Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és működési szabályzata (módosításokkal egységes szerkezetben) Készítette: Pogonyi-Simon Edit igazgató Tiszaújváros, 2013. május 2.
2 Bevezetés A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységek összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogának gyakorlása mellett. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat az oktatási intézményegységre vonatkozik, a kollégiumra vonatkozó SZMSZ szel együtt érvényes az intézményre. A Szervezeti és Működési Szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges és határozatlan időre szól. Jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: köznevelési törvény) 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
3 I. rész Alapadatok, feladat- és tevékenységi körök
4 A köznevelési intézmény: 1. Hivatalos neve: Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Rövid neve: Eötvös Gimnázium és Szakképző Iskola 2. Feladatellátási helye: Székhelye: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 13. telephelye: 3580 Tiszaújváros, Rózsa út 10. Intézményegysége: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 26-28. (Középiskolai Kollégium) 3. Az intézményalapítás időpontja és formája: 2000. július 1. jogutódlással Az intézmény közvetlen jogelődjeinek neve, székhelye: NÉV: Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola ALAPÍTÓ SZERV NEVE: Tiszaszederkény Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága (Gimnázium és Szakközépiskola néven alapította) ALAPÍTÁS IDEJE: 1963. NÉV: Brassai Sámuel Szakközépiskola és Szakmunkásképző ALAPÍTÓ SZERV NEVE: Leninváros Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága (106. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven alapította) ALAPÍTÁS IDEJE: 1972. NÉV: Apáczai Csere János Középiskolai Kollégium ALAPÍTÓ SZERV NEVE: Leninváros Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága (Középiskolai Kollégium néven alapította) ALAPÍTÁS IDEJE: 1990. 4. Típusa: - többcélú: közös igazgatású köznevelési intézmény: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, kollégium 5. OM azonosító: 029265
5 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: Középfokú iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás: Ezen belül: - a helyi szükségleteknek, a tanulók fejlettségének és érdeklődésének figyelembevételével a jogszabályokban előírtak, illetve a fenntartó kívánalmai alapján - helyi nevelési rendszer kialakítása, - az egészséges életmód, valamint a kulturált szabadidő eltöltés követelményeinek, feltételeinek figyelembevételével a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatásáról való gondoskodása, - a gyermek- és ifjúságvédelemből rá háruló feladatok ellátása, - a művelődési és testedzési feladatok hatékony ellátása érdekében a közművelődési és sportintézményekkel való együttműködés, - a tanulói étkeztetéshez kapcsolódó adatszolgáltatás biztosítása, - lehetőség szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának szervezése, biztosítása, - szükség szerint képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése, - az integrációs felkészítés lehetőségének biztosítása, - ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, a felzárkóztató oktatás megszervezése, - az iskolakönyvtári tevékenységek elvégzésének biztosítása, - az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű mozgásszervi, érzékszervi (enyhe fokban hallássérült, gyengén látó), vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatok. 002 feladat ellátási hely (kollégium épület) - Munkácsy Mihály út 26-28. kollégiumi ellátás kollégiumi ellátás 001 feladat ellátási hely (Eötvös épület) - Munkácsy Mihály út 13. gimnáziumi nevelés-oktatás 4 évfolyamos gimnázium 5 évfolyamos (nyelvi előkészítő, majd 4 évfolyamos angol emelt szintű) gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
6 szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: gépész 4 évfolyamos szakközépiskola Szakágazat: közgazdaság 4 évfolyamos szakközépiskola A szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések Szakmacsoport: gépészet 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus Szakmacsoport: közgazdaság 52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi, számviteli ügyintéző 2013/2014. tanévtől Szakmacsoport: gépészet 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Szakmacsoport: közgazdaság 54 344 01 Pénzügyi, számviteli ügyintéző 003 feladat ellátási hely (Brassai épület) - Rózsa út 10. szakiskolai nevelés-oktatás Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika kifutó rendszerben 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 522 04 Villanyszerelő Szakmacsoport: gépészet kifutó rendszerben 31 521 10 1000 00 00 Géplakatos 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő 31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 521 04 Ipari gépész 34 521 06 Hegesztő 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
