MESTER SZAKDOLGOZAT IDŐREND II. ÉVES VÉGZŐS HALLGATÓK SZÁMÁRA Érvényes (2011/2012 tanév)

MESTER SZAKDOLGOZAT IDŐREND II. ÉVES VÉGZŐS HALLGATÓK SZÁMÁRA Érvényes (2011/2012 tanév) Szakdolgozat leadása: szeptemberi (2012. 09.14.) záróvizsga: 2012. június 18 júliusi záróvizsga: 2012. május 14. (Érvényes: 2011/2012-es tanév)

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS ÉS ZÁRÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI RENDJE, KÖVETELMÉNYEI, HATÁRIDŐK énzügy és Számvitel mesterszakokon (Érvényes a 2011/2012-es tanévre)

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS ÉS ZÁRÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI RENDJE, KÖVETELMÉNYEI, HATÁRIDŐK énzügy és Számvitel mesterszakokon (Érvényes a 2011/2012-es tanévre) 1. Eljárás a szakdolgozat írásának megkezdése előtt 1.1. Szakdolgozat témát kell választani A énzügy és Számviteli Intézet (továbbiakban Intézet) témalistát tesz közzé, amely kiinduló pontja a témaválasztásnak. A listán szereplő témától eltérő választást az Intézet vezetője engedélyezheti. A témaválasztás lehetséges módjai: hallgató a saját érdeklődési területe és lehetősége szerint választ, leendő konzulensekkel való beszélgetés során irányítottan keres, a képzés egyik tantárgyához kapcsolódóan, a tárgyjegyzővel egyeztet. 1.2. Konzulenst kell választani A hallgató kiválasztja az Intézet által kiadott szakdolgozati témalistából (1. számú melléklet) a választott témát és több megjelölt témavezető esetén a felkérni tervezett témavezető nevét. Konzulenseink között a képzés színvonalának érdekében nagyszámú olyan szakember van, akik a BGF-fel nincsenek jogviszonyban. Ezek esetében az Intézet szakdolgozati mentort rendel a folyamatok és a kapcsolattartás zavartalansága érdekében. Egy oktató/konzulens maximum 5 hallgatót vállalhat konzulensként. Az Intézet által megadott témák között van mindkét szak, illetve az egyes szakok által választható témák, ezeket a lista, SZ, illetve /SZ jellel jelzi. Az igényeket e-mail-en Bali Anita intézeti asszisztensnek jelzik megadott külön e-mail címen (msc.bali.anita@pszfb.bgf.hu) Túljelentkezés esetén az Intézet vezetője dönt (tanulmányi eredmény, választott szakirány és levelező hallgatók esetében a küldő munkahely igényei) figyelembe vételével. A hallgatók témákhoz és témavezetőkhöz rendeléséről hirdetmény készül, ennek közzétételéről az Intézeti asszisztens értesíti a hallgatókat. A témaválasztás határideje a III. félév szorgalmi időszak 8. hetének vége. A hallgatók elosztása a megelőző szorgalmi időszak 11. hetének végére zárul le. Ezután a hallgató e-mailen, vagy személyesen felveszi a kapcsolatot a témavezetővel és legkésőbb az utolsó félév regisztrációs hetének végén a témavezető által jóváhagyott kutatási koncepciót a 2. melléklet szerinti formátumban e-mail-en és kinyomtatva, témavezető által aláírva 2 példányban benyújtja az Intézet titkárságára. A kutatási koncepció tartalmi és formai kellékeit a 4. melléklet tartalmazza, a leadás a 2. mellékletben szereplő kísérőlap kitöltésével történik meg. A vázlatot és az űrlapot elektronikusan a (msc.bali.anita@pszfb.bgf.hu) címre kell elküldeni, valamint papíros alapon az Intézeti titkárságon leadni (B/109 szoba). A leadás határideje a IV. félév regisztrációs hetének vége.

2. A szakdolgozat írása Szakdolgozat készítése során a hallgatónak a dolgozatot gondozó tanszéknél legalább három konzultációs lehetőséget kell dokumentáltan igénybe venni. A konzultáció történhet személyes megjelenés formájában, illetve telefonon vagy e-mailben. A konzultáció tényét a hallgató konzultációs lapján (3. mellékletben) időpont és a konzultáció céljának megjelölésével a konzulens igazolja. Nem személyes konzultáció esetén a dolgozat beadásakor kell írásban igazolnia. A konzultációs lapot, amely hallgató által aláírt nyilatkozatot is tartalmaz, a szakdolgozatba be kell kötni. A szakdolgozatot két példányban kell beadni. A bekötött példány a BGF irattárában marad, a második példányt a hallgató a záróvizsgán visszakapja. A szakdolgozat beadását a témavezető a konzultációs lap aláírásával engedélyezi. A szakdolgozat beadásával a hallgató teljesítette a végbizonyítványhoz szükséges 15 kredites követelményt. A beadás tényét, azaz a 15 kredit megszerzéséhez szükséges feladat teljesítését a témavezetőnek a hallgató számára az elektronikus hallgatói rendszerben (Neptun) kell rögzítenie az adott félév vizsgaidőszakának végéig. A szakdolgozatot az Intézet a témavezető javaslatára és a 4. mellékletben meghatározott követelményeknek történő megfelelés esetén fogadja el. A szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket minden hallgatónak be kell tartania! A szakdolgozat készítését segítő útmutató jelen dokumentum 4. melléklete. Az értékelési szempontokat az 5. melléklet tartalmazza. A negyedik szemeszterben záróvizsgázni kívánó hallgatók részére a szakdolgozat leadásának határideje (júliusi államvizsga esetén 2011/2012- es tanévre vonatkozóan) a IV. szemeszter (záróvizsga félév szorgalmi időszak) 15. hetének vége, a 2011/2012-es tanévben 2012. május 14. A végbizonyítvány megszerzéséhez és későbbi (szeptemberi) záróvizsgázás esetén a leadás határideje a szemeszter vége (2012. június 18.). 3. A záróvizsgák rendje 3.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a tanulmányi- és vizsgakötelezettségeinek a képzési keretkövetelményekben előírt 120 kredit megszerzésével eleget tett. Ennek megfelelően tanulmányait lezárta, a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte. 3.2.A záróvizsga részei A záróvizsga teljesítmény értékelése három részből tevődik össze. 3.2.1. szakdolgozat két bíráló által történő értékelése 3.2.2. komplex tételes szakmai felelet 3.3.3. szakdolgozat megvédése prezentációval A komplex tételes szakmai felelet és a szakdolgozat megvédése prezentációval egy időben, ugyanazon vizsgabizottság előtt történik. A dolgozat egyik opponense lehetőség szerint a vizsgabizottság tagja. Az értékelés szempontrendszerét az 5. számú, az értékelés dokumentumait a 6. és 7. melléklet tartalmazza.

