1 A L A P S Z A B Á L Y A Magyar Iparszövetség és érdekkörébe tartozó szövetségek, ipari szövetkezetek, társas és egyéni vállalkozások tagjai és alkalmazottai az önkéntesség, kölcsönösség és szolidaritás elve alapján az OKISZ tagszervezetei dolgozóinak egészség- és jövedelembiztonságát fokozó intézményrendszer megteremtését szolgáló Alapítványa segítő közreműködésével, a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete hagyományainak felelevenítésével a társadalombiztosítási szolgáltatásokat kiegészítő nyugdíjpénztár megalakítását határozták el. A Pénztár elsősorban az Iparszövetség és szövetségei, ipari szövetkezetek, társas vállalkozások és egyéni vállalkozások tagjai és alkalmazottai köréből kikerülő pénztártagok részére kiegészítő nyugdíjat biztosít a tagok által választott, alapszabályban meghatározott szolgáltatásoknak megfelelően. A nyugdíjpénztár szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályait az 1993. évi XCVI. tv. előírásainak és az egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az alábbiak szerint állapítják meg. 1. A Pénztár elnevezése: Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár 2. A Pénztár jogi személy. 3. A Pénztár típusa: kiegészítő nyugdíjpénztár. 4. A Pénztár területi alapon szerveződő országos pénztár. 5. A Pénztár székhelye: 1146 Budapest, Thököly út 58-60. 6. A Pénztár telephelyei: 1076. Budapest, Thököly út 30. 1. A Pénztár szolgáltatásai: I. II. A Pénztár által nyújtott szolgáltatások A nyugdíjkorhatár betöltését követően az alábbi szolgáltatások közül választhat a Pénztár tagja: az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egyösszegű kifizetése; határozott időre szóló meghatározott összegű havi/évi járadék;
2 az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg meghatározott részének egyösszegű kifizetése és a fennmaradó rész határozott időre szóló meghatározott összegű havi/ évi járadék, Nem minősül a Pénztár szolgáltatásának, ha a várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a felhalmozási időszakban jut az egyén, a nyugdíjszámlán szereplő kifizetett összeghez. A pénztár szolgáltatásainak teljesítése, a kifizetések banki, postai átutalással történnek. 2. A tag a járadékfizetés általa választott szolgáltatását illetően a tervezhetőség érdekében az esedékesség előtt egy évvel írásban nyilatkozik. 3. A tag esetében a kötelező várakozási idő 10 év, kivéve, ha a tag előbb éri el a mindenkori társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve egyéb jogszabály rendelkezései szerinti nyugdíjra jogosító életkort, nyugdíjkorhatárt. 4. Rokkantsági nyugdíjazás esetén azon pénztártagok részére, akiknek 2012.január 1-jét megelőző kezdőnappal állapították meg a rokkantsági nyugdíjat, esetükben a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül a 2011. december 31.-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, azaz jogosultak az alábbiak szerint szolgáltatásra: Nem végleges rokkantság esetén csak egyösszegű szolgáltatásra jogosult. Végleges rokkantság esetén, ha az egyéni nyugdíjszámláján 200.000 Ftnál alacsonyabb összeg halmozódott fel, csak egyösszegű szolgáltatásra jogosult. Egyéb esetben a tag az általános szolgáltatási feltételek közül választhat. 5. Amennyiben a járadék összege az alaptagdíj tízszeresénél alacsonyabb lenne, járadék esetén rövidebb járadékszolgáltatási időszakot, vagy egyösszegű szolgáltatást választhat a tag. 6. A nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy a 4. pontban foglaltak szerint megrokkant pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatás mely formáját kívánja igénybe venni. A tag nyilatkozhat úgy is, hogy tovább fizeti a tagdíjat és a szolgáltatást nem veszi igénybe illetve a tagdíjfizetést szünetelteti. A tag nyilatkozatától egy pénzügyi éven belül nem térhet el. Szolgáltatás nyújtása esetén a tag tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a Pénztár a taggal szembeni kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. 1. A Pénztártagság feltételei III. A tagsági viszony
