ESZTERGOM nevezetességei Rövid képes kalauz Összeállította: HOMOR IMRE Kiadja : Esztergom szabad királyi megyei város Idegenforgalmi Bizottsága.
Dr. SERÉDI JUSZTINIÁN bíbornok, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. (Született 1884. ápr. 23. Az esztergomi érseki trónt elfoglalta 1928. jan. 29.)
ESZTERGOM nevezetességei Összeállította: HOMOR IMRE Minden jog fenntartva. Kiadja: Esztergom sz. kir. megyei város Idegenforgalmi Bizottsága 1930.
A SZENT IMRE JUBILEUMI ÉV esztergomi ünnepségeinek programmja. Május 24-én: A helybeli középfokú intézetek együttes ünnepélye. Május 25-én: Országos női zarándoklat Esztergomba. Június 15-én: A helybeli katolikus egyesületek együttes ünnepélye. Aug. 15-én : Az esztergomi főegyházmegye plébániáinak együttes zarándoklata Esztergomba, a székesfővárosiak kivételével. Aug. 12 13-án: Országos balneológiai kongresszus. Aug. 15-én: Nagyboldogasszonyi búcsú és Szent István ünnepségek Esztergomban (Részletes programm külön.) Aug. 15-én: Katolikus nap Esztergomban. Aug. 17-én: Kerületi dalosünnepély Esztergomban. Aug. 22-én: Szobieszky emlékünnepély lengyel zarándokok részvételével. Aug. 25 26 27-én : Vendéglősök országos kongresszusa Esztergomban. Szept. 8-án Országos férfizarándoklat Esztergomba. Stefánia gyermeknap.
Esztergom a Magyar Sión. A köztudatban Esztergom a Magyar Sión" nevet viseli. Nevezik Magyar Betlehern"-nek is, midőn e várost, mint Szent István király születési helyét emlegetik. Mindkét megtisztelő név a város keresztény vallásos jellegét hangsúlyozza. A magyar kereszténység bölcsője Szent Istvánéval együtt itt ringott s ma is innen szól Szent István lelke mindazokhoz, akik e várost, mint a magyarság szent zarándokhelyét felkeresik. Esztergom szabad királyi megyei város a Duna jobb partján, az esztergom váci Dunaszorulat nyugati kapujánál, a Kis Magyar Alföld -és a Nyugati Magyar Középhegység találkozásánál épült. Szókhelye Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesítetett vármegyéknek és az esztergomi járásnak. Székvárosa Magyarország hercegprímásának, az esztergomi főkáptalannak, az esztergomi egyháztartománynak ós egyházmegyének. Villanyvilágítása ós vízvezetéke a modern vidéki városok sorába emeli Esztergomot. Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 2066 házban 17.963 lakosa van, akik nagyrészben földmívelők. Az ipar és kereskedelem a trianoni béke óta, amikor Esztergom határvárossá lett, erősen hanyatlik. Közigazgatásilag 1895-ig Esztergom szab. kir. városból (ú. n. Belvárosból), továbbá Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező nagyközségekből állott. 1895-ben mindezek A, községek Esztergom néven egyesültek.
8 A város és vidéke egyike Magyarország legrégibb lakott helyeinek. Géza fejedelem is Esztergomot választotta lakóhelyéül, amely a XIII. század közepéig volt fővárosa Magyarországnak, 1543-ig pedig székhelye Magyarország prímásainak. 1543-tól 1595-ig és 1610 1683-ig török uralom alatt állott. Ez az idő, valamint a kuruc háborúk teljesen tönkretették Esztergomot, amelynek a XVIII. század elején mindössze 2000 lakosa volt. Újabb fejlődése Rudnay Sándor hercegprímás nevéhez fűződik (1819 1831), aki a prímási és főkáptalani székhelyet ismét Esztergomba tette át s a mai főszékesegyház építését is megkezdette. Mit nézzünk meg Esztergomban? 1. A főszékesegyház külseje. Esztergom minden látogatója legelőször a főszékesegyházba (bazilikába) siet. Ez Magyarország egyik legszebb ós legnagyobb temploma. 66 m magas hegyen, a híres esztergomi vár romjai közül emelkedik 100 m magasságba a templom 24 oszloppal szegélyezett és félgömbbel koronázott kupolája, rajta 2 és fél m átmérőjű gömbön 7 m magas kereszttel. A templom hosszúsága 107, szélessége 40, a középen 48 m. Amióta kereszténység van Magyarországon, mindig állott templom e helyen. Az új klasszikai stílusban épült bazilika külsején is van már néznivaló. Legszebb része a keleti oldalon, a főbejárat előtt levő oszlopcsarnok, amelyet nyolc 22 m magas korinthusi oszlop díszít.