3.2.1. A szakdolgozatot két bíráló értékeli. Az egyik bíráló a szakdolgozati konzulens. A bírálók által adott jegyeket mérlegelve a dolgozat végső érdemjegyét a záróvizsga bizottság adja. 3.2.2. Annak érdekében, hogy a szakmai összefüggések felismeréséről a jelölt szintetizáló képességeiről képet lehessen alkotni, komplex szóbeli vizsgát kell tenni. A vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tétel kidolgozására 20 perc áll rendelkezésére. Egy feleletre jutó átlagos idő mintegy 20 perc. A vizsga tartalma a képzés szakmai részéhez, elsősorban a szaknak/szakiránynak megfelelő C moduljának tárgyait öleli fel, amely mintegy (maximum) 20 kredit értékű tantárgyi szakmai anyagra épül. A tételek az elsajátított ismeretanyagokat nem tantárgyanként, hanem komplexen tartalmazzák. A tantárgyakat szakirányonként a témakörökkel együtt tesszük közzé. A komplex szóbeli vizsga szak/szakirány specifikus. Az egyes szakirányokon a záróvizsga tartalmát illetően a felkészülést is támogató útmutató készül, mely tartalmazza a záróvizsgával érintett tantárgyak körét, valamint e tárgyak tartalmából kialakított 20 komplex kérdéskört. A kérdéskörök nem azonosak a komplex vizsga tételeivel. 3.3.3. A szakdolgozat védése. A szakdolgozat védését az a jelölt kezdheti meg, aki a komplex szakmai vizsgarészt sikeresen teljesítette. A dolgozat védése két részből áll: a) a jelölt maximum 10 perces prezentáció keretében bemutatja dolgozatának tartalmát, s legfőbb következtetéseit és megállapításait. b) a bizottság által feltett kérdésekre válaszol. A belső és a külső bíráló véleményére alapozva a dolgozathoz kapcsolódóan két kérdést kell feltenni a jelöltnek. A kérdéseknek a dolgozat által érintett tárgykörre, szakmai problémára kell irányulnia, úgy, hogy vitatják a dolgozat megállapításait, s a jelöltet álláspontjának megvédésére késztetik, melynek keretében meggyőzi a bizottságot annak helyességéről, vagy a tárgyalt kérdés kereteit tágítva, meggyőzi a bizottságot arról, hogy a jelölt a szakmai gyakorlata során a dolgozatban foglalt kérdéskör tanulmányozásában elmélyült. A kérdéseknek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az adott válaszokból kitűnjék, hogy a jelölt képes a képzés során megszerzett ismereteinek szakmai alkalmazására és értékítéletek megfogalmazására.

4. A záróvizsga események időbeli ütemezése A jelölt az abszolutórium megszerzése után kezdheti meg záróvizsgáját. A végbizonyítvány (abszolutórium) feltétele a tantervben előírt követelmények teljesítésével a 120 kreditpont megszerzése. Amennyiben a hallgatónak a mesterképzésbe való felvétel feltételeként előírt és ott felsorolt ismeretkörökből hiányzó krediteket is teljesíteni kell, akkor a végbizonyítvány megszerzésének feltétele ezen kreditek teljesítése is. Záróvizsga évente 2 időszakban tehető 1. A tavaszi vizsgaidőszak utolsó hetében. (Érvényes: 2011/2012-es tanév) 2. Az őszi félév szorgalmi időszakának 2. hetében 3. A téli vizsgaidőszak utolsó hetében. A záróvizsgák pontos időpontját az Intézetvezető jelöli ki. Az események idejét a mindenkori aktuális éves időrend tartalmazza. A témavezető által elfogadott szakdolgozat leadása az abszolutórium megszerzésének feltétele. Amennyiben a hallgató a tavaszi vizsgaidőszakban kíván záróvizsgát tenni, akkor a leadás határideje a tavaszi félév 15. hetének vége. (2012. május 14. Érvényes: 2011/2012-es tanév).) Az őszi szemeszterben a szeptemberi záróvizsgán való részvétel követelménye 2012. június 18-ig leadott szakdolgozat. A téli záróvizsgára történő jelentkezés feltétele a témavezető által elfogadott szakdolgozatnak a megjelölt hetet megelőző 4 héttel történő leadása. Amennyiben nem szerzi meg a hallgató a szakdolgozat leadásával járó kreditet, úgy új félévet kell kezdenie, mivel nem rendelkezik végbizonyítvánnyal. Azok a jelöltek, akik sikertelen komplex vizsgát tettek, az adott tanulmányi félévben nem folytathatják a megkezdett záróvizsgát. Ismétlésre a következő záróvizsga időszakban kerülhet sor. A végbizonyítvánnyal rendelkező hallgató a hallgatói jogviszonyának megszűnése után, határidő nélkül bármelyik vizsgaidőszakban, a hatályos képzési és kimeneti követelmények szerint, a kari időrendhez igazodva és eljárási rendjét betartva, bármikor leteheti Amennyiben a sikertelen záróvizsga ismétlésére 180 napnál később kerül sor az előző időszakban jóváhagyott szakdolgozati kutatási koncepciót és szakdolgozatot a témavezetővel egyetértésben aktualizálni kell. Mellékletek: 1. melléklet Szakdolgozati témák, témavezetők és szakdolgozati mentorok jegyzéke.(tanévenként frissítjük) 2. melléklet Szakdolgozati kutatási koncepció kísérő lap 3. melléklet Szakdolgozat konzultációs lap 4. melléklet Szakdolgozat kutatási koncepciójának és tartalmi és formai követelményeinek leírása 5. melléklet Szakdolgozat értékelési szempontjai 6. melléklet Szakdolgozati bírálati lap. (nyilvános) 7. melléklet A szakdolgozati értékelés hallgató számára nem nyilvános rész 8. melléklet Titkosítási kérelem