7 szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: elektrotechnika-elektronika 4 évfolyamos szakközépiskola Szakágazat: ügyvitel 4 évfolyamos szakközépiskola A szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Szakmacsoport: ügyvitel 54 346 01 0010 54 01 Idegen-nyelvi titkár a 2013/2014. tanévtől Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 02 Elektronikai technikus Szakmacsoport: ügyvitel 54 346 02 Ügyviteli titkár felnőttoktatás nappali oktatás esti 6.2. Átvállalt alapfeladat(ok): - nincs 6.3. nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Iskola: középiskolai oktatás: 1845 fő Ebből székhelyen: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 13. 1028 fő telephelyen: 3580 Tiszaújváros, Rózsa út 10. felnőtt oktatás: 817 fő 255 fő Kollégium: kollégiumi nevelés: 134 fő
8 6.4. Iskolatípusonként az évfolyamok száma Gimnázium 6 évfolyam (7-12.) 4 évfolyam (9-12.) 5 évfolyam (9-13.) első évfolyam nyelvi előkészítő majd 4 évfolyam angol emelt szintű Szakközépiskola 4 évfolyam (9-12.) Szakképző évfolyamokon 1 vagy 2 év Szakiskola kifutó rendszerben 4 évfolyam (9-12.) kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyamok felmenő rendszerben 2013/2014. tanévtől 3 évfolyam (9-11.) 6.5. Gyakorlati képzés megszervezésére: iskolai tanműhely 3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 13. alapfeladat: szakközépiskola 3580 Tiszaújváros, Rózsa u. 10. alapfeladat: szakközépiskola, szakiskola 6.6. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 6.7. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: 6.8. Speciális jellemzők emelt szintű informatika emelt szintű angol
II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok
10 1. A működés rendje, ezen belül a nyitva tartás és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje 1.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, - a gyakorlati képzés esetében, ha a képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. 1.2. A pedagógusok munkarendje Az intézmény pedagógusai az órarendjük szerinti első tanítási órájuk előtt 10 perccel kötelesek megjelenni az iskolában. Ha bármely ok miatt a pedagógus nem tud munkát végezni, haladéktalanul köteles az intézmény igazgatóját vagy valamelyik igazgatóhelyettest erről értesíteni, és a helyettesítéséhez szükséges információkat megadni. A tanári ügyeleti beosztást minden tanév elején az igazgató által telephelyenként megbízott igazgatóhelyettes készíti el és az intézmény igazgatója hagyja jóvá. 1.3. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben, azaz tanítási napokon reggel 5 30 órától a tanórák, egyéb foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20 20 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A hivatali munkaidő munkanapokon 7 00 órától 16 00 -ig tart, (pénteken 14 00 óráig).
11 1.4. A belépés és a benntartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje: Azok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak az iskola épületeiben. Az épületekbe belépő szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A látogató köteles megnevezni a keresett személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Tanítási időben a biztonsági szolgálat munkatársa meggyőződik arról, hogy a keresett személy elérhető-e, s a keresett személyhez vezeti a látogatót. Ha a keresett személy órán van, az idegen a földszinten várhatja meg a tanóra végét. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti a vendéglátót. Tanítási időn kívül a portás feladata az idegenek irányítása. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét a portaszolgálat is biztosítja. 1.5. A vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. A vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Reggel a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután a vezető távozása után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Halaszthatatlan intézkedést követelő ügyekben értesíteni kell az igazgatót vagy valamelyik helyettesét. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés további célja a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet,
12 - foglalkozás-látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. 2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzése - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön megelőző szerepe. 2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 3.1. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézményvezetőnek az intézményegységekkel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és az intézményegységvezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt.
