A Magyar Kézilabda Szövetség hosszú távú sportágfejlesztési stratégiája

A Magyar Kézilabda Szövetség hosszú távú sportágfejlesztési stratégiája 2009207 www.keziszovetseg.hu

2 Tartalomjegyzék Bevezető. HELYZETELEMZÉS.. A kézilabdázás nemzetközi és hazai sportéletben betöltött szerepe... Nemzetközi szövetségek taglétszáma, tagországok száma..2. A nemzetközi sportági életet és eredményeket meghatározó országok, csapatok és Magyarország ezekhez való viszonya..3. A hazai szövetség tagegyesületeinek száma, a szövetség taglétszáma, sportágat űzök becsült összlétszáma, tendenciák..4. Magyarország eredményessége, tendenciák 2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA 2.. Szakmai célkitűzések és a megvalósítás koncepciója 2... A verseny, élsport területén 2..2. Az utánpótlásnevelés területén 2..3. Az iskolai, gyermek és felsőoktatás területén 2..4. A szabadidős kézilabdázás területén 2..5. A fogyatékosok sportja területén 2.2. A szakmai célkitűzéseket segítő szakmai és infrastrukturális célkitűzések és a megvalósítás koncepciója 2.2.. A sportág szervezeti és irányítási rendszerének területén 2.2.2. A sportág finanszírozása területén 2.2.3. Célok a társasági adóból származó támogatások területén 2.2.3.. Célok a Magyar Kézilabda Szövetség által igényelhető támogatás területén 2.2.3.2. Célok a kézilabda sportszervezetek által igényelhető támogatások területén 2.2.3. A sportági létesítmények területén 2.2.4. A szaktudás, szakemberképzés területén 2.2.5. A sportág kommunikációja területén 2.2.6. A nemzetközi és hazai kapcsolatok területén 2.2.7. A hazai rendezésű nemzetközi versenyek területén 2.2.8. A sportegészségügy és doppingellenes tevékenység területén 2.2.9. Innovatív továbbfejlesztési stratégiai irányok. számú melléklet: Célok 2. számú melléklet: 2 prioritás és összefüggéseik 3. számú melléklet: Magyarország férfi és női kézilabda válogatottjainak a felnőtt és utánpótlás világversenyeken elért helyezései 4. számú melléklet: A nemzetközi kupákban szerepelt egyesületek kiemelkedő eredményei

3 Hosszú távú sportágfejlesztési stratégia 2009 207 A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. SzentGyörgyi Albert (Szeged, 930.) A Magyar Kézilabda Szövetség rendelkezik eredményes és hatékony hosszú távú sportágfejlesztési stratégiával (2007 203.), amely kimondja, hogy a stratégiát rendszeresen át kell tekinteni és pontosítani szükséges. A hosszú távú stratégia megírása óta eltelt időszak jelentős eredményeket hozott, sportágunk ismertebb és népszerűbb lett, új sportfejlesztési irányok erősödtek meg (szivacskézilabda, strandkézilabda, szenior kézilabda, kerekes székes kézilabda), az eltelt időszakban azonban olyan dokumentumok jelentek meg, amelyek stratégiánk finomítására késztetett bennünket. Ilyen alapdokumentum az ötpárti parlamenti konszenzussal elfogadott Sport XXI Nemzeti Sportstratégia (65/2007 (VII. 27.) OGY. Határozat) vagy az európai sportról történő gondolkodást átformáló Fehér Könyv a sportról (Brüsszel, 2007.. 07.) című dokumentum. Napjaink társadalmi változásai kiemelkedően fontossá tették a sport hatékony eszközként történő felfogását és használatát a társadalmi problémák megoldásában. Európai és hazai dokumentumok is megalapozzák (Európai Sport Charta és a sport etikai kódexe Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott ajánlások, 200. V. 6., Edzők Etikai Kódexe Dr. Cseháti László Magyar Edzők Társasága 2007.) azt a törekvésünket, hogy a kézilabda, mint sportág mintaadó legyen a sportéletben, sportszakembereinkre pedig emberi és szakmai szempontból is érdemes legyen felfigyelni. Sportágunk olyan jelentős szerepet kíván elérni, hogy a versenysportban elért kiváló eredményei mellett az aktív szabadidőeltöltésben is elismert a jelenleginél is kedveltebb sportággá váljon. Jövőképünkben a kézilabda nemzeti szinten is heti rendszerességgel gyakorolt sporttevékenységként, az egyének és a családok, kisközösségek életminőségének befolyásolására képes tényezőként jelenik meg. A Magyar Kézilabda Szövetség eredményeire, szervezettségére, ismertségére, népszerűségére üzleti élettel kialakított kapcsolataira sok sportág mintaként tekint. Erre a tiszteletre büszkék is vagyunk, de belülről látva folyamatainkat, pontosan tudjuk, hogy milyen jelentős feladatok állnak még előttünk annak érdekében, hogy sportágunk eredményességét, sportolói létszámát, a gazdasággal kialakított kapcsolatait fejlesszük, ismertségét tovább szélesítsük!

4 Korábbi stratégiánkban jelzett eredményeink, értékeink nem évültek el, jelenleg is érvényesek, sőt megerősödtek. Most mégis egy olyan karakteres, átlátható, logikus jövőképet, Ideát vázolunk fel, amelyre támaszkodva bevallottan követhető mintaként szolgálhatunk a több sportág számára is! A jövőben Magyarországon és a nemzetközi sportéletben egyaránt további kiemelkedő elismertséget kívánunk kivívni a magyar kézilabdasport számára. Céljaink sikeres eléréséhez a létező problémákra és azok megoldásának XXI. századi modelljeire kell koncentrálnunk. Szövetségünk a bevitt és megosztott tudás, az informatikai eszközök használatában, szakmaiságában, kapcsolatrendszerében, szervezettségében maximalizmusra törekszik, ki kívánja érdemelni az Intelligens Sportszervezet meghatározást, melyben egyesül a szellemi együttműködés, a tudás, valamint a fejlett információs technológiák hálózatának megfelelő mennyisége és minősége. Biztosak vagyunk abban, hogy megújuló stratégiánkkal, egyértelmű, világos, átlátható, logikus lépéseinkkel, prioritásainkkal megtarthatjuk és tovább növelhetjük az üzleti világ érdeklődését. Bízunk abban is, hogy az állami sportirányítás kiemelt bizalmat és tartós támogatást biztosít sportágunknak, látva az egy időben tett komplex lépéseinket, amelyek az állami stratégiai célkitűzéseket is szolgálják. Hasonlóan a dán példához, mintaadó, kooperációkat fejlesztő Kiemelt Nemzeti Sportággá kívánunk válni.. HELYZETELEMZÉS.. A kézilabdázás nemzetközi és hazai sportéletben betöltött szerepe... Nemzetközi szövetségek taglétszáma, tagországok száma A kézilabdázás a XX. század első felében nagypályán, a labdarúgással megegyező játéktéren honosodott meg, és ebben a formában szerepelt az 936. évi berlini olimpia műsorán is. A II. világháborút követő évtized döntő változást hozott a sportág életében. A játéktér áttekinthetősége, az elérhető gólok száma következtében fokozatosan teret nyert a kispályás kézilabda. Eleinte még főleg szabadtéren játszották, ám az egész éves játéklehetőség érdekében a ma is ismert, teremben űzött formájában indult világhódító útjára. A sportág rohamosan növekvő népszerűsége következtében a férfi kézilabda 972ben, Münchenben újra bemutatkozhatott az olimpián, 976tól pedig már a női kézilabda is az ötkarikás játékok programjában szerepel. Időközben a sportág tömegesedése szükségessé tette a kontinentális szövetségek megalakítását (az Európai Kézilabda Szövetség, EHF 99ben jött létre), melyek a válogatott, illetve klubcsapatok kontinentális bajnokságait és kupaküzdelmeit irányítják. Az 946ban megalakult Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) koordinálja a kontinentális szövetségek munkáját és szervezi a sportág nagy világversenyeit, az olimpiai tornát és a világbajnokságot. Napjainkra a kézilabdázás az egyik legnépszerűbb sportággá nőtte ki magát. Az IHFnek 59, az EHFnek 49 tagországa van, világszerte 67 országban mintegy húszmillió játékos űzi versenyszerűen ezt a csodálatos labdajátékot. Az előző évtizedekben meghatározó szerepet játszó európai országok mellett ma már ázsiai, afrikai, amerikai, sőt óceániai