1. melléklet Szakdolgozati témák a énzügy és Számvitel mesterszakok hallgatói számára 2011/2012 Téma Az ismételt közzétett éves beszámoló szerepe a könyvvizsgálati kockázat csökkentésében. Az egyszerűsített éves beszámolóban lévő adatok felhasználása a vezetői döntések meghozatalához a mikro- és kisvállalások területén. Az eszközök bekerülési értéken való értékelése és a valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet ellentmondásai; különös tekintettel az inflációs környezet hatására. Szak megjelölés/ mindkét szak 1 Témavezető[1] Szakdolgozati mentor[2] Sz Dr. Nagy Lajos Korom Erik hd Sz Korom Erik hd Korom Erik hd Dr. Nagy Lajos Sz Dr. Nagy Lajos Korom Erik hd Korom Erik hd Hitelintézeti belső ellenőrzés a gyakorlatban Sz Kecskés László Berta Nóra, wc A hatékonyság és a számvitel összefüggésesei a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások gyakorlatában A számviteli szabályozás lehetőségei, összhangja az adózási szabályokkal a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások gyakorlatában Sz Sz Vladár Ferencné CSc. Vladár Ferencné CSc. Vezetői számvitel a kereskedelmi vállalkozások gyakorlatában Sz Vladár Ferencné CSc. A könyvvizsgálat sajátosságai a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások gyakorlatában Sz Vladár Ferencné CSc. Konszern-kontrolling működésének vizsgálata egy konkrét vállalatcsoportnál Sz Dr. Bíró Tibor Kresalek éter A pénzügyi kimutatások elemzésének módszertani sajátosságai egyedi és konszolidált éves beszámoló esetében, számviteli rendszerek függvényében A cash flow kimutatás összeállításának és elemzésének hazai és nemzetközi gyakorlata Sz Sz Dr. Bíró Tibor Dr. ucsek József Dr. ucsek József Kresalek éter

Módszertani sajátosságok hitelintézeti könyvvizsgálat esetén Sz Madarasiné Szirmai Andrea h.d., Könyvvizsgálati módszerek és folyamatok kis-, közepes és nagyvállalkozások esetén. Sz A függetlenített belső ellenőrzés szerepe és működése a vállalkozások gyakorlatában. Sz Korom Erik hd Kresalek éter, Berta Nóra, wc Kontrollrendszerek kialakítása és működtetése a vállalati gyakorlatban Sz Kresalek éter A számviteli szabályozás lehetőségei (egyszerűsítések, részletezések, információk minősége, kapcsolata és összhangja az adózási szabályokkal) Az önköltség-számítási rendszer kialakítása és működtetése a számviteli rendszer egyéb elemeivel. A konszolidáció a vállalkozásoknál, a konszolidált beszámoló elemzése egy konkrét vállalat esetében Sz Dr Sztanó Imre, Madarasiné Szirmai Andrea h.d. Sz Dr Sztanó Imre, Madarasiné Szirmai Andrea h.d. Sz Siklósi Ágnes, hd Simon Szilvia, hd Fridrich éter énzügyi instrumentumok a vállalkozások gyakorlatában Sz Siklósi Ágnes hd. Klimits Levente, wc A hatékonyság és a számvitel összefüggésesei az élelmiszeriparban (vagy egyéb iparágakban) tevékenykedő vállalkozások gyakorlatában. Sz Siklósi Ágnes hd Környezeti számvitel, kontrolling, vezetői számvitel. Sz Madarasiné Szirmai Andrea h.d., A nemzetközi számviteli rendszerek egyes elemeinek vizsgálata és alkalmazása a hazai gyakorlatban (például pénzügyi instrumentumok, halasztott adó, immateriális javak, üzleti kombinációk-konszolidáció, valós értékelés). Sz Madarasiné Szirmai Andrea h.d. Balázs Gábor, wc Vezetői számvitel a vállalkozások gyakorlatában Sz Dr Sztanó Imre A valós értékelés a magyar számviteli törvény előírásai szerint és az IFRS szerint a vállalkozások gyakorlatában. Sz Siklósi Ágnes hd Balázs Gábor, wc

