megfigyelés terepe I.

Hasonló dokumentumok
A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8.

a gyermek jogai és az unicef

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Empátia mások. mondanivalójának megértése 5. ÉVFOLYAM. A modul szerzõi: Andóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZKB_105_03

Alkossunk, játsszunk együtt!

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

A HAGYOMÁNYOK SZEREPE A KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN

É N É S A V I L Á G. Készítette: ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK

Gyerek, kamasz, felnőtt

a képzelet útjain 1. ÉVFOLYAM a z é n d i m e n z i ó i A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS?

SZKC_105_05. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

ÖSSZETARTOZÁS, KIREKESZTETTSÉG

SZKC 103_02. Motívumok különböző. Népek és tárgyaik. A modul szerzője: Dobrovitzky Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

A Kilimandzsáró gyermekei

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

KONFLIKTUSOK MEGJELENÉSE SZÓLÁSOKBAN, KÖZ - MONDÁSOKBAN

Az én helyem, az én kuckóm III.

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Feladatkörök a kooperatív munkában

A marokvilág hiányzó etikettje

ZULEJKA ÉS TÁRSAI 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_49. A modul szerzôje: Erdei Erika

ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK, MÁSSÁG

SZKB_106_04 A MODUL SZERZŐJE: N. SZABÓ ANIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

KÍVÜLRÔL VAGY BELÜLRÔL?

1. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Andóné Nagy Katalin, petik Ágota, ruzsa Ágnes, Korbai Katalin

A modul szerzője: Makai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

Gazdag szegények szegény gazdagok

a világ gyermekei 3. Tudod, hogy ki készítette?

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Bánki Vera szabolcs Csilla. SZKA_101_02 A világ körülöttünk I.

te meddig bírod? Haverok, buli, pia

SZKA_101_26. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

AZ ARCODRA VAN ÍRVA 5. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZKC_105_02. A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

Tárgyak, eszközök használata a különböző kultúrákban

POLGÁR A DEMOKRÁCIÁBAN SZKA208_33 KULTÚRÁK TALÁLKOZÁSA. Készítette: Földes Petra SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA 8.

Mit jelent zsidónak lenni?

Orvosok Határok Nélkül

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZKB_104_12 É N É S A M Á S I K NÉHA NEHÉZ DÖNTENI. A modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK B 4.

Eltévedés útkeresés visszatalálás

A siker ösvénye az önbizalom

RÓLUK NÉLKÜLÜK REFORMKORI VITÁK A JOBBÁGYOK FELSZABADÍTÁSÁRÓL 7. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_207_04

BIZÁNC VAGY RÓMA? 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_02. A modul szerzôje: Püspöki Péter

KARTHÁGÓT PEDIG EL KELL PUSZTÍTANI

A kooperatív tanuláshoz szükséges feladatkörök megismertetése

Százalékszámítás alkalmazása

Viták a népgyűlésen. A közvetlen demokrácia működése az ókori görög világban 9. ÉVFOLYAM SZKA_209_08. Készítette: Baracs Nóra és Magasi András

SZKB_106_01. arányosság A MODUL SZERZŐJE: N. SZABÓ ANIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

Kulturális önismeret. Utazás, mások megismerése és az önismeret 12. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s. A modul szerzője: Tomory Ibolya

3. ÉVFOLYAM SZKA_103_14

JÁTÉK KÖZÖSSÉG ÖNISMERET

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

SZKA_101_23 Kérlek, segíts! A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

A hazugság és őszinteség, a félelem, a bizalom, az önbizalom, a nyilvános kiállás és a hitelesség összefüggései

szka102_33 É N É S A V I L Á G Készítette: Ádám Ferencné (Szabó Anna Kornélia) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

Az actiumi csata modellezése

A modul szerzője: Marsi Mónika, Págyor Henriett. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8.

Ki az ombudsman? 10. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZKC_210_09. A modul szerzője: Págyor Henriett

SZKB_101_13. A modul szerzõje: Czincz Józsefné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

A modul szerzője: Korbai Katalin és Miczingerné Fuksz Ilona SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

ÖLTÖNY VAGY OVERALL? 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_35. A modul szerzôje: Bányai László

SZKA_103_16. A modul szerzôje: Szebeni Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

Mit tegyek, hogy otthon könnyebb legyen mindenkinek?