9 A főszékesegyház főhomlokzata az oszlopcsarnokkal. A főszékesegyház a Duna felől a Mária Valéria híddal.
10 Itt látjuk a főszékesegyházat építő négy prímás (Rudnay, Kopácsy, Scitovszky, Simor) címerét, továbbá Nagy Lajos király, Hunyadi János kormányzó, Telegdi Csanád, és Széchy Dénes prímások szobrát. A nevezettek nagy érdemeket szereztek a bazilika helyén állott templomok létesítése körül. A főkapu felett domborművet látunk, amely Zacheus hívásának bibliai jelenetét ábrázolja. (Meixner műve.) A két 58 m magas oldaltorony mellett levő kapuzatokat is domborművek díszítik. Az északi oldalon a templomnak 1822-ben történt alapkőletételét, a délin 1856-ban történt felszentelését ábrázolta a művész. A Duna felé eső, nyugati homlokzatot Kiss György három óriási horganyszobra díszíti, amelyek Szent Istvánt, Szent Lászlót és középen a Vallást ábrázolják. Itt is látunk két domborművet Sz. István és Sz. László életéből vett jelenetekkel. (Casagrande velencei szobrász művei.) A homlokzat felirata: Quae sursum supt querite! (,,A felülvalókat keressétek!" Szent Pál szavai.) 2. A főszékesegyház belseje. A főkapun, vagy a déli toronynál levő oldalkapun juthatunk a templom gyönyörű belsejébe. Legelsőbben a hatalmas főoltárkép ötlik szemünkbe, amely Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja Tiziano Vecellio velencei festő (1477 1576.) elgondolása szerint. A 13 m magas és 65 m széles képet Michelangelo Grigoletti olasz festő festette a részletekben sok eredetiséggel. Ez a világ legnagyobb oltárképe. A szentély boltozatán az angyalok kilenc
A főszékesegyház szentélye. 11
12 karától övezett Szentháromság freskóját látjuk, amelyet Moralt Lajos müncheni festő készített. A márvány főoltárt, Bonani remek alkotását, négy magyar szent szobra díszíti. (Sz. Adalbert, Gellért, Márton, Mór.) Az oltár alsó része és az angyalos villanykandeláberek lábazata ószövetségi bibliai jelenetekkel, középen pedig az utolsó vacsorát ábrázoló domborművekkel van díszítve. Igen szép a nagy bronz husvéti gyertyatartó is (Kiss György munkája). A szentély megtekintésre érdemes díszei még: a prímási trón Simor prímás címerével, vele szemben egy fedett kisebb orgona Sz. Adalbert képével, a 22 kanonoki stallum, a Jó Pásztor képével díszített prímási stallum és vele szemben a szószék, mind tömör tölgyfából, művészi faragásokkal. Érdemes megállanunk a kupola alatt. Fejünk felett 72 m magasságban hajlanak össze a gazdagon aranyozott ívek. A párkányszalag felirata: Assumpta est Maria in coelum, gaudent angeli. (Felvitetett Mária az égbe, örvendeznek az angyalok.) A pilléreket Sz. Gergely, Jeromos, Ágoston és Ambrus egyházatyák mozaik utánzatú freskói díszítik. A kereszthajókban 3 3 oltár foglal helyet. A déli oldalon levő oltárok oltárképei Krisztus születését, halálát ós feltámadását, a szemben levő oldalon Sz. István megkereszteltetését, a sz. korona felajánlását és Sz. István térítő munkáját állítják elénk. Felhívjuk olvasóink figyelmét a Krisztus kereszthalálát ábrázoló képre, amely Grigoletti legszebb alkotása. A kép balsarkában a golgotai halottak közt feltámadó Ádám és Éva eszmélnek nagy bűnük tudatára.
