A Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Nyíregyháza 2014.
A Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. év április 29-én elfogadta. igazgató Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat, véleményezte a közalkalmazotti tanács és a szülői választmány. iskolai diákönkormányzat elnöke kollégiumi diákönkormányzatok elnökei közalkalmazotti tanács szülői választmány intézményi tanács elnöke elnöke elnöke - 2 -
I. Általános rendelkezések I.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja a/ A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) a magasabb jogszabályi előírásoknak megfelelően meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b/ Az SZMSZ a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz: Az intézmény tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok (alapító okirat, pedagógiai program, minőségirányítási program, házirend, egyéb belső szabályzatok), Munkaügyi, munkajogi helyi szabályok (közalkalmazotti szabályzat, kollektív szerződés), Az intézmény egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok (közalkalmazotti tanács, szülői munkaközösség, diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzata), Az intézményi élet egyes területeire vonatkozó belső szabályok (igazgatói utasítások). I.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi feltételei 1993. évi LXXIX. tv.: A közoktatásról (Kt.) 1993. évi LXXVI. tv.: A szakképzésről 1992. évi XXXIII. tv.: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1992. évi XXII. tv.: A Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXVIII. tv.: Az államháztartásról (Áht.) 1992. évi LXIII. tv.: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 2011. XLI. tv.: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása. 2001. évi XXXVII. tv.: A tankönyvpiac rendjéről, 2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. tv. A szakképzésről - 3 -
16/2013. (II.28) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 51/2012 (XII.21) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásáról 20/1997.(II. 13.) Korm. r.: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényvégrehajtásáról (Kt. Vhr.) 217/1998. (XII. 22.) Korm. r.: Az államháztartás működési rendjéről 138/1992.(X. 8.) Korm. r.: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kjt. Vhr.) 11/1994.(VI. 8.) MKM r.: A nevelési-oktatási intézmények működéséről (R.) 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 23/2004. (VIII. 27) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 110/2012 (VI. 04.) Korm. rendelet NAT 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról I.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a/ Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára illetve az intézmény valamennyi tanulójára, és kollégistájára (továbbiakban valamennyi tanulójára) nézve kötelező érvényű. b/ Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az intézmény előző SZMSZ-e hatályát veszti. - 4 -
II. Az intézmény alapadatai II.1. Az intézmény neve, címe, típusa, feladatai Az intézmény neve: Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Az intézmény székhelye, címe: Nyíregyháza, Városmajor u. 4. Az intézmény telephelye: Nyíregyháza, Árok u. 48.sz. Az intézmény gazdasági szervezetének neve: Az iskola vonatkozásában: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Nyíregyházi tankerület) Kollégium vonatkozásában: Középfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ. Az intézmény gazdasági szervezetének címe: Az iskola vonatkozásában: 1051 Budapest, Nádor u. 32. (4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 1.) Kollégium vonatkozásában: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37 Az intézmény vezetője: Az intézmény fenntartója: az igazgató, akit az oktatásért felelős miniszter nevez ki. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Nyíregyházi tankerület) Az intézmény típus szerinti besorolása Tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv Közszolgáltató szerv fajtája: közoktatási feladatot ellátó közintézmény Feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: költségvetési szerv Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény tevékenységei 2013. október 5-től hatályos alapító okirat alapján: 1. 4400 Nyíregyháza, Városmajor utca 4. 1.1. szakközépiskolai nevelés-oktatás 1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 1.1.2. évfolyamok: négy, öt 1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők) 1.1.4. nyelvi előkészítő 1.1.5. érettségire felkészítő négy évfolyam Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben - 5 -
