A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szellemitulajdon-kezelési szabályzata A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontja az MTA Alapszabályának 66. (6) bekezdésében, saját Szervezeti és Működési Szabályzata 18.7. pontjában, továbbá az MTA elnökének 1/2013. (II. 18.) számú határozatával hatályba lépett MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzata 3. B) pontjában foglalt kötelezettségének eleget téve a jelen szellemitulajdon-kezelési szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotja meg. 1. A Szabályzat célja 1. (1) E Szabályzat célja, hogy összhangban a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban MTA) Szellemi Tulajdon Kezelési Szabályzatával meghatározza az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja szellemi alkotásaival kapcsolatos szabályokat. Ennek keretében célja, hogy biztosítsa az MTA szellemi tulajdonkezelési szabályzatának 1. -ában meghatározott alapvető értékek érvényesülését. (2) A szabályzat célja az (1) bekezdéssel összhangban különösen, hogy a) elősegítse az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont e szabályzatának hatálya alá tartozó személyek (kutató) által kutatómunkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását; b) meghatározza az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével kötendő az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontnak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogait érintő különböző szerződések (kutatási, konzorciumi, megbízási, vállalkozói szerződések) kívánatos feltételeit, illetve ezen szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat; c) amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető legteljesebb mértékben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont szerezze meg; d) biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban történő részesítését; e) elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését; f) rögzítse a szellemi tulajdon átruházásának, hasznosítása engedélyezésének, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként hasznosító vállalkozás tulajdonába adásának általános feltételeit, továbbá az ilyen hasznosító vállalkozásban szerzett vagyoni részesedés kezelésének elveit; g) meghatározza a harmadik személy kizárólagos rendelkezése alá tartozó szellemi tulajdoni vagyoni jogok saját fejlesztésre alapított szellemi tulajdonnal való együttes hasznosításának, illetve kezelésének rendjét; h) meghatározza, hogy a kutatók a hasznosításból származó díjakból és bevételekből milyen módon részesedjenek; i) meghatározza a Szabályzat megsértése esetén követendő eljárást. 2. A Szabályzat alkalmazása során figyelembe vett jogszabályok és egyéb szabályzatok 2. (1)Annak érdekében, hogy a jelen szabályzatban foglaltak maradéktalanul érvényesüljenek, a jelen Szabályzat elválaszthatatlan részét képező, 1. sz. mellékletben felsorolt jogszabályokat figyelembe kell venni. E Szabályzat rendelkezései nem állhatnak ellentétben az 1. sz. mellékletben felsorolt jogszabályok tartalmával. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója a
Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának iránymutatása alapján, saját hatáskörében évente május 31-éig gondoskodik a jogszabályi felsorolás felülvizsgálatáról. (2) E Szabályzat nem lehet ellentétes az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzatával, azzal összhangban alkalmazandó. A jelen Szabályzatban nem tisztázott kérdésekben az MTA szellemi tulajdon kezelési szabályzatának rendelkezései az irányadók. 3. A Szabályzat alanyai 3. (1) E Szabályzat alanyai mindazok a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, akiket vagy amelyeket az MTA szellemi tulajdonkezelési szabályzata 3-5. -ai meghatároznak, azzal az eltéréssel hogy, ahol a szabályzat akadémiai költségvetési szervet említ azon kizárólag az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját kell érteni. (2) Mint természetes személy a szabályzat alanya különösen a) a kutatóközponttal közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a kutatóközpont keretein belül, illetve a kutatóközponttal együttműködésben folyó tudományos kutatásban, oktatásban, illetve a kutatóhely egyéb feladatainak megvalósításában részt vevő személy; és b) hallgató, aki külön nyilatkozattal a szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el a továbbiakban jelen szabályzat szóhasználatában együttesen (függetlenül a munkavégzés tényleges formájától): kutató. (3) E Szabályzat alkalmazása során az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzata alapján megilletik és terhelik, de jelen szabályzatban nem kerültek külön feltüntetésre. 4. A Szabályzat tárgya 4. (1) A Szabályzat tárgyát képezik mindazon szellemi alkotások, amelyeket az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzatának 12-20. -ai meghatároznak. A Szabályzat tárgyát képezik különösen a következő szellemi alkotások, nem korlátozva azonban ezekre: a) az a szellemi alkotás, amelyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető; b) a szerzői mű, így különösen résztanulmányok, tanulmányok, monográfiák stb; c) az adatbázis, amely kapcsolódó jogi oltalom alatt áll; d) a know-how, amelynek létrehozása munkaköréből származó kötelezettsége a kutatónak; e) a védjegyek és egyéb árujelzők; f) egyéb szellemi alkotás, amelyet a kutatóközpont és harmadik személy közötti megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel. (2) Nem tartoznak a Szabályzat tárgyához a) jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve ezek előkészítési dokumentumai; és b) az ötletek, elvek, elgondolások, működési módszerek vagy matematikai műveletek. (3) A szabályzat tárgyát képezik az MTA vagy az akadémiai költségvetési szerv más jogosulttal közösen meglevő vagy a jövőben közösen keletkező szellemi tulajdonjogai. (4) Más szervezetekkel való együttműködések, különösen támogatások, konzorciumi együttműködések és a (2) bekezdés szerinti szellemi alkotások esetén az akadémiai költségvetési
