NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

Hasonló dokumentumok
Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Radon a felszín alatti vizekben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA

RADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

AZ AMS C-14 MÓDSZER LEHETŐSÉGEI AZ ÜZEMANYAGOK ÉS HULLADÉKOK BIOGÉN TARTALMÁNAK DIREKT MÉRÉSÉBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

NÁTRIUM-POLIAKRILÁT ALAPÚ SZUPERABSZORBENS POLIMEREK (SAP) ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

50 év a sugárvédelem szolgálatában

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

Készítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Radioaktív nyomjelzés

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

Magyar Tudományos Akadémia 3: MTA Energiatudományi Kutatóközpont

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Radioaktív izotópok előállítása. Általános módszerek

Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

Radiokémiai neutronaktivációs analízis (RNAA)

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Hazai környezetradiológia Fukushima után

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

Az atommag összetétele, radioaktivitás

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Látogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Kompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

Radioaktív nyomjelzés

Oldódás, mint egyensúly

Csapadékos preparátum

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A klórozás kémiája. Kémiai reakciók. Affinitási sorrend. Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Vas- karbon ötvözetrendszer

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

O k t a t á si Hivatal

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Oldódás, mint egyensúly

Közös elektronpár létrehozása

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Átírás:

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna

14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció A kiindulási izotóp előfordulási gyakorisága Termikus Hatáskeresztmetszet (barn) Rezonancia, integrált Hasadási 17 O (n, α) 14 C 0.038% 0.235 0.106 0.095 14 N (n, p) 14 C 99.6% 1.82 0.818 0.0355 13 C(n, γ) 14 C 1.1% 1.37 10-3 5.93 10-4 5.16 10-5 Természetes légköri 14 C termelődés ~1,5 10 15 Bq/év; a mesterséges eredetű légnemű kibocsátás ~1,3 10 14 Bq/év. Nukleáris létesítmények (atomerőművek, reprocesszáló üzemek, radioaktív-hulladék tárolók) normál üzemű működése során kibocsátott radionuklidok közül a radiokarbon a legjelentősebb kollektív effektív dózis hozzájárulás tekintetében.

Légköri 14 C kibocsátás és annak monitorozása Oxidált ( 14 CO 2 ) és redukált ( 14 C n H m ) kémiai forma működő nyomott vizes reaktorú atomerőművek esetén az utóbbi, radioaktív hulladék tározók esetén az előbbi forma a domináns fajlagos aktivitás szempontjából 1 Levegőszűrő 2 Pumpa 3 Áramlás-szabályzó 4 Puffer tér 5 Gázcsapda (500 g 3M NaOH oldat spirálbuborékoltatóban) 6 Pt-Pd katalizátoros kemence/konverter

Lúgminták hagyományos feltárása LSC 14 C méréshez a. Savas feltárást követően a képződött tiszta CO 2 gáz elnyeletése Ba(OH) 2 oldatban b. Direkt BaCO 3 képzés BaCl 2 -os lecsapással (több szennyező maradhat) A BaCO 3 ot ph semlegesre kell mosni; szűrni, szárítani, porítani kell LSC mérés 0.2 g csapadék vizes szuszpenziójából készült gélből, vagy újbóli savas feltárással és CarboSorb-os elnyeletéssel. Nagyon munka- és vegyszerigényes!

Alternatíva: a NaOH lúgminta direkt LSC mérése Lúgálló koktélok: megfelelő minta/szcintillációs koktél arány betartása mellett már alkalmasak erősen lúgos minták direkt LSC mérésére. A HionicFluor esetében a konzervatív keverési arány 5 ml 1M NaOH oldat + 15 ml koktél, de van gyakorlati példa 3 ml 3M NaOH oldat + 17 ml koktél összeállításra is. Tesztelés: 10 db, a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Tároló kibocsátás-ellenőrzéséből származó lúgmintát (5 db 14 CO 2 és 5 db 14 CO 2 + 14 C n H m frakció) használtunk, amelyeket a hagyományos módszerrel is feldolgoztuk.

