Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét tükrözi. Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatait tartalmazza a jelentés. Hullám EB86.2 TNS opinion & social
KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 2 II. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÍTÉLÉSE, SZEREPE 2 III. EURÓPAI IDENTITÁS 4 IV. MONETÁRIS UNIÓ 7 V. KÖZÖS ENERGIAPOLITIKA 7 VI. JÖVŐBENI VÁRAKOZÁSOK 8 VII. MÉDIAFOGYASZTÁS 9 1
I. BEVEZETÉS A vizsgálat adatfelvételére 2016. november 5-e és 14-e között került sor az Európai Unió 28 tagállamában a 15 évnél idősebb lakosság körében. A jelentésben a fél évvel korábbi, 2016 tavaszi felmérés adataival hasonlítjuk össze az eredményeket 1. Mindkét felmérésben 1000 fő került lekérdezésre. II. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÍTÉLÉSE, SZEREPE Az Európai Unióról alkotott képet egy ötfokú skálán vizsgálva a kifejezetten negatívtól a kifejezetten pozitívig az az eredmény rajzolódik ki, hogy a magyarok közel felének (45%) semleges kép él a fejében, inkább negatív 18%-nak, inkább pozitív 37%-nak. Ez az eredmény nem mutat változást a tavasszal mért értékekhez képest. Az EU28 átlagához hasonlítva ez egy kevésbé negatív - inkább semleges vélemény. Szocio-demográfiailag a magyar átlaghoz képest az észak-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban élők véleménye lényegesen pozitívabb. Az EU-ról kialakított véleményt oly módon is vizsgáltuk, hogy milyen fogalmakat kapcsolnak hozzá: az így kibontakozó kép szintén pozitívnak mondható; a magyarok közel kétharmada modernnek tartja és demokratikusnak, emellett minden második válaszadó még védelmezőnek, előretekintőnek és hatékonynak is. Az EU28 átlagához képest három vonatkozásban pozitívabb a magyarok véleménye: mi inkább modernnek, hatékonynak és kevésbé technokratának látjuk az EU-t, mint a 28 tagállam átlagosan. Most azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy mennyire bízik az Európai Unióban? (Az inkább bízik választ adók aránya, QA8.14.) Az elmúlt évhez képest nem változott lényegesen az Európai Unióba vetett bizalom mértéke: a magyarok az EU átlagnál jobban bíznak az Európai Unióban (42% a magyarok között, az EU átlag 36%). Más intézményekkel összevetve azonban azt látjuk, hogy az állampolgárok az akár tevékenységüknél fogva kézzelfoghatóbb, akár számukra elérhetőbb és az életükben konkrétan jelen lévő intézményekben bíznak a leginkább: a rendőrség, a hadsereg, a magyar közigazgatás és a regionális vagy helyi hatóságok állnak a lista elején, míg az EU irányában táplált bizalom az ENSZszel, a magyar jogrendszerrel és a médiumok egy részével (rádió, televízió, internet) hasonló mértékű. Mind az EU-ban, mind on, a legalacsonyabb bizalmi indexe messze a politikai pártoknak van. 1 Kivéve azokat a témaköröket, amelyeket korábban mértünk, és ahol így csak korábbi adatokkal tudtunk összevetni a 2016 őszi eredményeket. Mindegyik fejezetben utalunk rá, hogy milyen összevetést tettünk meg. 2
EU28 Rendőrség 71% 63% Hadsereg 74% 55% Rádió 59% 42% Igazságszolgáltatás/magyar jogrendszer 51% 46% Televízió 50% 47% Közigazgatás on / adott országban 48% 51% Regionális vagy helyi hatóságok 47% 50% Az írott sajtó 46% 34% az ENSZ 45% 45% Az Európai Unióban 36% 42% Az internet 36% 39% A Magyar Parlament / adott ország parlamentje 32% 30% A Magyar Kormány / adott ország kormánya 31% 35% Online közösségi hálózatok 21% 27% Politikai pártok 16% 17% Most azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy mennyire bízik Ön bizonyos intézményekben? Kérem a felsorolt intézmények mindegyikéről mondja meg, hogy inkább bízik bennük, vagy inkább nem bízik