ŐSHONOS- ÉS TÁJFAJTÁK - ÖKOTERMÉKEK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - VIDÉKFEJLESZTÉS KONFERENCIA október

ŐSHONOS- ÉS TÁJFAJTÁK - ÖKOTERMÉKEK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - VIDÉKFEJLESZTÉS A XXI. század mezőgazdasági stratégiái KONFERENCIA PROGRAMFÜZET ELŐADÁSOK ÉS POSZTEREK ÖSSZEFOGLALÓI 06. október 05-07.

ŐSHONOS- ÉS TÁJFAJTÁK - ÖKOTERMÉKEK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - VIDÉKFEJLESZTÉS A XXI. század mezőgazdasági stratégiái KONFERENCIA 06. október 05-07. NYÍREGYHÁZA 06

ŐSHONOS- ÉS TÁJFAJTÁK - ÖKOTERMÉKEK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - VIDÉKFEJLESZTÉS A XXI. század mezőgazdasági stratégiái KONFERENCIA Nyíregyháza, 06. október 05-07. A konferenciát szervezte: Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet Szerkesztette: Irinyiné Dr. Oláh Katalin Kosztyuné Krajnyák Edit Dr. Tóth Csilla Technikai szerkesztő: Lajtos István ISBN 978-65-5545-69-6 Kiadó: Nyíregyházi Egyetem Nyomdai kivitelezés: Tipographic Kft., Nyíregyháza Példányszám: 00 db Nyíregyháza, 06

Az Őshonos- és Tájfajták Ökotermékek Egészséges táplálkozás Vidékfejlesztés A XXI. század mezőgazdasági stratégiái konferencia elnöke, társelnöke DR. LENTI ISTVÁN DR. VÁGVÖLGYI SÁNDOR A Tudományos Tanács elnöke PROF. DR. SIMON LÁSZLÓ A Tudományos Tanács tagjai DR. APOSTOL JÁNOS PROF. DR. DINYA ZOLTÁN DR. HABIL. GYÖRKÖS ISTVÁN DR. KALMÁRNÉ DR. VASS ESZTER DR. LENTI ISTVÁN DR. ROSZÍK PÉTER DR. SZABÓ TIBOR DR. TÓTH CSILLA DR. VÁGVÖLGYI SÁNDOR DR. VINCZE GYÖRGY IRINYINÉ DR. OLÁH KATALIN Szervező Bizottság A Szervező Bizottság elnöke: DR. TÓTH CSILLA A Szervező Bizottság tagjai: KOSZTYUNÉ KRAJNYÁK EDIT KRAJNYIK KÁROLY LAJTOS ISTVÁN DR. LAKATOS TAMÁS IRINYINÉ DR. OLÁH KATALIN DR. SZABÓ BÉLA DR. SZABÓ MIKLÓS A konferencia titkára: PELACHNÉ ERDŐSI MARIANNA A Szervező Bizottság címe NYÍREGYHÁZI EGYETEM MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 9-. Telefon: 06-4/599-434 Honlap elérhetősége: http://www.nye.hu/otoev

ŐSHONOS- ÉS TÁJFAJTÁK - ÖKOTERMÉKEK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - VIDÉKFEJLESZTÉS A XXI. század mezőgazdasági stratégiái KONFERENCIA SZPONZORAI ÉS TÁMOGATÓI NAIK GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI KUTATÓINTÉZET, ÚJFEHÉRTÓI KUTATÓ ÁLLOMÁS, ÚJFEHÉRTÓ NYÍREGYHÁZI EGYETEM TUDOMÁNYOS TANÁCSA, NYÍREGYHÁZA SZATMÁRI-ÍZEK KFT. CSENGER PRIMOM ALAPÍTVÁNY, NYÍREGYHÁZA BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG

KÖSZÖNTÉS Folyton változó világunkban leggyorsabban talán az élelmiszer-előállítás és a hozzá kapcsolódó termelési folyamatok változnak. A Föld népességeltartó kapacitása minden ijesztgetéssel ellentétben napról napra növekszik, és ma már megközelíti a 30 milliárd főt. A jövőkutatás ide vonatkozó előrejelzései szerint az emberiség létszámnövekedése 0- milliárdnál megáll. A mennyiségi növekedésért folytatott versenyben lemarad minden, ami nem illeszthető be a jól programozható ipari technológiába és a minőségbiztosítás rendszerébe, mert ezek nélkül még a rajtvonalhoz sem lehet állni, nemhogy versenyt nyerni. A megtermelt alapanyagok élelmiszerminőségének számokkal jól meghatározott rendszeréből hiányzik az íz, az illat, az esztétikum és ezek harmóniája. Benne van viszont a betakaríthatóság, szállíthatóság, tárolhatóság, feldolgozhatóság és még sok más tulajdonság, aminek semmi köze ételeink élvezeti értékéhez és egészségmegőrző hatásához. Az évtizedeken, évszázadokon át fennmaradó tájfajtáknak, őshonos fajtáknak éppen az a titka, hogy van bennük valami plusz, amitől finomak és egészségesek. Szerencsére az egészségtudatos táplálkozás egyre inkább része a közgondolkodásnak és a reformkonyhák alapanyagaiban a hajdinakása vagy a tökmagolaj sokkal gyakrabban bekerül, mint a kukorica vagy a zsír. Ez ad reményt arra, hogy a globalizációs verseny győztesei által alternatív növényekké degradált fajok és fajták fennmaradjanak és megőrizzék különleges értékeiket, melyek között egyre jobban felértékelődik az ökológiai termékelőállítás lehetősége, a biotikus és abiotikus stressz-tényezők elleni genetikai rezisztencia. Az ökológiai szemlélet messze túlnyúlik a biotermék előállításának a technológiáján. Ez filozófia, életmód, és jövőkép is egyben. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a természettel együtt élő embernek tartása, jövőbe vetett hite legyen. Ezt ismerte fel a politika is, amikor a vidékfejlesztést a társadalmi haladás stratégiájába emelte. A Nyíregyházi Egyetem az oktatásban, és a kutatásban is e stratégia célkitűzéseit akarja megvalósítani. Erről szól hagyományteremtő céllal szervezett tudományos konferenciánk is, melyre szeretettel várunk minden kedves résztvevőt. a Konferencia Szervező Bizottsága Nyíregyháza, 06. október 5

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ A KONFERENCIA MEGNYITÓJA Időpont: 06. október. 05., szerda - 0.30., CA 3. terem REGISZTRÁCIÓS IRODA Helyszín: NYE MAI C ÉPÜLET, FÖLDSZINTI AULA ELŐADÁSOK (E) ÉS POSZTEREK (P) Előadások Plenáris előadások: CA 3. TEREM Szekció ülések: Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta Agrobiodiverzitás/I.: CA. TEREM Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta Agrobiodiverzitás/II.: CA. TEREM Vidékfejlesztés, Egészséges táplálkozás: CA 5. TEREM Ökogazdálkodás: Termeléstől az értékesítésig: CA 5. TEREM A plenáris előadások időtartama: 0 perc A szekció előadások időtartama 5 perc (vita max. 5 perc) Vetítési lehetőség: projektor Az előadások anyagát kérjük a regisztrációval egy időben leadni. Az előadások ellenőrzésére a szekciók megkezdése előtt van lehetőség. Poszterek: C ÉPÜLET FÖLDSZINTI AULA A poszterek bemutatására max. 3 perc áll rendelkezésre. A posztereket kérjük október 05-én, szerdán legkésőbb 0.00-ig kihelyezni és október 06-án csütörtökön legkésőbb 8.00-ig eltávolítani. Posztertáblák mérete: 90 cm x 00 cm, (szélesség x magasság) A poszterek rögzítéséhez a megfelelő eszközöket a helyszínen biztosítjuk. 6

