SZAKDOLGOZAT Dianné Kissimon Erzsébet 2008.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Levelező tagozat Export-import menedzsment szakirány A FOGLALKOZTATÁSRA ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉGRE HATÓ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEK NÓGRÁD MEGYÉBEN (2002 2007 között) Készítette: Dianné Kissimon Erzsébet Budapest, 2008. 2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 5 1. MUNKERŐ-PIACI FOGALMAK... 7 1.1 A MUNKAERŐPIAC, MUNKAERŐ-KERESLET, MUNKAERŐ-KÍNÁLAT... 7 1.2 A GAZDASÁGILAG AKTÍV, INAKTÍV NÉPESSÉG ÉS A FONTOSABB MUTATÓSZÁMOK... 8 2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI... 10 2.1 A MAGYARORSZÁGI MUNKANÉLKÜLISÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI... 12 2.2 TÁVMUNKA, RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATÁS... 15 3. NÓGRÁD MEGYE BEMUTATÁSA... 18 3.1 NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI JELLEMZŐI... 18 3.2 NÓGRÁD MEGYE DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI... 19 3.3 KÉPZETTSÉGI SZINT NÓGRÁD MEGYÉBEN... 20 3.4 NÓGRÁD MEGYE GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI, JELLEMZŐI... 21 3.4.1. Ipar... 21 3.4.2. Mezőgazdaság... 21 3.4.3. Idegenforgalom... 22 3.5 GAZDÁLKODÁSI SZERKEZET... 22 3.6 NÓGRÁD MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE... 24 3.6.1 Pályakezdő fiatalok... 26 3.6.2. Betöltetlen álláshelyek... 27 3.6.3. Tartós munkanélküliek jellemzői... 27 3.6.4. A munkaerő-piacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő eszközök... 28 3.7 NÓGRÁD MEGYE AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN:... 33 3.7.1 EU-s programok:... 35 3.7.2 Nógrád megyei pályázatok:... 37 3.7.3 Külföldi munkavállalók Nógrád megyében... 38 3.8 NÓGRÁD MEGYE FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI... 41 4. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE BEMUTATÁSA... 55 3
4.1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI JELLEMZŐI.. 55 4.2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI... 56 4.3 KÉPZETTSÉGI SZINT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN... 57 4.4 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI, JELLEMZŐI. 58 4.4 GAZDÁLKODÁSI SZERKEZET... 58 4.5 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE... 59 5. A KÉT MEGYE ÖSSZEHASONLÍTÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK, NÓGRÁD MEGYE JÖVŐKÉPE... 62 5.1 JÖVŐKÉP... 64 ÖSSZEFOGLALÁS... 65 IRODALOMJEGYZÉK... 66 Ábrajegyzék... 69 Táblázatok jegyzéke... 69 4
egy nemzet leghatékonyabb tőkéje a rendelkezésre álló munkaerő, és mindent meg kell tenni azért, hogy az értékesüljön. (Laki László) BEVEZETÉS A foglalkoztatás helyzete, annak minőségi és mennyiségi összetétele egy nemzetgazdaság számára rendkívül fontos. A foglalkoztatottak és munkáltatóik által befizetett adók és járulékok biztosítják az állami kiadások egy részét, nem mindegy tehát, hogy ezek a költségek hogyan oszlanak meg a foglalkoztatottak között. Magasabb arányú foglalkoztatási rátával rendelkező országnak nagyobb mozgástere van az adók és a járulékok megállapításánál, és több lehetőségük adódik azok csökkentésére is. Nem beszélve arról, hogy a foglalkoztatás helyzete egyaránt kihat a gazdaság növekedésére, és az infláció mértékére is. Ám nemcsak az ország, hanem az egyén szempontjából is alapvető fontosságú a rendszeres, kiszámítható, a megélhetéshez elegendő keresetet biztosító munkalehetőség. Ez alapvetően meghatározza az országban élő emberek életminőségét, és azok, akik rendszeres kereseti forrással rendelkeznek, nemcsak adóikat tudják befizetni, hanem egyéb állami ellátásra, segélyre sem szorulnak rá. Tekintve, hogy a magyarországi foglalkoztatási ráta igen alacsony európai viszonylatban, fontos feltérképezni