A Tanszék részvétele a szakirányú továbbképzésben Dr. Ádám József akadémikus, tanszékvezetõ egyetemi tanár, dr. Horváth Kálmán ny. egyetemi tanár, dr. Kis Papp László egyetemi tanár, dr. Sárközy Ferenc ny. egyetemi tanár (BME Általános- és Felsõgeodézia Tanszék) 1. Bevezetés Egyetemünkön komoly hagyománya van az okleveles mérnökök továbbképzésének. Neves professzorok mellett egész tudományos iskolák alakultak ki. A Mûegyetemet 1901-tõl illeti meg a mérnökdoktorrá (dr. techn.) avatás joga. 1901 1948 között 9 mérnök szerzett doktori fokozatot, többek között Hazay István, Rédey István, Homoródi Lajos, akik késõbb Egyetemünk neves professzorai lettek. A doktori cím megszerzésének lehetõsége néhány év szünet után (1949 57) ismét folytatódott. Azóta nagy számban szereztek kollégáink doktori címet, illetve fokozatot. A doktori cím/fokozat adományozásán túlmenõen Egyetemünk több más lehetõséget nyújt a mérnökök szakirányú továbbképzésére. A továbbiakban ezekrõl adunk összefoglaló képet. 2. A Mérnöktovábbképzõ Intézet A Mérnöktovábbképzõ Intézet 1939. évi megalakulása megteremtette a szervezett posztgraduális képzés megindításának lehetõségét. A javaslat már az 1931. évi mérnök kongresszuson felvetõdött: A Mérnökkongresszus szükségesnek tartja, hogy a magyar mérnökök késõbb is lépést tartsanak a technikai tudományok haladásával, és öszszefoglalóan megszerezhessék a nemzeti mérnöki feladatok elvégzéséhez szükséges speciális részletismereteket is, beleértve a fontosabb hazai, mûszaki alkotások munkálatain szerzett tapasztalatokat. A Továbbképzõ Intézet Szervezeti Szabályzatát a fõhatóság csak 1939-ben hagyta jóvá. A Geodézia Tanszék 1941 49 között Oltay professzor irányításával 45 továbbképzõ tanfolyamot szervezett, amelynek anyaga kiadványként meg is jelent. Közülük a legjelentõsebbek: Oltay Károly: A szintezõ mûszerek fejlõdése és jelenlegi állása (1944); A mérési hibák elmélete legkisebb négyzetek módszere (1948); Tárczy-Hornoch Antal: A kényszerközpontosítások (1943); A legkedvezõbb súlyeloszlás és jelentõsége a geodéziai méréseknél (1949); Hazay István: Vetületek, különös tekintettel a hazai felmérésekre (1942); Rédey István: A földkéreg izosztatikus egyensúlya (1942); A potenciálelmélet és alkalmazása a geodéziában (1944). Az Általános Geodézia Tanszék 1950-tõl, valamint a Felsõgeodézia Tanszék 1960-tól együttesen több mint 200 tanfolyamot hirdetett meg, amelyeken okleveles mérnökeink nagy számban és nagy érdeklõdéssel vettek részt. 3. Szakmérnök-képzés Egyetemünkön az 1960-as évek kezdetén indult el az egy-egy nagyobb szakterületet (így a geodéziát is) átfogó okleveles szakmérnök cím kiadásával záródó továbbképzés [1, 2]. A geodéziai szakmérnök-képzés mindig igyekezett a technikai fejlõdés és az ország elõtt álló feladatok kielégítése szempontjából a legkorszerûbb oktatást biztosítani. Ennek megfelelõen az 1960 70-es években a geodéziai-automatizálási ágazat keretében folyt az oktatás. Az 1970 80-as években a mûholdas távérzé- 23
kelés megjelenését követõen az ágazatosodás távérzékelési irányban következett be. A szakirányú szakmai továbbképzés (korábban szakmérnök oktatás) keretei fokozatosan alakultak ki. A képzési forma iránti érdeklõdés az 1980- as évek végén megnõtt, majd az 1990-es évek középsõ szakaszán mérséklõdött, és az elmúlt öt évben ismét növekedett. Újabban a képzések decentralizált (tanszéki vagy tanszékcsoporti) szervezési és elszámolási rendje, ezzel együtt a közvetlenebb érdekeltség megteremtése kedvezõ változást hozott a szakmérnöki továbbképzések szervezésében. Ennek megfelelõen Tanszékünk a geodéziai és térinformatikai szakmérnöki szak három ágazatán folytat szakirányú szakmai továbbképzést, amelyet a 4. fejezetben mutatunk be. Emellett közremûködünk további szakmérnöki szakok oktatási feladatainak ellátásában is. Így a kari szervezésû