A főszékesegyház belseje a szentéllyel és a Simor-emléktáblával. 13
14 A márvány mellékoltárok szobrai közül a Kassai boldog vértanuk, továbbá Sz. Márton, B. Jolán és Kinga gyönyörű alakjait Kiss György szobrász alkotta a Jézus-szíve oltár szobraival együtt. Sz. József és Sz. Adalbert szobrai az angyalszobrokkal együtt Meixner, a Sz. Erzsébetet és B. Margitot ábrázoló szobrok Bonani művei. A kupolacsarnokban látjuk még Pázmány Péternek, Esztergom legnagyobb érsekének és Simor Jánosnak, a főszékesegyház bőkezű befejezőjének és feldíszítőjének életnagyságot meghaladó fehér márványszobrait. Az előbbit Delta Vedova turini szobrász, az utóbbit Stróbl Alajos készítette. Simor templomdiszítő érdemeit itt egy vörösmárvány-szegélyű emléktábla is hirdeti. A templom hajóját Meixner két nagyszabású domborműve díszíti. Egyik Jézust a kisdedek között, a másik a jeruzsálemi bevonulást ábrázolja. A kórus díszes korlátján is Meixner szobrai állanak. (Sz. Dávid, Cecília és a zenélő angyalok.) Az orgona Moser salzburgi orgonaépítő műve 64 változattal és 3483 síppal. E kóruson dirigálta Liszt Ferenc a templom felszentelésére írt Esztergomi Miséjét. 3. A két oldalkápolna közül az északi Szent István vértanú kápolnája, a szentnek Ferenczy István első magyar szobrász által készített szobrával. Itt látható egy XV. századbeli Úrkoporsó, amelynek helyére Csernoch János prímás síremléke kerül (Zala György alkotása.) Az oltárral szemben Károly Ambrus cs. és kir. főhercegnek, az 1809-ben Tatán elhunyt 23 éves prímásnak síremléke áll, mely Pisani híres olasz szobrász műve.
Bakács-kápolna oltára (1507.) a csodás kegyelemképpel- 15
16 Az Úrkoporsó elején egy dombormű a pokol tornácába leszállt Krisztust ábrázolja, oldalán pedig az alvó katonákat és az apostolokat látjuk. A templomhajó déli részének oldalkápolnája a hírneves Bakács-kápolna, hazánk legbecsesebb reneszánszkori műemléke, amelyet Bakócz Tamás bíbornok-prímás 1507-ben építtetett Ferucci András olasz építőművésszel. A török időkben mecsetül használták. Falain a török elleni harcokban résztvett katonák névkarcolásai, kupolája alatt pedig Bakócz, II. Ulászló király és Szakmáry György érsek címerei láthatók. A szép szentségház felett Szűz Mária csodás kegyelemképe függ, amelynek ezüstruháját Erős Ádám, Esztergom várának utolsó parancsnoka (1732 1761) készítette. A szentségház két oldalán levő szobrok (Sz. István és László) Della Vedova alkotásai. A Bakács-kápolna a bazilikához tartozó híveknek plébániatemplomul szolgál. 4. A főszékesegyházi kincstárba a sekrestyén, a főkáptalani tanácstermen, az esztergomi kanonokok képeivel díszített folyosón és a főkáptalani téli kápolnán keresztül juthatunk. (A tanácsteremben Hess Mihály: Sz. István keresztelését ábrázoló képe különös figyelmet érdemel.) A kincstár Európa egyik legbecsesebb gyűjteménye. Első ismert leltára 1397-ből való. Háborús időkben mindig nagy áldozatokat követeltek e kincstártól. Már a mohácsi vész idején sok kincsét hadicélokra vették igénybe. A török és a kuruc időkben több helyütt őrizték e kin-
XV. századbeli Úrkoporsó a főszékesegyházban. 2 17
18 cseket. Sok viszontagság után kerültek vissza Esztergomba. A kincstár szebbnél-szebb darabjai közül is a legnevezetesebb Mátyás király kálváriája, ez a színaranyból készült, művészi zománcozású remekmű, továbbá a magyar szent koronával egyidős bizánci békecsók tábla. De itt láthatók még a koronázási eskü-kereszt, a király előtt hordozott apostoli kereset, Szelepcsényi prímás békefeszülete, amelyet koronázáskor csókra nyújtanak a királynak, a koronázási kehely (Zutt R. műve), amelyet IV. Károly király koronázására rendelt Csernoch bíboros-hercegprímás, a koronázási infula, palást és miseruha, Simor prímás remek műkincsei, a XV. századi olajtartó szarvak, szentek ereklyéi ós ereklyetartói, a remeknélremekebb kelyhek, szentsógtartók, keresztek, gyűrűk, egyházi edények, egyházi ruhák (a XIV. századtól kezdve), a drága csipkék gyűjteménye stb. Míg a főszékesegyház egész napon át zavartalanul megtekinthető, (a déli órák alatt, 12 2-ig a sekrestyeben kell jelentkezni), addig a kincstár megtekintése köznapon csak d. e. fél 10-től 12-ig, vasárnap d. e. 10 12-ig, délután pedig mindennap 3 5 óra közt lehetséges. A főkáptalan határozata folytán belépődíjul személyenkint 50 fillért szednek. Nagyobb csoportok részére méltányos díjkedvezmény kérelmezhető. 5. A főszékesegyház sírboltjába a déli oldalbejárat előcsarnokából juthatunk. Megtekintését a sekrestyében kell bejelenteni. A lépcsők alján két nagy géniusz-szobor áll