mi okozza ezt az alacsony szintet, és milyen megoldásokkal lehetne változtatni rajta. A dolgozat célja, hogy az országos alacsony foglalkoztatási szinttől messze lemaradó, hátrányos helyzetben lévő Nógrád megye foglalkoztatására és munkanélküliségére ható gazdasági és társadalmi körülményeket tárja fel a 2002 és 2007 közötti időszakban. A dolgozat igyekszik megvilágítani azokat a tényezőket, amelyek előidézhetik a megyében tapasztalható magasabb munkanélküliségi rátát és a már említett alacsony foglalkoztatási szintet, különös tekintettel a közelmúltban bekövetkezett, a megyét is szorosan érintő EU integrációs események tükrében. A kutatás során 5
többek közt azt vizsgálom, hogy a Szlovákiával határos megye milyen kihívásokkal találta szembe magát az EU bővítése kapcsán, illetve melyek lehetnek a munkaerő-piacot érintő fejlemények a közelmúltban bekövetkezett schengeni határnyitásnak köszönhetően. Különös hangsúlyt fektetek a jelentős munkanélküliség gyökereinek felderítésére, az állástalanok csoportosítására, tagozódására, eloszlására. Ezért bemutatom a térség hátrányos helyzetű munkavállalóit, a pályakezdők, a tartós munkanélküliek problémáit, lehetőségeit. Továbbá, a hátrányosabb, kiemelt figyelmet igénylő álláskeresők milyen munkaügyi és egyéb állami segítséget kaphatnak, hogy beléphessenek, vagy visszatérhessenek a munkavilágába. A dolgozat bemutatja a megye demográfiai, földrajzi, társadalmi helyzetén túl a megye és kistérségei munkaerő-piaci viszonyait, lehetőségeit, erősségeit, gyengeségeit egy SWOT-analízis keretében. Az országos gazdasági és társadalmi hatásokat két megyére vetítem le, ezzel próbálok párhuzamot vonni egy közép-dunántúli megyével - Komárom Esztergom megyével - mely szintén ugyanazon a határon fekszik, hasonló távolságra van Budapesttől és ugyancsak határos Pest megyével, így hasonló problémákkal kellene megküzdenie, mégis munkaerő-piaci sikernek számít. Ennek okait és körülményeit próbálja feltárni a dolgozat és próbál megoldási javaslatokat kínálni Komárom-Esztergom megye tapasztalatainak tanulságából Nógrád megye helyzetére. Választásom pedig azért esett Nógrád megyére, mert ebben a megyében születtem, itt élnek a szüleim, különösen fontos ezért számomra a megye helyzete és jövőbeni lehetőségei. 6
1. MUNKERŐ-PIACI FOGALMAK 1.1 A munkaerőpiac, munkaerő-kereslet, munkaerő-kínálat A munkaerő-piac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen, szerves alkotóeleme. A munkaerő-piacon belül két fontos kategóriát lehet megkülönböztetni: a munkaerő-keresletet és a munkaerő-kínálatot. A munkaerő-keresleten általában azt értjük, hogy a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban milyen létszámú, és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Ez a vevők oldala, amit a munkáltatók jelenítenek meg. Az eladói oldalon a munkaerő-kínálatot azok a munkavállalók jelentik, akik dolgoznak, illetve rövid határidőn belül munkába szeretnének állni. [9] A munkaerő-kínálat vizsgálatánál az adott nemzetgazdaság népességéből, annak mennyiségi, minőségi és strukturális összetevőiből kell kiindulni. Ezek többek között: - demográfiai folyamatok (természetes szaporodás, vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), - munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), - munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási alternatívák függvénye (szabadidő és munkaidő, jövedelemszerző tevékenység és háztartási munka, munkabér és munkanélküli segély mérlegelése stb.), - gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak, munkanélküliek) nagysága. [10] A munkaerő keresletet a gazdaság fejlődésének mennyiségi és minőségi tényezői, szerkezetének változásai határozzák meg. Többek között: - A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet. Ez a munkaerőpiacról kilépő, nyugdíjba vonuló idős népesség és a munkaerőpiacra belépő, pályakezdő fiatal népesség egymáshoz viszonyított aránya. 7