A B C D Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Gazdasági informatikus 54 481 04 0010 54 01 7. Informatika 2 2. Idegen nyelvi titkár 54 346 01 0010 54 01 16. Ügyvitel 2 3. Pénzügyi szakügyintéző 55 343 01 0010 55 04 15. Közgazdaság 2 4. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 52 344 01 0000 00 00 15. Közgazdaság 1 Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Gazdasági informatikus 54 481 02 XIII. Informatika 7.Informatika 2 2. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 XXIV. Közgazdaság 15. Közgazdaság 2 3. Ügyviteli titkár 54 346 02 XXV. Ügyvitel 16. Ügyvitel 2 1.2. kollégiumi ellátás 1.2.1. kollégiumi maximális létszám: 208 fő 1.3. iskola maximális létszáma: 700 fő 1.4. iskolai tanműhely 1.5. iskolai tanműhely maximális létszáma: 20 1.6. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 2. 4400 Nyíregyháza, Árok utca 48. 2.1. kollégiumi ellátás 2.1.1. externátus 2.1.2. kollégiumi maximális létszám: 161 fő II.2. Az intézmény jogállása és képviselete Az intézmény jogállása: Az intézmény alapítója: önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szervezeti egység Emberi Erőforrás Minisztériuma. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi tankerület Az intézmény érvényes alapító okiratának száma: XVI.10.26. kelte: 2013. október 4. - 6 -
Az intézmény alapításának időpontja: 1918. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: hosszú bélyegző: körbélyegző: - 7 -
Az intézményi körbélyegzők használatára a következő beosztásban lévő dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, vezetői titkár, iskolatitkár. Az intézmény képviselője az igazgató. II.3. Az intézmény gazdálkodása, paraméterei a/ Az intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló vagyon a fenntartó által az intézménynek használatába adott nyíregyházi 777/3 hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza, Városmajor u. 4. és a 429/2 hrsz-on nyilvántartott Árok u. 48. alatti ingatlan és a rajta álló épületek. b/ Az intézmény gazdálkodási formája: a költségvetési szerv feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv c/ Az intézmény számlaszáma: d/ Az intézmény adóhatósági azonosító száma: e/ Az intézmény statisztikai számjele: 15402491-8020-15 f/ Az intézmény OM azonosító száma: 033683-8 -
III. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása III.1. Az intézmény szervezeti felépítése III.2. Az intézmény felelős vezetője a/ Az intézmény vezetője az igazgató. Az igazgató képviseli az intézményt. Az igazgatót a mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján Nyíregyháza Megyei jogú Város Közgyűlése nevezi ki és bízza meg, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az igazgató a felelős - a Nkt 69. -a alapján - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottaira átruházhatja. - 9 -
b/ Az igazgatót helyettesítheti: minden az iskola életével összefüggő ügyben az oktatási igazgatóhelyettes, oktatási-nevelési kérdésekben a nevelési igazgatóhelyettes szakmai képzéssel összefüggő ügyekben az oktatási igazgatóhelyettes, kollégiummal kapcsolatos ügyekben a kollégiumvezető, gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintéző. Az igazgatóhelyettes(ek) és a más vezető beosztású dolgozó(k) munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. III.3. Az intézmény vezetőjének feladatköre Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartoznak különösen a következők: a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésének biztosítása; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. III.4. Az igazgató közvetlen munkatársai a/ Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes, személyügyi előadó, vezetői titkár. - 10 -
b/ Az igazgatóhelyettes magasabb vezető, megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A pályázat útján elnyert megbízás határozott időre szól. c/ A gazdasági ügyintéző és a vezetői titkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. d/ Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. e/ Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. III.5. Az intézmény vezetősége a/ Az intézmény vezetőségének tagjai az igazgató, az igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető,, kollégiumvezető-helyettes. Feladatuk az intézmény munkájának megtervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, értékelése. A cél megvalósítása érdekében rendszeresen (hetenként) megbeszélést tartanak, döntéseikről tájékoztatják az érintetteket. A megbeszéléseken minden résztvevő beszámol az irányítása alá tartozó terület működéséről, aktuális eseményeiről. Közösen megvitatják az intézmény előtt álló feladatokat, és az ehhez szükséges intézkedéseket, hozzárendelve a felelősöket. Rendkívüli események vagy magasabb döntést igénylő ügyek esetében a szűken vett vezetés tagjai egyeztetés céljából felveszik a kapcsolatot az igazgatóval. b/ Az intézmény vezetőinek munkáját az igazgató által megbízott középvezetők és más választott tisztségviselők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, akik a vezetőséggel együtt az intézmény kibővített vezetőségét alkotják. A kibővített vezetőség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes szakmai munkaközösségek vezetői, iskolai diákönkormányzat patronáló tanára, kollégiumi diákönkormányzatokat patronáló tanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, közalkalmazotti tanács elnöke, szülői munkaközösség tanárelnöke. - 11 -
