Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Módszertan és eredmények Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes
NÉeS elkészítése A 2012/27/EU Energiahatékonysági Irányelv (EED) 4. cikk előírása A tagállamok hosszú távú stratégiát dolgoznak ki a magán és köztulajdonban lévő lakó és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújítási beruházásainak ösztönzésére. Ez a stratégia magában foglalja az alábbiakat: Nemzeti épületállomány áttekintése a statisztikai mintavételezés alapján Az épület típusoknak és az éghajlati zónáknak megfelelő költséghatékony felújítási megközelítések meghatározása Szakpolitikák és intézkedések a felújítások ösztönzésére Magánszemélyek és építőipar beruházási ösztönzésére való intézkedések Várható energia megtakarítás riportja 2
Stratégiai célok Az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival történő harmonizáció Üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás-csökkentés Épületkorszerűsítés A költségvetési kiadások mérséklése Az energiaszegénység visszaszorítása 3
A jelenlegi helyzet A főbb szektorok aránya az épületek primer energia felhasználásán belül 2011-ben Forrás: Számított adatok az országos energiamérleg és a Vezetékes Energiahordozók Statisztikai Évkönyve 2011. Kiadvány (MEKH) adatai alapján 4
NÉeS elkészítésének folyamata 1. 1. Projekt előkészítése NFM és szakértők bevonásával (2012.09.) 2. Adatgyűjtés 3. Típusépületek meghatározása Lakóépületek típusok Középület (önkormányzati és állami) típusok 4. Lakóépületek felmérése és állapotfelmérés épülettípusonként 5. Épületmodellek felállítása 6. Műszaki felújítási csomagok meghatározása 7. Költségszámítások a felújítási csomagokhoz 5
NÉeS elkészítésének folyamata 2. 8. Épületenergetikai adatbázis kialakítása, webes felület elkészítése (NÉeR) 9. Nemzetközi tapasztalatok, stratégiák elemzése 10.Lakossági szociológiai felmérés, kérdőíves kutatás a lakásfelújítások iránti igényről és tapasztalatokról 11.Finanszírozási háttér feltérképezése 12.Épületenergetikai forgatókönyvek elkészítése 13.Makrogazdasági hatások elemzése 14.Stratégiai Környezet Vizsgálat 15.Társadalmi és közigazgatási egyeztetés 6
Módszertan Az épületenergetikai hatékonyság növelésének alapvető feltétele a kiinduló állapot, tehát a jelenlegi épületállomány energiafelhasználásának megismerése, és az energiafelhasználás mennyiségi és különböző szempontok szerinti strukturális adatainak elemzése. Az épületek energiafelhasználásának meghatározása a NÉeS elkészítéséhez két úton történt: Top-down Bottom-up közelítés az országos energiastatisztikai adatok alapján az egyes épületek, épület típusok felől közelítve 7
Meglévő állapot Lakóépület típusok meghatározása KSH és pályázati adatok alapján: a népszámlálási kérdőíven alapuló tipológia volt kizárólag alkalmas az épületállomány olyan modellezésére, mely országos kivetítésre alkalmas, azaz figyelembe veszi az egyes típusok országos előforduló darabszámát és alapterületét. Első körben 31 épülettípust határoztak meg, majd a KSH szűrt adatok alapján megállapították, hogy a típusok mintegy fele esetén az előfordulási gyakoriság nagyon alacsony. A főbb csoportosítási szempontok voltak: Építés éve Falazat típusa Épület mérete szerinti meghatározás Végül 15 lakóépület típus került kialakításra 8
Lakóépület állomány megoszlása 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 Családi ház Hagyományos társasház Iparosított társasház épületek száma 2 585 552 86 134 30 497 lakások száma 2 688 555 972 421 702 778 9
Az iparosított technológiával épült lakások megyénkénti megoszlása Forrás: Népszámlálás 2011 10
Felmérések, modellezés, eredmények 11
Meglévő állapot Felmérések Az épületmodellek felépítése előtt megvizsgáltuk milyen energetikai adatok állnak rendelkezésre az egyes épülettípusokról: ZBR, KEOP, VÁTI által gyűjtött tanúsítások Lakóépületek esetén minőségi szűrés után 2.230 db épület energetikai adatai kerültek átvizsgálásra Azon épülettípusoknál, ahol nem volt elegendő pályázati adat, az ÉMI mérnökei energetikai helyszíni felmérést végeztek régiónként, összesen több mint 100 épület esetében. a részletes energetikai auditok felvételén túl, típusonkénti felújítottsági arány felmérése Magyarországon először a NÉeS keretében került sor ilyen mértékű energetikai felmérésre 12
