HARGITA MEGYEI ZARÁNDOKUTAK TÉRKÉPES TÁJÉKOZTATÓ FÜZET
Támogató
Mi a Mária Út? A Mária Út Via Mariae spirituális turistaút. Olyan zarándokút, mely a közép-európai népek Mária-tiszteletére épít, de egyben összekapcsolja a Mária-kegyhelyeket és az útvonal mentén lévő történelmi, kulturális értékeket, vallásra való tekintet nélkül. Célja, hogy Közép-Európa vallási értékeit egységes rendszerré szervező turista és zarándok útvonal, illetve ezek hálózata épüljön ki Európa ezen régiójában. A Mária út összeköttetést teremt kelet-nyugat irányban az osztrák Mariazell, Budapest, Máriapócs és Csíksomlyó között, valamint é s z a k- d é l i r á n y b a n C z e s t o c h o w a, Esztergom, Budapest, és Medjugorje között. Az útvonal egy nagy keresztet rajzol ki Közép-Európa térképén (Ausztria, Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Bosznia), ezáltal kialakítva egy El Caminohoz hasonló, helyi hagyományokra épülő zarándokútvonal hálózatot. A PL SK H HR SRB BIH Ez az út mindenkihez szól, mindenkit meghív. Várja azokat, - nemzetiségtől és felekezettől függetlenül, akik vallási, spirituális, önismereti célból kívánnak zarándokolni és várja azokat is, akik egyelőre turisztikai és sport célból kívánnak az útra lépni. Ez az út híd lesz a nemzetek, a vallások, az emberek között, összeköti a nyugatot és a keletet, így válik egy Közép kelet európai Népeket Összekötő Úttá, a Kiengesztelődés útjává", mely a jövőben európai kulturális úttá is válhat. RO
"Személyesen is érint, és teljes lelkesedéssel én is mellette állok, mint a apaságunk is - szoros munkatársai vagyunk az erdélyi szakaszban, mindenben közreműködünk. Ft.,dr. Jakubinyi György, Gyulafehérvári érsek "A zarándok-ember egyik fontos jellemvonása a nyugtalanság: ez az ami útra kényszeríti, ez az ami arra készteti, hogy minden fáradságot és megpróbáltatást legyőzzön, s a megnyugvás, a béke megtalálása a zarándok-ember nagy jutalma. Kívánom, hogy a Máriaút, mint zarándok út sokak számára legyen ilyen jutalom. P.,dr. Orbán Szabolcs, OFM, tartományfőnök: Înaltpreas ntitul Arhiepiscop Ioan al Covasnei și Harghitei! xxxxxxxxxx Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke xxxxxxxxxx "Tekintsük ezt az utat egy olyan többdimenziós, hitbeli térként, ahová a lokális, regionális hungarikumokat fel tudjuk fűzni, és amely megtart bennünket térben és időben itt a Kárpát medencében. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere
Gyakorlati tanácsok zarándokoknak A Mária út ajánlott zarándokútvonalakat kínál, melyeket tetszõleges szakaszokban, bármely irányban bejárhatunk. A Mária út ajánlott zarándokútvonalakat kínál, melyeket tetszõleges szakaszokban, bármely irányban bejárhatunk.a fehér alapra festett + útjelzéseket kell követnünk, melyet az út mentén fákra, kövekre vagy más tereptárgyakra felfestve, néhol táblákon, útjelzõ oszlopokon l á t h a t u n k. A z ú t v o n a l - k i j e l ö l é s folyamatban van, egyes szakaszokon még hiányozhat a jelzés, így érdemes elõre tájékozódni a megcélzott szakaszok készültségérõl, állapotáról. A kijelölt gyalogos útvonal kerékpárral, loval járható. Egyetlen szakasz kivétel (Gyimesbükk - Pipás vonal) Egyes területeken a kijelölt útról letérni nem ajánlatos. Ettõl eltekintve azonban a Mária út végigjárása során nem kötelezõ az általunk kijelölt nyomvonalat végigkövetni, sõt van ahol ajánlunk is rövidebb-hosszabb útváltozatokat. Az igazoláshoz lehetõleg naponta szerezzünk pecsétet a zarándokútlevelünkbe: a szálláshelyen, zarándokhelyen, vagy másutt ahol megfordulunk. Az ajánlott szálláshelyek eltérõ felszereltséggel és i g é n y b e v é t e l i f e l t é t e l e k k e l rendelkezhetnek. Javasolt elõzetesen tájékozódni, bejelentkezni. A + útjelzés színe, száma útvonalanként más-más lehet. Rövidebb leágazó utakat, útváltozatokat a zarándokút jelzésével megegyezõ színû egyéb alakzatok jelölhetnek (pl. kápolna jel, négyzet, háromszög, kereszt).
Némely csomópontokban útjelzõ táblák is tájékoztatnak az útirányokról, távolságokról. Az útjelzés rendszeres karbantartás mellett is megrongálódhat, hiányossá válhat. Ha elveszítjük a jelzést, térjünk vissza az utolsó jelhez és keressük meg a folytatást, esetleg próbáljunk térkép alapján eljutni egy minél közelebbi lakott helyre vagy biztos útra. Az útjelzések csak hómentes idõszakban teljes értékûek. A zarándokutat mindenki saját felelõsségére járja. Nagyobb útra csak kellõ tapasztalattal induljunk el, kezdjük rövidebb szakaszokkal, s csatlakozhatunk szervezett csoporthoz is. Legyünk tisztában a veszélyekkel, a képességeinkkel és mindenütt a helyi-térségi sajátosságokkal. Hagyjunk naponta tar talék erõt, idõt, ha esetleg hosszabbítanunk kell vagy lassabban tudunk csak haladni. Fontos a megfelelõ felszerelés, a lehetséges idõjárásnak és terepnek megfelelõ öltözék, a bejáratott cipõ (többnyire ajánlott a túracipõ), minimális elsõsegély csomag. Pakoljunk könnyen és célszerûen, a hátizsák súlya lehetõleg ne haladja meg a 10 kgot.útközben találkozhatunk vaddal, medvével, de a legnagyobb veszélyt a pásztorkutyák jelenthetik. Naponta ellenõrizzuk, kaptunk- e kullancsot. Komolyabb veszély, sérülés esetén hívjunk segítséget (a nemzetközi vészhívó szám a 112-es). Tiszteljük a tájat ahol áthaladunk, a helyi embereket; legyünk nyitottak új dolgokra, új nézõpontokra. Kereshetjük is a közösséget, a kapcsolatot. Ne habozzunk segítséget kérni, vagy megosztani honnanjövünk, hová megyünk. Érezzük magunkat megajándékozva, még akkor is, ha nem minden úgy sikerül vagy nem olyat kapunk, amire számítottunk. Fogadjuk el. A templomokban, szent helyeken õrizzük a csendet, sõt a természetben is haladhatunk csendesebben, de nagy erdőkben ajánlott a hangos éneklés, fütyülés annak érdekében, hogy a vadak hamarabb észrevegyenek.
Figyeljünk a környezetre, önmagunkra és különösen egymásra, ha csapatban megyünk. Így tárulhat fel igazán Utunk mélysége és így érhetjük el Célunkat. Jó utat, biztos és áldott célbaérkezést kívánunk minden zarándoknak! AJÁNLOTT FELSZERELÉS: túracipõ, zoknik, alsónemûk túranadrág,hosszú ujjú ing, póló pulóver szélanorák, esõkabát, világos színû fejvédõ meleg sapka,fürdõnadrág egészségügyi felszerelés pohár, kulacs,kanál, zsebkés elemlámpa, élelmiszerek iratok, zarándokkalauz,útleírás, térkép, iránytű, esetleg gps, gyufa/gyújtó, kullancs/sima csipesz, mobilelefon, töltő, zarándok-útlevél... terepkerékpár* (trekking, MTB) * a leírásoknál; terepen is jól mûködõ biciklikhez viszonyítva értékeljük az utak járhatóságát!