ingatlanszakértõi szakmérnöki szak [3] keretében az Ingatlan-nyilvántartás c. tantárgyat (elõadó: Szesztainé dr. Szent-Iványi Edit) oktatjuk, és a szakmérnöki szakon a záróvizsgák megszervezése (a Záróvizsga Bizottság mûködtetése) is a Tanszék feladata. Részt veszünk a Kar Magasépítési Tanszékének szervezésében az építõipari igazságügyi szakmérnöki szak képzésében is. A szakmérnöki szak mind a négy ágazatán (magas- és mélyépítõ, földmérõ, ingatlanforgalmi és biztosítási) a Geodéziai jogesetek c. tantárgyat (elõadó: dr. Horváth Kálmán) oktatjuk, amely tantárgy záróvizsga tárgy is. Végül az Építészmérnöki Karon a mûemlékvédelmi szakmérnöki szak képzése keretében a Mûemlékek felmérése c. tantárgyat (elõadó: dr. Kis Papp László) oktatjuk. 4. A geodéziai és térinformatikai szakmérnöki szak képesítési követelményei és Tanszékünkön folyó ágazatai A korszerû geodéziai mûszerek és a számítástechnika egyre szélesebb körû elterjedése miatt megnõtt az érdeklõdés a korábban diplomát szerzett kollégáink részérõl a Tanszékünkön folyó szakirányú továbbképzési (szakmérnök-képzési) lehetõségek iránt. A szakmai továbbképzések feladata az egyetemi és fõiskolai végzettségû gyakorló (tervezõ-, kivitelezõ-, és kutató-) mérnökök szintemelõ továbbképzése a földmérés, térképészet és térinformatika, valamint az építõmérnöki, továbbá a közlekedéstechnikai és az ehhez kapcsolódó egyéb mérnöki tevékenységek területén. Az egyetemi szakirányú továbbképzésre okleveles mérnökök és mérnökök (korábban üzemmérnökök), továbbá a tudományegyetemek természettudományi karain, valamint az agrár és kertészeti egyetemeken szerzett oklevéllel rendelkezõ szakemberek jelentkeztek, és ilyen irányú végzettségû kollegák jelentkezését várjuk a késõbbiekben meginduló képzésekre is. A szakmérnök-képzés levelezõ formában történik négy féléven keresztül, félévenként 90 órában. Az 5. félévben diplomamunkát készítenek a hallgatók. A félévek végén a hallgatók vizsgát tesznek (félévenként 3 5 vizsga). A képzés a diplomaterv megvédésével és záróvizsgával fejezõdik be. Sikeres végzés esetén a hallgatók második diplomát kapnak. Ez idõben a Tanszéken a szakmérnöki szak három ágazatán folyik képzés. 4.1. Térinformatikai ágazat Az ágazat tantervét 1989-ben fogadta el az Építõmérnöki Kar Tanácsa, az elsõ évfolyam 1992 februárjában kezdte meg tanulmányait. Az azóta eltelt idõ alatt mintegy 50-en szereztek második diplomát az ágazaton, a jelenlegi hallgatói létszámunk két évfolyamon 18 fõ. A képzés olyan oktatás megvalósítását tûzte ki célul, amelynek elvégzésével a hallgatók az egyetemi képzést meghaladó ismereteket szerezhetnek a térinformatika elméleti és gyakorlati kérdéseiben. Mivel az ágazat a térinformatikán belül nem részesít elõnyben egyetlen alkalmazási területet sem, ezért az elméleti és gyakorlati térinformatikai alaptárgyak elsajátítását tekinti fõ feladatának. A képzés döntõ súlyt helyez az interdiszciplináris elméleti és gyakorlati alapokra. Hasonlóan ezt a célt szolgálja az, hogy támogatjuk a legkülönbözõbb mûszaki és természettudományos diplomával rendelkezõ hallgatók beiskolázását. Azt szeretnénk elérni, hogy végzett hallgatóink a szûk ágazati határokat áttörve széles látókörrel megismerjék, és alkalmazzák a térinformatika legújabb eredményeit. A szak tantervét és az elõadók nevét az I. táblázat tartalmazza. 4.2. A GPS-navigációs ágazat Az ágazat tantervét 1997-ben fogadta el az Építõmérnöki Kar Tanácsa; az elsõ évfolyam 1998 szeptemberében kezdte meg tanulmányait. Az azóta eltelt idõben 16-an szereztek második diplomát az ágazaton [4], a jelenlegi hallgatói létszámunk 14 fõ. A képzés keretében a hallgatók megismerik a GPS-rendszer mûködését, a mérési elveket, módszereket és a különbözõ feldolgozási módokat. Bemutatjuk a hazai viszonylatban elérhetõ mûsze- 24
