Növénytermesztési technológiák (SMKNZ2316KN) Gabonák Környezetmérnöki szak (BSc) III. gyakorlata 2013. május 7.
Fajta és vetőmag A növénytermesztés négy alappillére a következő: Termőhelyi környezet (ökológiai) Közgazdasági környezet (ökonómiai) Termelési környezet (agrotechnikai) Biológiai alapok (faj és fajta) Vetőmagban meg kell lennie a potenciálnak, amit az agrotechnika többé-kevésbé kihozhat belőle
Történet 1892 Cserháti Sándor: Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás, Magyaróvár 1910 Grábner Emil: Országos Növénynemesítő Intézet, Mosonmagyaróvár 1951 Jánossy Andor: Országos Növényfajtakísérleti Intézet és Növényfajta Minősítő Tanács OMMI 2007-től Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Jogi háttér 2003. évi LII. Törvény: Vetőmagtörvény, ez az EU szabályozásával összhangban áll Rendeletek: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet: vetőmagelőállítás, forgalmazás 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet: fajtaelismerés 274/2006. (XII: 23.) Korm. rendelet: MSZH létrehozása Szabványok: MSZ 7145:1999 vetőmag MSZ 6354-2:2001 tisztaság, idegen mag, emt, csíraszám, méret, osztályozottság, térfogattömeg MSZ 6354-3:1992 csírázóképesség MSZ 6354-4:1985 biokémiai életképesség MSZ 6354-5:2002 magegészség MSZ 6354-6:2001 faj- és fajtaazonosság MSZ 6354-7:2001 nedvesség MSZ 6354-9:1992 csíranövények értékelése
Szaporítási fok Csak szántóföldön ellenőrzött és minősített (certifikált) vetőmag kerülhet forgalomba! Fémzárolás: fajtaazonosság, fajtatisztaság és származás meglétét és mértékét igazoló okmány A szántóföldön ellenőrzött és minősített vetőmag szaporítási fokai: Szuperelit (SE) tenyészkerti törzsekből, fehér színű lila átlós csíkkal Elit (E) SE első továbbszaporítása, fehér színű I. szaporítási fokú vetőmag (I. fok), kék színű II. szaporítási fokú vetőmag (II. fok), piros színű III. szaporítási fokú vetőmag (III. fok), piros színű
Szántóföldi szemle Elővetemény-korlátozás betartása Izolációs távolság megléte Szaporító tábla általános kultúrállapota Növényállomány fejlettsége és kiegyenlítettsége Növényállomány faj- és fajtatisztasága Szaporítótábla gyomossága Nehezen tisztítható magvú idegen növények előfordulása Károsítók jelenléte és kártétele Termésbecslés
A vetőmag értékmérő tulajdonságai Technikai tisztaság: fajazonos magvak tömeg%-a Idegenmagtartalom-vizsgálat: idegen magok db-száma Genetikai tisztaság és fajtaazonosság: csak kitenyésztéssel, kevés laboratóriumi vizsgálat Csírázóképesség: optimális körülmények között kicsírázó magok db%-a (első megjelölt nap: csírázási erély) Életképesség: biokémiai módszer, festés Életrevalóság (vigor): cold-teszt, öregítési teszt, hidegben és melegben nézik a csírázást Egészségi állapot: mag felületén vagy a magban levő kórokozók Nedvesség: szárítás során bekövetkező tömegveszteség Osztályozottság: rostákon válogatnak alak szerint