A füzet használata A gyalogos zarándok által megtehetõ távot nagy mértékben befolyásolja az útviszony, az idõjárás, a turisztikai látnivaló, de az erõnlét is. Mindezek gyelembe vételével igyekeztünk napi szakaszokat kialakítani és azt tájékoztatónkban ajánlani. Minden napi távhoz egységes szerkezetû út és turisztikai leírás, lelki útravaló és a szakaszt á b r á z o l ó t é r k é p l a p o k t a r t o z n a k. A zarándok biztonsága érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az útleírásokra és a térképes részekre, a természeti adottságok és az útjelzések részleges hiánya miatt. Ajánlott indulás előtt a napi szakaszt átolvasni, és a legtöbbször zárójelben feltüntetett kilométereket a térképen összehasonlítani a leírással, amelyek segíthetnek a jobb tájékozódásban. Az útleírások mindig a megye határtól Csíksomlyó irányába íródtak csökkenő kilométerekkel. Csiksomlyó minden irányból a nulla kilométer.a kiadvány szerkesztése 2013 végén záródott le. A Té r k é p e s t á j é k o z t a t ó f ü z e t b e n bemutatott útvonalak az addig lefektetett nyomvonalat követik. Környezetünk változásai miatt azonban, egy hosszú távú zarándok út, sosem tekinthetõ teljesen elkészültnek. Ezért az Erdélyi Mária Út Egyesület önkéntesei folyamatosan gyelemmel kísérik a Mária Út megyei szakaszain felmerülõ problémákat, változásokat. E z e k r e r e a g á l v a, h a s z ü k s é g e s m ó d o s í t á s o k t ö r t é n n e k a j e l z e t t nyomvonalon, leírásokon, szállásadók listáján. Ez a munka annak érdekében tör ténik, hogy a zarándokok, minél egyértelmûbb útvonalon, minél több értéket és lelki üdvöt nyújtó helyet j á r h a s s a n a k b e ú g y, h o g y e z a területtulajdonosok érdekeit se sértse. Törekszünk a biztonságra is, ahol lehetõség n y í l i k e g y - e g y f o rg a l m a s s z a k a s z kiváltására, ott változhat a nyomvonal. Az Erdélyi Mária Út Egyesület fenntartja a lehetõséget és jogát az út vonalak változtatására, kiigazítására. Az esetleges változásokról telefonos elérhetõségünkön, illetve honlapunkon nyújtunk naprakész tájékoztatást. Programok, látványosságok, szállások listája folyamatosan bővül és aktualizálódik. Ajánlott az útvonal b i z t o n s á g o s b e j á r á s á h o z a h e l y i kapcsolattartókat telefonon, emailban megkeresni, valamint az Erdélyi Mária Út Egyesület honlapjáról ( www.mariaut.ro) letöltött GPS trackekre és / vagy az egyes területek papír alapú turista térképeire a j á n l o t t t á m a s z k o d n i. M i n d e n zarándoklatra indulót megkérünk, hogy jelentkezzen be a honlapon található élérhetőségeken, hogy az aktuális információkat, segítséget megkapja. Éjjel nappal működő recepciós zarándok pont található Csíksomlyón a Salvator Hotel és Jakab Antal Tanulmányi központban, a kegytemplommal szemben.
0. nap érkezés Sóváradra Keresztelő Szent János Remeteség -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 2.2 km, 50 perc M05 Sóvárad Marosvásárhely felőli végénél egy kocsma van, mellette autószerelő műhely, vele szemben pedig a mellékutca (jobbra, Állomás utca) amelyik a vonatállomásra vezet, arra megyünk tovább. Ha busszal érkezünk, akkor a buszt itt kell hagyni, ahonnan a csoport csomagjait traktor viszi ki a remeteséghez. Keresztelő Szent János Remeteségig innen még 2.2 km van, ez i d ő b e n 5 0 p e r c, s z i n t k ü l ö n b s é g (emelkedés) pedig 160 méter. A vonatállomás mellett elhaladva egy kisebb kerülővel átmegyünk a síneken és elérjük el a Kis-Küküllő hídját, amely valamikor fedeles híd volt. A híd után 50 méterre az út hirtelen jobbra kanyarodik, ahol egy pár ház is található. Ha a zarándok eddig kocsival jön, akkor a kocsit itt kell hagyni. A sarok házakat elhagyva rögtön az első balra feltérő földúton megyünk tovább, letérve a jobbik útról. A gépkocsival nem járható úton végig emelkedve, kanyarogva, kaszálok és erdő között 1.5 km megtétele után elérjük a balra fekvő Remeteséget. Innen Csiksomlyo Énlaka irányába 99,5 km és Parajd fele 120 km. A sóváradi Keresztelő Szent János Remeteség, Papp László római katolikus p a p, e v a n g é l i z á c i ó v a l m e g b í z o t t (tel.: 0040-744-997042, mustarmag2000@yahoo.com Mustármag Kairosz Közösség) tanyából lett átalakítva. Elektromos áram nincs, mosakodási lehetőség: kútról. Frissen elkészült cellaszerű szobák, benne matracok, hálózsák szükséges. Étkeztetést vállalják a vendéglátók, ha meg van beszélve.
első. nap Sóvárad Siklód Küsmöd Etéd Énlaka -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 20,3 km, 7.3o óra M05 Kontumáci Kápolna Apahavas A remeteséget elhagyva beérünk az erdőbe, ahol utunkat keresztezi egy köves, erdei út (350 m), de mi megyünk tovább előre az ösvényen. (A köves erdei úton balra észak-nyugati irányban egy darabig az M01 Mária úton Parajdra lehet eljutni.) Az erdőben megyünk még 250 métert. Ezután elhagyott, elvadult tanyavilágok mellett haladunk el 3 km-en keresztül, amíg elérjük a Siklód feletti gerincet (96 km), tartva a déli irányt. Itt már kaszálok vannak, s a jelzéseket köveken, vagy kisebb-nagyobb szilvafákon kell keresni. Ha Siklódról megyünk Sóvárad irányába, akkor ezen a gerincen vigyáznunk kell, hogy tartsuk az északi irányt, keresve a jelzéseket. A gerincről 660 m ereszkedünk, s m á r e l é r j ü k S i k l ó d o t. A z e l s ő útkereszteződésnél befordulunk jobbra a református templom irányába, majd a falu központján keresztül elindulunk Küsmöd fele, ami 5 km-re fekszik innen (89,6 km). Innen az utunk falvakon átvivő út, így nem igazából lehet eltévedni. Küsmödről 2 km t á v o l s á g r a v a n E t é d, a h o l a s o k útkereszteződés közül az Énlakára vezető utat kell megtalálni (86 km), mely 6 km-re van Etédtől. Énlakára (79, 2 km) beérve az üzlet, a templom, a központ irányába megyünk, ahol Dancs Alpár szállást is tud biztosítani.