ŐSHONOS- ÉS TÁJFAJTÁK - ÖKOTERMÉKEK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - VIDÉKFEJLESZTÉS A XXI. század mezőgazdasági stratégiái KONFERENCIA PROGRAMJÁNAK ÁTTEKINTŐ IDŐBEOSZTÁSA 06. október 05-06-07. 06. október 05. (szerda) 08.00-0.30 ÉRKEZÉS, REGISZTRÁCIÓ MEGNYITÓ ÉS KÖSZÖNTŐK DR. ONDER CSABA rektor, Nyíregyházi Egyetem 0.30 -.00 DR. KVANCZ JÓZSEF kancellár, Nyíregyházi Egyetem ROMÁN ISTVÁN agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár RÁCZ IMRE Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár Bereg megyei elnöke DR. KOVÁCS ZOLTÁN mb. intézetigazgató, Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet PLENÁRIS ÜLÉS FELKÉRT ELŐADÓKKAL.00-3.30 KÁVÉSZÜNET.0 -.30 3.30-3.35 POSZTER SZEKCIÓ MEGNYITÁSA 3.35-4.45 EBÉDSZÜNET 4.45-6.05 SZEKCIÓÜLÉSEK/I. Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta Agrobiodiverzitás/I. Vidékfejlesztés, Egészséges táplálkozás 6.05-6.0 KÁVÉSZÜNET 6.5-7.45 SZEKCIÓÜLÉSEK/II. Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta Agrobiodiverzitás/I. Vidékfejlesztés, Egészséges táplálkozás 9.00 - FOGADÁS 7

ŐSHONOS- ÉS TÁJFAJTÁK - ÖKOTERMÉKEK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - VIDÉKFEJLESZTÉS A XXI. század mezőgazdasági stratégiái KONFERENCIA PROGRAMJÁNAK ÁTTEKINTŐ IDŐBEOSZTÁSA 06. október 05-06-07. 06. október 06. (csütörtök) 09.00-0.00 ÉRKEZÉS, REGISZTRÁCIÓ PLENÁRIS ÜLÉS FELKÉRT ELŐADÓKKAL 0.00-3.00 KÁVÉSZÜNET.0.30 3.5-3.30 POSZTER SZEKCIÓ 3.30-4.50 EBÉDSZÜNET 4.50-6.0 SZEKCIÓÜLÉSEK/I. Ökogazdálkodás: Termeléstől az értékesítésig Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta Agrobiodiverzitás/II. 6.0-6.5 KÁVÉSZÜNET 6.5-7.5 SZEKCIÓÜLÉSEK/II. Ökogazdálkodás: Termeléstől az értékesítésig Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta Agrobiodiverzitás/II. 8.30 - BORKÓSTOLÓVAL EGYBEKÖTÖTT VACSORA TOKAJ-HEGYALJÁN 06. október 07. (péntek) 09.00-3.00 SZAKMAI PROGRAM NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Újfehértói Állomása Tájfajták génmegőrzése: előadás és kerti bemutató Dr. Szabó Tibor 3.00-4.30 EBÉD 8

október 05. szerda Plenáris előadások 0.30-3.30 Levezető elnök: DR. LENTI ISTVÁN CA 3. terem 0.30-.00 MEGNYITÓ DR. ONDER CSABA rektor, Nyíregyházi Egyetem DR. KVANCZ JÓZSEF kancellár, Nyíregyházi Egyetem ROMÁN ISTVÁN agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár RÁCZ IMRE Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár Bereg megyei elnöke DR. KOVÁCS ZOLTÁN mb. intézetigazgató, Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet E..00-.0 A NYÍREGYHÁZI EGYETEM KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ AGRÁRTUDOMÁNYOKRA Prof. Dr. Kerekes Benedek Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet E..0-.40 TÁJFAJTÁK SZEREPE AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN: LEHETŐSÉGEK, KITÖRÉSI PONTOK Dr. Roszík Péter Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. E3..40-.00 BŐVÜLŐ BIO Szlovicsák Katalin Magyar Biokultúra Szövetség E4..00-.0 RÉSZVÉTELI KUTATÁS A HAZAI ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉÉRT AZ ÖMKI ON-FARM HÁLÓZATA Dr. Drexler Dóra ÖMKi, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet KÁVÉSZÜNET E5..30-.50 HELYÜKRE KERÜLTEK, KERÜLNEK-E A RÉGI FAJTÁK (ÁLLATTENYÉSZTÉSI GÉNMEGŐRZÉS A DEBRECENI EGYETEMEN) Dr. Oláh János Debreceni Egyetem, Agrárkutatóintézetek és Tangazdaság, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet E6..50-3.0 TERMÉSZETSZERŰ ÁLLATTARTÁS A VIDÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE Dr. Györkös István Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Gödöllő E7. 3.0-3.30 KÖNNYEK A SÁRBAN Dr. Lenti István Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet 9

október 05. szerda Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta - Agrobiodiverzitás I. 4.45-7.45 Szekcióelnök: DR. GYÖRKÖS ISTVÁN CA. terem E8. 4.45-5.05 ŐSHONOS TYÚKFAJTÁK TERMÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Kissné Váradi Éva, Drobnyák Árpád, Végi Barbara, Liptói Krisztina, Barna Judit Haszonállat- Génmegőrzési Központ, Génmegőzés-tudományi és Kisállattenyésztési Kutatóintézet, Gödöllő E9. 5.05-5.5 ŐSHONOS ÉS INTENZÍV HÚSHASZNÚ TYÚKFAJTÁK ONDÓMINŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Végi Barbara, Drobnyák Árpád, Váradi Éva, Liptói Krisztina, Barna Judit Haszonállat- Génmegőrzési Központ, Génmegőzés-tudományi és Kisállattenyésztési Kutatóintézet, Gödöllő E0. 5.5-5.45 VEDLETETT ÉS NEM VEDLETETT ŐSHONOS MAGYAR TYÚKFAJTÁK TOJÁSHÉJMINŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Drobnyák Árpád, Szabó R., Bódi L., Pap T., Zimborán Á., Kustos K.,Véber M. Haszonállat- Génmegőrzési Központ, Génmegőzés-tudományi és Kisállattenyésztési Kutatóintézet, Gödöllő Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Gödöllő E. 5.45-6.05 A PANNON MÉHBEN (APIS MELLIFERA CARNICA PANNONICA) REJLŐ NEMZETI ÉRTÉKEINK VÉDELME Takács Marianna, Oláh János Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, Debrecen Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztéstani Tanszék, Debrecen KÁVÉSZÜNET E. 6.0-6.40 A MAGYAR HIDEGVÉRŰ FAJTA HELYZETE A MÉNVIZSGA EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN Hajdú Péter, Horvainé Szabó Mária, Tóthné Maros Katalin Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattenyésztéstudományi Intézet, Gödöllő E3. 6.40-7.00 CSICSÓKA (HELIANTHUS TUBEROSUS L.) KÍSÉRLETEK A NYÍREGYHÁZI EGYETEMEN Szabó Béla, Kosztyuné Krajnyák Edit, Ferenczi László Nándor, Uri Zsuzsanna, Vigh Szabolcs, Szabó Miklós, Simon László Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet, Nyíregyháza 0

