AZ ÉLET ÚJRASZÖVÉSÉNEK ÉPÍTETT KERETEI Ökologikus tér és területhasználat, Építésökológia 1
Fenntartható fejlődés vagy visszavonulás? Jelenlegi civilizációnk olyan univerzális gépezet, amelyben a természetet és a társadalmat a gazdaságnak rendeltük alá. Elpusztítja a számunkra kedvező földi körülményeket, a győztesek kicsiny csoportján kívül a felesleges vesztesek milliárdjait hozza létre és fogalma sincs róla, mit kezdjen velük. (Susan George, Luganói tanulmány, 2009, Lugánói tanulmány-ii, 2015) Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 milliárd embert... Megoldás: visszatérni a technika egy, a bioszféra által még tolerált szintjére egy másfajta társadalmi struktúrában. (James lovelock, 2009) 2
Ökológiai katasztrófa 3
Olajbányászat Szibériában 4
A modell működésének általános jellemzői Öncélú termelés nagy sűrűségű energiával, haszon és hatalomkoncentráció, rablóerkölcs Következmények: A természeti erőforrások túlfogyasztása, a készletek kimerülése és/vagy megújulásuk veszélyeztetése Földrészek közötti termelés, nagymennyiségű szállítás A természeti környezet szennyeződése, a lebontó funkciók károsítása, betegségek terjedése Az élőlények és gondolatok sokféleségének (diverzitás) és különbözőségének (diszparitás) eltűnése Az évezredek során felhalmozott társadalmi tőke lebomlása A gazdasági, pénzügyi,társadalmi, erkölcsi bomlás ökológiai problémákat is okozott, ami már az emberi élet feltételeit is veszélyezteti 5
Energia-és erőforrások és használatuk következményei 1 kwh elektromos energia 734 db 50 kg-s zsák,10 m magasságra való felemeléséhez szükséges mechanikai energiával egyenértékű. Tradicionális energiaforrások: emberi és állati izomerő, kis hatásfokú szél és vízenergia (lokalitás, kis lépték) A nagy sűrűségű fosszilis energiahordozók felfedezése és munkába állítása (az ókorban 400 rabszolga). Ásványok/ércek rablógazdálkodás, óriási méretű és intenzitású technikai arzenál létrehozása és működtetése, ( épületek kb. 35-40 %) Az evolúció milliószorosra gyorsítása (a 200 millió év alatt keletkezett készletek elégetése 200 év alatt) Beavatkozás a Föld cirkulációs rendszereibe, víz-, lég-, talajszennyezés. 6
A gazdasági oldalról: A termelés nemzetgazdasági optimuma (Q*) eltér a vállalati szintű optimumtól (Qm). Ennek következményei: indokoltnál nagyobb volumenű termelés, nagyobb szennyezés A gerjesztett kereslet nem fedezi a kárelhárítás költségeit, nincs ösztönzés a szennyezés csökkentésére ( valaki kifizeti a vállaltok helyett), hátráltatja a hulladékgazdálkodást (plusz költségei nem jelennek meg cégeknél). A túllövés megtörtént Az ökológiai lábnyom már 1978-ban átlépte az 1 értéket Az ökológiai összeomlás jelei: a korlátok erodálódnak (pl. emberi szervezet mit bír), a növekedés abszolút érték lett, késnek a reakciók a korlátokhoz való közeledésnél (pl. klímaegyezmény) 7
Az építészeti túllövés is megtörtént 8
Fenntarthatóság-folytathatóság, az élet újraszövésének lehetőségei A fenntarthatóság gyenge és erős koncepciója (Fleischer Tamás, MTA VG. Kutatóintézet, 2007) Az élet folytathatóságának koncepciója (Lányi E. 2010) 9
Egy újabb evolúció feltételei A kicsi szép (E.Schumacher) A rendszer leállását csak olyan közösségek képesek túlélni/elkerülni, akik ismerik a hibás utat, de rendelkeznek az élet újraszövéséhez szükséges tudással is Képesek az életmódváltásra, a túlzott igények leépítésére, a realitásokhoz és a valódi emberi természethez való visszatérésre Új erkölccsel rendelkeznek, képesek teremtőből, újra teremtetté válni. (Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport, 2007) 10
A környezetvédelem és irányultságai antropocentrikus (emberközpontú); biocentrikus (életközpontú); holisztikus patocentrikus (érzelmi, szenvedély alapú). A forrás és nyelő probléma kombinációi: Forrás: Energia és nyersanyag Nyelő: Hulladék-szennyvíz-levegő Zárt és nyílt anyagáramok Hulladékgazdálkodási rangsor: kevesebb hulladék (tiszta technológiák) újra használat újrahasznosítás ártalmatlanítás (égetés, lerakás). Égetés kontra lerakás Természetbe visszaforgatás Ökológia: Élőlények és környezetük kapcsolatrendszerének tudománya, háztartástan (Haeckel, XIX sz. ) 11