- Ha a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség, akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kinnreked a munkaerőpiacon. - A bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén a munkaerő-kereslet a pótlási szükségletnél alacsonyabb színvonalú is lehet, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak egy részét elbocsátják, csökken a foglalkoztatottság. - A reálbérszint és egyensúlyi bérszint viszonya. Az egyensúlyi (piaci) bérszintnél magasabb reálbérszint esetén a munkaerő-kereslet, így a foglalkoztatás szintje csökken. A reálbérszint, az egyensúlyi bérszint, valamint a foglalkoztatási színvonal viszonyát befolyásolja a munkaerőpiac monopolizáltsági foka. - A termékpiacok monopolizáltságának is hasonló hatása van. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után. [10] 1.2 A gazdaságilag aktív, inaktív népesség és a fontosabb mutatószámok A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számát jelenti a vizsgált korosztályban. A gazdaságilag aktív népességen belül munkanélkülinek tekintendő az ÁFSZ szerint az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 8
Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban- az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. A gazdaságilag nem aktívak a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. [24] A dolgozatban a KSH munkaerő felmérései alapján számított munkanélküliségi rátát tüntetem fel és nem az ÁFSZ által regisztrált munkanélküliek számát. Ez a két érték akár országosan, akár térségenként is jelentős különbséget mutat, mert a KSH felméréseiben a ténylegesen, aktívan munkát keresők szerepelnek, míg a munkaügyi kirendeltségeken magukat regisztráltatók között sokan vannak, akik saját maguk nem keresnek aktívan munkát, csak regisztráltatják magukat, mint munkanélküliek. Ebből adódik a KSH és az ÁFSZ által feltüntetett munkanélküliségi ráta közötti 3-4 százalékpont különbség ugyanazon a térségen belül. [26] 9
2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI A magyar munkaerő-piacot különös kettősség jellemezi. Egyfelől az EU-27 országokhoz képest viszonylag kedvező volt a vizsgált időszak elején a munkanélküliségi ráta - bár az utóbbi években a ráta folyamatos emelkedése figyelhető meg, amely a KSH adatai alapján 2007. évre vetítve 7,4 % volt a 15-64 éves népességen belül - ezzel szemben a foglalkoztatási ráta kedvezőtlenül alacsony hazánkban: 57,3%, bár ez is emelkedett az adott időszakban. Ez 2007- ben a harmadik legalacsonyabb érték volt az unión belül, csak Máltán (55,7%) és Lengyelországban (56,8%) mutattak ki alacsonyabb értéket. [33] 1. ábra: A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája, 2007. II.negyedév Forrás: KSH, Statisztikai Tükör II.évf. 7.szám, 2008 febr. 21. A vizsgált időszakban nagyrészt a legutolsó helyet foglaltuk el gazdasági aktivitás terén nemzetközi összehasonlításban az Európai Unió tagállamai között, vagy a csatlakozás előtt és 2004-ben az utolsó három között voltunk. Miben lehet a lemaradásunk a többi európai országhoz képest? 10
