A által kezelt, TAKARÉK INVEST ABSZOLÚT HOZAMÚ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített, KEZELÉSI SZABÁLYZATA 1 Hatályos 2 : 2013. december 12. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Az MNB által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: H-KE-III-867/2013., 2013. december 09. Eredeti engedély száma és kelte: (PSZÁF EN-III/ÉA-39/2009, 2009. június 26.) Az Alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 2 1 Jelen Kezelési Szabályzat megfelel a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 52. -ában és 3. mellékletében foglaltaknak. 2 Az MNB által meghozott, 2013. december 09. napján kelt H-KE-III-867/2013. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Származtatott Árupiaci Származtatott Befektetési Alap kezelési szabályzatának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét 2013. december 12. napján tette közzé Az alap nevét, a befektetési politikát, az alapot terhelő díjakat és költségeket, valamint az értékelési szabályokat érintő módosítások 2014. január 11. napjától, az egyéb módosítások 2013. december 12. napjától hatályosak.
TARTALOMJEGYZÉK I. A BEFEKTETÉSI alapra vonatkozó alapinformációk... 7 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI... 7 1.1 Az Alap neve... 7 1.2 Az Alap rövid neve... 7 1.3 Az Alap székhelye... 7 1.4 Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma... 7 1.5 A befektetési alapkezelő neve... 7 1.6 A letétkezelő neve... 7 1.7 A forgalmazó neve... 7 1.8 A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)... 7 1.9 A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)... 7 1.10 A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejártának feltüntetése... 7 1.11 Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap... 8 1.12 A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól... 8 1.13 A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap).. 8 1.14 Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése... 8 2. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ egyéb alapinformációk... 8 3. A BEFEKTETÉSI alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása... 11 II. A BEFEKTETÉSI jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)... 11 4. A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA... 11 5. A BEFEKTETÉSI JEGY névértéke... 11 6. A BEFEKTETÉSI JEGY devizaneme... 11 7. A BEFEKTETÉSI JEGY előállításának módja... 11 8. A BEFEKTETÉSI JEGYre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja. 11 9. A BEFEKTETőnek a befektetési jegy által biztosított jogai... 12 10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 12 III. A BEFEKTETÉSI alap befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:... 12 11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)... 12 12. A befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei... 12 13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása... 13 14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya... 14 15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható.. 14 16. A portfólió devizális kitettsége... 15 17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van 2
alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása... 15 18. Hitelfelvételi szabályok... 15 19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti... 15 20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága... 15 21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni 16 22. A cél-áékbv, illetve annak részalapjának megnevezése... 16 23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 16 24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk... 16 24.1 Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség... 16 24.2 A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre... 16 24.3 Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt... 16 24.4 A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok... 16 24.5 Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai... 17 24.6 Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése... 18 24.7 Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása... 18 24.8 Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát... 18 24.9 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 18 25. ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések... 18 25.1 Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap... 18 25.2 Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap... 18 25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap... 19 25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen... 19 25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan... 19 25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya... 19 25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok... 19 25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei... 19 25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása... 19 IV. kockázatok... 19 26. A kockázati tényezők bemutatása... 19 26.1. Politikai kockázat... 20 26.2. A befektetések egyedi kockázata... 20 26.3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat... 20 3