Gazdasági reakciók Ökológiai közgazdaságtan Tagadja a piaci megoldást. Környezet gazdaságtan Be kell építeni a környezeti elemeket a közgazdasági rendszerekbe. Termékszerkezet váltás Környezetipar Fenntartható fejlődés? Folyamatos szociális és mentális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó és hulladékeltakarító képességet meghaladó módon fejlődne a gazdaság. (ENSZ Közös jövőnk jelentés 1987) Eltelt 28 év. Valóban így történt? A fenntartható fejlődés egy fenntarthatatlan teória! 12
Hogyan lehet az életet és kereteit újraszőni? Vidék és város A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése (Ludwig Mies van der Rohe) Még mindig? A világ arra való, hogy valahol otthon legyünk benne. (Tamási Áron) 13
Definíciók, a természettől az épületig Építésökológia: Az épített környezet és a természeti környezet összefüggéseinek feltárását célzó tudományterület A környezeti tér : védelmi és stabilitási funkciójú természetes biotóphálózat, amelyben úsznak a termelési és fogyasztási funkciójú térszerkezeti elemek. A területhasználat : a települések térbeli egységét jelenti kiegészítve átalakított és változatlan formában igénybevett területekkel (termőföldek, erdők, felszíni vizek, ásvány lelőhelyek, közlekedési területek, stb.). A települések - épített környezet: élőhelyek termelő és kommunális objektumok egységei, melyek működését az előző kettő együttese biztosítja. Az Építmények-épületek és használatuk: illeszkedő kis rendszerek Alapkövetelmény: a használat intenzitása ne haladja meg a környezeti tér eltartó és hulladéklebontó képességét. (szükségletek csökkentése 14
A mesterséges környezet és létesítésének szabályai Mesterséges környezet elemei Csoportosításuk Épületek és fajtáik Szabályozás (EU és hazai törvények, jogszabályok, rendeletek) Építmények létrehozása: hatások és követelmények/teljesítmények rendszerezése, (mainstream és ökologikus) 15
A mesterséges környezet elemei az energia előállítás és ellátás-, a vízellátás-szabályozás-, az ipari termelés-, az iparosított élelmiszer előállítás-, a közlekedés-szállítás- és a szolgáltatások-települések rendszerei Építmények műtárgyak (telekalakítással, támfal, gát, út, vasút, alagút, híd, árok, szennyvízakna, gabonasiló, stb.) nyomvonal jellegű létesítmények (közterületen is, csővezetékek, kábelek, stb.) épületek (külső tértől részben vagy egészben elválasztott teret alkotnak). 16
A fenntartható visszavonulás társadalmának építészeti keretei, települések A fenntarthatóság elvei a településfejlesztésben: A lokalitás és a decentralitás, az autonómia és az integrált fejlesztés, kis közösségek elve. A környezet erőforrásaival (nem csak energiaforrásaival) való ökologikus gazdálkodás elve. Ipari struktúraváltás (köztes technikák), a természeti erőforrások igénybevétele és a szennyező anyagok kibocsátása minimalizálásának-(ártalmatlanításának)-vissza-forgathatóságának elve. Az elvek érvényesek az emberi települések/kistérségek fejlesztésére (táj- és térhasználat, terület felhasználás), átalakítására és az egyes épületek létrehozására, használatára, felújítására, bontására, sőt újrahasznosítására is. Minden települést csak a környező tájjal együtt lehet és kell értelmezni, cél, hogy a szükségletek kielégítése ne haladja meg a természeti környezet eltartó és hulladéklebontó épességét. 17
A fenntarthatatlan és a fenntartható építés A fenntarthatatlan építésre jellemző: a rohamos urbanizálódás a növekvő energiafogyasztás a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése a történelmi és a kulturális örökség pusztulása A fenntartható építés definíciója: Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján (Charles Kibert építész) Az ENSZ Emberi Települések Központja a HABITAT, II. Isztambuli konferenciája (1996) A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája (1994) Florida, Tampa, 18
