II. Helyi tanterv (Pedagógiai Program II. fejezete)

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola II. Helyi tanterv (Pedagógiai Program II. fejezete) mellékletei: 1-4. számú HT mellékletek: egyesített közismereti és szakmai ágazati órahálók 5. számú HT melléklet: részletes tantárgyi programok 2013 ELFOGADVA 2014. NOVEMBER 27-ÉN 1

Helyi tanterv tartalomjegyzék Helyi tanterv tartalomjegyzék... 2 1. Jogszabályi környezet:... 4 2. A választott kerettanterv megnevezése... 5 2. A választott kerettanterv feletti óraszám:... 7 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 13 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 14 5. Mindennapos testnevelés... 17 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 17 7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése... 18 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei... 19 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei... 19 9.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái... 19 9.1.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei... 19 9.1.2. Az ismeretellenőrzés általános formái:... 20 9.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái... 22 9.2.1. Alapelvek... 22 9.2.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái... 24 9.3. Az értékelés szakterületenkénti elvei:... 24 9.3.1. Társadalomtudományi szakterület... 24 9.3.2. Idegen nyelvi szakterület... 24 9.3.3. Matematika, fizika szakterület... 25 9.3.4. Természettudományi szakterület... 25 9.3.5. Informatikai szakterület... 26 9.3.6. Közgazdasági, kereskedelmi, ügyviteli szakterület... 27 9.3.7. Egészségügyi szakterület... 28 9.3.8. Környezetvédelmi szakterület... 31 9.3.9. Építész szakterület... 34 9.3.10. Testnevelés munkaközösség... 36 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 45 11. Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot... 46 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 46 13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 47 2

13.1 Az iskola egészségnevelési elvei... 47 13.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok... 48 13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei... 50 14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 51 15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 54 15.1. A magatartás értékelésének elvei... 55 15.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 56 15.3. A jutalmazás iskolai elvei... 57 15.4. A fegyelmezés iskolai elvei... 57 16. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek... 58 16.1. Kötelezettségvállalás... 58 17. Az otthoni felkészülés szabályai... 58 18. A 11 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján:... 60 MELLÉKLETEK... 61 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény)... 62 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye... 65 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye... 69 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye... 74 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola... 78 3

II. Helyi tanterv 1. Jogszabályi környezet: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 2001. évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról.) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 4

2. A választott kerettanterv megnevezése (1) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Óraterv a kerettantervekhez 9 12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra; Ének-zene) 1 Informatika 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 (2) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 7. melléklete, azaz Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve alapján határoztuk meg a nyelvi előkészítő osztályaink tantervét. 5

(3) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Tagintézmény Magyar nyelv és irodalom alap Mind a 4 tagintézmény Idegen nyelv alap Mind a 4 tagintézmény Második idegen nyelv alap Székhelyintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény Nyelvi előkészítő alap Bugát Pál Tagintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény Matematika B Mind a 4 tagintézmény Etika alap Mind a 4 tagintézmény Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek alap Mind a 4 tagintézmény Székhelyintézmény, Bugát Pál Tagintézmény, Fizika Hunyadi Mátyás Tagintéz- alap mény B Jáky József Tagintézmény Székhelyintézmény, Hunyadi Mátyás Kémia alap Tagintézmény, Jáky József Tagintézmény A Bugát Pál Tagintézmény Biológia - egészségtan alap Mind a 4 tagintézmény Földrajz alap Mind a 4 tagintézmény Környezet- és természetismeret saját program Bugát Pál Tagintézmény Szakmai tárgyak szakmai program szerint Intézményegységenként a szakmai kerettantervek figyelembe vételével Vizuális kultúra alap Székhelyintézmény, Bugát Pál Tagintézmény, Jáky József Tagintézmény Ének-zene alap Hunyadi Mátyás Tagintézmény Informatika alap Mind a 4 tagintézmény Testnevelés alap Mind a 4 tagintézmény Osztályfőnöki saját program Mind a 4 tagintézmény (4) A Magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámának bontása egységesen minden Tagintézményünkben. Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelvtan 2 1 1 1 9. évf. Irodalom 2 3 3 3 6