5 országokban is rohamosan fejlődik, népszérűsödik a játék...2. A nemzetközi sportági életet és eredményeket meghatározó országok, csapatok és Magyarország ezekhez való viszonya Tekintettel arra, hogy a sportág Európában született, a világ kézilabda sportjában meghatározó szerepet játszik az európai kézilabdázás. Valamennyi kontinens önálló szövetséggel rendelkezik. A domináns európai szövetség mellett különösen erős az ázsiai és a délamerikai régió, de nagy lépésekkel fejlődik a kézilabdázás Afrikában is. A meghatározó országok melyek között Magyarország is jelen van Németország, Franciaország, Spanyolország, Dánia, Norvégia, Svédország, Horvátország, Románia, Szerbia, Oroszország, DélKorea. Nemzetközi viszonylatban különösen erős az európai lobbi, melyben a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) is vezető szerepet játszik. Az MKSZ az IHFfel és az EHFfel is kitűnő munkakapcsolatban áll, több sportdiplomatánk is tagja mindkét szervezet bizottságainak, irányító testületeinek...3. A hazai szövetség tagegyesületeinek száma, a szövetség taglétszáma, sportágat űzök becsült összlétszáma, tendenciák Magyarország a kezdetektől részese, mi több, meghatározó szereplője a sportágnak. Az 933 ban megalakult Magyar Kézilabda Szövetség, mely tavaly ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját, 948. óta tagja a Nemzetközi és alapítása óta az Európai Kézilabda Szövetségnek. A pályán elért jelentős sikerek is több évtizedes múltra tekintenek vissza, ehhez elegendő a magyar női válogatottnak az 949ben Budapesten lebonyolított nagypályás, illetve az 965ben Németországban megrendezett kispályás világbajnokságon és a 2000es Európabajnokságon elért első helyét felidézni. Örvendetes, hogy az egyre nagyobb és kiegyensúlyozottabb mezőnyben a magyar kézilabdázás továbbra is őrzi előkelő helyét a sportág közvetlen élvonalában. Felnőtt női és férfi válogatottaink a sportág nagy nemzetközi eseményeinek rendszeres résztvevői, többnyire pont, illetve éremszerzői. Klubcsapataink rendre eljutnak az európai kupák végküzdelmeibe, döntőibe, és a sportág közvetlen utánpótlása is méltó ellenfele a nemzetközi élmezőnynek. Az utóbbi években egy új szakággal ismerkedhettek meg a sportág szerelmesei. A magyarok a rohamosan növekvő népszerűségnek örvendő strandkézilabdázásban is a nemzetközi élmezőnybe tartoznak. 2005ben a nem olimpiai sportágak olimpiájának is nevezett Világjátékokon a magyar női strandkézilabda válogatott ezüstérmet szerzett, míg férfi válogatottunk 2006ban ezüstérmes, 2007ben pedig bronzérmes lett a strandkézilabda Európabajnokságon. 2008ban, az első alkalommal megrendezett Ifjúsági Strandkézilabda Európabajnokságot fiú és leány válogatottunk is megnyerte. Hazánkban több mint 55 ezer kézilabdázót tartunk nyilván. Az aktív játékosok száma megközelíti a 30 ezret. Az egyesületi, szakosztályi és csapatszintű bontást, illetve a csapatokhoz tartozó játékosok számát az alábbi táblázatok tartalmazzák. NB I. + NB I/B + NB II. + Megyei Ifi 38 36 274 6 2208 276 4384

6 EGYESÜLET Klub 460 Iskola, intézmény 99 SZAKOSZTÁLY (NB/Megyei) Felnőtt Férfi Női Összesen 239 288 527 CSAPAT (korcsoportonkénti bontás) Férfi Női Összesen Játékos / csapat (átlagosan) Játékos Férfi Női Összesen NB I. + NB I/B + NB II. + Megyei Felnőtt 246 294 540 6 3603 3342 6948 NB I. + NB I/B + NB II. + Megyei Junior 08 0 209 6 896 88 777 NB I. + NB I/B + NB II. + Megyei Ifi 2 23 6 904 22 325 NB I. + NB I/B + NB II. + Megyei Serdülő 6 57 8 6 2093 325 528 Gyermek és szivacskézilabda Gyermek 396 396 792 4,5 5835 5724.559 Szivacs 323 339 662 0,7 2593 2845 5438 Összesen 45 99 2344 6924 738 34065* *A 34 065 játékos közül 7 065 rendelkezik regisztrációs kártyával...4. Magyarország eredményessége, tendenciák A kézilabda sportág hagyományosan népszerű és eredményes hazánkban. Nem csak felnőtt, de utánpótlás (serdülő, ifjúsági és junior) szinten is kitűnő válogatottakkal rendelkezünk. A sportág egyértelműen sikerágazatnak minősíthető. A bajnoki és kupamérkőzéseket hétről hétre több tízezren látogatják. Válogatottaink itthon mindig telt ház előtt játsszák mérkőzéseiket. Az országosan fogható televíziós csatornákon közvetített kézilabda mérkőzések nézettsége több tízmilliós nagyságrendű évente és folyamatosan növekvő tendenciát mutat. (A 2005. évi 58 milliós nézettség 2008ban meghaladta a 80 milliót!) Összegezve, kiemelkedő média és szurkolói érdeklődés, hazai és nemzetközi eredményesség jellemzi a kézilabda sportágat napjainkban. A kézilabdázásban a világversenyeken elért magyar érmek száma Magyar válogatottak FELNŐTT Olimpia. Olimpia 2. Olimpia 3. Világbajnokság. Világbajnokság 2. Világbajnokság 3. Női Férfi Összesen 2 2 4 5 2 2 5 6