október 05 szerda Vidékfejlesztés/Egészséges táplálkozás 4.45-7.45 Szekcióelnök: PROF. DR. SIMON LÁSZLÓ CA 5. terem E4. 4.45-5.05 A VIDÉKFEJLESZTÉS FRONTTVONALAI A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN Szuhóczky Gábor Euroadvence Közgazdasági Tanácsadó Kft, Nyíregyháza E5. 5.05-5.5 A FALUFEJLESZTÉS ÚJ EURÓPAI TENDENCIÁI Bérczi Szabolcs, Ónodi Gábor Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő E6. 5.5-5.45 VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS HELYI TERMÉKEK SÜMEG TÉRSÉGÉBEN Hubainé Horváth Nóra, Dancsokné Fóris Edina, Szilvacsku Zsolt, Illyés Zsuzsanna, Mikházi Zsuzsanna, Filepné Kovács Krisztina, Máté Klaudia, Nagy Zita Barbara, Kollányi László Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Budapest Pannon Egyetem Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, Keszthely KÁVÉSZÜNET E7. 6.0-6.40 MÉZEK ÉS GYÓGYNÖVÉNYKIVONATOS MÉHKÉSZÍTMÉNYEK MAKROELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Novák Anna, Soós Áron, Kovács Béla, Czipa Nikolett Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet, Debrecen E8. 6.40-7.00 DDGS (SZÁRAZ KUKORICATÖRKÖLY) FELHASZNÁLÁSA TEJELŐ TEHÉN TAKARMÁNYOZÁSÁBAN Forgó István, Árendás Edit Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék, Nyíregyháza Pannónia Ethanol Zrt., Budapest E9. 7.00-7.0 KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉN MŰTRÁGYÁK HATÁSA A KUKORICA TERMÉSEREDMÉNYÉRE Szabó Miklós, Szabó Béla, Ferenczi László, Irinyiné Oláh Katalin, Simon László, Uri Zsuzsanna, Varga Csaba, Vigh Szabolcs, Vincze György Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék, Nyíregyháza E0. 7.0-7.40 BIOLÓGIAILAG AKTÍV VEGYÜLETEK VIZSGÁLAT BIOBOROKBAN Nyitrainé Sárdy Diána, Horváth Borbála Szent István Egyetem, Környezettudományi Kar, Borászati Tanszék, Budapest

október 06. csütörtök Plenáris előadások 0.00-3.00 Levezető elnök: DR. VÁGVÖLGYI SÁNDOR C 3. terem E. 0.00-0.0 A REZISZTENS TÁJFAJTÁK JELENTŐSÉGE A CSONTHÉJASOK NEMESÍTÉSÉBEN Dr. Apostol János NAIK Érdi Gyümölcstermesztési Kutatóintézet E. 0.0-0.40 GYÜMÖLCS GÉNFORRÁS GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Szabó Tibor NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Újfehértói Kutató E3. 0.40-.00 GÉNMEGŐRZÉS A DE AKIT NYÍREGYHÁZI KUTATÓINTÉZETBEN Mendlerné Dr. Drienyovszki Nóra Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet E4..00-.0 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTHETŐSÉGE AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN Prof. Dr. Pepó Péter Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet KÁVÉSZÜNET E5..30-.0 FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK ÉS TÁPLÁLÉK KIEGÉSZÍTŐK SZEREPE AZ EGÉSZSÉGVÉDELEMBEN Prof. Dr. Dinya Zoltán Flavon Group Kft. E6..0-.40 HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ ÉLELMISZEREK ÉS TRENDEK Dr. Süth Miklós Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács E7..40-3.00 ENERGIAFŰZ (SALIX SP.) A VIDÉKFEJLESZTÉS PERSPEKTIVIKUS NÖVÉNYE Prof. Dr. Simon László Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet

október 06. csütörtök Ökogazdálkodás: Termeléstől az értékesítésig 4.50-7.5 Szekcióelnök: DR. ROSZÍK PÉTER C 5. terem E8. 4.50-5.0 KÜLÖNBÖZŐ TAGOZATBA SOROLT BÚZAFAJTÁK GYOMVISZONYAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÖKOTERMESZTÉSŰ ÁLLOMÁNYOKBAN Farkas Anikó, Pinke Gyula, Nagy Katalin, Rehova Péter, Roszík Péter, Reisinger Péter Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar, Növénytermesztési Tanszék, Mosonmagyaróvár Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar, Víz- és Környezettudományi Tanszék, Mosonmagyaróvár Biokultúra Hungária Nonprofit Kft., Budapest E9. 5.0-5.30 AZ ALAKOR NEMESÍTÉSE ÉS MINŐSÉGE Megyeri Mária, Mikó Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Kalászos Gabona Nemesítési Osztály, Martonvásár E30. 5.30-5.50 TÁJFAJTA PARADICSOMOKON VIZSGÁLT TAKÁCSATKA ÉS FONÁLFÉREG KÁRTÉTEL ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KÉT ÖKOLÓGIAI GAZDASÁGBAN Boziné Pullai Krisztina, Reiter Dániel, Cseperkálóné Mirek Barbara, Mali Katalin, Makra Máté, Vajnai Anna, Grózinger Szabolcs, Csambalik László, Divéky-Ercsey Anna, Túróczi György, Nagy Péter István, Drexler Dóra, Tóth Ferenc Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő Szent István Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék, Budapest Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő E3. 5.50-6.0 SZATMÁRI ÍZEK KFT TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA ÉS TERMÉKPALETTÁJA Gulácsi Mihály Szatmári Ízek Kft., Csenger Helyszín: CA3 KÁVÉSZÜNET E3. 6.5-6.45 EGY BEAUVERIA BASSIANA HATÓANYAGÚ KÉSZÍTMÉNY HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A CSERESZNYELÉGY ELLEN ÖKOLÓGIAI GAZDASÁGOKBAN Papp Orsolya, Kolláth Péter, Drexler Dóra Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest E33. 6.45-7.05 KÜLÖNBÖZŐ TALAJTAKARÁSI MÓDOK HATÁSA A MÁLNA FEJLŐDÉSÉRE Triczka Imre, Fazekas Zsanett, Prokaj Enikő Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környzettudományi Kar, Természetvédelem és Tájgazdálkodási Intézet, Ökológiai Gazdálkodási és Agrár- Környezettervezési Tanszék, Gödöllő Szent István Egyetem Oktatási Igazgatóság, Gödöllő 3