második nap -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km Énlaka Firtosváralja Székelypálfalva Farkaslaka Oroszhegy 25. 5 km, 8 óra M05 Kontumáci Kápolna Apahavas Lelki impulzus: Mária út A megtapasztalások ideje. Önmagunk erejének, de korlátainak is; Isten jelenlétének, kézen fogásának is. Elszántságunk, vágyakozásunk, - s ha társakkal megyünk, akkor együttlétünk, mind-mind jövőbe vetett reményünket tanúsítja. Ha zarándoklat, akkor utunk üzenet és hitvallás. Megvallása annak, hogy sürgetően szükségünk van az igazi keresztényi értékek vállalására! Ha ez nem tény miért mennénk? László Attila, Székelyudvarhelyi plébános A falu központbol ismét visszatérünk a f a l u b a v e z e t ö f ö u t r a, s l a s s a n kapaszkodunk felfele Udvarhely irányába. Innen gyönyörűen látszik Énlaka, északra Atyha, északkeletre lévő közeli magaslat Firtos-vára (ide Firtosváraljáról könyedén egy kitérőt lehet tenni a zöld háromszög turistajelzést követ ve). A falvakat összekötő kövesúton megyünk (DJ136B jelzésű út) Firtosváraljára ami 3 km. A falun keresztül haladva 3 km után elérjük S zé ke l y p á l f a l vát, a h o n n a n tová b b megyünk a megyei úton Farkaslaka irányába.
második nap -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km Énlaka Firtosváralja Székelypálfalva Farkaslaka Oroszhegy 25. 5 km, 8 óra M05 Mielőtt az utunk elérné a forgalmas műutat, az éles nagy kanyarban, mi a régi úton rövidítve vágunk déli irányba, és 1.2 km megtétele után kiérünk a nagy útra (67 km), amelyen csak 250 m kell haladjunk elérve a kecseti eltérőt, ahol K nek fordulva, majd 400 m múlva D nek a Fehér Nyiko mentén elérjük Farkaslaka felső felét. Ha időzni akarunk, akkor megnézzük a Tamási Áronhoz kapcsolódó emlékhelyeket. Egy kisebb U kerülőt (65 km) megtéve nekivágunk a Gordon-tető fele vezető hegyi útnak. A Jézus szobortól 1.3 km-re érintjük a koronás Mária szobrát (62 km), majd elérjük a Gordon-tetőt (61 km). A kilátótól kissé emelkedve haladunk az erdő fölötti gerincen 3 km-t amíg elérjük az oroszhegyi kilátót (57,5 km). Itt az erdőn átvágva keleti irányban elérjük a falu feletti utat, ahol délnek fordulva leereszkedünk a falu központjába, a templomhoz (55,5 km).
harmadik nap Oroszhegy Zetelaka Kápolnásfalu Szentegyháza: -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 24 km, 10 óra M05 Lelki impulzus: Mindannyian zarándokok vagyunk, úton a semmiből a végtelen felé. Megszülettél, elindulsz kis szertelen hegyi patak erejével, szaladsz, de ugyanakkor mindenre kíváncsian rácsodálkozol. P. Böjte Csaba, OFM,kollégiumvezető A templomtól indulunk. A Zetelaka fölötti nyeregig az ún. Etyeréken keresztül Zetelaka 6.3 km, kb. 1.5 óra, szintkülönbség 110 m 2.1 km-en. Az aszfaltozott úton, a templom mellett Székelyudvarhely irányába indulunk el, a főúton megyünk kb. 400 m-t, majd balra a negyedik utcába betérünk. Kövezett földút, mely kivisz a faluból egy fafeldolgozó mellett. Nagyjából 550 m után következik az első letérő balra, ezen a földúton haladunk tovább, a völgybe tartva a mezőn át, a Bosnyák patak fele észak-keleti irányban. Átkelünk a patakon, és a dombtető fele vesszük az irányt délkeletnek.
harmadik nap Oroszhegy Zetelaka Kápolnásfalu Szentegyháza: -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 24 km, 10 óra M05 Egy erdös résznél kiérünk az DC 57-es útra, ahol balra, azaz É fele térünk, ezzel leirva egy patko alakot. A hegyhátra kiérve belátásunk nyilik az eddigi és ezutáni utunk tájaira. A 52 es kmnél Zetelaka fele térünk le a jártabb utrol egy kisebb mezei útra, amelyen kb. 1 km-t megtétele útán elérjük a falu első házait és a fő út mellett lévö templomot (49,3 km). A továbbiakban Szentegyházáig igyekszünk követni azt az utat, amelyet a csíksomlyói búcsúra menő keresztalja követ ők a búcsú előtti napon indulnak el, keresztül a hegyen Csiksomlyóra. Majd a bucsu után a falu végén, a Szent Imre utcában várták ünnepélyes keretek között a hazatérö keresztalját. Régen a több százfös menetet fogatosok kísérték, szállították az élelmet, csomagot, gyerekeket, időseket. Ezt a szívességet nekik napszámban viszonozták, zették vissza. A templomtól megyünk felfelé a főúton 300 métert, az útelágazásnál letérünk jobbra a Tófalvi utcába. Addig é r i n t ü n k t ö b b k á v é z ó t i s, k i s e b b önkiszolgáló üzletet. Hosszan megyünk végig ezen az utcán a Nagy-Küküllő hídjáig, amelyen átkelve északnak, vagyis balra tartunk több panziót is magunk mögött hagyva. Majd jobbra, a Szent Imre utcába térünk (47,5 km) amelyen elhagyjuk a falut. Ez a rész végig emelkedő. A Szent Imre utca végében sem térünk le az útról balra, hanem folytatjuk a kapaszkodót, ki a dombtetőre Aszalványon (déli irányba). Az út északkelet fele kezd kanyarodni a gerincre, ezáltal megtéve a falu végétől egy nagy ki i alakot. A ki i végénél (44, 3 km) térjünk le jobbra, kelet fele feladva a szép panorámát. Nem megyünk tovább a gerincúton! Beereszkedünk egy csodaszép teknőszerű völgybe tartva a keleti irányt, amelynek közepén patak folyik, Fenyéd-patakának egyik ága. A patak keleti partján erdő és emelkedő, megkeressük a felfelé tartó utat, mely délnek fordul és azon kikapaszkodunk egy mezőre, ahol egy esztena található, a kutyák miatt tanácsos botot vinni. Átmegyünk egy kisebb bükkös erdőrészen, ismét kiérve egy nagyobb fennsíki legelőre, ahol az úton K i irányába tartunk, ahol jobbra letérünk az erdő fele (DK/ 42,3 km). Lassan ereszkedni kezdünk az erdőbe, érintve egy erdészházat a tisztáson, az utunktól balra. Az erdő között tovább ereszkedve lassan keletnek fordulunk Nagy Fenyéd-patakához, ahol van egy elkerített erdészház az út mellett.