7 Európabajnokság. Európabajnokság 2. Európabajnokság 3. JUNIOR Világbajnokság. Világbajnokság 2. Világbajnokság 3. Európabajnokság. Európabajnokság 2. Európabajnokság 3. IFJÚSÁGI Európabajnokság. Európabajnokság 2. Európabajnokság 3. 3 2 2 2 3 ÖSSZESEN 25 7 32 Strandkézilabda Női Férfi Összesen FELNŐTT Világjátékok 2. Európabajnokság. Európabajnokság 2. Európabajnokság 3. IFJÚSÁGI Európabajnokság. 3 4 Európabajnokság 3. MINDÖSSZESEN 29 40 Magyar klubcsapatok európai kupagyőzelmei Női Férfi Összesen BEK / Bajnokok Ligája KEK EHF Kupa IHF Kupa 3 5 5 2 4 7 5 ÖSSZESEN 3 4 7 3 3 2 2 2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA A célokat, valamint a Szövetség által meghatározott prioritásokat és azok összefüggéseit összefoglalóan az. és a 2. számú melléklet szemlélteti. 2.. Szakmai célkitűzések 2... Céljaink a verseny, élsport területén A Magyar Kézilabda Szövetségnek stratégiai célja, hogy megőrizze a magyar kézilabdázás kivívott előkelő helyét a világ kézilabdázásában, összesített eredményében. Hosszú távú fejlesztési prioritásai között a női és a férfi kézilabdázásban is karakteres cél a nemzeti válogatottak között összesített eredményességben tartósan a világ élvonalában az első hat helyezett között történő szereplés. A kézilabda minden területének és korosztályának ezt a célt kell közvetlenül vagy közvetve támogatnia, szolgálnia, előkésztenie. Felnőtt válogatottjaink magas színvonalú menedzselése, elért pozíciónk megerősítése.

8 A magyar kézilabdázás ügyét nemzeti ügynek fogjuk fel. Stratégiai célunk sportágunk a parlamenti, az állami sportirányítás részéről történő hivatalos elismertségét, kiemelt Nemzeti Sportág i státuszát elérni, ehhez a célhoz a sportág minden elemében felnőni. Az üzleti érdekeket is kiszolgáló módon, megfelelő kapcsolódási pontokat biztosítva tömegbázisunkat emelni kívánjuk. Dinamikusan növelni akarjuk sportágunk ismertségének megfelelően a kézilabda mindennapos művelését, elterjedtségét. Regisztrált sportolóink számát ideértve a nem versenysportolókat is meg kívánjuk duplázni, majd 207re régiónként (7 régió és Budapest) tizenkétezer fő fölötti sportolói létszámra kívánjuk emelni. Stratégiai célunk, hogy a magyar játékosok száma növekedjen az élcsapatokban. Utánpótlás nevelésünk képes legyen a Magyar Iskola szakmai megerősítése után játékosexportra. A női bajnokságok és a férfi bajnokságok résztvevőinek száma, lebonyolítási rendszere kerüljön szinkronba. A bajnoki rendszer egy olimpiai ciklus alatt (4 év) ne változzon! A minőségi normákat betartó, dokumentált munkamenettel bíró edzőket szakvéleményével a Szövetség támogatja. Az edzők a magyar munkaerőpiac egyik legkiszolgáltatottabb rétegének számítanak, érdekvédelmük nem megoldott, ezért a szövetség hosszútávon egy (a Magyar Edzők Társasága irányításával létrejövő) edzői érdekvédelmi szervezet (kamara) felállítását szorgalmazza. A Magyar Kézilabda Szövetség a meglévő szakmai központok, műhelyek bázisán regionális szakmai központok kialakítására törekszik. A szakmai központok kiválasztásában és megerősítésének kérdéskörében elsődleges prioritás, hogy hol van sportszakemberképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény (Budapest: Semmelweis Egyetem/TF, ELTE; Pécs, Szeged, Nyíregyháza, Eger, Szombathely). A felsoroltak mellett felmérésre alkalmas labor és utánpótlás műhely található Veszprémben, Győrben, Debrecenben, így ezekben a városokban is létező alapjai vannak a minőségi sportszakmai és tudományos munkának. A regionális szakmai központok struktúráját ki kell alakítani és meg kell szilárdítani! Az élsport, a versenysport sporttudományi támogatásának megőrzése, fejlesztése. Korosztályos válogatottak rendszeres foglalkoztatása és nemzetközi versenyeken való részvételének biztosítása. Alapvető cél: a bajnokságok különböző szintjeinek teljes feltöltöttsége, váratlan visszalépések elkerülése. Minden év január elejére el kell készíteni a hosszú távú stratégia éves lebontású cselekvési tervét. Szakmai szempontok alapján az MKSZ meghatározza, hogy miben kívánja koncentráltabban támogatni (pl. szakembertovábbképzés) a kiemelkedő fejlesztési stratégiáját szolgáló műhelyeket, ugyanakkor pontosítani szükséges a továbbiakban a tőlük elvárt szakmai standardokat, elvárásokat is. Minőségi szakmai háttér biztosítása mind az edzők, mind a társtudományok szakemberei részére (sportpszichológia, sportegészségügy stb.). Az edzőképzés, edzőtovábbképzés színvonalának és rendszerességének fokozása, javítása, folyamatos autodidakta szakmai önfejlesztés útjainak kialakítása. Folyamatos jelentkezés világversenyek, események rendezésére.