19 Mátyás király arany kálváriája a kincstárban. 2*
20 (Schrott Endre szobrász művei.) Az egyszeri! oltár körül nyugosznak Károly Ambrus főherceg, Rudnay, Kopácsy, Scitovszky, Simor és Csernoch prímások hamvai; a sírbolt más részein többnyire esztergomi kanonokok sírjai láthatók. Sok újabb emlékkő mellett a középkriptában látható több régi síremlék a hajdani templomok omladékai közül került elő. Itt vannak Széchy Dénes (+ 1465), Vitéz János (+ 1472), Cháky Ugrin (+ 1204) emlékkövei és egy 1485-ből származó címeres emlékkő, amelyről azt vélik, hogy Mátyás királyunk második feleségének, Beatrix királynénak fivéreé. Érdemes megnézni a kupolatartó támaszfalak vastag alapjait is a belső sírbolt ablakainál. (Magyarország legvastagabb falai.) 6. A fó'székesegyház harangtornyában a hatalmas, mélyhangú /fis) Nagyboldogasszony harang mellett Játjuk a Sz. Adalbert, Sz. István, Sz. József, Sz. János harangokat, amelyek h-moll akkordban zengnék össze. A világháború idején három nagyobb harangot hadicélokra törtek össze; ezek helyett Csernoch János hercegprímás közvetlenül a halála előtti napokban rendelte meg a Sz. Adalbert, István és József nevű harangokat. A torony földszinti termében a régi főtemplom oszlopfejeit, díszítéseit és a Bakácskápolna külső falából való, finoman faragott márványlapokat láthatjuk. Megtekintésre érdemes a nagy toronyóra is. 7. A Szent István kápolna a várromok között, a megmaradt déli várbástya belsejében látható. A csarnok oromboltozatai és
Szent István kápolna. 21
22 oszlopfői a XI. századra vallanak. Úgy tartja a hagyomány, hogy itt született Szent István királyunk. Simor prímás 1874-ben restauráltatta. A kápolna freskói Sz. István életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A déli várbástyától a bazilika felé húzódó épület valamikor kaszárnya volt. A bazilikai sekrestye bejáratának közelében látható nyitott boltozat egy régi lőportár és fegyverraktár romja. 8. Kilátás a Várhegyről. A főszékeségyház környékéről gyönyörű kilátást élvezhetünk. A Duna felé, a várfalakról nyugatnak nézve, a hegy lábánál Víziváros városrészt látjuk a kéttornyú plébániatemplommal, a prímási palotával és a prímási gépgyárral. Túl a Dunán a cseh uralom alá jutott Párkány nagyközségen* és a Kis Magyar Alföld ködbevesző, apró falvakkal élénkített síkságán merenghetünk. Északabbra a Dunába ömlő Garam kanyarog Nana, Kőhídgyarmat, Kicsind és a folyó torkolatánál Garamkövesd községek közelében. Az oszlopcsarnok előtti teret az ősrégi szeminárium és három oldalról a kanonoki házak szegélyezik. A parkot Kiss György Magyarok Nagyasszonya bronzszobra, továbbá Szent István, Szent László királyok, Boldog Kőrösy Márk és Bold. Özséb esztergomi kanonokok régi szobrai díszítik. A szeminárium mögött, a Dunaparton a falusias jellegű Szentgyörgy- * 1683-ban a törökök felett itt fényes győzelmet aratott Szobieszky János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg.
Magyarok Nagyasszonya szobra az oszlopcsarnokkal. 23
24 mező városrész terül el. A szemináriumtól az érseki tanítóképző felé vezető útvonal a Várhegy alatt húzódó alagúton, az 1823-ban épült Sötétkapun halad keresztül. Az oszlopcsarnok irányában távolabb a Börzsönyi-hegység andezit-kúpjai, az Ipoly torkolatánál Szob, hátrább Márianosztra községek festői környéke ötlenek szemünkbe. A Duna innenső oldalán a hajlott gerincű Zamárd-hegy, délebbre az egész városon uralkodó 406 m-es Vaskapu-hegy menedékházzal koronázott orma zárja el a látóhatárt. Közelebb, a kálváriás Szenttamás-hegy emelkedik apró, szegényes házaival és kis kápolnájával. A Szent István-kápolna bejáratától Esztergom-Belvárost, a Sz. Vince-rend vizivárosi zárdaiskoláját ós templomát, a lombokkal szegélyzett Kisdunát, a kies Prímás-szigetet, a láthatáron pedig Gerecse kéklő kettős hegyhátát és a szigetekkel tarkázott, messzekanyargó Dunát látjuk Dorog, Tokod, Tát, Nyergesújfalu községekkel. Ugyanez a kilátás fokozottabb mértékben élvezhető, ha a főszékesegyház kupoláját tartó falkoszorú rácsos erkélyéről tekintünk körül. Idea várőr vezet el a sekrestyében való jelentkezés után. A sok lépcső járása azonban fárasztó. A kupola padlásán tiszta kettős, visszhang veri vissza szavunkat. Felmehetünk egészen a kereszt gömbjébe is. 9. A prímási palota. A Várhegy délnyugati tövében, a Dunaparton emelkedik az 1881 82-ben Simor János