26.4. Származtatott termékekből eredő kockázat... 21 26.5. Befektetési kockázat... 21 26.6. Reálhozam kockázata... 21 26.7. Társaságok kockázata... 21 26.8. Devizaárfolyam-kockázat... 21 26.9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata... 21 26.10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata... 21 26.11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat... 22 26.12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata... 22 26.13. Az Alap megszűnésének kockázata... 23 26.14. A Letétkezelő kockázata... 23 26.15. Partnerkockázat... 23 26.16. Adószabályok változásának kockázata... 23 26.17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata... 23 26.18. Hitelkockázat... 23 V. Az eszközök értékelése... 24 27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás... 24 27.1. A piaci érték megállapításának szabályai... 25 27.2. A nettó eszközérték közzététele... 25 27.3. A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai... 25 28. A portfólió egyes elemeinek értékelése... 26 28.1. Folyószámla, lekötött betét... 26 28.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) 26 28.3. Nyíltvégű befektetési alapok jegyei... 27 28.4. Repó ügyletek (fordított repó)... 28 28.5. Követelés, kötelezettség... 28 28.6. Költségek, jutalékok... 28 28.7. Hitelek... 28 28.8 Részvények, ETF-ek (exchange traded fund), hitelintézeti certifikátok... 28 28.9. A befektetési jegy kibocsátási devizanemétől eltérő pénznemben nyilvántartott portfólióelemek értékelése... 29 29. A származtatott ügyletek értékelése... 29 29.1. Tőzsdei származtatott ügyletek, vagy rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacon forgalmazott származtatott eszközök... 29 29.2. Tőzsdén kívüli vagy rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacon kívül forgalmazott származtatott eszközök... 29 29.3. Csereügyletek, határidős kamatláb megállapodások (FRA)... 30 30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 30 VI. A hozammal kapcsolatos információk... 30 31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása... 30 32. Hozamfizetési napok... 30 33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 30 VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása... 31 34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret... 31 34.1 A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító 4
bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)... 31 34.2 A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)... 31 35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 31 VIII. Díjak és költségek... 31 36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja.. 31 36.1 A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja... 32 36.2 Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti meg, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja... 33 36.3 Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti meg, a befektetési alap által egyéb, felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja... 33 37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 36. pontban említett költségeket... 35 38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke... 36 39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei... 36 40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 36 IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása... 37 41. A befektetési jegyek vétele... 37 41.1 A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje... 37 41.2 A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap... 38 41.3 A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap... 38 42. A befektetési jegyek visszaváltása... 39 42.1 Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje... 39 Forgalmazási órák... 39 Visszaváltásra vonatkozó limitek... 39 Befektetési Jegyek visszaváltása... 39 Elszámolás... 40 A Befektetési Jegyek visszaváltásának felfüggesztése, szünetelése... 40 Befektetési jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe... 41 42.2 Visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap... 41 42.3 Visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap... 41 43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai... 41 43.1 A forgalmazási maximum mértéke... 41 43.2 A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei... 41 44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása... 41 44.1 A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága... 42 44.2 A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez részben vagy egészben a befektetési alapot, a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg... 42 45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, 5
illetve forgalmazzák... 42 46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák... 43 47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk... 43 X. A befektetési alapra vonatkozó további információ... 43 48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye... 43 49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei... 43 50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira... 43 51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről... 45 XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk... 45 52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)... 45 53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)... 45 54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)... 45 55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik... 45 56. a forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)... 45 57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)... 45 6
I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI 1.1 Az Alap neve Takarék Invest Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) 1.2 Az Alap rövid neve TI Abszolút Hozamú Származtatott Alap 1.3 Az Alap székhelye 1122 Budapest, Pethényi köz 10. 1.4 Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma Alap neve PSZÁF nyilvántartásba vétel időpontja Nyilvántartási szám Takarék Invest Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap 2009. július 8. 1111-339 1.5 A befektetési alapkezelő neve Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.6 A letétkezelő neve Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.7 A forgalmazó neve Vezető forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.8 A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános) Az Alap nyilvánosan működő befektetési alap. 1.9 A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű) Az Alap nyíltvégű befektetési alap. 1.10 A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejártának feltüntetése Az Alap határozatlan futamidejű befektetési alap. 7
