A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Hasonló dokumentumok
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ

MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

RADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

Radon a felszín alatti vizekben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

A NATO ÉVI NEMZETKÖZI RADIOLÓGIAI ÖSSZEMÉRÉSÉNEK (SIRA-2008) TAPASZTALATAI. Vágföldi Zoltán, Ferencz Bernadette

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

AZ AMS C-14 MÓDSZER LEHETŐSÉGEI AZ ÜZEMANYAGOK ÉS HULLADÉKOK BIOGÉN TARTALMÁNAK DIREKT MÉRÉSÉBEN

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja

Személyi felületi szennyezettség ellenőrző sugárkapu rekonstrukció a Paksi Atomerőműben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Magyar Tudományos Akadémia 3: MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Folyékony radioaktív hulladék kezelése CANDU típusú atomerőműben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Dr. Pintér Tamás osztályvezető

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Sugárterhelés sugárzásnak kitettség állapota.

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

Látogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

A hazai vízművek NORM-os felmérése

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása

Röntgen-gamma spektrometria

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

GOMBÁK TOXIKUS ELEMTARTALMA SZENNYEZETT TÉRSÉGEKBEN

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Tokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

Átírás:

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres M. 3 1 MTA-ATOMKI HEKAL, H-4026 Debrecen, Bem tér 18/c, janovics@atomki.hu 2 Paksi Atomerőmű Zrt, Paks, 3 Isotoptech Zrt, Debrecen XL. Sugárvédelmi továbbképző tanfolyam Hajdúszoboszló 2015

Bevezetés A Paksi Atomerőmű frissvíz hűtésű reaktorokkal üzemel. A szükséges mennyiségű hűtővizet a Dunából szivattyúzzák, és használat után oda is juttatják vissza az ún. meleg víz csatornán (MVCS) keresztül. Munkánk során a MVCS környezetéből gyűjtöttünk mintákat a kibocsátott radioaktív izotópok környezeti közegekben való felhalmozódásának nyomon követése érdekében. A mintákból szervesen kötött és szabad tríciumot, valamint 90 Sr-et, ill. gamma-sugárzók aktivitását mértük. Az eredményeket dózisbecslési számításokhoz is felhasználtuk (ERICA Eszköztár 1.2).

Mintaterület, mintavétel Háttér Mintavételi pontok: Dunaföldvár határában és a MVCS alatt 400m-en belül. mintázott élőlények: bentonikus fajok: - folyami kagyló - fiallócsiga MVCS alatt halak: - jászkeszeg - fogassüllő víz és iszap

Mintaelőkészítés és mérés (I.) trícium mérés Előzmények: Creys-Malville Atomerőműnél mérték a szerves anyagokban kötött trícium (OBT) és a szabadvíz trícium (TFWT) koncentrációját P. Jean-Baptiste et.al (2007) Journal of Environmental Radiocativity 94, 107-118 A szerves frakciókban kötött trícium több nagyságrenddel meghaladhatja az aktuális víz trícium koncentrációját!!!

Mintaelőkészítés és mérés (II.) új módszert dolgoztunk ki szerves anyag minták szervesen kötött (OBT) és a szabad trícium (TFWT) elválasztására exikátor vákuumdesztillálás vízből direkt mérés szárított szerves anyagból direkt mérés -60 C -197 C

(TU) A szövetközi szabad víz trícium koncentrációja a Duna vizével összevetve 18 17 16 15 14 13 12 11 10 1 TU = 0,119 Bq/dm 3 Dunavíz : MVCS fölött : MVCS alatt víz csiga kagyló keszeg süllő

(TU) 80 70 60 50 40 30 20 A szervesen kötött trícium! : MVCS fölött : MVCS alatt 10 Dunavíz víz csiga kagyló keszeg süllő Iszap: MVCS fölött: 100±50TU MVCS alatt: 1200±60TU

Mintaelőkészítés és mérés (III.) gamma spektrometria (HPGe) Primordiális izotópok ( 40 K, 238 U/ 226 Ra-sor, 232 T-sor) Mesterségesek ( 54 Mn, 58 Co, 60 Co, 134 Cs, 137 Cs ) vízből direkt mérés bepárolt mintán iszapból szárítás és szitálást követően direkt mérés szerves anyagokból szárítást, hamvasztást és pasztillázást követően a hamu direkt mérése utána 90 Sr elválasztás és LSC mérés Pasztillázó prés préselt hamu kb. 150g hamu átmérő: 89mm

Primordiális izotópok Iszap és víz Izotóp Iszap [Bq/kg] Víz [mbq/dm 3 ] 40 K 500±80 90±10 238 U ( 234 Th, 234 U) 40±10 10±2 226 Ra 40±10 5±3 210 Pb ( 210 Po) 60±20 5±3 232 Th 35±10 228 Ra 35±10 1.5±0.3 228 Th 35±10 1.0±0.3 Paks fölött Izotóp Iszap [Bq/kg] Víz [mbq/dm 3 ] 3 H (100±50 TU) 2900±1000 60 Co <1 <1 90 Sr 0.4±0.2 1.0±0.3 137 Cs 20±5 0.5±0.3 MVCS alatt Izotóp Iszap [Bq/kg] Víz [mbq/dm 3 ] 3 H (1200±100 TU) 4100±2400 60 Co 2.0±1.7 8±6 90 Sr 0.6±0.5 1.3±0.3 137 Cs 30±10 1.2±0.4

Élővilág 40 K: fogassüllő jászkeszeg >> fiallócsiga > folyami kagyló (puhatestűeknél elsősorban a belsőségben) 226 Ra, 228 Ra, 228 Th: fiallócsiga folyami kagyló fogassüllő jászkeszeg a folyami kagyló esetében a héjépítéskor a belsőségben visszadúsul a rádium, míg a csigánál beépül a házba; 226 Ra: 228 Ra 1.3:1, 228 Th: 228 Ra az élőlény korától függ 90 Sr, 137 Cs: pár tized Bq/kg nyers minden élőlényre, erőművi szignifikáns hatás nem mutatható ki 60 Co: csak a folyami kagylónál, egy mintavételkor, 14 kg minta feldolgozásával kb. 5 mbq/kg nyers

Primordiális izotópok Jászkeszeg sugárterhelésének becslése 5%: 8.88x10-2 µgy/h; Átlag: 1.05x10-1 µgy/h; 95%: 1.23x10-1 µgy/h Paks fölött MVCS alatt Növekmény kb. 1x10-3 µgy/h Növekmény kb. 1.5x10-3 µgy/h Erőművi növekmény max. 5x10-4 µgy/h

Primordiális izotópok Folyami kagyló sugárterhelésének becslése 5%: 4.75x10-1 µgy/h; Átlag: 5.83x10-1 µgy/h; 95%: 7.06x10-1 µgy/h Paks fölött MVCS alatt Növekmény kb. 6x10-3 µgy/h Növekmény kb. 8x10-3 µgy/h Erőművi növekmény max. 2x10-3 µgy/h

Összefoglalás A MVCS alatt mérhető az erőmű hozzájárulása a természetes trícium aktivitáshoz. Az állati szövetek trícium aktivitása számottevően nagyobb volt, mint amit a Duna-víz természetes éves trícium aktivitás ingadozása indokolna. A MVCS alatti az iszap trícium koncentrációja nagyságrendekkel nagyobb a Duna-vizénél. Az élőlények sugárterhelését elsősorban a primordiális izotópok adják, a kozmogén/globális/erőművi izotópok járuléka 1% körül van. Az élőlények sugárterhelése nagyban függ az életmódtól és a kitettségtől. Köszönjük a figyelmet!