ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE VALLÁSFÖLDRAJZÁHOZ A XVI. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG LÖVEI ZSUZSANNA Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 1. Bevezetés Az 1989-90-es rendszerváltozás után a mai polgári Magyarországon újra fontos szerepe van a keresztyén értékrendnek. Alkalmam volt megismerni hazánk néhány vidékét és tapasztalatokat szerezni az egyes régiók sajátos hitéletéről. Jelen cikk szűkebb hazám a történelmileg hányatott sorsú Békés megye /Viharsarok/ vallási térszerkezetének a XVI. századtól napjainkig történő átalakulását és jelenlegi állapotát kísérli meg bemutatni, elsősorban népszámlálási, helyi egyházi adatok és vizsgálataim alapján. 2. Békés megye vallási térszerkezete (XVI. század - 1989) A XVI. században jelentős változások történtek mind az ország, mind az egyház életében. A török elleni harcokban a falvak, városok többsége súlyos károkat szenvedett és pusztult el. A lakóházakon kívül sok templom is megsemmisült, ezek nagy része ekkor már valamelyik protestáns felekezethez tartozott. A reformáció gyorsan terjedt Békés megye területén (a mai megye közigazgatási határait kell érteni). Az elgyötört lakosság szívesen fogadta az anyanyelven hangzó evangéliumot, melyből vigasztalást, reménységet, erőt nyert. Kiváló prédikátorok hirdették az igét (Gálszécsi István, Ozorai Imre, Szegedi Kis István; az utóbbi buzgó református igehirdető); az ő munkásságuknak is köszönhető, hogy a megyében a református hívek, gyülekezetek száma ma is igen jelentős. Mágocsi Gáspár gyulai várkormányzósága" idején (1550) az egész gyulai várőrség és a város lakosainak gazdagabb része evangélikussá lett. A gyulai vár, a végvárak láncolatának egyik legfontosabb erőssége 1566-ban a törökök kezére került. Ezt követően Gyula 1695-ben történt felszabadulásáig Békés megyében az állandó lakosok csak a vizek védte, mocsaras területeken élhettek, így a vallási közösségek elsorvadtak (TÁBORSZKY L. 2000). A török kivonulása után a megye területe elvadult, kietlen vidék volt. Linder Keresztély Ferdinánd, az udvari kamara tiszttartója 1698-as feljegyzésében olvasható, hogy a térség Gyulaváritól kezdve Szentandrásig lakatlan pusztaság, kivéve Békést, ahol 10 embert talált. A hosszas bujdosás alatt sokan elhaltak, mások más megyebeliekkel házasodtak, és új otthont teremtettek maguknak. Az eredeti lakosság közül csak kevesen tértek vissza. 1711-töl 1715-ig a hajdan 71 községből csak 9 helységet népesített be a hazaszállingózó lakosság. A XVIII. század a birtokviszonyok tekintetében is nagy változást hozott. A sok kis- és középbirtok helyett a nagybirtokok uralma lépett előtérbe. Békés megye területe három nagy uradalom között oszlott meg: kéiegyházi, szentandrási és gyulai uradalom. Birtokosaik a következő időszakban döntő befolyást gyakoroltak az itt élő emberek életére. Ők irányították a megye közügyeit, nagyrészt ők telepítették be az elárvult falvakat, ők biztosították az életfeltételeket a visszatért és újonnan beköltözött lakosság számára. 241
Elsőként a hajdan legvirágzóbb helyek települtek be, mint Békés, Doboz, Gerla, Gyarmat, Gyula, Ladány, Öcsöd, Szeghalom és Vésztő. A lakosság között megkülönböztetünk olyanokat, akik a megye régi lakosainak leszármazottai, vagy akik önként költöztek ide más vidékekről s végül, akiket idetelepítettek. Ám ők is kénytelenek voltak később maguk közé idegeneket" befogadni. Az önként ideköltözöttek között elsősorban azokat kell megemlíteni, akik a szomszédos megyékből, főleg Biharból, és Szabolcsból jöttek. Nagyrészt olyan családok, akik a háborús időkben a békési menekülök vendéglátói voltak (HARSÁNY M. 1936). Ez időben, a gyulai katolikusokat, a csabai és gyomai evangélikusokat, valamint Békés megye területének keleti részére bevándorló kevés számú ruszin és román ortodoxokat kivéve a lakossága úgyszólván kizárólag református vallású magyarságból állott (NAGYNÉ MARTYIN E. 2000). 