Közülük a Bölcső Alapítvány a legrégebbi. Az alapítás ötlete húsz éve fogant meg Budavári Zita fejében. A Bölcső és a nyomában létrejövő alapítványok, egyesületek forradalmasították a magyar örökbefogadási gyakorlatot: az újszülöttek az állami gondozás kiiktatásával rögtön családba kerültek. Zita az interjúban mesél a kezdetekről, a Bölcsőhöz való jelentkezésről, saját lánya gyökérkereséséről, és emellett tisztába tesszük az alapítvánnyal kapcsolatos híreszteléseket. Az irodájában négy órán át beszélgettünk, közben Zita fel-felpattant, fényképeket, albumokat, iratokat mutatott. Minden gyerek nevére emlékszik a két évtized óta. - Mesélj magadról! - Örökbefogadó szülő vagyok. Esküvői fotósként dolgoztam korábban. Nem tartom magam szakembernek, csak némi tapasztalattal rendelkező civilnek az örökbefogadásban. 24 éve, tizensok éves próbálkozás és négy és fél éves várakozás után fogadtuk örökbe első kislányunkat egy budapesti csecsemőotthonból a GYIVI-n keresztül (a Tegyesz elődje). 17 éve pedig a második kislányomat már a Bölcső Alapítványnál született babaként fogadtuk örökbe, akit a zűrös jogi háttértörténet miatt más nem mert felvállalni. - Mikor és miért hoztad létre a Bölcső Alapítványt? - 1994 februárjában volt egy hét, amikor öt újszülött-gyilkosságra derült fény, az egyiknél az anya is belehalt a szülésbe. Felkaptam a vizet. Én tizenöt éven át jártam az ország három neves klinikájára, még az akkor újnak számító lombikprogramban is részt vettem. Mindent megtettem, amit Magyarországon meg lehetett tenni a gyermekért. Nem ismerve még a lemondó anyák lelki állapotát, felháborított, hogy más meg csak úgy eldobja magától. Persze akkor még keveset tudtam. Teljesen blőd elképzelésem volt, hogy meghirdetem a lépcsőmet, tegyék le oda a nem kívánt újszülötteket. Elmentem a szekszárdi rendőrfőkapitányhoz, a gyámhivatalhoz, hogy mi történik, ha tényleg leteszik a gyereket Lépésről lépésre haladtam. Teljes naivitással vágtam vele. - Honnan tudta meg, mire készülsz?- A szekszárdi televízió közölt velem egy stúdióbeszélgetést, azt látta vagy ő, vagy a védőnője. A lány a nagymamájával élt annak a 11 ezer forintos nyugdíjából. A lány odautazott hozzám, a szekszárdi kórház főorvosa felvette a szülés előtt álló lányt, de mégsem ő szült elsőnek, egy másik krízisterhes beelőzött. A Pannon GSM felajánlott nekem egy mobiltelefont, azt a féltéglát mutatja -, és választhattam számot. Utána felhívott Siklósi Beatrix a közszolgálati televíziótól, és