Vetőmag előkészítése Vetőmag a vetőmagnak alkalmas minősítést kapott tételből lesz vetőmagföldolgozó üzemben Vetőmagvizsgálat: érzékszervi, tisztasági, csíráztatási, nedvességtartalomvizsgálat Tisztíthatósági vizsgálat: laborban, próbatisztítás milyen technológia, mennyi vetőmag várható Szárítás alacsony hőmérsékleten! Tisztítás és osztályozás keverékek eltávolítása valamilyen fizikai tulajdonság alapján (méret, alak, sűrűség, aerodinamikai tulajdonságok, felületi minőség, rugalmasság, szín Előtisztítás, alaptisztítás, különleges tisztítás Magkezelési eljárások: Fizikai koptatás, szegmentálás, skarifikálás, nyomásingadozás Kémiai csávázás, inkrusztálás, drazsírozás, stimulálás, gázosítás Biológiai oltás Sugár infravörös, ultraibolya, izotóp
Vetőmag előállítása
Vetőmag előállítása
Vetőmag előállítása
Vetőmag előállítása
Mintavétel eszközei
Mintaosztás
Magvizsgálat gépei
Magvizsgálat gépei
Csíráztatás
Maggyűjtemény
Kalászosok vetőmagtermesztése Mint minden olyannál, ahol nem hibrideket használunk, és az árunövény termése a biológiai értelemben vett termés: a technológia nagy vonalakban azonos, csak mindent gondosabban Izolációs távolság Öntermékenyülő (pl. búza): minimális Idegentermékenyülő (pl. rozs): jelentősebb 15-20 %-kal kevesebb vetőmag Idegenelő utak Opt. termőhely megválasztása Esetleges szárítás max 45 fokon
Kukorica hibrid vetőmag I. Fajta hibrid (fajta x fajta) 5-10 % fölény,öntermékenyítés) II. Fajtavonalas hibrid (fajta x vonal/törzs) 10-15 % Beltenyésztett hibrid (A vonal x B vonal) 15-25 %. A különböző vonalakat általános és speciális kombinálódó-képesség szerint tesztelik.
Kukorica hibrid vetőmag II. SC: Kétvonalas (A x B) single cross TC: Háromvonalas (A x B) x C three-way cross DC: Négyvonalas (A x B)x(D x C) double cross MC: Többszörös x (E x F) multi cross Legjobb az SC volna, de előállítása költséges és életképessége gyengébb Átmenet: módosított hibridek (EU csatlakozáskor betiltották) Szintetikus fajták: magkeverékkel készülnek (USA)
Kukorica hibrid vetőmagtermesztés Módszer SC TC DC 1. év A x B A x B A x B és C x D 2. év AB x C AB x CD Végeredmény Kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmag
Kukorica hibrid vetőmagtermesztés technológia megegyezik az árukukoricáéval, de néhány dologra figyelni kell: izolációs távolság vetés: idegen beporzás, anya és apa sorok (4:2, 6:3) összevirágoztatás címerezés betakarítás, szárítás - kíméletesen!
Cukorréa vetőmagtermesztése I. Áttelelő/ direkt módszer: középkötött mezőségi és erdőtalajon, őszi árpa, őszi búza után. Répatábla közelébe ne kerüljön! Elválasztósáv nem maghozó évben 2 m, magtermő évben 1000 m Vetés: VIII. 10-20. Anya:apa 6 : 2 Kelesztő öntözés Áttelelés: 1-1,5 cm vastag répagyökérrel, október végén, november elején töltögetéssel betakarjuk a növényeket, majd tavasszal a földet a fagyott levelekkel együtt lehúzzuk Szántóföldi szemle: 3 db Betakarítás: géppel, egy menetben. Termés: 1-2 t/ha
II. Dugványneveléses/közvetett módszer: Dugványtermő évben technológiája megegyezik a cukortermő répa termesztésével. Istállótrágyát azonban nem kaphat, rossz fejlődés esetén lombtrágyával egészíthetjük ki a tápanyagellátást Vetés: V. 1-15. Sortáv 45 cm. Mélység: 3-4 cm Maghozó évben a kiültetés ideje: III. 1-15. Sortáv 50 cm. 6 sor anyát, 2 sor apát vetünk Október-novemberben a levélzetet eltávolítjuk (fűkasza), majd a dugványokat földesen kiemeljük. Prizmákban tároljuk, 10 naponta ellenőrizzük. +2 és +4 C o körül biztonságos az áttelelés Magtermő évben 1000 m szigetelő távolsággal kiültetjük a dugványokat, majd a cukortermő répának megfelelő technológiát alkalmazunk Betakarítása egy menetben, géppel történik