Az EU egyes ellenőrzést végző szervezeteinek szerepe a közösség pénzügyi érdekeinek védelme terén Sz Salamon éter Koháriné dr. app Edit EU-n belüli ügyletek ÁFA vonatkozásai /Sz Szlifka Gábor Tasi éter Az adóhatósági ellenőrzés fejlődése, ellenőrzésre történő kiválasztás új módszerei. /SZ Sibinger Márta Tasi éter Szlifka Gábor A kontrolling alkalmazása az államháztartásban. Feladat ellátási szervezeti formák közötti választás megalapozása, költség és teljesítménymérés a közszektorban. Vállalati pénzügyi vezetői információs rendszer tartalma, összeállítása, és folyamatos működtetése, a rendszertől várható eredmények A balanced scorecard bevezetése és gyakorlata egy konkrét vállalkozás példáján keresztül Vállalatértékelés, vállalatértékelési modellek és azok alkalmazása, felvásárlás és egyesülés A közös konszolidált társasági adóalap koncepciója és annak hatásai a közösségi adópolitikára, valamint az egyes tagállamok adórendszereire /Sz /Sz /Sz /Sz rof. Vigvári András CSc. Sinkovics Alfréd CSc. Kerekes Antal wc Kresalek éter Matukovics Gábor hd. Dr. Gyulai László Katona Zoltán, wc Harsányi Gergely h:d /Sz Turcsik Eszter wc ÚJ A transzferárazás adójogi szabályozása és a kapcsolódó ellenőrzési tapasztalatok /Sz Réfi Anikó wc ÚJ Magyarországi befektetési, vagy ingatlan alapok hozamainak összehasonlító elemzése Kiválasztott magyarországi tőzsdei cég pénzügyi teljesítményének és árfolyamalakulásának tényezői és összefüggése Tőzsdeindexek és a gazdasági fejlődés mutatóinak alakulása a gazdasági-pénzügyi válság időszakában Nonprofit szervezetek a közfeladat ellátásban, nonprofit szervezetek finanszírozása. Hazai és nemzetközi gyakorlat Zsugyel János hd Zsugyel János hd Zsugyel János hd Sivák József CSc. Tasi éter Zsugyel János hd A fiskális decentralizáció hatása a gazdasági fejlődésre. Elmélet és gyakorlat. rof. Vigvári András CSc.

Egy konkrét önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése. Likviditás, bonitás, pénzügyi kapacitás, vagyonváltozás, eladósodás. A vállalati és a tulajdonosi értékszámítás módszerei, a számítások hasznosítása befektetési döntésekben A vállalat tőzsdei és hatékonyság alapú értékének vizsgálata valamely a BÉT-en szereplő hazai vállalkozás példáján Sivák József CSc. Gál Erzsébet Sinkovics Alfréd CSc. Sinkovics Alfréd CSc. A pénzügyi kontrolling a tulajdonosi érték szolgálatában elmélet és gyakorlat Sinkovics Alfréd CSc. A vállalati belső valamint fenntartható növekedési ütemeinek meghatározása, és a tervezett növekedési ütemhez szükséges finanszírozás biztosítása énzügyi bench markok alkalmazása a stratégiai pénzügyi tervek összeállításában, és a vállalati pénzügyi hatékonyság kontrolljában A kereskedelmi bankok kockázatai, egy adott kockázattípus elemzésének és kezelésének részletes bemutatása. énzügyi válságok vagy bankválságok okai és sajátosságai, egy adott válságepizód részletes elemzése. Árfolyam és kamatkockázattal egyaránt rendelkező vállalat lehetséges fedezeti műveletei, stratégiája A hazai vállalatok tőkeszerkezetének és osztalékpolitikájának vizsgálata 2000-2009 között A vállalati tőkeszerkezet, tőkeköltségek kontrollingja az elméletben és a gyakorlatban (vállalati példán) Sinkovics Alfréd CSc. Sinkovics Alfréd CSc. Mérő Katalin h.d Mérő Katalin h.d Volksbank Zrt. Kosárszky Gábor Illés Ivánné, dr. Sinkovics Alfréd CSc. énzügyi kockázatok kezelése a hazai vállalatok gyakorlatában Illés Ivánné, dr Farkas Szilveszter h.d. Külső finanszírozás eszközei a vállalati gazdálkodásban. (hitel, lízing, forfeting, faktoring A vállalati tervek realizációjához szükséges készpénz szükséglet biztosítása, a cash management, treasury elméleti alapjai, módszerei. Gyulai László, Szántó Csaba, wc Sinkovics Alfréd CSc.

A pénzügyi kontroller feladatai egy működő vállalat pénzgazdálkodásának tervezésében, szervezésében, és vitelében. A stratégiai és operatív vállalati pénzügyi tervezés módszertana, jellemzői egy vállalat példáján Sinkovics Alfréd CSc. Sinkovics Alfréd CSc. A forgóeszköz szükséglet tervezése, ellenőrzése, és finanszírozásának stratégiái Sinkovics Alfréd CSc. Tartós és átmeneti forgóeszköz-szükséglet, valamint a tartós passzívák tervezése, a várható finanszírozási hiányok előzetes feltárása, a szükséges finanszírozási alternatívák kialakítása Európai Uniós források szerepe a magyar gazdaság különböző szegmenseinek finanszírozásában Sági Judit hd. Kiss Tünde wc, Mikro és kisvállalkozások gazdálkodásának pénzügyi vonatkozásai Korom Erik hd Stratégiai beruházási projektek értékelése (A hagyományos DCF alapú értékelés és az opciós értékelés összehasonlítása konkrét példa alapján) A vállalati teljesítmény értékelés alternatív mutatók segítségével (pl. Dow Jones Sustainability Indexes, FTSE4Good Indexes, Global Reporting Initiative (G3)) Farkas Szilveszter hd Farkas Szilveszter hd Egy kiválasztott kereskedelmi bank pénzügyi helyzetének elemzése Csillik éter hd. Mérő Katalin h.d. Sági Judit hd. ER rendszerek pénzügyi moduljainak bevezetése, működtetése, kapcsolata más modulokkal, tapasztalatok leírása 1. l. Vezetői döntéstámogatás információtechnológiai megoldásai 2. Egy konkrét vállalkozás pénzügyi információs rendszerének a bemutatása, értékelése 3. Méretre szabott megoldások ER rendszerek kis- és középvállalkozások számára, különös tekintettel a pénzügyi modulokra Gubán Ákos hd