A fenntartható visszavonulás táj- és térhasználata, településfajtái Tájhasználat: művelésmódok, védett területek, teljes termőterület, korlátozásokkal nem érintett termőterület Falu, autonóm kistérségek A fenntartható, organikus tájhasználat által a vidéki-falusi településforma fenntarthatóvá tehető és felesleg-potenciált biztosít a város számára. Átmeneti területek - kertváros, kisváros, urbánus falu Élhetővé tehetőek, a szuburbanizációt fékezik: decentralizált, fenntartható településfejlesztéssel Nagyváros Nem tehető még fenntarthatóvá és autonómmá sem, de javítható fenntartható rehabilitáció + városellátó övezet kialakítása, barnamezős fejlesztések révén 19
Fejlesztés /rehabilitálás, tájpotenciál Energiapotenciál Napenergia: jól tájolt háztetők felülete, napsütéses órák száma (térkép) szélenergia: magasság, szélsebesség, térkép, ill. mérés alapján biomassza-mennyiség: a jövőkép tájhasználata szerinti mennyiségek: - szilárd: tűzifa (erdő) mezőgazdasági hulladék, ipari hulladék; szelektált szemét - folyékony: hígtrágya, növényi olaj, ipari szennyvíz vízenergia;:vízhozam, esésviszonyok, geotermikus energia Termőföld potenciál; szántó, zöldség, gyümölcsös, talaerőpótlás) Állattartás; legelők, rétek, takarmány Erdők; építőfa, pótlási lehetőségek Helyi flóra és fauna; oxigén, pormegkötés, diverzitás, stb. Vízpotenciál; ivóvíz, csapadékvíz, öntözés, 20
Ökologikus/integrált vízgazdálkodás -I. Ma uralkodó szemlélet: a vizek (csapadék, árvíz, szennyvíz, stb.) gyors elvezetése, műszaki megoldásokkal. A víz értékének növekedése és a vízbázisok korlátozott volta új szemléletet igényel: Ökológikus vízhasználat: a teljes vízkörforgás elősegítése, vízmegfogás, kezelés utáni újrahasznosítás, visszaforgatás Ivóvíz víztakarékosság, a vízbázis terhelhetősége, ivóvíz használata csak a megfelelő célra (emberi fogyasztás, tisztálkodás, stb.) Használati víz esővízből: mechanikai szűrés után mosásra, WC-öblítésre, stb. talajvízből (vízminőség függvényében): mosás, tisztálkodás, stb. szürkevíz újrahasznosításából (higiéniai feltételek biztosításával): használt mosóvíz WC-öblítésre, öntözésre, autómosásra, Tisztított szennyvíz újrahasznosítása (egyedi és kommunális) öntözés; felszíni vízkészlet növelése: természetes v. mesterséges tó, tározó; talajvíz visszapótlás 21
Ökologikus/integrált vízgazdálkodás- II. Vízrendezés Vízkárelhárítás: csapadékvíz elöntések, erózió, feliszapolódások, árvíz, belvíz, magas talajvíz Vízkárok okai (emberi tevékenységek): nem ökologikus folyamszabályozások nem ökologikus erdőművelés (tarvágás) nem ökologikus mezőgazdaság (rossz szántásirányok, intenzív legeltetés) természetes vízjárások megváltoztatása (útépítés, mélyépítés, stb.) Vízkárok elleni védekezés: ökologikus erdőművelés és mezőgazdaság vízmegfogás, szétterítés, tározás mezsgyék létesítése, erdőtelepítés csapadékvíz elvezetés, lefolyásszabályozás, vízrendezés, talajvízszint-csökkentés, árvízvédelem Ártéri gazdálkodás (fokgazdálkodás) 22
Tavaszi árvizek nyári aszályok, vizekben gazdag Alföld 23
Vízkárelhárítás 24
25
26
27
28
Szennyvízkezelés fajtái, csatornázottság itthon 29
Eleveniszapos szennyvíztisztító telep 30
Vízinövényes talajszűrők példák A vízinövények gyökérzetének aktivitását használják 5-7 m2 / lakos 31
Falu/kistérség fenntartható stratégiája Földtulajdon védelme, közbirtokosság helyreállítása Fenntartható tájhasználat és gazdálkodás, erdőművelés Közművek, vízbázisok közösségi tulajdonba vétele Az energia-önellátás lépései: energiahatékonysági program, passzív házak, helyi energiatermelés (hő, elektromosság, közlekedés) törvénymódosítás: Stadtwerk, helyi fogyasztói közösség Vízgazdálkodás: víztakarékosság, esővízgyűjtés, szürkevíz-visszaforgatás szennyvíz helyben tisztítása és visszaforgatása növényi tisztítókkal, erdősítés, ártéri gazdálkodás Élelmiszer-önrendelkezés Helyi piac, közvetlen kereskedelem, helyi pénz 32
Gyűrűfű, öko-falu (vidékfejlesztés) Építés természetes anyagokból, tradícionális vályog A koncepció részei: 70-es években elpusztított falu helyén, Gyűrűfű Alapítvány, 1992, szeres települési rendszer,10 család. Gyűrűfű Egyesület 2002, rendszerbe szervezett öko-technikák bemutatása, tanfolyamok, erdei-iskolák, vendéglátás. Vegyszermentes organikus gazdaságok. Épületek vályogtechnológiákkal, helyi anyagokból. Helyi vízkészlet, kutak, csapadékvíz gyűjtés, komposzt toalettek, növényi szennyvíz-tisztítók. Biomassza fűtés, nap-kollektoros melegvíz készítés. 33
