A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2008. ( ) FVM rendelete a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Az élelmiszerláncról és felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdése 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következıket rendelem el: Általános rendelkezések 1. E rendelet szabályozza a kérıdzı állatok kéknyelv betegségének elıfordulása és gyanúja esetén szükséges hatósági intézkedéseket. (1) E rendelet alkalmazásában 2. 1. Állat(ok): a fogékony fajhoz tartozó állatok, kivéve a vadon élı állatokat, amelyekre vonatkozóan meghatározott rendelkezések fogadhatók el a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (a továbbiakban: 199/468/EK határozat) 5. és 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelıen. 2. Ártalmatlanítás: az állati melléktermékek összegyőjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása és felhasználása vagy ártalmatlanítása, a) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elıírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, vagy b) külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint. 3. Betegség gyanúja: valamely olyan klinikai tünet megjelenése, amely a kéknyelv betegség látszatát kelti a fogékony állatfajban, olyan járványügyi adatokkal alátámasztva, amelyek arra utalnak, hogy ennek a valószínőségével észszerően számolni kell. 4. Fogékony állatfajok: valamennyi kérıdzı. 5. Gazdaság: mezıgazdasági vagy egyéb jellegő létesítmény, ahol a kéknyelv betegségre fogékony fajú állatokat állandóan vagy átmeneti jelleggel nevelnek, illetve tartanak. 6. Hatósági megállapítás: az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos a Nemzeti Referencia Laboratórium (a továbbiakban: NRL) eredményeire alapozott olyan irányú határozata, amely szerint a kéknyelv betegség megállapításra került; járvány esetén azonban az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos a klinikai, illetve járványügyi megfigyelések eredménye alapján is megállapíthatja a betegséget. 7. Hatósági állatorvos: a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. -ának (10) bekezdésében meghatározott állatorvos. 1
8. Helyi Járványvédelmi Központ (HJK): a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervén (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) belüli, a betegség felszámolását irányító szervezet, melynek felállítását a területi szerv vezetıje rendeli el járványkitörés vagy annak gyanúja esetén. 9. Kórokozó átvivı: a Culicoides imicola rovarfajhoz vagy más, a Culicoides nemhez tartozó rovar, amely képes a kéknyelv betegség közvetítésére és amelyet az Állategészségügyi Tudományos Bizottság javaslata alapján az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelıen kell meghatározni. 10. Leölés: minden olyan eljárás a levágáson kívül, amely az állat halálát okozza. 11. Levágás: minden olyan eljárás, amely egy állat kivéreztetéssel bekövetkezı halálát okozza, emberi fogyasztás céljából. 12. Országos Járványvédelmi Központ (OJK): a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) szervezeti keretein belüli, a kéknyelv betegség felszámolását irányító országos szervezet. 13. Zárt vágás: egy állatnak vágóhídon, elkülönítetten történı levágása. (2) E rendelet végrehajtása során a kéknyelv betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenırzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló 2007. október 26-i 1266/2007/EK rendelet (a továbbiakban: 1266/2007/EK rendelet) 2. cikkében szereplı fogalom-meghatározásokat is alkalmazni kell. Bejelentési kötelezettség 3. (1) A kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Aki e betegség elıfordulását vagy a betegség gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles errıl értesíteni az ellátó állatorvost. (2) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha egészségesnek látszó állat vágására kerül sor, de a levágott állaton betegségre gyanút keltı elváltozást észlelnek. (3) A bejelentést szóban, írásban, személyesen vagy megbízott útján is lehet teljesíteni. (4) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az állattartó nevét, lakcímét; b) azon állat(ok) tartási helyét, faját, számát, azonosító számát, korát, ivarát, hasznosítását; vadon élı állat esetén az észlelés helyét, amelyben a betegség elıfordul vagy betegségre gyanús, illetıleg elhullott, levágták vagy leölték. (5) A bejelentésben fel kell tüntetni: a) a bejelentés idıpontjáig az állatokon észlelhetı tüneteket; b) az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük elıtt észlelt tüneteket; valamint c) az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük után a rajtuk észlelt elváltozásoknak a pontos leírását. 2