szerv szellemitulajdon-kezelési szabályzatában megjelölt intézményi egység nyilatkozattal, szerződéssel vagy más módon a közös szellemi alkotás tekintetében gondoskodik a vonatkozó támogatási megállapodások, általános szerződési feltételek, és más intézményi szellemitulajdonkezelési szabályzatok rendelkezéseinek a jelen szabályzattal való összhangjáról. 5. A szellemi alkotáshoz fűződő jogok 5. (1) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának keretei között folyó, szellemi alkotás létrehozására irányuló munka (a továbbiakban együttesen: kutatómunka) során a munkaköri kötelezettség részeként létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott jog tekintettel a jelen szabályzat célkitűzéseiben foglaltakra a munkáltatói jogokat gyakorló MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontot illeti meg. Ha jogszabály vagy szerződés munkavégzésre irányuló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotásra a munkáltató részére akkor is jogokat keletkeztet, ha a szellemi alkotás létrehozására irányuló tevékenység nem a munkaköri kötelezettség része, a jogszabályban meghatározott jogok a munkáltatói jogokat gyakorló MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontot is megilletik. A MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontnál tudományos tevékenységet végző közalkalmazottak publikációikban kötelesek feltüntetni a munkáltatót, annak alapító okiratában, továbbá szervezeti és működési szabályzatában meghatározott megjelöléssel. (2) Az (1) bekezdésben foglalt munkaköri kötelezettség alatt a következőket kell érteni: a) azok a szellemi alkotások, amelyek a munkaköri leírásban foglalt kötelezettség részeként keletkeztek; b) azok a szellemi alkotások, amelyek olyan kutatómunka részként keletkeztek, amelyben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja mint jogi személy részt vett, és ennek keretében a kutató bármilyen, akár szóbeli megállapodás alapján az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja kötelezettségének a teljesítésében közreműködött. E pont alkalmazásában a kutatómunka lehet támogatott, nem támogatott, külső megrendelésre végzett vagy bármilyen egyéb kutatómunka; c) azok a szellemi alkotások, amelyek olyan kutatómunka részként keletkeztek, amelyet a kutató az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjával fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszonyára tekintettel, saját maga vállalt, továbbá ahol a kutatómunkára szerződő fél úgy tudta vagy úgy tudhatta, hogy a kutató a munkát MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjával fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszonyára tekintettel vállalja; d) a kutató által saját kezdeményezésként kutatott mindazon témák, amelyekről megállapítható, hogy MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának kutatási profiljába tartoznak; és e) mindazok a szellemi alkotások, amelyekkel kapcsolatban a kutató és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a kutatómunka előtt, közben vagy határidő nélkül után formai követelmények nélkül úgy állapodik meg, hogy az a munkaköri kötelezettség részét képezi. (3) Az (1) bekezdés szerinti MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának keretei között kifejezés értelmébe kifejezetten beletartozik, amikor a kutatómunka finanszírozója a) egészben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja; b) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és magyar közfinanszírozású kutatóhely; c) magyar tudományos vagy egyéb pályázat (OTKA, NKA stb.), ahol az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a kutatás feltételeit biztosító intézmény; d) nemzetközi tudományos vagy egyéb pályázat, ahol az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a kutatás feltételeit biztosító intézmény;
e) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és magyar magánszemély vagy gazdálkodó szervezet; f) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és külföldi közintézmény, külföldi magánszemély vagy privát intézmény; nem korlátozódva ugyanakkor ezekre az esetekre. 6. (1) Ha a szellemi alkotás kidolgozására más természetes személlyel, intézménnyel vagy gazdálkodó szervezettel együttműködve kerül sor, a szellemi alkotás tulajdonjoga az együttműködők között olyan arányban oszlik meg, amely tükrözi a szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttműködők közötti külön szerződésben figyelemmel jelen szabályzat és az együttműködő szervezet szellemi tulajdon politikájában foglalt rendelkezéseire előzetesen kell meghatározni. Ilyen szerződés hiányában úgy kell tekinteni, hogy a felek között a jogok egyenlő arányban oszlanak meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti szellemi alkotással kapcsolatos vagyoni jogokra a közös szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok irányadók. (3) Ha a szellemi alkotás azon része, amelyet a kutató hozott létre, önmagában is felhasználható, akkor a társszerző és/vagy jogutódja önálló felhasználását a felek szerződésben rögzítik. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti közös szellemi alkotás létrehozásának esetei különösen, amikor a társszerző vagy szerzőtárs függetlenül attól, hogy az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjával szerződést köt vagy nem a) magyar állampolgár és az MTA-nak, de nem az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának közalkalmazottja; b) magyar állampolgár, de nem MTA, hanem más intézmény közalkalmazottja; c) magyar állampolgár, de nem közalkalmazott; d) külföldi állampolgár az MTA-val szerződésben álló intézményben; e) külföldi állampolgár az MTA-val szerződésben nem álló intézményben; nem korlátozódva ugyanakkor ezekre az esetekre. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti esetekben mind a kutató, mind az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának a feladat ellátására köteles szerve fokozott gondosságot köteles tanúsítani arra nézve, hogy a létrejövő közös szellemi alkotásokkal kapcsolatos vagyoni jogok még a kutatómunka megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek. 7. (1) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. (2) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen, harmadik személlyel közösen folytatandó, szellemi alkotás létrehozására irányuló tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei (például konzorciumi szerződés), amelyben egyéb kérdések mellett az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell.
