Tisza-tó Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság 5350 Tiszafüred, Kertész u. 2/d. Tisza-tó Térség Területfejlesztési Program 2014-2020 TERVEZET Egyeztetési változat
Munkatársak: Lektorálta: Lipcsey György Imre Molnár Anita Szabó Lajos Bencze Gábor Kiss György Csaba Mester Ferenc Fejes Lőrinc 2
Tisza-tó Térség Területfejlesztési Program 2014-2020 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette a a megbízásából 3
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 6 A program célja... 6 A program időtávja... 9 A program hazai szakpolitikai keretei... 9 A program európai szakpolitikai keretei... 11 A Program funkciója... 16 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS... 17 A Tisza-tó kialakulása, hol tartunk most? Környezeti áttekintés.... 17 A Tisza-tó kialakulása... 17 Tisza szabályozása vízlépcsők a Tiszán... 17 A Tisza-tó létesítése jelenlegi állapotának kialakulása... 19 Tervek és a valóság a tó fejlődésében... 21 Várható és szükségszerű fenntartási tevékenység, illetve fejlesztések a Tisza-tavon... 22 A területhasználathoz illeszkedő tervezés, fejlesztés története, jelene, jövője:... 23 A területi tervezés története... 23 A területi tervezés jelene... 24 A területi tervezés jövője, azzal szembeni elvárások... 25 A TISZA-TÓ TÉRSÉG JELENLEGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 28 A településrendszer, lakossági adatok... 35 A környezeti állapot és infrastrukturális ellátottság... 53 A környezeti állapot... 53 Az infrastrukturális ellátottság... 57 Tisza-tó térséghez tartozó úthálózat Jász-Nagykun-Szolnok Megyében... 70 Gazdasági helyzetkép... 77 Területfejlesztési intézményrendszer... 86 KÖZÖSSÉGI HASZNÁLATOK... 88 Különleges feltételek... 137 Tisza II. vlp. üzemeltetése, fenntartása és karbantartása... 145 Kiskörei Vízlépcső üzemeltetése, fenntartása és karbantartása... 145 4
Tisza-tó műszaki létesítményeinek üzemeltetése, fenntartása és karbantartása... 146 CÉLPIRAMIS... 156 JÖVŐKÉP... 157 SWOT-ANALÍZIS... 159 A Tisza-tó térségének stratégiai fejlesztési irányai:... 164 1. JÓ KÖRNYEZETI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT FENNTARTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE... 164 2. TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 211 3. GAZDASÁGI SZERKEZET MEGÚJÍTÁSA... 237 4. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS... 253 5. TURIZMUSFEJLESZTÉS... 263 6. TÉRSÉG-MARKETING ÉS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS... 301 IRODALOMJEGYZÉK... 320 FÜGGELÉK... 321 1.sz. függelék: Tisza-tó térség és kiemelt üdülőkörzet településsoros lehatárolása... 322 2. sz. függelék: térképi kimutatások, lehatárolások... 324 3. sz. függelék: Területi jellemzők táblázatos összefoglalása... 333 4. sz. függelék: egyeztetési eljárás összefoglaló táblázata... 343 5. sz. függelék: CÉLPIRAMIS... 347 6. sz. függelék: Szervi és egyéb vélemények, észrevételek, nyilatkozatok, javaslatok... 350 7. sz. függelék: A Partnerségi Terv alapján lefolytatott térségi szakmai egyeztetési fórumokon elhangzott javaslatok kivonata:... 387 8. sz. függelék: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat véleménye... 393 9. sz. függelék: partnerségi TERV... 394 10. sz. függelék: Tisza-tó Térség Területfejlesztési Program projekt javaslatai... 408 5
BEVEZETÉS A kiemelt térségi tervezés jogszabályi alapjai A térségi tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, továbbá a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat jelenti, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek szolgálnak ugyanis alapul a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A program célja A 2005-ös (2014. I. 3-ig hatályos, az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. /XII.25./ OGY határozat) Országos Területfejlesztési Koncepció a Tisza-térséget a Tiszamentét, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, valamint a Tisza-tó üdülőkörzet által érintett területeket országos jelentőségű, kiemelt integrált fejlesztési térségként és tématerületként jelölte meg, a 2014. január 4-ől hatályos (új OTK) a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat pedig a fejlesztési irányok között említi a Tisza-tó térséget, Tisza-völgyét, Tisza-mentét. A 2005 OTK óta eltelt időben születtek területfejlesztéssel és azok egyes szegmenseivel foglalkozó tanulmányok (Tisza-tó Térség Területfejlesztési koncepció - 2005, Tisza-tó Turizmusfejlesztési Stratégia - 2008), azonban ezek elkészültük után nem kerültek beépítésre a hazai fejlesztéspolitika által meghatározott finanszírozási rendszerbe. Így azok mentén nem 6