1.11 Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap Az Alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált befektetési alap. 1.12 A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól Az Alaphoz tartozó befektetési jegyek egy sorozatba tartoznak. 1.13 A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap) Az Alap értékpapír befektetési alap. 1.14 Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése Az Alaphoz nem kapcsolódik tőke- és hozamgarancia, tőke- és hozamvédelem. 2. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK A befektetési alap korábbi elnevezése: Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap A BAMOSZ által elfogadott és 2011. július 1-jétől érvényes a befektetési alapok kategorizálására vonatkozó ajánlás szerint a Takarék Invest Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap besorolása: Abszolút hozamú alap Definíciók (alapfogalmak, meghatározások): Alap vagy Befektetési Alap ÁÉKBV Alapkezelő ÁKK a Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, a jelen Kezelési Szabályzat hatálya alá vont nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap, a jelen esetben Befektetési Jegyek jegyzés útján történő, nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet az Alapkezelő a Befektetők érdekében kezel. A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap: a Takarék Invest Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Batv. felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.), rövid nevén: Takarék Alapkezelő Zrt. az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.) 8
Államkötvény Állampapír BAMOSZ Banki munkanap Batv. Befektetési Jegy Befektető BÉT Bszt. 1 évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. III/2.) minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Vezető Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az Alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény a Batv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel az Alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, az Alappal szembeni, az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 93.) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény Dematerializált értékpapír a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség Devizabelföldi Devizakülföldi a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót is), c) a fenti b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségben a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki a Tpt. szerint annak minősül PSZÁF a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), melyet a jogalkotó 2013. október 1-jei hatállyal összevont a Magyar Nemzeti Bankkal Forgalmazási nap Forgalmazás-elszámolási nap Forgalmazás-teljesítési nap minden olyan nap, amely a Vezető Forgalmazónál nem szünnap, azaz amelyen az Alap Befektetési Jegyeinek tényleges forgalmazása folyik az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások 9
ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják Határidős ügylet Hosszú pozíció KELER Kezelési Szabályzat Kiemelt Befektetői Információ Kincstárjegy Könyvvizsgáló Közzétételi Hely(ek) Letétkezelő Felügyelet vagy MNB Nettó eszközérték Részvény Rövid pozíció Származtatott (derivatív) ügylet Tájékoztató T nap Tőkepiaci törvény vagy Tpt. Tőkepiaci Jogszabályok Vezető Forgalmazó értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhelye: 1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.) az Alap kezelési szabályait tartalmazó, Batv. 52. és 3. melléklete szerint összeállított és a Felügyelet által jóváhagyott dokumentum, amely minden olyan információt tartalmaz, amely az Alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését lehetővé teszi az ÁÉKBV-ról és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum 1 éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír az Alap Könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u. 16., kamarai nyilvántartási száma: 001464), a könyvvizsgálói feladatokat Mészáros Balázs (1137 Budapest, Katona József u. 25.V.em.4.; kamarai tagsági szám: 005589) látja el. a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlap, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu internetes honlapja az Alap letétkezelési tevékenységét a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) látja el. a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) az Alap vagyonában szereplő eszközök értéke, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is -, csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező értékpapír minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva) a Batv. 104. és 5. melléklete szerint összeállított dokumentum az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának a napja és a nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a Batv., valamint valamennyi, a jelen Kezelési Szabályzatban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére és visszaváltására a Batv. 91. -ában foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe. 10
3. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA a) 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról, b) 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról, c) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, d) 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól, e) 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről, f) 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól. II. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT) 4. A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA HU0000707997 5. A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE 1,- Ft, azaz egy forint 6. A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME magyar forint (HUF) 7. A BEFEKTETÉSI JEGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA A Befektetési Jegyek névre szóló, dematerializált formájú értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált befektetési jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. 8. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA A dematerializált befektetési jegy olyan névreszóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatait pedig az értékpapír-számla tartalmazza. A tulajdonjog igazolása értékpapír-számla kivonattal, illetve letéti igazolással történik. Az értékpapír tulajdonosának ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra, a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. 11
9. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI A Befektetési Jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy (a) a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői pénztári óráiban a futamidő alatt visszaváltsa a Befektetési Jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; (b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; (c) az Alap legutolsó havi portfóliójelentését, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői valamint a Letétkezelő irodáiban; (d) a Batv.-ban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; (e) az Alapkezelőtől az Alap Tájékoztatójának, Kezelési Szabályzatának, Kiemelt Befektetői Információjának, illetve az Alapkezelő üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; (f) a Batv.-ban meghatározott egyéb jogait gyakorolja. 10. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK A Befektetési Jegyek átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. III. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN 11. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS (PL. TŐKENÖVEKEDÉS VAGY JÖVEDELEM, FÖLDRAJZI VAGY IPARÁGI SPECIFIKÁCIÓ) Az Alap elsődleges célja, hogy globális, abszolút hozamú szemlélet keretében az éven belüli magyar állampapírokat reprezentáló RMAX indexnél magasabb tőkenövekedést érjen el többlet kockázatok vállalásával hosszú távon. A potenciális befektetési terület ezért a lehető legszélesebb és globális: részvények; kötvények; bankbetétek és egyéb pénzpiaci instrumentumok; származtatott ügyletek. Az Alap dinamikusan változtathatja az egyes eszközök, eszközcsoportok súlyát a befektetési stratégia függvényében. A tőkeáttételes származékos ügyletek alkalmazása során kiemelt figyelmet fordítunk a lehetséges veszteségek minimalizálására és a megfelelő kockázatkezelésre. 12. A BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, A BEFEKTETÉSI ALAP CÉLJAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI Az Alap elsődleges célja az éven belüli állampapírokat reprezentáló RMAX indexnél magasabb hozam elérése hosszú távon többlet kockázatok vállalásával, döntően spekulatív származtatott ügyletek segítségével. Az Alapkezelő az Alap vagyonát abszolút hozamú szemléletben kezeli, ezzel biztosítva az egy évnél rövidebb futamidejű magyar állampapírokat reprezentáló RMAX indexet meghaladó megtérülést. Az Alap bázisát az egy éven belüli állampapír portfólió és számlapénz képzi, melynek terhére kockázatos termékeket vásárol az Alapkezelő, amennyiben azt érdemesnek ítéli meg. Az Alapkezelő kiemelt figyelmet fordít a magas szintű és hatékony kockázatkezelésre, hogy a volatilitás elfogadható szinten maradjon. 12
Az Alap összetételének kialakítása során az Alapkezelő dinamikusan alakítja ki a különböző eszközcsoportok súlyát a piaci helyzet és a követett stratégia függvényében. Az Alapkezelő a fundamentális elemzések mellett kiemelt figyelmet fordít a piaci hangulat ingadozására, és a technikai elemzés eszközeit is használja a piacra lépés időzítésekor. A potenciális befektetési terület globális és a lehető legszélesebb körű: hazai és nemzetközi részvények, kötvények; bankbetétek és egyéb pénzpiaci instrumentumok; részvényre, kötvényre, devizára, árura, kamatlábra, indexre és egyéb dologra, termékre kiírt származtatott ügyletek. Az Alap hosszú (vételi) és fedezetlen rövid (eladási) pozíciókat is felvehet, de a teljes nettó tőkeáttétel nem haladhatja meg a nettó eszközérték kétszeresét. Az Alap a nettó eszközérték 50%-ában célozza meg a kockázatos eszközök súlyát. A kockázatos eszközök kockázati szintje a MSCI World Index által képviselt volatilitás alapján kerül kiszámításra heti adatokból. Az Alap referenciaindexe az ÁKK által közölt RMAX index. 13. AZON ESZKÖZKATEGÓRIÁK MEGJELÖLÉSE, AMELYEKBE A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETHET, KÜLÖN UTALÁSSAL ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A BEFEKTETÉSI ALAP SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT-E A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA - Pénz: forintban és egyéb devizában tartott számlapénz. - Repó és fordított repó ügyletek: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának, illetve az értékpapír tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repó ügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repó ügyletnek tekintendő. - Bankbetétek: hitelintézettel kötött, maximum 1 éves, forintban és egyéb devizában denominált bankbetétek. - Állampapírok és államilag teljes körűen garantált, egyéb kötvények: hazai és külföldi devizában denominált állampapírok vagy teljes körű állami garanciával rendelkező kötvények futamidő korlátozás nélkül. - Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: gazdálkodó szervezet, hitelintézet által kibocsátott kötvények. - Jelzáloglevelek: hazai jelzálogbank által forintban és más devizában kibocsátott jelzáloglevelek. - Részvények, ETF-ek: hazai és nemzetközi tőzsdére vagy szabályozott piacra bevezetett részvények, ETF-ek. - Befektetési jegyek: hazai és nemzetközi nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei. - Származékos ügyletek: fedezeti, spekulatív és hatékony portfólió kialakítás céljából nyitott határidős, opciós, swap, FRA és egyéb származtatott vételi és eladási ügyletek, amelyek részvényre, kötvényre, devizára, árura, kamatlábra, indexre és egyéb dologra, termékre vonatkozhatnak. Az Alap számára engedélyezett a származtatott ügyletek alkalmazása. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét csak a Tőkepiaci Jogszabályok, különösen a befektetési alapok befektetési 13
