ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Hasonló dokumentumok
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez


Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Javaslat a Kisszékely környéki erdők [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet. a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -

LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

a) magyar nyúlfarkfû, Vrabélyi-estike b) Tornai-vértõ, pilisi len c) illatos bibircsvirág, légybangó d) cserszömörce, boldogasszony-papucsa

Nádvilág és lápvilág a Fôvárosban

Természetvédelmi kezelés

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

2016. Október 27., Gödöllő

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( )

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS

Javaslat a. Gyurgyalag fészkelőhely ex szeméttelep. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette:

Natura 2000 területek bemutatása

A fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

Natura 2000 területek bemutatása

Természetvédelmi fejlesztések az Ipolyon a torkolattól Balassagyarmatig

Magyarország zonális növényzeti övei

16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről

"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Táti és süttői Duna szigetek természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Nagyvisnyó Sporttábor

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Átírás:

Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület Utoljára módosítva: 2014-10-09 09:09:00 Megye: Komárom-Esztergom Községhatár: Tatabánya A terület kiterjedése: 1783.4646 hektár Védetté nyilvánítás év: 1994 GPS koordináták: É: 47,490274 K: 18,431836 EOV 603526; 238634 Felmérést végző személy(ek) neve: Szalai Gábor E-mail címe(k): info@szalaas.com A terület megközelíthetőségének leírása (pl. melyik utcán kell elhagyni a települést stb.): Tatabányáról az 1- es főúton haladunk Bicske felé. A Birkacsárdánál jobbra kanyarodunk egy aszfaltos útra. Kb. másfél km után egy erdészeti sorompónál van a terület bejárata. Szár felől szintén az 1- es főúton kell tartanunk Tatabánya felé, majd 2 km után található egy erdészeti terv út, ahonnan a terület szintén megközelíthető. Gánt felől rá kell térnünk a Csákvárt és Oroszlányt összekötő országútra, majd kb. 800 méterre jobbra Vérteskozma felé letérünk. Ekkor az Észak Vértes TT. legdélebbi határát érhetjük el. Környéről Vértessomlón keresztül haladva Várgesztesre érünk. Ennek a településnek bármelyik utcájáról megközelíthető a terület. Tatabányát és Környét összekötő szervízútról több kisebb elágazóút vezet a területre. A megközelítés gyalogosan, autóval, kerékpárral egyaránt lehetséges. 1/5

Terület rövid, szöveges bemutatása (max. 2000-2500 karakter): megközelíthetőség, terület jellegének leírása (pl. természetes erdőfolt puhafa ligeterdővel stb.): Magyarország legnagyobb egybefüggő helyi védett területe a közel 6500 ha-os Észak Vétesi TT. három Fejér megyei (Szár, Szárliget, Gánt) és három Komárom- Esztergom megyei önkormányzat (Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló) és a Pro Vértes közalapítvány összefogásával 1994-ben jött létre. Mozaikos szerkezetű, többségében összefüggő erdőterület. Rengeteg kisebb völggyel tagolt hegyvidéki élőhely. A Vértes Erdő Zrt. erdőgazdálkodása alá tartozik. A terület körbeveszi Vérteskozmát és Várgesztest. Ezek a települések megőrizték az egykori vértesi falvaknak a jellegét és kismértékű tájátalakító hatás érezhető. A déli szárazabb kitettségű területeken leginkább karsztbokorerdők találhatók molyhos tölggyel, illetve cseres tölgyesek, az északi kitettségű kicsit csapadékosabb területeken bükk, gyertyán és hárs az uralkodó. Az erdőgazdálkodás hatásai miatt a terület arculata folyamatosan változik. Ezek az erdészeti tevékenységek csekély mértékben érintik a természeti értékeket. A Vértes forrásokban és vízfolyásokban szegény, a szárazabb időszakok megviselik a területet. A domborzatból adódó tengerszint feletti magasság olykor jól érzékelteti a szélsőséges időjárási viszonyokat. A gyepterületek leginkább a kiemelkedő sziklásabb részeken találhatók, ezeket többnyire a vadállomány és a természet erői formálják. A hegység alapkőzete dolomit, mely mállása során túlságosan aprózódik és a talaj felső rétege nem tud kialakulni, ezért sok védett növény számára kedvező dolomit sziklagyepek alakulnak ki. A területet több turistaútvonal szeli keresztül, amelyek bemutatják a Vértes természeti értékeit és kultúrtörténeti látnivalóit. Külön kijelölt tanösvény nincs, de ennek ellenére szakmai érdeklődők is rendszeresen felkeresik. 2005- ben az országban elsőként kapta meg a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére a Natúrpark címet Vértesi Natúrpark néven. A Natúrpark területén található települések, szervezetek, egyesületek szoros összhangban dolgoznak együtt a tájképi, kultúrtörténeti és természeti értékek megőrzéséért és szerteágazó formában ismertetik meg az ide látogatókkal az értékeket. 2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS FELMÉRÉSE 2.1. Megtalálható még a védettség indoka a területen? - Igen Szükség esetén részletezés, "Nem/Részben" válasz esetén indoklás: 2.2. Milyen élőhelyek mozaikok borítják a területet és milyen arányban? 80 % Erdő 8 % Gyep 10 % Cserjés % Vizes terület 2 % Egyéb Lakott terület, szántó. 2/5