25 A prímási palota márvány díszterme.
26 bíboros-hercegprímás által Lippert József tervei szerint épített hercegprímást palota a kéttornyú vízivárosi plébániatemplom mellett. A palota lépcsőházát és dísztermét De Torna Antal európai hírű stucco-művész fejedelmi pompával alkotta meg. A nagy házi kápolna stucco boltozatú és majolika padlózatú. A termek és szobák száma meghaladja a százat. A hercegprímás a második emelet dunafelöli részén lakik háromszobás lakásban, a palota többi részét hivatalos helyiségek, levéltár, könyvtár, múzeum, vendégszobák stb. foglalják el. A palotának a Duna felé eső homlokzata előtt aránylag kicsiny, de szépen gondozott park terül el. A prímási palota legnagyobb nevezetessége a 10. Székesegyházi Keresztény Múzeum. (Bejárata a prímási palota II. sz. kapujánál, az Uri-utcai udvurajtón. Látogatási idő d. e. 9-től d. u. 6 óráig. Jelentkezés a palota portásánál. Belépődíj személyenhint 40 fillér. Nagyobb csoportoknak díjkedvezmény.) Simor János az általa gyűjtött képtárt, régisógtárt, érmeket, ötvösműveket, metszeteket, keramikát és textilműveket Keresztény Múzeum címen az esztergomi főszékesegyház tulajdonába bocsátotta ós a saját költségén épült prímási palotában helyezte el. Gazdagította a gyűjteményt Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, aki művészeti hagyatékát végrendeletileg az esztergomi Keresztény Múzeumnak hagyományozta. San Marco hercegné szül. gróf Nákó Mileva a magyar kath. vallásalapnak adta műgyűjteményét, melyet a vallásalap itt örök letétül helye-
Részlet a Keresztény Múzeum képtárából. 27
28 zett el. Itt van letétben a vallásalap tulajdonát képező 10 drb XV. századbeli magyar kép is. A hatalmas múzeális anyag a palota második emeletén 9 teremben, 3 kabinetben ós egy hosszú folyosón nyert elhelyezést. A múzeum különös nevezetességei a középkori magyar képek és egyéb egyházművészeti tárgyak, a 124 olasz primitív kép, szobrok régi gobelinek, a szelence ós porcellán gyűjtemény stb. Részletes jegyzékük külön katalógust igényel. A prímási palotában van a híres prímási levéltár is, amely azonban csak komoly tudományos kutatás céljaira nyílik meg idegenek előtt. 11. A főegyházmegyei könyvtár, amelynek 1852-ből való stílusos épülete a Szent Istváh-út elején van, az országban nagyságra nézve az ötödik helyen áll. Alapítója a főkáptalannak 1397-ből való vizsgálati jegyzőkönyve szerint Küküllői János esperes, Nagy Lajos Hírneves krónikása. Állománya jelenleg több mint 121.000 kötet. Főbb művek: több száz ősnyomtatvány, köztűk 150 magyar nyelvű, három Korvina, 1590 kézirat, egy XI. századbeli evangeliumos könyv, Psalterium a XIII. századból, misekönyv a XVV századból és még több középkori kódex. Nemzeti szempontból a könyvtár legértékesebb kincse a Jordánszky-kódex, első magyar nyelvű bibliafordításunk. Megtekintésre méltók a lépcsőház freskói: Az égi könyv megnyitása (A Jelenések könyvének 5. fejezete), Vitéz János prímás udvara, (Magasi Németh Gábor művei) és az éremgyűjtemény. A könyvtár hétköznapokon délelőtt 10 12-ig a közönség rendelkezésére áll.