október 06. csütörtök Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta Agrobiodiverzitás II. 4.50-7.5 Szekcióelnök: DR. SZABÓ TIBOR C. terem E34. 4.50-5.0 FAJGAZDAG SORKÖZTAKARÓ- KÍSÉRLETEK HAZAI SZŐLŐÜLTETVÉNYEKBEN Donkó Ádám, Miglécz Tamás, Török Péter, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Zanathy Gábor, Zsigrai György, Tóthmérész Béla, Drexler Dóra Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, Debrecen Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék, Debrecen Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék, Budapest Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal E35. 5.0-5.30 A TÁJNEMESÍTÉS LÉTJOGOSULTSÁGA A BÚZATERMESZTÉSBEN Czimbalmos Ágnes, Jóvér János, Murányi Eszter Debereceni Egyetem Agrár Kutató Intézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézet, Karcag Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdákodási Kar, Víz és Környezetgazdálkodási Intézet, Debrecen E36. 5.30-5.50 GÉNBANKI HOMOKI BAB (VIGNA UNGUICULATA L.) TÁJFAJTÁK ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLATAI Horváth Balázs Növényi Diverzitás Központ, Tápiószele E37. 5.50-6.0 SZATMÁRI ÍZEK KFT TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA ÉS TERMÉKPALETTÁJA Gulácsi Mihály Szatmári Ízek Kft., Csenger Helyszín: CA 3 KÁVÉSZÜNET E38. 6.5-6.45 BEGYŰJTÖTT PENYIGEI SZILVA VÁLTOZATOK VIZSGÁLATÁNAK ELŐZETES EREDMÉNYEI Vaszily Barbara, Szabó Tibor, Nagy Fruzsina NAIK Gyümölcstermesztési Kutatintézet, Újfehértói Kutató Állomás, Újfehértó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft, Újfehértói Telephely, Újfehértó E39. 6.45-7.05 A BALATONI BORRÉGIÓ TÁJFAJTÁI Nagy Zóra, Májer János NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomása, Badacsonytomaj 4

POSZTEREK Ökogazdálkodás: Termeléstől az értékesítésig P. A BURGONYATERMÉS KÁLIUMTARTALMÁNAK ALAKULÁSA A WESTSIK-FÉLE VETÉSFORGÓ TARTAMKÍSÉRLETBEN Henzsel István, Hadházy Ágnes Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Nyíregyházi Kutatóintézet, Nyíregyháza P. A SZABAD- ÉS ZÁRTHELYI TELELÉS HATÁSA A MÉHCSALÁD HŐSZABÁLYOZÁSÁRA ÉS FOGYASZTÁSÁRA Szalai Tamás, Saláta Dénes, Szalai Dániel, Prokaj Enikő, Triczka Imre Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Ökológiai gazdálkodási és Agrár-környezettervezési tanszék, Gödöllő Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tálökológiai Tanszék, Gödöllő Szent István Egyetem, Egyetemi Tanulmányi Központ, Gödöllő P3. ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉS HATÁSA ALMAFAJTÁK MIKROANATÓMIAI JELLEMZŐIRE Tóth Csilla, K. Krajnyák Edit, Lenti István, Vágvölgyi Sándor Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék P4. BIO ÉS KONVENCIONÁLIS GAZDASÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ MEGGYFAJTÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ BELTARTALMI JELLEMZÉSE Tóth Csilla, Dinya Zoltán, K. Krajnyák Edit, Vágvölgyi Sándor, Lenti István Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék 5

POSZTEREK Tájfajta, Őshonos magyar állatfajta Agrobiodiverzitás P5. LEGELTETÉS KÖZBENI BÉLSÁRTERMELÉS INFORMÁCIÓS MEGHATÁROZÁSA EGYES JUH GENOTÍPUSOKNÁL Diaz Fernandez Daniel, Csízi István Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, Debrecen Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézet, Karcag P6. KÜLÖNBÖZŐ DELELŐHELYEK KLIMATIKUS PARAMÉTEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGY KARCAGI JUHTELEPEN Diaz Fernandez Daniel, Csízi István Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, Debrecen Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézet, Karcag P7. REZISZTENS MEGGYFAJTÁK GYÜMÖLCSMINŐSÉGI TULAJDONSÁGAI Vaszily Barbara, Szabó Tibor, Nagy Tibor, Séra Emese NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Újfehértói Kutató Állomás, Újfehértó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft., Újfehértói Telephely, Újfehértó P8. A KARCAGI NEMESÍTÉSŰ FŰFÉLÉK AGRONÓMIAI PARAMÉTEREINEK ÉRTÉKELÉSE Murányi Eszter, Jóvér János, Czimbalmos Ágnes, Csízi István, Monori István Debreceni EgyetemAKIT Karcagi Kutatóintézet, Karcag Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Vízés Környezetgazdálkodási Intézet, Debrecen P9. A NAIK GYKI KÖRTE GÉNBANKOK FAJLISTÁJÁNAK BŐVÍTÉSE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI GYŰJTŐUTAKON Varga Jenő, Kollányi Gábor, Dénes Ferenc, Iváncsics József NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Fertődi Kutató Állomás, Sarród Széchényi István Egyetem, Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár P0. TERMESZTETT MANDULAFAJTÁK ÉS GÉNBANKI TÉTELEK VIRÁGAINAK FAGYTŰRÉSE KÜLÖNBÖZŐ FENOLÓGIAI FÁZISOKBAN Békefi Zsuzsanna, Ujfalussyné Örsi Dorottya, Horváth-Kupi Tünde, Szalay László NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Budapest Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék, Budapest P. FRISS FOGYASZTÁSI MAGYAR TÁJFAJTA PARADICSOMOK TERMÉSMENNYISÉGI- ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Csambalik László, Ladányi Márta, Pusztai Péter, Gál Izóra, Szalai Zita, Madaras Krisztina, Ferschl Barbara, Reiter Dániel, Divéky-Ertsey Anna Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke, Budapest Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Biometria és Agrárinformatika Tanszék P. PRITAMINPAPRIKA FAJTÁK ÉS VÁLTOZATOK ALTERNARIÁS BETEGSÉGGEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉGE Irinyiné Oláh Katalin Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék P3. MAGYAR CSERESZNYE TÁJFAJTÁK MORFOLÓGIAI ÉS FENOLÓGIAI JELLEMZÉSE Szilágyi Sámel, Újfalussyné Örsi Dorottya, Békefi Zsuzsanna NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Érdi Állomás, Budapest 6

PLENÁRIS ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI Az első szerző alfabetikus sorrendjében 7