valósulhattak meg az integrált területfejlesztést elősegítő, egymásra épülő fejlesztések. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2010 novemberében elfogadta a Tisza-tavi Kódexet, majd 2011 januárjában a Tisza-tó, mint kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési programjának alapdokumentumát, amellyel a 2011. január 14-én kihirdetett Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Pályázati Kézikönyvének Nemzeti Programjai között a Tisza-tó térségének fejlesztése is szerepel. Ezen Nemzeti Programon belül lehetőség van a Tisza-tó Térség Területfejlesztési Programot elkészíteni, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával, a Tisza-tó Fejlesztési Kft. közreműködésével készül. A program készítésének célja a hatályos területfejlesztési koncepció alapján a helyzetértékelés, a született koncepciók felülvizsgálata, a Tisza-tó Térség 2014-2020 közötti stratégiai fejlesztési irányainak meghatározása, a 2014-2020 között megvalósítható projektjavaslatok összegyűjtése, a megvalósítás módszerének meghatározása, a területfejlesztési program Kormány általi elfogadását követően a fejlesztések megvalósítása. Átfogó célja, hogy a térség nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot, az életképes agrár- és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje a területfejlesztés célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. A térség egészének megújítását tűzi ki célul, ezért a természeti értékek és a környezet védelmére, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva határozza meg a térség fejlesztésére vonatkozó tennivalókat. Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű gazdaság és a helyi gazdaság helyreállítása által, a térségi infrastruktúra állapotának megőrzése és fejlesztése, turizmusfejlesztés, valamint a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása. A Program készítésénél az alábbi elkészült (térségi) tervezési anyagokat vettük figyelembe, használtuk fel a munkához: Tisza-tó Térség Területfejlesztési koncepciója (2005) Tisza-tó Turizmusfejlesztési Stratégia (2008) Tisza-tavi Kódex (2010) Tisza-tó Térségfejlesztési Stratégiája (2013) 7
Mindegyik, a terület tervezésével foglalkozó anyag, valamint a jelen tervezési munkaanyag készítésében közreműködött a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács. Továbbá: a 2014-20-ra készülő operatív programok egyeztetési változatai, mely meghatározza a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben. Egyéb szakmai, főként országos szintű stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, stb. Jelen dokumentum egy egyeztetési változatnak tekinthető, annak tartalma az egyeztetések eredményeként fog véglegesedni. Az egyeztetések célja, hogy meghatározásra kerüljenek azok a konkrét fejlesztések, melyek a térségben 2014-20 között döntően központi, forrásból megvalósulhatnak. A program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket szükséges folytatni annak részletes tartalmáról. A Program elkészítésének célja a Tisza-tó és ezen belül a turizmus fejlődését szolgáló alapdokumentum elkészítése. A Program a 2014-2020-as időszakra koncentrál, ugyanis a kormány 2011-ben határozott a Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Programról, mint kiemelt jelentőségű térségfejlesztési programról a 2011-2014-es időszakra vonatkozóan. A cél, hogy ehhez kapcsolódóan, a Tisza-tóra, mint térségre vonatkozóan, a jövőbeni konkrét célokat és feladatokat jelöljük ki. Ezek a célok és feladatok szervesen kapcsolódnak a jelenlegi EU tervezési ciklus alapelveihez. A stratégiához kapcsolódóan szöveges ajánlások készülnek a Tisza-tó Törvény előkészítéséhez, amelynek célja: Figyelemmel arra, hogy a Tisza-tó Kiemelt Üdülőkörzet területén a táji, természeti és települési környezet minőségének védelme a megelőzés elvének érvényesítésével olyan véges és nehezen megújuló környezeti értékek megóvását szolgálja, amelyek a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez is szükségesek - a térség kiegyensúlyozottabb területi fejlődése érdekében a területhasználat módjáról és 8
