Fogyasztói érdekvédelem Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Intézményrendszer A fogyasztók érdekvédelmében Magyarországon a következő intézményrendszer működik: 1. Állami fogyasztóvédelem - Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) - Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek 2. Önkormányzati fogyasztóvédelem 3. Civil fogyasztóvédelem - Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
A fogyasztói érdekvédelem feladata hogy megvédje a fogyasztók érdekeit a gyártók és kereskedők erőfölényével szemben. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatai: - Rendelkezések betartásának ellenőrzése, - A termékek és szolgáltatások biztonságosságának vizsgálata - Új jogszabályok alkalmazásának elősegítése - Szolgáltatások ellenőrzése - Fogyasztói panaszok vizsgálata - Fogyasztók tájékoztatása - Reklám-felügyelet
A fogyasztókat megillető jogok Minden állampolgárnak törvény adta jogot, hogy pénzéért kifogástalan minőségű árut/szolgáltatást kapjon. A fogyasztóvédelmi törvény deklarálja az öt fogyasztói alapjogot, amelyek a fogyasztóvédelmi szabályozás alapján képezik.
Ennek során biztosítani kell: 1. A fogyasztók egészségének és biztonságának védelmét 2. A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét 3. A fogyasztóknak az oktatáshoz és tájékoztatáshoz való jogát 4. A jogorvoslat és a kárigény érvényesítés jogát 5. A fogyasztói érdekek képviseletét
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezik a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának védelméről. A törvény értelmében forgalomba csak biztonságos áru hozható, mely tartalmában a következőket köti ki: - A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról, - a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, melyről tudja, hogy az áru nem biztonságos, - a forgalmazó köteles az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, - az áru egyéb tulajdonságairól a forgalmazó köteles pontosan tájékoztatni a fogyasztót.
Termékfelelősség A termék biztonságára vonatkozó előírások Minőségi bizonyítvány Megfelelőség tanúsítása CE jelzés
TERMÉKFELELŐSSÉG Egy gyártói vétkesség hiányában is fennálló jogi felelősség, amely a termék hibája által okozott személyi sérülésből eredő vagyoni kár megtérítésére terjed ki. Az a termék tekinthető hibásnak, amely nem nyújtja a terméktől ésszerűen elvárható biztonságot. A hazai törvény az EU irányelveknek megfelelően került kidolgozásra.
MINŐSÉGI BIZONYÍTVÁNY A termék lényeges tulajdonságait műszaki adatokkal, mérési eredményekkel kell tanúsítani. A mérési módszert, a termék azonosításához szükséges adatokat is közölni kell. A MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSA Egy termék illetve szolgáltatás esetén előírt követelmények teljesülését megfelelőségnek nevezzük.
CE jelzés Az Európai Unió szabályozza, hogy a forgalmazóknak milyen követelményeket kell teljesítenie. A követelmények úgynevezett direktívákban kerültek meghatározásra. Minden gyártónak lehetősége van arra, hogy a direktívák (jogszabályok) követelményeinek való megfelelőséget saját maga igazolja, vagy kijelölt intézménnyel igazoltassa.
A CE jelölés megmutatja, hogy a forgalmazott termék az EU országaiban a vonatkozó piaci forgalomba hozatali jogszabályokban (direktívákban) bekövetelt alapvető biztonsági követelményeknek megfelel. Biztonságot jelent a felhasználóknak, vásárlóknak.
A fogyasztók tájékoztatásának célja A fogyasztó rendelkezzen - kellő információval - Az áru használatához, fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel, az áru tulajdonságairól, minőségéről, áráról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről - A jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel
1. Termékcímke A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások 2. Használati- és kezelési útmutató 3. Fogyasztói ár feltüntetése 4. Megkülönböztető min.jelek
1. Termékcímke Az áru akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához, valamint a hatósági ellenőrzéshez szükséges meghatározott adatokat.
A termékről a fogyasztó számára készített tájékoztatást, amely minden lényeges információt tartalmaz, címkének nevezzük. A címkének a terméken történő elhelyezése, illetve a termékhez csatolása a címkézés. Az árucímke elkészítése a gyártó kötelessége. Ha a gyártó az árut nem látja el a meghatározott tájékoztatással és csomagolással, akkor a forgalmazó köteles azt pótolni.
Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru: Pontos megnevezését Gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét Származási helyét Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően - méreteit, nettó mennyiségét - Összetevőit - Rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát - Műszaki jellemzőit - Minőségi osztályba sorolását - Energiafelhasználásának ismérveit - Környezetkímélő jellegét - Engedélyszámát
A kötelező információk feltüntetésének ellenőrzésekor figyelni kell arra is, hogy a termékcímke megfelel-e az alábbi követelményeknek: A csomagolás, illetve termékcímke megtévesztő vagy valótlan adatokat, információkat nem tartalmazhat! A termékcímke lehet szöveges, ellátható képpel, ábrával, egyéb jelöléssel, de minden esetben egyértelmű és közérthető információkat kell tartalmaznia! Az áru lényeges jellemzőire utaló jelöléseket feltűnő helyen kell elhelyezni, azoknak jól láthatónak, könnyen érthetőnek, tisztán olvashatónak, félreérthetetlennek és eltávolíthatatlannak kell lenniük! A jelöléseket nem szabad elrejteni, elfedni, vagy más írásos vagy képi anyaggal megszakítani! Amennyiben a terméken az információk csak idegen nyelven vannak feltüntetve, akkor ahhoz - tartalmában az eredetivel teljesesen megegyező - magyar fordítást kell biztosítani a fogyasztó számára.
AZ ÉLELMISZEREK CÍMKÉJÉN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, jól olvashatóan tartalmazza az információkat. Az élelmiszer-jelölés: az élelmiszeren, annak csomagolásán vagy az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön vagy azt kísérődokumentumban megjelenő bármilyen, az élelmiszerre vonatkozó információ.
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó alapvető szabályok: 1. A címkén fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését. A megnevezésnek vagy a megnevezés kiegészítésének utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sűrített, füstölt), amennyiben az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A védjegy, márkanév, illetve fantázianév nem helyettesítheti az élelmiszer megnevezését. Azokat az élelmiszereket, amelyeket a minőségmegőrzési idejük növelésére a levegőtől eltérő összetételű gázatmoszférában csomagoltak, a védőgázas csomagolásban jelöléssel is el kell látni.
2. A fogyasztókat a címkén tájékoztatni kell az élelmiszer összetevőiről Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében: - friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát, - szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását írták, - erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá,
- sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel, - egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.
Kötelező feltüntetni az allergén összetevőket. (2005. novembertől az Európai Unió országaiban a 12 leggyakoribb allergén anyagot fel kell tüntetni az élelmiszerek címkéjén, ha ezek valamelyikét tartalmazza az adott termék.) 3. Szerepeltetni kell a címkén meghatározott összetevők (például adalékanyagok) mennyiségét. 4. Előrecsomagolt élelmiszerek esetében kötelező a nettó mennyiség feltüntetése (a nettó mennyiség a csomagolóeszköz tömege nélküli tömeg). 5. A csomagoláson egyértelműen jelölni kell a minőségmegőrzési időtartamnak a lejárati dátumát, vagy a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszerek esetében a fogyaszthatósági időtartam lejáratát.
6. Meg kell nevezni a minőség megőrzéséhez szükséges speciális tárolási vagy felhasználási feltételeket. 7. Fel kell tüntetni az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának nevét vagy cégnevét és címét, azonosításra alkalmas módon.
8. Meghatározott termékeknél fel kell tüntetni a származás vagy eredet helyének adatait. A származás vagy eredet helyének feltüntetése abban az esetben szükséges, ha az ilyen adatok meg nem adása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származása vagy eredete tekintetében. (A feldolgozatlan marha- és baromfihús, a gyümölcs- és zöldségfélék, a tojás, a méz, a bor és az olívaolaj esetében kötelező.)
9. Felhasználási útmutatóval kell ellátni a terméket, amennyiben az ilyen útmutató hiányában lehetetlen lenne megfelelően felhasználni az élelmiszert. 10. Az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében meg kell adni a tényleges alkoholtartalmat térfogatszázalékban.
11. Fő látómezőbe helyezve fel kell tüntetni a tápértéket. A tápérték jelölés a csomagoláson feltüntetett olyan információkat jelenti, amelyek az energiatartalomra és a következő tápanyagokra vonatkoznak: fehérje, szénhidrát, zsír, élelmi rost, nátrium, koleszterin, ásványi anyagok és vitaminok, amelyek jelentős mennyiségben vannak jelen. Az élelmiszerre vonatkozó információk feltüntethetők a csomagoláson, az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön, illetve az élelmiszert kísérő dokumentumban. Az információ lehet szöveg vagy ábra.