Lemaradásunk elsősorban a fiatalok, és az idősebbek alacsony munkaerő-piaci részvételéből származik, amely a többi uniós ország átlagához viszonyítva több mint 10 %-os lemaradást mutat, de a 25-54 éves férfiak gazdasági aktivitása is alacsonyabb az átlagnál. Továbbá az inaktívak magas aránya is meghatározó. A 15-64 éves népesség több mint 40 %-a nincs jelen a munkaerőpiacon. [27] 1. Táblázat: Foglalkoztatási ráta korcsoportonként Foglalkoztatási ráta korcsoportonként, % Országosan Év 15 24 25 29 30 39 40 49 50 54 55 59 60 64 65 74 2002 28,5 69,9 75,4 75,9 66,2 39,5 9,6 2,2 2003 26,7 70,4 76,1 76,5 67,7 44,3 11,4 2,7 2004 23,6 71,7 75,4 76,3 67,8 46,3 13,9 2,9 2005 21,8 71,0 75,6 76,6 68,2 48,6 14,6 2,5 2006 21,7 71,2 76,5 76,8 69,0 49,9 13,4 2,7 2007 21,0 71,6 76,3 77,7 69,5 48,4 13,6 3,2 Forrás: KSH, STADAT-táblák Ha a foglalkoztatási rátát iskolai végzettség alapján nézzük, a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája szinte megegyezik az EU-27 országaiban mért foglalkoztatási rátával, vagyis 80 % feletti, a középfokú végzettségűeket tekintve kb. 6%-kal vagyunk csak lemaradva és itt is 64 % feletti a foglalkoztatási rátánk. A tényleges és szembetűnő lemaradás az alapfokú végzettségűek esetében jelentkezik, itt több mint 20%-kal kevesebb a magyarországi érték, mint az unió többi országában, így az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya még a 30%-ot sem éri el hazánkban. Ez olyan mértékű lemaradás, amely az általános iskolát végzettek viszonylag alacsony aránya ellenére is meghatározó módon befolyásolja az ország egészének munkaerő-piaci teljesítményét.[26] A munkapiaci kutatók egyetértenek abban, hogy új foglalkozások és új technológiák megjelenése, a külföldi vállalatok elvárásai elsősorban az alacsony végzettségűeket és az ipar egyes ágaiban (bányászat, kohászat, stb.) dolgozó szakmunkásokat hozta nehéz helyzetbe. A változások a képzettebb, a fiatal és az új követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaerőnek jelentettek előnyt. [11] 11
2002-ben a magyar munkanélküliségi ráta nem érte el a 6 %-ot sem míg a többi csatlakozni kívánó országok közül Lengyelországban és Szlovákiában igen magas, 15-20% között volt a munkanélküliek aránya. Az említett országok bár 2007-ben is a legmagasabb munkanélküliségi rátát mondhatták magukénak az unión belül, mégis hatalmas előrelépést tettek, és lefaragták alig 10-11%-ra ezt az értéket, míg Magyarországon nem csökkent, hanem növekedett a munkanélküliek száma. [33] Sajnálatos még továbbá az is, ahogy Köllő János is írja tanulmányában, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta egyben a kudarc fokmérője, mely azt jelzi, hogy az állástalanok nagy része még állást sem keres, és ez az aktivitási ráta alacsony szintjében figyelhető meg. [8] Bár a vizsgált időszakban csökkent a 15-64 éves népesség 50 ezer fővel, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma mégis nőtt, ezzel a gazdaságilag aktívak száma nőtt, és a csökkenés az inaktívak számában mutatkozott meg. 2. Táblázat: A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása Magyarországon 2002-ben és 2007-ben (ezer főben) Együtt 2002. 2007. Ebből: Férfi 2002. 2007. Nő 2002. 2007. Népesség 6 849,7 6.799,7 3 337,7 3.318,9 3 512,0 3,480,8 3 850,3 3.897,0 2 100,3 2.125,5 1 750,0 1.771,5 Ebből: foglalkoztatott munkanélküli 238,4 311,7 137,9 164,0 100,5 147,7 Együtt: gazdaságilag aktív 4 088,7 4.208,7 2 238,2 2.289,5 1 850,5 1.919,2 Gazdaságilag nem aktív 2 761,0 2.591,0 1 099,5 1.029,4 1 661,5 1.561,6 Aktivitási arány % 59,7 61,9 67,1 69,0 52,7 55,1 Foglalkoztatottsági arány % 56,2 57,3 62,9 64,0 49,8 50,9 Munkanélküliségi ráta % 5,8 7,4 6,2 7,2 5,4 7,7 Forrás: Munkaerő-felmérések, 2002, 2007 adatai alapján saját szerkesztés (KSH, 2003, 2008.) 2.1 A magyarországi munkanélküliség kialakulásának okai A Magyarországon jelenleg meglévő munkanélküliség a rendszerváltozás utáni időszakban keletkezett. A 90-es éveket megelőzően szinte teljes foglalkoztatás 12