HionicFluor koktéllal készített minták LSC spektrumai TriCarb 3180 TR/SL spektrométer; η( 14 C) 70%; BKG( 14 C) 2,5 cpm; KH( 14 C) 0,01 Bq/g 120 perc mérési időnél

Eredmények I.: 10 db tesztminta kétféle módszerrel meghatározott 14 C aktivitáskoncentrációja (Bq/g) Minta neve (Psz-3 mintavételi hely) Hagyományos, BaCO3 alapján Új módszer, lúg LSC mérése Eltérés (Bq/g) CO 2 2010. júl.-szept. 34,7±2,1 37,4±7,5 +(2,7±7,8) CO 2 +C n H m 2010. júl.-szept. 44,3±2,7 52,4±10,6 +(8,1±10,9) CO 2 2010. szept.-nov. 20,0±1,2 21,6±4,4 +(1,6±4,5) CO 2 +C n H m 2010. szept.-nov. 26,4±1,6 25,5±5,1 -(0,9±5,4) CO 2 2011. máj.-júl. 82,0±5,0 86,4±17,4 +(4,4±18,1) CO 2 +C n H m 2011. máj.-júl. 105,3±6,3 106,4±21,4 +(1,2±22,4) CO 2 2011. júl.-szept. 73,4±4,4 75,7±15,2 +(2,3±15,9) CO 2 +C n H m 2011. júl.-szept. 88,4±5,3 92,4±18,6 +(4,0±19,4) CO 2 2011. szept.-nov. 81,2±4,9 90,8±18,3 +(9,6±18,9) CO 2 +C n H m 2011. szept.-nov. 115,8±7,0 124,7±25,1 +(8,9±26,1)

Eredmények II.: 3 db azonos időpontban preparált LSC minta hosszú távú fizikai-kémiai stabilitásra vonatkozó paraméterei az idő függvényében Minta neve Paraméter 1 napos 2 hónapos 4 hónapos Átlag 14 C standard tsie 254,4 269,1 276,9 266,8±11,4 cpm( 14 C) 77,8±0,8 78,5±0,9 81,8±0,9 79,3±1,2 Psz-3 CO 2 2010. júl.-szept. tsie 260,9 266,2 253,4 260,2±6,4 cpm( 14 C) 4968±6 5044±7 4998±7 5000±22 Psz-3 CO 2 +C n H m 2010. júl.-szept. tsie 256,8 270,4 249,8 259,0±10,5 cpm( 14 C) 7154±8 7194±9 7178±8 7174±11

Mérési teljesítmény összehasonlítása 10 m 3 mintázott levegő, 500 g lúg, 120 perc mérési idő 3 ml (kb. 3,6 g) lúgminta + 17 ml szcint. koktél, jól homogenizálható KH: ~0,01 Bq 14 C /g lúg 100 ml (kb. 117 g) lúgminta + 100 ml 40%-os kénsav; a keletkezett CO 2 elnyeletve kb. 800 ml BaOH oldatban; átlag 12 g BaCO 3 képződik, ebből 0,2 g diszpergálva 7 ml vízben (lassú, nehézkes) + 12 ml gél képző szcint. koktél KH: ~0,4 Bq 14 C /g karbonát ~0,5 Bq 14 C alsó méréshatár légköbméterenként ~2 Bq 14 C alsó méréshatár légköbméterenként Kevesebb vegyszer-, munka- és időráfordítással, kevesebb hulladéktermeléssel jobb hatásfokú mérés!

Kitekintés: Alkalmazás erőművi mintákra Pihentetés : a rövid felezési idejű radiojód izotópok lebomlásához Vivőgázas kifújatás, átbuborékoltatás: az illékony nemesgáz radioizotópok kiűzéséhez 10 l/óra mintavételi sebesség és 2 hét mintázásai idő mellett 2-3 Bq/m 3 alsó méréshatár érhető el, ha tiszta a spektrum Köszönöm a figyelmet!