9 A világversenyeken való eredményes részvételhez szükséges felkészülés biztosítása az utánpótlás és a felnőtt válogatottak részére megfelelő időtartamban. Iskolai közösségek szervezett, kedvezményes mérkőzéslátogatásának elősegítése. Iskolai közösségekben sportfoglalkozások keretében a válogatott játékosok, nemzetközi klasszisok által tartott élménybeszámolók szervezése. Válogatott játékosok, élversenyzők aktív részvételének biztosítása gyermek és iskolai versenyeken (nézőként, díjátadóként, játékvezetőként). Az országimázst növelő kézilabdázás számára magasabb szintű állami elismertség elérése. Mozgássérültek, sérültek kedvezményes mérkőzéslátogatásának elősegítése. A média és a válogatottak kapcsolatának szélesítése, találkozók szervezése. 2..2. Céljaink az utánpótlásnevelés területén A jövő eredményes utánpótlásbázisának kialakítása, megalapozása és jelenlegi létszámának növelése. Iskolás korban minél több gyermek bevonása a kézilabdázásba, emelt szintű fizikai aktivitásba. A tehetségek felismerése, kiválasztása, a kiemelkedő adottságú gyermekek látókörbe vonása és nyomon követése egy informatikai alapú dokumentációs rendszer alapján. A minőségi képzés támogatása, kiemelkedő szakmai, tudományos, egészségügyi gondozás. A kézilabdázás, mint alapsportág növelt óraszámmal szerepeljen az iskolai tantervben, e képzésre épülő versenyrendszer kialakítása. Az egyesületeknél kapjanak nagyobb elismerést az utánpótlásneveléssel foglalkozó sportszakemberek. Egységes utánpótlásnevelési rendszer megteremtése (képzés, versenyeztetés). Kistérségi és regionális versenyrendszer és szakmai bázisok működésének biztosítása. Az utánpótlás tehetségek kinevelőinek és kis klubjainak az anyagi érdekeltsége jelenleg nincs megoldva! A Magyar Kézilabda Szövetség kezdeményezőleg lép fel az állami sportvezetés felé annak érdekében, hogy új szabályzási keretek között, a kinevelt tehetségek után a nevelő egyesületbe, nevelő edzőhöz történő forrásvisszaforgatás, szabályozott formában kerüljön kialakításra. A Szövetség saját keretein belül is hangsúlyt fektet az érdekeltségi rendszer kialakítására, kiépítésére, nemzetközi mintákat (angol labdarúgás másodosztályú utánpótlásnevelő klubjai) adaptál gyakorlatába. Az életútkövetésben a Magyar Kézilabda Szövetség áll a sportágak között az egyik legjobb helyzetben. Információs rendszerében jelenleg is követhető a sportolói pályafutás, ez speciális felületekkel még könnyebben áttekinthetővé kell tenni, ezáltal még tudatosabb tehetségirányítás, gondozás válik lehetővé. Az utánpótlás nemzetközi életkori lépcsőihez történjen meg a hazai kiválasztási rendszer alapmutatóinak pontos hozzárendelése (a meglévő kézilabdás és egyéb

0 szakirodalom alapján), a hazai standardok kerüljenek meghatározása az életkori és a versenyzési színtereknek megfelelően. Az utánpótlásrendszerben a minőségi munka standardjai kerüljenek meghatározásra a Szövetség szakmai stábja által. Az utánpótlásnevelés egészének módszertani megerősítésére van szükség (válogatott, klubmunka)! Az MKSZ szervezeti szintjén további feladat és felelősségi pontosításra van szükség! A válogatottak vezetésében döntés szükséges a csapatok edzői követésének mechanizmusában (kis felmenő rendszer, nagy felmenő rendszer a junior korosztályig)! Szakmai alapon pontosan szükséges meghatározni (antropológia, sportági ügyesség, stb.), hogy egyegy válogatottól milyen eredményesség várható el! Az elérendő cél meghatározásánál nem a korábbi eredményekhez, hanem a csapat összetételéhez, eredményességéhez kell illeszteni az elvárásokat, és ezt a média képviselőivel is időben tudatosítani szükséges, elkerülve ezzel a mindenkori egyforma kiemelkedő eredményekre irányuló elvárásokat! A válogatottakról történő beszámolók struktúráját, formai jegyeit, az összehasonlíthatóság és a sportági szakmai emlékezet érdekében egységesesíteni és pontosítani szükséges. A kiválasztás után az aktuálisan kimaradókra is figyelmet kell fordítani a kialakított regionális kiválasztási mechanizmusnak köszönhetően. Az esély fenntartása a beérési folyamatokat figyelembe véve kiemelkedően fontos a későbbi bekerülésre is! A túlzottan nagy lemorzsolódás miatt, további regionális tehetségfigyelésre és kiválasztásra van szükség! A stratégiai cél a juniorkorosztály létszámának, szakmai erejének megerősítése (92 év). Ennek érdekében az ifjúsági és serdülő korosztály együttes versenyeztetésére lenne szükség, amely emelné a szakmaiságot és helyreállítaná az utánpótlás résztvevői számára a motivációs hátteret! A szakemberképzést évi négy regionális alkalomra kell emelni, a köztes időben informatikai távoktatási modell rendkívül kis költséggel kialakítható! Az informatikai ismeretek fejlesztése kulcstényező! A szakemberképzést ki kell terjeszteni a vezetőkre (menedzsment ismeretek) és a szülőkre is (alapfokú játékvezetés, alapismeretek, strandkézilabda alapjai). Az alulról építkezés filozófiája szerint a legalsó szintek megnyitása létkérdés! A kézilabda népszerűsítése és az üzleti élet bekapcsolódása miatt a lokális/helyi fesztivál típusú rendezvények fontos elemei a kézilabda terjeszkedő filozófiájának! A szakmai kapcsolatok fejlesztésével a tudás mennyiségét növelni szükséges! Megyei szinten sokkal szorosabb szakmai együttműködés alakítható ki a diáksport képviselőivel, az MDSZ vezetőivel. Az erre vonatkozó tárgyalásokat, szakmai pontosításokat meg kell kezdeni! A diáksport jelentős feladatokat láthat el a folyamatos versenyeztetés kialakításában. A meglévő sportiskolák rendszerét [Budapest Csanádi, Gyöngyös, Miskolc, Dunaújváros, Debrecen, Szombathely, Győr (magán), Pécs (városi) Nyíregyháza] össze kell kötni a felsőoktatás kézilabdaéletével, a sporttudománnyal, a szakemberképzés központjaival! A kézilabda szempontjából nehézségekkel, hiányokkal küzdő megyék (pl. Zala, Nógrád, KomáromEsztergom, JászNagykunSzolnok, Tolna/férfi) kézilabdás életét