jellemezte az országot. Magyarország különböző térségei más-más pozícióból indulva próbáltak megbirkózni az új lehetőségekkel, és nagyon eltérően reagáltak az átmenet különféle társadalmi-gazdasági kihívásaira, ami még tovább fokozta az országon belüli regionális egyenlőtlenségeket. A rendszerváltás előtt a területi egyenlőtlenségek elsősorban az életkörülményekben - infrastruktúra színvonala, közszolgáltatások elérhetőségében nyilvánultak meg. Manapság a regionális különbségek jellemzően a jövedelmek és a foglalkoztatás terén jelennek meg. [5] A rendszerváltás következtében jelentős regionális átrendeződés ment végbe. A korábbi ipari központok jelentősége visszaszorult, ezáltal Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék válságtérségekké váltak. Emellett a Nyugat-Dunántúl óriási mértékben felértékelődött és nagyvárosaiban, valamint jó elérhetőségi viszonyokkal rendelkező egyéb településeiben látványos fejlődés indult meg. Ez elsősorban a külföldi tőke beáramlásának, és nem a főváros dinamikát kisugárzó hatásának köszönhető. Emellett a főváros a gazdasági élet minden területén kiemelkedik az ország többi települése és térsége közül. E kiugró dinamika rányomja bélyegét az ország regionális különbségeinek nagyságára, változására is. Budapest mellett a városok általában jobb helyzetben vannak, mint a falvak. Fazekas Károly elemzése szerint munkanélküliség csökkentő hatású, hogy mennyire voltak meg a 90-es évek elején a piacgazdaságra való áttérés infrastrukturális és társadalmi előfeltételei, az ipari nagyvállalatok mennyire dominálták az adott térségek gazdaságát, illetve a vizsgált térségek milyen mértékben rendelkeztek jó mezőgazdasági adottságokkal. Az urbanizáltság és a jó földrajzi helyzet nem engedi magas szintre emelkedni a munkanélküliséget. [7] A helyi munkanélküliség kialakulása nagyon sok mindentől függ, fontos szerepet játszik benne többek közt: - Az egyes térségek munkaerő-állományának eltérő iskolázottsági szintje, - a nyugati, osztrák-magyar határátkelőktől való közúti távolság; - Budapesttől való közúti távolság; - a legközelebbi határátkelőhelytől való közúti távolság; - a legközelebbi megyeszékhely közúti távolsága; - a legközelebbi kistérségi központ közúti távolsága; 13
Ábrahám Árpád és Kertesi Gábor közgazdászok tanulmánya szerint a nyugati határtól való távolság bír a legnagyobb hatóerővel a foglalkoztatásra. Ez azt jelenti, hogy az ország települései között tapasztalható foglalkoztatási különbségeket leginkább egy erőteljes nyugat-kelet megosztottság jellemzi, vagyis minél közelebb fekszik egy adott település az ország nyugati határvidékéhez, valószínűleg annál jobb esélye van az ott élőknek arra, hogy munkát találjanak maguknak és minél több egy településen az iskolázatlan ember, ott annál valószínűbb, hogy nagyobb a munkanélküliség. A gazdasági stabilizálódás éveiben tehát azok a városok tudtak leginkább megküzdeni a munkanélküliség problémájával, melyek lakossága az átlagnál képzettebb volt, vagyis az emberek nagy arányban rendelkeztek érettségivel, diplomával. Ez a képzettebb városi népesség sokkal könnyebben tudott alkalmazkodni a piacgazdasági viszonyokhoz, meg tudott felelni az új rendszer új kihívásainak. [5] Ha a másik oldalról, a foglalkoztatók szemszögéből nézzük az ország foglalkoztatási helyzetét több szakember is kijelentette már, hogy a magyar gazdaság duális gazdaság, tehát van egy dinamikusan fejlődő és nemzetközileg versenyképes része, itt szinte kizárólag külföldiek a tulajdonosok és van egy vegyes kézben lévő rész, amely a másik részhez képest kevéssé versenyképes és minimális növekedést produkál. E között a két rész között nem alakult ki szerves gazdasági kapcsolat, így a versenyképes szféra nem fejt ki szívó hatást a minimális növekedést mutató gazdasági szektorra. Például azok a külföldi multinacionális vállalatok hogyan fejthetnének ki pozitív hatást a magyar kis-és középvállalkozásokra, ha nem magyar beszállítókat bíznak meg, és nem a magyar piacra termelnek. Tulajdonképpen különálló szigetként tevékenykednek