és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fektetheti be. Amennyiben a jogszabályi változások következtében az Alap befektetési politikájának módosításra szorul, ehhez a Felügyelet engedélye is szükséges. Az Alapkezelő az Alap részletes befektetési politikájában a törvényi korlátoknál szigorúbb befektetési szabályokat is megfogalmazhat. 14. AZ EGYES PORTFÓLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY TERVEZETT ARÁNYA Eszközök, eszközcsoportok Minimális arány Maximális arány Tervezett arány Pénz 0% 30% 0% Bankbetétek 0% 70% 20% Állampapírok és államilag teljes körűen garantált, egyéb kötvények 0% 100% 60% Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0% 50% 10% Jelzáloglevelek 0% 25% 10% Részvények, ETF-ek 0% 90% 0% Befektetési jegyek 0% 20% 0% Származékos ügyletek * 0% 800% 0% * Származékos ügyletek bruttó, abszolút, összesített pozíciója a 345/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet 23. (1) bb) pontja alapján. Az alap nettó tőkeáttételi pozíciója maximum 2 lehet a 345/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet 23. (1) ba) pontja alapján. 15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ Befektetési korlátok az Alap nettó eszközértékéhez viszonyítva: a) Az Alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. b) Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. c) Az a) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az Alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 80 százalékát. d) Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. 14
e) Az Alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az Alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A c)-d) pontban szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. f) Az a)-e) pontban szereplő korláttól eltérően az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. g) Amennyiben az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. Az Alap számára engedélyezett a származtatott ügyletek alkalmazása. 16. A PORTFÓLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE Az Alap magyar forintban denominált eszközökön kívül idegen devizában kibocsátott vagy elszámolt eszközökbe is befektethet. Ha az Alapkezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denominált eszközökből fakadó deviza-kockázatot határidős vagy egyéb deviza-fedezeti ügylettel teljes mértékben kiküszöbölheti. 17. HA A TŐKE-, ILLETVE HOZAMÍGÉRET A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁVAL VAN ALÁTÁMASZTVA, AKKOR A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA Az Alaphoz nem kapcsolódik tőke- és hozamgarancia, tőke- és hozamvédelem. 18. HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt, 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. 19. AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 15
21. AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 22. A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 23. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK Az Alapkezelő az Alap értékpapírjait nem adja kölcsön, illetve az Alap nevében nem vesz kölcsön értékpapírokat. Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap nem köthet fedezetlen értékpapír eladási ügyleteket. Az Alap az eszközei terhére jogosult óvadékot nyújtani pénzben vagy értékpapírban a származtatott és egyéb ügyleteihez az Alapkezelő és partnere között érvényben lévő partneri kondíciós lista, illetve a kapcsolódó elszámolóházi szabályzat előírásainak megfelelően. 24. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 24.1 Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség Az Alap számára származtatott ügyletek alkalmazása engedélyezett. A származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból és a befektetési célok megvalósítása érdekében is lehetőség van. 24.2 A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre Jelen Kezelési Szabályzat alkalmazásában származtatott ügyletnek minősül az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló szabványosított származtatott termékekre, kamatlábra, árupiaci termékre, devizára, tőzsdei indexre és egyéb dologra kötött határidős, opciós, swap és egyéb származtatott ügylet. Nem minősülnek határidős ügyletnek azok az ügyletek, amelyek a tőzsdei prompt ügyleteknél, illetve 6 tőzsdenapnál nem hosszabb teljesítési időt tartalmaznak, valamint a jegyzések és az aukciókon kötött ügyletek. Az alább felsorolt korlátozások nem vonatkoznak a hitelintézettel állampapírra kötött repo ügyletekre (arra tekintettel, hogy a repo ügylet nem minősül származtatott ügyletnek). 24.3 Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 24.4 A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: 1) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja, 2) az ügylet kötése nem jár az alábbi két bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével, 3) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a 16
befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható, 4) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza. Az Alap származtatott ügyletek figyelembevételével számított teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben vagy a jelen Kezelési Szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz. 24.5 Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval. 17