29 Vízivárosi plébániatemplom. Kerektemplom.
30 12. Városi múzeum. Az Esztergom-vidéki Régészeti ós Történelmi Társulat" múzeuma az Esztergom város tulajdonát képező Deák Ferenc-utca 3. sz. ház emeletét foglalja el ós felöleli Esztergom város és vármegye multjára vonatkozó emlékeket az emberiség őskorától kezdve a jelenkorig. A középkori agyagipar és a XI XIII. századbeli temetkezés emlékeiben különösen gazdag. A múzeum rendesen vasár- és ünnepnapokon délelőtt van nyitva. Előzetes bejelentésre máskor is. 13. Templomok. A vízivárosi plébániatemplom közvetlenül a prímási palota mellett áll. Szép, tiszta barokk stílusban egy régi templom romjain a jezsuiták építették Loyolai Sz. Ignác tiszteletére 1688-ban. A reud eltörlése után, 1773-ban lett plébániatemplommá. Közelében a Szeplőtelen Fogantatás barokk szobra (az 1740. évi pestis emléke) ós Erzsébet királyné terrakotta-szobra (Zala György műterméből) látható. A vízivárosi zárdatemplom telkét 1683-ban Lotharingiai Károly adományozta kedves tábori lelkészeinek, a szentferencrendieknek. 1865-ben jutott a Paulai Sz. Vince leányainak birtokába. A Sz. Kereszt tiszteletére szentelt csinos templomban Magasi Német Gábor freskói láthatók. Kedves ájtatosság tárgya itt a kisded Szűz Mária pólyás szobra. A belvárosi plébániatemplom helyén a szentferencrendiek kolostora és az a temploma állott, amelybe IV. Béla király is temetkezett.
Hősök szobra. (Lányi Dezső szobrászművész alkotása.) 31
32 Mai alakjában 1761-ben lett készen. Fő nevezetessége Vaszary János gyönyörű oltárképe, amely Sz. Péter és Pál apostolokat ábrázolja. A templom főoltára sóskúti márványból készült Kiss György karrarai márvány szobraival. A szószék igen szép kompoziciójú barokk alkotás. Meghitt része a kis Mária-kápolna, felöltöztetett régi kegyszoborral. A templom előtt Páduai Sz. Antal szobra áll (Kiss György műve.) A szentferencrendiek temploma az előbbi templom közelében épült. Alapkövét 1700-ban tették le, de építését a kuruc mozgalmak miatt csak 1717-ben fejezték be. A főoltár hatalmas képe Sz. Annát ábrázolja. A bejárattól jobbra levő lorettói kápolnában báró Kukländer Ferenc várparancsnok (+ 1719) neje van eltemetve. A templommal egykorú ós vele egybeépített zárdában mintaszerű fiúintemátus van középiskolások részére, a szentferenerendiek vezetése alatt. Szent Anna-templom (Kerektemplom) a város déli részén a bazilika után Esztergom legimpozánsabb egyháza. Rudnay Sándor hercegprímás 1828-ban építtette a római Pantheon mintájára. Előcsarnokát hat dór oszlop ékesíti az építtető prímás címerével és Herczog György szép angyalszobraival. Ujabban ifj. Storno Ferenc művészileg díszítette e templomot. Szent Annát ábrázoló oltárképét Hesz Mihály egri születésű festő készítette. Figyelmet érdemei a kupola alatt levő nyolc dombormű, amelyek Szűz Mária ünnepeit jelképezik. A templom mellett épült Szent Anna zárdában óvoda, elemi leányiskolaés hadiárvaház van. Utóbbiban a Keresztény Szeretet Országos
33 A városháza, Vak Bottyán egykori kúriája. Szentháromság- szobor.
34 Gyermekvédő Műve 40 árvát neveltet. A templom közelében látjuk az esztergomi Hősök emlékét (Lányi Dezső műve. 1926.) A szentgyörgymezői plébániatemplomot gróf Csáky Miklós hercegprímás (1751 57) építtette a szomorú török dúlás következtében romokban heverő előbbi templom helyén Szent György vértanu tiszteletére. A kisebb kápolnák közül legszebb a gótstilű Jó Pásztor kápolna a belvárosi temetőben S mellette a szép Kálvária. Megemlítjük még a városi Szegényház kápolnáját és a turista kirándulások fontos kiinduló pontját képező Szent Rozália kápolnát a Mária Terézia-utcában, a szenttamási, Sz. István tiszteletére épült barokk kápolnát a Vörösmarty-utcában, a Fájdalmas Szűz kápolnáját a Szenttamás-hegyen (épült 1823.) előtte remek barokk kálváriaszobrokkal és a szentgyörgymezői temetőben levő Miklósffykápolnát, amely ma ravatalozó kápolnául szolgál. Van Esztergomban egy kicsiny református templom a Sz. Imre-utcában és egy tiszta arab stílusban épült zsinagóga a Szenttamás-hegy tövében. A ráctemplomnak nevezett gör. keleti templom a Kossuth Lajos-utcában a világháború óta állandóan zárva van. Hívei már teljesen kihaltak, jóllehet volt idő, amikor annyian voltak, hogy egész Esztergomot Rácvárosnak nevezték róluk. A templom a XVIII. század elejéről való. 14. Középületek. Bottyán János kuruc generális udvarháza, amely ma városházául szolgál, a város legszebb terén, a Széchenyi-téren látható. Régi barokk-