Magyarországon, és csak az olcsóbb, szakképzett munkaerő és a gazdasági, esetleg adókedvezmények tartották/tartják még itt. A külföldi multinacionális vállalatok magyarországi beruházásaik alkalmával az ország infrastrukturálisan legfejlettebb és a legjobb adózási feltételeket biztosító városaiban és körzeteiben telepedtek meg. Ahol jól képzett felsőfokú végzettségűek, szakemberek, szakmunkások is elegendő létszámban rendelkezésre állnak. Ez a beruházási gyakorlat igen szűk területre korlátozza a tőkét, és nem érinti a beruházási lehetőség az ország más régióit, megyéit. Így, amíg a 14
beruházások által elért városokban és körzetekben gazdasági fellendülés következik be, addig a beruházásokat nélkülöző megyékben, térségekben a gazdaság stagnál, vagy rosszabb esetben leépül.[21] 2.2 Távmunka, részmunkaidőben foglalkoztatás Az Unió a 2000-ben Lisszabonban megtartott csúcsértekezletén azt a célt tűzte ki, hogy a tagországokban 2010-re az aktív korú népesség 70%-a találhasson munkát. Ma már egyértelműen látszik, hogy a tagországok többsége elmarad ettől a céltól, de Magyarország több más közép-európai országgal együtt - messze elmarad ettől a célkitűzéstől, pedig van olyan újonnan csatlakozott kelet-európai ország (Észtország), amely az elmúlt 12 év alatt 2006-ig 60,4 %-ról 68,1%-ra tornázta fel a foglalkoztatás arányát. Még ettől is nagyobb eredményt tud e téren felmutatni Írország és Spanyolország, amely országok több, mint 14, illetve 17%-ot tudtak javítani a foglalkoztatási helyzetükön. [34] A 70%-os foglalkoztatási ráta elérésében vagy legalábbis annak megközelítésében a rugalmas munkavállalási formák további elterjedésének lehet nagy szerepe. Ezek közé a munkavállalási formák közé sorolja a KSH a részmunkaidejű foglalkoztatást, az időszakos foglalkoztatási formákat határozott idejű munkaviszony, alkalmi munka, szezonális munka -, az önfoglalkoztatást, az otthoni munkát, a távmunkát, illetve a munkaerő-kölcsönzést. Ezek közül részletesebb adatok elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatásról állnak rendelkezésre. [22] A szakértők egyetértenek azzal, hogy a magyar társadalom és gazdaság egyik alapvető problémája a munkahelyteremtés. A munkanélküliség utóbbi 5 évben megfigyelhető emelkedése nem csak minket, hanem Európa más országait is érintett, ennek orvoslása különbözőképpen történhet. Franciaországban jelenleg a részmunkaidős foglalkoztatások bővítésével, Hollandiában az otthoni munka még nagyobb arányú elterjesztésével próbálják növelni a foglalkoztatás arányát. A 70%-os foglalkoztatás szinte teljes foglalkoztatásnak minősül. Hiszen ilyen foglalkoztatási ráta esetén szinte csak a korosztály nappali tanulói, a kisebb gyerekeikkel otthon lévő anyukák, stb. nem lennének foglalkoztatásban. 15
Magyarországnak igen átfogó lépéseket kellene megtennie ahhoz, hogy a megadott időre a fenti uniós célkitűzést elérje, amelyre a szakértők kevés esélyt látnak, bár vannak olyan európai országok, ahol a 70%-ot már most elérték, esetleg jóval meg is haladták (pl:dánia, Hollandia, Svédország). A távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás révén talán olyanok is megjelenhetnének a munkaerő-piacon, akik egyéb kötöttségük miatt - betegápolás, többgyermekes anyák, kisebb, a várostól messzebb eső településeken élők, stb. - nem tudnának otthonuktól távol munkát vállalni. Mindenekelőtt mit is jelent a távmunka. A távmunka a munka szervezésének és működtetésének olyan formája, ahol: 1./ a munkavégzés a munkaadó szokásos telephelyétől távol, állandó vagy változó helyen történik, 2./ információs technológiát, számítógépet használnak, 3./ a munkaadó-munkavállaló között a kapcsolattartás elektronikus úton (hálózaton) valósul meg, 4./ a foglalkoztatás munkaszerződés/munkaviszony keretében valósul meg. Manapság az atipikus, új foglalkoztatási formák és módszerek kialakulásának éveit éljük, amelyek közé tartozik a munkaerő kölcsönzés/kihelyezés, a távmunka, a bedolgozás, a részmunkaidős vagy a határozott idejű szerződés. Az info-kommunikációs technológia (ICT) fejlődése új lehetőséget adott a fogyatékkal élőknek is a világhálót, az internetet, ami megteremti a távmunka lehetőségét. 2. ábra: A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Forrás:KSH 16