harmadik nap Oroszhegy Zetelaka Kápolnásfalu Szentegyháza: -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 24 km, 10 óra M05 A személygépkocsival is járható úton lefele megyünk, majd balra felkanyarodunk egy kisebb erdős völgyön, és ki kapaszkodunk a Cekend-tető fennsíkjára (38,9 km). A fennsíkot elérve keresztezünk egy északdéli irányú utat (nagyobb istállókat látunk jobbra, s távolabb a DN13-as főutat), de mi keletnek tartunk egyenes vonalban a máréfalvi és tófalvi közbirtokosság határán húzott határsáncon átszelve a fennsíkot Kápolnás irányába. Panorámánk látóhatárt betölti a Hargita-hegység képe, dombjai lehúzódnak keleti irányba Kápolnásig. Itt elég dimbes-dombos, vizenyős fennsíkon út nem igazából található. 1.5 km megtétele után Homoród-pataka ( n y a r a l ó k, n y á r i s z á l l á s o k ) keresztbefektetett gerendáin átkelhetünk a túlsó partra, ahonnan már egy járható autó út csak 600 m, mely egy patakos völgyecskéből kapaszkodik ki Kápolnás irányába délkeleti irányba. A z úton megyünk tovább és végig Kápolnásfaluig, s közben érintjük a Homoródfürdőn keresztül Udvarhelyre vezető M03-as Mária utat a falu előtt 700 re, ahol szeméttelep is van (34,5 km). Elérjük Kápolnásfalu alsó végét ahol átkelünk a Kis Homorod hídján, s jobbra kikapaszkodunk a műút irányába. Balra a cigánysor húzódik. A dombra kiérve megyünk a falu központ fele, majd a templom mellett (33 km) a jelzéseket követve haladunk a temető irányába. A temető sarkánál kivágunk egy ösvényen az antennák fele, amelyek egy kisebb dombon vannak. Innen beereszkedünk a műúthoz, ahol gyelve a forgalomra átkelünk a hídon az üzemanyagtöltő állomás fele. Beérve a faluba, az első É-nak (a művelődési házzal szemben) forduló utat követve elérjük a templomot (30,3 km). A plébániát elhagyva letérünk a Mária Útról, és a köves utcán jobbra fordulva a patak melletti Tavasz utcában a 24-es házszám alatt a Szent Gellért Alapítvány házánál kérhetünk szállást.kényelmesen ágyban 8 személy, matracon akár 30 személy számára is tudnak szállást biztosítani. Elérhetőség: 0745-251 341 György Attila.
negyedik nap Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 30,3 km, 10 óra M05 Lelki impulzus: Mindannyian zarándokok vagyunk, úton a semmiből a végtelen felé. Megszülettél, elindulsz kis szertelen hegyi patak erejével, szaladsz, de ugyanakkor mindenre kíváncsian rácsodálkozol. P. Böjte Csaba, OFM,kollégiumvezető Szentegyháza Tolvajos-tető: 14 km A szálláshelyről visszatérünk az aszfaltútra a plébánia mellé, ahonnan a jelzéseket kell követni északra a település főútján, még 100 métert. Itt befordulunk jobbra, vagyis keletnek egy mellékutcába, a sportpálya felé. Lassan kiérünk a házak közül, s megművelt területek között haladunk Szentegyháza Gyöngye termálfürdő fele. Ha nem akarjuk érinteni a fürdöt, akkor a falu után nem kanyarodunk le (28,8 km), hanem 26,7 es km pont fele rövidithetünk.
negyedik nap Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 30,3 km, 10 óra M05 A fürdönél van szállás és étkezési lehetőség (27,8 km). Itt a jelzések magánterületen, vagyis a fürdő területén haladnak keresztül. Átkelünk a patak hídján, s egy vendégház hátánál északkeletnek fordulva az emelkedő úton haladnak felfele. A mai napnak a kemény kapaszkodója következik a sípálya mellett, ahol lassan átfordulunk kelet-délkelet irányba. Itt bokrok, fák és kaszálható területeken haladunk keresztül 500 méteren. Elérve egy kisebb füves utat északnak fordulunk, majd egy jártabb, forgalmasabb erdei útra érünk (26,7 km), amelyen keletnek fordulva megyünk To l va j o s i rányá b a kisebb - n a g yo b b kanyarokat leírva, de a műúttól mindig északra 1.2 1.5 km távolságban, párhuzamosan vele. Ezen a fennsíkon felhagyott nyári szállások bújnak meg itt-ott az elvaduló erdei kaszálókat felvevő bokrok árnyékában. A terepet ismerők a második világháborúból fennmaradt bunkereket, védő vonalakat is felfedezhetnek. Jelen pillanatban ezen látnivalók nincsenek jelezve. A kényelmes - fennsíkot átszelő - utunkon h a l a d u n k, a h o l e g y e r d e i u t a k kereszteződésébe érünk egy nagyobb legelős területen (25,9 km), ahol továbbra is tartani kell a keleti irányt.
negyedik nap Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 30,3 km, 10 óra M05 A jelzéseket köveken és a mogyoró bokrok vastagabb ágain kell keresni. Továbbra is hol erdei kaszálók, hol pedig bokros, bozótos területeket, kisebb patakot hagyunk magunk mögött. Egy éles kanyarban délre fordulunk (23,5 km) s egy élő nyári szállást találunk. Innen számítva 200 métert haladunk délnek, s majd egy nyári szállásnál elfordulunk keletnek, ezzel e g y n a g y ké p z e l e t b e l i Z- t l e í r v a, leereszkedünk egy patakhoz. Egy kisebb kaptató után mogyoró bokrok között levő kisebb útkereszteződésben inkább jobbra tartsunk, s gyeljük a jelzéseket (22,7 km)!! Nemsokára nyírek árnyékában elérünk egy nagyobb kereszteződést (22,4 km), ahol északkeletnek fordulva haladunk. (Ha délnyugatnak mennénk, akkor kb. 1.2 km után beérnénk a forgalmas műutra.) Északkelet felé haladva nagyobb tölgyek is szegélyezik az utat, s 500-600 m múlva pedig egy több sávos második erdei sáros útkereszteződésben kell felfedezni a keleti irányt (21,8). Jelzésekre összpontosítani, annak ellenére, hogy mindig fennáll a veszélye annak, hogy sok fát kivágtak és igy eltünik a jelzés!! Innen már a Csíki-láz kisebb villanegyede elött a 20,8 km nél jobbra tartunk, s a 20,4 km el is érjük azt.
negyedik nap Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 30,3 km, 10 óra M05 Csíki láz Tolvajos tető 3 km Itt északnak, vagyis balra fordulunk, s a jobb minőségi úton haladunk 100 métert, ahol ismét felvesszük a keleti irányt jobbra. Egy-két hétvégi villát hagyunk magunk mögött, s egy nagyobb legelős területen átahaldunk és beérünk az erdőbe, ahol nemsokára a Fürész pataki útelágazásban balra, vagyis keletnek tartunk. Kiérünk egy nagyobb erdei elágazásba, amely egyben egy faátrakási központ is (19,4 km). Itt a Mária út jelzései egy kisebb házikó oldalára vannak felfestve, amely a sok elágazástól inkább délkeletre esik. Egy kisebb erdőszigeten áthaladva inkább ritkuló bokrok között haladunk tovább, lassan elérve a Tolvajos patakot, ahol ha szerencsénk van, akkor megtaláljuk a legkönnyebb átkelési lehetőséget egy kicsit délre az autós gázlótól. Innen már egy kis emelkedőn elérjük a Tolvajos-tetőn a Hármas-keresztet (17,6 km). A régi kövezett úton érkezünk a Tolvajos tetőre, ahol három nagy kereszt áll 896, 1 8 9 6 é s 1 5 6 7 - e s é v s z á m o k k a l a honfoglalásra, Márton Áron születésére és az itt, János Zsigmond seregén aratott győzelemre emlékeztetve. Itt van lehetőség vízutánpótlásra is, a ház melletti vízcsapon. Itt van szálláslehetőség 12 személy s z á m á r a 6 s z o b á b a n, z u h a n y z á s i lehetőséggel. I úsági szállás található az út jobb oldalán a sípályánál, Tolvajos-tetőtől 1 km-re Csíkszereda irányába, 35 személy számára. Elérhetőség: 0744-696.395 A tetőről a Hargitafürdőre kitérőt lehet tenni a 138A megyei úton (ásványvizeiről és mofettáiról híres alpesi jellegű üdülőtelep. Borvizes melegfürdője 1920- ban létesült, de 1950-ben felszámolták így csak mofettája maradt meg. Környékén kaolint bányásznak. Jelenleg 246 fő állandó lakosa van, s kb. 7 km-re található a keresztektől.)