A KOZMETIKAI TERMÉKEK CSOMAGOLÁSÁN, CÍMKÉJÉN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK A kozmetikai termékek csomagolásán, tárolóedényén vagy címkéjén letörölhetetlenül kell szerepelniük az információknak. Ha a termék mérete olyan kicsi, hogy az információk nem helyezhetők el közvetlenül rajta, akkor a termékinformációkat a termékhez külön kell csatolni, pl. egy mellékelt cédulán, címkén, szalagon, kártyán
A kozmetikai termékek csomagolásán, címkéjén szerepelnie kell: a gyártó vagy a forgalmazó nevének és címének, illetve bejegyzett székhelyének, az Európai Unión kívüli országból származó kozmetikai termék esetén a származási országnak; a csomagolás idején fennálló névleges tartalomnak súlyban vagy térfogatban kifejezve; a minőségmegőrzés időpontjának azon termékeknél, amelyeknél az 30 hónapnál rövidebb; azon időszak hosszának, amely alatt a fogyasztó a terméket felbontás után veszélytelenül használhatja; a különleges óvintézkedéseknek, amelyeket a használat során be kell tartani; a gyártási tételszámnak vagy az áru azonosítószámának; a termék funkciójának; az összetevőknek.
A TEXTILTERMÉKEK ÉS LÁBBELIK CSOMAGOLÁSÁN, CÍMKÉJÉN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK A címkét a textiltermék csomagolására, a termékre ráerősítve vagy beleszőve kell elhelyezni. Az összetételt, a használati-kezelési útmutatót és a méretet maradandó (bevarrt) formában kell ismertetni! Ennek a sok mosást is ki kell bírnia. A nyersanyag-összetételt a textilterméken címkézés vagy egyéb megfelelő jelölés útján kell megadni, a termékre ráerősítve vagy beleszőve.
Lábbelik esetén a címkézés módja lehet pecsételés, ragasztás, préselés, beégetés vagy csatolt címke használata. A címkét az azonos párba tartozó lábbelik legalább egyikének talpán vagy bélésén rögzíteni kell. A rendelet szerint a gyártó köteles a forgalmazásra szánt lábbeli fő alkotórészeihez felhasznált anyagokat feltüntetni. A lábbelin fel kell tüntetni a lábbeli három fő alkotórészéhez a felsőrészhez, a béléshez és fedőtalpbéléshez, valamint a járótalphoz felhasznált anyagokról szóló tájékoztatást. A lábbeli fő alkotórészeit és a felhasznált anyagokat meghatározott jelképekkel vagy szöveges megnevezéssel kell megjelölni. A forgalmazó felel azért, hogy az általa forgalmazott lábbelin a rendeletben foglaltaknak megfelelő tájékoztatás szerepeljen.
2. Használati- és kezelési útmutató A fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. Import áru esetén: magyar nyelvű használati és kezelési útmutató
Wii használati útmutató bolondoknak A japán emberek méltán híresek arról, hogy némileg agyamentebbnek tűnnek nyugati embertársaiktól. A videomegosztó szájtokon időről-időre feltűnik egy újabb őrült japán, mint anno a Back Street Boys dalt tátogó két tini, akik egy új divathullámot indítottak el vagy akár a négy aranyhalat szinkronmutatványokra idomító unatkozó ember. A Nintendo Wii önmagában is felfordulást keltett a konzolvilágban, de a japánok ezt megfejelték egy viccesen előadott használati útmutatóval is. Alternatív kommentárjaink természetesen nem feltétlenül a valós üzenetet hordozzák.
3. Fogyasztói ár feltüntetése A forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, vagy a szolgáltatás díjáról. A kirakatban is szerepelnie kell a termék árának. Az áru árát forintban kell megadni. Az ár feltüntetésének tartalmaznia kell az általános forgalmi adót (ÁFA). Az ár mellett fel kell tüntetni a termék egységárát (mértékegységre vagy darabra)
4. Megkülönböztető minőségi jelek Kermi tanúsító címke Kiváló magyar élelmiszer Környezetbarát termék Magyar Termék Nagydíj
Kiváló Magyar Élelmiszer Azzal a céllal jött létre, hogy segítsék eligazodni a fogyasztót az élelmiszerek vásárlása során. A minősítés célja, hogy megkülönböztesse a magyar és tanúsítottan kiváló élelmiszereket a piaci termékkínálatban.