4. Ha az ellátó állatorvos a kéknyelv betegség elıfordulásáról vagy annak gyanújáról értesül, köteles errıl haladéktalanul értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá elrendelni az állatok bezárását (amennyiben erre lehetıség van) és a kórokozó átvivık irtását a hatósági állatorvos megérkezéséig. 5. Az MgSzH Központ a kéknyelv betegség kitörését bejelenti az állatbetegségek közösségi bejelentı rendszerébe (ADNS). A hatósági megfigyelés szabályai 6. (1) Amennyiben az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos a betegség gyanúját nem tudja kizárni, az adott gazdaságot hatósági megfigyelés alá rendeli. (2) A hatósági megfigyelés tartama alatt az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni a hatósági állatorvosnak a megfigyelés alá helyezett állatokon észlelt tüneteket, a betegség tüneteinek megszőnését vagy az állatok elhullását. (3) A hatósági állatorvos köteles: a) a megfigyelés alá helyezett állatokat rendszeresen vizsgálni; b) a hatósági megfigyelés idıtartama alatt a betegségre gyanús állat (több ilyen állat közül a betegségre legjellemzıbb tüneteket mutató állat) kórmeghatározás céljából történı leölésének elrendelésére az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosnak javaslatot tenni, illetve a leölés helyett vagy azon kívül a betegségre gyanús állatokból NRL-ne az 1. számú melléklet szerinti vizsgálati mintát a 2. számú melléklet szerinti kísérıirattal küldeni; c) a betegség megállapítása elıtt bekövetkezett elhullás okát felderíteni; d) a hatósági megfigyelés tartama alatt történtekrıl eljárási jegyzıkönyvet készíteni. (4) Az eljárási jegyzıkönyvnek a következıket kell tartalmaznia: a) a kéknyelv betegség megnevezését, b) az állattartó nevét és lakcímét, c) a tartás helyét, d) a kórelızményi adatokat, e) az állat(ok) faját, fajtáját, létszámát, azonosítási számát, ivarát, súlyát, korát, f) a betegségre gyanús állat(ok) leírását és az észlelt tüneteket, valamint g) a betegség megállapítása céljából tett intézkedéseket. 7. (1) A hatósági megfigyelés tartama alatt bekövetkezett elhullás esetén a hatósági állatorvos köteles a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokat elvégezni, szükség esetén vizsgálati anyagot a NRL-ba küldeni. 3
(2) Ha a kéknyelv betegség gyanúja a megfigyelés alatt nem igazolódott be, az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos a hatósági megfigyelést feloldja. A forgalmi korlátozás 8. (1) A kéknyelv betegség elıfordulása, illetve gyanúja esetén az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos forgalmi korlátozást rendel el. (2) Forgalmi korlátozással érintett településrıl vagy annak meghatározott részérıl, állattartó helyrıl (udvar, major, telep, legelı, legelırész, erdı, erdırész) a betegségre fogékony állatokat kivinni vagy oda bevinni nem szabad. (3) A forgalmi korlátozást a következı rendelkezések szerint kell végrehajtani: a) az állatokat azon a településen kell forgalmi korlátozás alá helyezni, ahol a betegség elıfordulását vagy annak gyanúját megállapították; b) az állattartónak tilos fogékony állatot a teleprıl ki-, illetve telepre bevinnie, továbbá a kórokozó átvivı aktivitásának idején - ha erre lehetıség van - biztosítania kell a fogékony állatok zárt térben tartását; c) az állatokat olyan módon kell forgalmi korlátozás alatt tartani, hogy azon állatok, melyek esetében a betegség elıfordul illetve betegségre gyanúsak, egymással és más kérıdzı állattal lehetıleg ne érintkezhessenek kórokozó átvivık útján; d) a hazajáró állatokat a legelın vagy az erdıben kell tartani; ha ez nem lehetséges, azokat a legelıre nem járó állatoktól rendes tartási helyükön el kell különíteni; e) az állandóan legelın vagy erdın tartott állatokat a legelınek vagy az erdınek azon a részén kell elkülöníteni, ahol az állatok a megbetegedés idején legeltek. Helyi zárlat 9. (1) A helyi zárlatot az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos rendeli el a klinikai tünetek, a kórbonctani vizsgálat vagy a NRL lelete alapján. Helyi zárlatot kell elrendelni mindazokon a helyeken (állattartó hely, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér vagy egyéb hely), ahol a kéknyelv betegség elıfordulását vagy gyanúját megállapították. (2) A kéknyelv betegség