A REZISZTENS TÁJFAJTÁK JELENTŐSÉGE A CSONTHÉJASOK NEMESÍTÉSÉBEN Apostol János NAIK Érdi Gyümölcstermesztési Kutatóintézet 3 Budapest, Park u. apostolj@vipmail.hu Tájfajtakörök kialakulása az illető csonthéjas faj számára optimális vagy ahhoz közeli ökológiai körülmények között spontán folyamat. A termesztő tájban a kórokozó szervezetekkel való hosszú távú együttélés folyamán létrejönnek a betegítő szervezetekkel szemben toleráns, vagy rezisztens egyedek. A tájfajták kialakulása folyamatában a népi szelekció a legalkalmazkodóbb (biotikus és abiotikus hatások) és gazdasági, ill. áruértéket képviselő egyed kiemelésében és elszaporodásában játszik szerepet. E folyamat csúcsát jelenti az állami elismerés, mely a tájfajtát köztermesztésre alkalmasnak minősíti. A betegség ellenállóságra történő gyümölcsnemesítés felismerve, hogy jelentős rezisztencia donor forrásként használhatja a tájfajtákat, használatukkal lényegesen lerövidítheti a korszerű rezisztens új fajták előállítását. Ilyen rezisztencia donorok meggynél a Csengődi meggy, kajszinál a Ceglédi bíbor, őszibaracknál a Mariska, szilvánál a Nemtudom fajta. Meggynél 3 állami minősítésre bejelentett fajtajelölt: Érdi korai (Pándy x Magyar porc X Csengődi), Érdi kedves (Pándy 79 x Csengődi) és Érdi bíbor (Érdi bőtermő x Csengődi) az eddig elért eredmény. Kajszibaracknál a Ceglédi bíborral készült utódpopuláció még szelekció és értékelés alatt áll. Őszibarack és szilva esetében még a rezisztenciára nemesítés nem folyik. Kulcsszavak: Monilinia laxa, Blumeriella jaapii, Cytospora cincta, Csengődi, Ceglédi bíbor, Mariska, Nemtudom THE RELEVANCE OF RESISTANT LANDRACES IN THE PRUNUS BREEDING PROGRAM Apostol János NARIC Érdi Fruitresearch Institute. H- 3 Budapest, Park Str.. apostolj@vipmail.hu The evolving of landraces stone fruit varieties is a spontaneous process. It passes off under circumstances which are optimal or nearly optimal for the given stone fruit variety. The variety grows together with diseases in the land of its culture for a long time, that s why disease resistant specimens evolve. The selective breeding helped the development of landraces varieties by the selecting and propagating the most valuable and adaptable specimens. The culmination of this process is the state register by which the landraces variety is acknowledged as suitable for largescale production. The heirloom varieties can be used in the resistance breeding as sources of resistant genes. They can shorten the production of new, resistant varieties. Such sources of resistant genes are the Csengődi sour cherry, Ceglédi bíbor apricot, Mariska peach, Nemtudom plum. There are three candidate sour cherry varieties: Érdi korai (Pándy x Magyar porc X Csengődi), Érdi kedves (Pándy 79 x Csengődi), Érdi bíbor (Érdi bőtermő x Csengődi). Apricot population breeded with Ceglédi bíbor is under evaluation and further selection. There is not any resistance breeding of peach and plum. Keywords: Monilinia laxa, Blumeriella jaapii, Cytospora cincta, Csengődi, Ceglédi bíbor, Mariska, Nemtudom 8

RÉSZVÉTELI KUTATÁS A HAZAI ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉÉRT AZ ÖMKI ON-FARM HÁLÓZATA Drexler Dóra ÖMKi, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, 033 Budapest, Miklós tér. dora.drexler@biokutatas.hu Az ÖMKi 0-ben kezdte meg on-farm kutatási programját. Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere. Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítjuk ki. A megvalósítás során nincsenek nem is lehetnek szigorúan kontrollált, egy változóra szűkített körülmények, hanem a mindennapi élet változatos gyakorlatában teszteljük, hogy adott fajta, készítmény vagy éppen magkeverék miképp teljesít. A hálózatban részt vevő gazdák a saját termőterületükről és termesztéstechnológiájukról kapnak visszajelzést. Ugyanakkor, mivel egy-egy témában több, egymástól igen eltérő adottságú gazdaságban állítunk be kísérletet, az eredmények átfogó képet adnak a hazai ökológiai termelési gyakorlatról és az alkalmazható megoldásokról. Hazánkban az üzemi kísérletek nagy múltra tekintenek vissza, és az ökogazdálkodás területén is jelentős tapasztalattal bíró tangazdaságok működnek. Az ökológiai gazdálkodásban részvételi alapú on-farm hálózatra azonban mindeddig nem volt példa. Az előadás az innovatív kutatási hálózat működését, legfontosabb eredményeit és jövőképét vázolja fel. Kulcsszavak: on-farm, részvételi kutatás, ökológiai gazdálkodás, ÖMKi PARTICIPATORY RESEARCH FOR THE DEVELOPMENT OF HUNGARIAN ORGANIC AGRICULTURE THE ÖMKI ON-FARM EXPERIMENTATION NETWORK Dóra Drexler ÖMKi, Hungarian Research Institute of Organic Agriculture, H-033 Budapest, Miklós sq.. dora.drexler@biokutatas.hu ÖMKi launched its on-farm research program in 0. The on-farm research network is a system of participatory field trials realized on Hungarian organic farms. It means setting up and implementing simple experiments under real-life conditions in market operations. The experiments are aligned with the production aims of the farmer, and the topics of the trials are formed together with participants. During the realization of the trials most outside circumstances are not (and cannot be) controlled. We test the performance of varieties, technologies, seed mixes etc. under the diverse practices of everyday organic farming. The participants of the network gain feedback on their own production area and technology. At the same time, as we involve farms with significantly different characteristics in every research theme, our results provide a good overview of Hungarian organic practices and applicable solutions. There is a substantial tradition of field experimentation in Hungary, and there are also experienced organic research stations operating in the country. A participatory on-farm network is nevertheless unprecedented in Hungarian organic agriculture. This paper presents how this innovative research network functions, its main achievements and future outlook. Keywords: on-farm, participatory research, organic agriculture, ÖMKi 9

TERMÉSZETSZERŰ ÁLLATTARTÁS A VIDÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE Györkös István Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Gödöllő, 00 Páter Károly u.. dekan@mkk szie.hu Összefoglalás Az állatok védelme nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi feladat is. A különböző állattartási módok egyre több kritikát kapnak a társadalomtól, a fogyasztóktól. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a társadalom, állattartáshoz való viszonyát a haszonállat tartásban, az állati eredetű termékek előállításában és fogyasztásában, valamint a természetes ökoszisztémákban különböző szintű etikai értékelvek jellemzik, melyek a meglévő gazdasági értékeket befolyásolhatják. Az értékelési folyamatban a gazdasági - és társadalmi értékek ütközése nehezen feloldható konfliktus helyzeteket okozhat. A Szatmár - Beregi Síkságon tartott őshonos állatfajták állományai csökkentek, azonban 34 őshonos gazdasági állatfajta megtalálható volt a térségben. Az egyes fajták hasznosítása függvénye a helyi lakosság ellátásának. A legeltetéses állattartás természetszerű hasznosítási módszer, amely nem okozza a legelő degradációját, sem a legeltetett állatok leromlását, szaporodásukra azonban kedvező hatású, ezért fenntartható haszonállat tartási eljárás. A hagyományos gazdasági állatfajták tartásának szerepe van a vidék fejlesztésében. Kulcsszavak: természetszerű, állattartás, etika, legeltetés, vidékfejlesztés NATURAL LIVESTOCK FARMING OPPORTUNITY FOR RURAL DEVELOPMENT István Györkös Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Science, H-00 Gödöllő, Páter Károly Str.., dekan@mkk szie.hu The protection of animals is not only an economic, but also a moral challenge. The different livestock farming methods are given more and more criticism from society, from costumers. In our study we found that the society in relation to livestock animal husbandry, animal products production and consumption as well as natural ecosystems are characterised by dfferent levels of ethical values principles, which may affect its economic value. The situation in the evaluation process of ethical and social values of hard collisions can cause conflits be resolved. In the Lowland of Szatmár Bereg lasted some native animal breeds, but 34 indigenous economic breeds could be found in the region. The use certain traditional breeds depends on supplying the local population. The recovery natural grazing method does not cause the degradation of pasture or condition loss of grazing animals, but their reproduction are beneficial therefore sustainable livestock production processes. The traditional livestock farming methods have an economic role in rural development. Keywords: naturally, livestock, ethics, grazing, rural development 0