1720-ban a bécsi udvar adósságainak kiegyenlítésére Harruckern János György katonai élelmezési biztosnak adományozta Békés megye kilenctized részét (SZABÓ FERENC 1982). Az Ő nevéhez fűződik a földesúri telepítések legnagyobb része. Különböző kedvezményekkel, többek között a vallás szabad gyakorlásának engedélyezésével, igyekezett a birtokán különböző nyelvű és vallású, eltérő hagyományokat őrző lakosoknak új hazát teremteni. A telepesek között magyarok, németek és szlovákok voltak, akik felerészben az evangélikus, felerészben a katolikus vallást követték. Harruckern telepítési politikájának fő jellemzője, hogy az azonos vallású és egyazon nemzetiségű lakosságot - a többiektől elkülönítve - mindig egy helyre telepítette, hogy azok egyrészt egymás között élve saját szokásaiknak megfelelően könnyebben megszokhassanak új hazájukban, másrészt pedig elejét vegye az akkori időkben gyakori vallási súrlódásoknak. Ezzel egy időben templomokat és iskolákat építtetett, megteremtve ezzel a megye kulturális életének alapjait. A templomok kezdetben nagyon egyszerű épületek voltak. A betelepítések következtében nemcsak az evangélikus, hanem a katolikus lakosság száma is egyre nőtt, mivel az uradalmak földesurainak - Wenckheim és Andrássy család - nagy többsége katolikus. Térségileg ezek a települések főleg a megye területének déldélkeleti, német és magyar lakta részén fekszenek. Míg az evangélikus települések többnyire a nyugati részen találhatók, köszönhetően az 1720 utáni szlovák evangélikusok odatelepítésének, kivéve Orosházát, ahová a Tolna megyei Zombáról érkeztek evangélikus magyarok. A református települések a Sebes-Körös mentén vannak, kialakulásukra a Bihar megyéből bevándorló lakosság volt nagy hatással. Ezen kívül Békés városa, ahol Szegedi Kis István református lelkész munkássága végleg" meghatározó lett a város vallási életében (TÁBORSZKY L. 1999). 1828-as népszámlálási adatok alapján a katolikus (görög, római) hívők száma 27147, az ortodoxoké 12084, a reformátusoké 63265, az evangélikusoké 55264, az izraelitáké 285 volt (NAGY L. 1828). A népszámlálás során Békés megye területén 30 településről adtak számot a lakosság vallási hovatartozását illetően. Mivel az uradalmak kegyurai többségben katolikusok voltak, ezért gyakran előfordultak áttérések, és a katolikus hívek száma lassan növekedni kezdett. A 1840-es (7. ábra) és az 1850-es (2.ábra) népszámlálási adatok alapján a római katolikus hívek száma 31235-ről 38107-re növekedett, arányuk 17,6%-ról 21,5%-ra emelkedett. A protestáns egyházaknál a hívő lakosság száma nőtt. 1840-ben és 1850-ben egyaránt 34%-a evangélikus 56023, illetve 61985. A megyén belül a reformátusok száma 1840-ben a lakosság 44%-a: 72158, 1850-ben 42%-a: 77395. 1840 és 1850 között az ortodox egyház híveinek száma 9,4%-ról 7,4%-ra csökkent. Ebben az időben görög katolikus hívek 242
száma a megyében megkétszereződött: 597-ről 1288-ra emelkedett, továbbá az izraeliták lassú beszivárgása figyelhető meg, elsősorban a nagyobb, központi településeken, pl. Vári (Gyulavári), Szentandrás, Dévaványa, majd 1850-ben már Csaba, Békés, Gyula, Sarkad területén is. [A Békés vármegye területének 4/5-ét kitevő gyulai uradalom birtokosai 1840-ig ellenezték a zsidók betelepedését (KERESKÉNYINÉ CSEH E. 2000)]. Nagykunság * 1. ábra. Békés megye népességének vallási megoszlása 1840 körül Szerkesztette: Fényes Elek adataiból (1851) Lövei Zsuzsanna Fig. 1. Religional distribution of Békés county's population around 1840 Edited by Zsuzsanna Lövei from data of Elek Fényes (1851) 243
Nagykunság * 2. ábra. Békés megye népességének vallási megoszlása 1850-ben Szerkesztette: Hornyánszky Viktor adataiból (1858) Lövei Zsuzsanna Fig. 2. Religional distribution of Békés county's population in 1850 Edited by Zsuzsanna Lövei from data of Viktor Hornyánszky (1858) Az 1848/49-es törvények szerint a protestáns egyházak egyenrangúak lettek a katolikus egyházzal. A szabadságharc leverése után a katolikus Habsburg ház megszorító intézkedéseket hozott a protestáns egyházakkal szemben. Ennek eredményeként a protestáns lakosság számának növekedése visszaszorult a katolikus egyház híveivel szemben. Elsősorban a vegyes házasságok révén, majd átkeresztelkedések folytán is, hiszen ezek különböző anyagi juttatásokkal jártak. A protestáns egyházak végleges szabadságát" 244
