Magyar nyelvi felvételi feladatok 2006. február 24. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat! - A neved nem szerepelhet egyik lapon sem! - Mielőtt hozzákezdenél a munkához, olvasd el figyelmesen az egész feladatlapot, hogy tájékozódj a feladatok körében! - A megadottaknak megfelelően, pontosan dolgozz! - Tollal írj, átjavítás nélkül! Elért pontszámok (a javító tanár tölti ki): Jó munkát kívánunk! 1. feladat: pont 2. feladat: pont 3. feladat: pont 4. feladat: pont 5. feladat: pont 6. feladat: pont 7. feladat: pont 8. feladat: pont Elért összpontszám: 25/ pont 1
1. Oldd meg a szöveg utáni feladatokat! Történt egyszer, éppen a tavaszi-nyári napforduló reggelén, hogy a felek, mármint a harmatos szemmel elköszönő tavasz s a széles mosollyal megérkező nyár, összeszólalkoztak. S ha még idejében közbe nem lép egy kisfiú meg egy kislány, talán össze is verekednek. Pedig az elején igazán szívélyesek, mondhatnám testvérien kedvesek voltak egymáshoz. Az öreg tavasz kézen fogta az újdonsült nyarat, végigvezette erdőn-mezőn, hegyeken-völgyeken, dombokon, lankákon s véget nem érő kalászringató síkságokon. Egyszóval annak rendje és módja szerint számba adott az előd az utódnak mindent, amit csak számba adhat a tavasz a nyárnak. Még tanácsokkal is ellátta a bölcs tavasz az ifjút, hogy hová kellene egy kicsit több eső vagy éppenséggel több napfény. Ahová már nem tellett az ő megfogyatkozott erejéből. Kányádi Sándor Két szem cseresznye (részlet) A dőlt betűvel szedett szavak külön írt változatával írj egy-egy mondatot! 1,5 p... Állapítsd meg az aláhúzott összetett mondatról, hogy milyen fajtájú! 0,5 p. Jelöld, milyen logikai viszony van a szöveg bekezdései között! A zárójelben megadott jelek segítenek. (,, :,,,) 1. 2. 3. Milyen jellemző szóképre, költői kifejezőeszközre épül a szöveg?. 2. Rakj össze a betűkből a megadott kifejezéseknek megfelelő 2 p rokon jelentésű szót! Valamennyi betűt fel kell használnod egy-egy szó megalkotásához. zsbuleerid kajla, eszetlen aascilftna ravasz, turpis blébátlo lődörög, mászkál kncoraáltna rendetlenkedő, gátlástalan 2
3. Írd a János vitézből vett sorok aláhúzott kifejezéseinek 2 p mai nyelvben használatos megfelelőit a pontvonalra! S a rózsát, mely sírján termett kedvesének, Levette kebléről, s eképp szólítá meg. Nyájasan nézett a sík tengerhabokra, Mik, úgy tetszett, mintha még szenderegnének Elfoglalva terét a végtelenségnek. Erdő közepében sötét ösvényére Leküldte világát a hold sárga fénye. A sárkány azonnal széjjelterpeszkedett, S kinyögte magából a megtört életet. 4. Az alábbi magyarázatok egy-egy szólás magyarázatai. 2 p Írd a szólást a magyarázat folytatásaként a pontvonalra! A meredek lejtőn haladó szekér kerekét lánccal megkötötték, hogy így fékezzék. A kerék kioldása után a szekér nekiiramodott. Így iramodik meg az is, aki rossz fát tett a tűzre, vagy más egyébért hirtelen el akar tűnni. Ezért mondják a gyorsan eltűnő emberre:. Valamikor a tűzgyújtás is fáradságos munka volt. Szaporán kellett egymáshoz dörzsölni két száraz fadarabot, hogy lángra lobbanjon. A tűzgyújtásnak ez a módja még a múlt században is ismeretes volt. Ezért mondják, hogy a gyorsan, szaporán dolgozó embernek Kíváncsi embereknek abból a rossz szokásából ered ez a szólás, hogy résre tapasztott füllel próbálták kihallgatni mások beszélgetését, hogy a kapott információ birtokában gyorsan cselekedhessenek. Az ilyen emberekre mondják, hogy Faluhelyen orrkarikát tettek az állat orrába, így könnyen vezették, irányították. A könnyen félrevezethető emberre használják ma azt a kifejezést, hogy 5. Egészítsd ki j vel vagy ly jel a szavakat! 2 p Pe hes bag ocskák utaztak egy uszá on. A szenvedé es ha csár szabá osan megi edt a bó ától. A meredé t szegé ező tu asor alatt veszé es csuk ás ül. A korcso apá án komo ba vívás volt. A cserme a lapá on fo dogált tovább. 3
6. Oldd meg a szöveg utáni feladatokat! 5 p Jankovich Ferenc Az egyszeri-kétszeri fánk Fánkot sütött nagyanyánk Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tüzön. De mikor kezdett duzzadni a fánk, nagyanyó kiált: Elfogyott a fánk! Szaladtam én a szerbe szívesen, De ott sem volt biz egy sziporka sem. Holott kezdett már esteledni ránk. Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk. Mit csináljunk? Gyomrunk is korgott, Csak szipogattuk a finom szagot. Nyálunk kicsordult, fényesült a szánk: Csak hűlt a fánk, és parázslott a fánk Átfutok a szomszédba! mondom én Jaj, úgy röstellem, - húzódott szegény, És nagyokat zötyögött nagyanyánk: Itt egy garmada fánk, és semmi fánk. Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíroskenyérhez volt sónk, paprikánk, Nem oly finom volt, mint valami fánk, De került másnap jó akácfa fánk, S írral pírral mégis kisült Az egyszeri-kétszeri fánk. Mit jelenthetnek a versike vastag betűs szavai? Írd a sorok melletti pontvonalra! Miért nevezte a költő egyszeri-kétszeri fánknak a nagymama fánkját? 2 p Mit jelent az írral pírral kifejezés a szövegben? 4
Hangalak és jelentés viszonyát tekintve milyen szavak használatán alapszik a refrénben szereplő szójáték? Írd le és elemezd mondatrészek szerint az utolsó versszak első mondatát! 1,5 p 7. Feleltesd meg az igealakokat a leírtaknak! 2 p I/2, felsz.m.. tárgyas.r. áld. I/1, felt.m. alanyi r., jelen i. iszik. I/3, felsz.m., tárgyas r. hisz. T/3, felsz.m. alanyi r. hagy. 8. A szöveg újraírásával javítsd a szöveg helyesírási hibáit! 1,5 p Én biztos voltam benne, hogy kitudja javittani az egyest. Megmertem volna esküdni rá, hogy bünös. Ezen a vasúti pájaszakaszon nemjár már vonat. Nagyon elégedettlen köjökkel áltunk szemben. Aféle gézengúzzal. Én nem azt nézem, kinek milye van. Küld már el nekem az enni valót! Mond meg neki, ne bánnyon így az annyával! 5