Vetésterület Terület - 15 nagy kultúra silókukorica; 74 000; 2% v.here; 5 000; 0% egyéb; 545 600; 12% lucerna; 134 000; 3% búza; 1 142 000; 25% szója; 31 000; 1% borsó; 20 000; 0% cukorrépa; 13 000; 0% burgonya; 22 000; 0% repce; 261 000; 6% napraforgó; 536 000; 12% tritikálé; 125 000; 3% rozs; 41 000; 1% zab; 52 000; 1% árpa; 321000; 7% kukorica; 1 179 000; 27%
Mi a gabona? Lisztes magvú növények Jelentős keményítőtartalommal és számottevő fehérjetartalommal rendelkező magot termő növények (8-16 % fehérje)
Gyűjtögetés Fölhasználás i.e. 7000: termesztés és feldolgozás kezdete (élesztő-fertőzés) Raktározás: - légszáraz állapotban biztonságosan eltartható - folytonos élelmiszer-harc vége - az összes fontos tápanyag közel megfelelő arányban megtalálható bennük
Gabonafélék jelentősége a világon 1400 millió ha szántóföld, melynek felén gabonát termesztenek (680-700 millió ha-on) 2200-2300 millió t a termés évente (700 millió t kukorica, 600 millió t búza, 600 millió t rízs) 2300 millió t / 6570 millió fő = 0,35 t /fő (350 kg/fő/év) kb. 1 kg/nap/fő gabonafogyasztás
Gabonafélék jelentősége 1 kg búzából 80 dkg liszt, 1,4 kg kenyér lesz 1 kg hús előállításához 3-4 kg gabona szükséges
Hazai helyzet 2,8 millió ha az összes gabonatermő terület, ami az összes szántóföld kb. 60 %-a A világ első 5-10 országában mindig benne vagyunk Az évenkénti fogyasztás csökken, a lakosság egyre kevesebb lisztet fogyaszt, 80-85 kg/fő/év A többi export illetve takarmány
Agronómiai vs. taxonómiai csoportok gabonafélék: lisztes magvúak (Pallas nagylexikona szerint pázsitfüvek) de a fajok tekintetébe átfedés a föltétlen takarmányokkal, illetve a szaporítóanyaggal, ha azt külön agrotchnikai csoportnak vesszü, valamin egy ipari: seprűcirok
Rendszertan Egyszikűek - Poaceae (Gramineae) - pázsitfűfélék Búza - Triticum - T. aestivum ssp vulgare, T. durum, T. aestivum ssp spelta, T. turgidum, T. dicoccum, T. monococcum Árpa - Hordeum vulgare (cnvar distichon és hexastichon) Zab - Avena sativa Rozs - Secale cereale, S. montanum -> évelő rozs (S. cereale S. montanum) Tritikálé (Triticum turgidum S. cereale) Kukorica Zea mays Cirok szemes, siló, cukor, seprű Sorghum bicolor (dochna, vulgare) Szudánifű, cirok szudánifű Sorghum sudanense Rizs Oryza sativa Köles Panicum miliaceum Kanáriköles, fénymag Phalaris canariensis Muhar és csumiz Setaria italica Japánköles, kölesfű Echinochloa frumentacea Indiánrizs Zizinia aquatica Teff - Eragrostis tef Ragi - Eleusine coracana Harmatkása - Glyceria maxima Kétszikűek Polygonaceae keserűfűfélék Pohánka Fagopyrum esculentum Chenopodiaceae - libatopfélék Quinoa - Chenopodium quinoa Amaranthaceae - disznóparéjfélék Amaránt Amaranthus caudatus, A. hypochondriatus, A. cruentus
Közös: Pázsitfűfélék Gyökér elsődleges + másodlagos (harmatgyökér) Szár szalma (rexigén módon üreges vagy tömör) Levél lemez, levélhüvely, fülecske, nyelvecske Szemtermés Különbség: Virágzat kalász vagy buga (torzsa is) Méret
Kalászosok megkülönböztetése Csíragyökér-szám alapján: Őszi búza: 3 db Tavaszi búza: 5 db Zab: 3 db (tavaszi) Rozs: 4 db Árpák: 5-8 db (változó)