A fenti táblázat mutatja, hogy Nyugat-Európa számos országához képest nagy a lemaradásunk a távmunkát illetően. Hiszen a kevéssé rugalmas magyar munkaerő távmunkában történő alkalmazása, számos térség munkaerő problémáin enyhíthetne. Távmunkában végezhető munka lehet a könyvelés, a számvitel, egyéb adminisztráció, a táv-ügyintézés, bármilyen adatgyűjtés, adatrögzítés, adatfeldolgozás, adatbázis-kezelés, fordítás, tanácsadás, munkaerő-közvetítés, közszolgáltatások, felmérések, kutatások kiszervezése. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy számos lehetőséget kínál a munkavégzésre a távmunka. [16] 17
3. NÓGRÁD MEGYE BEMUTATÁSA 3.1 Nógrád megye társadalmi, földrajzi jellemzői Nógrád megye mind területe (2546 km 2 ), mind lakónépessége (2007-ben 213 030 fő) alapján a legkisebbek közé tartozik. Területe az ország területének mindössze 2,7%-a. Besorolás szerint az Észak-Magyarországi tervezési-statisztikai régióhoz tartozik. Településszerkezetét az aprófalvak túlsúlya jellemzi, a települések közel 60 %-a 1000 fő alatti lélekszámú és a 129 közigazgatásilag önálló településből mindössze 6 rendelkezik városi ranggal, itt él a megye lakosságának 45%-a. A városok lakónépessége közepes, illetve alacsony. A megyét hat kistérség alkotja, melyeknek kistérségi központjai a megye hat városa: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Salgótarján és Szécsény. A megyeszékhely, Salgótarján 50.000 fő alatti, Rétság lakosainak száma pedig az 5000 főt sem éri el. A népsűrűség 84 fő/km2, amely kevesebb, mint az országos átlag (109 fő/km 2 ). Nógrád megye Magyarország északi határvidékének földrajzi középpontja, az ország észak-keleti részének a fővároshoz legközelebb eső megyéje. Nógrád megye nem mutat egységes képet. A megyének is vannak szerencsésebb és hátrányosabb helyzetben lévő térségei. A kistérségek nagysága, demográfiai, iskolázottsági, gazdasági jellemzői eltérőek. Földrajzi elhelyezkedésük, fejlődésük más és más, így eltérő körülményeket tudnak biztosítani a területükön élőknek. A korábban fejlett ipari zóna salgótarjáni kistérség és a legkevésbé fejlett szécsényi kistérség között jelentős különbségek vannak. Földrajzi elhelyezkedése miatt Salgótarján vonzása a megye nyugati részére kevésbé terjed ki, itt viszont erőteljesen érvényesül a főváros és agglomerációjának vonzó hatása. Rétságon és Balassagyarmaton számos ipari parki beruházásnak köszönhetően jelentős fejlődés figyelhető meg, bár ennek kezdete nem a vizsgált periódusban, hanem még a kilencvenes évek elején és 18
közepén vette kezdetét. Az iparszerkezet átalakításával küzdő hagyományos ipari térségek Salgótarján, Bátonyterenye gazdasági súlya mérséklődött.[29] 3. ábra: Nógrád megye és a megye kistérségei Forrás : hu.wikipedia.org 3.2 Nógrád megye demográfiai jellemzői A megye demográfiai helyzetére a folyamatos lakónépesség fogyás, valamint az elöregedés jellemző. A népesség fogyás oka az, hogy a halálozások száma meghaladja a születések számát, valamint, hogy a megyéből többen költöztek el, mint ahányan a megyébe beköltöztek. A vándorlási különbözet az elköltözők számának gyarapodása miatt 2002-től tartósan negatív. Évente e két okból átlagosan 1000-1300 fővel csökken a megye lakosainak száma. [26] A megye népesség korösszetételét tekintve a 14 év alatti korosztály létszámának aránya a megyében a teljes népességen belül folyamatosan csökken, míg a 65 év feletti korosztály népességen belüli aránya folyamatosan nő. 2002-ben még Nógrád megyében a 14 év alattiak aránya 16,3 %, a 65 év felettieké pedig 16,2% volt, néhány év alatt ez az arány megfordult és 2007-ben a 14 év alattiak 15,2%, a 65 év felettiek pedig 16,9%-kal részesednek a megye népességéből a KSH adatai alapján. Az idős korosztály aránya meghaladja az országos átlagot (15,8%).[26] 19
