4. ÖKOTURIZMUS FEJLŐDÉST STÖRTÉNETE Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Az ökoturizmus nemzetközi fejlődése 2 A 80-as évek: az ökoturizmus, mint újdonság Már a XX. század eleje: social hiking. Ezt követően a hetvenes évek elején jelent meg a gentle (szelíd) turizmus a tömegturizmus környezeti és társadalmi károkozásával szemben. Az ökoturizmus szót a 80-as években még olyan utazások megjelölésére használták, amelyek valamilyen útonmódon kapcsolódtak a természethez. Ezekben az években a vállalkozók is felismerték, hogy a turisták új területeket akarnak meghódítani, és nem azokra a városokra, múzeumokra kíváncsiak, amelyek korábban évtizedeken keresztül csábították a látogatókat. 3 A 90-es évek: az ökoturizmus egyre távolabbi célpontokat szemel ki A vállalkozók hamar rájöttek: minél távolabbi helyekre viszik az ökoturistákat, annál magasabb a várható profit. A turistákat küldő országoktól egyre messzebb és messzebb épültek fel az ökoturisztikai központok. A kínálattal lépést tartott a kereslet: folyamatosan nőtt az igény a turisztikai ökocsomagok iránt. Az ökoturizmus elterjedésével a közép- és dél-amerikai közösségek mindinkább felismerték azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távú fennmaradásukat szolgálták. 4
A 90-es évek vége: az ökoturizmus már a helyi közösségeket és a természetvédelmet is szolgálja Ez az időszak már az együttműködésé. A helyi lakosok és a természetvédők összeültek, hogy összehangolják a közösségekre épülő ökoturizmust. A partnerség lényegét az adta, hogy egy-egy projektben a helyi közösségek biztosították a területet és a munkaerőt, a természetvédők pedig a tőkét és a tapasztalatot. A munkából származó profitot egyenlő arányban osztották el egymás között, és részben a helyi értékek megőrzésére fordították azt. XXI. század: ökoturizmus a természeti területek megőrzéséért Napjainkban az ökoturisztikai fejlesztések egyre inkább arra összpontosítanak, hogy az eredeti ökoszisztémák és kultúrák fennmaradhassanak. Míg korábban az ökoturisztikai projektek többsége nemzeti parkokban valósult meg, addig manapság a legtöbb ökotúra helyi közösségek által tulajdonolt területen zajlik, elsősorban a trópusi országokban. 5 6 Hivatalos politikák, állásfoglalások, nyilatkozatok Turisztikai Világszervezet (WTO) Manilai Nyilatkozata (1980) Az Interparlamentáris Unió és a WTO közös Hágai Nyilatkozata (1989) A WTO, a WTTC, valamint a Föld Tanács Agenda 21 az utazásról és a turizmusról akcióprogramja A WTO XIII. Közgyűlése 1999-ben Santiago de Chilében, ahol elfogadták a Turizmus Globális Etikai Kódexét, amely korszakalkotó dokumentum. Nemzetközi nyilatkozatok, akcióprogramok szintjén az ökoturizmus itt jelent meg először hangsúlyosan. 7 Turizmus Globális Etikai Kódex 3. Cikkely Turizmus: a fenntartható fejlődés tényezője (1)A turizmus fejlődésének valamennyi szereplője köteles védeni a természeti környezetet az egészséges, folyamatos és fenntartható, a jelen és a jövő generációk szükségleteinek és törekvéseinek megfelelő gazdasági növekedés elérése érdekében. (5)A természeti turizmust és az ökoturizmust a turizmus olyan fajtáinak tekintjük, amelyek különösen hozzájárulnak a turizmus rangjának növeléséhez, feltéve, hogy tiszteletben tartják a természeti örökséget és a helyi populációkat és megfelelnek a területek teherbíró-képességének. 8