megállapítása esetén az MgSzH területi szerve a helyi zárlatnál alkalmazott intézkedéseket kiterjeszti azokra a gazdaságokra, amelyek 20 kilométer sugarú körzetben helyezkednek el azon gazdaság körül, amelyben a betegséget hatóságilag megállapították. (3) A (2) bekezdésben említett körzet kiterjedését az MgSzH területi szerve a Bizottság tájékoztatása mellett növelheti vagy csökkentheti a járványügyi, földrajzi, ökológiai vagy meteorológiai viszonyok alapján. (4) Ha a (2) bekezdésben említett körzet más tagállam területére is kiterjed, errıl az országos fıállatorvos értesíti az érintett tagállam illetékes állat-egészségügyi hatóságát. A körzet határának kijelölésénél az MgSzH területi szervei együttmőködnek az érintett tagállamok illetékes 4
hatóságaival. Ha szükséges, a körzet határát az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelıen kell kijelölni. (5) Az MgSzH területi szerve alkalmazhatja a helyi zárlatnál alkalmazott intézkedéseket más gazdaságokban is, ha azok elhelyezkedése, földrajzi fekvése vagy a betegségre gyanús állatot tartó gazdasággal való kapcsolata alapul szolgálhat a betegség behurcolásának gyanújára. (6) A természetvédelmi területekre az MgSzH területi szerve az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkének megfelelıen a Bizottság jóváhagyása után meghatározhat egyéb különleges rendelkezéseket. (7) A betegség gyanúja esetén az érintett gazdaságokban alkalmazandó intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos egyértelmően ki nem zárja a betegség gyanúját. 10. (1) A helyi zárlat alatt álló helyrıl állat, sperma és embrió nem vihetı ki, illetve oda nem vihetı be. A helyi zárlat idıtartama alatt a termékenyítés és fedeztetés szünetel. (2) A helyi zárlat alá helyezett állatállományról a hatósági állatorvosnak nyilvántartást kell készíteni. (3) Helyi zárlat alatt álló helyen a hatósági állatorvos gondoskodik a gazdaságban lévı elhullott állatok tetemének ártalmatlanításáról a 29. rendelkezései szerint. Helyi zárlat alatt álló helyrıl állati hulla csak a hatósági állatorvos engedélyével, ártalmatlanítás vagy hatósági vizsgálat céljából vihetı ki. 11. (1) Az állattartó köteles az állatokat a telepen belül lehetıség szerint bezárva elhelyezni úgy, hogy azok más fogékony állatokkal kórokozó átvivık útján ne érintkezhessenek. (2) A kórokozó átvivık elszaporodásának megakadályozása érdekében az állattartónak engedélyezett rovarirtó szerekkel rendszeresen kezelni kell a helyi zárlat alatt álló állatokat, valamint környezetüket (különös tekintettel a kórokozó átvivık tenyészhelyeire). A kezelés módját és mértékét az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos határozza meg, figyelembe véve a felhasznált rovarirtó szer perzisztenciáját és az éghajlati viszonyokat. Védı- és megfigyelési körzet 12. (1) A kéknyelv betegség megállapítása esetén az MgSzH Központ a kéknyelv betegséghez és az ellenırzı intézkedésekhez kapcsolódó földrajzi, közigazgatási, ökológiai és járványtani tényezık figyelembevételével védı- és megfigyelési körzetet (a továbbiakban együtt: korlátozás alatt alá vont körzetet) alakít ki. 5
(2) A védıkörzetbe legalább 100 kilométer sugarú terület tartozik azon gazdaság körül, amelyben a betegséget hatóságilag megállapították. (3) A megfigyelési körzet olyan terület, amely legalább 50 kilométerrel terjed túl a védıkörzet határán, és melynek területén az elızı 12 hónap alatt nem történt vakcinázás. (4) Abban az esetben, ha a felállított körzetek több tagállam területét érintik, az érintett államok állat-egészségügyi hatóságait az országos fıállatorvos értesíti a (2) és (3) bekezdésben meghatározott körzet kialakításáról. A körzet határának kijelölésénél az MgSzH Központ együttmőködik az érintett tagállamok illetékes hatóságaival. Ha szükséges, a körzet határát az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelıen kell kijelölni. 13. Az MgSzH Központ a védı- és megfigyelési körzet kiterjedését az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelıen módosíthatja, ha azt a) a földrajzi elhelyezkedés és az ökológiai tényezık, b) az idıjárási viszonyok, c) a kórokozó átvivı jelenléte és megoszlása, d) a járványügyi nyomozás eredményei, e) a laboratóriumi vizsgálatok eredményei, vagy f) az alkalmazott védekezési intézkedések, különösen a kórokozó átvivık irtása indokolttá teszik. 14. A korlátozás alá vont körzetben az MgSzH területi szerve: a) azonosítja az állattartókat a körzeten belül és róluk nyilvántartást vezet, b) a 1266/2007/EK rendeletben meghatározottak szerint ellenırzési programot mőködtet. 15. Fogékony állat, valamint állati petesejt, sperma és embrió a védıkörzet területét nem hagyhatja el. Az MgSzH területi szerve a kiviteli tilalom alól csak a 1266/2007/EK rendeletben meghatározott feltételek szerint adhat mentességet. 16. (1) Az OJK kezdeményezésére az MgSzH Központ a védıkörzetben elrendelheti az állatok kéknyelv betegség elleni vakcinázását és a vakcinázott állatok azonosítását. (2) Az MgSzH Központnak biztosítania kell a korlátozás alá vont körzetben a 14. -ban felsorolt intézkedések alkalmazását. 6