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Ádám Ferencné szabó Anna Kornélia. SZKA_101_30 Természetes és mesterséges anyagok

szka105_01 É N É S A V I L Á G Készítette: Szegediné Gonda Zsófia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

SZKA_103_15. A modul szerzôje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

a vasfüggöny két oldalán Személyes élmények a közelmúltból

KÖSSÜNK BÉKÉT! AZ AUGSBURGI VALLÁSBÉKE 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_11. A modul szerzôje: Magasi András

Az ember nem más, mint amivé önmagát teszi

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_05. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriett

SZKC_105_14. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Sáfár Anita, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKA_106_33. A modul szerzője: Béri Eszter. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

A FEHÉRVÁRI ORSZÁGLÁTÓ NAPOK

A KÖZÉPKORI VÁROSOK KÖLTSÉGVETÉSI VITÁJA

Bizalom és bizalmatlanság

AZ ÉLETFA 2. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZKC_102_02. A modul szerzõi: Dallos Tamásné, Schüttler Vera

SZKA_103_21. A modul szerzôje: Ballai Oszkárné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

Őszinteség, titok, hazugság

Társadalmi szerződés. Tanulj élni jogaiddal, és ne feledd a kötelességeidet! A 11. ÉVFOLYAM. p o l g á r a d e m o k r á c i á b a n

szka105_35 É N É S A V I L Á G

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Vassné Juhász Julianna. SZKA_101_13 Étkezzünk egészségesen!

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

VIZET VISZEK 7. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_207_13. Készítette: Bányai László

Családi ünnepek, rítusok

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

A JÁTSZÓTÁRSAM, MONDD, AKARSZ-E LENNI?

SZKC 103_05. A modul szerzője: Sáfár Anita SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Alakítsunk zöld szervezetet!

MINDIG VAN MÁSIK ÚT A ZSIDÓK MEGMENTÉSÉRE TETT ERÕFESZÍTÉSEK A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 8. ÉVFOLYAM POLGÁR A DEMOKRÁCIÁBAN. Készítette: Erdei Erika

A SZABADSÁG FARKASKÖLYKEI

Átírás:

T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Nemzeti dal a kulisszák mögött, avagy egy iskolai ünnep mint a résztvevő megfigyelés terepe I. modul szerzője: págyor Henriett, Tomory Ibolya SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM SZKC 208_04

tanári NEMZETI DL KULISSZÁK MÖGÖTT, VGY EGY ISKOLI ÜNNEP MINT RÉSZTVEVŐ MEGFIGYELÉS... I. 8. évfolyam 45 MODULVÁZLT tevékenység célja, I. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése I/a Ráhangolás tanulók és a tanár által hozott kis tárgyakat a tanár egy zsákba gyűjti. z osztály a Mi van a zsákban? játékot játssza: a diákok körben leülnek, majd az egyik diák megfog egy tárgyat a zsákban, és körülírja, mit tart a kezében, anélkül, hogy kimondaná a tárgy nevét. 30 perc Kommunikációs készség Koncentrációs készség Egész osztály együtt játék Otthonról hozott tárgyak Mi van a zsákban? játék változata: a diákok versenyeznek, a cél minél kevesebb információból kitalálni az adott tárgyat. 30 perc Kommunikációs készség Koncentrációs készség Egész osztály együtt játék Otthonról hozott tárgyak C tanulók csoportokat alakítanak véleményvonallal. Állítás: Szeretnék március 15-én szerepelni. Igen. Nem tudom. Nem. z így alakult csoportok csak a foglalkozás elején működnek együtt. tárgyakat csoporton belül találják ki a kerekasztal módszerével. feladat végén a csoportok beszámolnak arról, hány tárgyat sikerült kitalálniuk. Egy diák egyszer találgathat egy tárgyra. 30 perc Kommunikációs készség Koncentrációs készség Együttműködés Kooperatív tanulás kerekasztal Otthonról hozott tárgyak

