JANUÁR 22. A MAGYAR KULTÚRA NAPJA 1. Minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. De miért pont január 22-én? Nos, Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Hymnus című versét. Azóta ezen a napon figyelmet szentelünk hazánk hagyományainak, szellemi és tárgyi értékeinek, erősítjük nemzeti öntudatunkat. Mióta ünnepeljük a magyar kultúra napját? 2. 1823 nemcsak a Hymnus születésének éve. Melyik neves költőnk született ebben az évben? a) Berzsenyi Dániel b) Petőfi Sándor c) Arany János
3. Kölcsey Ferenc 1790-ben született Sződemeteren. Már gyermekkorában is sokat olvasott, szerette az antik irodalmat, a görög nyelvet is megismerte. Később franciául és németül is tanult. Melyik mai országban van Sződemeter? 4. Kölcsey 1815-től Csekén telepedett le. A települést ma Szatmárcsekének hívják. Szatmárcseke megyénk egyik leghíresebb községe. Ott találjuk Kölcsey Ferenc síremlékét is. A síremléket 1856. május 18-án avatták fel. Légvonalban hány km-re található Szatmárcseke Nyírbátortól? a) kb. 50 km b) kb. 100 km c) kb. 300 km 5. Szatmárcseke nem csak Kölcsey Ferenc síremlékéről híres. A turisták megtekinthetik a Kölcsey-emlékmúzeumot is, amit a község főutcáján, a Művelődési Házban rendeztek be, kertjében pedig Kölcsey Ferenc szobra látható. A település a Tisza partján fekszik. Melyik országot választja el a Tisza Szatmárcsekénél Magyarországtól? 6. Szatmárcsekén még mindig van nevezetesség. Milyen egyedülálló dolgot láthatunk még a településen? a) vízimalmot, melyet a Tisza partján láthatunk b) a csónakfejfás temetőt c) reneszánsz várkastélyt
7. Kölcsey Ferenc Hymnusz című verse 1829-ben jelent meg. A cím szerves tartozéka egy alcím. Hogyan szól a teljes cím? 8. A verset Draskóczy Balázs eszperente nyelvre is lefordította. Egy versszakot olvashatsz itt. Vesd össze a Hymnus szövegével, s keresd meg, hogy az eszperente versszak hányadik versszakot takarja az eredetiből! E terepen te kezed eledelt termesztett, hegyeken meg meleged levet csepegtetett. eme nemzet verte meg retteget keletet, s neves Fekete sereg rendesen remekelt. 9. Vörösmarty Mihály Szózata és Kölcsey Ferenc Hymnusa megérintette az emberek szívét. Igény támadt arra, hogy ezek a csodás szövegek dallammal együtt szólaljanak meg. Mindkét mű megzenésítésére pályázatot írtak ki. A Szózat zenéjét 22 pályázó, a Hymnusét 13 készítette el. A Hymnus dallamát Erkel Ferencnek köszönhetjük. Ki nyerte el a Szózat megzenésítésére kiírt pályázatot?
10. Kölcsey Ferenc írásai nagy értékek, számos tanítást tartalmaznak. Az Emléklapra című költeménye csupán két sor, de figyelmeztetése feledhetetlen a magyar ember számára: Négy szócskát üzenek: vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökűl, ha kihúnysz: A haza minden előtt. A Huszt című költemény utolsó sora is hazaszeretetre int, cselekvésre buzdít: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Mindkét parancs szállóigévé vált. Mi a műfaja az előbb említett költeményeknek? 11. Kölcsey Ferenc a legfőbb tanításokat összegyűjtötte egy kis könyvecskében, melyet unokaöccsének szánt. A tanácsokkal, buzdításokkal, parancsokkal az volt a célja, hogy az ifjút felkészítse a közösség szolgálatára. Hogy hívták Kölcsey Ferenc unokaöccsét? 12. 1903-ban Kölcsey himnuszát az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánította a magyar országgyűlés, de a törvényjavaslatot Ferenc József nem szentesítette. Ma már a nemzeti jelképeink egyike. Említs meg a Himnuszon kívül egy másik magyar nemzeti jelképet! 13. A 19. században a magyar nyelv komoly veszélybe került. A német nyelv volt előnyben, s sokan azt gondolták, hogy a magyar nyelv csak a parasztoknak való. Szerencse, hogy sok jóérzésű, tenni akaró magyar ember nem így gondolta. Nekik volt igazuk, hiszen a magyar nyelv a világ egyik legnehezebb, de legszebb nyelve. Széchenyi István kezdeményezésére felállítottak egy intézetet, amelynek fő feladata a magyar nyelv felemelése, művelése volt. Ennek neve Tudós Társaság volt. Ma mi a neve ennek az intézetnek?
14. A mai Budapest, azaz a régi Pest-Buda-Óbuda a 19. század harmincas éveitől kezdve Európa leggyorsabb ütemben növekvő városa volt. Lakossága folyamatosan nőtt, s új városrészek épültek ki, a Dunán sorra épületek a hidak. Mára Budapest gyönyörű világvárossá fejlődött. Mikor egyesítették Pestet, Budát és Óbudát? Mióta hívják fővárosunkat Budapestnek? 15. Budapestnek számtalan nevezetessége van. Az alábbi képeken megcsodálhatod néhány gyönyörű építményét, épületét. Nevezd meg őket! 5 pont
16. A gyönyörű budapesti képek után most lenyűgöző festményeket láthatsz. A 19. századi magyar festészet gyöngyszemeit csodálhatod meg. Közös bennük, hogy a magyar történelem egy-egy mozzanatát jelenítik meg. Nevezd meg a festőket és a festmények címeit! 10 pont
17. Nem győzzük emlegetni, hogy országunknak mennyi nagyszerű szülötte volt. Néhány kivételes magyart így emlegetünk: Kik ők? a legnagyobb magyar a haza bölcse az árvízi hajós az anyák megmentője 4 pont 18. Magyar tudósaink is messze földön híresek. Feltalálóink számtalan új dolgot adtak a világnak, s ezek a találmányok, felfedezések mérföldkövek voltak, a fejlődést szolgálták, ezáltal az egész emberiséget. Nézz utána, hogy az alább felsorolt feltalálóknak miket köszönhetünk! 7 pont a) Irinyi János b) Bánki Donát c) Eötvös Loránd d) Gábor Dénes e) Jedlik Ányos f) Neumann János g) Puskás Tivadar Összesen: 40 pont