6. Szellemi alkotások kezelésének eljárási rendje 6/A Eljáró szervek, testületek 8. (1) A szellemi alkotásokkal kapcsolatos ügyekben az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzatának 25. -a az alábbi eltérésekkel alkalmazandó. (2) Az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzatának 25. A) pontja szerinti feladatok az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatójának kifejezetten eltérő utasítása hiányában a következő feladatokra korlátozódnak: a) a szellemi alkotás alkotó általi bejelentésének érkeztetése és nyilvántartása; b) a szellemi alkotással kapcsolatos döntések adminisztratív előkészítése. (3) Az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzatának 25. B) pontja szerinti testület az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Igazgatótanácsa. (4) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja képviseletében a jelen Szabályzattal összefüggő munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. (5) Az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzatának 25. D) pontja szerinti testület az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Gazdasági Osztálya. 6/B Eljárás az olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre iparjogvédelmi oltalom szerezhető 9. (1) A 4. szerinti munkaköri kötelezettségként létrehozott iparjogvédelmi alkotásokra az MTA szellemi tulajdon kezelési szabályzatának 26-43. -aiban meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. (2) A szellemi alkotások ismertetésével összefüggésben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjánál a kutatók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul írásos bejelentésben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatójával megismertetni, az alábbiak szerint: a) a szellemi alkotás megnevezése, vagy címe és rövid leírása; b) a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutató(k) neve, a szellemi alkotás létrejöttekor az intézménnyel fennálló jogviszony megjelölése (utalni kell az alkotás szolgálati, alkalmazotti vagy egyéb jellegének elismerésére is); c) ha a szellemi alkotást többen hozták létre, valamennyi közreműködő neve és a létrehozásban való közreműködésük aránya; d) a szellemi alkotásra vonatkozóan, illetve azzal összefüggésben használnak-e olyan megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölést, amely esetleg alkalmas arra, hogy védjegyoltalom tárgyát képezze; e) a szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével; f) a szellemi alkotás létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől/szervezettől származó anyagot vagy felszerelést; g) létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra; h) a szellemi alkotással kapcsolatban az ismertetés időpontjáig a kutatók részéről milyen adatok, információk kerültek nyilvánosságra (publikációk esetén a megjelenés időpontja, illetve lehetőség szerint a nyilvánosságra hozott anyag másolata);
i) a kutató(k) rövid állásfoglalása a hasznosítási kilátásokról, illetve arról, hogy van-e, és ha igen, honnan mutatkozik érdeklődés a hasznosításra; j) amennyiben az alkotás már ideiglenes vagy végleges oltalomban részesül, akkor az azt igazoló iratokat, és a nyilatkozatot az oltalmi igénynek vagy egy részének a kutatóhelyre történő átruházásáról. (3) A Szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e vagy sem. Ebben az esetben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja dönt a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A kutató részéről történő ismertetést követően az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja 90 napon belül dönt a szellemi alkotás elfogadásáról. A döntés meghozatala az alábbi rendben történik: a) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatója döntés előkészítő szakértői bizottságot hozhat létre a szellemi alkotás írásbeli értékelésére. A bizottságnak egyaránt lehetnek intézményen belüli és kívüli tagjai. A tagok titoktartási nyilatkozatot tesznek. A tagok száma legalább három, legfeljebb öt. A munka koordinálására a tagok maguk közül elnököt választanak. A bizottság a benyújtott írásos ismertetésen túlmenően is kérhet információkat, adatokat és tárgyszerű bemutatást az alkotóktól. A bizottság döntés előkészítő jelentését és javaslatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az elnök szavazata egyenlő értékű a tagokéval. A bizottság jelentését és javaslatait írásos formában, haladéktalanul átadja az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatójának. A szellemi alkotás tekintetében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatója önállóan dönt. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatóját a bizottság jelentése és javaslatai nem kötelezik, azokat eredeti tartalmukkal elfogadhatja, részben, vagy egészben módosíthatja, adott esetben elutasíthatja. Adott esetben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatója új, más összetételű bizottságot is létrehozhat. A bizottság tagjai részére az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatója megbízásos jogviszony keretében tiszteletdíjat állapíthat meg. b) Az írásbeli értékelés legfontosabb szempontjai a következők: - az oltalomképesség kérdése, - a megvalósíthatóság feltételei, - a hasznosítás lehetőségei, - a várható műszaki-gazdasági előnyök, - indokolt-e az eltérés a jelen szabályzatban rögzített általános díjazási feltételektől, - a szolgálati, vagy alkalmazotti jelleg megítélése, - a szellemi alkotás értékeléséhez milyen esetleges további információk, adatok, esetleg külső szakvélemények szükségesek. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatója a felsoroltakon túl további szempontokat is megjelölhet. (5) Amennyiben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a jogok megszerzése mellett dönt, és a szellemi alkotás jellege ezt megkívánja (találmány, használati minta, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája, formatervezési minta, illetve ezekhez kapcsolódó, védjegyoltalomban részesíthető megjelölés), az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja köteles ésszerű időn belül a szükséges lépéseket megtenni, továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a jogi oltalom megszerzése érdekében, oly módon hogy az adott szellemi alkotás szakmai szempontjainak figyelembe vételével kiválaszt egy bejegyzett szabadalmi és iparjogvédelmi ügyvivő céget és ezzel