Gabonák testi felépítése Az egyszikű gabonák a szik közepi szárból (mesocotyl) és a bokrosodási csomóból eredő mellékgyökérzetből épülnek fel, valamint a főhajtásból és a bokrosodási csomókból fejlődött mellékhajtásokból állnak nóduszok-internódiumok: pl. búza 5-7 szártag
Bokrosodás Lényeges folyamat a gabonák élete során - A bokrosodási csomóból oldalhajtások - Őszi/tavaszi bokrosodás Bokrosodási együtthatók: - Általános (egységnyi területen levő összes hajtások száma) - Produktív (e. t. levő kalászt v bugát hozó/produktív hajtások száma)
Fenológiai stádiumok (makromorfológiai bélyegek alapján) Csírázás és kelés Bokrosodás (szervdifferenciálódás) Szárbaszökés (első nódusz kalász) VERNALIZÁCIÓ Kalászhányás Virágzás (portok megjelenése összes kalászka) Érés: zöld/tejes, viasz/sárga (20 % víz), teljes érés (13-15 % víz), holt/túl érés
Vernalizáció Hőmérséklet és időtartam függvénye. Ez idő alatt differenciálódnak az ivarszervek. Nélküle nem lehetséges szárba indulás, marad a tőrózsás állapot Határpont a növény életében, a hőmérséklet mint meghatározó tényező helyébe a fény lép, vagyis a megvilágítás hossza Innentől a fény által inspirált fejlődés a jellemző (vegetatív -> generatív fejlődés) Tél: 8 óra világos, 16 sötét Nyár: fordítva -jarovizáció (Oroszország, mesterséges körülmények)
Fenológiai szakaszok Csírázás és kelés (1-2-3 levél) Bokrosodás (kezdete-vége) Szárba indulás (1 nódusz-2 nódusz) Zászlós levél és nyelvecske megjelenése Kalászhányás (kezdete-vége) Virágzás Érés
A búza fejlődése Keller-Baggiolini Feekes-Large Zadoks Fenológiai fázis skálabeosztások Kelés A 1 10 1 levél B 1.1 11 2 levél C 1.2 12 3 levél D 1.3 13 Bokrosodás kezdete E 2 21 Bokrosodás F 3 22 Bokrosodás vége G 4 23 Szárba indulás H 5 30 1 nódusz I 6 31 2 nódusz J 7 32 Zászlós levél K 8 37 Nyelvecske L 9 45 Levélhüvely fölnyílása M 10 47 Kalászhányás kezdete N 10.1 51 Kalászhányás vége O 10.5 59 Virágzás-érés P-W 10.51-11.51 61-95
Közönséges búza Triticum aestivum emt: 40-44g kalászkában 3-5 virág, általában 3 szem 80-160 cm magas
Rozs Secale cereale emt:30-34g kalászkában 2-(3) virág, általában 1-2 szem szem búzánál vékonyabb, nyúltabb, zöld 80-200 cm magas Secale montanum és évelő
Tritikálé Triticosecale emt:40-45g kalászkánként 3-5 virág, általában 3 szem 95-115 cm magas
Árpa - Hordeum vulgare növénymagasság nagyon változó Őszi: emt:37-42g padkánként 3 egyvirágú kalászka mindhárom virág termékeny Tavaszi: emt:35-42g padkánként 3 egyvirágú kalászka egyetlen virág termékeny pelyva összenő az epidermisszel
Zab - Avena sativa emt:27-32g kalászkái 2-3 virágúak, legbelső virág rendszerint meddő szemtermést általában pelyva fedi, de nem nő össze az epidermisszel van csupasz zab 100-150 cm magas bugája bugás vagy zászlós gyengén bokrosodik
emt:25-35g Rizs - Oryza sativa első és másodrendű bugaágak + kalászkanyél kalászka egyvirágú pelyvátlan (előhántolt) szem a barnarizs 60-120 cm magas kicsi nyelvecske + gallér + fülecske
Kukorica - Zea mays emt:100-400g egylaki, vált ivarú növény címer: buga nővirágzat: torzsa endospermiumban üveges és lisztes rész bojtos gyökérzet +harmatgyökér hengeres szár, 150-250 cm magas Kukorica - lófogú
Kukorica - sima puhaszemű Kukorica - sima keményszemű Kukorica - csemege
Kukorica - pattogatni való Kukorica pelyvás