46 szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári tevékenység célja, I/b koncentráció fejlesztése Figyeld meg a képet! játék: a tanár minden gyerek elé tesz egy képet, amelyet a tanulók 2 percig tanulmányozhatnak, majd meg kell fordítaniuk. tanár ezután eléjük rak egy kérdéssort, amelyet egy perc alatt kell megválaszolniuk írásban. Ezután újra megfordíthatják a képet, egy percig ismét nézhetik, majd további egy percig válaszolhatnak a kérdésekre. játék elvégzése után a tanár mindenképpen megkérdezi a diákok véleményét a feladatról. 15 perc Megfigyelési készség Észlelés résztvevő megfigyelés módszertanának előkészítése Figyelem Önálló munka játék D1 (Fotó megfigyeléshez) D2 (Kérdéssor) P1 (Kérdéssor a Figyeld meg a képet! játékhoz) Figyeld meg a képet! játék: a tanár minden gyerek elé tesz egy képet. tanulók 2 percig tanulmányozhatják a képet, majd meg kell fordítaniuk. tanár ezután eléjük rak egy kérdéssort. kérdésekre a szóforgó módszerével válaszolnak a csoportok, majd beszámolnak a feladat megoldásának menetéről, nehézségeiről. játék elvégzése után a tanár mindenképpen megkérdezi a diákok véleményét a feladatról. 15 perc Megfigyelési készség Észlelés résztvevő megfigyelés módszertanának előkészítése Ismeretszerző Logikai és rendszerező Összefüggés-kezelő Kooperatív tanulás szóforgó D1 (Fotó megfigyeléshez) D2 (Kérdéssor) P1 (Kérdéssor a Figyeld meg a képet! játékhoz)

tanári NEMZETI DL KULISSZÁK MÖGÖTT, VGY EGY ISKOLI ÜNNEP MINT RÉSZTVEVŐ MEGFIGYELÉS... I. 8. évfolyam 47 tevékenység célja, II. Új tartalom feldolgozása II/a résztvevő megfigyelés elméletben Minden diák elolvassa a D2 mellékletben található szöveget, majd a tanár megmagyarázza az esetleges ismeretlen szavakat, kifejezéseket. Közösen értelmezik a szöveget. 20 perc Résztvevő szemlélet kialakításának kezdeti lépése Ismeretszerző Logikai és rendszerező Önálló munka olvasás Frontális osztálymunka megbeszélés, magyarázat D3 ( résztvevő P2 ( résztvevő kiscsoportok tagjai elolvassák a D2 mellékletben található szöveget, majd a tanár elmagyarázza az esetleges ismeretlen szavakat, kifejezéseket. szöveg közös értelmezése: a csoportok először önmaguk értelmezik az ismeretlen szavakat és a szöveget, majd a kiscsoportos megbeszélések után a tanárral közösen is értelmezik a szöveget. 20 perc Résztvevő szemlélet kialakításának kezdeti lépése Ismeretszerző Logikai és rendszerező Kooperatív tanulás megbeszélés D3 ( résztvevő P2 ( résztvevő II/b Ábrák értelmezése z ábrák közös vizsgálata: a diákok párokban megnézik a résztvevő megfigyelést szemléltető ábrákat, majd megpróbálnak felidézni olyan szituációkat, amelyekben átélték az ábrán látható viselkedési minták valamelyikét. példákat lapra írják. Egy példát felolvasnak az osztálynak. 15 perc Ismeretszerző Összefüggés-kezelő sszociációs készség Páros munka D3 ( résztvevő P3 (Ábramagyarázat a D3 melléklethez)

48 szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári z ábra közös vizsgálata: a tanulók csoportokon belül tanulmányozzák a két ábrát, majd az ábrákon látható szituációk közül kiválasztják az egyiket, és rövid jelenetben eljátszanak rá egy példát. jelenet megtekintése után elengedhetetlen a közös véleményezés, mivel itt lehet felmérni, hogy a diákok megértették-e az ábrán látottakat. 15 perc tevékenység célja, Ismeretszerző sszociációs készség Összefüggés-kezelő II/c Csoportalakítás új csoport létrehozása, mely a konkrét feladathoz kapcsolódik evezetésképpen a pedagógus elmeséli a gyerekeknek, hogy a március 15-i ünnepséget fogják az előbbi módszer segítségével megvizsgálni. Hogy a kutatás teljes körű legyen, minden oldalról szükséges feltérképezni az ünnepséget. Tehát kellenek szereplők, dekoratőrök és néző-megfigyelők. z ő megfigyeléseikből áll majd össze a kutatás eredménye. munka folyamatának megkönnyítéséhez 3 fős csoportokra van szükség, amelyekben mindhárom szerep (szereplő, dekoratőr, megfigyelő) megtalálható. 5 perc tanulói csoportok a megismert módszerrel kapcsolatban kérdéseket gyűjtenek, melyeket a többieknek fognak feladni. Rövid, egyszerű kérdéseket tesznek fel, amelyekkel visszautalnak az új információkra, és ellenőrző kérdésekként is szolgálhatnak. Egy csoport maximum három kérdést tehet fel. 5 perc Feladat meghatározása Figyelem Kooperatív tanulás szituációs játék Frontális osztálymunka tanári magyarázat Csoportmunka megbeszélés D3 ( résztvevő P3 (Ábramagyarázat a D3 melléklethez)