negyedik nap Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 30,3 km, 10 óra M05 Tolvajos-tető Csíksomlyó 17,6 km, 5 h A volt utászház, és a 13 A számú országút k ö z ö t t i ö s v é n y e n a k e r t e k a l a t t Csíkszereda irányában haladunk. A Bradet kabana előtt északnak fordulunk, és 200 m megtétele után, újra keleti irányt veszünk fel. Két kisebb patakon kell átkelnünk, majd a fákkal tarkított fennsíkon haladunk párhuzamosan a műúttal tovább, attól 200-250 m-re. Ezeken a területeken találkozhatunk kutyákkal! A zarándokot a tájékozódásban oszlopok és a fákon található jelzések segítik.kényelmes, inkább lejtős fennsíki terep után, egy kisebb erdei úton északkelet irányban egy atalos fenyves erdőbe érünk, ahol a 15,3 kmnél a jelzéseket követjük jobbra, vagyis keletnek fordulunk. Az erdőben kisebb kanyarokat leírva el érjük a piricskei utat a Borhegyese patak befolyásánál a főúttól kb. 100-150 méterre. A Piricske köves útján északnak fordulunk, s megyünk felfele az úton kb. 2oo m-t, elhaladva a régi Ifet ház mellett, s egy romos ház alapjainál bevágunk jobbra (keletre), egy erdei útra (14,3 km). Itt található egy jó forrás is.
negyedik nap Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 30,3 km, 10 óra M05 Itt lassan ereszkedünk a Csikokert patak, és a főúttal párhuzamosan, áthaladva egy vadászles mellett ahol a beetetés miatt vadállatokkal találkozhatunk, ajánlott zajongani elérjük a köves utat, amely a kőbányához vezet. A kőbánya jelen pillanatban nem működik, de ha majd üzemelni fog, akkor táblák fogják ezt jelezni, s az internet oldalon kell az aktualitásokról informálódni. Itt van egy szolgálatos őr, kutyákkal!(bot legyen nálunk) A kövezett úton megyünk kifele a főútig, ahol a beton korlát mellett haladunk párhuzamosan az úttal, a valamikori régi út helyén, vagy a főúton kb. 250 métert. A nagy kanyar előtt kb. 70 méterre van az úttal párhuzamosan egy ösvény, a valamikori régi út maradéka, amely lassan újból kövezett úttá változik a kialakuló villanegyedben. Innen szép kilátás nyílik a C s í k i - m e d e n c é r e. F o l y a m a t o s a n ereszkedünk keresztezve az aszfalt útat (10,1 km), s folytatjuk utunkat a fűvel benőtt régi úton, most már a műút jobb oldalán. Majd ismét elérjük a 13A műutat, amelyen 400 métert haladunk a csibai éltérőig, ahol északkelet felé haladunk az aszfaltozott úton a Csibába/Csaracsóba vezető mellékúton.
negyedik nap Szentegyháza Tolvajos-tető Csíksomlyó -Sóvárad- Énlaka - Oroszhegy - Szentegyháza - Csíksomlyó négy nap/ 99, 5 km 30,3 km, 10 óra M05 A gerincen jobbra látszik a csibai kápolna, melyet 2000-2001 ben építettek. Az első nagyobb elágazásnál keletre fordulunk egy kövezett útra, s mindig az egyenes irányt tartva, kiérve a kaszálókra a már földúttá vált szekérnyomokon elérjük a Kápolnás patak gátját, majd nemsokára az Olt folyó töltését, amelyen délnek fordulva megérkezünk az Olt hídjához (6,2 km). A hídon átkelve az országút szélén haladva elérjük a várost, ahol már járdán folytatjuk a z u t u n k at m e g t a r t va a z e g ye n e s irányunkat, áthaladva a vasúti fölüljárón. A Hargita utcán nemsokára a római katolikus templomnál tarthatunk egy pihenőt. Innen a városközponton keresztül a Kossuth Lajos utcán végigmenve érintjük a körforgalmat a BCR-Erste banknál, ahol északnak fordulva a Márton Áron utcán át elérjük a gimnázium előtti forgalmi lámpákat. Itt keletnek fordulunk a Szék útjára, ahonnan már mindig egyenesen felfele gyalogova 2 km után megérkezünk a Kegyhelyre (0 km).
Marosvásárhely Sóvárad (MS) Siklód, Küsmöd, Etéd, Énlaka, Firtosváralja, Székelypálfalva, Farkaslaka, Oroszhegy, Zetelaka, Kápolnásfalu, Szentegyháza, Csíkszereda (Csíksomlyó)Csíkpálfalva, Csíkdelne, Csíkborzsova, Csíkszépvíz, Gyimesfelsőlok, Gyimesbükk (Bákó megye) Siklód Siklód egy vulkáni hegyekkel körbevett, sajátos mikroklímájú völgyben található 800 m átlagmagasságban. A falunak a hegyek közé való elzártsága, s a többi környező településtől való meglehetős távolsága magyarázza az eredeti népviseletnek, ősi népszokásoknak, és a máig élő hagyományoknak a megőrzését. Népessége 2002-ben 359 fő volt, amelyből mindenki magyar nemzetiségű. *A református templom: Siklód l629-ben engedélyt kap önálló egyházközség alapításához. Temploma ezen a helyen 1635 és 1645 között épült. Állandó szerkezeti problémákat okoztak a régi templomnak a rossz talajviszonyok, ezért 1951-ben lebontották. Kós Károly tervei alapján szerették volna újjáépíteni, de ezt az akkori hatóságok nem engedték. Igy csak 1991-ben tudtak nekifogni az új református templomnak (Kós Károly tervei alapján). A régi templomból sikerült megmenteni az Úrasztalát és a szószéket. *A harangláb: egyik legszebb Erdélyben, 1784-ben épült. Két harang található benne, a faoszlopok rögzítéséhez vasszeget nem használtak. Érdemes a vésett feliratot elolvasni és megkérdezni a helyieket a haranglábépítő Csók János tudásáról!
* I. é s I I. V i l á g h á b o r ú s h ő s i é s a turulmadaras millenniumi emlékmű: a falu központjában *Ősi temetkezési szokásokat őrző kopjafák *A cserepes tűzhely és tájház *Az 1025 m magas Siklódi-kő és a 991 m magas Küsmödi-kő: mindkettő egyaránt andezit-agglomerátumból áll és nagyszerű kilátást biztosít a környékre Küsmöd Közel a Kis-Küküllő vízválasztójához, a névadó Küsmöd-pataka (vagy Nagy-patak) völgyének felső szakasza mentén terül el 450-500 m magasságban. Etéd vidékének legrégebbi települése. 2002-ben 423 fő lakta a falut, mind magyarok. Események: Húsvéti fenyőágazás (évi rendszeres hagyomány) Húsvéti hajnalozás (évi rendszeres hagyomány) Pünkösdi Királynézás (kiveszőfélben lévő hagyomány)
* Református templom: egy kőkerítéssel körbevett templom, melyet Hunyadi János építtetett az 1441-es marosszentimrei győzelem emlékére (25 ilyen volt Erdélyben). A gótikus remekmű 1446-ban lett felszentelve a Szűz Mária tiszteletére, a pápától búcsúengedélyt is kapott. A harangláb 1747-ből való, a kazettás mennyezetű szentély 1714-ből.