3 Pénztártag lehet az a személy, aki a 16. életévét betöltötte, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tagdíjfizetést vállal. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a Pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a Pénztár általi elfogadásával kezdődik. A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak benyújtásától számított 30 napon belüli záradékolásával tanúsítja. A tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a belépési nyilatkozat záradékolását követő hónap első napjától kezdődik. A tagdíj befizetésének határideje a tárgyhó 12-ik napja. 2. A tag jogai: A Pénztár által nyújtott szolgáltatás igénybevétele. Tisztségviselőket választhat, illetve tisztségviselővé választható az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével. Az Igazgatótanács tagja 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű pénztártag, Ellenőrző Bizottság tagja ugyancsak 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű pénztártag, vagy ugyanilyen feltételekkel a munkáltató képviselője lehet. Felvilágosítás kérési jog a Pénztár működésével kapcsolatos kérdésekben. A tag jogosult a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek és az azokon tárgyalt határozat tervezetek kivételével a Pénztár irataiba és könyveibe betekinteni, a Pénztár működésével kapcsolatban, valamint egyéni nyugdíjszámlája állásáról felvilágosítást kérni. A pénztártag a megszerzett információt nem használhatja fel a Pénztár érdekeit, illetve a Pénztár tagjai személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon. A tanácskozást az Igazgatótanács, illetve az Ellenőrző Bizottság minősítheti zárttá. A tag a betekintés jogát az Igazgatótanács mindenkori elnökével előzetesen egyeztetett időpontban gyakorolhatja. A tag az egyéni nyugdíjszámlájának állásáról a Pénztártól előzetesen egyeztetett időpontban kérhet személyesen felvilágosítást. A tagdíjfizetés elmulasztása alatti, valamint a pótlásra hagyott időszak során annak befizetéséig azaz, a tagdíj nem fizetéses időszak alatt a tag tagsági jogainak gyakorlása szünetel, azaz nem illeti meg a tagot a választási és választhatósági, a felvilágosítás kérési, tájékoztatási és betekintési jog. 3. A pénztártagokat évente egy alkalommal a mérlegmegállapító Küldöttközgyűlést követően június 30.-ig tájékoztatni kell a Pénztár gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről ideértve a felügyeleti bírságot is és egyéni nyugdíjszámlájuk állásáról. A tájékoztatás az Igazgatótanács feladata.
4 A pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredmény kimutatást, kiegészítő mellékletet és a könyvvizsgálói záradékot a tárgyévet követő június 30.-ig a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles a Pénztár közzé tenni. A tag az egyéni nyugdíjszámla kivonatot munkáltatójától küldöttjétől illetve postai úton vagy személyesen veheti át. A pénztárba belépő természetes személy részére véglegesen át kell adni az ALAPSZABÁLY egy példányát, továbbá pedig tanulmányozás céljából a BEFEKTETÉSI POLITIKA tartalmi kivonatának egy példányát. A belépési nyilatkozat adatainak egyeztetésekor biztosítani kell, hogy a leendő tag a Pénztár ügyintézőitől, vagy tisztségviselőjétől választ kaphasson felmerülő kérdéseire. A Befektetési politika tartalmi kivonatát a Hirdetőtáblán, nyomtatott formában a mérlegzáró küldöttközgyűlést követően első alkalommal, majd pedig módosulást követően közzé kell tenni. Amennyiben a Befektetési politika tartalmi kivonatát érintő módosítást hagy jóvá a Küldöttközgyűlés, az előző bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettséggel együtt, a tagokat tájékoztatni kell a változás lényegéről. A Befektetési politika tartalmi kivonata a Pénztár székhelyén, telephelyein, és a 20 főnél nagyobb létszámú pénztártagot foglalkoztató munkáltatóknál a tagok számára megtekinthető. 