a 1867-es kiegyezés hozta meg, de ez az egyházak híveinek százalékos összetételén nem sokat változtatott a megyében. Hajdú vármegye Jász - Nagykun - Szolnok vármegye Jelmagyarázat ^ Izraelita Ortodox Katolikus (római,görög) Evangélikus Evangélikus 50 km 3. ábra. Békés megye népességének vallási megoszlása 1880-ban Szerkesztette: Magyarország településeinek vallási adataiból (1880-1949) Lövei Zsuzsanna Fig. 3. Religional distribution of Békés county's population in 1880 Edited by Zsuzsanna Lövei from religional data of Hungary's settlements (1880-1949) A XIX. század végére, az 1880-as (3. ábra) népszámlálás idején a római katolikus hívők száma 87756-re emelkedett, ellentétben az 1850-ben számlált 38107-tel, arányuk 19,7%-ról 28,73%-ra növekedett a protestáns egyházak rovására. A református hívők 245
aránya 34,89%-ra (106573), míg az evangélikusoké 28,29%-ra (86413) csökkent. A lakosságnak 5,4%-a ortodox, 0,4%-a görög katolikus, itt kis mértékű fogyás figyelhető meg az 1850-es adatokhoz képest. Az izraelita hitközösség létszáma megnövekedett: 1840-ben arányuk 0,3%, 1850-ben 0,7%, 1880-ban már elérte a 2,25%-ot. Hajdú vármegye 4. ábra. Békés megye népességének vallási megoszlása 1910-ben Szerkesztette: Magyarország településeinek vallási adataiból (1880-1949) Lövei Zsuzsanna Fig. 4. Religional distribution of Békés county's population in 1910 Edited by Zsuzsanna Lövei from religional data of Hungary's settlements (1880-1949) 246
A történelmi Magyarország területén lefolytatott utolsó magyar népszámlálás során, 1910-ben, Békés megyében (4. ábra) a 410 ezer lakosból 32,1%-ot római katolikusként, 0,43%-ot görög katolikusként, 31,9%-ot reformátusként, 27,92%-ot evangélikusként, 4,81%-ot ortodoxként, 2,21%-ot pedig izraelitaként írtak össze. Jelentős tehát a római katolikus hívők számának további növekedése a protestáns egyházak rovására. Az I. világháború után, a trianoni békeszerződést követően, Békés megye lakossága 431,5 ezer, ebből 34,8% római katolikus, 31,48%) református, 27,02% evangélikus volt (J. ábra). Hajdú vármegye Jász - Nagykun - Szolnok vármegye Arad vármegye Jelmagyarázat ^ Izraelita Ortodox < > Katolikus (római görög) ^ Evangélikus Református 50 km 5.ábra. Békés megye népességének vallási megoszlása 1920-ban Szerkesztette: Magyarország településeinek vallási adataiból (1880-1949) Lövei Zsuzsanna Fig. 5. Religional distribution of Békés county's population in 1920 Edited by Zsuzsanna Lövei from religional data of Hungary's settlements (1880-1949) 247
Az 194l-es (6. ábra) és a 1949-es (7. ábra) évet vizsgálva a lakosság száma a háborús veszteségek miatt 472,6 ezerről 469,5 ezerre csökkent. A katolikusok aránya 36%-ról 39%- ra, a reformátusoké 31,3%-ról 33,5%-ra növekedett. Az evangélikusoké 26,2%-ról 22,65%- ra csökkent, ez az ekkor már elkezdődött kényszerű magyar-szlovák népesség cserének köszönhető. Az izraelita hívők száma a zsidóüldözések, deportálások miatt 7027-ről 1900- ra csökkent. 0 10 40 km 6. ábra. Békés megye népességének vallási megoszlása 1941-ben Szerkesztette: Magyarország településeinek vallási adataiból (1880-1949) Lövei Zsuzsanna Fig. 6. Religional distribution of Békés county's population in 1941 Edited by Zsuzsanna Lövei from religional data of Hungary's settlements (1880-1949) A II. világháború után kialakult szocialista rendszer vallásellenes politikájának köszönhetően a felekezeti összetétel lényegesen megváltozott. Az egyes egyházak, vallási közösségek tagjainak számáról nem voltak hivatalos adatok. Ezek hiányában nehéz megállapítani, hogy az elmúlt évtizedekben az ateista ideológia alapján történő iskolai 248