24.6 Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 24.7 Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása: a) a Bloomberg képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok b) Államadósság Kezelő Központ Zrt. honlapja c) MNB vagy idegen állam jegybankjának honlapja d) BAMOSZ honlapja 24.8 Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát Az Alap portfóliójában található származtatott ügyletek a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésének g) pontjában felsoroltak alá tartoznak, így az Alap vonatkozásában külön figyelemfelhívás nem szükséges. 24.9 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk A származtatott ügyletekre vonatkozó speciális szabályok, figyelemfelhívás: Az Alap jogosult az általános befektetési korlátokat meghaladóan befektetni származtatott ügyletekbe az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) az Alap nevében fel kell tüntetni a származtatott befektetési alap, vagy származtatott alap elnevezést, b) az Alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem: - A 24. fejezetben meghatározottak alapján számított nettó kockázati kitettségeket a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve az Alap nettó eszközértékének a kétszeresét, - A 24. fejezetben meghatározottak alapján számított nettó kockázati kitettségeket a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve az Alap nettó eszközértékének nyolcszorosát. Az Alap portfóliójában található származtatott ügyletek a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésének g) pontjában felsoroltak alá tartoznak, így az Alap vonatkozásában külön figyelemfelhívás nem szükséges. 25. INGATLANALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK Az Alap értékpapír befektetési alapként működik, ezért a 25. fejezet és alpontjai az Alap vonatozásában nem alkalmazhatóak. 25.1 Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap - 25.2 Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap - 18
25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap - 25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen - 25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan - 25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya - 25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok - 25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei - 25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása - IV. KOCKÁZATOK 26. A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA A Befektetési Jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alapkezelő ezúton hívja fel a Befektetők figyelmét arra, hogy az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek húsz százalékát, ezért az ebből fakadó speciális partnerkockázatról részletesen a lenti 26.15. pontban tájékozódhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetésből eredő kockázatokat, illetve az azokból eredő károkat kizárólag a Befektetők viselik. Az Alappal, az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyekkel kapcsolatos főbb kockázatok az alábbiak: 1. Politikai kockázat 2. A befektetések egyedi kockázata 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat 4. Származtatott termékekből eredő kockázat 5. Befektetési kockázat 6. Reálhozam kockázata 7. Társaságok kockázata 19
8. Devizaárfolyam-kockázat 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata 10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata 13. Az Alap megszűnésének kockázata 14. A Letétkezelő kockázata 15. Partnerkockázat 16. Adószabályok változásának kockázata 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata 18. Hitelkockázat Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetés részletesebben az alábbi kockázatokat hordozza magában, amely egyben az Alap kockázati tényezőiről világos és közérthető magyarázatként is szolgál: 26.1. Politikai kockázat A magyarországi és külföldi monetáris és gazdaságpolitikai szervek (jegybank, kormány) által követett monetáris, jövedelmi és költségvetési politika alapvetően befolyásolja a piacokat, különösen az állampapírpiacok hozamszintjét és a részvények, vállalatok értékelését, operatív működését. Ezért a Befektetési Jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer, jövedelem-, és kamatpolitika stb. Mindemellett a befektetők kötvényektől, részvényektől és egyéb befektetési eszközöktől elvárt hozamára (kockázati prémiumra) is számottevő hatással van a mindenkori kormány és jegybank gazdaságpolitikája. Közvetlenül a magyarországi, közvetetten pedig a külföldi országok politikai helyzete befolyásolhatja az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. 26.2. A befektetések egyedi kockázata Az Alap befektetéseinek hozamait döntően befolyásolják az országban zajló makrogazdasági folyamatok. Az elérhető hozamokat alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a konjunktúraciklusnak éppen melyik szakaszában van. Ezen túlmenően az egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatokat (pl. veszteséges gazdálkodás, csőd, felszámolás stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik és áttételesen hat az Alap eszközeinek árfolyamára, amely egyedi kockázatok közvetetten kedvezőtlenül is érinthetik a Befektetési Jegyek árfolyamát. 26.3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat A külföldi tőkepiaci trendek közvetetten szintén befolyásolják az Alap eszközeinek hozamait. A külföldi befektetők kereslete az általuk elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is befolyásolják közvetetten a Befektetési Jegyek árfolyamát. Hasonló hatás érvényesülhet a nemzetközi részvénypiaci hangulat esetében is. A részvénypiaci tendenciák meghatározó eleme a nemzetközi tőzsdéken uralkodó befektetői hangulat. Ennek közvetett hatásai időnként erőteljesebbek lehetnek az egyes részvények árfolyamára - ezáltal a Befektetési Jegyek árfolyamára is -, mint az a fundamentumokból következne. 20