IT a pénzügyi szolgáltatók szolgálatában Gubán Ákos hd l. Online iroda és csoport munka egy pénzügyi szolgáltató eszköztárában Vállalatok, gazdálkodó szervek jövedelmezőségi és hatékonysági mutatóinak módszertani elemzése Oroszné Csesznák Anita hd. Adósminősítési rendszerek módszertani alapjai Oroszné Csesznák Anita hd. A pénzügyi közvetítés mélysége és a gazdasági növekedés összefüggései Csillik éter hd "A jegybanki függetlenség és elszámoltathatóság magyarországi szabályozása és érvényesülése a gyakorlatban." A magyar áfa rendszer értékelése a hozzáadott értékadóztatás jövőjéről szóló zöldkönyv fényében Dr. Kovácsné Dr. Sipos Ágnes Kőmíves Krisztina wc ÚJ ÚJ Az Európai Unión belüli pénzügyi tranzakciók megadóztatásának terve, annak hatásai a tagállamok és az unió gazdaságára és versenyképességére Lipták Virág wc ÚJ [1] Egy oktató összesen maximum 5 fő hallgatót vállalhat szakdolgozati konzultációra [2] Abban az esetben, ha a témavezető külső szakember Budapest, 2011. október 11. Dr. Vigvári András intézetvezető

2. melléklet Hallgató neve: Neptun kódja Tagozat Szak/szakirány Évf./csoportszám Lakcíme: Értesítési címe: Telefon (vezetékes) Telefon (mobil) SZAKDOLGOZATI KUTATÁSI KONCECIÓ KÍSÉRŐ LA (3 példányban szövegszerkesztővel töltendő ki!) A szakdolgozat címe: A szakdolgozat témavezetője: Neve, beosztása: Elérhetőségei: Vállalom, hogy a fenti témában a témavezetői teendőket ellátom és az elkészült dolgozatot határidőre, írásban véleményezem. Budapest, 201.. év... hó... nap... témavezető/konzulens

A szakdolgozat kutatási koncepciója: A kutatási koncepciót elfogadom/nem fogadom el. Budapest, 20.. év... hó... nap Témavezető neve : Aláírása Elérhetőségei: Szobaszám: Fogadó óra: Telefon: 469-6600/ e-mail: mellék/ egyéb:

3. melléklet SZAKDOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LA Hallgató neve: Születési hely, év NETUN kód Szak: Témavezető: Szakirány Beosztása: A szakdolgozat címe: Témavezetői konzultációk igazolása Konzultáció időpontja Konzultáció témája Témavezető aláírása A szakdolgozat benyújtható! Budapest, 20...... Témavezető aláírása Nyilatkozat: Alulírott felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy jelen szakdolgozat saját munkám. Budapest, 20... Hallgató aláírása

4. melléklet A SZAKDOLGOZAT KUTATÁSI KONCECIÓJÁNAK VALAMINT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEINEK LEÍRÁSA 1. Szakdolgozati kutatási koncepció készítése A hallgatónak kutatási koncepciót kell készítenie, amely a szakdolgozat lényegét tartalmazza. A koncepció terjedelme 5.000-10.000 karakter szóközökkel. A koncepció 3 példányban készül. 2 példányban kell leadni. 1 pld-t a témavezetőnek, 1 pld-t a szakvezetőnek a énzügyi és Számviteli Intézet titkárságán kell leadni. A hallgató magánál tartott példányát a szakdolgozatba be kell kötni. (ld. 4. melléklet) Határidőre be nem nyújtott kutatási koncepció hiányában a szakdolgozat a negyedik szemeszter végén nem adható le, ezzel az abszolutórium megszerzése kitolódik. A kutatási koncepció leadási határidejének módosítását csak a szakvezető engedélyezheti. 1.1.A kutatási koncepció az alábbi minta szerint készüljön: A hallgató neve (szak, tagozat, szakirány). A témavezető neve, beosztása. A dolgozat, a kutatás célja: ez legyen a koncepció leghosszabb része, mert ebben kell írni a témaválasztás indokairól (aktualitás, fontosság, gyakorlati haszon), a kutatási célokról (kérdésként megfogalmazva), a hipotézisről (ha van), a kutatás tárgyáról és objektumáról. Bibliográfia, szakirodalmi feldolgozottság rövid szakirodalmi áttekintés és a témakörben eddig olvasott és relevánsnak tartott források felsorolása. Az adatgyűjtés, az alkalmazandó primer kutatási technikák rövid felvázolása. A kutatás tervének, menetrendjének bemutatása. A szükséges források bemutatása (könyvtári kutatás, számítógépes információkutatási igény stb.). 1.2.Amire ügyelni kell a koncepció elkészítésekor: A koncepció terjedelme legyen arányban a kutatási tevékenységgel. Szakdolgozat esetén 2-4 oldalas koncepciót javaslunk: ez elég rövid, célratörő összefoglalást kíván. Törekedni kell a lényegi kérdések, feladatok, tények bemutatására. A koncepcióban a tartalmi összefüggésekre, a kutatási célra és az ahhoz való elérés módszerére kell koncentrálni.