oktatás és az egyházak tevékenységét korlátozó állami intézkedések folytán milyen arányban csökkent az egyháztagok száma. Az úgynevezett szocialista Magyarországon az egyházak Békés megyében minden ingatlanukat és intézményüket elvesztették. A hívek számának csökkenése, az anyagi források elapadása miatt több gyülekezet meggyengült, vagy nem tudta megtartani önállóságát. 7. ábra. Békés megye népességének vallási megoszlása 1949-ben Szerkesztette: Magyarország településeinek vallási adataiból (1880-1949) Lövei Zsuzsanna Fig. 7. Religional distribution of Békés county's population in 1949 Edited by Zsuzsanna Lövei from religional data of Hungary's settlements (1880-1949) 3. Békés megye vallási térszerkezete 1989 után Az 1989/90-es rendszerváltozást követően új helyzetbe kerültek az egyházak. Ma már szabadon, mindenféle korlátozás nélkül hirdethetik az igét, végezhetik a lelkipásztori és a szeretetszolgálatot. A nevelés, az oktatás területén is új lehetőségek kínálkoztak az 249
egyházak számára. E szolgálatok végzéséhez azonban nem kielégítőek a személyi, tárgyi és anyagi feltételek. Kezdetben Békés megyében is nagymértékben nőtt az egyháztagok száma - bárki vállalhatta bátran a hitét, és valamelyest "sikknek" számított vallásos embernek lenni - de az 1990-es évek végén alább hagyott a lelkesedés, napjainkban az egyházakhoz tartozók száma már nem növekszik. 8. ábra. Békés megye népességének vallási megoszlása 2001-ben Szerkesztette: Magyarország településeinek vallási adataiból (2001) Lövei Zsuzsanna Fig. 8. Religional distribution of Békés county's population in 2001 Edited by Zsuzsanna Lövei from religional data of Hungary's settlements (2001) A XXI. század első népszámlálásának (2001) adatai alapján (8. ábra) Békés megye lakosságnak 27,2%-a katolikus, 18,3%-a református, 11,3%-a evangélikus. A 1949-es vallási adatokhoz képest a csökkenés (az előző sorrendben) 12%, 15%, illetve 11%. A más 250
felekezethez tartozók aránya 2,5 %, a nem hívőké 30,5%-a a népességnek; nem kívánt válaszolni a lakosság 10,1%-a. Békés megye viszonylatában elmondhatjuk, a kommunista ideológia egyházellenes politikájának, valamint a történelmi egyházaknál a lelkészképzés hiányosságainak köszönhetően a vallási elidegenedés nagy mértékű. Ma már elsősorban nem a különböző felekezetek hívőinek egymáshoz viszonyított arányait kell vizsgálnunk, hanem a hívők és nem hívők arányának alakulását, mert ezen a területen nagy az elvilágiasodás. 4. Összegzés A XVI. század elején a reformáció gyors terjedésének köszönhetően a megye lakosságának nagy többsége protestáns lett. A török hódoltság idején a lakosság nagy része elmenekült. A megye területe pusztává vált, a lakosság csak a vizek védte mocsaras területeken élt, a vallási közösségek elsorvadtak. A XVIII. század elején az eredeti lakosságból csak kevesen tértek vissza, főként reformátusok. Harruckern János Györgynek köszönhetően a megyében különböző nyelvű és vallású lakosság betelepítése kezdődött meg, így az evangélikus és római katolikus lakosság száma egyre nőtt. A XIX. század elején befejeződtek a betelepítések, a vallás térbeli szerkezete körvonalazódni látszott, nagy részben ki is alakult. A megyében ekkor protestáns többség volt. A XX. század elején a hívő római katolikus lakosság száma a legmagasabb. Az I. világháborút követő erőszakos határrendezések, később a politikai változások újabb vándorlásra kényszeríttették a Békés megyében élő lakosság egy részét. Nem elhanyagolható az erőszakos ki- és betelepítések (szlovák, német) hatása sem a vallási térszerkezet alakulására. A II. világháborút követően a zömében cselédsorban élő emberek hittek a hangzatos ígéreteknek, és a szociális felemelkedés reményében elhagyták őseik hitét, sok esetben lakóhelyüket is; a nagyobb városok könnyebb megélhetést nyújtottak. Az elvárosiasodott lakosság nem kereste a vallási központokat, - hátrányt jelentett a hitélet - a gyülekezetek elsorvadtak. A rendszerváltozást követően az egyházak új helyzetbe kerültek, ma már szabadon, mindenféle korlátozás nélkül hirdetik az igét, végzik a lelkipásztor és a szeretetszolgálatot. Békés megyében a kommunista ideológia vallásellenes politikájának köszönhetően a vallási elidegenedés igen nagy mértékű, 30,5%. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy Békés megye vallási térszerkezete az elmúlt 250 évben területileg nem változott meg lényegesen. Summary At the beginning of the 16 th century the population of Békés county had become Protestant owing to the spreading of the Reformation. In the times of the Ottoman occupation masses of people had run away. The area of the county had become deserted. The population had taken refuge in marshlands protected by waters. Religious communities had been disappearing. At the beginning of the 18 lh century the original population had moved back only in small numbers, mainly Protestants. Owing to Harruckern J. Gy. it was starting the repeopling of Békés county with different languagespeaking population belonging to different religious denominations. In this way the number of Lutherans and Roman Catholics had been growing more and more. By the beginning of 19 th century the resettlements had been finished. It seemed the spatial structure of religion had been outlining and partly it had been established. At that time in the county there was Protestant majority. At the beginning of the 20 lh century the number of Roman Catholics was the highest. After the I World War the forceful retication of frontiers and later the political changes had made one part of the dwellers of 251
Békés county to migrate again. It wasn't negligible the effect of forcible removal- and settling of population (Slovaks and Germans) to the evolution of the religion spatial structure. In the period following the II. World War mass of people, mainly living in menial position, had believed in highsounding promises. Some of them had left their ancestors' faith in the hope of the raising of the social standards, and in many cases their dwelling place, too Bigger towns offered better, easier living conditions to them. The religious centres hadn't been required by the urbanized dwellers, religion life became a disadvantage for them, so the religius congregations had been eliminated. In the period following the democratic transformation the churches got into new situations. Today they can preach the gospel without any restriction and do their pastoral work and charity service openly. One to the anti-religious policy of communist ideology the estrangement of religion was considerable, 30,5 % in Békés county. Despite all of these we can say that the religious spatial structure of Békés county didn't change territorially in the last 250 years. Irodalom FÉNYESE. (1851) Magyarország geográphia szótára, 1-2. kötet, Pest, 28-157. o. HORNYÁNSZKY V. (1858) Geographisches Lexikon des Königreichs Ungarn serbischen woiwodschaft mit dem temescher Banate, Pest, 21-134. o. HARSÁNY M. (1936): Békés vármegye története, Békés vármegye (szerk.: Márkus György) Békésvármegye Monográfiája szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest, 80-85. o. KERESKÉNYINÉ CSEH E. (2000) Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez, Világnak világa egyházak a Körösök vidékén (szerk.: Havassy Péter) Erkel Ferenc Múzeum-Dürer terein, Gyula, 81.o. Magyarország településeinek vallási adatai (1880-1949) 1 kötet, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1997. 160-186. o. Magyarország településeinek vallási adatai (2001) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002. 35-36.o. NAGY L. (1828): Notitiae Politico-Geographico-Statisticae Inclyti Regni Hungáriáé, Partiumque Eidem Adnexarum, Buda, 46-67. o. NAGYNÉ MARTYIN E. (2000) Adatok a magyarországi Román ortodox egyház történetéhez, Világnak világa egyházak a Körösök vidékén (szerk.: Havassy Péter) Erkel Ferenc Múzeum-Dürer terem, Gyula, 69.o. SZABÓ F. (1982) Történelmi - társadalmi viszonyok, Magyarország megyéi: Békés (szerk.: Gyenes László) Kossuth könyvkiadó, Budapest 1982, 23. o. TÁBORSZKY L. (1999) Egyházi élet, Békés megye kézikönyve (szerk.: KASZA Sándor.) OKTINFÓ- Szeged BT.- CEBA kiadó, 68-69.0. TÁBORSZKY L. (2000) Evangélikusok a Körösök vidékén, Világnak világa egyházak a Körösök vidékén (szerk.: Havassy Péter) Erkel Ferenc Múzeum-Dürer terem, Gyula, 27-29.o. 252