2. A választott kerettanterv feletti óraszám: (1) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) Az egyesített közismereti+szakágazati órahálók Tagintézményenként az 1-4. számú HT mellékletek-ben találhatók. (3) A részletes közismereti tantervi programok az 5. számú HT melléklet-ben találhatók. (4) A részletes szakmai tantervi programok a Szakmai programban (Pedagógiai Program III. fejezete) és annak mellékleteiben találhatók. (5) A 13. és felsőbb szakképzési évfolyamok órahálóját a Szakmai program (Pedagógiai Program III. fejezete) tartalmazza. (6) A kifutó rendszerű órahálók a Pedagógiai Program mellékletében találhatók. (7) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény Óraterv a kerettantervekhez: 9 12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3+1 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 3 3 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+2 9-10. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2. idegen nyelv 0+2 0+2 11-12. évf. Maradék szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően). 7

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9 12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 3 3 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 0+2 Biológia - egészségtan 2 2+1 1+2 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+2 9-10. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően). 8

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny 12. évfolyam Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 18 3+2 3+2 3+2 3+2 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkultúra 1 Matematika 1,5 3 3 3 3+1 9Ny-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2+1 3 3+1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 0+2 Biológia - egészségtan 0+1 2+1 2 1 Földrajz 2 1 Környezet és természetismeret 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 3,5 1+1 9Ny-9. évf. Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 31 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően). 9

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9 12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. 2. idegen nyelv 0+2 0+2 11-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 3 3 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 1+1 0+2 0+1 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően). 10

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny 12. évfolyam Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 13 3+2 3+2 3+1 3 9Ny-12. évf. 2. idegen nyelv 5 0+2 0+2 0+2 0+2 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkultúra 1,5 9Ny Matematika 2 3 3 3 3+1 9Ny-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3+1 3+1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 3,5 1 9Ny-9. évf. Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 31 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően). 11

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9 12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2 3 3+1 Fizika 2 2 1+1 0+1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+3 0+2 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően). 12

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei (1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nem csak egyféle tankönyv íródik. (2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai: a) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. b) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. d) A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. e) Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. f) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. (5) (7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. (3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai: a) Az iskola helyi tanterve alapján a tagintézmények munkaközösségei meghatározzák az adott évfolyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket. b) A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk. c) A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. d) A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, felépítése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek. 13

e) Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egyszerű és érthető. f) Tartalma legyen korszerű. g) A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék lehetővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását. h) Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára való készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tankönyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni. (4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző hetekben. (5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása (1) Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és megszilárdítása. (2) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. (3) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai: a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként vá- 14

rosi szintű ünneplésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is foglalkozunk a témával. c) állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanulási folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez. Fontos, hogy tanulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. d) az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése. e) a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése, a családi szerepekre való felkészítés, a családtervezés fontosságának megismertetése osztályfőnöki órákon. f) a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. g) felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. h) fenntarthatóság, környezettudatosság: A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos magatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezze- 15

nek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. i) pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. j) gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. k) médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. l) a tanulás tanítása: la) mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; lb) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, lc) a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; ld) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 16

le) fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 5. Mindennapos testnevelés (1) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a hatályos köznevelési törvény vonatkozó része szerint szervezzük meg a következő módon: a) A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára megszervezzük heti öt testnevelési órával, a mindennapos testnevelést. b) Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik a heti öt testnevelési órán való részvétel kötelezettsége (azaz kifutó rendszerben) intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. c) Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében 2013. szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát. (2) Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai (1) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. (2) A tanulók választanak a kínálatból, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, összehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. (3) Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, áthelyezés útján gyakorolható, ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi az Igazgatóhoz benyújtott kérelem pozitív elbírálása után. (4) A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. (5) Választható: a) emelt szintű érettségire felkészítő órák b) az adott tanévben meghirdetett szakkörök c) az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák 17