a céggel egyedi szerződést köt a vonatkozó törvényeknek megfelelő oltalomszerzési eljárás lefolytatására. (6) A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően, vagy azokkal párhuzamosan az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és az érintett kutatók kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. (7) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja az összes körülmény mérlegelésével esetileg dönt a hasznosításról, így különösen a szellemi tulajdon hasznosító vállalkozásba történő apportálásáról, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról. Hasznosításon kell érteni továbbá minden olyan cselekményt, amelyet a szabadalmi törvény Szt. 13. (2) bek. értelmében a szellemi alkotás értékesítésének kell tekinteni. (8) Amennyiben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól a hasznosítási eljárásnak bármely szakaszában lemond, úgy a kutatót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből a kutatóhely igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre, illetve a nettó árbevétel esetenként és évenként a piaci körülmények figyelembevételével az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója által meghatározott részére, de legfeljebb 50 százalékára. (9) Az MTA Wigner fizikai Kutatóközpont Igazgatója az ad hoc bizottság jelentésének és javaslatainak ismeretében dönthet úgy, hogy a szellemi alkotást titokban tartja és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. Ezért eltekinthet a jogi oltalomra irányuló bejelentés megtételéről, illetve a bejelentést visszavonhatja. E döntéséről köteles tájékoztatni a kutatót és egyidejűleg megtenni az üzleti titok képzésével kapcsolatos intézkedéseket (nyilatkozatok, irat- és eszközvédelem). 6/C A szerzői művekre vonatkozó eljárás 10. A kutatók 4. szerinti munkaköri kötelezettsége részeként létrehozott szerzői művekre vonatkozóan annak ismertetéskor kötelesek a következőkről írásban nyilatkozni az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatójának: a) a szerzői mű címe, MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) szerinti besorolása, a mű egy tárgyiasult példánya; b) a szerzői mű alkotóinak a neve, személyi azonosításukhoz alkalmas további szükséges adatok, az alkotóknak a mű létrehozásában való közreműködésének az aránya a szerzői mű létrejöttekor, az intézménnyel fennálló jogviszony megjelölése (utalni kell a munkaviszonyból folyó kötelezettségként történő létrehozásnak az alkotó(k) általi elismerésére is); c) a szerzői műre vonatkozóan, illetve azzal összefüggésben használnak-e olyan megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölést, amely esetleg alkalmas arra, hogy védjegyoltalom tárgyát képezze; d) a szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások (pályázati források, ipari finanszírozás) megnevezésével; e) a szerzői mű létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől/szervezettől származó anyagot vagy felszerelést; f) a szerzői mű felhasználásával kapcsolatos alkotói elképzelések, különös tekintettel a szerző általi önálló hasznosítás igényére;
g) létezik-e olyan szerződéses kötelezettség, amely hatással lehet a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra; h) ha van ilyen, a publikációval kapcsolatos egyéb információ. 11. (1) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a 10. hatálya alá tartozó művek esetében a mű átadásával szerzi meg a szerzői vagyoni jogokat. A szerző részéről történő ismertetést követően az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a szerző általi közléstől számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 60 napon belül dönt arról, hogy maga kíván-e gondoskodni a felhasználásról, vagy pedig az átadással megszerzett jogokat a kutatóra visszaruházza, amelynek következtében a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással. (Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatója döntésének előkészítésére szakértőket kérhet fel.) Ha az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja maga is gyakorolni a szerzői műhöz kapcsolódó felhasználási jogokat, de ezt a szerzőnek is lehetővé teszi, akkor erről írásban tájékoztatja a szerzőt, a párhuzamos felhasználásból származó esetleges konfliktushelyzetek előzetes rendezésével. Abban az esetben, ha a szerzői mű publikálása szükségszerűen megelőzi az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja főigazgatójának döntését, - pl. konferencia előadáson, poszteren, vagy folyóiratcikként, - a szerzői művön egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a szerzői vagyoni jogok az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját illetik meg. (2)Ha az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a tényleges felhasználás feltételeit a közléstől számított 3 éven belül nem tudja megteremteni, a szerzői műhöz fűződő vagyoni jogok a szerzőre visszaszállnak. Ez esetben a visszaszállt szerzői műből származó haszonból az alkotó a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját a visszaszállással egyidejűleg, írásban megkötött megállapodás szerint köteles részesíteni. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában tényleges felhasználásnak minősül különösen a mű kiadása, ahol a kiadó: a) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja; b) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és MTA más intézménye; c) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és magyar közintézményi kiadó; d) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és magyar privát kiadó; e) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és külföldi közintézményi kiadó; f) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és külföldi privát kiadó; nem korlátozódva ugyanakkor ezekre az esetekre. 12. (1) Ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve a (3) bekezdés szerinti, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjánál szokásos gyakorlatot meghaladó mértékben változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet, az eredeti művel kapcsolatos jogok úgy minősülnek, mintha a munkáltató az átadott művet nem fogadta volna be, nem kívánná azt felhasználni; azokat az eredeti mű tekintetében a szerzői jogokat a szerző a vonatkozó jogszabályok (így különösen a szerzői jogi törvény) általános szabályai szerint gyakorolhatja. (2 ) A megváltoztatott mű az Szjt. 29. alapján származékos műnek minősül, amely tekintetében az Szjt 16. -29. szakaszaiban foglalt vagyoni jogokat az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a szerző engedélye mellett gyakorolhatja. A szerző az engedélyt csak akkor tagadhatja meg, ha a megváltoztatott mű személyhez fűződő jogában, így különösen jó hírnevében sértené. A felhasználási engedély ugyanakkor visszterhes; az ellentételezésben való megállapodás a