Legyen arányos a koncepció, vagyis ne írjon meg úgy egy részt (pl. szakirodalmi feldolgozottság), hogy azt változatlanul át lehessen venni a szakdolgozatba, hanem minden felvetődő kérdéssel súlyának megfelelően foglalkozzon. A koncepció egyrészt magának a hallgatónak szól, másrészt a témafelelős konzulens tanárnak. Fontos tehát, hogy a konzulens is pontosan megértse, a koncepció készítője mit is szeretne kutatni, s miért éppen azt: lássa, hogy érti a témát. Tartózkodjon az általánosságoktól: legyen konkrét, pontos, tárgyszerű. 2. A szakdolgozat készítése A szakdolgozat célja, hogy annak mester fokozatot szerzője számot adjon szakterülete szakirodalmának, információs forrásainak ismeretéről, a képzés során elsajátított elméleti, módszertani és gyakorlati ismeretek alkalmazásának képességéről valamint problémamegoldó és elemzési készségéről. Ebből adódóan a szakdolgozatban a választott téma tudományos-szakirodalmi hátterének bemutatása és idegen nyelvű szakirodalom felhasználása kötelező. 2.1. A szakdolgozat külalakjára vonatkozó követelmények: CSAK SZÁMÍTÓGÉEL ÍRT SZAKDOLGOZATOT FOGADUNK EL! A SZAKDOLGOZATOT CD-N ELEKTRONIKUS FORMÁBAN IS BE KELL ADNI, HA DOLGOZAT NEM BIZALMAS! A szakdolgozatot szabvány (A/4-es) lapra kell kinyomtatni és be kell köttetni két példányban. A hallgató számára az egyik példányt a záróvizsga végén visszaadjuk, ez lehet spirálosan bekötött is. A kinyomtatott, bekötött példány formai követelményei: A külső borító: sötét színű legyen, középen SZAKDOLGOZAT elnevezés, a jobb alsó sarokban a hallgató neve, tagozat alatta középen a benyújtás éve szerepeljen.

Belső borító BUDAESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA ÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR CÍM (Középre elhelyezve, végig nagybetűvel) Jobb alsó sarokban: Készítette: X.Y; tagozat; szak; szakirány Alul középen: Budapest, évszám Abban az esetben, ha a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a dolgozat első oldalának jobb felső sarkában a BIZALMAS elnevezést kell feltüntetni. Bizalmas minősítést csak a belső konzulens, vagy a szakdolgozatban szereplő cég, intézmény írásos kérése alapján lehet kérni, melyet csatolni kell a szakdolgozattal együtt beadandó adatlaphoz (nem belekötve). (8. mellékletben) A szakot felügyelő Intézetnél maradó bekötött szakdolgozatnak tartalmaznia kell a témavezető által aláírt konzultációs lapot és egy nyilatkozatot arról, hogy a szakdolgozat a hallgató saját munkája. (3. melléklet), valamint az elfogadott, a témavezető által aláírt kutatási koncepciót (2. melléklet). A bekötött szakdolgozathoz mellékelni kell 2 db szakdolgozati összefoglalót, a dolgozat elektronikus változatának könyvtári feltöltését igazoló elismervényt, ha a dolgozat nem bizalmas, közepes méretű megcímzett, felbélyegzett boríték. Bizalmas dolgozatok esetében a dolgozat elektronikus változatát CD-n kell benyújtani a szakdolgozattal együtt. A bekötött szakdolgozat mellé egy spirálkötéses másodpéldányt is be kell nyújtani. A belső borítót és a nyilatkozatot a tartalomjegyzék követi a 3. oldalszámozással. A szövegrész a tartalomjegyzék hosszától függően a 4. illetve 5. oldallal kezdődik. A szakdolgozatot másfeles sortávolsággal kell írni, 12-es betűmérettel, ajánlott betűtípus Times New Roman. Egy oldalnak kb. 32-36 sort kell tartalmaznia. A szakdolgozat terjedelme (tartalmi rész - a Bevezetéstől a Befejezésig) 130.000-185.000 leütés szóközökkel (amely nem tartalmazza a Tartalomjegyzéket, a Táblázatok és az Ábrák jegyzékét, az Irodalomjegyzéket, a Mellékleteket, és a Függeléket). Margók: Belső margó 3 cm, a többi margó 2,5 cm.

2.2 A szakdolgozat felépítése A szakdolgozatban a címlapot a tartalomjegyzék követi. A tartalomjegyzékben és a dolgozatban a fejezetek, alfejezetek címe meg kell, hogy egyezzen, és a tartalomjegyzék pontosan kell, hogy tartalmazza az oldalszámot. A fejezetek, alfejezetek elkülönítésében a decimális számozási rendszert kell alkalmazni. (1. fejezet, 1.1. alfejezet stb.) 2.2.1. A hivatkozás szabályai, lábjegyzetek A szerzőnek - mondanivalója bizonyítására, alátámasztására, továbbá a témában szakmai elődei munkásságának bemutatására - szükségszerűen idéznie kell. Döntse el előzetesen, hogy a hagyományos hivatkozási rendszert választja-e, vagy a szerző - évszám rendszert. a./ A hagyományos hivatkozási rendszer esetén a számítógép folyamatosan számozza a hivatkozásokat. Hivatkozzon mind tartalmi, mind szó szerinti átvétel esetén. Kérjük, hogy az irodalomjegyzéktől függetlenül minden egyes hivatkozott forrást a lap alján tüntessen fel, a szó szerint átvett szövegeknél pedig idézőjelet kell használni és az idézet oldalszámát is jelölni kell. Ellenkező esetben a dolgozat, vagy a dolgozatrész plágiumnak minősül és nem fogadható el (vagyis elégtelen, és a hallgatónak új szakdolgozatot kell készítenie). b./ A Szerző-évszám hivatkozási rendszer lehetővé teszi, hogy az összes bibliográfiai utalást tartalmazó lábjegyzetet kiiktassák, s csak azok maradjanak, melyek a témakörhöz fűződő kiegészítést, ill. magyarázó jegyzetet tartalmaznak, vagyis az "igazi" lábjegyzetek. Ennek a módszernek az a feltétele, hogy előbb készüljön el a pontos, végső irodalomjegyzék, melyben a szerző nevét zárójelbe téve a kiadás éve követi (ha az adott évből a szóban forgó szerző több munkájára is hivatkozik a dolgozatíró, akkor a munkákat az évszám és az ábécé egymást követő betűi kombinációjával kell egymástól megkülönböztetni), majd ezután jön a többi bibliográfiai adat. Ezzel az eljárással rövidíthető a szöveg, a jegyzetek jelentős része kiküszöbölhető, mert a hivatkozott mű teljes bibliográfiai adatsorát csak egyszer, az irodalomjegyzékben kell teljesen egészében leírni.