bennük. (Az inkább bízik választ adók aránya, QA8.14.) Az EU megítélését tovább árnyalja, hogy a magyarok 75%-a tartja szükségesnek az EU küldetésének egyértelműbb megfogalmazását. Az ebbéli véleményt képviselők arányával még így is jelentősen elmaradunk az EU 28 tagállamának átlagától (82%); a magyar eredményhez hasonló vagy annál alacsonyabb arányban csak Ausztriában, Lengyelországban, Bulgáriában, Olaszországban, Lettországban, valamint Horvátországban és Romániában várnak lépéseket az EUtól ezen a téren. Az EU néhány feladatkörét körbejárva azt az eredményt kaptuk, hogy mi, magyarok az EU28 átlagához képest kevésbé látjuk bürokratikusnak az EU-t, viszont a vállalkozást megkönnyítőnek is kevésbé tartjuk. Egy másik kérdés ugyanakkor az EU jelentőségét mutatja: a magyar válaszadók 71%-a szerint az EU szava számít a világban. Ez a vélemény szignifikánsan erősödött a magyarok körében 2016 tavaszához képest. Az érem másik oldala, hogy az átlag EU állampolgárnál kevésbé érezzük, hogy az EU figyelembe venné érdekeit. EU28 Az EU szava számít a világban 69% 71% A globalizáció egy lehetőség a gazdasági fejlődéshez 58% 60% Értem, hogyan működik az Európai Unió 56% 55% Több döntést kellene EU-s szinten hozni 53% 49% Az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi 43% 37% / adott ország érdekeit / adott ország jobban szembe tudna nézni a jövővel az EU-n kívül 32% 28% Kérem, mondja meg, milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. (Az teljesen egyetért és az inkább egyetért választ adók aránya, QA19a.) 3
A demokrácia működésével on a válaszadók 42%-a elégedett, ami szignifikáns javulás a 2016 első félévében mértekhez képest (34-ről nőtt 42%-ra), viszont a 28 európai tagállam átlagánál (53%) ez az eredmény alacsonyabb, saját országukban a demokrácia működésével a magyar eredménnyel összevetve elégedetlenebbek csak az észtek, románok, horvátok, ciprusiak, szlovének, olaszok, bolgárok és a görögök. Viszont a tavaszi eredményekhez képest a magyarok elégedettebbek a demokrácia működésével az Európai Unióban (43-ről nőtt 49%-ra), ami az EU28 átlagának (45%) megfelelő eredmény. III. EURÓPAI IDENTITÁS A magyarok az EU más tagállamainak polgáraihoz hasonlóan saját országukhoz kötődnek leginkább (95%). Ebben a kérdésben az egyik végletet a több nemzetből álló Belgium (82%) képviseli, míg a másikat Dánia és Portugália (99%), ahol kivétel nélkül az országukhoz kötődnek az emberek. on és a többi uniós országban is másodsorban a településükhöz kötődnek az emberek (91%), míg Európához (73%) és az Európai Unióhoz (58%) kevésbé érzik magukat közel a magyarok. on az Y-generáció 2 tagjainál tapasztalható az átlagosnál nagyobb távolság az Európai Uniótól: korosztályukban csupán 48%-nyian érzik közel magukhoz a szervezetet, míg X- generáció tagjai átlag feletti arányban kötődnek az EU-hoz (63%). Minél jobb jövedelmi helyzetben van valaki, annál inkább kötődik, azonban a politikai identitás nem befolyásolja jelentősen azt, hogy ki mennyire kötődik a szervezethez, baloldali, centrista és jobboldali hasonlóan, átlag feletti arányban (60-64%) érez pozitív kapcsolatot, tehát a markáns politikai véleménnyel nem rendelkező vagy a bal-jobb tengelyen magukat elhelyezni nem tudó emberek érzik távolabb magukat az EU-tól. A kötődés egy másik, formálisabb szintjét mérő dimenziója, hogy mennyire érzik magukat az emberek az Európai Unió állampolgárának. A magyarok kétharmada (69%) változatlanul az unió állampolgárának érzi magát, de ezzel az aránnyal inkább a középmezőnyben szerepel az ország. A V4-ek között csak a cseheknél alacsonyabb ez az arány (53%), míg az Európai Unió egészét