Szemes cirok - Sorghum bicolor emt:28-33g főleg kétivarú virágok sötét színű szemben több a tannin a szemet nem vagy csak félig borítja a pelyva magassága 0,4-2,5 m levél 50-100 cm hosszú 5-8 cm széles
Silócirok - Sorghum dochna/bicolor emt:28-33g buga lazább, mint a szemesé 3 cm vastag szár 1,5-4,5 m magas
Seprűcirok - Sorghum bicolor emt:17-22g fürtösen összetett fürt virágzat rövid bugatengely, bugaágak egy helyről erednek és megnyúltak 60-90 cm magas 15-20 mm-nél vastagabb szár
Szudáni cirokfű - Sorghum sudanense emt:20-22g virágok kétivarúak kalászkának három pelyvája van szára kb 1 cm vastag, 150-350 cm magas 3-4 cm széles, 80-100 cm hosszú levelek Cirok szudánifű hibrid
emt: Köles - Panicum miliaceum piros: 4,5-5,0 g sárga: 5,5-6,0 g összetett buga szemtermést fényes pelyva fedi, tipikus színnel (piros, sárga, szürke, fehér) 75-100 cm-s szalmaszár 1-2 cm széles, 40-50 cm hosszú levél
Kanáriköles (fénymag) Phalaris canariensis emt:7-8g álfüzérbe szoruló buga 80-130 cm-s szalmaszár
Muhar és csumiz Setaria italica emt: muhar: 2-2,2 g csumiz: 3 g virágpelyvákba zárt szemtermés szalmaszár 20 cm körül
Kicsik Japánköles, kölesfű Echinochloa frumentacea Ázsiában (India, Pakisztán, Nepál) termesztik, többfelé vadon is nő Indiánrizs Zizinia aquatica Északamerikai indiánok egyes törzseinek fő tápláléka Teff - Eragrostis tef Etiópia legfontosabb gabonája, legapróbb szemű Ragi - Eleusine coracana Trópusokon néhol a legelterjedtebb gabona, takarmányként is használják Harmatkása - Glyceria maxima Magyarországon vadon is terem, csak gyűjtik
Kétszikűek
Pohánka - Fagopyrum esculentum Polygonaceae keserűfűfélék kissé elágazó, nem túl mélyre hatoló karógyökér szára elágazó, csupasz, lilásbordó szívalakú vállas levél emt:20g termése háromélű makkocska
Quinoa Amaránt Chenopodium quinoa Amaranthus caudatus, A. hypochondriatus, A. cruentus
Fajták pdf-ben Martonvásár: Elitmag (búza) http://vetomag.elitmag.hu/ Bázismag (kukorica) http://www.bazismag.hu/ Szegedi gabonakutató http://www.gabonakutato.hu/ vagy http://www.gk-szeged.hu/ Limagrain www.limagrainmagyarorszag.com Saaten www.saaten-union.hu Sumi Agro http://www.sumiagro.hu Syngenta seed http://www.syngenta.hu/
Triticum Növényfaj agronómiai csoport, technológia és fölhasználás szerint gabona vetőmag Föltétlen takarmány T. aestivum ssp vulgare x x x T. durum x x T. aestivum ssp spelta x x T. turgidum T. dicoccum x x T. monococcum x x Árpa - Hordeum vulgare (convar distichon és hexastichon) x x x Zab - Avena sativa x x x Rozs - Secale cereale x x x Secale montanum Évelő rozs (S. cereale S. montanum) x x Tritikálé (Triticum turgidum S. cereale) x x x Kukorica Zea mays x x x
Növényfaj Cirok szemes, siló, cukor, seprű Sorghum bicolor (dochna, vulgare) agronómiai csoport, technológia és fölhasználás szerint gabona vetőmag Föltétlen takarmány x x x Szudánifű, cirok szudánifű Sorghum sudanense x x Rizs Oryza sativa x x Köles Panicum miliaceum x x x Kanáriköles, fénymag Phalaris canariensis x x x Muhar és csumiz Setaria italica x x Japánköles, kölesfű Echinochloa frumentacea x x Indiánrizs Zizinia aquatica x x Teff - Eragrostis tef Ragi - Eleusine coracana Harmatkása - Glyceria maxima Pohánka Fagopyrum esculentum x x x Quinoa - Chenopodium quinoa Amaránt Amaranthus caudatus, A. hypochondriatus, A. cruentus
