0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 2, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 2, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy H megjelöléséért adható. Ha a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: - helyes válasz megfelelő indoklással: 1+; - helyes válasz hiányos indoklással: 1+, - indoklás nélküli vagy hibás válasz mindig 0 pont 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 0921 2 / 8 2010. május 14.
I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. C A D E D C Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám: 6 2 = 1. 1 II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz hamis állítások 18 pont I H Indoklás Pontszám 1) Gossen II. törvénye miatt az utolsó forintra jutó hasznosság (MU/P) azonos minden jószágnál az optimális esetben. I (A példabeli jószágkosárnál az összhaszon nem 1+ maximális, mert annak a jószágkosárnak, amely az A jószágból többet, a B jószágból kevesebbet tartalmazna, nagyobb lenne a hasznossága.) H 2) Ha a vállalatok kilépnek az iparágból, akkor kevesebben termelnek, ceteris paribus, csökken a kínálat, ezért a 1+ kínálati függvény balra tolódik. H 3) A tényező felhasználása akkor optimális, ha az MRP L = MFC L összefüggés fennáll. 1+ I 4) Az a pénzösszeg, amit az adásvételek folyamatos lebonyolítás érdekében tartanak, növekszik, ha az árszínvonal növekszik. A tartani kívánt pénzkészletnek 1+ egy meghatározott reálértéket kell biztosítania. H 5) A foglalkoztatási függvénynek akkor lehetne pozitív a meredeksége, ha a foglalkoztatás a munkakínálat szerint alakulna. A rövidebbik oldal elve szerint, ha L fogl = L s, 1+ akkor a munkapiacon túlkereslet van, és nincs munkanélküliség. I 6) A jegybanknak pénzkibocsátási monopóliuma van. A kereskedelmi bank korlátozott forgalmi képességű bankszámlapénzt bocsát ki. A kereskedelmi banknak jegybankpénzzel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az ügyfelének készpénzt fizessen ki. 1+ írásbeli vizsga 0921 3 / 8 2010. május 14.
2. Összehasonlítás 10 pont Sorszám Válasz Pontszám Azonosság Mindkettő vagyoni jogot megtestesítő értékpapír Mindkettő kibocsátását a külső tőke bevonásának igénye indokolja. Mindkettő lehet értéktőzsdei termék, adásvételük koncentrált piaca a tőzsde, a forgalmi értékük a mindenkori árfolyam Mindkettőnek van kibocsátáskor megállapított és az értékpapírra rányomtatott névértéke. Mindkettő jövedelmet biztosíthat tulajdonosának. A fenti válaszok bármelyike elfogadható. Különbség 2.1. Lejárat szerint: A kötvény határozott időre szól, a részvénynek nincs lejárata. vagy Az értékpapírhoz tartozó jogviszony szerint: A kötvény hitelviszonyt testesít meg, és visszafizetési kötelezettséggel jár. A részvény tulajdonjogot testesít meg, a névértéknek megfelelő tulajdoni hányadot képviseli. vagy A jövedelem jellege szerint: A kötvényre kamatot fizetnek, a kamat mértékét a névérték százalékában határozzák meg. A részvény osztalékra jogosít, az osztalék forrása a nyereség, annak meghatározott hányada kerül kiosztásra. Az árfolyam kiszámítási módja: n Rt N A kötvénynél: PVB = + t n t= 1 (1 + i) (1 + i) Rt A részvénynél PVS = i A vezetésben való részvétel szerint: A kötvény tulajdonosa nem vesz részt a vállalat irányításában, a részvény tulajdonosa közgyűlésen szavazati joggal rendelkezhet. A fenti szempontok bármelyikének összehasonlítása elfogadható ért, de maximálisan kettő összehasonlítás értékelhető. 2 + 2 = írásbeli vizsga 0921 4 / 8 2010. május 14.