tekintve magasan a luxemburgiak közül érzik magukat a legtöbben európai polgárnak (92%). A magyarság és az európaiság összefüggéseit tekintve azok közé az országok közé tartozik, ahol az európaiság és a nemzettudat egymással párhuzamosan határozza meg az emberek identitását. Az ország 30%-a kizárólag magyarnak, 68%-a pedig magyarnak és európainak tartja magát egyaránt. Az uniós átlaghoz képest a magyarokra jellemzőbb a multiidentitás, tehát az a jelenség, hogy európainak is érzi magát valamilyen mértékben valaki. A régióban sincs még egy ilyen ország, amely ilyen mértékben tartaná magát európainak. Az Unióban a görögöknél a legmagasabb a kizárólagos nemzettudat aránya (50% csak görögnek tartja magát), míg a luxemburgiak azok, akik a leginkább európainak érzik magukat (88% érzi magát európainak valamilyen mértékben). 2 Az Y generációba az 1980 és 1999 között születetteket soroljuk, az X generáció tagjai 1960 és 1979 között születtek. 4
Nemzeti és európai identitás érzete (QD3.) az EU másik 27 tagállama esetén egyéb nemzetiségűnek vallhatták magukat a válaszadók A magyarok magukat az EU-s átlaghoz hasonló mértékben tartják tájékozottnak az európai uniós állampolgárokat megillető jogokat illetően (49%), azonban ugyanennyien bizonytalanok (50%) ezzel kapcsolatban. Lengyelországban (68%) vagy Szlovákiában (54%) magasabb a jogtudatos polgárok aránya. Az európai identitás irányát és mélységét jelentősen meghatározza az is, hogy ki hogyan vélekedik a tagság pozitív eredményeiről, és egyáltalán mit tart annak. A volt szocialista és a relatíve szegényebb déli országok szinte mindegyikénél tapasztalható, hogy az Európai Unió leginkább a szabad utazást, tanulást és munkavállalást jelenti, és csak másodsorban a békét - az EU átlaghoz képest pont fordítva. Ebben on sincs változás a tavaszi eredményekhez képest, az emberek 31%-ának leginkább a szabad mozgást és 23%-ának a békét jelenti leginkább az EU, míg az Erasmus-programot, a gazdasági erőt vagy az eurót a megkérdezettek egy-egytizede társította első helyen a közösséghez. Az európai közösséget összességében leginkább a közös értékek, a történelem, a kultúra tartja össze, azonban a magyarok hangsúlyosabbnak tartják a közös történelmi gyökereket, és kevésbé meghatározónak a közös értékeket. A történelmi gyökerek on a férfiak számára meghatározóbb (35%), mint a nők számára (29%), míg a vallás jelentősége az időseknél értékelődik fel. 5
Az Ön véleménye szerint a következő kérdések közül melyek azok, amelyek az EU állampolgárai között leginkább fölkeltik a közösség érzését? (QD5.) Az európai közösséget formáló értékekre hasonlít az az értékszerkezet is, amely magához az Európai Unióhoz kapcsolódik: a béke, az emberi jogok valamint a demokrácia a legmeghatározóbbak a 28 tagállamban és on egyaránt akkor, ha az embereknek a szervezethez kapcsolódó értékeket kell felsorolniuk. Jelentős különbségek mutatkoznak generációs alapon a béke megítélésében: minél idősebb generációhoz tartozik valaki, annál jobban kapcsolja a béke fogalmát az EU-hoz, az emberi jogok és a demokrácia hangsúlyosságát illetően nem látszódnak jelentős demográfiai eltérések, ezek főként olyan általános értékekkel függnek össze, mint a bal- és jobboldaliság vagy az EU-val és a globalizációval kapcsolatos attitűdök. A következő értékek közül melyek jelképezik a legjobban az EU-t?(QD7) 6