felhasználást nem késlelteti, de a végül kialkudott felhasználási díj a szerzőnek a felhasználás kezdetére visszamenő hatállyal jár. (3) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja az Szjt. 30. (5) bekezdése szerinti változtatás jogát szerződés eltérő rendelkezésének a hiányában a mű tekintetében a szokásos gyakorlat mértékéig, a szerzővel való egyetértésben gyakorolja. A szokásos gyakorlat kérdésében való egyetértés hiánya esetén a főigazgató a problémát az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Igazgatótanácsa mint békéltető testület elé utalja. Az Igazgatótanácsnak a szokásos mértékre irányuló döntését amennyiben az nem sért jogszabályt a kutató magára nézve kötelezőnek fogadja el. (4) A vagyoni jogok gyakorlására vonatkozó Szjt. 30. (1) bekezdése szerinti rendelkezést a jelen Szabályzat hatálya szerinti munkaviszonyban létrehozott szerzői művek esetében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja akként gyakorolja, hogy előzetesen megkötött, külön szerződés kifejezetten eltérő rendelkezésének, vagy az alábbi 13. -ban foglalt rendelkezés hiányában a szerző számára is lehetővé teszi a vagyoni jogok önálló gyakorlását. 13. Az Szjt. 10-11. -ai szerinti nyilvánosságra hozatalhoz való jog tekintetében, ha a szerző a mű ismertetési dokumentációját a munkáltatónak átadta, akkor úgy kell tekinteni, hogy a felek megállapodtak arról, hogy a szerző hozzájárul ahhoz, hogy szerződés eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató a művet nyilvánosságra hozza. A 10. szerint ismertetett mű tekintetében a szerző nyilvánosságra hozatalra vonatkozó engedélyének az Szjt. 11. -a szerinti visszavonása az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjával és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja hasznosítási cselekményei által érintett harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a szerző visszavonásra vonatkozó döntése esetén köteles betartani az Szjt. 30 (5) bekezdésének a rendelkezéseit. 14. (1) A szerző az Szjt 12. -a szerinti névfeltüntetési jogát akként gyakorolhatja, hogy a saját nevének a feltüntetéséről vagy annak mellőzéséről maga dönt; az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja szintén maga dönt arról, hogy kívánja-e feltüntetni nevét a művön. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja feltüntetés mellett szóló döntése esetén a szerző a munkáltatónak a név feltüntetésére való igényét nem tagadhatja meg. 15. A szerző a tudományos publikációk nyílt hozzáférésű közzétételének irányelveire vonatkozó MTA elnöki határozattal összhangban köteles hozzájárulni a mű elhelyezéséhez, továbbá az elhelyezésben a szükséges mértékben közreműködni. 16. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja által a kutató munkaköri kötelezettsége részeként kezelt, a szabályzat hatálya alá tartozó, jövőben magalkotandó szerzői műre vonatkozóan az Szjt. 49. -ában foglalt rendelkezések az irányadók az elfogadásról szóló nyilatkozati határidő és a kijavításra való visszaadás tekintetében, továbbá ilyen esetekben a vagyoni jogok gyakorlásának lehetősége csak az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját illeti meg. 17. Az egyes szerzői művek felhasználási joga tekintetében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja az átvétellel egyidejűleg a szerzőnek egyedi szerződéses ajánlatot tehet.
6/D a Nyílt hozzáférésű szerzői művek 18. A nyílt hozzáférésű szerzői műveket az MTA elnökének a nyílt hozzáférésű közzététel irányelveire vonatkozó határozata szerint el kell helyezni. A nyílt hozzáférésű elhelyezés nem jelent lemondást a személyhez fűződő vagy vagyoni szerzői jogokról; továbbá nem sérthet szerződéses kötelezettséget. 6/E Eljárás azoknak a szellemi alkotásoknak az esetében, amelyeket iparjogvédelmi oltalom tárgyává is tesznek, és szerzői műként is felhasználnak 19. (1) Azon szellemi alkotások esetében, amelyeket iparjogvédelmi oltalom tárgyává is tesznek, és szerzői műként is felhasználnak, az MTA szellemi tulajdon kezelési szabályzatának 54. alapján kell eljárni. (2) A szerző köteles meggyőződni arról, hogy a bármilyen módon publikálásra szánt tudományos cikke nem tár fel olyan információt, ami a tudományos cikk hátterében álló megoldás iparjogvédelmi oltalom alá helyezését kizárja vagy veszélyezteti, más szerzői, iparjogvédelmi, vagy más jogszabály alapján védett jogát sérti. A kutatóközpont főigazgatója indokolt esetben legfeljebb 60 nappal késleltetheti a publikáció megjelenését. Amennyiben 30 napon belül a publikációval kapcsolatban nem kerül fel kifogás, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. 6/F A szellemi alkotások nyilvántartása 20. (1)A szellemi alkotásokról a az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Gazdasági Osztálya nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az alábbi információkat tartalmazza: a) a szellemi alkotás ismertetésére vonatkozó, 10. szerinti információt, ezt naptári évenkénti csoportosításban, együttesen, egy helyen kell tárolni a gazdasági igazgató által kijelölt helyen; b) ha keletkeznek, az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzatának a 31-35. szerinti oltalomszerzési eljárás során keletkező iratokat; c) ha keletkeznek, az MTA szellemi tulajdonkezelési-szabályzatának a 36-40. szerinti hasznosítás során keletkező iratokat; d) az MTA szellemi tulajdonkezelési-szabályzatának a 41-43. szerinti lemondás során keletkező iratokat; e) 25-28. -ok szerinti díjazással kapcsolatos iratokat. (2)A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az összhangban legyen az MTA, illetve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségeivel, és ne okozzon indokolatlan mértékű adminisztrációs terhet. A szellemi alkotások felsorolásszerű nyilvántartása nem mellőzhető. (3) Az alapdokumentumok adataival egyező és naprakész összesített irattári nyilvántartást kell vezetni a szellemi vagyon egyes tételeiről. Egy tételnél feltüntetendő adatok: a) azonosító betű és szám; b) a bejelentés kelte; c) az első helyen szereplő bejelentő kutató neve; d) a szellemi alkotás címe; e) az oltalomszerzési eljárás státusa: Nincs/ Folyamatban/ Befejezve/ Megszüntetve; f) a vagyoni jog (részben, vagy egészben) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja tulajdonában van-e? Igen/Nem.