Gabonafélék A termesztés célja: A nagy keményítőtartalmú mag (szemtermés) Fölhasználás: Humán élelmiszerként: kenyér kása, tészta (száraztészta, keksz, stb.) Abraktakarmány Ipar keményítő, szesz Minden fölhasználási területnek speciális minőségi igénye van
Fölhasználás szerint Növényfaj humán kenyér egyéb takarmány ipari T. aestivum ssp vulgare x x x x Triticum T. durum x T. aestivum ssp spelta (x) Árpa - Hordeum vulgare (cv dist. és hexa.) x x Zab - Avena sativa x x Rozs - Secale cereale x x Tritikálé (Triticum turgidum S. cereale) x x Kukorica Zea mays x x x Cirok szemes Sorghum bicolor x x Rizs Oryza sativa x Köles Panicum miliaceum x x x Kanáriköles, fénymag Phalaris canariensis x Indiánrizs Zizinia aquatica (x) Pohánka Fagopyrum esculentum (x)
Gabonák csoportosítása gabonák egyszikű gabona kalászos Gabona: lisztes magvú növény Fölhasználás szerinti csoportosítás kenyér gabona búza, rozs tritikálé, árpa, zab rizs, indiánrizs, kukorica, cirok, köles, fénymag pohánka, amaránt Más szempont szerinti csoportosítás: Kalászos őszi, tavaszi Kapás Egyéb
Beltartalom Keményítő Kis változatosság Fehérje Nagy mennyiségi és minőségi eltérések Olaj Általában alacsony Egyéb
A keményítőszemcsék jellemzői Méret [μm] Alak Búza Tritikálé Rozs Árpa Zab Rizs Kukorica nagy: 15-40 kicsi: 1-10 nagy: 15-40 kicsi: 1-10 nagy: 25-60 kicsi: 2-10 nagy: 10-30 kicsi: 1-5 összeett: 60-ig egyszerű: 2-10 összetett szemcsék egyszerű: 2-12 2-30, ált 10 2-30, ált 10 gömb és lencse gömb gömb és lencse gömb gömb és lencse gömb lencse, vese vagy közel négyszögletes lencse vagy vese lencse gömb négyszögletes 1. négyszögletes (keményszemű) 2. gömb (lisztzes) Cirok 6-20, ált 15 mint a kukorica Köles 4-10. ált 7 négy- vagy sokszög
Amilóztartalom növény Amilóz, % búza 26 árpa 22 kukorica 28 amilokukorica 51-65 vaxy kukorica 1 zab 27 rizs 18 vaxy rizs 1 cirok 25 vaxy cirok 1 burgonya 23 bab 24 borsó 35
Fehérjetartalom növény fehérjetartalom, % frakciók részaránya albumin globulin prolamin glutein búza 10-15 3-5 6-10 40-50 30-40 rozs 9-14 5-10 5-10 30-50 30-50 árpa 10-16 3-4 10-20 35-45 35-45 zab 8-14 1 80 10-15 5 rizs 8-10 - 2-8 1-5 85-90 kukorica 7-13 - 5-6 50-55 30-45
Ásványielem tartalom P (g/kg) K (g/kg) Ca (mg/kg) Mg (mg/kg) Zn (mg/kg) Mn (mg/kg) Cu (mg/kg) búza 2,8-3,5 2,8-4 300-450 700-1100 12-20 25-40 3-5 árpa 2,5-3,7 4-5,2 300-450 1000-1500 18-25 10-15 3-5 rozs 2,7-3,9 4-5,2 300-450 800-1300 15-25 10-15 2-4 kukorica 2,5-3,2 2,4-3,5 100-200 800-1300 10-20 5-8 2-4 cirok 2,3-3,4 2,8-5,2 220-400 700-1100 15-30 15-20 3,5-7
Fölhasználás szerint Humán élelmiszerként: kenyér legmagasabb elvárások kása, tészta (száraztészta, keksz, stb.) Abraktakarmány ami nem alkalmas humán élelmiszerként Ipar keményítő, szesz csak a keményítő mennyisége
Olajnövények olajnövény: a magból gazdaságosan kinyerhető a növényi olaj (lipidek), ez min. 18-20 % fölhasználás: étkezés szappanipar festék- és lakkipar egyéb iparok (gyógyszer, kozmetika, vegyipar, műanyagok, kenőanyag) olajgyári pogácsa és extrahált dara