Ebben az ún. szerző-évszám rendszerben a következők szerint kell hivatkozni: szó szerinti idézet esetén a záró idézőjel után (folyamatosan a szövegben) zárójelbe írva a szerző neve, a kiadás éve (ha több mű van ebből az évből, akkor betűvel megkülönböztetve), és ezektől kettősponttal elválasztva az idézett oldalszám pl.: (Kiss, 1999, 21. old.) tartalmi átvétel esetén, a gondolatsor végén zárójelbe téve a szerző nevét és a kiadás évét: (Kiss, 1999) több szerzőre való hivatkozás esetében pontos vesszővel válassza el a hivatkozásokat egymástól. hivatkozzon az internetről levett anyagokra is: szerző, cím, bibliográfiai adatok, majd pontosan adja meg az internetes elérhetőség helyét, és a letöltés pontos dátumát (év, hónap, nap, óra, perc). Óvatosan kell kezelni ezeket a forrásokat, mert tudományos értékük gyakran megkérdőjelezhető. Lehetőleg csak a téma elismert szakértője által készített anyagot használjanak. A szakdolgozatban csak egy hivatkozási rendszert használjon, de azt következetesen. A hivatkozásnál ügyeljen a visszakereshetőség fontosságára! 2.2.2 Táblázatok, ábrák és grafikonok A táblázatokat a statisztikai előírásoknak megfelelően kell elkészíteni, vagyis a táblázatokat meg kell nevezni (legyen címe), a jobb felső sarkon kell feltüntetni a táblázat sorszámát (pl. 3. sz. táblázat), a megfelelő mértékegységet, a táblázat alatt pedig pontosan hivatkozni kell (vagyis a forrásanyag hányadik oldalán található a felhasznált táblázat). Az ábrákat is a táblázatokhoz hasonlóan megfelelő sorszámmal kell ellátni. Az átvett táblázatoknál és az ábráknál a forrást fel kell tüntetni (akkor is, ha adaptált, vagy kiegészített az eredeti adatsor). A grafikonokat koordinátarendszerben, pontosan kell ábrázolni. A táblázatokat és az ábrákat el lehet helyezni a szövegben, vagy mellékletben a dolgozat végén. Amennyiben fontos az adatsor, s az a szövegben részletesen elemzésre kerül, akkor célszerű a szövegrészhez legközelebb megjeleníteni, amennyiben csak néhány adat kerül felhasználásra, akkor célszerűbb a dolgozat végén a mellékletben elhelyezni. A táblázatokról és az ábrákról - ha ezek száma meghaladja az ötöt - külön táblázatok és/vagy ábrák jegyzékét kell készíteni, s azt (azokat) a tartalomjegyzék után kell közölni.

2.2.3. A felhasznált irodalom jegyzéke Az irodalomjegyzéket a dolgozat végén kell elhelyezni. Az egyes munkákat a szövegközi hivatkozásoktól függetlenül fel kell tüntetni. Teljes részletességgel kell tartalmaznia mindazon forrásokat, amelyeket a szakdolgozat elkészítése során felhasználásra kerültek a szerzők ABC sorrendjében, számozva. Könyv esetében: ontosan fel kell tüntetni a könyv szerzőjének a nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás évét, helyét, és a könyv terjedelmét jelzőoldalszámát Újság, vagy folyóirat esetén: A cikk szerzőjének a nevét, a cikk címét, a folyóirat megnevezését, melyik évfolyam, melyik szám, oldalszám (tól-ig) Egyéb kiadványok (pl. vállalati anyagok, kamarai kiadványok, tanulmányok) Ezek pontos adatait is fel kell tüntetni. Ha a hallgató olyan jellegű anyagot használ, amely bizalmas jellegű, azt feltétlenül tüntesse fel. Internet források esetében is meg kell adni a Szerzőt, címet, majd a web címet pontosan, a letöltés dátumával együtt. 2.3. Helyesírás A helyesírás kérdésében a "Magyar Helyesírás Szabályai" c. legújabb akadémiai kiadvány az irányadó.