7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése (1) Kifutó rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján az érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) A tanulók az iskola által felkínált tantárgyakból választhatnak, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. c) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. kötelezően választandó vizsgatárgy d) A tanuló köteles ötödik vizsgatárgyat választani, melyet a mindenkori hatályos jogszabályok szerint választhat. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. e) A tanuló joga, hogy megválassza a vizsga szintjét függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgafelkészítésben részesült. (2) 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy c) Intézményünk szakközépiskola, így a mindenkor érvényes jogszabály értelmében a 2013. szeptember 1-től beiratkozó tanulóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, összehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. 18

f) A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. g) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei (1) A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei 9.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái 9.1.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minősége visszahat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló személyére. Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tájékoztat a készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szánunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés elsősorban a nevelőtestület joga, feladata, kötelessége. Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak. Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelő mértékben tanítottunk. A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár folyamatosan ellenőrzi. A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szóban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket. A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerülne a számonkérésre, osztályozásra. Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon belül is változatos legyen. Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát nehéz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők. 19

Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszédkultúrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését. A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. Az értékelési renddel szembeni követelmények: a) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, b) objektív, c) legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, d) biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, e) jelezze a sikert és a kudarcot is, f) részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, g) jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára. 9.1.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan, mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket. Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát. Értékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos. Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szaktanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek másként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző órán, mert nem témakört ölel fel. Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írásbeli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtartama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tanórával előbb kell bejelenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A témazárók menynyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal számít a félévi és év végi osztályzatot illetően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük). Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat. Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos időpontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg. Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenkori aktuális érettségi követelményekhez igazodik. Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a tanulókkal. 20

Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek. Érdemjeggyel értékelhető még: - tanórai teljesítmény - gyűjtőmunka - kiselőadás megtartása - kiállítás készítése - TDK vagy egyéb pályázat írása - versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján. - tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel. A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyeztetett időpontban. A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a ellenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel. Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók teljesítményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értékeléssel az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitartásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított módon. A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési rendszert: - az ellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket, - az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megállapításakor, - az ellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját, - az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét, - az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka), - az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének módját, - az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját, - a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét. Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg: - Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyamatosságát a (tag)intézmény-vezető ellenőrzi Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a kiosztást követő egy héten belül. 21

Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérlegelheti az alábbiakat: - a tanuló tanórai munkája, - a házi feladatok elkészítése, - egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, - a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztályzatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t. Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem osztályozható az adott időszakban. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont) A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése. 9.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái 9.2.1. Alapelvek A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.) Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi követelményeket kell irányadónak tekinteni. A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hozza a tanulók tudomására. Az értékelés formái: A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív. a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezik-e a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről 22

c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dolgozat, vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga. Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van A tanulási folyamat Az értékelés kezdete folyamata vége fajtája diagnosztikus feltárja az előzetes ismeretek szintjét, önfejlesztést segítő fejlesz- formatív tő, szummatív minőségi értékelés, a tanulási időt zárja le ideje feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás estén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén. tanév váltáskor időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében félév, év vége célja formája visszajelzés tanár, diák, szülő számára rövid dolgozat tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése röpdolgozat, összegzés, minősítés, értékelés témazáró, a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki szóbeli feleletek szóbeli írásbeli feleltetés JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. (Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés elengedhetetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg. 23

9.2.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái Az értékelésnél használt dokumentumok: félévkor ellenőrző könyv tanulmányi könyv (eü. szakképzésben) napló év végén bizonyítvány tanulmányi könyv (eü. szakképzésben) napló törzslap 9.3. Az értékelés szakterületenkénti elvei: A szaktanár a szakterületenként megadott százalékos minősítéstől pedagógiai okokból eltérhet lefele maximum 10 százalékponttal, erről év elején tájékoztatja a tanulókat. 9.3.1. Társadalomtudományi szakterület Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból érdemjeggyel értékelhető még a memoriter is. Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel összhangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyesírást is. Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év elején a szaktanárok tájékoztatják. Az írásbeli munkák százalékos minősítése: 85 100 % jeles 70 84 % jó 55 69 % közepes 40-54 % elégséges 0 39 % elégtelen 9.3.2. Idegen nyelvi szakterület Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem különíthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történnie. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanulói teljesítmények mérésénél is. A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgozat: egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat. 24

