Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14
A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás szerkezetében 1. Egy ország energiatermelése nemzetstratégiai kérdés 2. Magyarország jelentősen imporfűggő energiaellátásában Fosszilis energiahordozókra vetített import-függőségünk :61,3% a közlekedés 94%-os szénhidrogén-felhasználása 3. A zöldenergia termelés alacsony szintje hazai termelésen belül Biomassza 16,5% - víz erőműi villamos energia 0,2% - a szél erőművi 0,3% 4. A zöldenergia felhasználás/potenciál rossz struktúrája biomassza tüzelésű erőművek hatásfoka 30% alatti 6-8 millió m 3 kitermelt erdővagyonból évente 1 millió m 3 aprítékfa nem hasznosul faipari import vízenergia, mint a legnagyobb arányú megújuló forrás kiaknázatlan 2
A zöldenergiával kapcsolatos kormányzati politika alapvetései 1. ÚJ SZÉCHENYI TERV Kormány 2010.07.28-án mutatta be Hangsúlyos pillér: Zöldgazdaság-fejlesztési program 2. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (NFM) OGY 2011.10.03 Cél: ellátásbiztonság - a versenyképesség - fenntarthatóság Megvalósítás: energiafüggőség oldása állami szerepvállalás iparági fejlesztések 3. NEMZETI KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (VM) -1307/2011 Kormány határozat célok - eszközrendszer beavatkozási területek 4. K+F+I ÁGAZATI STRATÉGIAI FEHÉR KÖNYV Energetika, környezetvédelem témában (NIH - NGM) - folyamatban szakmai társadalmi egyeztetés 2012 IV. név közzététel 5. 2020-ig 14,63%-os megújuló energiafelhasználás (EU-s kötelezettségvállalás) 3
Válasz az energiastruktúra-váltással kapcsolatos kihívásokra I. 1. Új és hatékony technológiák bevezetése az alábbi kulcsterületeken: Ipari termelés energiatermelés és nem energiatermelési célú Közlekedés alternatív hajtásmódok, jelentős dekarbonizációs lehetőségek Nem ipari célú hőenergia felhasználás energiahatékony épületek, építőipar, építőanyagok LEGNAGYOBB MEGTAKARÍTÁSI POTENCIÁL 2. Társadalmi szemléletformálás szemlélet piaci igény - gazdasági leképeződés 4
Válasz az energiastruktúra-váltással kapcsolatos kihívásokra II. Javaslatok a hatékony technológiák bevezetéséhez/kidolgozásához 1. Alkalmazásorientált kutatások finanszírozása Jelenleg a monitoring hiánya és az alacsony gazdasági hasznosulás jellemzi az elsősorban csak tudományos igényű K+F-eket 2. Technológia transzfer pilléreinek kiépítése cél: iparági szükségletek és a K+F kapacitások összekapcsolása 3. A gazdasági szereplők K+F igényeinek felmérése - BEKAPCSOLÓDÁSI PONT 5-10 éves távlatra kitekintő, integrált ágazati roadmap-ek a K+F irányokról, igényekről 4. Forrástérkép készítése EU, külföldi és hazai pályázati források, adórendszeren keresztüli eszközök + önrész kiegészítése lehetőségeinek kidolgozása 5. Oktatás fejlesztése hosszú távú innovációs kapacitások életben tartása és fejlesztése mérnöki képzés fejlesztése (komoly agyelszívás) tanári pálya presztízsének visszaállítása természettudományos tanár = innovatív humántőke újratermelésének záloga 5
A zöldenergia fejlesztések iparstratégiai vonatkozásai Ipari termelés (energiatermelés és nem energiatermelési célú) - agroenergetika (fajtanemesítés, biomassza begyűjtés és feldolgozás, égőfejek fejlesztése, kazánok gyártása) - harmadik generációs (algákon alapuló) bioetanol kutatások MOL önálló forrásból Közlekedés - Széchenyi Futam alternatív hajtású járművek legrangosabb európai versenye (hidrogén, napenergia, sűrített levegő, elektromos hajtás) - elektromos autógyártó hazai potenciál (TZ-Elma, SoloDuo, Brixxon) Nem ipari célú hőenergia felhasználás energiahatékony épületek, építőipar, építőanyagok válság által legsúlyosabban érintett ágazat fellendülését hozhatja 6
A zöldenergia felhasználással, termeléssel kapcsolatos hazai és EU-s pályázati lehetőségek I. 1. Új Széchenyi Terv - Zöldgazdaság-fejlesztési program 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv összesen 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol valamennyi kiemelt prioritás tekintetében ÉPÜLETENERGETIKA MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS + Zöld Beruházási Rendszer (NFM) nemzetközi karbonkvóta értékesítésből finanszírozott programok NAPKOLLEKTOR ALTERNATÍV MEGHAJTÁSÚ BUSZOK - ÉPÜLETENERGETIKA 2. Eco-Innovation (Európai Bizottság) 30 millió euró Innovatív technológiát alkalmazó KKV-k prioritása Hazai együttműködő szervezet: HITA ÚJRAHASZNOSÍTÁS ÉPÜLETEK, ÉPÍTŐIPAR ÉLELMISZERIPAR - ZÖLDGAZDASÁG 7
A zöldenergia felhasználással, termeléssel kapcsolatos hazai és EU-s pályázati lehetőségek II. 3. HORIZON 2020 (2014-2020) Kutatási és Innovációs Keretprogram közel 88 milliárd euró költségvetés 4,7 millió új K+F munkahely a. Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) támogatása 24,6 milliárd euró (EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepe) b. Iparfejlesztésre elkülönített 17,9 milliárd euró (innovációban, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása) c. Összefoglaló keretprogram 31,7 milliárd euró egészség, demográfiai változások és jólét 8,03 élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, bioenergia 4,15 biztonságos, tiszta és hatékony energia 5,78 zöld, integrált közlekedési technológiák 6,8 klímapolitika, erőforrás-hatékonyság, alapanyagok 3,16 Innovatív és biztonságos társadalom 3,82 8
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Lenner Áron Márk Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető 9