I. táblázat A BME geodéziai és térinformatikai szakmérnöki szak térinformatikai ágazatának tanterve Matematika 18 18 Dr. Reiman József Adatbáziskezelõ rendszerek 18 Dr. Siki Zoltán Számítógép rendszerek 18 Vágási János LISP programozási nyelv 18 Gáspár Péter Földrajzi modellezés 18 Dr. Kertész Ádám Fotogrammetria és Távérzékelés I, II 18 18 Dr. Kis Papp László Geoinformatika (GIS) I, II, III 18 18 18 Dr. Sárközy Ferenc Számítógépes grafika 18 Dr. Siki Zoltán Automatizált térképezés 18 Dr. Tikász Emese Városi térinformatika 18 Dr. Csemniczky László GPS adatnyerés 18 Dr. Graczka Gyula GIS szoftver ismeret II, III 18 18 Dr. Siki Zoltán, Gáspár Péter Választható tárgyak: A döntéstámogatás matematikai módszerei 18 Gáspár Péter GIS szoftver ismeret I 18 Dr.Sárközy Ferenc Térbeli adatok az interneten 18 Dr.Siki Zoltán UNIX operációs rendszer 18 Dr.Siki Zoltán GIS szoftverek programozása 18 Dr.Siki Zoltán Projekt menedzsment 18 Dr.Kis Papp László reket és feldolgozó szoftvereket. Alapos és részletes ismertetést adunk a Magyarországon használatos vetületi rendszerekrõl, gyakorlati alkalmazásaikról és a GPS-rendszerhez illeszthetõség kérdéseirõl. Mivel a technika alkalmazhatóságának legfontosabb problémája a vetületek közötti átszámítás, a hallgatók számos feladaton keresztül szereznek gyakorlatot a mindennapi munkához. A képzés során a hallgatók megismerik az országos GPS-hálózatot (OGPSH), továbbá a már mûködõ permanens állomásokat, amelyek országos szinten kiszolgálják a mérnöki és navigációs célú relatív GPS-méréseket. A képzés keretében különleges ismeretek megszerzésére is nyílik lehetõség választható tantárgyak keretében (Európai GPS-hálózatok, A GPS kiszolgáló rendszerei stb.). Az ágazat tantervét és az elõadók nevét a II. táblázat tünteti fel. 4.3. Kataszteri ágazat Az ágazat tantervét 1997-ben fogadta el az Építõmérnöki Kar Tanácsa, az elsõ évfolyam 1998 februárjában kezdte meg tanulmányait. Az elsõ végzõs évfolyam (12 fõ) 2000 szeptemberében kapta meg szakmérnöki diplomáját, a jelenlegi hallgatói létszámunk 11 fõ. A tulajdonviszonyok tömeges méretû változásával kapcsolatosan nagymértékben megnövekedett a földmérési és az ingatlan-nyilvántartáshoz kötõdõ feladatok iránti igény. Az elmúlt évtized utolsó harmadáig az ismert gazdasági okok, illetve a földprivatizáció miatt kritikus mértékig csökkent a földmérési állami alapmunkák menynyisége, valamint sürgetõvé vált az ingatlan-nyilvántartás korszerûsítése. A képzés keretében a hallgatók megismerkednek az elõzõekben vázolt feladatok megoldásához kapcsolódóan a földmérés és ingatlan-nyilvántartás jogi alapjaival. Megismerik a kataszteri tevékenység matematikai alapjait és a legfontosabb adatbáziskezelõ rendszereket. Tanulmányaik során a hallgatók áttekintik az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos jogszabályokat, az alkalmazásukat támogató informatikai rendszer tervezésének szempontjából. Megismerkednek az ingatlanfejlesztéssel járó különbözõ volumenû ingatlan-beruházások folyamatával. Megismerik továbbá azokat a számítógépi programokat, amelyek a vetületi rendszerek közötti átszámításhoz használhatók. A képzés keretében vizsgálják hallgatóink az interneten elérhetõ térinformatikai és térképészeti megjelenítõ programokat, megismerik a progra- 25
II. táblázat A BME geodéziai és térinformatikai szakmérnöki szak GPS-navigációs ágazatának tanterve Matematika 18 Dr. Tóth Gyula Fizikai alapismeretek 18 Dr. Völgyesi Lajos Magyarországi vetületi rendszerek 18 Dr. Varga József A mûholdas helymeghatározás alapelvei I, II. 18 18 Dr. Krauter András, Takács Bence Globális helymeghatározó rendszerek I, II. 18 16 Szûcs László, Tokos Tamás Vetületi átszámítások 10 Dr. Varga József A térinformatika matematikai alapjai 10 Dr. Siki Zoltán GPS vevõk 18 Papp Erik, Tokos Tamás GPS a mérnöki gyakorlatban I, II. 18 18 Szûcs László GPS mérések feldolgozása 18 Szûcs László GPS