2.3. Élőhelyi besorolás ÁNÉR- szerint (http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/node/45): G2 - Mészkedvelő nyílt sziklagyepek, H2 - Felnyíló, mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek, I4 - Árnyéktűrő nyílt sziklanövényzet, P2b - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések, K5 - Bükkösök, K2 - Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, K7b - Mészkerülő gyertyános-tölgyesek, L2a - Cseres-kocsánytalan tölgyesek, LY4 - Tölgyes jellegű sziklaerdők, tetőerdők és egyéb elegyes üde erdők, LY2 - Törmeléklejtő-erdők, RC - Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők, S1 - akácos, S2 - nemes nyaras, S45 - fenyvesek, U3 - Falvak, T9 - Kiskertek, T8 - Kisüzemi szőlők és gyümölcsösök 2.4. Területhasználat (kérjük, jelölje az észlelteket): Kaszálás, Legeltetés, Erdészeti tevékenység Egyéb típus: szántók művelése Jellemzőik, intenzitás: folyamatos 2.5. Folyik-e természetvédelmi kezelés a területen? - Igen Felmérés, Bemutatás, Özönnövények irtása, Legeltetés, Kaszálás, Vadkizárás, Vízelvezetés, Kotrás, Fásítás, Szálalás, Egyéb típus: 2.6. Megtalálhatóak-e az alábbi özönfajok a területen, s milyen mennyiségben: Akác: Kevés Selyemkóró: Nincs Parlagfű: Kevés Magas/kanadai aranyvessző: Kevés Japánkeserűfű: Nincs Gyalogakác: Nincs Bálványfa ("ecetfa"): Kevés Keskenylevelű ezüstfa: Nincs Muflon: Kevés Egyéb (nevezze meg): 2.7. Része a terület a Natura 2000 hálózatnak? - Igen Egy része: % 2.8. Érintkezik a terület más természetes élőhelyekkel? - Igen 2.9. Ha igen, milyen típusú élőhellyel? erdő 2.10. Érintkezik a terület más természetvédelmi oltalmat élvező területtel? (pl. Natura 2000, országos védettség, ex lege) - Igen 2.11. Ha igen, milyen természetvédelmi oltalmat élvező területtel? - Vértesi Tájvédelmi Körzettel szomszédos 2.12. Van védettséget jelző tábla a területen? - Igen Darabszám: 12 Állapotuk: jó 3/5