13 Az intézményvezető a kapcsolattartás során köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntései miatt illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az intézményegység is megfelelő súlyt kapjon. Az intézményegység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezetőnek. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, 3.2. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgató és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a különböző értekezletek, megbeszélések. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az emlékeztető jegyzőkönyvet egy kijelölt személy vezeti, az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések határozat formában kerülnek az intézmény iktatott iratanyagába. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része /többnyire az azonos szakterületen dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten. Ezen fórumok időpontját az iskolai éves munkaterv határozza meg. Az igazgató közvetlen munkatársai az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon valamint írásbeli tájékoztatókkal értesítik a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy közvetlen vezetőjük útján közölhetik az igazgatóval. A szakmai munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében
14 Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok, legalább öt fő, a közös minőségi és szakmai munka tervezésére, szervezésére, elvégzésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. Ezek száma intézményi szinten maximum 10. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg legfeljebb öt évre. Munkájáért munkaközösség-vezetői pótlék, és heti egy óra órakedvezmény illeti meg. A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, és a mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják. 1. értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes igazgatóhelyettes ellenőrzési terve alapján a tanárkollégák órarendjéhez igazítva a munkaközösség-vezető készít el, s az igazgató hagy jóvá. 2. értekezlet: félév utáni, elemző-értékelő. 3. értekezlet tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi beszámoló mellékletét képezi. Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerülhet sor, melyet az igazgató (vagy helyettese) vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezhet. (Pl. tankönyvrendelés, javaslatok kitüntetésre, jutalmazásra, tantárgyfelosztás stb.) A területileg illetékes igazgatóhelyettes napi kapcsolatban áll a munkaközösség-vezetőkkel. Az aktuális feladatokról szóban, a nevelőszobai hirdetőtáblán vagy írásban tájékoztatja őket. A szakmai munkaközösségek feladatai: a szakmai, módszertani kérdésekben egymás és az iskolavezetés munkájának segítése, intézményegységek közötti helyettesítés a tanórák szakszerű megtartása érdekében, az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének szervezése, az önképzés elősegítése,
15 a belső vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati tételsorainak összeállítása, ellenőrzése, az eredmények értékelése, a vizsgajegyzőkönyvek és ellenőrző látogatások észrevételeinek feldolgozása, a megfelelő tankönyvek, taneszközök kiválasztása, segítségnyújtás a pályakezdő pedagógusok napi munkájában, a belső dokumentumok megismerésében és a gyakornoki követelmények teljesítésében, a munkaközösség munkájáról készülő értékelések, elemzések, beszámolók elkészítésének segítése, a munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A munkaközösség-vezetők feladatai és jogai: képviseli a munkaközösséget az intézményben és az intézményen kívül, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagjainak szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez, az ellenőrzési terv alapján a meglátogatott órákról a területileg illetékes igazgatóhelyettes jelenlétében elemzést, értékelést végez, s javaslatot tesz az esetleges hibák, hiányosságok javítására, illetve pótlására, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, évente elemzi szakterületének tevékenységét, arról írásos beszámolót készít. a szakszerűség szem előtt tartásával szervezi a helyettesítéseket, probléma esetén a területileg illetékes igazgatóhelyettes segítségét kérve, a tanulmányi vizsgaszabályzat alapján részt vesz az osztályozóvizsgák és javítóvizsgák előkészítésében, lebonyolításában. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az eseményekről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat ülésén és a diákközgyűlésen valamint az osztályfőnökök által és az iskolai hirdetőtáblán tájékoztatja a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és az ellenőrző útján írásban tájékoztatni kell.
16 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. (1) alapján 2016. január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 3 tanéven keresztül kell elvégezni (9-11. évfolyamon), tanévekre arányosan kell elosztani a teljesítési időt. A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn, amely egyben munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás is, majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálatot maximum 5 fős csoportokba osztva végezhetik a tanulók alkalmanként 1-3 órás időkeretben. Egy óra alatt 60 percet értünk, amelybe az utazási idő nem számítható bele. A tanulónak jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a megvalósítás helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát is. A tanulónak a szolgálat teljesítése során naplót kell vezetnie, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott, mentora aláírásával fogja ezt érvényesíteni. Az osztályfőnök a tanítási naplóban havonta, a törzslapban év végén dokumentálja, hogy a tanuló mennyi órát teljesített közösségi szolgálatban. Más iskolába történő átjelentkezés esetén az iskola igazolást állít ki két példányban a szolgálat teljesítéséről, amelyből egy példány a tanulóé, egy pedig az intézménynél marad. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék) való részvétel is lehetséges.
17 A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet ülésén, évfolyam - szülői értekezleten, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben és levél útján, halaszthatatlan problémák esetén, telefonon való tájékoztatás. A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnökök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény tanévenként 4 fogadóórát tart, melyek időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A szülői fogadóórákon az intézmény pedagógusai egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulókról az ellenőrző könyvben. A tanuló köteles az ellenőrző könyvbe minden érdemjegyet beírni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Így értesülhetnek a szülők gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Ily módon tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet eseményeiről, az aktuális információkról. 4. A diákönkormányzati szerv és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása. Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként, osztályonként történik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat saját tagjai közül vezetőt választ. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzatot vezető diák illetve a diákönkormányzat tevékenységét segítő felnőtt személy folyamatosan kapcsolatot tart az igazgatóhelyettesekkel, szükség esetén az igazgatóval.