Meglévő állapot Felmérések A felújítottsági arány felmérések célja az épületállomány műszaki jellemzőinek, állapotának és fűtési módjának megismerése volt. Ez országosan 20 852 darab épületet jelentett a családi házak, hagyományos többlakásos lakóépületek és lakótelepi épületek esetében. A homlokzatok hőszigeteltsége a felmért épületeknél (%): A nyílászárók állapota a felmért épületeknél (%): 1% 1% 22% igen nem 25% 2% 35% eredeti (rossz) eredeti (ép) részben részben kicserélt 76% nem állapítható meg 10% 28% kicserélt (új) nem állapítható meg 13
Felmérések, az épületjellemzők meghatározása Épületszerkezet: az építési időben szokásos anyaghasználat, feltételezve, hogy az építés óta nem történt korszerűsítés Épületgépészet: a jelenleg leginkább előforduló gépészeti berendezések (pl. egy 1900 előtti épületben nem szén vagy fatüzelés, hanem állandó hőmérsékletű gázkazán vagy távfűtés) Általános megállapítások: az épületállomány nagy része nem felel meg a mai műszaki, hőtechnikai követelményeknek a szerkezeti kialakítások, felhasznált burkolóanyagok és a gépészeti egységek elavulttá és energetikailag gazdaságtalanná váltak a fűtéshez és hűtéshez szükséges energiamennyiség lényegesen nagyobb, mint a korszerű technológiák alkalmazásával elérhető lenne 14
Középület állomány típusépületei Középület típusok meghatározása A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi épületfunkciók kerültek kiválasztásra: Egészségügyi és szociális épületek; Irodaépületek; Kereskedelmi épületek; Kulturális épületek; Oktatási épületek. Az épületfunkciókat az építési idő szerint 21 darab alcsoportra osztottuk, melyeken belül további 2-2 jellemző modellt definiáltunk. Fentiek alapján 42 típusépület került kialakításra. 15
Középület állomány megoszlása Egészségügyi 39% 24% Irodaház Kereskedelmi 17% Kulturális 14% 6% Oktatási 16
Középületek gépészeti rendszerének felújítása általános megközelítés 7/2006. TNM rendelet hatályos követelményszint: kétcsöves fűtési rendszer a fűtési rendszer méretezési hőfoklépcsője 65/50 C termosztatikus szelepek felszerelése fordulatszám-szabályozású szivattyú használata kazános HMV termelés esetén a felújítás után kondenzációs gázkazán alkalmazása távhővel ellátott épületeknél a fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele, mérés szerinti elszámolás Költségoptimum követelményszint: + napenergia hasznosítás: napkollektor és/vagy napelem alkalmazása 17
Középületek gépészeti rendszerének felújítása általános megközelítés 20/2014 BM rendelet szerinti közel nulla definíció szerinti követelményszint: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított Gépészet a költségoptimum változaton felül: némely típusépületnél már nem volt szükséges további berendezésre a napenergia hasznosítás mellett több esetben levegő/víz hőszivattyúk alkalmazása (például olyan középületeknél, melyek nem rendelkeznek elegendő tetőfelülettel) légkezelővel ellátott épületekben az elszívott levegő hőjének hasznosítása alapvető cél volt, hogy a hőszivattyú működtetéséhez használt energia minél nagyobb hányadát a szintén betervezett napelem termelje meg a napelemes rendszer méretét tekintve a legtöbb épülettípus 50 kw beépített teljesítmény alatt marad, ezért a kétirányú mérőóra felszerelése lehetséges 18
Épületenergetikai nyilvántartó rendszer kialakítása Nemzeti Épületenergetikai Rendszer (NÉeR) Online adatbázis, webes feltöltő felülettel Adatbázis tartalma Központi kormányzati intézmények ingatlanai, épületei Épületek szerkezeti adatai Épületek energiafogyasztási adatai Épületek hőtermelő és hűtőberendezései Pályázati forrásból támogatott lakóingatlanok adatainak integrálása Lekérdezések generálása lehetséges statisztikai elemzések, döntés-előkészítő anyagok készítéséhez 19
Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes www.emi.hu E-mail: gmatuz@emi.hu Köszönöm a figyelmüket!