4. A tag kötelezettségei: A mindenkori esedékes tagdíj megfizetése. Az Alapszabály előírásainak megtartása. A belépéskor tagdíjfizetést vállalni. A tagnak, a mindenkor esedékes meg nem fizetett tagdíj pótlása, azaz az írásbeli felszólítást követően a felszólításban megadott határidőn legfeljebb 3 hónapon belül a tagdíj hátralék rendezése. Az adataiban bekövetkezett változásról haladéktalanul a pénztárat értesíteni, annak elmulasztásából eredő következményekért a felelősség a tagot terheli. 5. A tagsági viszony megszűnése: A pénztártag tagsági viszonya megszűnik a tag kilépésével, egyösszegű szolgáltatás igénylése esetén, az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott megtakarítás felvételével, a pénztártag másik nyugdíjpénztárba történő átlépésével, a Pénztár jogutód nélküli megszűnésével, a tag halálával,
5 kizárással, ha a tagdíjfizetési kötelezettségét jóváhagyott szüneteltetés esetén kívül a tag 3 hónapon át nem teljesíti, és a tagdíjhátralék utólagos rendezésére, már nincs lehetősége a tagsági viszony megszüntethető. Ugyanis az utólagos rendezési határidő eredménytelensége, elmulasztása miatt a jogkövetkezmény, hogy a kötelező várakozási időt követően az illető személy tagsági viszonya megszüntethető. Az Igazgatótanács a tagdíj elmaradást követő negyedév második hónapjában köteles írásban felszólítani a tagot, hogy elmaradását rendezze. A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a Pénztár a tag egyéni számlájának befektetésből származó hozamát az egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével hozamterhelés formájában csökkenti és azt a működési, illetve a likviditási alapon jóváírja. A tagsági viszony a kötelező várakozási idő letelte előtt kilépéssel sem szüntethető meg. A tag követeléséből a tagsági jogviszony megszűnése, illetve az egyéni számláról történő felvétel esetén csak az indokolt költség, de legfeljebb 3000 Ft vonható le. A levonás összege legfeljebb a felvett összeg utalásának költségével növelhető meg. Az átlépés a tag írásbeli kérelmére az érintett nyugdíjpénztár írásbeli nyilatkozata alapján történhet. Ilyen esetben a tag egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeget a kilépési költség levonásával az átvevő nyugdíjpénztár részére kell átutalni. 6. A pénztártag halála esetére kedvezményezetteket jelölhet. A kedvezményezett jelölés a pénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. Amennyiben kedvezményezett kijelölésére nem kerül sor, a tag halála esetén örököse válik jogosulttá. A kedvezményezett, illetve örökös hiányában az öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll. A pénztártagnak a felhalmozási időszakban történő halála esetén, az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg tekintetében a kedvezményezett, illetve az örökös választhat, hogy a rá eső részt egy összegben felveszi, saját nevén a nyugdíjpénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával, vagy a nélkül átutaltatja saját nyugdíjpénztárában levő egyéni nyugdíjszámlájára, vagy átutaltatja az általános alapba. Ha a kedvezményezett saját nevén a pénztárban hagyja, a pénzt az elhunyt pénztártag várakozási idejét a kedvezményezettnek be kell számolni. A pénztártag örököse, illetve a kedvezményezett a pénztártagnak a szolgáltatás megnyílása után bekövetkező halála esetén - ugyanazon fedezet terhére - az elhunyt tag nyugdíjszámláján visszamaradt összeget egy
6 összegben felveheti, vagy az elhunyt tag által meghatározott, és abból még hátralévő számú hónapon át járadék formájában igényelheti. Amennyiben a kedvezményezett a pénztár írásbeli felhívására a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem tesz nyilatkozatot a pénztár a felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve a kedvezményezett javára a követelést egyösszegű felvételként kezelve a lakóhelye szerinti bíróságnál a negyedévet követő 50. napig letétbe helyezi 1. A tagdíj mértéke IV. A tagdíj Az egységes tagdíj havi összege 1.000,- Ft. A tag önkéntes elhatározása alapján eseti vagy állandó jelleggel vállalhatja a minimum mértéket meghaladó összegű tagdíj fizetését. A tervezhetőség érdekében az emelt összegű tagdíjról a tag lehetőleg a tárgyévet megelőző év október 31.