17. A megfigyelési körzetben a kéknyelv betegség ellen vakcinázni tilos. A hatósági állatorvos feladatai 18. (1) Ha a hatósági állatorvos kéknyelv betegség elıfordulásáról, betegség gyanújáról, továbbá beteg állat elhullásáról értesül: a) vizsgálat céljából a helyszínre a legrövidebb idın belül kiszáll és azt követıen, hogy a betegség elıfordulását vagy annak gyanúját észlelte, arról az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosnak és az MgSzH területi szervének haladéktalanul jelentést tesz; b) megtiltja az állatok továbbszállítását, ha a kéknyelv betegség elıfordulását vagy annak gyanúját szállítás közben észleli. (2) A kéknyelv betegség elıfordulása vagy a betegség gyanúja esetén megtiltja az állatok ki- és bevitelét az adott gazdaságból, illetve gazdaságba. (3) Rendszeresen ellenırzi az állatok zárva tartását a kórokozó átvivık aktivitásának idejére (amennyiben az ehhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak), valamint az állatok és környezetük rovarirtó szerekkel történı kezelését, továbbá köteles ellenırizni az elhullott állatok tetemének ártalmatlanítását. (4) A kéknyelv betegség elıfordulásáról vagy annak gyanújáról történt bejelentéssel egy idıben köteles leltárt összeállítani az állatokról, melyben fel kell tüntetni a betegség elıfordulásának és a betegségre gyanús állatoknak a számát, és azt folyamatosan naprakészen kell tartania a betegség gyanújának idıtartama alatt, figyelemmel kísérve az idıközben született, illetve elhullott állatok számát. A leltár adatait köteles az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosnak bemutatni, a leltár valamennyi ellenırzés alkalmával elkérhetı. (5) Köteles leltárt összeállítani azokról a helyekrıl, amelyek elısegíthetik a kórokozó átvivı túlélését, vagy menedéket nyújtanak számára, különös figyelemmel azokra a helyekre, amelyek kedveznek a kórokozó átvivı szaporodásának. (6) A hatósági állatorvos a kéknyelv betegség kitörése, kitörésének gyanúja esetén megkezdi a járványügyi nyomozást a 3. számú mellékletben található kérdıív alapján. A járványügyi nyomozás legalább a következıkre terjed ki: a) arra az idıtartamra, amikor a kéknyelv betegség feltételezhetıen jelen van az adott gazdaságban, b) a kéknyelv betegség lehetséges forrására az adott gazdaságban, c) azon gazdaságok azonosítására, amelyekben az állatok ugyanabból a fertızési forrásból kiindulva fertızıdhettek, d) a kórokozó átvivı jelenlétére és eloszlására, e) az állatok behozatalára vagy kivitelére a gazdaságból, f) az állati tetemek ártalmatlanítására. 7
(7) A hatósági állatorvos köteles az állattartó telepeket rendszeresen ellenırizni. Ennek keretében minden alkalommal klinikai vizsgálatot vagy boncolást kell végezni a betegségre gyanús vagy elhullott, leölt állatokon. A betegség tényének megerısítése vagy kizárása érdekében az 1. számú melléklet szerinti vizsgálati mintát kell küldenie a NRL-ba 2. számú melléklet szerinti kísérıirattal. (8) Amennyiben a kéknyelv betegség elıfordulását hivatalosan is megállapították, az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos leölési határozatának megfelelıen a hatósági állatorvos gondoskodik az állatok leölésérıl, illetve zárt vágásáról. Az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos feladatai 19. (1) Ha az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos a hatósági állatorvos jelentésébıl vagy egyéb úton tudomást szerez kéknyelv betegség elıfordulásáról vagy annak gyanújáról, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni. (2) Az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos a betegség elıfordulásának vagy a betegség gyanújának beigazolódása esetén köteles a hatósági állatorvos intézkedéseit felülvizsgálni, és ezeket szükség szerint kiegészíteni vagy módosítani, és az MgSzH területi szervének haladéktalanul jelentést