Etéd A település elnevezése minden bizonnyal egy magyar személynévből, az Etéből ered. A falu egykor hetivásárairól (baromvásár, állatvásár) volt híres. Az községközpont szerepet is ellátó falu népessége 1173, ebből 1164 magyar nemzetiségű (2002) Az öt faluból álló község lakossága pedig 2705 fő volt 2011-ben. Etéd a középkorban Küsmöd anyaegyházhoz tartozott. A reformáció idején az etédiek is, a szomszéd falvak lakóihoz hasonlóan, reformátusok lettek. Az 1780-as években visszatértek régi vallásukhoz, s 1783-ban már saját plébániával rendelkeztek. * A református temploma 1801-1802-ben épült, a bejárata feletti 1678-as felirat a régi templom építési évét jelzi. * 1873-ban minoriták telepedtek meg a faluban és nem sokkal később római katolikus templomot is építettek Szent Mihály tiszteletére, az 1792-ben leégett kis kápolna helyett. A szájhagyomány szerint az egyik harangját Árcsóról hozta az egyik minorita szerzetes, a másik közadakozásból lett vásárolva.
Énlaka Hargita megye egyik legérdekesebb települése, elsősorban a rendezetlen szerkezetének, de az archaikus formáinak, hagyományőrző építészetének és régészeti értékeinek is köszönhetően. Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Praetoria Augusta településsel azonosítanak. Neve a pápai tizedjegyzékben 1331-tól szerepel Jandlaka néven (mely személynévi eredetű), mint önálló egyházmegye. Ma állandó lakossága csupán 187 fő, amely teljesen magyar (2002). * Unitárius templomában Orbán Balázs felfedezett egy ősi székely rovásírású feliratot (legvalószínűbb olvasata: Egy az Isten ). A templom a 15. század második felében épülhetett a helyén állt római Jupiter-templom köveinek felhasználásával. 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő. * A régi temetőben egy 650 éves zádogfa (hársfa) látható, mely a megye legöregebb fája, s ily módon védett fák közé tartozik. * Több tucat műemlék háza, épülete van. A Várkert és Palotakert falurészek 1992-től régészeti rezervátumok. 1996-tól az egész falut a Kulturális Világörökség részévé nyilvánították.
Firtosváralja Farkaslakához tartozik, melytől 10 km-re északnyugatra van. A Firtos hegy lábánál, a Konyhapatak völgyfőjében fekszik. Firtosváralja régi neve Besenyőfalva, valószínűleg a tatárjárás után épült, századokig a Firtos család birtoka volt. Lakói eleinte szabad székelyek, majd később valószínűleg a Firtos vár jobbágyai voltak egy rövid ideig, majd újból szabad székelyként élték életüket. A település helyén római castrum volt a 2. század végén. Népessége 182 fő (2002), amiből 176 magyar lakos. * Unitárius temploma 1801 és 1805 között épült, 1810-ben porticust építettek eléje, tornya 1836 és 1843 között épült. A re f o r m á c i ó i g a f a l u l a kó s a i ró m a i katolikusuk voltak, majd áttértek az unitárius vallásra.1620-ban épült egy fatemplom a faluban, ezt követte egy 18 században épült és lebontott templom, majd a fent nevezett templom. Itt vannak elhelyezve az első és a második világháború hősi halottainak emléktáblái. * A Váralja elnevezés a falutól északra fekvő Firtos-hegy tetején álló egykori várra utal, amely a XII. századi határvédő várrendszer egyik pontja volt.
Az 1062 m magas Firtos-hegy csúcsától északra találhatók várának maradványai. * A római castrum a mai település közelében a 2. század végén épült, majd többször újjáépítették. Itt később egy 13. századi templom maradványai kerültek elő. 1737-ben a minoriták szerezték meg és kis kápolnát, valamint zárdát építettek falai közé, az épületek azonban megrongálódtak és 1783-ban elhagyták őket. Ma csak alapfalai látszanak. 1831-ben a vár mellett gazdag római kori aranypénzleletet találtak. * A római castrum a mai település közelében a 2. század végén épült, majd többször újjáépítették. Itt később egy 13. századi templom maradványai kerültek elő. 1737-ben a minoriták szerezték meg és kis kápolnát, valamint zárdát építettek falai közé, az épületek azonban megrongálódtak és 1783-ban elhagyták őket. Ma csak alapfalai látszanak. 1831-ben a vár mellett gazdag római kori aranypénzleletet találtak.
Székelypálfalva A falu a székely előnevet 1913-tól használja, ez különbözteti meg Csíkpálfalvától. Közigazgatásilag Farkaslakához tartozik. A Felső-Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. A falu már a 15. század előtt létezett. A 18. század közepéig Korond liája. 1772-ben kísérlik meg, hogy önálló plébániát szervezzenek, ami 1775-ben meg is valósul. A középkorban és azután is tiszta katolikus falu, s a reformáció után is megmarad régi hitében. Lakossága 209 fő (2002), mind magyarok. A pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörfőzés tudományát. * Római katolikus temploma: első temploma Kápolna-kapu nevű helyen volt, melyet az 1661- ben betörő tatárok elpusztítottak. Ezt a kápolnát a reformáció idején a katolikusok és unitáriusok közösen használták. Mai temploma 1765-1775-ig épült, stílusa népi barokk klasszicista jegyekkel. A régi gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót, valamint néhány öreg kő virágtartót őriz a templom előtt. Az oltár festménye a templom védőszentjét, Szent Mihályt ábrázolja. * A templom udvarán a falu lakói emléket állítottak a világháborúk áldozatainak. Az I. világháborúban 140-en vettek részt a faluból, ebből 36 személy halt hősi halált. A II. világháborúban tizenegyen vesztették életüket a faluból.
Farkaslaka A Felső-Nyikómente legjelentősebb községe. A falu híres szülöttje Tamási Áron író (1897-1966), a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakja, aki itt is van eltemetve. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek. A Kalonda-tetőn rakott szénégető boksa hatalmas méretével bekerült a Rekordok Könyvébe is. A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. A kilenc faluból álló község népessége összesen 4473 fő, amelyből a magyar lakosság 4231 fő (2011-ben).
Látnivalók: * Tamási Áron író (1897-1966) síremléke, mely mára egyféle magyar zarándokhely. A síron levő domborművet Szervátiusz Jenő és Tibor készített egy nyolctonnás andezit kőtömbből. * Tamási Áron szülőháza és emlékszoba: egy közel 150 éves faboronás, zsindelyes ház, a faluban, nem messze az író sírhelyétől. * Római katolikus templom: 1842 és 1848 között épült, klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére. Előterében az első világháborúban elesett Farkaslaka hősök emlékműve tekinthető meg. * 2011-ben készült el a Jézus Szíve kilátó, a legmagasabb Krisztus-ábrázolás Kelet- Európában (magassága 22 méter). A G o rd o n - te tő n á l l ó K r i s z t u s s zo b o r kétméteres, közel 400 köbméteres, masszív betontalapzaton áll. A galvanizált fémszerkezet belsejében csigalépcső vezet a magasba a nyak részig. Zawaczky Walter szobrász tervei alapján készült el. * Trianoni emlékmű. Apostoli kettős kereszt emlékműv, mely a Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban, a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának. Események: - Farkaslaki szenes napok általában augusztus végén, szeptember elején kerülnek megrendezésre.