2002 az ökoturizmus éve A WTO és az ENSZ Környezetvédelmi Programja a kanadai Québecben a köz- és magánszféra, valamint a civil társadalom képviseletével ökoturisztikai világtalálkozót szervezett, ahol elfogadták a Québeci Nyilatkozatot. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az ökoturizmus elfogadja a fenntartható turizmus elveit, szem előtt tartva a turizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. Québec Az ökoturizmust a következő tulajdonságok jellemzik, amelyek megkülönböztetik a fenntartható turizmus szélesebb körű értelmezésétől: aktívan hozzájárul a természeti és a környezeti örökség megőrzéséhez; bevonja a helyi közösségeket a tervezésbe, a fejlesztésbe és az operatív tevékenységekbe, ezzel hozzájárul a közösségek fejlődéséhez; a célterület a természeti és környezeti örökségét mutatja be a látogatóknak; nagyobb figyelmet szentel az egyéni utazókra és a kisméretű csoportokra. 9 10 Az ökoturizmus és az Európai Unió Európa vezető szerepet játszik a világ idegenforgalmában. A magyar turisták mintegy fele utazik EU-tagországokba. Az itthoni kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek közel 60%-a uniós állampolgár. az Európai Uniónak nincs sem közös, sem közösségi turizmuspolitikája, azt a tagországok hatáskörébe utalják. Általános elvek és szabályok vonatkoznak a turizmusra. Mégis több olyan rendelet, direktíva hatályos, amely érinti a területet, annak ellenére, hogy nem a turizmus miatt dolgozták ki. Az utóbbi egy-két évben módosult az EU-tagországok és a központi, döntéshozó szervek véleménye: egyre többen gondolják úgy, hogy az Uniónak nagyobb szerepet kell kapnia a turizmus fejlesztésében. Az ökoturizmus fejlődése Magyarországon 11 12
Az ökoturizmus fejlődése Magyarországon Az ökoturizmus legrégibb formája, a szervezett természetjárás több mint 130 éves hazánkban. A Magyar Természetbarát Szövetség segítségével hétvégenként sokszázezren hódolnak a természetjárás szakágainak, a gyalogos-, vízi-, kerékpáros-, barlangi-,természetvédelmi túrázásnak és a hegymászásnak. A kezdetek Az ökoturizmus tudatos fejlesztése a 90-es évek elején indult el Magyarországon. Az úttörőszerep részben a civil szervezetekre, részben a nemzeti parkok igazgatóságaira hárult. A 90-es évek közepén kezdetét vette az ökoturizmus oktatása. 1996-ban Budapesten tartották a Nemzetközi Naturexpo konferenciát. Az ökoturisztikai szekcióban résztvevők meghatározták az ökoturizmus fogalmát. 13 14 90-es évek 1. Az állami szervek tekintetében 1998 volt a mérföldkő, amikor felállt az ökoturizmus fejlesztésével foglalkozó szakmai csapat. Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) ökoturizmus tagozatának létrejötte, 1999. október 20-án. A nemzeti parkok sorra alakultak: a nyolcvanas években csupán négy, 2002-ben már tíz ilyen területe volt az országnak. A 90-es évek második felében létrejöttek az első, ökotúrákat szervező utazási irodák. Sorra alakultak ökoturisztikai szolgáltatásokat (is) nyújtó vállalkozások, nem beszélve a kerékpár- és kenukölcsönzés, túravezetés térhódításáról. 15 90-es évek 2. Az ökoturizmushoz kötődő infrastruktúra fejlesztésében meghatározó szerepe volt az 1992. évi útalap törvénynek, amelyben előírták, hogy az útalap hány százalékát kell kerékpárutak építésére fordítani. A 90-es évek második felétől a nemzeti parkok igazgatóságai is léptek az infrastruktúra fejlesztése ügyében, megnyíltak az első látogatóközpontok, tanösvények épültek, bemutatóhelyek létesültek. 16
A XXI. század A 90-es évek látványos fejlődését követően az új évezred első éveiben problémák vetődtek fel. Az infrastruktúrális fejlesztésekre szánt összegek csökkenése és az ökotúrákat szervező cégek fejlődésének megtorpanása mellett az egyik legnagyobb gondot az jelentette az elmúlt években, hogy ökoturizmusra vonatkozó konkrét program nem született. 2008 Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia Az utóbbi időben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon belül is meggyengült az ökoturizmus szakmai háttere. 