tenni. (3) Az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos köteles a) a kéknyelv betegség hivatalos megállapítását követıen a leölést, illetve mérlegelés alapján a 21. (6) bekezdése szerinti zárt vágást elrendelni; b) gondoskodni a leölt állatok tetemének ártalmatlanításáról; c) a hatósági állatorvossal mintavételt elvégeztetni abból a célból, hogy a betegség hatósági megállapítása megtörténjen; d) hatósági megfigyelést, helyi zárlatot, forgalmi korlátozást elrendelni, illetve a betegség megszőnésekor azt feloldani; e) a helyi zárlat alatt álló állatállomány felszámolása után a takarítást és fertıtlenítést elrendelni; f) a kéknyelv betegség nyilvántartását a hatósági állatorvosok nyilvántartása alapján összesítve elvégezni; g) a kéknyelv betegség helyzetérıl naponta az MgSzH területi szervének jelenteni; h) a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó járványügyi felderítı vizsgálatot elindítani, a hatósági állatorvosok járványtani felméréseinek értékelésével; i) a betegség felszámolásában közremőködı állatorvosok munkáját szervezni és irányítani. Az MgSzH területi szervének feladatai 20. A kéknyelv betegség kitörésének gyanúja esetén a MgSzH területi szerévnek vezetıje felállítja a HJK-t, mely a készenléti tervben leírtak szerint látja el feladatait. A készenléti terv minimális tartalmai feltételeit a 4. számú melléklet tartalmazza. 8
21. (1) A betegség elıfordulásáról vagy a betegség gyanújáról történt értesülés esetén az MgSzH területi szerve köteles az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos intézkedéseit ellenırizni, szükség esetén azokat kiegészíteni vagy módosítani. (2) Ha a betegség más megyébıl származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve fertızésének lehetısége áll fenn, az MgSzH területi szerve értesíti az MgSzH azon területi szervét, amelynek az illetékességébe az adott megye tartozik. (3) Az MgSzH területi szerve köteles a kórokozó átvivı irtását elrendelni, továbbá gondoskodik a betegség leküzdéséhez szükséges kellı számú állatorvos és szaksegéd kirendelésérıl, valamint a szükséges eszközökrıl és felszerelésekrıl. (4) Az MgSzH területi szerve a kéknyelv betegség elıfordulásáról vagy a betegség gyanújáról haladéktalanul jelentést tesz az MgSzH Központnak. Az MgSzH területi szerve betegség helyzetérıl az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos jelentése alapján nyilvántartást vezet, és azt az MgSzH Központnak naponként jelenti. (1) Az MgSzH területi szerve köteles: 22. a) a betegség elterjedésének felderítését szolgáló diagnosztikai vizsgálatokat elrendelni; b) a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó vizsgálatot irányítani; c) a kéknyelv betegség hatósági megállapítása után az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvoson keresztül intézkedni azon állatok leölésével, illetve zárt vágásával kapcsolatban, amelyekben a betegség elıfordul vagy a betegségre gyanúsak, valamint gondoskodni az állati hulla ártalmatlanná tételérıl; d) javaslatot tenni az MgSzH Központnak a védıkörzet, a megfigyelési körzet és a vakcinázás elrendelésére; e) a korlátozás alá vont területeken kívül a kéknyelv betegségre vonatkozó megfigyelési programot a 1266/2007/EK rendeletben meghatározottak szerint végrehajtani. (2) Az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos által elrendelt zárt vágást az MgSzH területi szerve által kijelölt vágóhídon, elkülönítetten kell végezni. Az elkülönített módon levágott állatok feldolgozási helyét, módját, a szükséges kezelés módját, a felhasználás lehetıségeit az MgSzH területi szerve határozza meg. (3) Az MgSzH területi szerve minden szükséges intézkedést megtenni, hogy valamennyi személy a korlátozás alatt alá vont körzetben megfelelıen informálva legyen a hatályos korlátozásokról, és megtegyenek minden intézkedést a kérdésre vonatkozó elıírások megfelelı foganatosításához. (4) Az 1266/2007/EK rendelet 7., 8., 9. és 9a. cikkében meghatározott feltételek teljesülése az MgSzH területi szer esetén felmentést ad a szállításra vonatkozó korlátozó intézkedések alól. 9