-ig nyilatkozik írásban a Pénztár felé. A tagdíj tartalékok közötti megosztása 2007. január. 1-től a következő: 10. 000,-Ft-ig - Fedezeti tartalék 93,5 % - Működési tartalék: 6,0 % - Likviditási tartalék: 0,5 % 10.000,-Ft felett (10.001,-Ft-tól) - Fedezeti tartalék 94,0 % - Működési tartalék: 6,0 % - Likviditási tartalék: 0,0 % A Pénztár az újonnan felvett pénztártagok első két hónapi befizetésénél a jogszabály adta lehetőséggel élve ettől eltérhet, a tagdíjat a tartalékok közti megosztási aránytól eltérően kezeli, azt a működési tartalékon írja jóvá, de legfeljebb 4 ezer forint mértékig. 2. A munkáltató által átvállalt tagdíjfizetés A munkáltató és a Pénztár között létrejött szerződés szerint a munkáltató átvállalhatja a pénztártag munkavállalóinak tagdíját, részben vagy egészben az ÖPT 12. -ban rögzített feltételek, különösen az egységesség elvének maradéktalan betartásával. A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy munkabérének azonos százaléka lehet. A munkáltató a nyugdíjkorhatárt hamarabb elérő munkavállalók javára magasabb hozzájárulást teljesíthet. A tagdíj összege az egységes tagdíjnál kevesebb nem lehet.
7 3. A tagdíjfizetés szüneteltetése Az Igazgatótanács a tag írásbeli kérelmére alkalmanként, legfeljebb 3 hónapig terjedő időtartamra köteles szüneteltetni a tagdíjfizetési kötelezettségeket. A szünetelés ideje alatt a tagsági jogok nem gyakorolhatók, de a szünetelés ideje a tagsági viszony időtartamába és a várakozási időbe bele számít. A szünetelés idejére eső tagdíjat egy összegben vagy az Igazgatótanács által megállapított részletekben az egyébként esedékes tagdíjjal együtt a szüneteltetést követően a pénztártag befizetheti. A tagsági jogokra, valamint a tagsági viszony időtartamára, várakozási időre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával az Igazgatótanács a rendkívüli helyzetét indokoló tag indokolt írásbeli kérelmére alkalmanként legfeljebb egy évi időtartamra szüneteltetheti a tagdíjfizetési kötelezettségét akkor is, ha a tag önhibáján kívül munkanélkülivé válik, megbetegszik vagy anyagi helyzetében olyan egyéb változás, következik be, amely saját maga vagy közeli hozzátartozója ellátását veszélyeztetheti. A tag kérelmére engedélyezni kell a tagdíjfizetés szüneteltetését, ha azt a tag azzal az indokkal kéri, hogy tagsági viszonya nem érte el a három évet, de időközben nyugdíjba vonult, ellátási jogosultságot szerzett (pl. korhatár előtti ellátás). A szüneteltetés iránti kérelem visszautasítható, ha a tagdíjfizetést szüneteltetők száma eléri a Pénztár tagságának 5%-át. 4. Tagdíjfizetés nélküli időszak számítása, és a várományosi időt követő felhalmozási időszak alatti elszámolás. - A tagdíjhátralék utólagos rendezésének a tag részéről történő elmulasztása esetén a tagdíjfizetés nélküli időszak annak kezdetétől a számított teljes tagsági időbe a továbbiakban a várakozási időszakba a tag belépésétől eltelt tagdíjfizető idővel együtt folyamatosan beszámításra kerül. - A várakozási idő elteltét követően, de még a felhalmozási időszakban (nyugdíjkorhatár, illetve nyugdíjazás előtt) a taggal, az elszámolás, azaz nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő (egyösszegű vagy legfeljebb háromévente részletekben történő) kifizetés az egyén számlájáról évenként csökkenő adóköteles résszel személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel történhet. 1. A Küldöttközgyűlés V. A Pénztár szervezete A pénztártagok által választott küldöttekből álló legfőbb szerve. Küldöttközgyűlés tartása évente egy alkalommal kötelező