tanári NEMZETI DL KULISSZÁK MÖGÖTT, VGY EGY ISKOLI ÜNNEP MINT RÉSZTVEVŐ MEGFIGYELÉS... I. 8. évfolyam 49 tevékenység célja, II/d Csoportalakítás tanulók három csoportot alkotnak: szereplők, dekoratőrök, néző-megfigyelők. Szabály: mindhárom csoport megközelítőleg azonos létszámú legyen. Majd szimpátia alapján alakulnak ki a háromfős, a szerepek szerint (szereplő, dekoratőr, néző-megfigyelő) vegyes összetételű kiscsoportok. 10 perc Megfelelő munkaforma kialakítása Együttműködés Egész osztály együtt csoportalakítás csoportok átadják a kérdéseket egy másik csoportnak, majd minden csoport röviden és egyszerűen írásban megválaszolja, amit kapott. kérdések ezután tovább vándorolnak, míg minden csoporthoz el nem jutnak. Végül minden csoporthoz visszatér a sajátja. 15 perc Együttműködés Összefüggés-kezelő Csoportmunka feladatküldés, feladatmegoldás III. z új tartalom összefoglalása, ellenőrzés és értékelés III/a eépülő feladatok kiosztása tanár és a tanulók megbeszélik és kiosztják a feladatokat. szereplők és a dekoratőrök felkeresik az ünnepséget szervező tanárt, és felajánlják segítségüket. megfigyelő elkíséri őket, és megfigyeli a munka kezdetét, hogy megszokják állandó jelenlétét. 10 perc Feladatok kiosztása Egész osztály együtt megbeszélés

50 szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári tevékenység célja, csoportok felolvassák saját kérdéseiket, elmondják válaszaikat, majd minden csoport összeveti, megbeszéli a megoldásokat. tanár aktívan közreműködik a megbeszélésben, segít összegezni a tanultakat. 10 perc Összefüggés-kezelő Kooperatív tanulás szóforgó

tanári NEMZETI DL KULISSZÁK MÖGÖTT, VGY EGY ISKOLI ÜNNEP MINT RÉSZTVEVŐ MEGFIGYELÉS... I. 8. évfolyam 51 tanári Mellékletek P1 Kérdéssor a figyeld meg a képet! játékhoz kép megfigyelése után ossza ki a kérdéseket! gyerekek 60 másodpercig válaszolhatnak. Kérdések Hány nyakláncot láttál a képen? kép hátterében milyen más jelet láttál a betűkön kívül? férfi melyik vállán van megkötve a lepel? Van-e medál a lány nyakában? Visel-e fülbevalót a férfi? Lila vagy kék kockás a lepel? lány is visel leplet? Milyen magánhangzók láthatók a táblán? Hányféle színt látsz a háttérben? Milyen irányba néznek a személyek? P2 résztvevő dióhéjban tanulók a következő szöveg segítségével ismerkednek a résztvevő megfigyelő szemlélet és módszer fogalmával. következő instrukciót kapják: Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, és húzd alá az ismeretlen szavakat, kifejezéseket! résztvevő megfigyelés a kulturális antropológia (a különböző kultúrákkal és az emberi viselkedésmódokkal foglalkozó tudomány) sajátos módszere, ami egyúttal egy másokat elfogadó, megértő szemlélettel párosul. Terepmunka során alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az antropológusok törekvése, hogy minél több időt töltsenek a kutatás helyszínén, vagy minél több alkalommal visszatérjenek oda, és minél több információt gyűjtsenek a megfigyelt közösségről, csoportról, jelenségről, rítusról. Ennek érdekében aprólékosan leírják, lejegyzik a napi történéseket, eseményeket, hogy ezeken keresztül ők maguk is átéljék a megfigyelt személyek életét, érzelmeit, problémá-