(5) Az MgSzH területi szerve, valamint a kirendelt állatorvosok a védekezési szabályok alkalmazása tekintetében az MgSzH Központ által kijelölt személy rendelkezései szerint kötelesek eljárni. A Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ feladatai 23. (1) Az MgSzH Központ készenléti tervet dolgoz ki a jelen rendeletben meghatározott intézkedések alkalmazásának módjáról. (2) Az MgSzH Központ a kéknyelv betegségre vonatkozó készenléti tervet jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. (3) A kéknyelv betegség kitörésének gyanúja esetén az MgSzH Központ szervezeti keretein belül létrehozott OJK a jóváhagyott készenléti tervben leírtak szerint látja el feladatait. (4) A kéknyelv betegség vírusa jelenlétének hatósági megállapítása után az MgSzH Központ köteles korlátozás alatt alá vont körzetet elrendelni. A korlátozás alatt alá vont körzetet a betegség megszőnésekor fel kell oldani. (5) Az MgSzH Központ az MgSzH területi szerve jelentése alapján megbízottat küld a helyszínre. (6) Az MgSzH Központ köteles a korlátozás alá vont területeken kívül a kéknyelv betegségre vonatkozó megfigyelési programot a 1266/2007/EK rendeletben meghatározottak szerint mőködtetni. (7) Az MgSzH Központ a betegség kitörésének illetve továbbterjedésének megakadályozására az Európai Bizottság tájékoztatása mellett elrendelheti a vakcinázást. 24. (1) Az MgSzH Központ a kéknyelv betegség kitörésével kapcsolatos eseményekrıl, intézkedésekrıl folyamatosan tájékoztatja az országos fıállatorvost. (2) Az 1266/2007/EK rendelet 2. Fejezetének 5. cikkében meghatározott járványügyi információkat továbbítja a BT-Net rendszerbe. (3) Az MgSzH Központ a korlátozás alá vont körzetekrıl, a körzetek helyzetét érintı bármilyen változásról 24 órán belül értesíti a Bizottságot. (4) Az MgSzH Központ naprakészen tartja az ország területén található korlátozás alá vont körzetek jegyzékét, hozzáférhetıvé téve más tagállamok és a nyilvánosság számára. 25. Ha az MgSzH Központ valamely a kéknyelv betegség által járványügyileg érintett földrajzi területet kivon a korlátozás alá vont körzetbıl, elızetesen tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot 10
arról, hogy a kéknyelv betegséget okozó vírust az érintett területen mőködı ellenırzési program szerint a tájékoztatást megelızı két évben nem mutatták ki. Az országos fıállatorvos feladata 26. Az országos fıállatorvos a kéknyelv betegség kitörése vagy annak gyanúja esetén létrehozza az OJK-t. A Nemzeti Referencia Laboratórium feladatai 27. (1) A kéknyelv betegség NRL-a felelıs minden, a betegség diagnosztizálásával foglalkozó laboratóriumban alkalmazott szabvány és diagnosztikai módszer összehangolásáért, a reagensek felhasználásáért és a vakcinák vizsgálatáért. Ebbıl a célból: a) diagnosztikai reagensekkel láthatja el az egyes laboratóriumokat; b) ellenırzi a használatos valamennyi diagnosztikai reagens minıségét; c) rendszeres idıközönként összehasonlító vizsgálatokat végez; d) ırzi a kéknyelv betegségnek a hazai megállapított esetekbıl származó vírusizolátumait; e) együttmőködik a kéknyelv betegséggel foglalkozó közösségi referencialaboratóriummal. (2) A kéknyelv betegséggel kapcsolatos diagnosztikai vizsgálatokat a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal (OIE) Diagnosztikai Módszerek és Oltóanyagok Szabványügyi Kézikönyvében leírt módszerekkel végzi. Az állatok oltása, gyógyítása 28. (1) A kéknyelv betegség ellen immunizálni tilos, kivéve, ha azt az MgSzH Központ engedélyezi. (2) Azokon az állatokon, melyekben a kéknyelv betegség elıfordul vagy a betegségre gyanúsak, gyógyítási kísérletet vagy mőtétet végezni tilos. Az állati tetemek ártalmatlanná tétele 29. (1) Az elhullott vagy hatósági intézkedésre leölt állatok tetemeit az MgSzH területi szerve által kijelölt állati eredető hulladék-feldolgozó üzembe kell szállítani ártalmatlanítás céljából. (2) Amennyiben állati eredető hulladék-feldolgozó üzem nem áll rendelkezésre, a tetemek ártalmatlanná tételét égetés vagy elföldelés útján is el lehet végezni. Az eljárás során a környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseit minden esetben be kell tartani. 11
(3) A boncolás során vérrel vagy egyéb testnedvekkel beszennyezett földet külön jogszabályban foglaltak szerint, az abban jóváhagyott fertıtlenítı oldattal kell ártalmatlanná tenni. A boncolás során keletkezı fertızött víz ártalmatlanításáról gondoskodni kell. (4) Az állati tetem szállításánál használt jármővet és eszközöket, valamint a közremőködı személyeket az állati tetem lerakása után a helyszínen külön jogszabályban foglaltak szerint kell fertıtleníteni, a használt almot pedig el kell égetni. (5) Az ártalmatlanná tételt minden esetben a hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni. A fertıtlenítés szabályai 30. (1) Külön jogszabályban foglaltak szerint fertıtleníteni kell a helyi zárlat