A gyártókat nemcsak védi, de ösztönzi a további minőségfejlesztésre. A hazai vevők szempontjából elsősorban azért előnyös, mert hozzájárul az általános élelmiszer-vásárlási és fogyasztási kultúra fejlesztéséhez, a külföldi piacokon pedig az országimázs erősítésének fontos eszköze.
http://elelmis zerlanc.korma ny.hu/downlo ad/b/a1/7000 0/KM%C3%89 _v%c3%a9dje gy_vm_2013. pdf
Környezetbarát termék Az Európai Unió környezetbarát termék jele. Az így jelölt termékek szigorú környezetvédelmi feltételrendszernek felelnek meg, azaz a hasonló célra készült termékek sorában a legjobbak közé tartozik. Környezetterhelő hatása a lehető legalacsonyabb, fejlesztése példaértékű. Nem sok ilyen termék van a piacon, mindig a környezetvédelmi fejlesztések élvonalát jelentő termékek viselik e jelet.
Környezetbarát?
A zöld pont dilemmája Bizonyára nem vagyok/voltam egyedül azzal az érzéssel, mikor megláttam egy általam - kevésbé tudatosan (!) - vásárolt terméken a Der Grüne Punkt emblémáját, hogy kicsit megnyugodtam, hogy mégiscsak sikerült környezetbarát árut vennem... Pedig hohó! Micsoda tévedés! Ez mindössze annyit jelent, hogy a cég megfizette a szelektív hulladékgyűjtés többletköltségét, de semmilyen kapcsolatban nincs magával a termékkel, illetve annak a természethez fűződő barátságával.
Környezetbarát Termék Maga a termék, a termék felhasználása és csomagolása, valamint a termék megsemmisítése nem károsítja a környezetet.
Magyar Minőség Háza díj
Magyar Minőség Háza A Magyar Minőség Háza árujelzés azokat a hazai termékeket kívánja népszerűsíteni, amelyek minőségi jellemzői kiemelkedők, minőségük egyenletes és előállításuk tanúsított minőségirányítási rendszerben történik.
TÜV SÜD KERMI által kiadott megkülönböztető jelzések TÜV SÜD KERMI Minőségjel a TÜV SÜD KERMI Kft. védjegyoltalma alatt álló megkülönböztető minőségjele.
Termékvizsgálattal lehet elnyerni, melynek során elemzik a gyártást, és a minőség megfelelőségét. A jel használati jogának köre: A jel használata önkéntes A jel használatának joga át nem ruházható A jel terméken, annak csomagolásán történő elhelyezése előtt a megbízó köteles a terveket a tanúsító szervezetnek bemutatni.
Magyar Termék Nagydíj A Magyar Termék Nagydíj esetében a pályázat célja az idén is az volt, hogy elismerje és díjazza a kiváló minőségű, Magyarországon gyártott és forgalmazott termékeket, szolgáltatásokat, elősegítse a minőségtudatos szemléletet, valamint emelje a fogyasztóvédelem színvonalát.
A Magyar Termék Nagydíj pályázat célja A Magyarországon gyártott, vagy forgalmazott termékek és szolgáltatások magas minőségi színvonalának elismerése, a hazai és nemzetközi piacokon e termékek és szolgáltatások versenyképességének elősegítése, a fogyasztók minőségtudatos választásának elősegítése
TÜV SÜD KERMI Különdíj A meghirdetés célja: olyan termék nyerje el a TÜV SÜD KERMI Kft. Különdíját, amely mind a biztonsági, mind a minőségi követelményeknek magas szinten tesz eleget. A termékek e tulajdonságai a fogyasztó számára többletértéket hoznak létre. A Különdíjban az a Magyar Termék Nagydíj pályázaton résztvevő fogyasztási termék részesülhet, amelyik kimagaslóan eleget tesz a fenti követelményeknek.