8 A küldöttközgyűlést évente össze kell hívni az éves beszámoló illetve a pénzügyi (éves és hosszú távú) terv elfogadására Kötelező továbbá a küldöttközgyűlés összehívása Ha a bíróság elrendeli. Ha az MNB mint Felügyelet, az Ellenőrző Bizottság, illetve a pénztártagok legalább10%-a az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza. Ha az Igazgatótanács szükségesnek látja. A Küldöttközgyűlés összehívása a küldöttek részére történő meghívó kiküldésével a Küldöttközgyűlés helyének, idejének, napirendjének e meghívóban történő közlésével, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintése helyének és idejének feltüntetésével történik. A Küldöttközgyűlés ideje és a meghívó kiküldése között legalább 15 napi időköznek kell lennie. 2. A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a jelenlévő küldöttek, illetve a velük azonos módon megválasztott pótküldöttek és az általuk képviselt szavazati joggal rendelkező tagok számának szavazati összértéke meghaladja az összes szavazati jogosultságú pénztártagok száma 50 %-át legalább eggyel. 3. A határozatképtelenség miatt a hatályos jogszabály által előírt időköz figyelembevételével összehívott Küldöttközgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A Küldöttközgyűlésen minden küldött az általa (területén lévő) szavazati joggal rendelkező és képviselt tagok számának és a saját szavazatának összértékét kitevő szavazattal rendelkezik. A nem küldött pénztártag a Küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet. 4. A Küldöttközgyűlés határozatait a jelenlévő küldöttek egyszerű szótöbbségével hozza. Kétharmados szavazattöbbség szükséges az Alapszabály módosítása, az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása és az eredmény felhasználására vonatkozó döntés, valamint az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezése kérdésében, továbbá érdekképviseleti szervhez történő csatlakozás, abból történő kiválás, valamint a Pénztár megszűnése, szétválása, vagy más Pénztárral történő egyesülése kérdésében. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik Az Alapszabály elfogadása és módosítása, Az Igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,
9 Az Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, Az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról, vagy az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről, A Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása, A munkáltatói taggal (tagokkal) kötött szerződés jóváhagyása, abban az esetben, ha az adott munkáltatói tag munkavállalói köréből kikerülő pénztártagok száma az 100 főt meghaladja, A tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása, A tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a Pénztár nevében eljáró személyek az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a Pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a Pénztár képviseletéről, Döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról, Döntés a Pénztár megszűnéséről, szétválásról, vagy más pénztárral történő egyesülésről, Döntés mindazon ügyekben, amelyeket a törvény, vagy jogszabály hatáskörébe utal. 5. A Küldöttközgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni a megjelentekről, jelenléti ívet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság beszámolójának, illetve az elfogadott pénzügyi tervnek egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt az ülést követő 30 napon belül meg kell küldeni az MNB, mint Felügyelet részére. 6. Küldöttek, pótküldöttek választása A küldöttek, pótküldöttek, - továbbiakban küldöttek választásának rendje a következő. - Azon munkáltatóknál, ahol a pénztár tagok száma eléri az egy képviselő által képviselt létszámot közvetlen, - Az ennél kisebb létszámot tömörítő munkáltatóknál, illetve az egyéni pénztártagok esetében a Küldöttválasztó közgyűlésen történik. - A küldöttválasztó közgyűlésre az érdekelt pénztártagokat írásban, a hely és időpont megjelölésével, a Küldöttválasztó közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően kell meghívni. - A küldöttválasztó közgyűlésnek egyetlen napirendi pontja van a küldöttválasztás. - A küldöttválasztó közgyűlésen a pénztártag, meghatalmazottja útján is képviseltetheti magát.