18 A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásakor. A diákönkormányzat előzetes bejelentés alapján térítésmentesen használhatja az iskola valamennyi helyiségét, berendezéseit. A helyiségek takarításáról az iskola gondoskodik. Az intézmény tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az intézményi diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok érvényesüléséről, helyzetéről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 5. A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi és az egyeztető eljárás rendje a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. - 61. alapján készült. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.
A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. 19 Tanköteles tanulóval szemben eltiltás vagy kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 5.1. A fegyelmi eljárás rendje: A fegyelmi eljárás megindításáról az indok megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tarta-
20 ni, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. A fegyelmi eljárást a megindításától számított 30 napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, vagy a tanuló mellett szól. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené, vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb 8 nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított 3 hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy
21 e) nem bizonyítható, hogy kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőnek. Megrovás és szigorú megrovás esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozathozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani, aki a kérelmet, valamint az ügy minden iratát az ügyre vonatkozó véleményével ellátva továbbítja a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az intézmény igazgatója megállapítja a kizárási ok fennállását. 6. A vezetők közötti feladatmegosztás 6.1. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Köznevelési törvény, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.
22 Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Megbízása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Vezetők: általános igazgatóhelyettes szakképzési igazgatóhelyettes tanügyigazgatási igazgatóhelyettes kommunikációs igazgatóhelyettes informatikai igazgatóhelyettes (kapcsolt feladatkör, valamely igazgatóhelyettes feladatköre mellé) gyakorlati oktatásvezető elektronikai szakvezető Az igazgató közvetlen munkatársai: általános igazgatóhelyettes szakképzési igazgatóhelyettes tanügyigazgatási igazgatóhelyettes kommunikációs igazgatóhelyettes A kollégium vezetését intézményegység- vezető látja el, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. Az intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. 6.2. Az igazgatótanács működésének szabályai 6.2.1. Iskolánk közös igazgatású közoktatási intézmény, intézményegységei az iskola és a kollégium. Az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti, mely az intézményegységek azonos számú képviselőiből áll. Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt, továbbá gyakorolja az intézményegység-vezető felett az egyéb jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokat. 6.2.2. Az igazgatótanács tagjai: - a kollégium részéről: a szakmai munkaközösség vezetője az intézményegység-vezető
23 - az iskola részéről: az igazgató az általános igazgatóhelyettes. 6.2.3. Az ülésezés rendje Az igazgatótanács félévente legalább egyszer ülésezik, illetve bármelyik fél kezdeményezésére rendkívüli ülést tart. 6.2.4. Határozatképesség Az igazgatótanács határozatképes, ha a tagok közül legalább 3 fő részt vesz az ülésen. 6.2.5. A döntéshozatal rendje Az igazgatótanács elé kerülő ügyekben a szavazás nyíltan, egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról titkos szavazással történik döntés, a határozat meghozatalához 51 %-os többség szükséges. Az igazgató munkáját segítő választott tisztségviselők: - a közalkalmazotti tanács elnöke, - az érdekképviseleti szerv titkára, - a diákönkormányzat vezetője, - a szülői szervezet elnöke. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányításával végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 7. A helyettesítés rendje a vezetők akadályoztatása esetén Az igazgatót távollétében az azonnali döntést nem igénylő, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távollétében gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben, az igazgató helyettesítését az általános igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén a helyettesítést a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes látja el. Az egyes telephelyeken dolgozó igazgatóhelyettesek távolléte esetén a feladatokat a telephelyen dolgozó másik igazgatóhelyettes veszi át.