c/ A kibővített vezetőség, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Szükség szerint értekezletet tart, melyről emlékeztető készül. A tanulókat közvetlenül érintő kérdések tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat, továbbá a szülői munkaközösség elnökét. d/ Az intézményi vezetőség tagjai valamint a kibővített vezetőség tagjai szakterületüknek, továbbá a belső ellenőrzési szabályzatnak megfelelően ellenőrzési feladatokat is ellátnak. e/ Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzatok diákképviselőivel. f/ Az igazgató a vezetői munka segítésére, ezen belül a pedagógiai feladatok, a tartalmi munka célkitűzéseinek meghatározásában való közreműködésre a tantestület tagjaiból tanácsadó testületet hozhat létre. III.6. Az intézmény dolgozói a/ Az intézmény dolgozóit a jogszabályi előírások alapján a fenntartó által engedélyezett munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az igazgató alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik, továbbá a hatályos jogszabályok alapján végzik. Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. b/ Az intézmény pedagógusai munkájukat az Munka Törvénykönyve (MT), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (KJT), a Közoktatási törvény (KT), a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (Nkt) a Szakképzési törvény (SZT), az intézmény pedagógiai programja, minőségirányítási programja, munkaterve, munkaköri leírásuk alapján illetve ezek figyelembe vételével végzik. III.7. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei a/ Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, zökkenőmentesen, a követelményeknek megfelelően láthassa el. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével a szervezeti egységek a következők: középiskolai tagozat, szakképzési és felnőttoktatási tagozat, kollégiumok, gazdasági és intézményműködtetési szervezet. - 12 -
b/ Az intézmény szervezeti egységei az alábbi vezetők közvetlen felügyelete, irányítása alatt működnek: Középiskolai tagozat: oktatási és nevelési igazgatóhelyettesek, Szakképzési tagozat: oktatási igazgatóhelyettes Kollégium: kollégiumvezető, kollégiumvezető helyettes Az egyes egységek vezetői a dolgozókkal kapcsolatos személyi ügyek, a tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, a tanulók fegyelmi eljárás alá vonása kivételével saját hatáskörükben járhatnak el. - 13 -
IV. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek IV.1. Az intézmény nevelőtestülete a/ A nevelőtestület - az Nkt 70. -a alapján - az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai: az intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. b/ A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; az éves munkaterv elfogadása; az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés; a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek. c/ A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt IV.2. A nevelőtestület értekezletei a/ A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - 14 -
alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet. b/ Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására a következő esetekben: a nevelőtestület tagjainak 30 %-a, az igazgató, a vezetőség, a szülői munkaközösség, diákönkormányzat szükségesnek tartja. c/ A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerint egyetértési illetve véleményezési joggal rendelkező közösség képviselőjét. d/ A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. e/ Az igazgató havonként egyszer munkaértekezlet keretében értékeli az intézményben folyó munkát, a munkatervi és egyéb feladatok elvégzését, tájékoztatja a nevelő-testületet a várható legfontosabb feladatokról. A munkaértekezlet időpontját a munkaterv tartalmazza. f/ A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeit, a tanárok és tanulók magatartását, munkáját értékelő megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titok, azt köteles minden résztvevő megőrizni. IV.3. A nevelőtestület döntései, határozatai a/ A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. b/ A nevelőtestület döntéseit, határozatait - jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. c/ A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. - 15 -
d/ A kollégiumot érintő kérdésekben a kollégiumi nevelőtanárokból, illetőleg a kollégiumi nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű kollégiumi dolgozókból álló testület jár el. IV.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök a/ A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet az általa meghatározott módon és időközönként - tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. b/ A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat az átruházott feladatkörökkel rendelkező közösségek esetén is alkalmazni kell. IV.5. A szakmai munkaközösségek a/ Az Nkt 71. -a szerint a szakmai munkaközösségek szakmai-módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. b/ Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: társadalomtudományi, angol nyelvi, német nyelvi, természettudományi, testnevelési, közgazdasági, informatikai és ügyviteli, osztályfőnöki, kollégiumi. A szakmai igények és a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében a vezetőség vagy az érintett pedagógusok kezdeményezésére más munkaközösségek is létrehozhatók. c/ A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. d/ Az intézmény szakmai munkaközösségeinek a nevelőtestület által átruházott jogkörei: A munkaközösség tagjai 3-5 évenként munkaközösség-vezetőt választanak a munkaközösségi tevékenység szervezésére, irányítására, koordinálására. - 16 -