alulról kell megerősíteni, például szakmai, módszertani támogatással, a szakembertovábbképzés fejlesztésével! A szivacskézilabda további dinamikus továbbfejlesztése alapvető cél, erre az országban sok helyen készen állnak! A Magyar Kézilabda Szövetség a szakemberképzés minden szintjének oktatott szakanyagot áttekinti, modernizálására javaslatot tesz. Az oktatást együttműködési megállapodások keretében legkiválóbb gyakorlati edzőinek szakmai segítségnyújtásával támogatja. Cél az elmélet és a gyakorlat fokozottabb összekapcsolása, ennek érdekében a sportszakemberképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményekkel új regionális együttműködési modellek kidolgozása. A Magyar Kézilabda Szövetség a szakembertovábbképzés új útjainak (informatika bekapcsolása) kiépülését segíti. A tudásmegosztás trendjét támogatja a kézilabdaedzők és a kézilabdával foglalkozó testnevelők zárt körében, könnyen érthető, didaktikus oktatási anyagok készítésével. A Magyar Kézilabda Szövetség saját keretében támogatja, pályázati forrásokhoz való hozzájutásában segíti az egyesületeket, az állami sportirányítást felkéri új szakmai anyagok készítésének fokozottabb támogatására. A Sport és Területiség kapcsolatának kérdésében az MKSZ kitűzi, hogy az ország minden kistérségében (74) legalább egy női vagy férfi kézilabda klub működjön. A teljes országos lefedettséget telepítési programmal támogatja a Szövetség. Két megyénként (0 helyszín) szakmai továbbképzésekkel szükséges támogatni a fejlesztéseket. A játékvezetésben minél több fiatal páros nemzetközi szintre emelkedése, a látványos megerősödés a cél. A játékvezetők kiválasztását, felkészítését, menedzselését tovább kell fejleszteni. A nyelvtudás elsajátításának kiemelkedően fontos, ösztönzött kategóriának kell lennie. Az alapszinteken például a szülők aktív beépülésének folyamatát meg kell nyitni, alaptanfolyamok, ismeretek átadásával, lehetőségek kialakításával. Az önkéntes munka minden, Európában ismert és elismert formáját meg kell kísérelni adaptálni a szabadidősport és a diáksport területén. Az állástalan edzők, testnevelők foglalkoztatására a foglalkoztatásért felelős minisztériummal együtt mintaprojekteket kell létrehozni, ezért preventív módon, előzetesen kidolgozott szakmai pilot projekteket kell felajánlani a minisztériumnak, állami támogatás megszerzésének céljából. A Magyar Kézilabda Szövetség stratégiai feladataként korosztályos bontásban pontosítja sportági felmérő rendszerét! A kézilabdázás utánpótlásának speciális, korcsoportonkénti képzési anyagának kidolgozása óvodás kortól kezdődően. Oktató segédanyagok készítése (könyv, videó, DVD). Kapcsolatfelvétel az oktatásért felelős tárcával az iskolai kézilabdázás további lehetőségeinek növelése érdekében a kézilabdázás kötelező jellegének visszaállítása. Az utánpótlással foglalkozó szakemberek (tanítók, testnevelők, edzők) rendszeres, folyamatos továbbképzésének biztosítása. A kötelező testnevelő tanári továbbképzésekre a kézilabdázás akkreditálása. Kistérségi és regionális versenyrendszerek működtetéséhez megfelelő számú és felkészültségű, hivatástudattal rendelkező szakember biztosítása, tárgyi és anyagi feltételek megteremtése.

2 A kistérségi tehetségkiválasztás megszervezése után regionális válogatottak kialakítása és versenyeztetése. A kiválasztott tehetségek részére képzőtáborok szervezése a legjobb, legképzettebb szakemberek részvételével. Az eredményes utánpótlásedzők és testnevelő tanárok megjutalmazása kiemelt kézilabdás eseményeken (válogatott mérkőzések, kézilabda gála). A Magyar Olimpiai Bizottság programjain keresztül (Héraklész Bajnok és Csillag, valamint Sport XXI. Program) a kimagasló utánpótlásbázisok tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerése, támogatása. 2..3. Céljaink az iskolai, gyermek és felsőoktatás területén A referensi hálózat működésének biztosítása. A testmozgás, a sport megkedveltetése a tanulókkal, a kézilabdázás alapjainak megismertetésével. Erkölcsi és akarati tulajdonságok beépítése a fiatalok személyiségébe a kézilabdázás nevelési funkciói által (csapatszellem, vereség kezelése stb.). A testnevelő tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelése. A mindennapos testnevelés bevezetésének és az ehhez megfelelő létesítmények kiépítésének támogatása. Az oktatási intézmények és sportszervezetek kapcsolatának erősítése. Az általános és középiskolai versenyrendszer átreformálása, bajnokságok és kupák szervezése. A hallgatók mindennapi életének legyen része a testmozgás, a sportolás, a kézilabdázás. Elősegíteni, hogy a felsőoktatás sportja váljon az élsport egyik bázisává, merítési lehetőséggé az élsport számára. A főiskolai versenyrendszer kialakítása, rendszeres versenyzési lehetőség kialakítása és feltételrendszerének biztosítása. A szivacskézilabda használatának megismertetése, országos szintű elterjesztésének elősegítése és a kapcsolódó versenyrendszer továbbfejlesztése. A mindennapos testneveléshez szükséges kézilabdás szakanyag, rávezető, előkészítő játékok elkészítése és ajánlása a sportszervezeteknek és oktatási intézményeknek. Helyi, területi iskolai versenyek szervezésének segítése szakmai és eszközigény vonatkozásában (szerelés, labda, pálya, játékvezetés). Nemzetközi kapcsolatok keresése. Élsportolók egyetemi, főiskolai beiskolázásának segítése. Versenyek szervezése, lebonyolítása. Edzéslehetőség biztosítása (szakember, helyszín, sporteszközök), Az oktatási intézmények, sportszervezetek egységes, egymásra épülő utánpótlás versenyrendszerének megreformálása az igények és lehetőségek figyelembevételével. A megyei referensi hálózat működése anyagi és szakmai feltételeinek biztosítása. 2..4. Céljaink a szabadidős kézilabdázás területén A kézilabdázás legyen minél több felnőtt és gyermek mindennapos gondolkodásának része.

3 Szükségszerű az élsportból visszavonuló sportolók részére, az egészség megőrzése érdekében, levezető jelleggel sportolási és versenylehetőség biztosítása (strandkézilabdázás, szenior, megyei bajnokság, helyi bajnokság), A kézilabdázás szempontjából elmaradt megyék felzárkóztatása. A Magyar Kézilabda Szövetség stratégiai célja, hogy a kézilabda valamilyen formája (strandkézilabda, szenior kézilabda, hétméteres bajnokságok, fesztivál típusú rendezvények stb.) a szabadidő eltöltésének aktív formái közül 207re Magyarországon a legelterjedtebb, legismertebb legyen. A szivacskézilabda látványos, sikeres elterjedése (pl. Vas megye) azt mutatja, hogy jelentős látens tartalékokkal rendelkezik a sportág. A szivacskézilabdát óvodákban, kisiskolások körében szívesen terjesztenék az ott dolgozó, sportnak elkötelezett munkatársak. Óvónők, tanítók képzése kiemelkedő jelentőségű, itt fontos lenne, hogy a szakértelem elvárható szintje meghatározásra kerüljön! A szülők széles rétegei bevonhatók, irányításuk, szervezésük azonban szükséges. Beutazható távolságra lévő, kistelepüléseket is bevonó kistérségi versenyek rendezése reális lehetőség, költségfaktora hosszú távú hatásaihoz képest rendkívül alacsony, állami források bekapcsolhatók. Az egyetemifőiskolai sport fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Értelmiségi elkötelezettség, támogatás nélkül nem lehet tovább növelni a kézilabda elterjedtségét! Csak a nagy hazai versenyekre összeálló válogatott, az egyetemifőiskolai csapatokban alkalmilag szereplő egyesületi sportolók nem jelentenek megoldást. Az egyetemifőiskolai bajnokságok felfuttatásához a Szövetség elviszakmai támogatását ki kell alakítani! Oda kell koncentrálni az erőket, ahol sportszakemberképzési központok vannak [Budapest (TF, ELTE) Pécs, Szeged, Nyíregyháza, Eger, Szombathely], kiegészítve olyan, nagyon erős kézilabdás centrumokkal, ahol van a településen felsőoktatási intézmény (pl. Veszprém, Győr, Debrecen). A sporttudósokat, sportot oktató szakembereket, edzőket, testnevelőket kristályosodási pontokon szintén koncentrálni szükséges. A Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetséggel hosszú távú stratégiai együttműködést szükséges kötni. A közoktatási intézményekben, iskolákban a kézilabdának a lehető legtöbb helyen jelen kell lennie, országos lefedettséget kell elérni. A létesítményhelyzetet az oktatásért felelős minisztériummal együttműködve rövid időn belül át kell tekinteni, felmérve, hogy hol van alkalmas terem a kézilabda játékra. A Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve el kell érni, hogy az államilag támogatott sportiskolák mindegyikében legyen kézilabda oktatás! Az intézmények igazgatóival, a testnevelőkkel, edzőkkel, helyi sportvezetőkkel egyeztetéseket kell kezdeni a kölcsönös érdekeken nyugvó irányok megnyitásáról. A Magyar Diáksport Szövetség diákolimpiai gyakorlata távolodik a kézilabda sportág érdekeitől. Az együttműködés lehetőségét újra át kell tekinteni. A diáksport jelentős segítséget tud adni a kézilabda sportágnak, de szerepe leginkább a lokális, kistérségi amatőr versenyeztetésben, a rendszeres testedzést végzők létszámának emelésében kiemelkedő! Együttes fesztiváltípusú esetleg nemzetközi rendezvények megrendezése közös érdek. A diáksport a versenysportban is kiemelkedő szerepet vállalhat a nem továbbjutó csapatok folyamatos, lokális szintű versenyeztetésének kialakításában (jelenleg a folyamatos versenyeztetés szakmai célja rendszeresen sérül). A diáksport feladata tehát, az eddigiekkel ellentétben, egy sikerélmény kultúra kialakítása. Ebben a stratégiai irányváltásban a kézilabda a