IV. MONETÁRIS UNIÓ A tavaszi eredményekhez hasonlóan a magyarok rendkívül megosztottak a monetáris unió kérdését illetően. 52% az egységes valuta, az euró mellett van, míg 41% ellene. A magyar népességen belül a jobb jövedelmi körülmények között élők támogatják inkább az eurót, valamint azok, akik a Nyugat-Dunántúli régióban laknak. A magukat baloldalinak vallók inkább támogatják (62%) a közös pénzt, mint a magukat jobboldalinak vallók (48%). Szoros az összefüggés az euró támogatottsága, illetve a demokráciával való elégedettség vagy az Európai Unió és a magyar gazdaság állapotának pozitív megítélése között. A V4-ek közül az euróval rendelkező Szlovákiában óriási a közös valuta támogatottsága (81%), míg a cseheknél és a lengyeleknél jóval kisebb (25% és 34%), mint on. Annak ellenére, hogy a magyarok relatíve euró-pártiak, a valutaunió működését irányító szervben, az Európai Központi Bankban nem igazán bíznak meg (45%), és ez nincs összefüggésben azzal, hogy ne lenne kialakult véleményük az intézményről, mert a legtöbb eurózóna-tag országban is hasonló a bizonytalan emberek aránya, mint on (16%). Szocio-demográfiailag a 15-24 évesek körében felülreprezentált a bizonytalanok aránya. V. KÖZÖS ENERGIAPOLITIKA A 2016 őszén nem változott a magyarok véleménye az EU energiapolitikájával kapcsolatban a fél évvel korábbihoz képest, az akkori eredményhez hasonló a lehetséges irányok megítélése. Az európai energiaunió célkitűzései közül hazánkban a megújuló energia fejlesztése a legszélesebb körben támogatott, a válaszadók 44%-a adna ennek a célnak elsőbbséget. A méltányos energiaárak biztosítása a fogyasztók számára a második a célok között, a magyarok ugyanúgy hozzávetőleg harmada adna ennek elsőbbséget, mint a környezet védelmének. 7
Az energiafogyasztás csökkentése még a relatíve fontosabbnak tartott elképzelések között van, de ezt már csak 21% választotta. Szocio-demográfiai különbségek csak regionálisan vannak: Nyugat-Dunántúlon a környezetvédelem és a megújuló energia fejlesztésének támogatottsága, Dél-Dunántúlon a méltányos energiaárak biztosításának célként történő meghatározásával való egyetértés felülreprezentált. A magyarok fele tartja az EU2020 stratégia energiával kapcsolatos célkitűzéseit (az EU üvegházhatást okozó gáz kibocsátásának csökkentése legalább 20%-kal az 1990-eshez képest, a megújuló energia arányának és az energiahatékonyság növelése 20%-kal az EU-ban) megfelelő léptékűnek; minden negyedik válaszadó értékeli túl ambíciózusnak ezeket a célokat, és 15-17% véli úgy, hogy ezek túl szerény célkitűzések. Ezek az arányok az európai tagállamok átlagával egybevágnak. A fél évvel ezelőttihez képest a három közül egy cél megítélésében történt változás: tavasz óta egyre többen tartják az üvegházhatást kibocsátó gázok csökkentésének mértékét megfelelőnek (43-ról 53%-ra emelkedett). Mindemellett csökkent azok aránya, akik szerint ennél nagyobb mértékben kellene visszafogni a károsanyag-kibocsátást, és azoké is, akik szerint ez az arány túl nagyratörő. VI. JÖVŐBENI VÁRAKOZÁSOK A jövőbeni várakozások felméréséhez a jelenlegi helyzet értékelése nyújt támpontot; a magyarok két területen értékelték a tavaszihoz képest valamelyest jobbnak a helyzetet: a magyar gazdaság és a magyarországi foglalkoztatottság helyzete tekintetében. Az EU28 átlaghoz képest ugyanakkor a magyar gazdasági helyzet és foglalkoztatottság megítélése - országos és személyes szinten egyaránt - szignifikánsan rosszabb. EU28 Háztartásának anyagi helyzete 69% 47% Az Ön munkavállalói helyzete 59% 36% A közszolgáltatással való ellátottság 52% 51% on / az adott országban A gazdasági helyzet on / az 41% 30% adott országban Az európai gazdaság helyzete 39% 49% A foglalkoztatottság helyzete on / az adott országban 34% 28% Hogyan ítélné meg a jelenlegi helyzetet a következő területeken?