e/ A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: döntenek a nevelőtestület által átruházott kérdésekben, saját továbbképzési programjukról, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. véleményezik pedagógiai programot, szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola vezetőségének munkáját, részt vesznek az intézményi nevelő-oktató munka belső tartalmi és módszertani fejlesztésében, korszerűsítésében, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önkép-zéséhez, hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével segítik a pedagógusok munkáját, az intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok teljesítményének értékelésében, összeállítják az iskolai belső vizsgák tételsorait, értékelik a vizsgázók teljesítményét, részt vesznek a felvételi vizsgák lebonyolításában, értékelik a felvételizők teljesítményét, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját (mentor), fejlesztik a munkatársi közösséget, megválasztják a munkaközösség vezetőjét, segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetőnek a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő jelentések, értékelések elkészítéséhez. d/ A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: képviseli a munkaközösséget, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munka-közösség éves programjának tervezetét, - 17 -
ellenőrzi a tantárgyi tanmenetek elkészítését, módszertani és szaktárgyi értekezleteket, bemutató órákat, foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a munkaközösség tagjainak szakmai továbbképzésbe, átképzésbe való bevonására, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésére, figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, évenként összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről az igazgató, illetve a nevelőtestület számára, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. az intézményi minőségirányítási programban foglaltaknak megfelelően vesz részt a pedagógusok teljesítményértékelésében. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. IV.6. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása a/ Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. b/ A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. - 18 -
c/ A szakmai munkaközösségek vezetői a kibővített vezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. - 19 -
V. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje V.1. Az intézményi közösség Az intézményi közösség az alkalmazotti, a tanulói és a szülői közösségek összessége. V.2. Az alkalmazotti közösség a/ Az intézmény alkalmazotti közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. b/ Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, intézményen belüli érdek-érvényesítési lehetőségeit a MT, a KJT, a KT, Nkt és az ezekhez kapcsolódó rendeletek, továbbá az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. V.3. A tanulói közösségek Az Nkt. 48. -a rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. V.4. Az osztályközösség és az osztályfőnök a/ Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat az órarend szerint közösen vagy csoportokra bontva látogatják. b/ Az osztályközösség, mint az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az ODB titkárát, küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe (IDB). c/ Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. d/ Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: alaposan ismerje meg tanítványait, az intézmény pedagógiai programja szerint nevelje osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit vegye figyelembe, működjön együtt az osztály diákbizottságával, segítse a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogassa óráikat, - 20 -
tartson aktív kapcsolatot az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó kollégiumi nevelőtanárokkal, kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, minősítse a tanulók magatartását és szorgalmát, tartson szülői értekezleteket, szükség esetén családot látogasson, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztassa a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, lássa el az osztályával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatokat (pl. osztály-napló pontos vezetése, hiányzások igazolása, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, beszámoló jelentés a vezetőség részére), tájékoztassa rendszeresen tanulóit az iskola előtt álló feladatokról, mozgósítson azok megoldására, működjön közre a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével segítse elő a közösség tevékenységének eredményességét., saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. V.5. A kollégiumi közösségek és vezetőik a/ Az egy szobában elhelyezett - lehetőleg azonos