Olajnövények Olajnövények csoportosítása 1. csoport, olajsav csoport nem száradó olajokat tartalmazó növények: koriander, földi mandula, földi mogyoró 2. csoport, linolsav csoport félig száradó olajokat tartalmazó növények: Tök, napraforgó, szezám, gyapot, dohány, mák, szója, sáfrányos szeklice, textilmályva 3. csoport, linolénsav csoport száradó olajokat tartalmazó növények: Kender, fekete szezám, len, perilla 4. csoport, erukasav csoport nem száradó vagy gyengén száradó, nagy erukasav-tartalmú olajokat tartalmazó növények: Káposztarepce, borsmustár, fekete mustár, fehér mustár, gomborka 5. csoport, oxisav csoport nem száradó, nagy oxisav-tartalmú olajokat tartalmazó növények: ricinus
Olajnövények olaj fölhasználhatóságát alapvetően a telített és telítetlen zsírsavak aránya dönti el. Ennek jellemzésére használjuk a jódszámot. A jódszám alapján történő csoportosítás: -gyorsan száradó növényi olajok (jódszáma 130 fölötti) -félig száradó növényi olajok (jódszáma 85-130) -nehezen száradó növényi olajok (jódszáma 85 alatti) Jódszám: a vizsgálati körülmények között elnyelt jód tömege. A jódszám kifejezése: g/100 g minta (száz gramm mintára jutó jódmennyiség tömege grammban). A módszer elve: A vizsgálati anyagot oldószerben feloldjuk és Wijs-reagenst adunk hozzá. Bizonyos idő elteltével hozzáadunk kálium-jodid oldatot és vizet, majd a felszabadult jódot nátriumtioszulfát oldattal titráljuk. Nálunk két jelentős: napraforgó és repce GOFR növények
EuroStat terület, ezer ha termésátlag, t/ha 2006 2007 2008 2009 2010 átlag 2006 2007 2008 2009 2010 átlag repce 142,1 225,4 246,8 260,6 259 226,78 2,38 2,2 2,65 2,22 2,16 2,32 napraforgó 534,2 512,9 549,8 535,1 501,3 526,66 2,21 2,07 2,67 2,35 1,97 2,25 olaj len 1,9 1,7 0,7 0,9 0,7 1,18 1,02 1,26 0,91 1,04 1,23 1,09
Napraforgó Helianthus annuus L.
XIX. század végén legfontosabb olajnövények egyike Export Nyugat- Észak Európába, USA Helye: Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Hajdú-Bihar megye, Erdély sík vidékein vagy lankás leejtőin 1939 főnövényként 7500 ha-on, szegélynövényként 170000 ha-on termesztették
Tájfajták Nyírségi, Kállói, Szabolcsi, Anarcsi Lovászpatonai, Mezőhegyesi, Kisvárdai, Iregi fajták 35 % körüli olajtartalommal 1960-tól 45 % feletti olajtartalom GK-70, Viki 51-55 % olajtartalom A hazai napraforgótermesztés kezdetei a Nyírséghez kapcsolhatók, mert a kelet felől érkező újvilági növény itt vált először ismerté és kedveltté Kutatás, nemesítés a II. vh. után indult meg hazánkban, Westsik Vilmos 1974 Nyíregyháza, heterózisnemesítés, keresztezéses hibridek, citoplazmás hímsterilitás
Fajtákkal szembeni igény stabil termőképesség és termésbiztonság jó ökológiai alkalmazkodóképesség nagyméretű, magas olajtartalmú kaszat kedvező héj-bél arány (Héj: Bél -15:85) a tányér előnyös formája és állása az állomány kiegyenlítettsége szárszilárdság szárazságtűrés jó nektártermelés és pollenprodukció jó olajminőség és nagy fehérjetartalom betegség- és rovarrezisztencia a hibridek gazdaságos vetőmag-produkciója
Fölhasználás étolaj (telítetlen zsírsavak) - margarin ipari felhasználás: növényvédő szerek, festékek, kozmetika olajpogácsa (olaj kinyerése után) - takarmány - 50% fehérje kaszathéjból élesztő, etilalkohol, farostlemez napraforgótányér - takarmány kiváló mézelő zöldtakarmány zöldtrágya
Biotechnikai alkalmazása Rezisztenciák előállítása Rovarrezisztencia Vírusrezisztencia Gyomirtószer rezisztencia Mag tartaléktápanyagainak módosítása