A NYÍREGYHÁZI EGYETEM KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ AGRÁRTUDOMÁNYOKRA Kerekes Benedek Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 3/b. kerekes.benedek@nye.hu A Nyíregyházi Egyetem az intézményfejlesztési tervével összhangban alap- és alkalmazott kutatásokat végez a műszaki, informatikai és közlekedéstudományok, az agrár- és élelmiszertudományok, az anyagtudományok, a természettudományok, valamint a humán- és társadalomtudományok területén. K+F+I tevékenységét a hazai és nemzetközi partnerekkel folytatott (hálózatos) együttműködések, az alkalmazott kutatások és kutatás-fejlesztések jellemzik. A gazdasági szféra szereplőit támogatva együttműködik a hazai, technológia-intenzív vállalatokkal, innovációs kompetenciájuk felépítésében, fejlesztésében. Kutatási szolgáltatásokat nyújt (K+F+I) elsősorban az informatikai, mezőgazdasági, élelmiszeripari, logisztikai vállalkozások és a gépjárműgyártás számára a termékfeldolgozás, az anyagtudomány és gyártástechnológia, továbbá a környezettechnika és a minőségmenedzsment területén. A Nyíregyházi Egyetem kutatási súlypontját a Felső-Tisza-vidék (Nyírség, Szatmár Beregi-síkság) élő rendszereinek fenntartható fejlesztése alkotja, jellemzően multidiszciplináris perspektívából, amelybe beletartozik a populáció-, vízi-, és mikrobiális ökológia, az ökológiai gazdálkodás technológiája, a tájjellegű növénytermesztés és az élelmiszer-feldolgozás kutatása. Az intézmény főbb kutatóműhelyei: agrártudományi, agrár-műszaki, környezettudományi, műszaki, informatikai, humántudományi (társadalom- és kultúratudományok, művészetek) és pedagógiai kutatócsoportok. Kulcsszavak: intézményfejlesztési terv, K+F+I szolgáltatások, tudományos műhelyek RESEARCH ACTIVITY OF THE NYÍREGYHÁZA UNIVERSITY WITH SPECIAL EMPHASIS ON AGRICULTURAL SCIENCES Benedek Kerekes University of Nyíregyháza, Institute of Engineering and Agricultural Sciences, H-4400 Nyíregyháza, Sóstói Str. 3/b. kerekes.benedek@nye.hu The University of Nyíregyháza carries out the research tasks of engineering, information technology and transportation engineering, agriculture and food sciences, material sciences, natural sciences, moreover the humanities and social sciences, basic and applied research in line with the institution's development plan. The R & D & I activities are characterized by networking cooperation with the domestic and international partners, in the field of research, applied research and development activity. The business sector actors cooperate in support of the domestic technology-intensive enterprises, in building and developing of innovation competence. The institution provides research services (R & D & I) mainly for IT, agricultural, food, logistics companies and the automotive industry in the field of food processing, materials science and manufacturing technology, furthermore environmental technology and quality management. The research priority of the Nyíregyháza University is the sustainable development of the living systems of the Upper Tisza region (Nyírség, Szatmár-Bereg plain), typically from multidisciplinary perspective that includes the populations, water and microbial ecology, organic farming technology, provincial crops and food processing research. Keywords: institutional development plan, R & D & I services, scientific workshops

GONDOLATOK AZ ŐSHONOS ÉS TÁJFAJTÁK TÖRTÉNETÉRŐL, JÖVŐJÉRŐL; GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEINK A FELSŐ-TISZA VIDÉKÉN Lenti István, Kosztyuné Krajnyák Edit, Tóth Csilla, Vágvölgyi Sándor Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 3/b. lentiistvan@gmail.com Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermesztésének fejlesztése ennek a vidéknek megélhetési kulcskérdése. Addig, amíg lesznek céltudatos, bátor emberek (családok), akik vállalják a szélrevetettség nehézségeit, addig a magyar társadalomnak kötelessége, hogy segítse ezt a törekvést, úm. életformát, amely az egyre gyorsuló, zakatoló, embertelen világunkban képes az időt fékezni a mindjobban erősödő urbanizációval szemben, de a tökéletesebb emberi életet, mint igazi értéket megőrzi. Az őshonos és tájfajták történetéről, jövőjéről azért kívánunk e konferencián értekezni, hogy párbeszéddel tudjunk kezdeményezni a múlt értékeiről a ma emberével, hitet adjunk, s mindezeken keresztül találjunk egy szeletnyi megoldást gondjainkra. A mi dolgunk, hogy nagyon figyeljünk a még létező, tenyésző gyümölcsfajokra, fajtákra, típusokra, amíg végleg el nem tűnnek. Talán még talán nem késő! Kulcsszavak: Felső-Tisza Vidék, ökológiai szemlélet, ősi gyümölcsök, tájfajták. THE DEVELOPMENT OF THE POMICULTURE OF SZABOLCS-SZATMÁR- BEREG COUNTRY IS A KEY QUESTION OF LIVELIBOOD IN THIS REGION István Lenti, Edit Kosztyuné Krajnyák, Csilla Tóth, Sándor Vágvölgyi University of Nyíregyháza, Institute of Engineering and Agricultural Sciences, H-4400 Nyíregyháza, Sóstói Str. 3/b., lentiistvan@gmail.com As long as there are sure-footed, brave people (families), who thake the difficulty of,,szélrevetettség, it s the durty of Hungarian society, to help this intention,,,the lifestyle, which is able to slow time in our acce-lerated, hecticee, inhuman world againts the intensifying urbanisation, but savest he more perfect human life, as a real value. That s why we waut to discuss the history and the future of the,,native and land-races so that we cau start a conversation about the values of the past with today s people, grive faith, and with this find a solution to our problems. Our task is to pay attention to the still existing, vegetative fruitspecies,-breeds,-types, until they don t disappear forever. It may be uot too late yet! Keywords: flood areas of the Tisza s tributaires, ecological attitude, ancient fruit, landvariety