Azonosság 2.2. Mindkettő a makrogazdasági jövedelem felhasználását jellemzi, s feltételezéseink szerint mindkettő pozitív meredekségű lineáris függvény. Különbség Képlet vagy függvényegyenlet felírása CY ( ) = C ˆ 0 + cy, és a SY ( ) = C ˆ 0 + (1 c) Y vagy Az autonóm tényezők szerint: A fogyasztási függvénynél a tengelymetszet a pozitív tartományban C 0 -nál van, a megtakarítási függvénynél a negatív tartományban, C 0 -nál található. vagy A függvény meredeksége szerint A fogyasztási függvény meredeksége a fogyasztási határhajlandóság, azaz a ĉ nagysága szerint alakul, míg a megtakarítási függvény meredekségét az (1 ĉ ), azaz a megtakarítási határhajlandóság határozza meg. A fenti szempontok bármelyikének összehasonlítása elfogadható ért, de maximálisan kettő összehasonlítás értékelhető. 2+2 = 3. Kiegészítés 6 pont Sorszám Válasz Pontozás 3.1. maximális 3.2. nő 3.3. egyenlő nullával 3.4. az átlagtermék függvény 3.5. csökken 3.6. gyorsulva nő 4. Elemző és értékelő feladat 6 pont Sorszám Válasz Pontozás 4.1. Hamis 4.2. Hamis 4.3. Igaz 4.4. Igaz 4.5. Hamis Indoklás a 4.3. ponthoz Ha a forint erősödik, akkor az áruexportból származó bevétel értéke forintban számolva változatlan külföldi árak mellett csökken. írásbeli vizsga 0921 5 / 8 2010. május 14.
III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 5. feladat 8 pont Sorszám Válasz Pontozás 5.1. 5.2. D = S alapján meghatározzuk a piaci árat és az iparág összes termelését: 240 4P = 60 + P egyenletből P = 36 és Q = 96 adódik Egy tetszőleges vállalat kibocsátását a MC = MR = P feltétel alapján számíthatjuk ki, azaz a 36 = 26 3q + q 2 egyenletet kell megoldani. A másodfokú egyenlet pozitív megoldása q = 5 A vállalatok száma: n = Q / q = 96 000 / 5 = 19 200 A keresleti függvény változását követve célszerű az ún. inverz keresleti függvény kifejezése, majd a példabeli transzformáció végrehajtása. 240 Q Az inverz keresleti függvény: P= 4 Ha az ár a felére csökken, akkor P aktuális értéke a következő: 240 Q P =, azaz az új keresleti függvény Q = 240 8 P 24 6. feladat 16 pont Sorszám Válasz Pontozás EXPLICIT KÖLTSÉG Összeg 1.) Bérleti díj Nyári időszámítás szerint 7 4500 E = 31 500 E Ft 1- Téli hónapokra 5 1000 E = 5 000 E Ft 2.) Rezsi költség 12 120 E = 1 440 E Ft 3.) Kisegítők munkabére 7 392 E = 2 744 E Ft 4.) Hitel után fizetendő kamat 1000 0,15 Téli hónapok bérleti díja után (5 5 E = 62,5 E Ft 12 hónap): 6.1. A hiányzó bevétel miatt (3 (1000 + 1200 + 1800) 0,15 különböző hónap): E 12 = 50 E Ft Kamat összesen: 62,5 E +50 E = 112,5 E Ft Explicit költség összesen: 40 796,5 E Ft Megjegyzés: Minden egyes részadat helyes meghatározásáért az megadható akkor is, ha az explicit költség végösszege nem helyes. Ha az eredmény azért hibás, mert nem explicit költség jelenik meg ebben a csoportban, azt levonással büntetni kell! A 6.1. részfeladat minimális összpontszáma 0 lehet, negatív pontérték nem érvényesíthető! írásbeli vizsga 0921 6 / 8 2010. május 14.
