gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban CVC CVCC CVVC CVCC CVVCC k i n k i n k i n k i n t k i n t (kin) (kinn) (kín) (kint) (kínt) a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban V C k i n k i n k i n k i n t k i n t (kin) (kinn) (kín) (kint) (kínt) i =[i] i =[j] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban V C u =[u] u =[w] A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek x x (hangsúly) gerinc gyökér R R R R R R melódiatengelyek 1
A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek L H L (tónus) gerinc gyökér R R R R R R A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek σ σ (szótag) gerinc gyökér R R R R R R melódiatengelyek melódiatengelyek va bene rendben [-abb-] città santa szent város (=Vatikán) [-ass-] tre cani három kutya [-ekk-] C V C C V V C V v a b e n e de: due cani két kutya [-ek-]... tre arance három narancs [-ea-] C V C C V V C V C V C V C v a b e n e v a i n... A rs-t kiváltó szavak lexikálisan üres C-re végzıdnek; erre magánhangzó nem tud terjedni A rs-t kiváltó szavak lexikálisan üres C-re végzıdnek; erre magánhangzó nem tud terjedni; az üres C kiesik 2
v a i n...??? v a i n...??? Ugyanezt homogén gerinctengellyel nem tudnánk megmagyarázni Ugyanezt homogén gerinctengellyel nem tudnánk megmagyarázni latin példa: reduplikáció latin példa: reduplikáció perfectum-tı képzése: toldalékkal: scrib- ~ scrips- ír V-váltakozással: ag- ~ eg- csinál reduplikációval: mord- ~ momord- harap tang- ~ tetig- érint C V+ C V C C C V+ C V C m o r d- e t i g- (momord-) Tkp. nem különbözik a toldalékolástól (prefixálástól), csak a toldalék specifikusságában (tetig-) magyar példa: v-kezdető toldalékok magyar példa: v-kezdető toldalékok (RebrusP) hasonuló: nıvel, Petivel, nıvé emberrel, emberré nem hasonuló: látva, látvány, hatvan morfológiai különbség? vagy fonológiai? vagy egyik sem? C V C + C V C C V C + C V C h a t v a n h a t a l 3
magyar példa: v-kezdető toldalékok (RebrusP) C V C + C V C C V C + C V C példa melodikus elem terjedésére: magánhangzó-harmónia (vö. még helyhasonulás, zöngésségi hasonulás) h a t v a n h a t a l szín+ak+nak ól+ak+nak A hasonuló toldalékok üres C-vel kezdıdnek; vagy terjedés, vagy default [v]-betoldás: C [v] (nıvel) (törlés vagy tiltás helyett) [ hátsó] (színeknek) [+hátsó] (ólaknak) Terena (Brazília): 1Sing Terena (Brazília): 1Sing emo u szava owoku háza piho ment ẽmõ ũ szavam õw õ ŋ gu házam m biho mentem... o w o k u o w o k u [+naz] Vagyis a nazalitás terjed balról az elsı zárhangig (a [ ] nem állítja meg). Ez maga az 1Sing morfémája! 1 db jegy (avagy autoszegmentum) Terena (Brazília): 1Sing o w o k u o w o k u o w o k u Templatikus morfológia: a morfémákat konkrét fonológiai minták fejezik ki (CV-tengelyen) sémi nyelvek; de nyomokban a magyarban is van: [+naz] [+naz] (külön ki kell kötni, hogy [+naz] és [k] = [ ŋ g]) rezeg ~ rezzen recseg ~ reccsen zizeg ~ zizzen mozog ~ moccan locsog ~ loccsan dörög ~ dörren lebeg ~ lebben csobog ~ csobban CVC+Vg ~ CVCC+Vn 4
Templatikus morfológia A klasszikus arab morfológia erısen templatikus, bár van benne toldalékolás is: katab-tu írtam katab-ta írtál MASC katab-a írt a-ktub-u írok ta-ktub-u írsz MASC ya-ktub-u ír... Templatikus morfológia (arab): perf. akt. perf. passz. impf. akt. impf. passz. partic. akt. partic.passz. 2. törzs 3. törzs ír kataba kutiba yaktubu yuktabu kātib maktūb kattaba írat kātaba levelezik qātil öl qatala qutila yaqtulu yuqtalu maqtūl qattala lemészárol qātala harcol utasít amara umira ya muru yu maru āmir ma mūr ammara felhatalmaz āmara tanácsot kér templátum CaCaC(-a) CuCiC(-a) (ya-)ccvc(-u) (yu-)ccac(-u) CāCiC (ma-)ccūc CaCCaC(-a) CāCaC(-a) ige, perf.: C V C V C ige, perf.: C V C V C aktív: a passzív: u i 2. törzs, perf.: C V C C V C 2. törzs, perf.: C V C C V C aktív: a passzív: u i 5