évfolyamú - tanulók szobaközösséget alkotnak. A szobaközösség a kollégium legkisebb tanulói közössége, élén a szobafelelős áll. A szobaközösség tagjai kollektíven felelősek a lakószoba leltár szerint átvett berendezési tárgyaiért, a lakószoba rendjéért és tisztaságáért. A helyiségben és a berendezési tárgyakban, eszközökben okozott kárt kötelesek megtéríteni. b/ A kollégiumban nemek és évfolyamok szerinti tanulócsoportok szerveződnek. A tanulócsoport élén a csoportvezető pedagógus áll. A csoportvezetői megbízást a kollégiumi igazgatóhelyettes javaslatára az igazgató adja. c/ A csoportvezető tanár feladatai és hatásköre: alaposan ismerje meg csoportjának tagjait, az intézmény pedagógiai elveivel összhangban nevelje a tanulókat, személyiségük fejlődését kísérje figyelemmel, szervezze és irányítsa a csoport kollégiumi munkáját, kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi munkáját, azt havonként a csoport szintjén és egyénileg is értékelje, - 21 -
tartson folyamatos kapcsolatot az osztályfőnökökkel és a csoport tagjait tanító szaktanárokkal, tájékoztassa rendszeresen a csoport tagjait a kollégium előtt álló feladatokról, mozgósítson azok és az iskolai feladatok megoldására, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. V.6. A diákönkormányzat a/ A törvény alapján az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. b/ A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolában és a kollégiumban diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzatok tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. c/ Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az intézmény vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A kollégiumi diákönkormányzat élén a kollégiumi közgyűlés által választott kollégiumi diákönkormányzat választmánya áll. A kollégiumi tanulókat a diákönkormányzat elnöke képviseli az intézmény vezetősége és a kollégiumi nevelőtestület előtt. d/ Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint végzi. A szervezeti és működési szabályzatot a választó tanulóközösség fogadja el, és a tantestület hagyja jóvá. e/ Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanárok segítik és fogják össze. Mindkét diákönkormányzat az említett pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az intézmény, illetve a kollégium vezetőihez. f/ Az iskolai diákközgyűlés az intézmény, a kollégiumi közgyűlés a kollégium legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. Az iskolai diákközgyűlés az osztályok által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A kollégiumi közgyűlés a kollégiumi tanulókból áll. Működésére az iskolai diákközgyűlésre vonatkozó rendelkezések érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy a kollégiumvezető is összehívhatja. g/ Az iskolai diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működési rendjéről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - 22 -
hatáskörei gyakorlásáról, egy tanításnélküli munkanap (diáknap) programjáról, saját tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, és vezetőjének megbízásáról. A kollégiumi diákönkormányzatot a diáknapi program meghatározása kivételével ugyanezek a döntési jogok illetik meg. h/ A diákönkormányzatok egyetértési jogot gyakorolnak a következőkben: az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor a jogszabályban meghatározottak szerint, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, az intézmény adatkezelési szabályzatának elkészítésekor és módosításakor. i/ A diákönkormányzatok véleményezési jogköre e következőkre terjed ki: az intézmény minőségirányítási programja, a munkaterv, a tanév helyi rendjének szabályozása (a tanulókat érintő problémákat illetően, tanulók elleni fegyelmi eljárás, a hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása, véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. j/ Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzatok vezetői az intézmény vezetőivel félévenként értékeli az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, a tanulói öntevékenység formáit, eredményeit, és megbeszéli a következő félév feladatait. k/ Az intézmény térítésmentesen biztosítja a diákönkormányzati szervek működéséhez szükséges feltételeket (irodahelyiség, számítógép- és internet használat, másolási lehetőség, stb.). V.7. A szülői munkaközösség a/ Az Nkt. 73. (1) bekezdése alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. b/ A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány). - 23 -