Oroszhegy Az egykori Udvarhelyszék legmagasabban fekvő települése. Határának fele 625-800 m magasságban fekszik, míg a vulkáni fennsíkon elterülő határrész magassága eléri az 1000-1025 métert. A falut 1333-ban Uriczhegy néven említik először. Napsütötte domboldalai kiválóan alkalmasak gyümölcstermesztésre, az oroszhegyi szilvapálinka messze földön híres. A hét faluból álló község összlakossága 3907 fő, amelyből 3855 magyar. * Római katolikus templom: A falu középkori temploma is a Diafalvi részen volt. A középkori templomból egy gótikus cibórium maradt fenn, majd az utána következő évszazadokabn több templomot építettek és átépítettek az oroszhegyiek. A legutolsó beavatkozás 1937 és 1940 között volt. * A falu határában található Kápolnamezőben egy kápolna romjai találhatóak. A kápolnát 1723-ban építette Kari Miklós főesperes. Gyaníthatóan ennek a kápolnának voltak előzményei, hiszen már 1592- ben említik a források a Kápolnamező helynevet.
A kápolna közelében, feltehetően annak rendeltetésében szoros kapcsolatban levő kút található, amelyet Urusos kútnak neveznek, mely a legenda szerint gyógyító h a t á s s a l b í r k ü l ö n b ö z ő s e b e k é s bőpanaszokra. * Nárciszmező és kilátó. Oroszhegytől északra, a vulkáni fennsíkon, a Lázon 900-9 5 0 m t s z f. m a g a s s á g b a n s a j á t o s geobotanikai társulás gyelhető meg. Májusban nagy nárcisz-mezők alakulnak ki. Ez a mediterrán származású, fehér virágú, erős illatú, egyszikű tavaszi növény nagy egyedszámmal jelentkezik a platóvidéken, több mint 50 hektáron. Események: - O ro s z h e g y i s z i l v a n a p o k általában szeptember hónapban kerül megrendezésre. - Nárciszfesztivál minden évben május második felében, a virágok nyílásakor rendezik meg. Zetelaka Zetelaka népes hegyaljai halmaztelepülés, köz i g a z g at á s a a l á t a r t ozó f a l va k, szórványok: Zeteváralja, Ivó, Deság, Sikaszó és Küküllőmező. Zetelaka a fakitermelés, a népi famegmunkálás központja. Zetelaka (a régi okmányokban gyakran Zerteloka) nevét a székely nemzet Zéta nevű egyik hatalmas Kabon bánjától nyerte, aki által a hasonnevű hegyre épített Zéta várnak alapromjai máig láthatók. 1333-ban Zokaloka (Zathalaka) néven szerepel a pápai tizedjegyzékben.
A község teljes népessége (2011-ben) 5643 fő, amiből 5458 magyar nemzetiségű. A falu jeles szülötte Páter Boros Fortunát ( 1 8 9 5-1 9 5 3 ), a k o m m u n i s t a munkatáborban mártírhalált halt Ferencrendi szerzetes, egyházi író. * A hívek létszámának megnövekedése k é s z t e t t e a r r a S e b e s t y é n M ó z e s tiszteletbeli kanonok-plébánost, hogy 1911-ben megszavaztatta egy új templom, papilak és leányiskola építését. 1912-ben lebontották a régi plébánia épületét és nekifogtak az új templom építéséhez. Egy tragikus esemény után a bolsevik lázadók b e t ö r é s e é s S e b e s t y é n M ó z e s meggyilkolása után (1918) leállt a templom építése, amit Fuchs Gusztáv plébános 1921-ben folytatott. Az új templom 1923-ra elkészült, s még az év július 15-én Majláth Gusztáv Károly püspök felszentelte. * Zetelaka falutörténetének eredete, mostani helységtől északra a 6 kilométer távolságra található Deság dombon vármaradványok és az ott elhaladó római úthoz fűződik. Zete vára történelmét csak a monda tartotta fenn. Itt található az a régészeti rezervátum, amely egy őskori vár ma már alig észrevehető nyomait hivatott megóvni. A Várdombon vonul végig az Ördög útja is, mely része a Székelyföldön végigvonuló rejtélyes töltésvonulatnak. Ennek a gyepűhatárnak a kutatása már a XIX. században elkezdődött. Eleinte a római Dácia határvédelmi limesének tartották, az utóbbi évtizedek régészeti kutatásai azonban igazolni látszanak, hogy a kora közé p ko r i M a g ya r K i rályság ke l e t i határvédelmi rendszerének részét képezte * Székelykapuk: Zetelakán 151 családnak van kötött nagykapuja (1970-ben 430 állt még).
Hat régi kapu nem az eredeti helyén, hanem a falu különböző helyein van kiállítva. ezenkívül érdekes vízifűrészek, malmok és ványolók tekinthetők meg a falu különböző pontjain. Események: - Zetelaki Falunapok (június 29-30) - Zeteváralja falu Szent József búcsúünnepe ( június 01) Helyszín: Zeteváralja - Z e t e l a k i n a g y t e m p l o m búcsúünnepe - autók megáldása (június 05) Helyszín: Zetelaka - Zetelaki napok (július 24-26) Helyszín: Zetelaka - Zetelaka falu Kisboldogasszony búcsúünnepe (szeptember 8) Helyszín: Zetelaka
Kápolnásfalu A község népessége 2011-ben 2026 fő, amelyből 1925 magyar. Első hivatalos írásos emlék az 1722-ből származó csonka anyakönyv. A terület már a 12. században lakott hely volt. Nevét vélhetően a falu keleti határában 870 m magasan álló, 1710-ben épített kápolnáról kapta. A falu a Csíkszereda-Székelyudvarhely országúttól a hegyek lábáig nyúlik fel, lakói nagyrészt fakitermelésből, fakereskedelemből élnek. * Római-katolikus templom: a község legelső kápolnája 1710-ben épült, amiről állítólag nevét is kapta, helyében 1797-ben épült a mai római-katolikus templom. 1721 m á j u s 1 3 - á n X I I. Ke l e m e n p á p a a kápolnásfalvi kápolna (templom) javára búcsút engedélyez Szent Péter és Szent Pál tiszteletére. * 1844-45-ben építette a község a temetői k i s k á p o l n á t a S z e n t k e r e s z t felmagasztalására, ezt a napot máig is ünneplik (szeptember 14). 2008-ban ravatalozónak alakították át. * Tájház/falumúzeum - a kultúrotthon felső szomszédságában található. * A Világháborúkban elesett hősök emlékműve a templommal szembeni kertben Események: - A templom védőszentjeinek (Szent Péter és Pál) búcsúünnepe ( j ú n i u s 2 9 ), h e l y s z í n : Kápolnásfalu templom előtti tér. - Fa l u n a p o k ( j ú l i u s 1 3-1 4 ), helyszín: Kápolnásfalu, piactér.