35 A Hajósegylet csónakháza. Kilátás a Szent István kápolnától a Prímás-szigetre.
36 stilű lábasház ez, amely 1698-ban már fennállott s 1728-ban került a város birtokába. A toronyalatti része régebben gimnázium volt, amelynek tanárai között Révay Miklós, Vaszary Kolos, tanítványai' közt Cznczor Gergely, Sebők Zsigmond, br. Forster Gyula, Baross Gábor, Csernoch János nevét olvashatjuk. A városház előtt az 1900-ban készült Szent Háromság-szobor áll (Kiss György műve), a kuruc háborúk után dúlt pestis emlékére 1723- ban emelt régi szobor helyén. A Bottyán János utcában, a városháza szomszédságában látjuk a vármegyeházát, amely egyidős a Bottyán-palotával. Szép kapuzata a XVIII. század második feléből való. Szemben vele a bencés székház ós a gimnázium egész utcát lefoglaló épülete érdemel említést. A gimnázium lépcsőházát Királyfalvi Kraft Károly szép freskói díszítik. A Széchenyi-tér említésreméltó épületei a póstapalota, a kir. járásbíróság, a kétemeletes Esztergomi Takarékpénztár és az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank székházai. Ha a Széchenyi-térről a Szent Lőrinc utcán át, az Esztergomi Takarékpénztár bérpalotája mellett elhaladunk, a vármegyei bérház szép barokkstilusú új épületéhez jutunk. A Kisduna mentén a Csernoch János-út topeka-aszfaltja Esztergomnak ma egyik legkedveltebb sétahelye. Itt találjuk az Esztergomi Takarékpénztár Szent István fürdőtelepét a hatalmas hévvizű strandfürdővel, kissé távolabb pedig a vízivárosi apácazárda elemi és polgári leányiskolájának nagyszabású épületét, melynek közelében Esztergom várának régi bástyamaradványai láthatók.
Bazilika a Sötétkapuval. 37
38 A Kisduna vize választja el ezt a kellemes útvonalat a Prímás-szigettől, amelyre a Horthyvagy a Kolos-hídon juthatunk. A Horthy-híd közelében látjuk a Move Esztergomi Hajósegylet szép csónakházát. A Prímás-sziget több km hosszú árnyas sétányait járva, eljutunk a Move Sporttelepre, ahol nyáron kellemes dunai strandfürdő is áll a közönség rendelkezésére. A. szigetről vezet át Párkányba a 494 m bosszú Mária Valéria-híd (épült 1895 ben). A híd két oldalán vannak a hajóállomások. A hídfőtől nyíló kilátás Esztergom minden szépségéről páratlan hatású összképet nyújt. A város különböző részein található középületek közül felemlítjük a Vak-Bottyánról nevezett 3. sz. honvéd kerékpáros zászlóalj kaszárnyáját a Kossuth Lajos-u. 38. sz. alatt, a Kolosközkórház, a Kath. Legényegyesület ós a Városi elemi fiú- és leányiskola szép épületeit a Sz. Imreutcában, a Belvárosi Kath. Olvasókör ós Kath. Ifjúsági Egyesület emeletes palotáját a Simor János-utcában, a M. Kir. tiszti üdülőtelep és gyógyfürdő-kórház szépen parkozott épületeit a Mária Terézia-utca ós a Tábor-utca között. Esztergom iskolaváros. Esztergom kellemes, egészséges fekvésénél és a nevelés szempontjából megbecsülhetetlen gazdag történelmi multjánál, nemkülönben egységes vallásos közszelleménél fogva iskolavárosul kiválóan alkalmas. Iskolái közül első helyen említjük a katholikus hittudományi főiskolát, amely a főszékes-
39 egyház közelében, az ősrégi papnevelő intézetben (szeminárium) van. Nagynevű tanárainak sorában 1884-től 1904-ig működött itt Prohászka Ottokár, Székesfehérvár szentéletű püspöke. Hasonlóan a főszékesegyház közelében találjuk az 1928-ban épült modern Érseki Tanítóképző Intézetet is, amely 80 tanuló részére internátussal van ellátva. A várhegy tövében az érseki felsőbb nőnevelő-intézet érs. tanítónőképzője, elemi és polgári leányiskolája, leányinternátusa és a szatmári irgalmas nővérek noviciátusa nyert elhelyezést abban a hatalmas épülettömbben, amely Esztergomban vízivárosi