10 - Rendkívüli küldöttválasztó közgyűlést kell összehívni, ha a küldöttek létszáma 25 %- kal lecsökken. - Egy küldött legfeljebb 20 pénztártagot képvisel. - A küldöttek mandátuma 5 évre szól. - A küldött csak személyesen tehet eleget megbízatásának. A küldött mandátuma megszűnik: - a Pénztárnál fennálló tagsági viszonyának megszűnésével (Alapszabály III. fejezet 5. Pont) továbbá - a nagy létszámú pénztártagot foglalkoztató munkáltatónál megválasztott küldött esetében az adott munkáltatónál fennálló munkaviszonya megszűnésével. 7. Az Igazgatótanács Az Igazgatótanács 3 főből áll, tagjait és elnökét a Küldöttközgyűlés titkos szavazással 5 évre választja. Az Igazgatótanács a Pénztár ügyvezető szerve gondoskodik a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a Pénztár üzletpolitikájának kialakításáról, a Pénztár zavartalan működéséről. Az Igazgatótanács gyakorolja a Pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört. Az Igazgatótanács három havonként tartja üléseit. Az ülés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes, döntéseit a tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben az Igazgatótanács tagjai írásban, faxon feltett kérdésre írásban, faxon, e-mailen is leadhatják szavazatukat. Az Igazgatótanács ülés megtartása nélkül érvényes határozatott úgy hozhat, ha legalább létszámának több mint felétől, azaz legalább két tagjától, legfeljebb 8 napon belül a szavazat magánokiratba foglalva és megküldve rendelkezésre áll. Az ülésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a jelenlévők, szavazók nevét, felszólalások, válaszok lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók egy példányát. 8.Az Igazgatótanács kizárólagos feladata A rövid távú éves és hosszú távú 3 éves pénzügyi terv elkészítése és Küldöttközgyűlés elé terjesztése. A mérleg és éves beszámoló elkészítése.
11 A Pénztár működésével összefüggő, alapszabályi rendelkezést nem igénylő részlet-szabályokat szervezeti- és működési szabályzatba foglalhatja. A 100 fő pénztártag alatti munkáltatói szerződések jóváhagyása. 9. A Pénztár képviselete A Pénztárat az Igazgatótanács elnöke önállóan, az Igazgatótanács elnökön kívüli két tagja együttesen, illetve a Pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen képviseli. 10. Az Ellenőrző Bizottság Az Ellenőrző Bizottság létszáma 3 fő, tagjait és elnökét a Küldöttközgyűlés titkos szavazással 5 évre választja. Az Ellenőrző Bizottságba egy tagot delegálhat az a munkáltató, amelytől a munkáltatói hozzájárulás eléri a Pénztár tagdíjbevételének 50%-át. A Bizottság feladata a Pénztár pénzügyi terve és alapszabálya betartása érdekében a Pénztár gazdálkodásának, számvitelének, ügyvitelének, a Pénztár fizetőképességének és kötelezettség vállalásai betartásának rendszeres vizsgálata és ellenőrzése. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységének ellátásához az Igazgatótanács tagjaitól, elnökétől jelentést kérhet, a Pénztár könyveit, bármely iratát megvizsgálhatja. Szükség esetén szakértőt, szakértői bizottságot vehet igénybe. Megállapításait évente a Küldöttközgyűlés elé terjeszti, ha az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik, kérheti az Igazgatótanács és a Küldöttközgyűlés soron kívüli összehívását. Az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni a Küldöttközgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a Pénztár éves beszámolóját. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az Ellenőrző Bizottság jelentése nélkül a Küldöttközgyűlés érvényesen nem határozhat. VI. A Pénztár gazdálkodása 1. A Pénztárra vonatkozó jogszabályok és a jelen Alapszabály keretei között olyan gazdálkodási tevékenységet folytathat, amely a nyugdíjszolgáltatás finanszírozásához szükséges pénzügyi feltételek, megteremtését szolgálja. A gazdálkodás keretében nyugdíjszolgáltatást teljesít, befekteti és kezeli a Pénztár vagyonát és kiegészítő vállalkozási tevékenységet, folytathat. A Pénztár a tagok részére tagi kölcsönt nem folyósít.