GÉNMEGŐRZÉS A DEBRECENI EGYETEM AKIT NYÍREGYHÁZI KUTATÓINTÉZETBEN Mendlerné Drienyovszki Nóra, Dobránszki Judit Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet, 4400 Nyíregyháza, Westsik V. u. 4-6. mendlernedn@gmail.com A Nyíregyházi Kutatóintézet a 80-as évek eleje óta foglalkozik növényi génmegőrzési feladatokkal. Jelenleg az aktív géngyűjteményünkben (maggyűjtemény) összesen 8 növényfaj (kalászosok, hüvelyesek, alternatív növények) 76 db fajtája, nemesítési alapanyaga található meg. A magtárolás az erre a célra kialakított hűtőkamrában (állandó 4 o C, sötét), speciális tasakokban (500 db mag/fajta, 4 ismétlésben) történik. A Biotechnológiai Laboratóriumban 0 növényfaj in vitro génmegőrzése folyik. 03-ban indított kísérletsorozat fő célja hogy meghatározzuk a maximális tárolási időt a hűtőkamrában in vitro alma, szilva, burgonya, pohánka növényfajok esetében. Az eredmények alapján elmondható, hogy az alma (Royal Gala) és burgonya ( klón) esetében a biztonságos maximum tárolási idő 4 hónap, szilvánál 8 hónap, míg a pohánka in vitro hajtások (Hajnalka) nem alkalmasak génbanki tárolásra. A génanyagok fenntartása a 53/0 (VI.0) VM rendelet alapján, a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a növényi genetikai erőforrások és mikroorganizmusok ex situ megőrzése című pályázati támogatással készült. Kulcsszavak: aktív géngyűjtemény, in vitro génbank, génbanki tárolás GENE COLLECTION IN THE RESEARCH INSTITUTE OF NYÍREGYHÁZA, UNIVERSITY OF DEBRECEN Nóra Mendler-Drienyovszki, Judit Dobránszki University of Debrecen, Research Institute of Nyíregyháza, H-4400 Nyíregyháza, Westsik V. Str. 4-6. mendlernedn@gmail.com The active seed collection of the Research Institute of Nyíregyháza was established at the beginning of 980s. Nowadays the active collection contains 76 varieties and breeding lines of 8 plant species (cereals, legumes, alternative crops). Seeds are storaged in a special fridge room (constant 4 o C, dark) in a special plastic bag (500 pcs/variety/bag in 4 four repetitions). Our in vitro gene bank contains 8 clones of 0 plant species, such as plum, pear, apple, black locust, buckwheat, potato. The regeneration capacity of in vitro plantlets of apple, potato, buckwheat and plum were studied after 6-, -, 8-, 4-month-long slow growth storage. -year-long slow growth storage can be successfully applied for apple and potato; 8 months long storage for plum, while it was not suitable to preserve the buckwheat in vitro germplasm. This study was supported by the 53/0 (VI.0.) regulation of the Minister for Rural Development from the detailed conditions of the use of support to the ex situ conservation of plant genetic resources and micro-organism from the European Agricultural Fund for Rural Development. Keywords: active seed collection, in vitro gene bank, seed storage 3

HELYÜKRE KERÜLTEK, KERÜLNEK-E A RÉGI FAJTÁK? (ÁLLATTENYÉSZTÉSI GÉNMEGŐRZÉS A DEBRECENI EGYETEMEN) Oláh János Debreceni Egyetem, Agrárkutatóintézetek és Tangazdaság, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, 403 Debrecen, Böszörményi út 38., olahja@agr.unideb.hu A réghonosult háziállat-fajták nemzeti értékeink közé sorolandók, melyek genetikai szerkezetének megőrzése és az utókor számára átadása az örökbe kapott nemzedéknek kötelessége, de ez csak akkor lesz sikeres, ha hasznosítását megtalálja és a piacát megteremti. A Debreceni Egyetem az elsők között vállalta fel az őshonos állatfajták génmentését, génmegőrzését úgy, hogy az szolgálja a gyakorlati oktatást, továbbá tenyészállat, vágóállat és tojás előállítást és értékesítését is végez. Törzskönyvezett állományai elit, nagyszülőpár és nukleusz osztályba tartoznak. A réghonosult tyúkfajták teljes fajtaválasztékát, a hortobágyi kékesszürke gyöngytyúkot és a magyar parlagi pulyka bronz, réz és fekete fajtáját tartja fenn. A cigája juhfajta csókai fajtaváltozatát négy vonalban tenyészti. A ménesgazda képzést szolgáló gidrán lóállománya 5 kancacsaládba sorolható. A magyar hidegvérű lónukleusz állományán belül is legritkább genealógiai vonalból tart tenyészkancát, amit igáscélra hasznosít. Ez utóbbi nemzedékváltása a legritkább hazai ménvonalakkal történik. A Debreceni Egyetem célul tűzte ki a hagyományos haszonállatok genetikai értékének kutatását, s e területen több kiadványa és PhD disszertáció készült és jelenleg is készül. Kulcsszavak: génmegőrzés, tenyésztés, hasznosítás HAS THE TRADITIONAL OLD BREEDS BEEN OR WILL IT EVER BE IN THE RIGHT POSITION? (FARM ANIMAL GENE CONSERVATION ON THE UNIVERSITY OF DEBRECEN) János Oláh University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences, Farm and Regional Research Institute of Debrecen, Kismacs Experimental Station of Animal Husbandry, H403 Debrecen, Böszörményi út 38., olahja@agr.unideb.hu Traditional farm animal breeds are our national treasures, which should be preserved in their original genetic forms in order to present them for the future generation. This could be successfully done if utilization and market position of these breeds will be ensured. University of Debrecen was the first to undertake gene rescue, gene preservation of the indigenous farm animals. This effort has been made to serve practical education, production and purchasing eggs, breeding and slaughtering animals. Registered breeding stocks belong to elite, grand parents and nucleus classes. The Institute maintains several traditional poultry breeds e.g. the whole breed-varieties of Hungarian indigenous hens, turkeys (bronze, copper, black) and Hortobágy blueish-grey guinea fowl. Tsigai sheep breed variety of Csokai is bred in four bloodlines. Gidrán horse-stud based on 5 mare bloodlines to serve horse breeding practice. One of the most rare line of Hungarian draft horse breed is kept in nucleus stock and used for draught. University of Debrecen has decided to research on traditional farm animals genetic and published several brochures in this subject and has given topics for PhD dissertations. Keywords: gene conservation, breeding, utilization 4