c/ Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik az első szülői értekezleten megválasztják az osztály szülői munkaközösség elnökét és az intézményi szülői választmány tagjait. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMKelnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az intézmény vezetőségéhez. d/ Az intézményi szülői választmány a szülői képviselet legmagasabb szintű döntéshozó szerve. Legfontosabb feladata az intézményi nevelő-oktató munka segítése, az intézmény és a szülői ház kapcsolatának rendszeressé tétele. Figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, képviseli a szülőket a jogszabályokban megfogalmazott jogaik érvényesítésekor. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőitől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor a választmány elnöke tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A választmány munkáját az SZMK tanárelnök segíti. e/ A szülői választmány dönt: saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. f/ A szülői választmány egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor a jogszabályban meghatározottak szerint, az intézmény adatkezelési szabályzatának elkészítésekor és módosításakor. g/ A szülői választmány véleményezési jogköre e következőkre terjed ki: az intézmény pedagógiai programja, az intézmény minőségirányítási programja, a házirend elfogadása és módosítása, a munkaterv, a tanév helyi rendjének szabályozása, a szervezeti és működési szabályzat azon részei, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak, a hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása. véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. h/ Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval és az SZMK tanárelnökkel tart kapcsolatot. - 24 -
i/ Az intézmény biztosítja a szülői munkaközösség, a szülői választmány működéséhez szükséges feltételeket (tárgyalóhelyiség, irodai eszközhasználat, másolási lehetőség, stb.) V.8. A szülők tájékoztatásának formái a/ Az Nkt 72. (5) bekezdésének megfelelően az intézmény a tanév során szóbeli tájékoztatást ad az éves munkatervben rögzített időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák, szülői választmányi ülések), rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (ellenőrző könyv), rendkívüli esetben (pl. fegyelmi ügy, igazolatlan mulasztás) azonnal írásban értesíti a szülőt, az intézmény internetes honlapján rendszeres információt szolgáltat. b/ Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A kilencedik évfolyamos tanulók szüleit a tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében beiratkozáskor tájékoztatja az osztályfőnök a legfontosabb tudnivalókról. Az osztályfőnök tanévenként két szülői értekezletet tart (szeptember és február hónapban). Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és az osztály SZMK-elnök hívhat össze a felmerülő problémák megbeszélésére. Rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni abban az esetben is, ha az osztály tanulóinak legalább 30 %-a kéri. c/ Az iskolába járó tanulók szülei számára az összevont szülői értekezletet az igazgató hívja össze. Összevont szülői értekezletet általában évenként egyszer kell tartani (februárban). Rendkívüli összevont szülői értekezletet kell összehívni, ha azt a tantestület 30 %-a vagy a szülői választmány vagy az IDB írásban kéri. A kérelemben meg kell jelölni az értekezlet témáját. d/ A kollégista tanulók szülei számára szervezett szülői értekezletet a kollégiumvezető tartja. Az első osztályos tanulók szüleit az iskolai beiratkozás napján tájékoztatja a kollégiummal kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókról. A kollégiumi szülői értekezleteket általában az iskolai rendezvényekhez kapcsolódóan kell szervezni. e/ A szülők egy-egy konkrét témában történő tájékoztatására az igazgató szülői fórumot hívhat össze. f/ Az intézmény valamennyi pedagógus részvételével tanévenként két alkalommal a munkatervben rögzített időpontban szülői fogadóórát tart. Amennyiben a szülő vagy gondviselő az általános fogadóórán kívül szeretne találkozni a pedagógussal, erre elsősorban a pedagógus havi fogadóóráján van lehetősége. Ettől eltérő, fontos illetve sürgős esetben előze- - 25 -
tesen a szülőnek a pedagógussal telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. A megkeresés elől a pedagógus nem térhet ki. g/ Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóba azonnal beírni. A jegyeknek az ellenőrző könyvbe való azonnali beírása a tanuló feladata. A pedagógusnak az írásos bejegyzést az ellenőrző könyvbe is be kell vezetnie, és dátummal, kézjeggyel kell ellátnia. V.9. A partneri kerekasztal a/ A partneri kerekasztal résztvevői: igazgató, iskolai diákönkormányzat elnöke, kollégiumi diákönkormányzatok elnökei, szülői munkaközösség elnöke. közalkalmazotti tanács képviselője. b/ A partneri kerekasztalt félévenként az igazgató hívja össze. c/ A partneri kerekasztal tagjai saját munkatervük alapján értékelik illetve tájékoztatják egymást az előző időszakban végzett munkáról, és meghatározzák a következő félév legfontosabb feladatait. V.10. Az intézmény külső kapcsolatai V.10.1. Oktatásirányítókkal és az irányításban résztvevő intézményekkel való kapcsolat színterei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Emberi Erőforrások Minisztériuma. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Oktatási Hivatal. Nemzeti Szakképzési-és Felnőttképzési Intézet. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pénzügyminisztérium. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete - 26 -