(az inkább egyetért válaszok aránya, Q1a) A jövőbeni várakozásokat különféle területeken az elkövetkezendő 12 hónapra vonatkoztatva mértük fel. A magyarok az EU28 átlagához képest magasabb arányban várják a dolgok változatlanságát: a saját személyes életünket érintő kérdésekben (életük általában, a háztartás anyagi helyzete, a magyarországi munkavállalás és a saját munkavállalói helyzet) az EU-s átlagához képest kevésbé vagyunk optimisták, kevésbé várjuk a dolgok jobbra fordulását egyéves távon, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy negatív várakozásaink vannak, hanem inkább abban hiszünk, hogy nem történik változás. 8
A kilátások és a jövő megítélésben tavaszhoz képest többen vannak ugyan, akik szerint jó irányba mennek a dolgok (16-ról 30%-ra emelkedett arányuk), de a többség még mindig ezzel ellentétes álláspontot foglal el: 59% véli úgy, hogy on rossz irányban mennek a dolgok. Az EU megítélésekor a korábbi se nem jó, se nem rossz válasz aránya csökkent le, és többen fogalmaztak meg határozott álláspontot: 28% szerint jó, 53% szerint rossz irányba mennek a dolgok az Európai Unióban. Összevetve az uniós átlaggal a saját országunkban és az EU-ban zajló folyamatok megítélése egybeesik az átlaggal, viszont az Amerikai Egyesült Államokban zajló folyamatokat az EU átlagnál mi magyarok kevésbé látjuk negatívnak. VII. MÉDIAFOGYASZTÁS 2015-höz képest kissé intenzívebbé vált on a médiafogyasztás, amely elsősorban az internethasználat növekedésének köszönhető. A magyarok 93%-a néz legalább hetente televíziót, rádiót a 73%-uk hallgat, kevesebb, mint a felük olvas valamilyen nyomtatott sajtót (49%), míg az internetet rendszeresen használók aránya mintegy 8 százalékponttal növekedett 53% használja minden nap vagy majdnem minden nap. A televízió szerepe az életkor csökkenésével együtt csökken, és egyúttal minél fiatalabb valaki, annál jellemzőbb az internetes híroldalakból való tájékozódás. A rádió és a nyomtatott sajtó szerepe eltörpül az internet és a televízió mellett. Az Európai Unióban a magyarok az átlagosnál kevésbé tájékozódnak elsősorban nyomtatott sajtóból, ha belpolitikai hírekről akarnak tájékozódni (4%), míg például a szomszédős Ausztriában ez az arány 25 százalék. 9
A nyomtatott sajtó, mint elsődleges információforrás (hazai politikai kérdések) (QE4a) Összességében - valamennyi információforrást figyelembe véve -, a hazai politikai kérdésekről elsősorban a televízióból tájékozódnak a magyar polgárok, bár ennek szerepe kissé csökkent 2015- höz képest (82% vs. 75%), csakúgy, mint az írott sajtóé, ahol a korábbi 33%-hoz képest már csak 26%-nyian mondták azt, hogy egyáltalán szoktak az írott sajtóból tájékozódni, ha magyar politikáról van szó. A közösségi médiából a magyarok 13%-a tájékozódik a belpolitika hírekről ez az arány magasabb azok között, akik gyakran, legalább heti rendszerességgel használják magát a közösségi médiát. Az Európai Unióval kapcsolatos hírek egyre kevésbé érdeklik a magyarokat. A felnőtt népesség negyedét egyáltalán nem érdeklik az Európai Unióval kapcsolatos hírek és eseménynek, miközben tavaly csak a társadalom ötöde volt ennyire passzív. Ha tájékozódnak, akkor ebben az esetben is elsősorban a televízióból szereznek információkat (50%), bár a médium szerepe ebben az esetben is csökkent 2015-höz képest. A tavalyihoz hasonló arányban keresnek információkat az ismerősöktől, rokonoktól (24%), a rádióból (22%), valamint a különböző internetes felületekről (31% - ezen belül 21% híroldalakról, 13% a közösségi médiából, intézmények weboldalairól 7%, blogokról 4%, videó megosztó oldalakról 2%). Az EU-s hivatalok direkt telefonos megkeresése vagy a hivatalos oldalak csak nagyon kevés ember számára jelentenek hírforrást. 10