Városok fenntarthatósági stratégiája Munka és lakhatás egy helyen (integrált életmód) a közlekedési volumen csökkentése, decentralizált ipar és mezőgazdaság Közművek, vízbázisok közösségi tulajdonba vétele Az energia-önellátás lépései: energiahatékonysági program, passzív házak, helyi energiatermelés (hő, elektromosság, közlekedés) törvénymódosítás: Stadtwerk, helyi fogyasztói közösség Vízgazdálkodás: víztakarékosság, esővízgyűjtés, szürkevíz-visszaforgatás szennyvíz helyben tisztítása és visszaforgatása növényi tisztítókkal, erdősítés, zöldítés Élelmiszer-önrendelkezés, önigazgatás városellátó övezet rehabilitálása, helyi tulajdonba vétele helyi piac, közvetlen kereskedelem, helyi pénz 34
Gyógyítási kísérletek 1930. Wright: Broadacre City decentralizált településhálózat decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés, munkahely-lakás-városi funkciók gyalogos elérhetősége, a földdel való kapcsolat 1945. Howard: Kertváros - városellátó övezet 250.000 fős önfenntartó térségek; munkahely-lakás-szolgáltatás-zöldterület gyalog elérhető; a városellátó övezet (külterület) legyen akkora, hogy ellássa a várost mező-, erdőgazdasági termékekkel és vízzel 70-es évektől egyéni kísérletek: öko-házak, autonóm házak, passzív házak 90-es évektől kollektív kísérletek: falufűtőművek, szélerőmű, biogáz-kogeneráció, biodízel, növényi szennyvíztisztítók Fenntarthatósági vizsgálatok: Ökológiai lábnyomszámítás Emscher régió (változás növekedés nélkül, integrált regionális fejlesztés) 1989-99 Autonóm Kisrégió 1999 vízgyűjtő-alapú tervezés (EU Vízügyi Keretirányelv 2000) fenntartható ország stratégiák: Dánia, Hollandia a fenntartható város koncepciója: Autonóm Város 2004 35
Le Corbusier centralizált városutópiája 1922-ből: ötmilliós nagyvárosok zónásítás tömegközlekedés 40 m2-es lakáscellák 20 emeletes lakótornyok F. L. Wright decentralizált városmodellje 1930-ból: ötezer fős kertvárosok városon belül csak gyalogos közlekedés 4000 m2-es lakótelkek munkahely + lakhatás egyfenntartható helyen tér- és 36
Ökologikus táj és térhasználat Falvak, autonóm kistérségek Falu, Csad Átmeneti területek Agglomeráció,Koppenhága 37
Kertváros (Genf) és kis/nagyváros (Algéria) 38
Sustainable City District Vauban Fejlesztés 1993-2006, www.forum-vauban.de 39
Sustainable City District Vauban Vauban fenntartható városi kerület Freiburgban A koncepció részei; A közlekedés; (személyautók parkolása Solar garázsban, autó nélkül 40%, tömegközlekedés, gyalogos, kerékpáros, mert gyermekintézmények, üzletek, munkahelyek a kerületben) Az energiatermelés és használat; (saját kogenerációs áramtermelés biomasszával, kis energiájú épületek - 65-15 kwh/m2a napkollektorok és napcellák) Az épületek és közösségi terek; kevés családi ház, többlakásos épületek, szomszédsági központok, közös zöld területek, saját működtetésű üzletek és piac-organikus termelőktől) Közösség teremtés; a fenntartással, működtetéssel 40
Sustainable City District Vauban Közös zöld területek, játszóterek 41
Sustainable City District Vauban téglafalas sorházak légkollektor-tetővel 42
Sustainable City District Vauban Tető PV elemekből 43
Sustainable City District Vauban esővízgyűjtés és központi energiablokk 44
Csodafalu, de nem öko-falu 45
Lettország, csodafalu 46
A település alkotója és működtetője 47
Irodalom P. und M. Krusche, D. Althaus, I. Gabriel; Ökologische Bau, Bauverlag, 1982 D. Heinrich, M. Hergt; SH atlasz, Ökológia, Springerverlag, 1995 Dr Zöld András; Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999 Szövetség az élő Tiszáért alapítvány (egyesület). Bánhidi László-Kajtár László; Komfortelmélet, Műegyetemi Kiadó, 2000 Ertsey Attila: Városi település fenntarthatósága, e.a. Ertsey Attila: Autonóm kisrégiók, e.a. Gampel tamás: vízgazdálkodás, vízközművek, ea. Dr Füle Miklós: Környezet gazdaságtan ea. 48