mérési módszerek 18 Dr. Borza Tibor GPS a térinformatikában 18 Papp Erik GPS mûholdak pályájának számítása 18 Dr. Bányai László Mérõgyakorlat 36 Papp, Szûcs, Tokos, Takács Választható tárgyak: Európai GPS hálózatok 18 Dr. Ádám József Légi navigáció 18 Dr. Gálik Lóránd Jármûkövetés + GPS katonai alkalmazásai 18 Dr. Hargitai Róbert A GPS kiszolgáló rendszerei 18 Csörgits Péter GPS különleges alkalmazásai 18 Papp Erik Alkalmazott térinformatika 18 Dr. Winkler Gusztáv III. táblázat A BME geodéziai és térinformatikai szakmérnöki szak kataszteri ágazatának tanterve A kataszteri tevékenység matematikai alapjai 15 15 Gáspár Péter Adatbáziskezelõ rendszerek 15 Dr. Siki Zoltán Bevezetés a geoinformatikába 15 15 Dr. Sárközy Ferenc Közigazgatás (a kataszter jogi alapjai) 15 15 Dr. Fenyõ György Ingatlan-nyilvántartás korszerû alapjai 15 Weninger Zoltán Korszerû adatnyerési eljárások 15 15 15 Dr. Kis Papp L., Dr. Krauter A., Dr. Tikász E. Nemzeti Kataszter 15 Dr. Varga József Ingatlan fejlesztés, hasznosítás, értékbecslés 15 12 Kalach Ferenc, Dr. Szesztainé Vezetéselmélet 12 10 Dr. Kis Papp László Geoinformatika 15 15 Dr. Sárközy Ferenc Polgári birtokrendezések 12 Dr. Varga József Magyarországi alaphálózatok és vetületi rendszerek 12 Dr. Ádám J., Dr. Varga J. Számítógépes grafika 12 Deák Ottó Minõségirányítás 14 Dr. Kiss Antal LIS (Kataszteri térinformatika) 12 Dr. Tikász Emese Térinformatikai szoftverek 12 Homolya András Térinformatikai rendszerek telepítése 12 Dr. Siki Zoltán Nagyméretarányú térképek hasznosítása 15 Dr. Tikász Emese 26
Terepi mérés... és feldolgozása (Fotó: Kiss András) mok kezelését és felhasználási lehetõségeit. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatók megismerjék a minõségügy és mérésügy jogi és szervezeti szabályozását, a minõségügy intézményi rendszerét az Európai Unióban és Magyarországon. A tananyagban különös hangsúlyt kap a komplex térinformatikai rendszerek kialakításával, adatfeltöltésével kapcsolatos feladatok vizsgálata. Az ágazat tantervét és az elõadók nevét a III. táblázatban foglaltuk össze. 5. Összefoglalás A geodéziai és térinformatikai szakmérnöki szak elõbbiekben bemutatott három ágazatán folyó szakirányú szakmai továbbképzés igen fontos részét képezi Tanszékünk oktatási-kutatási és fejlesztési tevékenységének. Lehetõvé és egyúttal szükségessé teszi számunkra azt, hogy a tananyagba folyamatosan beépítsük a legújabb hazai és nemzetközi fejlesztési eredményeket, valamint saját kutatási eredményeinket. A szakmai továbbképzések térítéses formában történnek. A tandíjakból befolyt bevételek lehetõvé teszik a tanszéki mûszer- és számítógép-állomány fejlesztését, és szerény mértékben kiegészítik a résztvevõ oktatóink és közremûködõ munkatársaink jövedelmét is. IRODALOM 1. Hazay I.: 25 éves a magyar földmérõmérnökképzés. Geodézia és Kartográfia, 26(1974), 5(321 323). 2. Homoródi L.: A földmérõk kiképzésének, valamint továbbképzésének rendszere és néhány problémája Magyarországon. Geodézia és Kartográfia, 26(1974), 4(243 247). 3. Szesztainé Szent-Iványi E. Tikász E.: Ingatlanokkal kapcsolatos ismeretek oktatása a BME-n. Geodézia és Kartográfia, 51(1999), 8(30 34). 4. Ádám J.: Új GPS-navigációs szakmérnökök a BME-n. Geodézia és Kartográfia, 53(2001), 8(43 44). Postgraduate programmes offered by the Department of Geodesy and Surveying Dr. J. Ádám dr. K. Horváth dr. L. Kis Papp dr. F. Sárközy Summary The postgraduate course is generally a five semester (four semesters for studies and one semester for thesis work) programme at the Budapest University of Technology and Economics. The aim and some details of the postgraduate programmes offered by the Department of Geodesy and Surveying are shortly described. The following training programmes are given: a) Land information systems, b) Positioning and navigation by GPS, and c) Cadastral. 27