írásbeli ellenőrzés: 90-100% jeles 78-89% jó 63-77% közepes 50-62% elégséges 0-49% elégtelen szódolgozat: 90-100% jeles 80-89% jó 70-79% közepes 60-69% elégséges 0-59% elégtelen évfolyammérés: 85-100% jeles 70-84% jó 50-69% közepes 35-49% elégséges 0-34% elégtelen 9.3.3. Matematika, fizika szakterület írásbeli munka : 9.3.4. Természettudományi szakterület %-tól %-ig érdemjegy 85 100 jeles 70 84 jó 50 69 közepes 35 49 elégséges 0 34 elégtelen Az értékelés módja: Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik. Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig írásbeli. A ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű. A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi ill. az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak. Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján. 25

A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott feladattípusokat. A pontok átszámítása érdemjegyekre: 85-100 % jeles 70-84 % jó 55-69 % közepes 40-54 % elégséges 0-39 % elégtelen Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött határidőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető másként egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző feladatmegoldás sem. 9.3.5. Informatikai szakterület 9-12. osztály, informatika szakmai tárgyak Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól %-ig érdemjegy 85 100 jeles 70 84 jó 55 69 közepes 40 54 elégséges 0 39 elégtelen Kifutó rendszerben a 2014-2015 tanévben a 11. és 12. évfolyam: A szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyakban, eltérő óraszámban, több tanár közreműködésével történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyát félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük, a következő szabályok szerint: Az osztályzat a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott, matematikai kerekítés szabályait figyelembe vevő átlagából adódik. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez legalább 2,0 átlag szükséges. A gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépe ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik. 9-12. osztály, közismereti informatika: A gyakorlati ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik. 26

13. és 14. évfolyam Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól %-ig érdemjegy 90 100 jeles 80 89 jó 65 79 közepes 51 64 elégséges 0 50 elégtelen Gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. 9.3.6. Közgazdasági, kereskedelmi, ügyviteli szakterület A 1/13. és 2/14. évfolyam szakképző évfolyamain érvényes értékelési határok a következők: 90 100 % jeles 80 89 % jó 65 79 % közepes 50-64 % elégséges 0 49 % elégtelen A 9-12. évfolyamon, és az idegen nyelvi előkészítő osztály 13. évfolyamán érvényes értékelési határok a következők: 85 100 % jeles 70 84 % jó 55 69 % közepes 40-54 % elégséges 0 39 % elégtelen A gépírás tantárgyra, valamint a gépírást is értékelő tantárgyaknál (jelenleg: levelezési gyakorlat, ügyviteli gyakorlat) a következő értékelési határok vonatkoznak (a leütés szám hibaszázalékának függvényében): 0 0,2 % jeles 0,2 0,4 % jó 0,4 0,5 % közepes 0,5 0,6 % elégséges 0,6 % - elégtelen Kifutó rendszerben (a 2014/2015 tanévben: 11. és 12. évfolyamon) a szakmacsoportos alapozó tantárgyat - mely több résztantárgyból tevődik össze - a féléves ill. az év végi egy darab érdemjegy megállapítása az alábbi szabályok szerint történik: 27

- Az osztályzat a résztantárgyak, matematikai kerekítés szabályai szerint számított átlagából adódik, ha az átlag 5 tizedre végződik, a magasabb óraszámú résztárgy eredménye felé kerekítünk. - Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmacsoportos alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. - Az elégséges eredmény eléréséhez 2,00 átlag szükséges. 9.3.7. Egészségügyi szakterület Az értékelésnél a központi komplex írásbeli feladatlapok értékelés elvei a követendőek. 88% - 100% jeles 75% - 87% jó 62% - 74% közepes 51% - 61% elégséges 0-50% elégtelen Egészségügyi szakon az alábbi tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatának megállapításához súlyozott átlagot számítunk a következők szerint: 9. évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél 11500-12 Munkahelyi egészség - Munkahelyi és biztonság egészség és 18 1 biztonság 11110-12 Egészségügyi alapismeretek Pszichológia Egészségügyi 36 1 alapismeretek Szakmai kommuniká- Kommunikáció 18 1 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek ció Ápolástangondozástan Klinikumi ismeretek Orvosi latin 36 2 Egészséges ember gondozása 36 1 Csecsemő és gyermekgondozás 36 1 Elsősegélynyújtáselső ellátás 36 1 10. évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél 11110-12 Egészségügyi alapisme- Pedagógia 18 1 28