szabályairól, valamint az előírások érvényesítésének garanciáiról szóló jogszabály megalkotása. A törvény célja a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet területén az érintett önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezés, térségfejlesztés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása. A Program konkrét, hatásait tekintve mérhető célja végső soron az, hogy: konkrét projektjavaslatokból 2020-ig megvalósítható fejlesztési csomagot állítson össze, megjelölje a kapcsolódó finanszírozási módokat elfogadásával a javasolt projektcsomag megvalósításának szükségességére, annak módjára kormányzati determináció szülessen. Fentiek elérése érdekében át kell tekinteni a hazai tervezési dokumentumokat, széles körben felmérést kell végezni a szükséges térségi fejlesztésekről és javaslatot kell tenni előbbiekkel összhangban arra, hogy milyen összetételű fejlesztési csomag valósuljon meg 2014-2020 között a Tisza-tó térségében. A program időtávja A Program 2020-ig terjedő időtávja az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához és a kapcsolódó, 2014-2020 közötti programfinanszírozási időszakhoz illeszkedik. A Program intézkedései így összességükben azt célozzák, hogy 2020-ig a térség társadalmi és gazdasági folyamataiban, az érintettek számára is érezhető javulás következzen be. A Program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. Ezért a stratégiai program jelenlegi tervezete az alábbi dokumentumok alapján készült el: A program hazai szakpolitikai keretei A program hazai szakpolitikai kereteit meghatározza az elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció. Ezen belül a területi tervezés az alábbi ábrával szemléltethető: 9
1. ábra Forrás: NGM-NTH. Területi szemléletet a tervezésben: A területiség a fejlődés és a versenyképesség lényeges eleme. Az EU intelligens, fenntartható és befogadó növekedése nem csupán a GDP növelését tartja szem előtt. Magába foglalja a területi, társadalmi, környezeti és kulturális megközelítéseket is. A gazdasági növekedés részben az adott terület térbeli szerveződésétől függ. Ezt a térbeli szerveződést pedig nagyszámú politika alakítja a kormányzás különböző szintjein. Hatnak a területi szerveződésre továbbá a társadalmi folyamatok, a műszaki fejlődés és a piaci erők is. Ezeknek a makro ("mainstream") gazdaságpolitikáknak, ágazati politikáknak azonban lehetnek olyan nem kívánt területi hatásai, amelyek eltorzíthatják a területi fejlődést. Az olyan politikák, amelyek szemmel tartják a területi összefüggéseket, nemcsak csökkentik ezeket a hatásokat, hanem, hozzáadott értékük van, abban az értelemben, hogy integrálják ezeknek az ágazatközi politikáknak a gazdasági, szociális és környezeti hatásait. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) jelenlegi változata a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján orientálja a 10
területi terveket, így a kiemelt térségi és megyei területfejlesztési koncepciók, programok céljait az OFTK céljaival összhangban kell megfogalmazni. A program európai szakpolitikai keretei 2. ábra.: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kapcsolódása az uniós programozáshoz, forrás: OFTK A Lisszaboni Stratégiát váltó Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, amely az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, hívó szavai az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeinek megteremtése. Az Unió öt olyan, az évtized végére ténylegesen elérendő célkitűzést fogalmazott meg, amelyek a foglalkoztatásra, az oktatásra, a kutatásra és innovációra, a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiaügyre irányulnak. Az Európa 2020 megvalósítói az Unió és a tagállami hatóságok, így közösen kell a kereteket megteremteni az uniós szintű szakpolitikai iránymutatások, ország specifikus ajánlások, elvégzendő tagállami reformok alapján a stratégia prioritásainak (innováció, digitális gazdaság, foglalkoztatás, ifjúság, 11