alá vont állattartó helyiségeket (istállókat, ólakat stb.) és a fertızöttnek tekinthetı területrészeket. (2) Fertıtleníteni kell a lezárt helyeken lévı jármőveket, továbbá mindazokat a jármőveket is, amelyen olyan állatokat szállítottak, amelyekben a kéknyelv betegség elıfordul vagy a betegségre gyanúsak, illetıleg ezek hulláját, hullarészeit, trágyáját, a fertızött helyrıl származó takarmányt, almot vagy más tárgyat szállítottak. Az ilyen jármővek vontatására használt állatokat ugyancsak kezelni kell külsı élısködık ellen ható szerekkel. (3) Fertıtleníteni kell azokat a személyeket, akik a zárlat idején a helyi zárlat alatt lévı helyen tartózkodtak, akik érintkeztek olyan állatokkal, melyekben a kéknyelv betegség elıfordul vagy a betegségre gyanúsak, illetve ilyen állatok szállításánál, leölésénél, levágásánál, továbbá a hullák boncolásánál és ártalmatlanná tételénél közremőködtek. (4) Külsı élısködık ellen ható szerekkel kezelni kell azokat a nem fogékony állatokat is, amelyeket a zárlat idején a helyi zárlat alatt álló helyen tartottak. A betegség megszőntté nyilvánítása 31. A betegséget hatóságilag megszőntté nyilvánítani csak a helyi zárlat, a korlátozás alá vont körzet feloldása után lehet. (1) A helyi zárlatot fel kell oldani, ha 32. a) a lezárt helyen fogékony állat nincs, és a fertıtlenítést végrehajtották; b) a 9. (2) bekezdése alapján elrendelt zárlat alatt lévı helyen negyven napi megfigyelési idı alatt e betegségre gyanút keltı megbetegedés nem történt. A betegség gyanúja esetén az érintett gazdaságokban alkalmazandó intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg a gyanú egyértelmően ki nem zárható. A megfigyelési idıt a vírus behurcolásának feltételezhetı 12
idıpontjától, illetve ha ez az idıpont bizonytalan, akkor a fertızött hellyel szomszédos helyen a fertızött hely zárlatának feloldásától kell számítani. (2) A védıkörzetet fel kell oldani, ha a védıkörzetben már egy gazdaság sem áll helyi zárlat alatt, és a kéknyelv betegség vírusát az érintett területen mőködı ellenırzési program szerint két évig nem mutatták ki. (3) A megfigyelési körzetet a védıkörzet feloldásával egy idıben fel kell oldani. Záró rendelkezések 33. Ez a rendelet a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba, egyidejőleg hatályát veszti a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól szóló 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet. 34. (1) Az e rendelet értelmében hozott intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelıen lehet módosítani vagy visszavonni. (2) Amennyiben egy adott területen a kéknyelv betegség járvány kivételesen súlyos formában jelentkezik, az illetékes hatóság által hozandó további intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelıen kell elfogadtatni. 35. (1) Ez a rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a rendelet a, a kéknyelv betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenırzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló, 2007. október 26-i 1266/2007/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 13
1. számú melléklet a /2008. ( ) FVM rendelethez A kéknyelv betegség hatósági megállapításához szükséges mintavétel 1. Kórbonctani vizsgálathoz: teljes állati hulla. 2. A vírus izolálásához és azonosításához: a) élı állatból: alvadásban gátolt vérminta, b) friss hullából: lép, nyirokcsomó, szívvér, c) vetélt állat: lép, nyirokcsomó, szívvér, valamint magzatburok-részlet, amely kotyletont tartalmaz, d) újszülött állat: alvadásban gátolt vérminta lehetıleg a kolosztrum kiszopása elıtt. 3. Szerológiai teszthez: vérminta steril csıbe véve. 4. A transzplacentális terjedés vizsgálatához (szeropozitív anyák esetében, a vektor aktivitási idıszakában), akkor az ellés után 24 órán belül az alábbi mintákat kell venni: a) Anyaállat, újszülött állat: alvadásban gátolt és normál vérminta. b) Amennyiben az újszülött elhullik, akkor a 2. pontban meghatározott mintavételt kell alkalmazni. 14
2. számú melléklet a /2008. ( ) FVM rendelethez Kísérı irat kéknyelv betegség gyanús vizsgálati minta diagnosztikai intézetbe szállításához Tulajdonos neve: Címe: Telephelye: Beküldı állatorvos (név, cím, elérhetıség): Vizsgálat indoka, célja: Állatfaj A telepen tartott állatok száma (db)..................... A betegség kezdete:... év... hó... nap. Megbetegedett állatcsoport létszáma: Megbetegedett állatok száma: Klinikai tünetek: Kórelızményi adatok: A boncolt hullákban talált kórbonctani elváltozások: 15