24 Az igazgató és közvetlen munkatársai hivatalos megbeszéléseiről a munkatervben rögzített időpontokban emlékeztető készül. Rendkívüli értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az igazgató közvetlen munkatársai az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek, és a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 7.1. A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme Ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 8. A vezetők közötti feladatmegosztás: Az általános igazgatóhelyettes feladata a nappali oktatással kapcsolatos feladatok ellátása. Megszervezi és ellenőrzi a nappali és tagozaton folyó munkát. Ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat és a könyvtár munkáját. A tanügyigazgatási igazgatóhelyettes feladata a szakközépiskolai közismereti képzés valamint a dolgozók gimnáziumi képzésével kapcsolatos feladatok ellátása. Feladata továbbá a telephelyen működő könyvtár és diákönkormányzat tevékenységének ellenőrzése. A kommunikációs igazgatóhelyettes feladata a nappali oktatással kapcsolatos feladatok ellátása, felel az intézmény külső és belső kommunikációs rendszerének működtetéséért. informatika igazgatóhelyettes (kapcsolt feladatkör valamely igazgatóhelyettes feladatköre mellé) felel az intézményben folyó informatika oktatásért, informatikai rendszerének működtetéséért és irányítja a rendszergazda tevékenységét. A szakképzési igazgatóhelyettes feladata a szakképzési, szakközépiskolai, valamint a szakiskolai szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés irányítása. A gyakorlati oktatásvezető feladata a szakterületéhez tartozó szakképzési, szakközépiskolai és szakiskolai, szakmai gyakorlati képzés megszervezése és napi irányítása a szakképzési igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltségében.
25 Az elektronikai szakvezető feladata, a szakterületéhez tartozó szakképzési, szakközépiskolai és szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzés napi irányítása a szakképzési igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltségében. A kollégiumi intézményegység-vezető felelős a kollégium zavartalan működéséért 9. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. -a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 10. A szülők közösségei A Köznevelésről szóló törvény alapján az intézményben a szülők meghatározott jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működhet. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből tisztségviselőket választanak /elnök és két tag/. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola igazgatójához. Az osztályok szülői munkaközösségeinek vezetői tagjai az intézményi szintű szülői szervezetnek. Az intézményi szülői szervezet tagjai közül megválasztja a szülői szervezet vezetőségét. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetőit az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 10.1. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskola munkatervéhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket a Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében
26 véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 10.2. Az együttműködés és kapcsolattartás során: a vezetők feladata a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges - információs bázis megadása (Az információbázis megadásán kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irathoz, dokumentumhoz való hozzáférés biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek.), - az iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal. 11. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott munkavállaló beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségekre, - a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - a pedagógiai program elfogadását, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadását - a házirend elfogadását. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1.) döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítését; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztását; d) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátását; e) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítását illetően; f) a jogszabályban meghatározott más ügyekben. 2.) véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt;
27 e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3.) javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi jogkörök átruházása többségi szavazással lehetséges a soron következő nevelőtestületi értekezleten. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet a soron következő nevelőtestületi értekezleten azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. 12.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 12.1.1. A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - a szakmai munka eredményessége tekintetében,
28 - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyigazdálkodási, valamint szakmai tevékenységével kapcsolatban. 12.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 12.1.3 A külső gyakorlati oktatást végző vállalatokkal való kapcsolattartás A külső gyakorlati oktatást végző vállalatoknál az iskolával kötött együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján történhet gyakorlati képzés. A tanév elején kötött szerződésben szabályozva van a kapcsolattartást végzők személye, a kapcsolattartás, az értesítések módja, a tanulót érintő juttatások, valamint a szerződő partnerekre vonatkozó kötelezettségek köre a Szakképzési Törvény alapján. 12.1.4. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - a támogatással megvalósítandó elképzelésekről és azok előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának
29 módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézmény jogos igénye szerint kell rendezni a szerződésben. 12.1.5 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. Az ifjúságvédelmi felelős feladatait munkaköri leírás tartalmazza. A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Veszélyeztetettség esetén a jelzőrendszer igénybevétele a rendszeresített űrlapon a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, továbbá az egyeztető megbeszéléseken való részvétel is. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn a rendelőintézettel, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására főként a kulturális és sport tevékenységekben való részvétel formájában jellemző. Ennek összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényeken, illetve más jellegű programokon való részvétel által valósul meg. 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 13.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézmény az ünnepélyek, megemlékezések rendjét évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva határozza meg. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében jelöli ki. Az iskolai ünnepségeken való részvétel mind a pedagógusok, mind a tanulók számára kötelező. 13.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának illetve diákjának a feladata.