4 diáksport stratégiai partnere. A rendszeres testedzés kialakítása, a sport megszerettetése a fő cél. Az együttműködés időfaktora a délutáni, hétvégi, szünidei (táboroztatás gyakorlata, strandjátékok) időszak, itt kell a szülőknek jelentős, tartalmas segítséget adni, hozzáférhető, elérhető árú minőségi megoldást kínálni. Ezen projekt támogatásában az állami irányítás is érdekelt, támogatását rendszeresen igényelni szükséges! A strandkézilabda fejlődése az utóbbi években látványos volt. Nemzetközi eredményeink kiválóan támogatják versenysportunk hírét. A keretek tagjai főképpen a másodosztályból kerülnek ki, felkészülésük sokszor ütközik a normál bajnokságban történő felkészülésükkel. Ennek versenyeztetési, felkészülési, szakmai hátterét pontosítani szükséges, az ütközések, érdekellentétek megoldására, a mechanizmus finomítása kiemelkedő cél! A sportvezetésnek döntenie kell, hogy a strandkézilabda tartósan a másodosztályú sportolók kiegészítő sportja lesze? Ha igen, szakmai hátterét akkor is tovább kell erősíteni, különös tekintettel az Európa és világbajnokságokon, illetve a Világjátékokon történő szereplés komolyságára. A strandkézilabda sikertényező a sportág népszerűségének, ismertségének szempontjából, azonban az amatőr irányt el kell választani a versenysportban rendszeresen szereplők játékától! Az amatőrök rendszeres edzésére és versenyeztetésére a nyári időszakban rendkívül nagy szükség lenne, nyári táboroztatási mechanizmusokat kell ráépíteni a strandsportágakra (MDSZ, MEFS segítségével). Stratégiai szövetségek más csapatsportágakkal. A kosárlabda streetball szakágával támogató, együttműködő stratégiai szövetséget lehet kötni, közös, fesztivál típusú rendezvényeket érdemes szervezni. A strandkézilabdának hasonló módon, kiváló támogató, szinergikus párja lehet a strandröplabda sportág. A közös előrelépés érdekében ugyancsak célszerű együtt haladni a rövidtávon jelentős eredményeket felmutatni képes labdarúgó irányokkal, a női labdarúgással és a strandfocival. A kiválasztási rendszerek pontosításával, felépítésével a csapatsportágak közötti verseny csökkenthető, erőik, forrásaik ellenben bizonyos területeken (turisztikai kapcsolatok, marketing) koncentrálhatók. A szenior sport fejlesztése nemcsak a volt sportolók egészségfenntartása, közösségi életének fejlesztése miatt fontos, hanem a kézilabdában elvesztett generációk újramobilizálása szempontjából is. A volt kézilabdások üzleti, vállalkozói tevékenységét újra be kell illeszteni a sportág életébe. Különös jelentősége van a szenior sportnak a regionális szponzorklubok felállításában és működtetésében. Regisztrált módon meg kell kezdeni a volt kézilabdások visszaépítését, visszahívását a sportba! A kézilabda kollégiumi szakmai programjának kidolgozása szükséges, hiszen ezen intézmények diákjai mindig könnyebben szervezhetők, kötődésük a kézilabda iránt kialakítható! A kézilabdának ki kell dolgozni az esélyegyenlőségi programját! Az állami források felhasználásának a kézilabdás esélyegyenlőségi programok képezzék a leghatékonyabb formáját! Állami gondozott gyermekek, halmozottan hátrányos területek ifjúsága, sajátos nevelésű igényű gyermekek esetében a sport eszközrendszerének felhasználása kézenfekvő lenne, a módszertani háttér állami szinten sem kidolgozott. Az állástalan edzők, testnevelők, pedagógusok átképzésével munkahelyteremtési hatásai is lehetnek ennek a programnak! A szociális ügyekért felelős legfelsőbb igazgatási szerv számára mintaprojekteket kell felkínálni, munkával alátámasztott szakmai tekintélyével az MKSZ remélhetőleg áttörést tud elérni ebben a kérdésben is, és a sportcivil oldalról preventív módon alternatívák felkínálására kerülhet sor. A kézilabda népszerűsége, elismertsége, médiajelenléte ugrásszerűen növekedhet ezen iránymutató projektek sikerének következtében.