(4) A szellemi vagyon egyes tételeihez kacsolódó oltalomszerzési és hasznosítási eljárások iratanyagát külön kell tárolni, megkülönböztetett azonosító betű és szám feltüntetésével minden egyes önálló iraton, az egymáshoz rendelhetőség céljából. Ennek használata nem érinti az iktatás tényét, helyét és iktatási számát. A befejezett és megszüntetett eljárások iratanyagát a gazdasági igazgató által kijelölt helyen kell tárolni. (5) A nyilvántartás adatait a bizalmas információkezelésre vonatkozó szabályok betartásával kell kezelni. 7/A Szerződéses kapcsolatok 21. (1) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a szellemi alkotások hasznosítására vagy azzal összefüggésben figyelemmel az innovációs törvény 16. (2) bekezdésében foglaltakra, a szerződésekre vonatkozó speciális jogszabályokra és más szerződéses kötelezettségekre szerződést köthet. A szerződések tartalmára illetve a szerződéskötés módjára az MTA szellemi tulajdonkezelési szabályzatának 58-65. -ai megfelelően alkalmazandók. (2) A szerződések megkötésekor figyelembeveendő szempontok: a) a kutatóhelyen már rendelkezésre álló szellemi tulajdonhoz (ideértve a know-how-t és az egyéb információkat is) fűződő jogok megszerzésére irányuló igények vonatkozásában, olyan mértékig, ameddig az a szerződés alapján végzett kutatás eredményének hasznosításához szükséges, az ilyen szellemi tulajdon és információk körének pontos rögzítése; b) meg kell határozni, hogy ki szerzi meg a létrejött szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogokat, ki jogosult/köteles az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére irányuló bejelentés megtételére, ki viseli az ezzel kapcsolatos költségeket, illetve ezzel kapcsolatban a feleknek milyen tájékoztatási kötelezettségei vannak egymással szemben; c) rendelkezni kell arról, hogy a kutatóhelyet milyen elsősorban a további kutatás céljait szolgáló jogosultságok illetik meg a megrendelt kutatási tevékenység eredményeként létrehozott szellemi alkotások tekintetében. Figyelembe kell venni, ha a kutatási szerződésre a felek megállapodása alapján nem mindig a magyar jog rendelkezéseit kell alkalmazni; d) rendelkezni kell a titoktartás szabályairól, és ennek keretében bármilyen információ nyilvánosságra hozatala előtt a másik félnek határidőt kell biztosítani, amely alatt megjelölheti, hogy mely információk titokban tartásához fűződik méltányolható érdeke. A titoktartásra vonatkozóan az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja megfelelő iratmintát rendszeresít; e) törekedni kell legalább olyan összegű díjazás kikötésére, amely fedezi az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának a kutatásra fordított közvetett és közvetlen költségeit. Az ilyen költségek között számításba kell venni a találmányt létrehozó feltalálónak a szabadalmi törvényben rögzített, a találmányi díjra vonatkozó igényét is; f) egyéb szerződéses kikötések: az irányadó jog és a joghatóság kikötése, a vitarendezési eljárás, a felelősségvállalás. (3) Hasznosítási engedély esetén az alábbiakról is rendelkezni kell: a) a szellemi alkotást eredményező kutatási és/vagy konzorciumi szerződés kikötései, illetve az ezekre való hivatkozás; b) a hasznosítási engedély terjedelmének pontos meghatározása; c) a hasznosítási engedély kiterjedése időben és térben, a kizárólagosság vagy nem kizárólagosság rögzítése; d) további hasznosítási engedély biztosítása a licencia vevő számára;
e) a licenciavevő hasznosítási és továbbfejlesztési kötelezettsége; f) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja felelősségének kizárása olyan okok vonatkozásában, (gyakorlati hasznosíthatóság korlátai, termékfelelősség, harmadik személy jogosultsága stb.) amelyekről a szerződés aláírásának időpontjában nem tudott, vagy a tőle elvárható gondosság mellett nem kellett, hogy tudjon. (4) Szerződés megkötését megelőzően amennyiben az lehetséges az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját a szerződés alapján megillető szellemi tulajdonjogok hovatartozásáról rendelkezni kell. Ha a szerződés tárgya szellemi alkotások jövőbeli létrehozására irányul, a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának a végül létrejött szellemi alkotásokból való részesedése nem lehet kisebb az említett szellemi alkotásokhoz való tényleges hozzájárulásának a mértékénél, közös szellemi alkotás létrehozásakor pedig a hozzájárulás arányánál. (5) A jelen fejezet rendelkezéseitől csak az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően, dokumentáltan indokolt esetben lehet eltérni. 7/B Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja részvételével alapított hasznosító vállalkozások 22. (1) Ha MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a szellemi alkotás jogosultja, a szellemi alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság (hasznosító vállalkozás) tulajdonába adhatja (apportálhatja) vagy a szellemi tulajdon transzferére vonatkozóan a 7/A alfejezet szerint megállapodást köthet. Hasznosító vállalkozás alapításáról, valamint hasznosító vállalkozásban részvételről MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja Igazgató Tanácsa dönt. (2) Amennyiben MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja úgy döntött, hogy a hasznosító vállalkozás alapításában, valamint a vállalkozás tevékenységében a szellemi tulajdon apportálása útján részt kíván venni, akkor köteles az egységes akadémiai vagyonra tekintettel kezdeményezni a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: MTA) főtitkárának hozzájárulását a hasznosító vállalkozás alapításához és az Akadémia tulajdonosi részvétele gazdasági társaságokban című MTA főtitkári 3/2009. (A.É.4.) MTA-F szabályzatában foglaltakat teljesíteni. A hasznosító vállalkozásban a tulajdonosi jogok MTA-t illetik meg. A tulajdonosi jogokat az MTA elnöke felhatalmazásával, a (4) bekezdés szerint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának törvényes vagy meghatalmazáson alapuló képviselője gyakorolja. (3) Az MTA tulajdonosi részesedének megszerzése MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja vállalkozási bevétele terhére történik kivéve, ha az MTA és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja ettől eltérően állapodik meg. (4) Az MTA a tulajdonosi képviselet ellátásával, amely a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) és annak módosításai aláírására, bármely nyilatkozat megtételére, a hasznosító vállalkozás legfőbb szervén (taggyűlésén, közgyűlésén) MTA képviseletére jogosít, az MTA Alapszabályának 66.. (18) bekezdése alapján - elnökségi felhatalmazás útján az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja mindenkori főigazgatóját bízhatja meg. A hasznosító vállalkozástól származó osztalék bevétel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját illeti meg. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a tulajdonosi képviselet ellátása és időszakos gazdálkodási jelentések szolgáltatása során köteles a MTA Titkárság Beruházási és Vagyongazdálkodási Osztályával együttműködni.