Feltétel: TÜVSÜD KERMI Kft. vizsgálja, minősíti 5 tagú zsűri bírálja el Jogosultság: Tanúsító oklevél 1 éven át díjmentesen használhatja, feltüntetheti reklámozásnál jogosult erre hivatkozni
http://www.haszon.hu/agrar/penzes-oetletek/429-mivan-a-vedjegy-moegoett.html
Az áruk forgalomba hozatalának kötelező előírásai Az áru csak akkor hozható forgalomba, ha a csomagoláson a fogyasztók tájékoztatásához szükséges adatok fel vannak tüntetve. Az árun vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához szükséges adatokat. A fogyasztók tájékoztatásának célja, hogy az alkalmas legyen az áru és szolgáltatás választásához.
Az ellen, aki jogszabályba ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő kárt, vagy jelentős nagyságú hátrány okoz, per indítható. A Fogyasztóvédelmi Hatóság elrendelheti: Az áru forgalomból való kivonását Az áru megsemmisítését Az üzlet ideiglenes bezárását
A szavatosság Kereskedelemben csak jó minőségű, hibátlan áru forgalmazható. A kereskedő köteles szavatolni, hogy az áru az eladáskor hibátlan. Ezt nevezzük szavatosságnak. A szavatossági jogok érvényesítési ideje 2 év. A kötelezett (gyártó, forgalmazó) a minőségi vagy mennyiségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal tartozik.
Fogyasztói szerződések speciális szabályai 1. Vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában is meg volt. A vásárlást követő ható hónapon belül a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. 2. A fogyasztó kétéves elévülési idő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. 3. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, ha a hiba két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének jogvesztő határideje három év.
Fogyasztói panaszok intézése A forgalmazó köteles a szerződés megkötését bizonyítottnak tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta). A kereskedő köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelynek tartalmaznia kell: A fogyasztó nevét és címét A hibás termék megnevezését és vételárát A vásárlás időpontját A hiba bejelentésének időpontját A hiba leírását A fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt A kifogás rendezésének módját. A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
Az árut elismervény ellenében kell javításra átvenni, amelyben fel kell tüntetni: A fogyasztó nevét, címét Az áru azonosításához szükséges adatokat Az áru átvételének idejét És azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti. A kijavításnál törekedni kell arra, hogy a kijavítás 15 napon belül megtörténjék.
Fogyasztói igények a törvény által meghatározott sorrendben A fogyasztó választhat, hogy hibás teljesítés miatt Kijavítást vagy cserét, illetve árleszállítást vagy vételár visszatérítést igényel. Nem köteles elfogadni a javítást, ha az értékcsökkenést okoz. Ha a hiba nem javítható ki, a fogyasztó elállhat a szerződéstől (felbontja a szerződést). A szerződéskötést megelőző eredeti állapotot kell visszaállítani, azaz a fogyasztó visszaadja a hibás árut, a kötelezett pedig visszafizeti a vételárat.
Kártérítési igény A fogyasztó kártérítési igényt is előterjeszthet, ekkor bizonyítania kell, hogy a hibás teljesítés következtében egyéb kára is keletkezett, igazolnia kell kárának összegszerűségét, a kár bekövetkezése összefüggésben állt a hibás teljesítéssel.
Ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt annak megvásárlásától számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó köteles a fogyasztási cikket kicserélni. Nem vonatkozik a szavatosság a nem rendeltetésszerű használatból vagy szakszerűtlen üzembe helyezésből eredő minőségi kifogásokra.!
A jótállás (garancia) 151/2003. (IX.22.) Korm. Rendelet egy éves kötelező jótállás vállalását írja elő. A termék értékétől függetlenül jótállás jár a következő termékekre Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép Porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgép Varrógép, kötőgép Személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár Babakocsi Lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi
Kizárólag 10.000 Ft bruttó vételár felett van kötelező jótállás az alábbi termékek esetében: Villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja; vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló berendezés Motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk; az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek; biztonsági riasztó- és jelzőberendezések
A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegyet a forgalmazó legkésőbb a termék átadásakor köteles átadni. A jótállási jegy kötelező tartalmát jogszabályok határozzák meg.
Jótállási jegy érvényesítése A kereskedőnek bélyegzőlenyomattal, aláírásával kell hitelesítenie meg kell neveznie a terméket és pontos típusát, gyártási vagy azonosító számát dátummal kell ellátni mellékelnie kell a gép nyugtát vagy számlát, ennek hiányában a garanciális igény nem érvényesíthető.