iparpolitika, szegénység elleni küzdelem, erőforrás hatékonyság) sikeres végrehajtásáért. A közösségi források szétosztása és a nemzeti programnak megalkotása egyaránt a fentieknek rendelődnek alá. Az Európa 2020 stratégiának területi szempontból kulcselemei a városok, és a városias térségek Európa globális kihívásokra adott válaszai között az egyik legígéretesebb a területi kohézió erősítése, a területi együttműködések fokozása. A magyar EU elnökség alatt, 2011 első felében elfogadott területpolitikai alapdokumentum, az Európai Unió Területi Agendája 2020 (TA 2020) a területi szempontok érvényesítését kulcstényezőként fogalmazza meg. Meghatározza az EU fejlesztésének területi prioritásait, az ezek érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. A TA 2020 tekinthető az Európa területi kohézióját elősegítő legfontosabb szakpolitikai keretdokumentumnak. Stratégiai iránymutatásul szolgál a területfejlesztés számára. A területi prioritások között térségünk szempontjából relevánsan a következőket említi: kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése; az integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban; a régiók erős helyi gazdaságokon nyugvó globális versenyképességének biztosítása; a területi összeköttetés javítása az egyének, a közösségek és a vállalkozások érdekében; a régiók ökológiai, táji és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása. A kohéziós politika az EU elsődleges keretrendszere, amelynek célja az unió belső társadalmi-gazdasági és területi egyenlőtlenségeinek csökkentésén, a fejlődés kiegyenlítésén túl az EU versenyképességének növelése. Ezáltal az EU képes a területi fejlődés kapcsán felmerülő kihívásokat kezelni, ugyanakkor segít a területi potenciál helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten történő kiaknázásában. Kapcsolódva az Európa 2020 stratégiához a következő 2014-2020-as tervezési ciklusban a kohéziós politikát közös programozási eszközként az ún. Közös Stratégiai Keret határozza meg. Ennek célja, hogy 11 tematikus célkitűzésen keresztül stratégiai iránymutatást adjon 12
2014-2020-ra vonatkozóan: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; 3. a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Magyarország számára európai uniós tagállamként a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni reformja alapvetően meghatározza a hazai agrár- és vidékstratégia mozgásterét. Az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről három fő célt fogalmazott meg a többfunkciós európai agrármodell jegyében: 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmeket és a szektor versenyképességét- a történelmileg meghatározott hátrányokat szem előtt tartvajavítani kell. 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a termőföldek hasznosítása során ösztönözni és ellentételezni kell a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a közjavak előállítását, az innovációnak a "zöld növekedést" kell szolgálnia, alkalmazkodni kell a klímaváltozás következményeihez. 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: maradjanak fenn a vidéki közösségek és legyenek vidéki munkahelyek, színesebbé kell tenni a helyi gazdaságot és 13
jövedelemforrásokat, meg kell őrizni a változatos gazdálkodási szerkezetet és erősíteni kell a helyi piacokat. Az Európai Bizottság a KAP 2013 utáni jövőjéhez tíz kulcselemet fogalmazott meg: célzottabb termelői jövedelemtámogatás a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésére; reagálóképesebb és az újfajta gazdasági kihívásokkal (áringadozás) való szembenézésre alkalmasabb válságkezelési eszközök; "zöld" kifizetések a hosszú távú termelékenység és az ökoszisztémák megóvása érdekében; további agrárkutatási és -innovációs beruházások; versenyképesebb és kiegyensúlyozottabb élelmiszerlánc kialakítása; az agrár-környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzése; a fiatal gazdálkodók induló tevékenységének megkönnyítése; a vidéki munkahelyteremtés és vállalkozó szellem serkentése; a veszélyeztetett térségek fokozottabb figyelembevétele; a KAP egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele. A hazai tervezésben a térség szempontjából alapvetően meghatározó tényezők: megyei területfejlesztési tervezés ágazati operatív programok tervezése (különösen GINOP, KEHOP, VP, TOP, EFOP) A megyei önkormányzatok területfejlesztési tervezési munkájuk során megtették javaslataikat a Tisza-tó térségére vonatkozóan, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács tárgyalta azokat. Tanácsi határozatok számai: 10/2013. (V. 7.), 11/2013. (V. 7.), 12/2013. (V. 7.), 16/2013. (VIII. 16.), 6/2014. (III. 6.). A megyei önkormányzatok területfejlesztési tervezése során elkészült tervek áttekintett változatai: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program, Stratégiai részprogram, Egyeztetési változat 14
Hajdú-Bihar Megye Operatív Programja, 2014-2020, TERVEZET HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020), 2013. november 29. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014 2020 15
A Program funkciója A fenti szakpolitikai keretekbe illeszkedő Program funkciója javaslattétel konkrét fejlesztési elképzelésekre, amelyek megvalósítása során alapvetően figyelembe vételre kerül a táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, a környezet minőségének javítása, megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a térség lakosai számára. A Program funkciójából adódóan először történeti áttekintést nyújt, amely kiterjed a térség környezeti történetére és legalább ilyen fontossággal a térség fejlesztésében eddig történt intézményi beavatkozásokat is ismerteti (a program készítésének egyik alapfeladata a 2005- ben készült Tisza-tó Térség területfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata, az abban szereplő megállapítások aktualizálása, valamint az abban szereplő időszerű elképzelések továbbvitele), kitérve a jelenkor adta szükségleteknek megfelelő tervezési módszerre. Ezt követően meghatározza a jövőbeni fejlesztési irányokat, majd végül összhangban a hazai tervezési dokumentumokkal megállapítja a jövőbeni konkrét, térségi hatású, alapvető fejlesztési javaslatokat. A 9. sz. függelékben található Partnerségi Terv szerint készült a Tisza-tó Térségi Fejlesztési tanács részére jóváhagyandó anyag, amely a szükséges kiegészítések megtételét követően megküldésre kerül a tervezésbe bevonandó szervezetek részére és meghirdetésre kerül. 16
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Tisza-tó kialakulása, hol tartunk most? Környezeti áttekintés. Program készítésénél elsődleges szempont, hogy a terület kellően bemutatásra kerüljön, annak kialakulása és a kialakulás óta lejátszódott folyamatok determinálják a jövőt és a tervezést. Ennek megfelelően ebben a fejezetben a Tisza-tó kialakulásával és az azóta lejátszódott folyamatokkal foglalkozunk. Ezen folyamatok megértése, tisztázása nagyban segíti a tervezést. A Tisza-tó kialakulása Tisza szabályozása vízlépcsők a Tiszán A Tisza a Duna vízrendszerének legjelentősebb mellékfolyója, a Kárpátokkal és az Alpokkal övezett, mintegy 300 ezer km 2 területű Közép-Duna medence keleti felének vízrendszerét fogja össze és vezeti a Dunába. Vízgyűjtő területe 157.200 km 2. Az emberek a szabályozások előtt együtt éltek a folyóval. Megtanulták az árvizeket a maguk hasznára fordítani, és virágzott az ártéri gazdálkodás az Alföldön. A halban gazdag folyó mindenkit ellátott és áradáskor a magával hozott iszap a földek termőképességét növelte de tudnunk kell, hogy ez időben az Alföld lakossága mindössze 300 ezer főre volt tehető. A gazdaság fejlődésével és az emberek igényeinek növekedésével azonban már nem volt megengedhető a Tisza szeszélyessége. A Közép-Tiszán az árvízvédelmi töltések kiépítése és fejlesztése általában a nagyobb, illetve katasztrofális árvizeket követő időszakokhoz köthetők. Évszázadon át a magyar történelem és a műszaki fejlődés sok jeles személye, köztük Vay Miklós, Lányi Sámuel, Vásárhelyi Pál, Széchenyi István, Pietro Paleocapa foglalkoztak a folyó szabályozásával. Ennek eredményeként, a folyó kanyarulatainak átvágásával gyorsabb lett a lefolyás (Tiszafüred Csongrád közötti szakaszon viszonylag rövid átmetszések vannak, amelyek többsége 1853-66 között készült). A Közép-Tisza vidék a rendszeres szabályozás 17
