Az Országos Rendőr-főkapitányságon május 4-én tartott Rendőrségi Érdekegyeztető Tanácsülés egy mondatos összefoglalója szerepel a címben, amit az ülés munkáltatói oldalán dr. Sipos Gyula rendőr dandártábornok gazdasági főigazgató mondott ki többször, érvelve a résztvevő Rendészeti Védegylet (RV), Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) képviselő vezetőinek felvetéseire. Az érdekegyeztető ülésen a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) nem képviselte tagságát. Dávid Tibor (FRSZ) kérésére napirenden kívül Pongor Anita (Légirendészeti Parancsnokság, LRI) területi képviselő mondta el, hogy nem arányos az 5-6 napig tartó szolgálat ellátás (lakóhelytől távoli, pl. Balatonkiliti) készenléti díja és az egyébként lakóhelyén szolgálatot ellátó ugyanolyan mértékű készenléti díja. Kérte a gazdasági főigazgatót, hogy az ilyen jellegű, otthontól távoli, hosszabb idejű készenléti szolgálati terhelést magasabb járandósággal honorálják. Sipos tábornok válaszában a csapdáktól sem mentes összetett kérdés átgondolását (készültség, készenlét tisztázása, stb.) követően járható útnak tartotta a megfelelő kompenzálást, mert valóban más - például a kiliti - készenléti szolgálat jellege, terhelése. A másik felvetés a hajózók (helikoptervezetők) utánpótlásának kérdése volt, amely adott esetben egy nyugdíjba vándorlási folyamat elindulása esetén veszélyeztetheti a szolgálat ellátást. A kérdés a dr. Bárdos Judit (BRDSZ) részéről úgy hangzott, vajon biztosított-e a hajózó utánpótlás? A munkáltató ettől árnyaltabbnak ítélte a helyzetet és szakmai vizsgálatot javasolt a rendészeti főigazgatóság részéről. Az érdekvédelmi szervezetek felvetették, hogy még mindig nem igazolták a megyei kapitányságokról Budapestre vezényelt állomány akcióban való részvételének óraszámát a végrehajtóknak, így a számfejtés sem történt meg részükre. A gazdasági főigazgató gyors intézkedést ígért. 1 / 5
Szintén napirenden kívül merült fel a TMRSZ egyébként az érdekvédelmi szervezetnek jogában álló rendőrségi élet és munkakörülmények vizsgálati módszere, amely során bejelentkezés nélkül, rendkívül arrogánsan léptek fel a kapitányságok vezetőivel szemben, miközben luxusszállót, svédasztalos ellátást vettek igénybe több nagyvárosban ennek okán. A rendkívül magas költségek számláját aztán benyújtották az érintett kapitányságoknak. Az eljárás méltatlanságát, aránytalan és indokolatlanul magas költsége került kifogás alá, amit ésszerű korlátok közé kell szorítani. Ennek szabályozását kezdeményezi a munkáltató és iránymutatás készül, mert valahol a szakaszervezeti képviseleti jognak határt kell szabni - mondta Sipos tábornok. Kifogás tárgyaként vetették fel érdekvédelmi oldalról a rendőrnapi jutalmazások aránytalanságát a GEI állományában dolgozók rovására. Ismét téma volt a régóta húzódó 118 fő közalkalmazotti (35 év utáni) jutalmazás kérdése. A főigazgató ekkor mondta először, hogy a szakszervezetek nem értik, itt a bér a tét! Nincs válság tudata a szakszervezeteknek, ami óriási szemléletbeli hiányosság hangoztatta. Majd azt mondta, hogy a jutalomkeret adott és ebben a kérdésben a javaslattevő vezetőkre hárította a felelősséget a főigazgató. A 118 fő estében pedig a kedvezőtlen kollektív szerződés az ok, de amint lehetősége lesz a költségvetésnek, fizetnek jubileumi jutalmat mondta a tábornok. Megoldatlan problémaként hozták fel érdekvédelmi részről továbbá a túlórák ki nem fizetését. A túlórákat ki kell fizetni mondta Sipos Gyula. Bebes Tibor RV főtitkár megkérdezte, hogy igaz-e, hogy több mint 100 nyugállományú rendőr anyagát dobta vissza a Nyugdíjbiztosító az Alkotmánybíróság (AB) döntésére hivatkozva, miszerint megkérdőjeleződik a szakközépiskolai évek munkaviszonyba történő beszámítása. Mit tett ez ügyben a rendőrség? 2 / 5