5 A kézilabda sportágnak példamutatónak kell lennie a sport nevelési lehetőségeinek tudatos használatában. Az általános etikai, nevelési elbizonytalanodás miatt a sportban rejlő karakteres nevelési hatás nincs kihasználva. A családok igénylik a támogatást gyermekeik nevelésében. A kézilabda szakembertovábbképzési rendszerébe be kell építeni a nevelési elemek tudatos felhasználását, mindennapos értékközvetítő, viselkedési mintákat nyújtó gyakorlattá kell tenni az ez irányú edzői, testnevelői tevékenységet. A legjobbaknak bekapcsolódási lehetőség biztosítása a nemzetközi szenior versenyekbe. A szabadidőkézilabdázásban a leigazolt sportolók, illetve az amatőr strandkézilabdázók különkülön versenyrendszerének kialakítása, működtetése. A minőségi kézilabdázás közvetlen utánpótlását képező NB IIes és megyei bajnokságban résztvevők számának növelése, a sportági piramis alapjának további szélesítése. Önálló strandkézilabda bajnokságok kiírása utánpótlás, felnőtt és szenior korosztályban, felmenő rendszerű versenyeztetéssel. Helyi, lokális bajnokságok szervezése (intézmények, sportszervezetek, egyéb lakóhelyi vagy munkahelyi csapatok részére). A kézilabdázás szempontjából hátrányos helyzetű megyék szakmai és anyagi felzárkóztatása. 2..5. Céljaink a fogyatékosok sportja területén A meglévő fogyatékos sportszervezetek, csapatok hatékonyabb támogatása. A kézilabda mérkőzések megtekintésének biztosítása a fogyatékkal élők számára, a válogatottakkal való személyes találkozás lehetőségének megteremtése. Kézilabdázási igények felmérése, egyszerűsített játékszabályok kidolgozása, a lehetőségek és az igények összekapcsolása. A csörgőlabdázók támogatása már megnyitotta az MKSZ fogyatékos emberek sportolásának támogatását célzó programját, de a nemzetközi kézilabda életben is terjedő kerekes székes kézilabda bevezetése egy új dimenzióba emelheti a kézilabda szerepét a társadalmi felelősségvállalásban. A fogyatékos emberek sportja támogatásának egy új útja nyílhat meg, ahová a fogyatékosokért tenni akaró magánszemélyek, vállalkozók, magántőkés csoportok csatlakozhatnak. A kézilabda arculati elemei egy karakteres iránnyal megerősödhet, presztízse, elismertsége növekedhet. A jövőben az MKSZ és a Fogyatékosok Országos Diák és Szabadidősport

6 Szövetségének stratégia együttműködésére van szükség. A rendelkezésre álló erőforrások egy részének átcsoportosítása erre a területre. Válogatott szerelések, sporteszközök térítésmentes átadása. Válogatott mérkőzések díjtalan megtekintésének biztosítása. 2.2 A szakmai célkitűzéseket segítő szakmai és infrastrukturális célkitűzések és a megvalósítás koncepciója 2.2. Célok a sportág szervezeti és irányítási rendszerének területén A kézilabdázás népszerűsítése és fejlesztése, a taglétszám folyamatos növelése. A taglétszám növekedése indokolja az országos nyilvántartási rendszer megyei szintűre történő átszervezését, számítógépes nyilvántartási rendszer kidolgozását és bevezetését. A kézilabdázás életének szervezése szabadidő és versenysport szinten egyaránt. A kézilabdázással foglalkozó sportszakemberek tevékenységének koordinálása MKSZ, Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Egyetemifőiskolai Sportszövetség egy szervezeten keresztül. A közeljövőben regionális központok kialakítása a megyei szövetségek munkájának segítése érdekében. A regionális központok működéséhez szükséges erőforrások és eszközök biztosításának támogatása.. Versenyek szervezése, lebonyolítása minden korosztályban. Regisztrációs rendszer kiterjesztése a sportág teljes vertikumára. A szakmai kooperációt tudatos munkával meg kell erősíteni. 2.2.2 Célok a sportág finanszírozása területén Állami támogatás növelése és célirányos elosztása. Magántőke fokozott bevonása a kézilabdázásba, újabb és újabb szponzorok felkutatása, megszerzése. Az eredményes és tömegbázist adó egyesületek fokozott támogatása. A meglévő szponzorok, üzleti partnerek kiszolgálásának további javítása, folyamatos igazodás és megfelelés az egyre növekvő követelményrendszerhez, ezáltal hosszú távú kötődés és partnerkapcsolat kialakítása, elmélyítése. Újszerű kezdeményezésekkel, kreatív ötletekkel, a kapcsolati tőke felhasználásával és bővítésével további szimpatizánsok, támogatók megnyerése. A kézilabdatársadalom különböző szponzori, támogatói köreinek (szövetségi és klubszintű) integrálása, intézményesítése (Kézilabda Szponzor Klub), majd egységes

7 fellépés a közös érdekérvényesítés (pl. a televíziós közvetítések számának növelése és a közvetítési jogdíjak sportági meghonosítása) érdekében. A növekvő népszerűségű kézilabdázás üzleti értékének sokrétű bemutatása, a sportágba történő befektetés megtérülésének alátámasztása objektív kutatási adatokkal, az üzleti szférában megszokott struktúrában és tálalásban. Állami és önkormányzati szerepvállalás további növelése, mennyiségi és minőségi mutatók alapján történő támogatási rendszer kidolgozása és működtetése. Szabadidős kézilabdás tevékenységet folytatók jelentősebb tehervállalása. Pályázatfigyelő rendszer kialakításával, a hazai és nemzetközi lehetőségek kihasználásával segíteni az iskolák és sportszervezetek pályázati tevékenységét. A kézilabdázást szerető magánszféra számára a szolgáltatások növelése mellett szponzori lehetőségek felajánlásával a magántőke bevonása. 2.2.3. Célok a társasági adóból származó támogatások területén 2.2.3.. Célok a Magyar Kézilabda Szövetség által igényelhető támogatás területén Olyan lehetőségek megteremtése, melyek hosszú távon megalapozzák a sportág és a Magyar Kézilabda Szövetség anyagi helyzetét. A Magyar Kézilabda Szövetség összes szakágában foglalkoztatott utánpótlás válogatottak eredményességének növelése. Képzett, licensszel rendelkező szakemberek számának növelése a sportág minden területén. Spotregészségügyi háttér erősítése a korosztályos válogatotak esetében. Olyan tárgyi eszköz beruházások megvalósítása, melyek hosszú távon is növelik a Magyar Kézilabda Szövetség vagyonát és megtakarításokat eredményeznek. Az utánpótlás válogatottak magas szintű felkészüléséhez szükséges körülmények és a nemzetközi versenyeztetési feltételeinek a megteremtése. A Magyar Kézilabda Szövetség által rendezett képzések színvonalának további emelése és új, hiánypótló képzések, oktatások indítása a nemzetközi tendenciák figyelembevételével. Az utánpótlás válogatottak mellett dolgozó sportegészségügyi stáb megerősítése, a sportegészésgügyi szakemberek képzése, továbbképzése, valamint korszerű eszközök, gépek beszerzése a prevenció és a hatékony gyógyítás érdekében. Játékvezető utánpótlás képzése.