keretében épült elsőrendű árvédelmi töltése 1847 1851 között valósult meg. A századforduló után kezdődött meg a kisvízi szabályozás. A gázlók rendezéséhez részben kotorták a medret, részben iszapoltató rőzseművekkel alakították ki. A kisvízi meder vonalában a domború oldalon rőzsesátorból hosszanti sátorsorokkal, a magasabb részen rőzsesövénnyel kötötték be a túlszélesedett parthoz. A kirekesztett mederrész rövid idő alatt hatásosan feliszapolódott, a kisvízi meder pedig kedvezően alakult, mélyült. Csongrád- Szolnok között 21 átmenetben 31 km hosszra terjedtek ki a szabályozások. Szolnok- Tiszafüred között a kisvízi szabályozás hossza 18 gázlóban 16 km volt. A Tisza alföldi szakaszán 1879-ig végül összesen 112 átvágás készült el, amely egy "új" Tiszát eredményezett. A folyó teljes hossza 1419 km-ről 962 km-re (38 %-kal) csökkent. Az eredeti - XIX. századi - elképzelések szerint a Tisza-szabályozási munkálatokat mintegy tíz év alatt gondolták befejezni; de még ma is tartanak. A XX. században is folytatódtak a munkálatok a mederben is (rengeteg kőszórás, kotrás, újabb átvágások, rakpartok újjáépítése, töltésmagasítások stb.). A Tisza völgyét időjárási szélsőségek, aszályos és csapadékos (belvizes) időszakok váltakozásai jellemzik, melyek egyre szélsőségesebbé válnak. A múlt századi szabályozásokat követően, már a XIX-XX. század fordulóján megkezdődött a vízpótlás műveinek építése (Gyula 1896, Bökény 1906). Az 1930-as évek közepén nagy károkat okozó aszályok hatására 1937-ben született meg az Öntözési Törvény. Ebben már egy újabb, az eddigiektől merőben eltérő Tisza-szabályozás koncepciója jelenik meg. Már nem a víz lefolyását gyorsítják, hanem a vizek visszatartása, a hasznosítható vízkészletek bővítése válik a fő céllá. Eddig három vízlépcső épült a Tiszán: Magyarországon Tiszalök (1954), majd Kisköre (1973); Jugoszláviában Törökbecse (1977), de a magyarországi szakaszon lehetőség volna még 3 vízlépcső építésére: Csongrádnál, illetve Dombrád és Vásárosnamény térségében. A Kiskörei vízlépcső a Tisza 404 folyamkilométer (rövidítve: fkm) szelvényében, jobb parti átvágásban épült meg. A Tisza-tó pedig Kisköre-Tiszabábolna között a meglévő, de 18
megerősített árvízvédelmi gátak között jött létre. A Kisköre-Tiszalök közötti folyószakasz és a Kisköre-Tiszabábolna közötti hullámtér lehetséges hasznos térfogata 400 millió m 3 (a Balaton víztérfogatának ötöde), a tó felülete 127 km 2 (a Velencei-tó vízfelületének ötszöröse). Közvetlen hatása van Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék vízgazdálkodására, az Alföld mintegy kétharmadát, ezen belül az egész Tiszántúl vízgazdálkodását nagymértékben befolyásolja, a vízátvezetés révén a Körös-völgy vízhiányát is csökkenti. Növeli a hasznosítható vízkészletet, hozzájárul a növekvő mezőgazdasági és ipari vízigények gravitációs úton való kielégítéséhez, megoldja a halastavak és ipari üzemek vízellátását, évi 39-122 millió kwh közötti megújuló - zöld - villamos energia termelését teszi lehetővé. A duzzasztás spontán hatása a tározó kialakult 104 km 2 vízfelülete üdülési és sportolási lehetőséget teremt. Kiemelkedő jelentőségű a sport és kedvtelési célú horgász turizmus területén. A Kiskörei Vízlépcső és tározója - a Tisza-tó - immár egy évszázados folyamat eredménye, a vízlépcsők (Békésszentandrás, Tiszalök, Békés, Körösladány) és a vízátvezető - (Keleti, Nyugati, Nagykunsági, Jászsági) - főcsatornákkal, a ma is fejlődő Tisza Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer legnagyobb és meghatározó létesítménye. Jelentősége a klímaváltozás, az időjárási szélsőségek gyakoriságának a növekedés miatt mára szinte felbecsülhetetlenül magasra értékelődött (a vízkészletek visszatartása, víztartalék képzése és az Alföld vízhiányos területeire, elsősorban a Nagykunságba, a Körösök völgyébe és a Jászságba történő gravitációs vízátvezetés lehetőségének a biztosítása). A Tisza-tó létesítése jelenlegi állapotának kialakulása A Tisza egységes lépcsőzésének a gondolata (általános terve) a két világháború közötti időszakban fogalmazódott meg, benne a Kiskörei Vízlépcső létesítése is. A tényleges megvalósulása azonban jóval később kezdődött, akkori nevén még Tisza II. vízlépcső (Kiskörei vízlépcső) beruházásának előkészítéséről és megkezdéséről az úgynevezett második ötéves népgazdasági fejlesztési tervről szóló 1961. évi II. törvény 63. rendelkezett. A beruházás programja 1964-ben készült el. A vízlépcső és tározótér építése 1968-ban kezdődött és két üteme valósult meg: 19