4. ábra: Nógrád megye népessége, 2002-2007 Nógrád megye népessége (fő) 0 (fő) 222 000-200 -400-600 -800-1 000-1 200-1 400 220 000 218 000 216 000 214 000 212 000 210 000-1 600 208 000 Természetes szaporodás, illetve fogyás Belföldi vándorlási különbözet Lakónépesség Forrás: Saját szerkesztés; KSH 3.3 Képzettségi szint Nógrád megyében Az utóbbi másfél évtizedben a megye gazdasága, ágazati- és szakmaszerkezete, munkaerőpiaca lényegesen átalakult. Nő az igény a magasan képzett munkaerő iránt, ugyanakkor emelkedik a kereslet a szakképzettség nélküli, de jó alapképzettséggel rendelkező, betanítható munkavállalók iránt is, amely egyes feldolgozóipari multinacionális vállalatok igényeit tükrözi. A megye lakónépességének képzettségi szintje meghatározó abban, hogy foglalkoztatásuk milyen eséllyel történhet. A 2005. évi Mikrocenzus felvétel alapján megállapítható, hogy a 15 évesnél idősebb népességből legalább nyolc általánost 90,1% végzett a megyében, a régióban 89,2%, országosan 91,6%. A 18 évesnél idősebb korosztályból folyamatos növekedés mellett legalább érettségivel rendelkezik Nógrád megyében 34,8%, ez a régióban 37,5%, országosan pedig 42,6%. A 25 évesnél idősebb korcsoportból egyetemi vagy főiskolai végzettsége van a megyében 9,6%-nak, a régióban 10,8%-nak, országosan pedig 14,7%-nak. 20
A megye képzettségi szintje az országostól és a régió képzettségi szintjétől is, a nyolc általánost végzettek kivételével, elmarad. Az oktatás terén nagy hátrány, hogy a megye területén nincs önálló felsőoktatási intézmény, de két felsőfokú intézménynek (a Pénzügyi és Számviteli Főiskolának 1972-től és a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemnek 1996-tól) működik Salgótarjánban kihelyezett tagozata. [20] 3.4 Nógrád megye gazdasági adottságai, jellemzői 3.4.1. Ipar A megye gazdaságában az ipar döntő jelentőségű. A tradicionálisan korszerűtlen, nehézipar-túlsúlyos iparszerkezete a XIX. században alakult ki, amikor a térségben feltárt barnaszén vagyonra építve megjelentek az első ágazatok. "Húzó ágazatként" a kohászat, a gépipar, illetve a szilikát alapanyagú termékek gyártása - az üveg- és kerámiaipar - fejlődött ki. Néhány termék - autóbuszszélvédőüvegek, tűzhelyek, acélhuzalok, csempék - gyártásában a megye vállalatai az országos termelés meghatározó részét képviselik. Ismertek a megye kézi festésű és csiszolt üvegárúi, vegyipari szűrőberendezései, az itt gyártott elektromos kábelek, cső- és fabútorok. A megye gyárai a tervgazdálkodásos rendszerben stabil piaccal rendelkeztek, a rendszerváltás óta azonban válságba kerültek. A hosszú ideig meghatározó barnaszénbányászat a kitermelés költségeinek növekedése miatt visszafejlődött, majd teljesen megszűnt. A korábban meghatározó alapanyaggyártás a magas energia költségek és a hazai illetve külföldi igények visszaesése miatt ma már csak nyomokban található meg. A kilencvenes évek folyamán az ipar a megye gazdaságán belül sokat vesztett súlyából, mindezek ellenére még mindig meghatározó ágazat maradt a megyében. [29] 3.4.2. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés szempontjából a megye természeti adottságai - domborzati viszonya, talaj- és vízbázis szerkezete - kedvezőtlenebb az országos 21