(5) Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosító vállalkozásnak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet. (6) Szükséges előfeltételek és betartandó előírások hasznosító vállalkozás alapításához: a) érvényes szellemitulajdon-kezelési szabályzat megléte; b) hasznosító vállalkozás 3 évnél rövidebb időre nem hozható létre; c) a hasznosító vállalkozás csak korlátolt felelősségű társasági (kft), vagy részvénytársasági (rt) formájú lehet, mert az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja, mint költségvetési szerv felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét és az osztalékból való részesedése sem lehet annál kisebb arányú; d) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának a hasznosító vállalkozásba egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulásainak összege nem haladhatja meg az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja előző évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenysége eredményének 50 %-át; e) a létesítő okirat nem írhat elő pótbefizetési kötelezettséget az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja terhére; f) mellékszolgáltatás nyújtása nem tiltott; g) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszonyát, illetve részesedését csak az azt megtestesítő vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi megállapítását követően, és legalább a megállapított értéken történő visszterhes átruházással szüntetheti meg, vagy csökkentheti; h) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja általa alapított, vagy a részvételével működő hasznosító vállalkozásokkal kapcsolatban ha vannak ilyenek az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja évente jelentést készít felügyeleti szerve részére arról, hogy a vállalkozásokban hogyan valósultak meg a hasznosítási célok; i) a hasznosító vállalkozás az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában létrehozott szellemi alkotást nem apportálhatja tovább más gazdálkodó szervezetbe; j) az előző korlátozó és tiltó rendelkezések irányadók a hasznosító vállalkozás által alapított további gazdálkodó szervezetre, az ebben való részesedés szerzésére, továbbá a hasznosító vállalkozás közvetett részesedésével működő gazdálkodó szervezet által alapított gazdálkodó szervezetre, vagy gazdálkodó szervezetben részesedés szerzésére; k) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja közalkalmazotti jogállású munkatársa, - a munkáltató előzetes hozzájárulásával tagja, vagy vezető tisztségviselője lehet a hasznosító vállalkozásnak, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet. (3) A fenti, hasznosító vállalkozásban való részvételre irányadó megszorításokat nem kell alkalmazni, ha az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a hasznosító vállalkozásban való részvételét a 7/A alfejezetben foglalt szerződés megkötésével biztosítja. 8. A szellemi alkotások értékelése 23. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a rendelkezésébe tartozó szellemi alkotásokat nyilvántartja és értékeli. 24. A nyilvántartást a 20. szabályai szerint kell vezetni. Az értékelés során megfelelően alkalmazni kell az MTA szellemitulajdon-kezelési szabályzatának 66-70. -ait.