zárda néven ismeretes. Az intézet a paulai Szent Vince leányai szatmári kongregációjának vezetése alatt áll, amelynek jelenleg ez a csonkamagyarországi anyaháza. A városházával egybeépítetten Deák Ferencutca 2. sz. alatt az államilag segélyezett községi Szent Imre reáliskolát találjuk, a Főapát-utca egész hosszában pedig a szentbenedekrendi Szent István gimnázium épülete húzódik,- amely a bencés székházzal épült egybe. A vasutállomás közelében a M. Kir. erdőgazdasági Szakiskola (egyszersmind m. kir. erdőőri és vadőri iskola) szépen gondozott épületei érdemelnek figyelmet. A város külterületén, az Esztergomi-Tábor vasuti állomás mellett, ahol a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett m. kir. 4. sz. honvéd kerékpár zászlóalj kaszárnyaépületei is vannak, a Katholikus Patronage Egyesület Szent József fiúnevelő otthonának polgári fiúiskolája, elemi és iparostanonc iskolája, internátusa is elhelyezést
40 nyert a világháború nagy hadifogolytáborának megmaradt épületeiben. Az intézet a szaléziánusrend vezetése alatt áll, amelynek magyarországi provinciálisa is itt székel. Az esztergomi elemi iskolák (a zárdaiskolák és az izraelita iskola kivételével) községi jellegűek. Legszebb a Sz. Imre-utcai közs. elemi fiú-és leányiskola épülete, amelyben az egyéves Női Kereskedelmi Tanfolyam is tartja előadásait. Közelében van az esztergomi Zeneiskola. A Mária Terézia-utcában, a Hősök emlékének hátteréül 1929/30-ban egy szép elemi fiúiskola épült. Szentgyörgymező városrésznek is csinos, két tantermes községi elemi fiúiskolája van a Hunyadi- és az Arvaház-utca sarkán. A szentgyörgymezői Simor leányárvaház és a Sz. Anna zárda rk. jellegű óvodája és elemi leányiskolája a szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt áll. Esztergom fürdőváros. Esztergom melegforrásait már a rómaiak ismerték. A török uralom alatt mint az egykorú feljegyzések bizonyítják Esztergom kedvelt fürdőhelye volt a török basáknak. Ma is több fürdője van, amelyek közül legnevezetesebb az Esztergomi Takarékpénztár Szent István artézi fürdőtelepe (Csernoch János-út 16.) A fürdőtelep vize vasas, kénes és magnéziumos thermálvíz, amely 29 C hőmérsékletű. Csúzos, köszvényes bajoknál, izzadmányoknál, görvélyes és női betegségeknél, idegbántalmak-
nál, neuraszténiánál és vérszegénységnél kitünő hatású. Strandfürdő, külön férfi- és női uszoda, gőzkád-és medence-fürdők állanak itt az üdülést kereső közönség rendelkezésére. A strand-, uszoda- és a török időkből való tükörfürdő-medencéket mindennap friss, kistálytiszta vízzel töltik meg újra. A fürdőtelepen gyönyörű park, homok- és gyepstrand, napkúrázó helyek, modern felszerelés, gyermekjátszótér, strandbüffé ós kerti vendéglő találhatók. A fürdőtelep szállója a Szent István Fürdő szálló. A hatalmas, stílusosan renovált, redutszerű szálló és vendéglő kedvelt találkozója a budapesti és vidéki vendégeknek. Kitünő magyar konyhája, tiszta, modern vendégszobái, nagy étterme és társastermei, turisták, társaságok és iskolák részére szolgáló közös hálótermei, külön leány- és fiúhálótermei, tánc- és színházterme, autógarázsa a legkeresettebb vidéki szállodák sorába emelik. A Szent István fürdőtelelepen kívül még két nyilvános fürdő van Esztergomban. Egyik a- prímási tükörfürdő az Úri-utcában (a gépgyár mellett), amelynek vizét már a rómaiak is használták, a másik az Esztergomi Főkáptalan Malomüzemének kis fürdőháza. (Ferenc József-út 12.) A dunai strandfürdő 41 a MOVE sporttelep mellett a Prímás-szigeten a Duna lágy vizét kedvelők kedvelt ós látogatott nyári üdülőhelye, kabinokkal és a szezonban büffével. Ideális hely week-endezésre.