6.2. 6.3. 6.4. IMPLICIT KÖLTSÉG Összeg 1.) Amortizáció 1800 E / 2 = 900 E Ft 2.) Lekötött tőke utáni (450 E + 1800 E) 0,08 = 180E Ft feláldozott kamat 3.) Nagymama feláldozott 12 60 E = 720 E Ft munkabére 4.) Dönci feláldozott jövedelme 12 50 E = 600 E Ft Implicit költség összesen: 2 400 E Ft Megjegyzés: Minden egyes részadat helyes meghatározásáért az megadható akkor is, ha az implicit költség végösszege nem helyes. Ha az eredmény azért hibás, mert nem implicit költség jelenik meg ebben a csoportban, azt levonással büntetni kell! A 6.2. részfeladat minimális összpontszáma 0 lehet, negatív pontérték nem érvényesíthető! A bevétel minimálisan annyi, mint a gazdasági költség, azaz explicit költség + implicit költség = = 40 796,5 E + 2 400 E = 43 196,5 E Ft a) Az explicit költség 300 E forinttal nőni fog, mert a könyvelőnek fizetett bér új elemként jelenik meg a költségek 1pont között. b) A gazdasági profit 100 E forinttal csökkenni fog a gazdasági költség változása miatt. Ugyanis az implicit költség csökkeni fog, mert kisebb lesz Dönci alternatív költsége 4 50 E = 200 E forinttal. Az explicit és az implicit költségek változásának együttes hatására a gazdasági költség 100 E forinttal nőni fog. c) Az új költség és profitadatok - explicit költség: 40 796,5 E + 300 E = 41 096,5 E Ft - implicit költség: (900 E + 180 E + 720 E + 8 50 E) = 2 200 E Ft - gazdasági költség: 41 096,5 E + 2 200 E = 43 296,5 E Ft - gazdasági profit: 44 000 E 43 296,5 E = +703,5 E Ft írásbeli vizsga 0921 7 / 8 2010. május 14.
7. feladat 1 Sorszám Válasz Pontszám Induló adataink szerint: i 0 = 12% Y 0 = 4000 I 0 = 300 C(Y 0 ) = 3700 7.1. i 1 = 7% Y 1 = 9000 I 1 = 800 C(Y 1 ) = 8200 Tehát ĉ = 0,9 és C 0 = 100, azaz C(Y) = 100 +0,9Y 7.2. 7.3. Az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlyát az alábbi egyenletrendszerrel határozhatjuk meg: Árupiac: Y D = C + I, azaz Y = 0,9Y + 100 + 1500 10000i Pénzpiac: M D = M S / P, azaz 0,8Y 10000i + 400 = 4200 Eredmény: i = 10%, Y = 6000 a) Árupiac Y D = C(Y = 6 000) +I(i = 0,11) = 5 500 + 400 = 5 900 Túlkínálat = 100, mert Y D = 5 900 < Y= 6 000 b) Pénzpiac M D = 0,8 6 000 10 000 0,11 + 400 = 4 100 Túlkínálat = 100, mert M D = 4 100 < M S /P = 4 200 8. feladat 1 Sorszám Válasz Pontozás 8.1. L* = munkaképes népesség inaktív népesség L* = 3 600 (4 800 0,125) = 3 000 8.2. L D (W/P = 30) = 2 640 48 30 = 1 200 L S (W/P = 30) = 96 30 240 = 2 640 A foglalkoztatás a rövidebbik oldal elve alapján L fogl = L D = 1 200 fő Ha a termelési függvénybe behelyettesítjük a foglalkoztatási adatot, megkapjuk a jelenlegi makroszintű kibocsátás értékét: 8.3. 2 1200 Y = 66 1200 =77 700 960 A potenciális kibocsátás a munkapiac egyensúlya mellett érhető el. L S = L D alapján (W/P) e = 20 és L e = 1 680 8.4. 2 1680 Y pot = 66 1680 = 107 940 960 Összes munkanélküli : L* - L fogl = 3 000 1 200 = 1 800 fő 8.5. Kényszerű munkanélküli: L S L D = 2 640 1 200 = 1 440 fő Önkéntes munkanélküli: L* - L S = 3 000 2 640 = 360 fő 8.6. munkanélküliek száma 1800 munkanélküliségi ráta = = = 60% aktív népesség 3000 aktiv népesség 3000 aktivitási ráta = = = 83,3% munkaképes népesség 3600 írásbeli vizsga 0921 8 / 8 2010. május 14.