Fogyasztói panaszok intézése jótállás esetén Ha a fogyasztónak az elvégzett szolgáltatással szemben minőségi kifogása van, jegyzőkönyvet köteles felvenni, melynek tartalmaznia kell: a fogyasztó nevét, címét a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját a hiba bejelentésének időpontját a hiba leírását a kifogás rendezésének módját A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
Jótállás alapján a fogyasztó ugyanazon jogokat érvényesítheti, mint a szavatosság körében, szolgáltatás esetén a munka újbóli elvégzése kérhető. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész építhető be. A fogyasztó választhat, hogy hibás teljesítés miatt Kijavítást vagy cserét, illetve árleszállítást vagy vételár visszatérítést igényel.
A vállalkozó a kifogásolt terméket kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog adatait (gyártási szám), az átvétel idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. http://www.akontroll.hu/fogalomtar.php?ssz= 2
A fogyasztó panasszal fordulhat a Békéltető Testülethez, mely ajánlást tesz a vita rendezésére. Ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt annak megvásárlásától számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó köteles a fogyasztási cikket kicserélni. Nem vonatkozik a jótállás a nem rendeltetésszerű használatból vagy szakszerűtlen üzembe helyezésből eredő minőségi kifogásokra!
Hatósági ellenőrzés a kereskedelemben A hatósági ellenőrzés célja a kereskedelmi egység kontrollja arról, hogy az üzemeltető betartja-e a törvényi előírásokat Az ellenőrzést az alábbi hivatalos szervek végezhetik: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illetékhivatal Területileg illetékes jegyző
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a kis- és nagykereskedelmi tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályok és előírások betartását végzi a fogyasztók védelmére. Általános ellenőrzési szempontok: o o o o o Az üzlet rendelkezzen érvényes működési engedéllyel Az üzlet csak azzal a tevékenységgel foglalkozzon, amire az engedélye szól Az alkalmazottak szakképzettsége feleljen meg a rendeletben előírt követelményeknek Az áru eredete hitelt érdemlően bizonyított A termékek rendelkezzenek a jogszabályokban előírt vásárlási tájékoztatóval
o o o o o o o o o A nyitvatartásról szóló táblát és a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló jogszabály kivonatát az üzletben feltűnő helyen ki kell függeszteni A vásárlók könyvét olyan helyen kell tartani, hogy ahhoz a vevő kérés nélkül hozzáférhessen A panaszfórumokról szóló tájékoztatót is ki kell függeszteni A fogyasztói ár feltüntetésének ellenőrzése Az áruk és szolgáltatások biztonságosságának vizsgálata A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése Próbavásárlás Nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése A termékre vonatkozó vásárlási tájékoztató megléte
Gazdasági Versenyhivatal A tisztességtelen piaci magatartást és az árakról szóló törvény teljesítését vizsgálja.
ÁNTSZ Élelmiszerek szakszerű tárolását, a kereskedelmi egységek és a munkavállalók higiéniáját ellenőrzik. Főbb ellenőrzési szempontjai: Takarítás-fertőtlenítés Higiénés és közegészségügyi feltételek Termékek nyomonkövethetősége, eredete Élelmiszerhigiéniai feltételek betartása Különös kockázatot jelenti termékek minősége Forgalmazási feltételek megléte, laboratóriumi mintavétel Ételek hőntartása, hűtve tárolása
Illetékhivatal Az illetékek kiszabásával, befizetésével kapcsolatban jár el.
Jegyző feladata Ipari és kereskedelmi ügyek, üzletek működési engedélyével, telepengedéllyel kapcsolatos feladatok Hatósági bizonyítványok kiadásával kapcsolatos feladatok Közterület használatával, felügyeletével kapcsolatos ügyek intézése, illetve döntésre való előkészítése
NAV A hatósági vizsgálat szempontjai: törvény által előírt bizonylatok meglétének ellenőrzése pénztárgép meglétének, működésének megfigyelése nyugtaadási kötelezettség próbavásárlás szállítói számlák ellenőrzése Importtal kapcsolatos ÁFA befizetése Jövedéki tevékenységek engedélyezése és vizsgálata Áruk származása, márkajelzések, védjegyek kontrollja Vámeljárás lefolytatása
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezen kiadványával a kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari szektorban tevékenykedőkre vonatkozó legfontosabb szabályokat gyűjtötte csokorba, segítve ezzel a vállalkozók mindennapi tevékenységét érintő adózási szabályok megtartását.