12 A Pénztár befektetéseit a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint, az abban meghatározott biztonsági szabályok, keretelőírások betartásával végzi. A Pénztár minden év október 31.-ig bejegyzett könyvvizsgálót bíz meg az éves beszámolók felülvizsgálatával. 2. Kiegészítő vállalkozási tevékenységet a Pénztár az Igazgatótanács kezdeményezésére az MNB, mint Felügyelet engedélyével végezhet. VII. A Pénztár üzemviteli és beszámolási szabályai 1. A Pénztár fedezeti működési és likviditási tartalékot hoz létre, melyek felhasználására a törvény előírásait kell alkalmazni. A fedezeti tartalék a szolgáltatások finanszírozására, a működési tartalék, a működési költségek fedezésére, a likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és - a másik két tartalék általános tartalékaként - a Pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. A működési tartalék és a likviditási tartalék előirányzatot meghaladó részének felhasználásáról a Küldöttközgyűlés határoz. A tagok befizetéseit az alapszabály IV. fejezetében meghatározott arányok szerint kell a tartalékokba helyezni. 2. A támogató jogállása A Pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a Pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a Pénztár melyik tartalékára adja, illetve az milyen célra és milyen módon használható fel. A fedezeti tartalékra adott adomány a pénztártagság egészének vagy az alábbiakban meghatározott tagsági körnek nyújtható: A pénztártagság teljes körére. A pénztártagság azon körére, amely tagok a nyugdíjkorhatárt 0-5 éven belül betöltik. A támogató saját munkavállaló pénztártagjai teljes körére. A támogató azon pénztártag munkavállalói körére, akik 0-5 éven belül a nyugdíjkorhatárt betöltik. A támogató az általa megjelölt pénztártagi kör részére. 3. A Pénztár beszámolási kötelezettségének a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint tartozik eleget tenni, rendszeres és eseti adatszolgáltatással.
13 Az éves pénztári beszámolót könyvszakértővel kell hitelesíttetni, és a pénzügyi év lejártát követő öt hónapon belül az Ellenőrző Bizottság jelentésével együtt a Küldöttközgyűlés elé kell terjeszteni. VIII. A Pénztár megszűnése 1. A Pénztár kizárólag végelszámolást követően szűnhet meg. A Pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. 2. A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt átlépés esetén a másik pénztárba, ha átlépésre nincs lehetősége, az általános alapba utaltathatja, illetve felveheti. Ebben az esetben a kifizetés jövedelemnek minősül. Járadékszolgáltató nyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a járadékalap kezelését és a járadék folyósítását az általános alap veszi át. 3. A Pénztár megszűntetésére irányuló szándékot a Magyar Nemzeti Banknak, mint Felügyeletnek be kell jelenteni. IX. Záró rendelkezés A Pénztár 1994. május 6. napján megtartott alakuló Közgyűlése által elfogadott Alapszabályt az 1994. október hó 10., 1995. március 17., 1995. május 30., 1997. március 14., továbbá 2001. december 7. napján a Közgyűlés, 2002. május 24.-i, 2003. május. 26-i, a 2004. december. 15-i, a 2005. május. 26.-i, a 2007. május. 25.-i, 2013másus29.-i, a 2014. május 27 valamint, a 2015. május 20.-i Küldöttközgyűlés a jelen alapszabályban foglalt módosításokkal - egységes szerkezetbe foglalva - elfogadta. Igazgatótanács elnöke Ellenjegyezem: 2015. június. 04.