52 szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári it, munkáját stb. Így jobban megértik azokat. Ezt sűrű leírásnak vagy etnográfiai (vagyis részletes) leírásnak is nevezik. terepmunka és a résztvevő megfigyelés egyik érdeme, hogy nem a megfigyelő szemüvegén keresztül kívülről, hanem az érintettek szemével belülről képes feltérképezni, hogyan látják saját helyzetüket, saját kultúrájukat, ők hogyan élik meg, mit gondolnak bizonyos szokásokról, jelenségekről, amely számunkra, kívülről, távolról nézve furcsa, érthetetlen, szokatlan lehet. Így többet megtudunk az emberek életmódjáról, viselkedéséről, mentalitásáról, mintha például csak statisztikai adatokból vagy felületes megfigyelésekből indulnánk ki, mert közvetlenül az adatközlőkkel, informátorokkal dolgozunk, élünk együtt, tanulunk tőlük, elvegyülünk köztük. Ennek segítségével megérthetjük, hogy az emberi közösségek különböző fizikai, környezeti, történeti és társadalmi helyzetekhez képesek alkalmazkodni, nyilvánvalóan eltérő módon. Ez azt a célt szolgálja, hogy elfogadóbbak, toleránsabbak legyünk másokkal, és jobban megértsük mások viselkedését. megfigyeléseket fontos rögzíteni, ezért a terepmunka elengedhetetlen eszköze a terepmunka-napló, melybe a kutató minden egyes alkalommal sűrű leírással lejegyzi a történéseket, eseményeket, érzéseket, hangulatokat, a rítust magát és amit a vizsgált személyektől hallott. Figyelem: nem vázlatot, hanem részletes leírást készítünk, amelyből aztán később jobban vissza tudjuk idézni az eseményeket. Nem a résztvevő személyek előtt jegyzetelünk, de minél előbb rögzítsük a tapasztalatokat! Ez ugyanis a már kialakult bizalmas viszony esetében lehetséges, mint ahogy a vizuális eszközök használata is, ha már elég bizalmas a kapcsolat a megfigyeltekkel, és azokat nem zavarja a fotózás vagy a videokamera használata. Nem résztvevő és résztvevő megfigyelés ábrákon: 1. ábra 2. ábra

tanári NEMZETI DL KULISSZÁK MÖGÖTT, VGY EGY ISKOLI ÜNNEP MINT RÉSZTVEVŐ MEGFIGYELÉS... I. 8. évfolyam 53 P3 Ábramagyarázat a D3 melléklethez z első ábrán a megfigyelés egy fajtája látható. Itt a szemlélő külső pozícióból szemléli a megfigyelt eseményt, személyeket stb. Mivel bizonyos távolságból kívülről szemlélődik, nem vesz részt a folyamatokban, saját mércéhez, saját szokásokhoz, a saját kultúra és társadalom, csoport, környezet stb. elvárásaihoz méri a más, az eltérő jelenségeket. Így a sztereotipizálás, az előítéletek gyakran észrevétlenül, tudattalanul is benne vannak szemléletünkben, másokról, helyzetükről alkotott véleményeinkben, és hajlamosak vagyunk a megalapozatlan általánosításokra. Ennek a megfigyelési módszernek az a hátránya, hogy a megfigyelő nem feltétlenül értelmezi helyesen a látottakat, illetve sok információ elkerülheti a figyelmét. Sokszor statisztikák, egyes jelenségek összefüggéseikből való kiemelése jellemző, ami veszélyezteti a realitás megfigyelhetőségét. második ábrán a megfigyelő részt vesz az adott közösség életében, mind a hétköznapokban, mind az ünnepekben, az esemény, a rítusok, az ünnep stb. folyamatában. Nehezebb megfigyelési pozíció, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy ő nem a közösség részeként érkezik oda, de részévé kell válnia, elfogadtatni magát, jelenlétét annyira, hogy ottléte már hétköznapivá, észrevétlenné váljon. Miközben tanulmányozza a helyzetet, maga is kicsit mássá válik, hogy megélve értse meg az érintettek szerepeit, helyzetét, kultúráját, szokásait. Ehhez nagyfokú empátiára és beilleszkedő, alkalmazkodó hozzáállásra van szükség. Ezt tudatosítja magában a megfigyelő, mikor belép egy másik kultúrába, maga mögött hagyva a saját kultúra által meghatározott világszemléletet. Ebben a szituációban több rejtett összefüggésnek, más nézőpontból nem megfigyelhető dolgoknak is tanúi lehetünk, és megérthetjük a másik gondolatait, érzéseit, problémáit, nem pedig a magunk elképzelése alapján nézünk rá, felületes információk alapján. módszer különösen alkalmas kis közösségek, rítusok, egyedi jelenségek megfigyelésére, mert alapelvünk, hogy adott dolgot önmagában és nem valamely külső mérce szerint vizsgálunk, valamint, hogy célunk nem a minősítés, hanem a tényszerűség és megértés.