Repce Brassica Napus L. ssp. oleifera
Repcetermesztés Magyarországon a 18. századtól termesztenek repcét hazánkban világításra és étolajként használták étkezési felhasználását korlátozza az erukasavtartalom termőterülete igen változó 1920 és 1990 között 2-60 ezer ha között változott a termőterülete Jelenleg a biodízel-előállítás miatt Európában növekszik a termőterület termésátlaga 1,6 t/ha volt 2005-ben, bár az OMMI 3,3 t/ha termésátlagot mért
Felhasználása világítóolaj étolaj ipari nyersanyag (festék- és szappangyártás) takarmányozás zöldtrágya vetésszerkezetben kedvező szerepe van biodízel
Elterjedésének okai Jó ár Kiváló elővetemény Talajszerkezetet javítja Először juttatja bevételhez a termelőt Könnyen beilleszthető a vetésforgóba
Fajtákkal szembeni igény ezermag-tömeg (4,0-6,5) termésbiztonság erukasav-tartalom (45-2-3-1 %) betakaríthatóság glükozinolát-tartalom fagytűrés magvak olajtartalma 40-45 % őszi és tavaszi változata is van, az őszi 20-40 %-kal terem többet, olajtartalma 2-8 %-kal nagyobb a tavaszinál
Az olajlen Linum usitatissimum
Kétszikű növény a Linaceae családba tartozik A toktermésben, ha jó a megtermékenyülés 10 sárgás, fényes, nagy olajtartalmú mag fejlődik. Termőtájai az Alföld, Duna-Tisza köze déli része, Jászság, Dél-Dunántúl Az ún. len untság (betegségeinek, kártevőinek felszaporodása) elkerülése érdekében ne kerüljön 4-6 évig önmaga után
A len rövid tenyészidejű növény Az olajlen a korán vethető növények közé tartozik A vetés időpontja általában március 15-30 között van Vetési paraméterek: Vetési idő: III.15-30. Sortávolság: gabona sortáv (12 cm) Vetésmélység: 1-3 cm A len gyomelnyomó képessége viszonylag gyenge
FEHÉR MUSTÁR (Sinapis alba L.)
termesztésére a magyarországi éghajlat megfelelő az érett becők eső hatására felnyílnak, ekkor jelentős szemveszteségre számíthatunk növényi sorrend: gabona - mustár - gabona fonálféreg gyérítő hatás önmaga után 5 év elteltével következhet
Ricinus Ricinus communis
Kutyatejfélék családjába tartozik Indiában és Egyiptomban ősidők óta ültetik Magyarországon javarészt dísznövényként alkalmazzák Nálunk 1 éves (3 m), trópusokon évelő (10-12 m) Toktermése tüskés, babszerű magjából hideg sajtolással ricinusolajat sajtolnak Hashajtószer Műszaki kenőcsök adalékanyaga (gépolaj), világítóolaj, szappan Néhány mag is már halálos dózis!
Fölhasználása Nem száradó képessége miatt kitűnő kenőanyag Borotvaszappanok alapanyaga Pipereszappanok Szeszek denaturálása Bőrcserzés, lakk- és festékipar Textilgyártás segédanyaga Bio dízel
Post harvest gépek
Számítási feladat Alapadatok: 130 ha-ról 7,2 t/ha mennyiségben takarítunk be 24% víztartalommal, és 14% víztartalmat akarunk elérni Kérdés: Mennyi lesz a szárítás utáni tömeg?
Számolási feladat 1 2 szárazanyag szárazanyag víztartalom szárítás utáni víztartalom elpárologtatott vízmennyiség 3 szárazanyag 4 szárazanyag szárítás utáni víztartalom párolgó víz szárítás utáni víztartalom
Számítás Számítás menete: 130 ha*7,2 t/ha=936 t összes betakarított termés A szárazanyag mennyisége nem változik, betakarításkor az össztömeg 76, a szárítás után az össztömeg 86 %-a. 936 t*0,76=711,36 t szárazanyag mindkét esetben 711,36 t/0,86=827,16 t a szárított kukorica tömege
Köszönöm a figyelmet!