Első ütemben a Vízlépcső és létesítményeinek, valamint a duzzasztással érintett szakaszok folyószabályozási művei készültek el, és 1973 áprilisában helyezték üzembe. sor. Az ezt követő 5 éves időszakban a tározótér építési és rendezési munkáira került A tározótér üzembe helyezésére és II. ütemű feltöltése 1978 tavaszán történt meg. 1978 1984 közötti időszakban ez a duzzasztási szint határozta meg az üzemrendet. 1984 után a vízigények és a vízbázis - víztartalék - képzés kielégítésére a duzzasztási szint 25 cm-es emelésére került sor, amely jelenleg is érvényben van. Ennek hatására jelenleg mintegy 148 165 millió m 3 közötti vízmennyiség áll rendelkezésre, melynek mintegy 75%-a hasznosítható. Ez a tározó hasznos kapacitása, a fennmaradó mintegy 25%-a, az un. holt-térfogat. A Kiskörei Vízlépcső által felduzzasztott víz azonban nem csak a Tisza-tó területén tartja vissza a vizeket, hanem a Tiszabábolna Tiszalök közötti folyószakaszon további, mintegy 100 millió m 3 -t jelent, azaz összesen 250 260 millió m 3 hasznos térfogatot eredményez. A Tisza-tó teljes területe 127,7 km 2, melyből vízfelület 104,4 km 2, szárazulatok és védelmi jellegű létesítmények területe 23,3 km 2. A Tisza-tó meghatározó jellegzetessége, hogy nevével ellentétben nem tó, hanem a Tiszát és hullámtereit a 403,2 440,0 fkm közötti szakaszán egyesítő, átfolyásos jellegű síkvidéki víztározó. Változatos, többféle víztípust is magában foglaló vízrendszer. A tározó víztípusai közül talán a tavon belüli régi főmeder őrizte meg legjobban eredeti jellegét: változatos medrű, szeszélyes vízjárású folyó, de több méterrel magasabb vízszinttel, és jelentősen lelassult lefolyással. Ennek hatására viszont több szakaszon is kialakultak a természetes tiszai vízjárásra nem jellemző növényi társulások. 20
A tározóteret és a folyót az övzátonyokból kialakult erdős szigetek, máshol nádasok választják el egymástól, de vannak helyek, ahol a víztükör egybefüggő. A mederviszonyok mutatják, hol folyik a Tisza, és hol kezdődik a sekély tározótér. A tározótér medre a régi terepviszonyoknak megfelelően patakmedrekkel, holtágakkal, kubikgödrökkel tarkított, egyenetlen vízmélységű terület. Vize alapvetően sekély, gyorsan felmelegedő, többségében a folyóra jellemző tulajdonságokat mutat, de az áramlási holtterekben állóvíz jelleg alakult ki. Ezek az állóvíz jellegű terek mutatnak tavi vonásokat. Tervek és a valóság a tó fejlődésében A tervezett duzzasztási szintek és a tervezett tározó víztérfogatának ismertetése: A fejlesztési elképzelések három duzzasztási ütemmel számoltak, továbbá egy negyedik, már a tervezés idején is távlati - nak nevezett ütemmel. Ezekből az I. és a II. ütem valósult meg eddig. A folyó medrében ma látható főműtárgy a vízlépcső üzembe helyezése után az I. ütemű duzzasztási ütemben, a víz mederben való duzzasztására volt mindössze lehetőség, azaz a víz szintje mindenütt a partok között maradt, nem lépett ki a hullámtérre. A duzzasztási szint 86,82 mbf. (a Kisköre - felső vízmércén mért 550 cm-es vízállás), a tározott hasznos víztérfogat 24 millió m 3 volt. 1978-ig megtörtént a védelmi rendszerek (töltések, szivárgók stb.) kiépítése és a tározótér előkészítése az elöntésre, ekkor kerülhetett sor a II. ütemű duzzasztási szint beállítására, amely 88,32 mbf. (a Kisköre - felső vízmércén mért 700 cm-es vízállás) vízszintnek felelt meg. Az így kialakult vízfelület már kirajzolta a ma is látható Tisza-tavat. A tározott víz térfogata 96-116 millió m 3 volt. 1984-ben az üzemeltető javaslatára került sor az emelt szintű, 725 cm-es duzzasztási szint beállítására, amely +25 cm-es emelést, azaz 88,57 mbf. duzzasztási szintet jelentett. Ez a mai, üzemelési szabályzatban rögzített, engedélyezett szint. A tározott víz térfogata 250 260 millió m 3 volt. Ez a duzzasztási szint van érvényben jelenleg is. 21