2010 Előrelépések Minden Nemzeti park-igazgatóság rendelkezik már képzett ökoturisztikai szakemberrel, kiadványokkal, széleskörű szolgáltatásokkal. Az Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően az ökoturisztikai szolgáltatások jelentősen fejlődnek. Kiemelendő a ROP l.l-es intézkedés, amelynél jobbára ökoturisztikai, vagy ökoturizmushoz kötődő projektek nyertek. A tíz nemzeti parkban több milliárdos ökoturisztikai fejlesztéseket terveznek. Azokban az időszakokban, amikor az állami szektor szakmai háttere gyengül, megnő a civil szervezetek szerepe. ( Pl.: Nimfea Egyesület) 17 18 Turisztikai vonzerők (attrakciók) Amennyiben az ökoturizmus természeti és kulturális adottságait nézzük, Magyarország kedvező helyzetben van. Tíz nemzeti park, három Európa Diplomás Terület, több bioszféra-rezervátum és nemzetközi jelentőségű vizes élőhely gyarapítja a természeti látnivalók sorát. Kulturális értékeink sem maradnak le a természetiek mögött: több Világörökség-helyszínnel büszkélkedhetünk, ételeink, népszokásaink, népviseletünk messze földön híresek. 19 UNESCO - világörökség Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001) Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996) Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987 + 2002) Hollókő ófalu és környezete (1987) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995) A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (2002) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999) Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000) Busójárás (2009)
Környezeti állapot Egyes környezeti elemek tekintetében javult Magyarország állapota, sok helyütt tisztábbak folyóink, kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki az üzemek, gyárak, kevesebb vegyszert alkalmaznak a mezőgazdaságban, mint tizenöt évvel ezelőtt. Azonban kedvezőtlen folyamatok is megfigyelhetőek, nő a közlekedés környezeti terhelése, az illegális hulladéklerakók száma, egyre szemetesebbek településeink, erdeink. 21 Infrastruktúra Az ökoturizmus előretörésének ma, hazánkban az infrastruktúra fejletlensége az egyik legnagyobb gátja. Több helyütt hiányoznak alapvető létesítmények, a meglévők egy része pedig felújításra szorul. Lakossági szemlélet let A lakosság tájékozottsága általánosságban nem megfelelő. Sokan az ökoturizmust a természetjárással azonosítják, vagy azt hiszik, kizárólag nemzeti parkokban van a helye. 22 Állami szervek Az állami szervek ökoturizmus fejlesztésében betöltött jelenlegi szerepének megítélése ellentmondásos. Üzleti szektor Az ökoturizmus előretörésének egyik legnagyobb gátja, hogy az üzleti szektor a lehetőségeihez képest csak kis mértékben kapcsolódott be a fejlesztésekbe. Ennek elsősorban az az oka, hogy számos szolgáltató előtt nem ismertek az ökoturizmus előnyei, hasznai, és sokan tévhitben élnek a területtel kapcsolatban. 23 Civil szervezetek Az állami szerveknél jelentkező problémákat részben a civil szervezetek is megoldhatják, vagy enyhíthetik a gondokat. A civil szervezetek jelentőségét növeli, hogy képviselőik többsége elhivatott, motivált, nem profitért végzi az ökoturisztikai tevékenységeket. Pályázati támogatt mogatások A 2007-2013 közötti költségvetési időszakban hazánk 140-160 milliárd forintnyi, turisztikai célokra fordítható összegre számít az uniós forrásokból, vagyis nagyságrendileg is nőnek a rendelkezésre álló keretek. 24
Helyzetünk Közép-Európában Szomorúan kell megállapítanunk, hogy lemaradásban vagyunk a környező országokhoz képest. Csehország kerékpárút-hálózata sokkal fejlettebb, Szlovákia turisztikai információrendszere, beleértve a gyalogos turistajelzéseket, mintaértékű. Hatalmas turisztikai tartalékokkal rendelkezik még Románia, Bulgária és Horvátország. 25 Összefoglalás Az ökoturizmus jelenlegi helyzete nem a legrózsásabb hazánkban, sem az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat, sem a társadalmi megítélést, beágyazottságot, sem a jogszabályi környezetet tekintve. Azonban hazánk kitűnő lehetőségekkel rendelkezik, a jövőben várható nemzetközi és hazai tendenciák is az ökoturizmus előretörését prognosztizálják. Az adottságokat, lehetőségeket csak az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével, megfelelő tervezéssel, ösztönző rendszer kialakításával, oktatással, képzéssel, valamint partnerségi kapcsolatokkal lehet kihasználni. 26 Köszönöm m a figyelmet! 27