2.13. Vannak vadgazdálkodási létesítmények a területen? Magasles: 250 db Vadetető: 100 db Szóró: 120 db Egyéb (név és db): Dagonya: 50 3. Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása (a becslés lehet tőszámra, vagy területnagyságra vonatoztatott, fokozottan védett faj esetében pontos tőszámot kell megadni) pikkelypáfrány, kisvirágú hunyor 1 millió tő fölött, hóvirág 1 millió tő fölött, medvefül kankalin 100-1000 tő között, turbánliliom 100-1000 tő között, bíboros kosbor 100-1000 tő között, Szent László tárnics 10-100 tő között, leánykökörcsin, henye boroszlán 10-100 tő, Szent István szegfű 10-100 tő között, homoki nőszirom 10-100 tő között, babérboroszlán 100-1000 tő, fanyarka 10-100 tő, fekete kökörcsin 100-1000 tő, harangláb 10-100 tő, kövér daravirág 100-1000 tő, nagyezerjófű 1000 fölött, nagy pacsirtafű 100-1000 tő, pusztai meténg 100-1000 tő, sulyoktáska 10-100 tő, tavaszi hérics 1000 fölött, ezüst aszott, magyar gurgolya 10-100 tő, hangyabogáncs, erdei szellőrózsa, kékes borkóró, sárga kövirózsa, árlevelű len, homoki vértő, magyar zergevirág, bunkós hagyma,apró nőszirom, tarka nőszirom, agárkosbor, poloskaszagú kosbor, tarka kosbor, kardos madársisak, hosszúlevelű árvalányhaj, pusztai árvalányhaj 4. Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük (fokozottan védett fajoknál pontos állománynagyságot kell megadni) Puhatestűek: éti csiga Ízeltlábúak: farkasalma lepke, kardos lepke, fecskefarkú lepke, nappali pávaszem,aranyos bábrabló, szarvasbogár, havasi cincér, gyászcincér, hőscincér, orrszarvú bogár Kétéltűek: Erdei béka, barna varangy, zöld levelibéka, zöld varangy Hüllők: Erdei sikló, vízisikló, lábatlan gyík, zöld gyík, fürge gyík, Madarak: Darázsölyv, Karvaly, Héja, Kígyászölyv, Vándorsólyom, Parlagi sas, Erdei fülesbagoly, Macskabagoly,Fekete gólya, Fekete harkály, Hamvas küllő, Nagy fakopáncs, Közép fakopáncs, Örvös légykapó, Rétisas, Csuszka, Balkáni fakopáncs, Barátcinege, Barátposzáta, Barázdabillegető, Búbos banka, Cigánycsuk, Citromsármány, Csilpcsalp füzike, Csonttollú, Egerészölyv, Énekes rigó, Erdei pacsirta, erdei pinty, erdei szürkebegy, erdei pityer, fekete rigó, fenyőpinty,fenyőrigó, fenyvescinege, fitiszfüzike, fülemüle,fürj, házi rozsdafarkú, hegyi fakusz,gyurgyalag, kékes rétihéja,havasi pityer, holló, kabasólyom, kakukk, karvalyposzáta, kék cinege, kék galamb, kenderike, kerti poszáta, kis fakopáncs, kis poszáta, kormos légykapó, meggyvágó, mezei pacsirta, mezei poszáta, mezei veréb, molnárfecske, nagy őrgébics, nyaktekercs, ökörszem, őszapó,parlagi pityer, rozsdás csuk, rövidkarmú fakusz, sárga billegető, sárgafejű királyka, sárgarigó, sisegő füzike, sordély, süvöltő, széncinege, szürke légykapó, tengelic, kuvik, vörösbegy, zöld küllő, zöldike, füsti fecske Emlősök: keleti sün, mogyorós pele, mezei cickány, mókus, közönséges denevér, kései denevér, molnárgörény, nyuszt, vadmacska, nagy pele, vakond 4/5

5. Egyéb észrevétel Az Észak Vértes TT-be az alábbi kóddal rendelkező területek tartoznak: Tatabánya 10/92/TT/94 Várgesztes 10/93/TT/94 Szárliget 10/114/TT/94 Szár 6/25/TT/94 Gánt 6/24/TT/94 5/5