8 2.2.3.2. Célok a kézilabda sportszervezetek által igényelhető támogatások területén A kézilabda sportág utánpótlás bázisának jelentős növelése (tömegesítés). Nemzetközi sikerek elérésére is képes klubok munkafeltételeinek javítása. A klubok utánpótlásnevelési körülményinek javítása. A kézilabdázásra alkalmas létesítmények számának növelése és színvonalának javítása a jelentős bázissal rendelkező, sikeres klubok esetében. Képzett szakemberek minőségi munkafeltételei megteremtésének támogatása. A minőségi képzést nyújtó sportszervezetek sportegészésgügyi hátterének fejlesztési támogatása. A biztos hátterű, megalapozott, minden szempontból megbízhatóan alátámasztott programok megvalósításának támogatása. A jogszabályoknak, valamint a Magyar Kézilabda Szövetség belső szabályozóinak megfelelő költségek támogatása. A korábbi támogatásokat mind pénzügyi, mind szakmai értelemben a jogszabályoknak és a sportszakmai céloknak egyaránt megfelelően, hatékonyan, eredményesen felhasználó, nem pazarló módon gazdálkodó sportszervezetek támogatása. Hagyományosan nagy gyermeklétszámmal dolgozó, valamint a sikeres utánpótlásnevelő klubok kiemelt támogatása. A minőségi képzésben eredményes sportszervezetek magas színvonalú munkához szükséges létesítmény feltételeinek és tárgyi eszköz feltételeinek javítása. Korszerű, de ugyanakkor elsősorban funkcionálisan a kornak megfelelő, egyszerű, munkacsarnok beruházások támogatása, melyek leginkább az edzés feltételek javítását szolgálják. A tárgyi eszköz beruházások hosszú távon való megalapozott hasznosulásának támogatása.minőségi utánpótlásneveléssel rndelkező élklubok sportegészségügyi hátterének fejlesztése. 2.2.4. Célok a sportági létesítmények területén A Magyar Kézilabda Szövetség partnerei létesítményfejlesztésében a multifunkcionális létesítmények kialakítását javasolja (ezekre tervek már készültek), amelyekben a szolgáltatásokat magas színvonalra kell emelni a fenntarthatóság szempontrendszerének figyelembevételével. A kézilabda sportág érdeke a hazai rendezésű világversenyének hátteréül szolgáló létesítmények minél magasabb szintű fejlettsége, ezért a magántőkével kialakított kapcsolatokban, így a létesítményfejlesztésekben a kézilabda sportág partnerei számára a komplexitási faktor kialakítását megfontolásra javasolja.

9 Az utánpótlásnevelésben és az élsportban az eredményes felkészüléshez szükséges helyi infrastruktúra megteremtése. A hazai világversenyek sikeres megrendezéséhez szükséges helyi, illetve központi infrastruktúra megteremtése. A válogatottak eredményes felkészüléséhez szükséges központi infrastruktúra megteremtése. A meglévő sportlétesítmények lehető legnagyobb mértékű akadálymentesítése. A biztonságos és kényelmes sportolás, versenyzés feltételeinek biztosítása. Az eredményes felkészüléshez, illetve versenyzéshez szükséges eszközrendszer biztosítása. A meglévő sportlétesítmények folyamatos korszerűsítésének koordinációja. Szabványos méretű kézilabdapályával rendelkező létesítmények létrehozása, a meglévők lehetőség szerinti átalakítása, megfelelő kiszolgáló helyiségek kialakítása a nézők kulturált elhelyezésére. El kell érni, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség más labdajátékokkal együtt rendelkezhessen Budapesten, esetleg máshol, olyan, úgynevezett munkacsarnokkal, amellyel a nemzeti válogatottak (felnőtt, utánpótlás), valamint a regionális és megyei válogatottak edzéslehetőségei problémamentesen, kedvezményesen biztosítva vannak. Létesítményfejlesztési programok figyelemmel kísérése és a lehetőségek megpályázásának segítése az iskolák és sportszervezetek részére. A regionális fejlesztési tervben szerepeljen a multifunkcionális sportcélú létesítmények építése. Az érintett szakigazgatási szervek kiemelten támogassák a 40 x 20 méteres pályát (lehetőség szerint az EHFelőírásnak megfelelően összesen 45 x 25 méter hasznos alapterületet) magában foglaló szabványos méretű sportlétesítmények építését. El kell érni, hogy hazánkban kizárólag a kézilabdázásra is alkalmas méretű sportcsarnokok épüljenek. 2.2.5. Célok a szaktudás, szakemberképzés területén Valamennyi, a kézilabdázás területén dolgozó sportszakember a feladatainak ellátásához szükséges legfrissebb tudással és végzettséggel rendelkezzen. Az EUs előírásoknak megfelelő szakemberképzési rendszer kialakítása. Az edzőképzés területén is meg kell valósulnia a vertikálisan egymásra épülő képzési struktúrának. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a sporthoz értő gazdasági, marketing és jogi szakemberek képzésére, megfelelve az új évezred kihívásainak. Emelni kell a kézilabdázásban részt vevő szakemberek számát. Növelni kell a magasabb képzettségű szakemberek számát.

20 Rendszeres továbbképzések keretében fel kell használni az egyéb kapcsolódó területek tudományos kutatásainak eredményeit. A kézilabdázás hatékony támogatása a sporttudományi kutatások felhasználásával. A kézilabdázás modern tudományos hátterének megteremtése. A jelenlegi állami és szövetségi képzési és továbbképzési rendszer fenntartása, fejlesztése nemzetközi tapasztalatok felhasználásával. Szélesíteni, növelni a kézilabdázással foglalkozó szakemberek számát (edzők, játékvezetők, sportvezetők, gyúrók stb.). Közép és felsőfokú intézményekben tanulók részére gyorsított és kedvezményes tanfolyamok szervezése. Az EHF Rinck Konvenció elvárásainak megvalósítása. Sportolók, sportvezetők idegennyelvtanulásának propagálása, megszervezése. Szakemberek nemzetközi, európai képzéseken, továbbképzéseken történő részvételének támogatása. 2.2.6. Célok a sportág kommunikációja területén A médiajelenlét növelése. Az MKSZ saját üzemeltetésű honlapjának (angol nyelven is) világszínvonalúvá, első számú kézilabda hírforrássá tétele, 2000 fölötti napi látogatottságának további növelése. A sportágon belüli kommunikáció professzionalizálása, feladatkijelölés, adatfeltöltés mechanizmusának pontosítása. A támogatók, együttműködő partnerek számának és súlyának növelése. A kézilabdázás imázsának növelése, a sportág valódi jelentőségének, népszerűségének tudatosítása a közvéleményben. A szivacskézilabda és a strandkézilabda szélesebb körű megismertetése, gyerekek, fiatalok egyre nagyobb rétegének bevonása. A kézilabdázáson keresztül a sport szerepének bemutatása egy egészséges nemzet, egy egészséges társadalom kialakulásában. A sportághoz kapcsolódó mozgásgazdag életmód propagálása. A kézilabdázás valódi értékeinek középpontba állítása, bemutatása. A kiemelkedő eredményeket elérő és emberileg is példát mutató kézilabdázók példaképként szolgáljanak a gyermekeknek, fiataloknak. Hírek, események generálása a médiaérdeklődés növelése érdekében. A kézilabdázás népszerűségére és eredményességére alapozva, a nemzetközi trendhez igazodva jogdíjfizetés elérése a televízióktól. Még több élő közvetítés, összefoglaló a televíziókban és a rádiókban.