A főtitkár második kérdésében a nyugdíj rögzítés még mindig függő kérdéseit firtatta. E szerint még számos esetben a 28, 29, 30 szolgálati évvel rendelkezők nyugdíját sem rögzítették, nem hogy az igazán érintett kevesebb idővel rendelkezőkét. Mikor lesz vége a másfél éve ígért rögzítésnek kérdezte. Az RV főtitkár az úgynevezett Cselekvési Program szakmai hatásvizsgálata mellett egy költségvetési háttér kalkuláció is szükséges lenne, ha már a bér a tét. A nyugdíjrögzítés kérdésében Zsinka András rendőr dandártábornok azt mondta, hogy már a 23 évvel rendelkezőknél tartanak, a 25 év, vagy afeletti állománnyal már végeztek. Ugyancsak a humánszolgálat vezetője reagált a szakközépiskolai évek beszámítása körüli anomáliára. A vonatkozó 23/2009/03.06-os AB határozat megszületéséig minden anyagot elfogadott a Nyugdíjbiztosító, de a határozat után megkereste a munkáltatót a nyugdíjbiztosító főigazgatója. A tábornok két lehetőséget lát. Az egyik az egyedi felülvizsgálati kérelem a jogszerzéssel kapcsolatban, a másik a beszámítás jogalapjának visszamenőleges megállapítása. Ez utóbbit választotta a munkáltató és jelezte a minisztérium felé. Dr. Gömbös László jogi osztályvezető javasolta, hogy célszerű az érintett állománynak várnia, hogy ne maradjanak - esetlegesen számukra hátrányos döntés esetén - ellátás nélkül Az érdekvédelmi szervezetek kérték a Rendőrségnek adott Nyugdíjbiztosítási átirat megküldését. Felmerült az influenzajárvány megelőzésre tett munkáltatói óvintézkedés kérdése érdekvédelmi oldalról. A munkáltató elsorolta a tett intézkedéseket, a felkészítést a védőeszközök, az oltás biztosításának helyzetét, általában és különös tekintettel a határátkelőhelyeken dolgozók esetében. 3 / 5
Élénk vita alakult ki a 30.000 forintos egyszeri ruházati ellátmány tekintetében. A szakszervezetek kifogásolták, hogy négy olyan ruhadarabot adnak természetben (pl: rövid ujjú ing) amire éppen nem lesz szükség, amikor adják. Sipos tábornok válaszában kifejtette, hogy legalább lesz négy új ruhája az állománynak. A felmérés szerint az utóbbi 6-8 évben az állomány a ruházati utánpótlásra biztosított összegből ténylegesen az egyenruházati boltokban az összeg mindössze 4%-át vásárolta le. Többek között ezért szűntek meg olyan vállalkozások, amelyek egyenruhát gyártottak és ezért szűkült az egyenruházati bolthálózat. A rendőrök nem ruhára költik a ruházati utánpótlásra biztosított összeget, ezért látni kultúrálatlan öltözetben a rendőrt, pedig az államigazgatásban a rendőrség az a ritka kivétel, ahol rendszeres ruhapénzt folyósítanak évente. Az egyeztetés végén felvetődött a fogpótlás térítésének hiánya, a gépjárművezetői pótlék, az úti előleg kérdése és több hasonló az állományt hátrányosan érintő jelenség. Befejezésként reagálva Sipos Gyula ekkor ismét a bér a tét kijelentését hangoztatta és újólag kérte a szakszervezetek szemléletváltását. Az ülés szószerinti jegyzőkönyve, amint azt a munkáltató megküldi, közzé tételre kerül. Mellékletek: 1. Szakterületi válaszok a 2009. május 04-i RÉT ülésre írásban megküldött kérdésekre 2. Gépjárművezetői pótlékban részesülő személyi állomány létszáma és éves költsége. (Ellenőrzési Szolgálat 2009. március havi létszámadatai alapján) 4 / 5
Kovács Iván RV szóvivő 5 / 5