5. melléklet Szakdolgozat értékelési szempontjai 1. A szakdolgozat koncepciója, téma, célok kijelölése, szerkezete (0-10pont) A jó minősítés illeti meg azt a dolgozatot, melynek a vizsgált témája aktuális, jól behatárolt. Fontos, hogy a dolgozat helyesen jelölje ki az elemzés elérendő szakmai hipotéziseit, céljait, szakmailag helyes és logikus legyen felépítése, szerkezete. A minősítésnél célszerű differenciálni aszerint, hogy a téma ismert, nagyrészt megoldott kérdés feldolgozása, reprodukálás-e, illetve megoldásra vagy továbbfejlesztésre váró érdemi vizsgálat. Gyengének minősítendő az a dolgozat, melynél nem helyes, vitatható a téma lehatárolása, melynek nem világosak a céljai, szerkezete nem kellően logikusan felépített. 2. A vizsgált probléma elméleti, szakmai megalapozása, a szakirodalom feldolgozása (0-10 pont) A szakdolgozat magas pontszámot érdemel, amennyiben a választott téma kifejtésében a saját eredmények kidolgozásában helyesen épít a szakterület elméleti ismereteire, elfogadott modelljeire, bizonyítja azok ismeretét, helyesen, kritikai szemlélettel használja fel azokat a saját elemzések megalapozásában, a problémák, vizsgálati módszerek meghatározásában. A jó minősítés előfeltétele, hogy ismerje és használja fel a témához tartozó legfontosabb hazai szakirodalmat és néhány külföldi forrást. A legmagasabb pontszám akkor adható, ha naprakész külföldi szakirodalom is bemutatásra kerül, azt kellően feldolgozza és véleményezi. Nem beadhatónak minősül a szakdolgozat, ha nem tűnik ki az irodalom felhasználása. A szakdolgozat értékelése során a felhasznált források korrekt hivatkozása kötelező. lágium bebizonyosodása esetén a dolgozat elégtelen érdemjegyet kap. 3. Alkalmazott elméleti vizsgálati módszerek (0-10 pont) Magas pontszámot ér, ha a tanult összefüggéseket magas színvonalon, célirányosan, ugyanakkor a gyakorlat igényeit messzemenően figyelembe véve alkalmazza. A jelölt témájához illeszkedő kutatásmódszertan felhasználói szintű ismerete követelmény. Kiemelkedő értékű, ha ismert módszereket saját elgondolás alapján továbbfejleszt. A saját kutatások végzése témakörtől függően lehet követelmény. 4. A szakdolgozat eredményei, teljesség, eredetiség, gyakorlati alkalmazhatóság (0-15 pont) Magas pontszámmal kell elismerni, ha a dolgozatban a megállapítások és eredmények újak, újszerűek. Külön érdem, ha az eredményeket a tudományág igényeinek, színvonalának megfelelő módszerekkel, szakirodalmi adatokkal összehasonlítva helyesen értékeli. Önálló munkával elért eredmények közlése követelmény, amelyekkel elméleti vagy gyakorlati szempontból vitatja, vagy megerősíti az irodalmi adatokat. Gyenge minősítésű ilyen szempontból az a dolgozat, amelynek alig van önálló következtetése, szakmai javaslata.

5. Alakiság, stílus, nyelvezet (0-5 pont) A minősítésnél előnyben kell részesíteni azokat a dolgozatokat, amelyeknek stílusa szakszerű, gördülékeny, az irodalmi hivatkozások helyesek, az irodalomjegyzék, a címek és alcímek pontosak, az ábrák és táblázatok jól áttekinthetők, világosak, a rájuk való hivatkozás pontos. Nem adható be a dolgozat abban az esetben, ha az a kollokviális, nem pedig a tudományos szaknyelvet tükrözi. Kifogásolható ha a dolgozatban, az irodalmi hivatkozások hiányosak, az ábrák és táblázatok cím nélküliek, sok a kijavítatlan gépelési hiba, stb. 6. A jelölt által megválaszolandó kérdés(ek): 7. A dolgozat számszerű értékelése. A pontszám alapján: 0-29 pont (1) elégtelen 30-34 pont (2) elégséges 35-39 pont (3) közepes 40-44 pont (4) jó 45-50 pont (5) jeles

6. melléklet Szakdolgozat bírálati lap 1 Záróvizsgázó hallgató, Neptun kód: Szakdolgozat címe Bíráló neve és beosztása: 1. A szakdolgozat koncepciója, téma, célok kijelölése, szerkezete ontszám: Szóbeli értékelés: 2. A vizsgált probléma elméleti, szakmai megalapozása, a szakirodalom feldolgozása ontszám: Szóbeli értékelés: 3. Alkalmazott elméleti vizsgálati módszerek ontszám: Szóbeli értékelés: 4. A szakdolgozat eredményei, teljesség, eredetiség, gyakorlati alkalmazhatóság ontszám: Szóbeli értékelés: 5. Alakiság, stílus, nyelvezet ontszám: Szóbeli értékelés: Budapest 20.. Bíráló aláírása 1 Elektronikus formában kitöltendő és három aláírt példányban a szakvezetők titkárságára leadandó. Egy példányt a hallgató kézhez kap.

7. melléklet Szakdolgozat értékelő lap összefoglaló 2 Záróvizsgázó hallgató, Neptun kód: Szakdolgozat címe Bíráló neve és beosztása: 6. A jelölt által megválaszolandó kérdés(ek): 1. 2. 7. A dolgozat számszerű értékelése, pontszámok bírálati szempontok szerint: 8. A dolgozat számszerű értékelése. A pontszám alapján: 0-29 pont (1) elégtelen 30-34 pont (2) elégséges 35-39 pont (3) közepes 40-44 pont (4) jó 45-50 pont (5) jeles A szakdolgozatot a bírálatban leírtak alapján azaz.. jeggyel javaslom elfogadni. Budapest 20..... Bíráló aláírása 2 Készül két aláírt példányban, a hallgató nem kapja meg.

8. melléklet TITKOSÍTÁSI KÉRELEM A hallgató adatai Neve: Neptun kódja Szak/szakirány Lakcíme: Főiskolai konzulense / Tanszék Alulírott munkahelyi vezető kérem a fent nevezett hallgató című szakdolgozatának titkosítását! A szakmai gyakorlat / szakdolgozat készítés helye: Cég neve: Címe: Munkahelyi vezető neve, beosztása Kelt:...201......H....... Munkahelyi vezető aláírása