Egyéb megfigyelés: Beküldött minta (hulla vagy leölt): _ egész állat _ szervminta _ a szervminta mennyisége, minısége, a mintavétel helyének leírása: 30 napon belül elhullott állatok és az elhullás oka naponkénti felsorolása: Dátum Elhullott állatok Elhullás oka A minta csomagolása, szállítása:. A minta elküldésének idıpontja:... év... hó... nap... óra. Beküldı állatorvos (aláírás, pecsét). P.H. aláírás 16
3. számú melléklet a /2008. ( ) FVM rendelethez Kérdıív a kéknyelv betegség felderítésére irányuló járványügyi nyomozáshoz I. Érintett helyen tartott fogékony állatokra vonatkozó adatok Állattartó neve, címe: Állatok tartózkodási helye: Szarvasmarha ebbıl: tehén növendék hízó borjú Juh, kecske ebbıl: anya apaállat növendék szopós Egyéb kérıdzı ebbıl: anya apaállat növendék szopós db db db II. Aktuális adatok a betegséggel kapcsolatban: Ki jelentette a betegséget, mikor és kinek: Beteg állatok faja: fajtája: kora: neme (vemhesség): hasznosítás iránya: darabszáma: jelölése: Elsı klinikai tünetek észlelésének ideje: Észlelt klinikai tünetek kronologikusan: A fertızıdés lehetséges legkorábbi ideje (figyelemmel az elsı klinikai tünetek idıpontjára és a leghosszabb lappangási idıre /maximum 40 nap/): 17
Ellátó állatorvos neve, címe: Állattartási (nyilvántartási) napló: Gyógyszerfelhasználási napló: III. Fertızıdés eredete a. Fertızıdés idıszakában (figyelemmel a legrövidebb és leghosszabb lappangási idıre, 5 és 40 nap) érintkezés fogékony állattal, pl. vásárlás, csere, piac, vásár, ajándékozás, legelı, mérlegelés, meghiúsult szállítás (visszavitel felvásárlóhelyrıl), vemhesítés, stb.: b. Fertızésközvetítı egyéb tényezıkkel való érintkezés (pl. szúnyog, inszeminálás, embrióátültetés): IV. Fertızés (betegség) tovaterjedésének lehetıségei 1. Fertızıdés feltételezett kezdete óta került-e ki fogékony állat a fertızött állományból, pl.: vágóhídra, vásárra, piacra, eladás révén, ajándékozás, dajkaságba adás, stb. útján: 2. Fertızıdés feltételezett kezdete óta érintkezett-e fogékony állattal a fertızött udvar állata (meghiúsult vásár, leadás helyérıl visszaszállítás esetén, vemhesítés): 3. Fertızıdés óta került-e ki fertızésközvetítı anyag (sperma, embrió), mely fogékony állatokból származik: V. Állathigiéniai körülmények Ólak, istállók alapterülete, magassága: főtés: világítás: szellıztetés: padozat: etetık, itatók: használt fertıtlenítık: jelenlegi készletük: utolsó fertıtlenítés ideje: az állatokról alkotott összbenyomás: helyszínrajz szúnyoghálók szúnyogok jelenléte: szúnyogok túlélésére és szaporodására alkalmas helyek: 18
VI. Helyszíni intézkedések TERVEZET VII. Laboratóriumi vizsgálatok: Az állattartó a feltett kérdéseket megértette, az adott válaszai a valóságnak megfelelnek. Hely: Dátum:.. állattartó.. hatósági állatorvos 19
4. számú melléklet a FVM rendelethez A készenléti tervek minimális feltételei A készenléti terveknek legalább a következıkre kell kiterjedniük: 1. Nemzeti járványvédelmi központ felállítása a járványügyi intézkedések összehangolása céljából az érintett tagállamban; 2. A védelmi intézkedések helyi szinten történı összehangolása céljából megfelelıen felszerelt helyi járványvédelmi központok listája; 3. Részletes információ a járványügyi intézkedésekért felelıs személyi állományról, annak képesítésérıl és felelısségérıl; 4. Gyors kapcsolatfelvétel lehetısége a járványkitörésben közvetve vagy közvetlenül érintett személyekkel vagy szervezetekkel, valamennyi helyi központ esetében; 5. A járványügyi intézkedések megfelelı végrehajtásához szükséges felszerelés és anyagok hozzáférhetısége; 6. Pontos útmutatás arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket kell tenni beleértve a tetemek megsemmisítését olyan esetekben, ha fennáll a gyanú a fertızöttségre vagy kontaminálódásra, vagy ez megállapítást nyer; 7. Továbbképzési programok a gyakorlati és a közigazgatási eljárási ismeretek naprakésszé tétele és bıvítése érdekében; 8. A diagnosztikai laboratóriumok esetében kórbonctani vizsgálatok, szerológiai és szövettani vizsgálatok stb. végzésére való alkalmasság, valamint a gyorsdiagnosztikai eljárások korszerősítése (a minták gyors szállítására vonatkozó rendelkezéseket kell hozni erre a célra); 9. A kéknyelv betegség elleni vakcinák mennyiségére vonatkozó adat, amely mennyiségre feltehetıen szükség van abban az esetben, ha sürgısségi vakcinázás újbóli bevezetésére kerülne sor; 10. Rendelkezések a készenléti tervek végrehajtására. 20