Szentegyháza 1899-ig Szentegyházas-Oláhfalu, ma a legmagasabban fekvő magyar város (860 m t s z f. m a g a s s á g ). É r d e k e s településszerkezete van: északon a "falu" található, eredeti nevén Oláhfalu, az itt legelőbb letelepedett Oláh János nevű pásztor után, délen a "város", az egykori Szentkeresztbánya Rókavárossal együtt. Kiváltságos város volt, mert a gyenge, terméketlen földjei miatt felmentették a fejedelmeknek zetendő tized alól. H a g yo m á n yo s a n a v a s h á m o r é s a fűrészüzemek, valamint a faanyaggal való k e r e s k e d é s j e l l e m e z t e a v á l t o z ó közigazgatású település gazdaságát. Lakossága ma (2011-es adatok) 6898 fő, melyből 6704 magyar. Látnivalók: * Szent Andrásnak szentelt római katolikus templom, 1760-ban épült, 1822-ben alakították át. Az épület két gótikus gyámkövet és egy gótikus szentségtartó f ü l k é t i s m e g ő r z ö t t m á s o d l a g o s elhelyezésben. * Múzeumszálló a város központjában található, eredeti, népművészeti értékű tárgyakkal rendezték be, az idelátogatók meg is szállhatnak a hangulatos és igényesen kialakított szobáiban. * 1975-ben határában a Majzosi kőbánya közelében 26 C-os melegvizet találtak, melyre 1976-ban épült fel Majzostermálfürdőtelepe a mai Szentegyháza Gyöngye Termálfürdő és kemping.
* Nárciszmező: a város közelében a Pokolláz környékén (877 m) található a több hektár nagyságú nárciszrét. A növénytani típusú rezervátum 20 hektáron a város határában található. A csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius) közepes termetű, hagymás évelő növény, mely áprilistól júniusig virágzik. Események: - A híres, több mint 30 éve működő G y e r m e k l h a r m ó n i a hagyományossá vált pünkösdi koncertje. - A templom védőszentjének búcsúünnepe Szent András búcsúünnep, november 30. - Homoródmenti népdalvetélkedő mikor? - Nárciszfesztivál (május 24) Szentegyháza önkormányzata. - Őszi hadjárat (október 8-10) s z e r v e z ő : S z e n t e g y h á z i H a g y o m á n y ő r z ő Huszáregyesület. Csíkszereda Csíkszereda a Csíki-medence közepén helyezkedik el, vélhetően már a XII XII. században létező Somlyó, Taploca és Zsögöd települések találkozásánál alakult ki. Az első ismert hiteles okirat, amely mezővárosi létét igazolja, Izabella királyné 1 5 5 8. a u g u s z t u s 5 - é n k e l t e z e t t kiváltságlevele. A Csíki-medencében kb. 150 000 ember él, ennek központja földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben is Csíkszereda. A város népessége a 2011-es népszámlálási adatok szerint 37980 fő volt, a Csíkimedence lakosságának közel 25%-a ebben a városban él. C s í k r e n d k í v ü l g a z d a g á s v á n y - vízforrásokban, erre a potenciálra több strand és ásványvíz palackozó üzem is rákapcsolódott. A város a térség egyik kulturális központja, valamint a sportélet is rendkívül élénk (jégkorong, sí, korcsolya, kosárlabda stb.).
Legfontosabb látnivalók: A Vártér és környékén: A Városháza: épült 1886-1887-ben Csík vármegye székházának. Később bővítették, mai alakját 1912-1913-ban nyerte el. Az 1980-as évekig megyeházaként működött, majd a 80-as évektől napjainkig az épület jelentős részét Csíkszereda Polgármesteri Hivatala használja. A Mikó-vár: Mikó Ferenc széki főkapitány építtette a 17. század elején. Az 1661-es török-tatár betöréskor megrongálódott, 1714-1716-ban újjáépítették és császári erődítményként szolgált. 1730-ban d é l n y u g a t i b á s t y á j á b a n k á p o l n á t alakítottak ki. Az 1870-es években a Csíki Magánjavak tulajdonába került, majd 1887-től a honvédség használta az é p ü l e t e t. 1 9 7 0 - t ő l a C s í k s ze re d a i Múzeumnak, későbbi nevén a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont. A görögkeleti (ortodox) templom: Építése 1929-ben kezdődött, 1936-ban ért véget.
A Pető Sándor Általános Iskola: a Csíki Magánjavak jövedelmeit felhasználva 1891-ben készült el a Polgári Leányiskola új, impozáns épülete, amely a kor sok atal leányának nyújtott tárgyi tudást és erkölcsi n e ve l é s t. 1 9 2 7 - b e n ro m á n nye l v ű algimnáziummá alakították, majd a negyvenes években ismét leányiskola volt. Ezt követően rövid ideig tanítóképző (a Csíksomlyóról ideköltöztetett képző), majd általános iskola. 1990 óta viseli Pető Sándor költő nevét. A városközpont: Pető Sándor (egykor Apa Mihály) utca: több műemléképületet magába foglaló utca, mely többnyire elkerülte a szocialista korszak bontási hullámait, Csíkszereda két fő tengelye közül ez megmenekült, 1997- ben sétálóutcává alakították át. * A görög-keleti, korábban görög-katolikus templom: 1938-1940 között épült Berek Ferenc építész tervei alapján, a görögkatolikus felekezet számára. 1948 óta görög-keleti templomként használják. A református templom: építése 1990-ben kezdődött, miután a a gyülekezet tagjai 3000 aláírással ellátott kéréssel fordultak lelkipásztorukhoz. 2000-re a hívek hozzájárulásával, holland, valamint helyi vállalkozók támogatásával sikerült felépíteni a körülbelül 500 férőhelyes új templomot. A város nyugati részében: A Millenniumi templom: egy évszázados késéssel, 2003-ra teljesült a katolikus csíkiak régi vágya: megépült egy új, a korábbinál tágasabb városközponti templom. Makovecz Imre tervezte Bogos Ernő építész közreműködésével. Az üvegkupolán található angyalszobrok és az oltár fölött látható Feltámadás szobor Nagy Ödön szobrászművész alkotásai.
* Szentkereszt római-katolikus templom: 1758-ban készült el az első csíkszeredai templom, barokk stílusban. Azelőtt a csobotfalvi egyházközséghez tartozó szeredai hívek a Mikó-vár kápolnáját használták imádkozóhelyként. Csíksomlyó fele: * A M á r to n Á ro n Fő g i m n á z i u m : a csíksomlyói ferences alapítású (17. század) iskola Csíkszeredába költöztetett utódja. A Csíkszeredába való átköltöztetés gondolata 1896-ban született, de a tényleges építkezés 1909-ben kezdődött: egy gimnázium, egy szeminárium és egy internátus együttes elkészítése volt a cél. A Pápai Sándor mérnök által tervezett épület 1911. június 5-re készült el (kivéve a déli szárnyat, amely 1913-ra lett kész). Teljeskörű felújítása 2010-2011-ben zajlott le. Zsögödben (város déli részében): * A csíkzsögödi római katolikus templom: a 15. században épült gótikus stílusban a Szentháromság tiszteletére. 1707-ben barokk stílusban alakították át, tornya 1 8 0 0 - b a n é p ü l t. M á r i a - s z o b r a a csíksomlyóival egykorú, 1520 körül készült. * N a g y I m r e G a l é r i a : N a g y I m r e festőművész (1893-1976) gazdaként és f e s t ő k é n t e g y a r á n t m e g h a t á r o z ó egyéniség volt közössége számára. A galériában, időszakosan cserélődő tárlatok keretében, csaknem a teljes életmű m e g t e k i n t h e t ő. A k i á l l í t ó t e r e m szomszédságában, Nagy Imre szülői házában, amelyben a művész életének java részét töltötte, azt a tárgyi környezetet szemlélheti meg a látogató, amely a művész halálakor a lakásban volt.