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTHETŐSÉGE AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN Pepó Péter Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet, 403 Debrecen, Böszörményi út 38. pepopeter@agr.unideb.hu A világ és hazánk mezőgazdaságát számos jelentős változás jellemezte az elmúlt 3-4 évtizedben. A hagyományos, úgynevezett iparszerű növénytermesztés káros következményei (talajpusztulás, a kisebb biodiverzitás, a romló agronómiai és ökonómiai hatékonyság stb.) közismertek az elmúlt időszakban. A kutatás számára jelentős kihívást jelentett az, hogyan lehet a hagyományos növénytermesztést átalakítani olyanná, amelyet a fenntarthatóság, környezetbarát gazdálkodás jellemez. Ennek az átalakításnak egyik lehetséges módja az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés. Napjainkban (04. évi adatok) a világon 43,7 millió hektáron folytatnak ökológiai mezőgazdasági termelést (beleértve az átállásos területeket is). Sajnálatosan Magyarországon az ökológiai területek nagysága erősen korlátozott (5.000 ha). Annak ellenére, hogy az elért eredmények jelentősek, jelenleg mégis csak a világ mezőgazdasági területeinek és az élelmiszer felhasználásnak csak %- a az, amit organikusnak tekinthetünk. Különösen fontos tehát az, hogy az új tudományos eredményeket az innovációs folyamatban átadjuk a közepes-nagyobb területen organikus termelést folytató gazdálkodóknak. Olyan releváns eredményeket közlünk, amelyeket az egyetemi tangazdaságban organikus gazdálkodásra átállított (az átállás éve 995) területen értünk el. Kulcsszavak: organikus, gabonanövények, agrotechnikai modellek, környezetvédelem SMALL GRAIN CEREALS IN ORGANIC FARMING Peter Pepó University of Debrecen, Agronomy Faculty, Institute of Crop Sciences, H-403 Debrecen, Böszörményi Str. 38. pepopeter@agr.unideb.hu Many changes were in the last 3-4 decades in the world and Hungarian crop production. The conventional, so called industrial crop production caused a lot of harmful effects (soil degradation, less biodiversity, less effectiveness in agronomic and economic parameters etc.) in the past. So it was a huge challenge for the crop science how to convert the crop technology into sustainable, environmental sound production. One of the way to realize the sustainability to use organic farming. Nowdays (04) there are 43,7 million hectars of organic agricultural land in the world, including incorvension areas. In Hungary the organic land has very limited area (5.000 ha). The achivment of organic agriculture are impressive, but certified organic agriculture has not reached % of agricultural land or global consumption. Especially we need new scientific results and their innovation for the farmers and farms using mid and big size plots in organic farming. We provide some relevant results of small grain cereal production achieved on our university farm converted into organic farming from 995. Keywords: organic, small grain cereals, agronomic models, environmental protection 5

TÁJFAJTÁK SZEREPE AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN: LEHETŐSÉGEK, KITÖRÉSI PONTOK Roszík Péter, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., roszik.peter@biokontroll.hu Biokultúra Hungária Nonprofit Kft., Budapest, Oroszvég lejtő 6., roszik@biokultura.org Az ökológiai gazdálkodás a tájfajta- és az őshonos fajtahasználat természetes szövetségese. Mezőgazdaságunk nemzeti értékeink jelentős része a megőrzött táj- és őshonos fajtákban testesül meg, amelyek az adottságokhoz illeszkedő gazdálkodás eredményeként teremtődtek és őrződtek meg. A fajták kialakulásához hasonló körülményeket világszerte, így Magyarországon is leginkább az ökológiai gazdálkodás képes nyújtani, hiszen ennek alapelvei, előírásai az ősi, a kémiai anyagok használatának elterjedése előtti állapotokat várják el. Ezek az adottságokhoz alkalmazkodó növényi szerkezet, szántóföldön a vetésváltás, tápanyag-gazdálkodásban a növényi sorrendre épülő tápanyag-gyarapítás és felhasználás, mezőgazdasági melléktermékek alkalmazása, a növényvédelemben a megelőzés. Az ökológiai gazdálkodás nem csak segíti a táj- és őshonos fajták fenntartását, hanem hasznot is merít belőle! A tudományos bizonyítékok talán mindenhol, de Magyarországon biztosan hiányoznak! Léteznek viszont tapasztalatok: jobb íz, kisebb víztartalom, gazdagság tápelemekben, biológiailag aktív anyagokban, laktatóbb. Az üzleti érdekeken felülálló tudomány feladatai ezek vizsgálata és igazolása! Kulcsszavak: Őshonos fajta, tájfajta, ökológiai gazdálkodás THE ROLE OF TRADITIONAL VARIETIES IN ORGANIC FARMING: OPPORTUNITIES, TAKE-OFF POINTS Roszík Péter, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., roszik.peter@biokontroll.hu Biokultúra Hungária Nonprofit Kft., H- Budapest, Oroszvég lejtő 6., roszik@biokultura.org Organic farming is in natural alliance with the use of traditional and native varieties. A significant part of our agricultural and national values are represented by the conserved traditional and native varieties, which were created and preserved as a result of production suited to the local conditions. Similar circumstances for the development of varieties can be mostly provided by organic farming worldwide, so in Hungary as well, since its basic principles and requirements expect an ancestral situation that existed before the increased use of chemicals. These include plant structure adapting to the conditions, crop rotation on arable land, in nutrient management the increase and use of nutrients based on crop succession, the application of agricultural by-products and prevention in crop protection. Organic farming not only supports the maintenance of the traditional and native varieties, but also benefits from these. Scientific evidence is still missing perhaps everywhere, but certainly in Hungary. However, there are experiences available: better taste, lower water content, richness in nutrients and biologically active substances, it is more filling. Science beyond economic interests has the task to study and verify these. Keywords: Native variety, traditional variety, organic farming 6

ENERGIAFŰZ (SALIX sp.) A VIDÉKFEJLESZTÉS EGYIK PERSPEKTIVIKUS NÖVÉNYE Simon László, Uri Zsuzsanna, Vincze György, Irinyiné Oláh Katalin, Vígh Szabolcs Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 3/b. simon.laszlo@nye.hu Az energetikai célra termesztett fűz (röviden energiafűz, Salix sp.) vidékfejlesztési szempontból is perspektivikus növényfaj, mivel a hátrányos helyzetű régiókban gondozása nem csak munkát biztosít a helyi lakosok számára, hanem egyúttal a keletkező biomassza elégetésével csökkenheti az önkormányzatok, illetve a lakosság fosszilis energiahordozóktól való függőségét is. Tízkezeléses négyismétléses szabadföldi tartamkísérletet állítottunk be 0-ben barna erdőtalajon 0,4 hektáron energiafűzzel (Salix triandra x viminalis, cv. Inger) Nyíregyházán, melyben az ammónium-nitrát (AN) és a karbamid (KARB) fejtrágyák, a települési biokomposzt (TBK), a települési szennyvíziszap komposzt (TSZK), a fűzhamu (FH), valamint a riolittufa (RT) önmagában vagy kombinációkban történő kijuttatásának hatását vizsgáljuk a fűz hozamára és ásványi táplálkozására. 03-ban (a vesszők első betakarításakor) a TBK 4%-kal, a TSZK pedig 34%-kal szignifikánsan megemelte a vesszőhozamot a kontroll kultúrához viszonyítva. 06-ban a legnagyobb vesszőhozamot az AN (+56%), KARB (+55%), TBK (+5%), és a TSZK (+60%) kijuttatása eredményezte, míg a TSZK+FH-tal kezelt parcellák hozama 3%-kal lecsökkent a kontrolhoz viszonyítva. A fűzvesszők N koncentrációját 03-ban és 06-ban az évenkénti nitrogén fejtrágyázás emelte meg a legjelentősebben, míg a P koncentráció a legnagyobb a TSZK-tal kezelt kultúrákban volt. A kezelések az esszenciális mikroelemek közül elsősorban a cinkfelvételre gyakoroltak jelentős hatást. A kijuttatott anyagokból nem kerültek át számottevő mennyiségben a fűz vesszőibe toxikus elemek (As, Ba, Cd, Pb). Kutatásainkat a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. (Pétfürdő) támogatta. Kulcsszavak: energiafűz, nitrogén fejtrágyák, talajadalékok, vesszőhozam, elemfelvétel 7