(csádi nyelv, Nigéria; Kenstowicz: Phonology in Generative Grammar) kiosztvány partic. (akt.): C VV C V C aktív: a i Masc.: H L H = C V C V C C V V d a f a e Fem.: H L H = Plur.: H L H = C V C V C C V C V C V C V C C V V d a f a i y a d a f a u 6
szegmentális folyamat: {t d s} {č š} / _V[ hátsó] Plur.: H L H = üres mássalhangzó: C [y] C V C V C C V V s o y a y u hangsúly helye: ínan fiú nácas buta (m) kálax kanál bálli víztározó hangsúly típusa: damè r szamárcsikó (m) darmà n csikó (m) tù g tolvaj hangsúly helye és típusa: qã lin teveborjú (m) so mã li szomáli inán lány nacás buta (f) kaláx Tsz ballí Tsz demẽ r szamárcsikó (f) darmã n csikó (f) tũ g Tsz qa lín teveborjú (f) so ma lí Tsz Ha a hangsúlyok ábrázolása ez: magas (á): V esı (à): V V emelkedı (ã): VV (utóbbi kettı csak hosszú mgh-n!) akkor minden esetben jobbra mozdul egyet: ínan ~ inán V CVC ~ VCV C darmà n ~ darmã n -CV VC ~ -CVV C qã lin ~ qa lín CVV CVC ~ CVVCV C (és a nyelvben tkp. csak egyféle hangsúly van!) prozódiai egység állhat több szegmentumból belsı struktúrája van prozódiai egység állhat több szegmentumból belsı struktúrája van Klasszikus modell: σ Kezdet Rím Mag Vég szótagkezdet = onset/nyitány szótagmag = nucleus szótagvég = kóda Klasszikus modell: σ Kezdet Rím Mag Vég Miért külön összetevı? mert a szótagsúlyt ez határozza meg mert (talán) több megkötés van a mag vég viszonyban, mint a mag kezdet viszonyban p o n t p o n t 7
A hangzósság (= szonoritás) központi fogalom skaláris tulajdonság fonetikailag nehéz megragadni intenzitás a hangcsatorna nyitottsága a periodikus összetevık szerepe a hangszínképben de a fonológiában mintha komoly szerepet játszana A hangzóssági skála: magánh. félhang. likv. naz. zörejh. s t r a n d A hangzóssági sorbarendezés elve: a szótagmagtól a peremek felé haladva a hangzósság nem növekedhet (ebbıl az is következik, hogy a szótagmag a legnagyobb hangzósságú elem a közvetlen környezetéhez képest) Sok nyelvben nem kötelezı a szótagmagnak magánhangzónak lennie, pl. angol A hangzóssági skála: magánh. félhang. likv. naz. zörejh. p i p l (people) A hangzósság nem csak a szótagon belül játszik szerepet, hanem szótaghatáron is (-x.y-). Hooper Vennemann-féle általánosítás: son(x) son(y) (vagyis pl. anta jobb/gyakoribb, mint atna) pl. latin szótagillesztések és hasonulások kiosztvány A nyelvek egy részében különbség van nehéz és könnyő szótagok között; ahol a szótagsúly fonológiai kategória, morával fejezzük ki (µ) σ vagy σ... Rím... Rím Mag Vég Mag Vég Vagy hosszú magánhangzó, vagy zárt szótag = a rímben min. 2 elem VV... V C... 8
és a hangsúly és a hangsúly A latin szóhangsúly kiosztásában szerepe van a szótagsúlynak: ha az utolsó elıtti szótag nehéz, az kapja a hangsúlyt: vidéntur látszanak, vidē tur látszik ha az utolsó elıtti szótag könnyő, az elıtte levı kapja a hangsúlyt: vídeat lássa, réficit megjavít, refícitur megjavul, refíciunt megjavítják... A latin szóhangsúly: az utolsó szótag extrametrikus (=nem játszik szerepet) mindig az utolsó elıtti mora kapja a hangsúlyt / / / / / µ µµ µµµ µµ µ µ µµµ videntur vidētur videat reficit reficitur és a hangsúly A kasmíri (dard, indo-árja) szóhangsúly kiosztvány és a hangsúly A kasmíri (dard, indo-árja) szóhangsúly kiosztvány utolsó szótag extrametrikus balról kezdve elsı hosszú mgh-s szótag ha az nincs, balról kezdve elsı zárt szótag ha az sincs, elsı szótag 9