Nyírségi Szakképzés Szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Az iskola az említett szervezetek által kibocsátott rendeletek, irányelvek, útmutatók, tájékoztatók alapján szervezi és végzi operatív oktató-nevelő-képző munkáját. V.10.2. Kapcsolat a fenntartóval A kapcsolattartás főbb területei tartalmi és törvényességi ellenőrzések, kölcsönös tájékoztatás a nevelő-oktató munkát érintő lényeges kérdésekről, eredményekről. A kapcsolattartás formái vezetői értekezletek, tanácskozások, írásos jelentések, beszámolók, tájékoztatás az önkormányzat testületi döntéseiről, közvetlen, személyes találkozások V.10.3. Kapcsolat más intézményekkel Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A szakmai képzést, vizsgáztatást érintő kérdésekben rendszeres, közvetlen kapcsolattartás. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Munkaerőpiac helyzetéről készült összeállítások megküldése. Munkanélküliek átképző tanfolyamai. Középiskolák A kapcsolat szervezett formája a következő körre terjed ki: Iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést folytató szakközépiskolák, Közgazdasági szakközépiskolák, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképző intézményei, Nyíregyháza város középiskolái és középiskolai kollégiumai, A Nyírségi Szakképzés Szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság partnerintézményei. - 27 -
A kapcsolat elsősorban az oktató-nevelő-képző munka tartalmi kérdéseire és az intézményi működésre irányul. Általános iskolák Pályaválasztási, beiskolázási tájékoztatók Tehetséggondozás 8. osztályosok részére Felsőoktatási intézmények Elsősorban a gazdasági és a tanárképzést folytató felsőfokú oktatási intézményekkel, nevezetesen a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel a Miskolci Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Budapesti Gazdasági Főiskolával, a Nyíregyházi Főiskolával. A Budapesti Gazdasági Főiskolával a felsőfokú szakképzés révén a kapcsolat a két intézmény képzésének tartalmi közelítésében és részbeni azonosságában is megjelenik. A Nyíregyházi Főiskolának az intézmény gyakorló iskolája (tanár továbbképzés). Gazdálkodó szervezetek, társaságok Az együttműködés alapja a szakemberképzésben megnyilvánuló kölcsönös érdek. Az együttműködés főbb területei: szakemberek iránti igények jelzése (a szakképzés struktúrájának, szerkezetének kialakítása), dolgozók átképzése, továbbképzése, szakmai gyakorlatok lebonyolítása, a szakmai képző munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában való közreműködés. Az intézmény legfontosabb külső partnereit (intézmények, vállalatok, vállalkozások, pénzintézetek) az IMIP-ben és a Minőségügyi kézikönyvben tartja nyilván. Az oktatásirányítás intézményeivel való rendszeres kapcsolattartás az igazgató feladata. A szakmai előkészítésben, szakképzésben érintett vagy érdekelt partnerekkel a kapcsolatok tartalmát, rendszerességét elsősorban a nevelő-oktató-képző munka feltételei javításának igénye határozza meg. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal - 28 -
Az intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdés i) pontja alapján külső kapcsolatot köteles fenntartani a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Az intézmény kapcsolattartói: a igazgató, igazgatóhelyettesek, Kollégiumvezető, kollégiumvezető helyettes, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, kollégiumi csoportvezetők. Kapcsolati korlátozás: Az érintett tanuló szülőjét valamennyi gyermekével kapcsolatos eseményről tájékoztatni kell, illetve hozzájárulását kell kérni az alábbi, a szakszolgálat hatáskörébe tartozó esetek körében: magatartási, beilleszkedési és tanulási problémával küzdő gyerekek ellátása; nevelési tanácsadás, beszéd és más kommunikációs zavart mutató gyerekekkel való terápiás tevékenység, érzékszervi fogyatékosok szakirányú ellátása, iskolai beilleszkedésének elősegítése, mozgássérült gyerekek konduktív pedagógiai ellátása, többségi osztályba történő beilleszkedésének elősegítése. Iskolánkra vonatkozó feladatai a következők: A sajátos nevelési igényű tanulók kiszűrése A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség kiszűrése Felmentés a tantárgyból az értékelés alól Nkt. 55-56. -a alapján. Iratkezelés: A kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon kel érkeztetni, iktatni és irattárazni. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal Intézményünk az 1997. évi XXXI. tv. 17. (1) bekezdése szerint közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdés i) pontja alapján külső kapcsolatot köteles fenntartani a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében való közreműködés minden pedagógus feladata. - 29 -
Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a gyermek és ifjúságvédelmi felelős fogja össze. Elsődleges feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a gyermek, a fiatal egészséges testi és személyiségfejlődését gátló tényezőket. Az intézmény a tanév kezdetén tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A tanulókat és szüleiket tanév elején kezdetekor írásban az ellenőrző könyvben - tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint hogy hol és mikor kereshető meg. A gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál kell jelzéssel élni, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. Egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezdeményezésére, az igazgató értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. - 30 -
VI. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok VI.1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat, pedagógiai program, minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, éves munkaterv, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, igazgatói utasítások, rendelkezések. VI.1.1. Az alapító okirat a/ Az Nkt. 21. -a rendelkezik a közoktatási intézmények létesítéséről, alapításáról. b/ Az intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. VI.1.2. A pedagógiai program a/ Az Nkt. 26. -a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A szakmai önállóság alapdokumentuma a pedagógiai program. Elkészítésekor, módosításakor a KT. 44-51. -ai irányadóak. Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapját. b/ Az intézmény pedagógiai programja meghatározza: az iskola nevelési programját, az iskola helyi tantervét, az iskola szakmai programját, a kollégium pedagógiai programját. c/ A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadásakor illetve módosításakor ki kell kérni a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményét. - 31 -
d/ A pedagógiai program nyilvános, a nyilvánosságra hozásról az igazgató gondoskodik. A pedagógiai program megtekinthető az intézmény honlapján, az iskolai könyvtárban annak nyitvatartási ideje alatt. e/ A pedagógiai programról az intézmény vezetője az iskolába jelentkezett tanulóknak és szüleiknek a pályaválasztási tájékoztatón, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak iskolagyűlésen, szüleiknek szülői értekezleten tájékoztatást ad. Az iskolába járó tanulók szülei fogadóórákon és szülői értekezleteken, a tanulók elsősorban iskolagyűléseken és osztályfőnöki órákon tehetnek fel kérdéseket a pedagógiai programmal kapcsolatban. VI.1.3. A házirend a/ Az Nkt. 48. -a értelmében az intézmény életével kapcsolatos egyes kérdéseket a házirend szabályozza. b/ A házirend megfogalmazza a legfontosabb tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának és végrehajtásának feltételeit és módját, az iskolai és kollégiumi munkarendre, a helyiségek és eszközök használati rendjére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokra, rendezvényekre vonatkozó szabályokat. c/ A házirendet a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadásakor illetve módosításakor ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét. Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzatnak egyetértési joga van. d/ A házirend nyilvános, a nyilvánosságra hozásról az igazgató gondoskodik. e/ A házirend megtekinthető az intézmény honlapján, az iskolai könyvtárban annak nyitvatartási ideje alatt. f/ A házirend egy példányát a szülőnek a beiratkozáskor át kell adni. A házirend érdemi változásáról a tanulót és szülőt írásban kell tájékoztatni. g/ A házirendről az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak osztályfőnöki óra keretében, szüleiknek szülői értekezleten az osztályfőnök tájékoztatást ad. h/ A házirendről kollégistáknak csoportfoglalkozás keretében a csoportvezető, szüleiknek kollégiumi szülői értekezleten a kollégiumvezető tájékoztatást ad. - 32 -
Az iskolába járó tanulók szülei fogadóórákon és szülői értekezleteken, a tanulók elsősorban iskolagyűléseken és osztályfőnöki órákon tehetnek fel kérdéseket a házirenddel kapcsolatban. VI.1.4. Az éves munkaterv a/ Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megnevezésével. b/ Az intézmény éves munkatervét a vezetőség készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanév elején a nevelőtestület egyetértésével kerül sor. Az elfogadás előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség és az intézményi diákönkormányzatok véleményét. c/ A munkatervet a szülők és tanulók az iskolai könyvtárban tekinthetik meg annak nyitvatartási ideje alatt. A kollégista tanulók a kollégium nevelői szobájában kaphatnak tájékoztatást. g/ A munkatervben foglaltakról az osztályfőnököknek az iskolába járó tanulók szüleit a tanév első osztályszülői értekezletén, a tanulókat legkésőbb szeptember végéig osztályfőnöki órán, kollégiumi csoportfoglalkozásokon tájékoztatni kell. VI.2. Az intézmény működését meghatározó egyéb dokumentumok a/ A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. b/ Az igazgatói rendelkezések, utasítások az intézményi élet részterületeit szabályozzák. Ezeket az intézmény igazgatója saját hatáskörében, az egyes szabályzókra vonatkozó eljárási rend megtartásával adja ki. VI.3. Az intézményi dokumentumainak nyilvánossága Az intézmény szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, minőségirányítási programja és házirendje megtekinthető az iskola honlapján (www.nyirszikszi.hu), személyesen az iskola könyvtárában nyitvatartási időben. Tájékoztatást lehet kérni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról írásban, vagy személyesen az osztályfőnököktől, szükség esetén a vezetőség tagjaitól. - 33 -