9. Díjazás, motiválás 25. A szellemi alkotást létrehozó személyt a szolgálati vagy alkalmazotti szellemi alkotás, illetve munkaviszonyban létrehozott szerzői mű hasznosítása, illetve felhasználása esetén a hatályos szellemitulajdon-védelmi jogszabályokkal összhangban megfelelő összegű díjazás illeti meg. 26. A díj mértékének megállapítása során a következő tényezőket kell számításba venni: a) a munkavállaló munkaköri kötelezettsége; b) a munkáltatónak a szellemi alkotás létrehozatalához való hozzájárulása; c) az a körülmény, hogy a szellemi alkotást egy vagy több alkotó hozta létre; d) az alkotó szervezeten belüli beosztása, így különösen vezető pozíciója; e) a szellemi alkotás potenciális piaci értéke; f) a munkáltató rendelkezésére álló költségvetési források. 27. (1) A jelen Szabályzat alkalmazásában a hasznosításból és/vagy értékesítésből származó találmányi díj alapja a következő: a) közvetlen hasznosítást végző vállalkozás alapítása esetén: az eset körülményeitől függően az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és a kutató egyedi megállapodása szerinti összeg, legfeljebb azonban a hasznosításból származó adózott nettó nyereségnek az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontját megillető része; b) licenciaszerződés esetén: a hasznosítási jog ellenértékeként a licenciaszerződésben a licenciavevő által az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának fizetendő licenciadíj (upfront), a licenciavevő által az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont javára teljesített bármilyen kifizetés (royalty) és más pénzben kifejezhető előny, ideértve a licenciavevő által kibocsátott részvényeket, illetve kialakított üzletrészeket is, de ide nem értve a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; c) találmány/szabadalom átruházási szerződés esetén: az átruházás ellenértékeként az átruházási szerződésben a vevő által az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának fizetendő díj, a vevő által MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont javára teljesített bármilyen kifizetés és más pénzben kifejezhető előny, ideértve a vevő által kibocsátott részvényeket, illetve kialakított üzletrészeket is, de ide nem értve a vevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának biztosított eszközöket, szolgáltatásokat illetve jogokat. (2) A találmányi díj alapjának kiszámításánál a fenti írt összegből az adott szellemi alkotás értékelésével és a jogi oltalmának megszerzésére és hasznosítására és/vagy értékesítésére irányuló eljárással kapcsolatos költségeket le kell vonni. Ezen költségek alatt érteni kell a szabadalmi hivatalok előtt eljáró jogi képviselőknek, a technológiamenedzsereknek és más külső szakértőknek a díjazását, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának az eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi készkiadását is. (3) A díj mértékére nézve az MTA Szellemitulajdon-kezelési Szabályzatának rendelkezései irányadók. 28. A hasznosításból származó bevétel megosztása a) szellemi alkotások tekintetében, amelyekre iparjogvédelmi oltalom szerezhető, a találmányi díjszerződés kikötései szerint;
b) szerzői művek esetében a szerző(k)nek az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjával esetenként kötött szerződése kikötései szerint; c) olyan védjegyek (árujelzők) esetében, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az előző a) és b) pontokban meghatározott szellemi alkotáshoz, az esetenkénti szerződések kikötései szerint történik. 29. Azokban az esetekben, amikor a szellemi alkotás hasznosítása nem eredményez bevételt az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont számára, vagy a szellemi alkotást az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont saját tevékenységi körében hasznosítja, költségvetési fedezet hiányában a kutatót a rendszeres illetményén túl külön díjazás nem illeti meg. 30. A 29. -ban említett szellemi alkotások alkotóinak is lehetőségük van az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában alapított belső tudományos díjak pályázat útján való elnyerésére. 10. A szabályzat megsértése 31. Amennyiben a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó, szellemi alkotást létrehozó személy a szabályzat tárgyát képező bármely szellemi alkotást a szabályzatban meghatározott módon nem jelenti be, illetve az MTA, illetve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja javára nem ajánlja fel, úgy a vonatkozó jogszabályok szerinti következményekkel felel. A szabályzat megsértéséből származó következmények alkalmazásakor a felek törekszenek a békés megegyezésre; a szabályzatot megszegő félnek a sérelmes állapot elhárítására irányuló törekvéseit figyelembe kell venni. 32. Ha a szellemi alkotást létrehozó személy jelen szabályzatban meghatározott felajánlási és együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a vonatkozó jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik. 33. A szellemi alkotást létrehozó személy a Szabályzat alkalmazása során meghozott, számára sérelmes döntésekkel szemben jogorvoslatért bírósághoz fordulhat kivéve azokat a döntéseket, amelyek elfogadásáról a jelen Szabályzat értelmében a kutató kifejezetten nyilatkozik, vagy amelyek esetében a jelen Szabályzat hatályának elfogadása egyben a vonatkozó döntés elfogadását is jelenti. 34. A szabályzat jogi személyiségű alanyainál bekövetkező jogsértések tekintetében (a vonatkozó jogszabályokon kívül) a jogkövetkezményekre a jogsértő szervezeten belüli hatásköri és felelősségi szabályok is irányadók. 11. Záró és hatályba léptető rendelkezések 35. A szabályzat egységes szerkezetben az elválaszthatatlan részét képező értelmező szabályokkal és mellékletekkel 2014. október 15. napján került elfogadásra és 2014. október 16. napján lép hatályba.
36. A szabályzat rendelkezéseit a visszamenő hatály tilalmának figyelembevételével a már megkötött és érvényben lévő hasznosítási szerződések kivételével a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell. 37. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül köteles gondoskodni mindazon dokumentumok különösen a kinevezési okmányok, munkaköri leírások, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létrehozó szerződések módosításáról, amelyek a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően biztosítják a szabályzat hatályának az adott jogviszonyra történő kiterjesztését. Budapest, 2014. október 15... dr. Lévai Péter József főigazgató MTA Wigner FK
1. sz. melléklet: A jelen Szabályzat alkalmazása során figyelembe veendő jogszabályok A) Az innovációt és az innovációs rendszert érintő jogforrások - Magyarország Alaptörvénye - 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról (Innovációs törvény) - 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról - Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007 2013) 1 - Az Európai Parlament és a Tanács 1906/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vállalkozásoknak, a kutatóközpontoknak és az egyetemeknek a hetedik keretprogram (2007 2013) cselekvéseiben részvételéről, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról B) Közfinanszírozású kutatást érintő jogforrások - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról - 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról - 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról - 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról és a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról - 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről - 1997. évi CXXXVI. törvény az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról C) A szellemi tulajdon védelmét érintő jogforrások: - 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról (Szt.) - 141/2008. (V. 16.) Korm. rendelet a szabadalmi bejelentés államtitokká minősítéséhez szükséges eljárás részletes szabályairól - 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról - Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (Kihirdette az 1970. évi 18. törvényerejű rendelet) - Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövege (Kihirdette: 2007. évi CXXX. törvény) - Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat [Kihirdette: 319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet] 1 2014 2020 között: Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogram