PÉCS ÉS KÖRNYÉKE SZABOLCS SZABOLCS A szöveget írta: Mendly Lajos BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 67
Gorkij orkij rkij kij ij u. Tűzolt űol. Kolón Kló Kló nia u.. Füst üst üt üt u. u K Pék sor K i Szabadságharc cut utca utca Szénispán útja Szabolcs 3. térkép, Szabolcsfalu és István akna 3.12. Józsefháza Rücker akna M a r f ö l d M o c s o l á s 3.11. Szalonkás K i r á l y k e r t M e d d ő h á n y ó 3.10. Istvánakna M og sgy őr y o r ó - b 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. Füst u. Kolónia u. Kolóni Klói Kl i u Tűzoltó u. Gorkij u. űzoltó u Tárna u. Hősök tere Ács utca Bánya utca Török István u. Népfront u. Óvoda u. KOMLÓI ÚT Baltika u. Fejlődés u. Bánomi út Margit utca Szent Borbála utca Ibolya u. Szabó István utca Kedves Katona József utca Auróra u. Csók I. u. Görgey A. u. u. Arany J. u. Árpád pád u. á u. 3.13. Bánya utca Lehel u. Hun Hun Hun nu u. Honvéd köz Határőr u. Csapó J. u. Thököly Botond utca Barátság Wess. u. u. Csokonai u. Jószerencse u. út Szőlőhegyi út u. Dobó K. u. Klapka utca Sudár István u. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. Csokon o zerencse u. Vá Egyenlőség utca Vájár k. V jár Perényi u. Kinizsi P. u. Bányász vértanúk Eszperantó u. Szüret utca Egyenlőség k.bán Es E á zp n i u. nyá y z er köz P u Átjáró út vé v útja Középhegy Szüret utca Szüret utca 3.9. Csertető Középhegy Mélyút d. d. Cserbokros dűlő Picurka k. Sarkos d. Átlós köz d. Gálic Szabolcshegyi út Sarkos d. Agancs d. Borz d. Lejtő d. Murci d. Kápa k. Lejtő d. Hegyes k. Őzgida k. Pacca d. Pincemester Pincemester d. Kiskerti d. Szt. György-hegy Mérő k. Őrhegyi út Pacca d. Göd rös d. Ö rdö K é t - g g - á r o k 68 Május 1. utca Tolnai József utca KOMLÓ Szabolcsi út Frankel Leó Krúdy Gyula u. Bródy Sándor u. Mélyút Zergevirág Szil-réti Dobogó dűlő Sudár I. Egyenlőség utca Szőlőfej d. Kacsoló d. 250 m 1000 foot k. Hérics d. Sarkos d. Szabolcsi-zártkert Szüret utca Kunkori k. Pincér d. lcshegyi út Szabolcshegyi út Szénhordó k. Gyep d. Széles út Fosztóvölgyi út Fosztóvölgyi út
ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Szabolcson Fehérhegy környékén tárták fel a kőkorszaki ember veremházát és kőeszközeit, ugyanitt a dombóvári hadiút mellé települt Ponta Mausnetia római település maradványait is megtalálták. Középkori iratok szerint ez a terület 1291-ben a pécsi Káptalan birtoka volt már Szabolcs néven, rajta vezetett keresztül a Borkereskedők útja. 1543-ban került török kézre. A pécsi kerület török adószedői 1582-ben 23 házát írták össze. 1706-ban, a Rákóczi szabadságharc alatt a Budai-vám környékén táborozó megszálló osztrák sereget a szabolcsiaknak kellett élelmeznie. Az 1858-as összeírás szerint 98 háza volt, összesen 699 rk. lakossal. Határja felettébb áldott. Szántóföldje első osztálybéli. Fehér bora a legjobbak közül való. Erdeje nagy és szép. Rétjei jók. Márvány és kőbányával bír. Földesura a pécsi Székesegyház. Egy 1864-es jelentés szerint: Magyar ajkúak lakják, akik Szent István király idejében települtek ide. Az 1880-as években a fi loxéra teljesen tönkretette a szőlőművelést, azonban a szabolcsi kőszénbányászat megjelenésével Szabolcs gyors fejlődésnek indult, 1891-ben már 3530 magyar és német lakosa volt, határában 1,5 millió q szenet termeltek. 1910-ben már 4081-en lakták, ebből 1200-an dolgoztak közvetlenül a bányászatban, és 2,8 millió q szenet termeltek. 1938-ban Mecsekszabolcs nagyközség a pécsi járásban. / / A község területe 2269 kh. Lélekszáma 4671 fő. Lakosai közül magyar 4555, német 73, ezen kívül néhány tót, oláh, szerb, horvát anyanyelvű. A lakóházak száma 583. A foglalkozási megoszlás: 367 őstermelő, 2670 bányász, 582 iparos, 127 kereskedő, 53 a közlekedésben dolgozó, 86 közszolgálati, 175 napszámos, 531 nyugdíjas és 39 házicseléd. Gyári üzemei: egy kőszénbánya, egy téglagyár és egy kőbánya. 1947-ben Mecsekszabolcs önállósága megszűnt, a kiegyezés óta törvényhatósági jogú Pécs városhoz csatolták. György telep látképe, jobbra a Felső telep 69
Mecsekszabolcs bányászata Szabolcs területén a szénkincs nagyobbik része a pécsi székesegyházi uradalom elidegeníthetetlen birtokain volt. A (magyar)széki országút melletti sávban a község kisbirtokosai voltak a tulajdonosok, ingatlanaik szabadon voltak értékesíthetők a szénkitermelési joggal együtt; a 19. század első felében ennek ellenére ezek a területek nem keltették fel senki érdeklődését. A szabolcsi uradalom a Kamara és a Helytartótanács határozott fellépésének hatására csak a kincstári bányakormányzóság 1808. évi megalakulása után, Berks Péter bányakormányzó szakmai irányításában bízva kezdte el a kőszénbányászatot. Berks csak fokozatosan tudta áttéríteni az uradalmat a szénásásos, gödrös, turkálós bányászatról a korszerűbb, a minőségi igényeket is kielégítő táróbányászatra. Tevékenységének eredményeképpen 1836-tól nem volt már visszaesés. Ebben az időben már jelentkeztek a DGT kőszénvásárlásai, élénkült a kőszénpiac, a szabolcsi-somogyi bányászat a többi Pécs vidéki bányához viszonyítva jobb minőségű szenet vitt a piacokra, így kereslete is növekedett. Az 1851 1863 közötti időszak egyházi kőszénbányászatának sikere Vörös Mihály őrkanonok, a székesegyházi uradalom kormányzója tevékenységének eredménye. Az addig csak alagokkal végzett táróművelésről áttértek a függőleges aknás bányanyitásra, az első, a Ferenc József akna 1853-tól termelt. Riegel Antal vállalkozó egy mecsekszabolcsi kisbirtokosoktól megvett, a székesegyházi birtoktestbe beékelődött területen 1853-ban nyitotta meg Sándor aknáját, melynek ellensúlyozására az uradalom a (magyar)széki országút mellett mélyítette György, a kisgyőri területen pedig a Mihály aknát. Az egyházi uradalmi kőszénbányák fejlesztése egybeesett a DGT pécsbányai letelepedésével, és a terület 15 év alatti teljes bekebelezésével. Az 1860-as évek első felének nyereséges volta ellenére a DGT tőkeerejének szorító hatása és a vasútépítése miatt korlátozott szénpiac az uradalmat az önállóság feladására késztette. A székesegyházi uradalom 1868-ban bérleti szerződést kötött 25 év időtartamra a szabolcsi kőszénbánya területére. 1871-ben a DGT kiépítette Ferenc József akna és Üszög között is a normál nyomtávú vasutat. 1874-ben több bérlő cserélődése után megvásárolta Riegel egykori bányatelek bérleteit is, ezzel az összes szabolcsi bányatelek a tulajdonába, illetve a szerződés ismételt meghosszabbításával (elvileg) 1968-ig a bérletébe került. 1925-ben kezdte meg a széntermelést a Jaroslav Jičinský által 1913 1927-ig végrehajtott koncentráció és rekonstrukció keretében létesült, 500 kt/a szállítási kapacitású Szent István (1945 után István I.) akna, amely az 1993-as bezárásáig megbízhatóan szolgálta a szabolcsi bányaüzemet. A fokozott szénigény és az egyre jelentősebb feltárási tevékenység tette szükségessé István II. akna létesítését, amely 1965 1993 között üzemelt. Az aknapár mélység felé egyre növekvő pillérében lekötött emiatt szintenként erősen csökkenő lefejthető szénvagyon miatt az 1980-as években megkezdődött a Liász program keretében az aknapillértől a feküben az István III. aknaüzem létesítése. 70
BÁNYÁSZ ÉS HÁBORÚS HŐSÖK EMLÉKMŰVE Hősök tere Az emlékmű talapzatán lévő fehér márványtábla felirata: A BÁNYAMŰVEK HŐSEINEK EMLÉKLÉRE AKIK A HAZA BECSÜLETÉÉRT ÉS HIVATÁSBELI KÖTELESSÉGÜK TELJESÍTÉSE KÖZBEN ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK EMELTETTE AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG 1938. JÚNIUS 9. A II. világháborút közvetlenül megelőző évben, a már elindított területi revízió időszakában, 1938-ban állíttatta fel a DGT a Hősök terén (addig Sétatér) a Szomor László alkotta három alakos szoborcsoportot az I. világháborúban és hivatásuk teljesítése közben elhunyt bányászhősök emlékére. Borostyánnal befuttatott köveshegyi fonolit alapzaton áll, anyaga a Zsolnay gyárban készült sómázas pirogránit. Középen, magasabban, pallossal, vérttel Patrona Hungariae markáns arcú, erőt sugárzó, férfias kiállású szobra, balján kissé lejjebb rohamsisakos, kézigránátot hajítani készülő katona áll. Jobbján oldalt csákányra támaszkodó bányász, felső teste meztelen, lábán csizma, bal kezében ünnepélyes alkalmakra kivilágítható bányászlámpát tart. A fentiekben bemutatott tartalma ellenére az elmúlt évtizedekben is mindig megbecsült bányászemlékhely volt. 3.1. GPS koordináták: N=46 0 07,0935 E=18 0 15,7187 71
3.2. GPS koordináták: N=46 0 07,0935 E=18 0 15,7187 Szabolcsi aknák és tárók emléktáblája Hősök tere Az emléktábla szövege: A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT MECSEKSZABOLCS KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1852 1993 KÖZÖTT MŰKÖDŐ AKNÁI ÉS 1945-IG LÉTESÍTETT JELES TÁRÓI: (az aknák és tárók felsorolása) Az emléktábla komlói andezit nyerskövön laguna fantázia nevű gránitlap. Avatása a 2004. évi bányásznapon történt. Pécs keleti városrész legrendezettebb közterének déli oldalán a már korábban felállított bányászemlékek környezetében 2004-ben helyezett el a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány monolit kőtömbön gránit emléktáblát a mecsekszabolcsi bányászat három jeles tárója és 12 aknája emlékére. (Lásd: Mecsekszabolcs bányászata) 72
A szabolcsi szénbányákban életüket vesztettek emléktáblája, Hősök tere A gránitból készült emlékmű táblájának szövege: A SZABOLCSI SZÉNBÁNYÁKBAN ÉLETÜKET VESZTETTÉK EMLÉKEZZÜNK RÁJUK Ezt követi 197 név felsorolása a halálozás évszámának feltüntetésével. Állíttatta a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2008-ban a bányásznapon. 3.3. GPS koordináták: N=46 0 07,0935 E=18 0 15,7187 A mecseki, köztük a szabolcsi mélyművelésű bányák sújtólég-, szénporrobbanás-, tűz- és szilikózisveszélyesek. A korábbi intézkedések és az 1954-ben létrehozott Kutatási Osztálynak a természeti tényezők tudományos vizsgálata alapján kidolgozott és a bányaüzemekben bevezetett új prevenciós védekezési eljárásai ellenére a legutolsó évekig előfordultak halálos balesetek. A fenti fő bányaveszélyek mellett sok volt az emberi munkával kapcsolatos halálos baleset is. A hivatásuk teljesítése közben a szabolcsi bányákban 1852-1988-ig életüket vesztett 197 bányász emlékét őrzi a névsorukat közlő emléktábla. 73
3.4. GPS koordináták: N=46 0 07,0770 E=18 0 15,7162 BÁNYÁSZ MUNKÁSMOZGALMI MÁRTÍROK EMLÉKMŰVE Hősök tere A nyerskőből épített, csonka gúla alakú posztamensen lévő fehér márványtábla szövege: EMLÉKÜL A FASISZTÁK ÁLTAL ELHURCOLT ÉS KIVÉGZETT PÉCSI SZÉNBÁNYÁK HŐS BÁNYÁSZAINAK A táblán ez után szerepel: Pécsbánya telep 3, Erzsébettelep 1, Szabolcstelep 5, Vasas bányatelep 3, Gyárváros (Pécs-Újhegy) 3 névvel. A Hősök terén, a terméskő környezetbe illesztett, 80x120 cm-es, fehér márványtáblát 1946-ban állították a tér déli oldalán. 74
SZENT BORBÁLA SZOBOR A SZABOLCSI RK. TEMPLOMBAN, Szabadságharc u. 7. A templom apszisának freskója jobb oldalán a fél térdre ereszkedett Szent Borbálát ábrázolja, kezében bányászlámpával, mellette egyrészt a torony, amelybe apja azért zárta, hogy távollétében a kereszténységtől elzárja; másrészt bányászok csoportja áll. A kereszthajó délnyugati pillérén a Szent kb. 1 m magas, neogótikus stílusú, színes, fából faragott Szent Borbála szobra áll, összhangban a templom berendezésével és többi szobrával. A Szent fi atal nő, jobb kezében kehely és ostya képében az Oltáriszentség, melyért életét áldozta, bal kezében a pallos, mellyel kivégezték, lábánál a már ismert bástyaszerű torony, fején a mártíromságot jelző korona. A templom teljes berendezése, így szobra is Selmecbányán készült. 3.5. GPS koordináták: N=46 0 06,7190 E=18 0 16,3127 75
3.6. GPS koordináták: N=46 0 06,7190 E=18 0 16,3127 BÁNYÁSZ TORONYZENE A SZABOLCSI RK. TEMPLOMTORONYBÓL Szabadságharc u. 7. A szabolcsi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomot 1912-ben szentelték, berendezése és szobrai egységes hangulatot árasztanak, valamennyi 1910 1911-ben készült Selmecbányán. A templom tornyából hétköznap, naponta kétszer csendül fel a harangjáték a Tisztelet a bányász szaknak kezdetű ősi német bányászdal, vasárnap a bányászhimnusz dallamára. A toronyzenét a Települési Önkormányzat és a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2003-ban szereltette a templom tornyába. Leírása a 1.10. fejezetben (Ágoston téri toronyzene). 76
A SZABOLCSI BÁNYÁK EMLÉKKÖVE A SZABOLCSI TEMPLOMKERTBEN Szabadságharc u. 7. A fekete gránit emléktábla szövege: SZENT BORBÁLA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK Az első és második sor ívelt felirata között a hagyományos Szent Borbála ábrázolás látható. ÉS A BÁNYÁBAN ELHUNYTAKÉRT 3.7. GPS koordináták: N=46 0 6,71904 E=18 0 16,3127 FERENC JÓZSEF AKNA GYÖRGY AKNA LAPOS AKNA ZSIGMOND AKNA SZENT ISTVÁN AKNA ISTVÁN II. AKNA RÜCKER LÉGAKNA SZABOLCS LÉGAKNA 1801 2000 A szabolcsi templomkertben áll a fekete csiszolt márványtábla, alul ékszerűen benyúlva két vörös mészkőszikla közé. A márványtábla szélei csiszolatlanok, keretszerűen övezik a felsorolt, szabolcsi bányákban elhunytakért Szent Borbála könyörgését kérő feliratot. Az emlékkövet 2000-ben avatták fel. 77
3.8. GPS koordináták: N=46 0 06,7190 E=18 0 16,3127 VILÁGHÁBORÚS HŐSI HALOTTAK EMLÉKMŰVE A SZABOLCSI TEMPLOMKERTBEN Szabadságharc u. 7. Az obeliszk feliratai: A tér felé néző oldalon: AZ 1914-18-IKI VILÁGHÁBORÚBAN A HAZÁÉRT HŐSI HALÁLT HALTAK Két oszlopban 28 név, majd: EMELTE MECSEKSZABOLCS KÖZSÉG HÁLÁS LAKOSSÁGA 1923 A két szomszédos oldalon 30+35 név. A templom felőli oldalon: A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI alatt a kerek szenvedő Krisztus dombormű, majd: TÖRÖLD LE KÖNNYŰD S NÉZZED ŐT SZINTÉN TÖVISTŐL VÉREZŐT Alatta 38 név, majd utólag készített külön táblán még kettő. Az obeliszket az I. és II. világháborúban elhunyt szabolcsiak, köztük sok bányász emlékére állították. 78
Az emlékmű szövege: Bányász mártírok emlékműve Csertető 1937. FEBRUÁR 24. FAITIG IMRE KELLER JÁNOS HEGEDŰS MIHÁLY A mecsekszabolcsi Csertetőn 1937. február 24-én csendőrgolyó oltotta ki három bányász: Faitig Imre, Hegedűs Mihály és Keller János életét. Az emlékművet az 1951-ben létesített emlékmű helyén az 1964. évi bányásznapon avatták fel. Tervezője: Klausz Gyula. A három 10 méteres, függőleges, hasáb alakú vasbeton elemet alsó felében széles, vízszintes tagozat köti össze. Ennek szélesebb, jobb oldalán található a fenti felirat. Felállításától napjainkig a bányásznap előestéjén ide vonul megemlékezni a szén- és uránbányász társadalom, a városi lakosság egy részével együtt. Az ünnepséget beszédek, szavalatok, koszorúzás, bányászzenekarok zeneszámai, stb. korábban tűzijáték zárta. 3.9. GPS koordináták: N=46 0 06,7790 E=18 0 16,6029 79
3.10. SZENT ISTVÁN AKNA TORNYA ÉS ÉPÜLETEI GPS koordináták: N=46 0 07,6810 E=18 0 16,8610 A Jaroslav Jičínský koncentrációs és korszerűsítő programja keretében 1925. április 26-án Szent István nevével felavatott 500 kt/a kapacitású aknát kora nyugat-európai technikai színvonalának megfelelően létesítették, vasbeton tornya pedig a morva Kukla- és a Gróf Széchenyi István aknák kivételével egyedülálló technikai műalkotás. Az alaptól a gépszintig felnyúló beton oszlopok az állandó és a változó terheléseket feszítőművek segítsége nélkül közvetlenül hárították át az alaptalajra. A további részen az oszlopok az aknaház felett szabadon állnak, az egész toronynak bizonyos könnyedséget biztosítva. A toronyban kialakított gép-, készülék- és terelőkorong szintek vasbeton födémmel készültek, 80 Szent István akna mai képe
az így kialakított emeletek téglafallal vannak kitöltve. István aknáról a kitermelt szenet fékrendszerű adhéziós lánc szállította a Ferenc József (Béke-) aknai vasúti feladóra. 1965 után függő drótkötélpályán történt a szállítás István aknáról közvetlenül Újhegyre. A torony 2005-ben a bányaházzal és a kompresszorgépházzal együtt műemléki védelmet kapott. Az István-aknai épületegyüttes nem hasznosított része 2005-ben Pécs város tulajdonába került, még az évben értékesítették. Szent István akna felavatási ünnepsége 1925. április 26-án Szent István akna a felavatás után 81
3.11. A FERENC JÓZSEF (BÉKE) AKNAI EMLÉKKŐ GPS koordináták: N=46 0 07,8250 E=18 0 16,3310 A komlói andezit monolit nyerskő felirata: 1853 FERENC JÓZSEF (BÉKE) AKNA 1965 Az emlékkövet a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány helyezte el. Az addig csak alagokkal végzett táróművelésről a székesegyházi uradalom 1853-tól áttért a termelésbe lépő Ferenc József aknával a négyszögszelvényű, fabiztosítású, függőleges aknás bányanyitásra; a kezdeti ló-járgányos aknaszállítást 1868-ban a gőzgéppel való szállítás váltotta fel. Az akna 1965-ig üzemelt, 1946-tól Béke akna néven. A pillérében lekötött szénvagyont az akkor termelésbe lépő István II. aknáról fejtették le, a vastag széntelepek miatt jórészt védőhálós, szénomlasztásos frontfejtéssel. 82 Ferenc József akna üzemudvara a 20. század elején
Az István III. aknai Befejezetlen üzemudvar Józsefháza Az István aknák aknapillérében a mélység felé egyre nagyobb mennyiségben visszamaradó szénvagyon leművelésére a fekübe tervezett István III. aknát az 1980-as években, a Liász-program keretében mélyítették le 751 m mélységig. Itt valósultak meg a mecseki szénbányászatban először az ideiglenesek helyett már a felvonuláskor a végleges létesítmények: a belső úthálózat betonalapja, a transzformátorház, a vízmű, a hő-központ, a gépészeti épület (a kivitelezők részére), stb. Az országban először és talán utoljára az ideiglenes mélyítő torony helyett a végleges, csúszó-zsalus technológiával készült aknatoronyból történt az aknamélyítés. A beruházást 1988-ban leállították. Az Az akna építés közben elkészült, vagy félkész létesítményeket vállalkozások hasznosítják. 3.12. GPS koordináták: N=46 0 08,2990 E=18 0 16,4420 István III. akna látképe 83
3.13. GPS koordinátái: N=46 0 06,3316 E=18 0 15,8816 SZABOLCSI BÁNYÁSZATI ÉS HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Komlói u. 98. Békés Lajos (1922 2007), a szabolcsi bányakerület egykori fő-bányamérője történeti és néprajzi adatokat, emlékeket gyűjtött a szabolcsi település és bányászat múltjából. Gyűjteményének egy részét a Pécs-Baranyai Origó-ház Egyesületnek adományozta, amelyet az egyesület állandó kiállításon mutat be. A kiállítás épülete A kiállítás részlete 84